Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

1984. Április is. NAPLÓ 5 A szerkesztőség postájából Igazolásra adnak meszet ? Kimentem a siklósi TÜZÄP- telepre és kértem 10 kilogramm meszet, de sajnos, nem kaptam, A pénztárosnó kijelentette, hogy csak tanácsi Igazolásra adnak (hogy van-e szőlőnk). Mivel a kertünkben van egynéhány négyszögöl és tavaly adtak is rá igazolást, elmentem újra a tanácshoz papírért. Ott azt mondták, hogy nem szükséges papír, van mész a TÜZEP- telepen korlátlanul, de mégis megkérdik a’TÜZEP-et és más­nap menjek el a tanácsra. El is mentem, azt válaszolták, hogy nem kell. Indulás a TÜZEP-re, ott . azt mondták, hogy ne vic­celjek, hiszen ma is hoztak be tanácsi igazolást. Vissza a tanácshoz, küldenek az adóügyi osztályra, mivel oda tartozik a szőlő ügy. De ne­kem a kertemben van néhány négyszögöl, tehát oda sem tar­tozik. tanácsolják, hogy menjek a pénzügyőrökhöz. En sehova nem mentem ezek ntán. Szerettem volna a lakásomat kimeszelni, de sajnos arra sem adtak. Ezek ntán az a kérdé­sem, hogy ha ki akarom a la­kásomat meszelni, akkor vegyek szőlőt? Nagyon sajnálom, hogy to kg mészért ilyen tortúrát kell járnia az embernek és a végén mégsem kap. VINCZE GYULÁN«, Siklós, Gytidl út 8. Miért csukták be a mozit? Községünkben eddig »«olt film­vetítés, nemrégiben azonban be­állítottak a Moziüzemi Vállalat­tól és közölték, hogy ezentúl nem lesz, mert a vállalatnak éz ráfizetés. Igaz ugyan, hogy kis község vagyunk, de 30—70 között szokott lenni a mozilá- togatők száma. Es nálunk szinte éz volt az egyetlen művelődési lehetőség Azt mondták, hogy Síklósnagyfaluba Járhatunk, ami nincs ugyan messze, de ott sin­csenek soha többen az előadá­sokon és nem értjük: ami egyik helyen ráfizetés, miért nem az másutt? Szeretnénk, ha visszakapnánk a mozit. Levelekből rövides Szál Antal lakók: Érdeklőnek, hogy miért szűnt meg a szalán- tai sütőüzem, amely évek óta űnom-fehérkenyérrel látta el a községet. Most a harkányi pék­ségből szállítják a kenyeret, amellyel nincsenek megelégedve. Mátra-vidéki Külszíni Szénbá­nyászati Tröszt pécsi üzemének dolgozói azért panaszkodnak, hogy a pécsi bányákból nem kap­nak elegendő vizet a fürdűheiyi- ségeikbe. A pécsi tröszt többször is ígérte, de mégsem változott a helyzet. „Asz-re" jeligére üzenjük, hogy a küldött Írást nem tudjuk kö­zölni, de a stílusa jő és kérjük, hogy írjon mást la. Tizenhárom évi börtönre ítélték a magyarherteiendi gyilkost Beke József magyarherte­iendi lakos meggyilkolta élet­társát, majd elásta a présház pincéjében. — Ennyi röviden a bűntett, de az előzmények sokat mondanak Bekéről, éle­téről, környezetéről. A ház és a pince szőlőktől övezve egyedül áll a hertelen- di határban. Itt élt Beke első feleségével, innen jártak be együtt dolgozni a bányába. Be­ke csapatvezető vájár volt, a felesége márkás ugyanott. Az asszony egyszer az aknásszal megcsalta a férjét és ezt Beke nem tudta elviselni. Jó fizeté­se, beosztása ellenére leszá­molt és otthagyta szakmáját. A féleségétől elvált és bement a magyarherteiendi termelő- szövetkezetbe dolgozni. — Jól dolgozott — vallotta Torma József a tárgyaláson. — Amit vállalt, mindig elvégez­te. Inni szeretett, de részegen sohasem láttuk. Plávícs József, a szőlőszom­széd már mást vall: — Bűnbarlang volt, kérem, a Beke háza, pincéje. Oda jár­tak mulatozni a kétes hírű sze­mélyek, minden este és reggel dáridóztak. Aztán változott a helyzet. Babarikné — a Piroska — még 1961-ben otthagyta a fér­jét Esztergomban. Háromévi házasság után került sor a ke­nyértörésre, akkor amikor egy alkalommal a. fiatalasszony meglátogatta baranyai ismerő­sét. — Hazajött és én egy kicsit ittas voltam, hát lefeküdtem — vallotta Babarik. — Akkor a feleségem csomagolni kez­dett. A dunnát is levette ró­lam, a párnát kihúzta a fejem alól és azt mondta, hogy viszi javítani. Aztán elment és töb­bet . nem is láttam. — Azt se tudta, hol járt? — Sohasem tudtam. Csak most hallottam, hogy meggyil­kolták, három év után. És a két gyenge jellemű em­ber — Beke és Babarikné — összeköltözött. Az előzmények­hez tartozik még, hogy nem véletlen volt találkozásuk, mert Babarikné magyarherte­iendi ismerőse — aki eszter­gomi születésű — hozta össze őket. — „Jó lesz magának ez az asszonyka, Jóska”. Hogyan éltek a szőlőben? Senki sem tudja. Elejtett sza­vakból lehet csak bizonyos részleteket összeállítani. Egy­szer panaszkodott az asszony, hogy „ha a Jóska nem változ­tat életmódján, visszamegyek Esztergomba”. A gyilkosságot Beke így ad­ta elő: — Odahaza voltam aznap este és a kishaltához nyelet faragtam A féleségem hétkor jött haza. és a disznóvágásról kezdtünk beszélni, ö azt mondta, hogy nem kell mind a három sonkát ledarálni kol­básznak. Én ezért meghara­gudtam és fejbevágtam a bal­tával. összeesett és még több­ször is fejbevágtam. Akkor ki­mentem az állomásra és fel­ültem a vonatra. A baltát me­netközben kiejtettem. Éjjel jöt­tem haza, akkor a feleségemet elástam a présház pincéjében és rátettem egy hordót, meg üvegeket és más limlomot. A szomszédoknak feltűnt a fiatalasszony eltűnése, de nem nagyon faggatták Bekét. Egy­szer szóbahozták, de azt felel­te, hogy Szőlősön dolgozik, már nem is jön haza. Ott mo­sogat a konyhán és ők házat vesznek Pécsen, már van 13 ezer forintjuk. Kevés valószínűsége van mindennek. Aligha lehetett a sonka és a kolbász indítéka egy ilyen bestiális gyilkosság­nak — de Beke a tegnapi tár­gyaláson végig kitartott vallo­mása mellett. Annyira elzár­kózva éltek, annyira egyedül, hogy veszekedéseikről, a gyil­kosság részletes hátteréről aligha szivároghatott ki vala­mi is. Az orvosszakértő sze­rint Beke József nem elmebe­teg, nem gyengeelméjű, inkább kóros lelktalkatú, időnként in­dulatos ember. A * boncolás megállapította, hogy már az első ütés is halá­los volt. de Beke legalább há­rom, nagy erejű bal+acsaoással ölte meg a feleségét. Sokkal valószínűbb az a feltevés, hogy az asszony már szabadulni akart tőle és vissza akart köl­tözni Esztergomba, és ezért számolt le vele Beke József. A bíróság emberölés bűntet­téért Beke Józsefet 13 évi sza­badságvesztésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A vádlott megnyu­godott az ítéletben, így az jog­erős. A MAGVAK RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK ML április 15-1, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Tovább a helyes úton... — Jegyzet. Népdalcsokor.. Tavasz a Mecseken. <. Bajától — Mohácsig ... Dalok a Dunáról. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Tánczene. 18.30: A szülök és az Iskola. — Jegyzet. 18.35: Németh Marika. BlUesl Ti­vadar és Vámosi János Zerico- vitz-dalokat énekel 18.45: Pro let árirodalom — szocia­lista költészet: Farfcas Antal. 19.00: Pécsi Iskolai kórusok éa zenekarok műsorából. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Operett-kettősök. 19.40: Üzemekből jelentjük. 19.50: Grabócz: Hegedűszó, meg­ugrató. — Népdalcsokor. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett 964. (este 7 órakor). Odry-bérlet. Tájszínház: Haway rózsája (este fél 8 órakor). Mohácson. MOZI: Park: Montparnasse 1». (4, ne­gyed 7 és .fél 9 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felüliek­nek! Petőfi: Dunai kirándulás (4, 8 és 8 órakor). Kossuth: Eva A 8U8 (4, 8 és 8 órakor)­Magyar Híradó Mozi: Magyar híradó. Gyáva villámhárító. Há­rom kacsa meg a macska, Koch Róbert, Tűz a lakóházban, 1984/1. sz. sporthíradó (Előadások 11 órától S óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthon*: Üresjárat (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Párizsi kaland (8 órakor, széles­vásznú). Rákóczi (Meesekalja): Gyilkos­ság Szicíliában (7 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felüliek­nek! Vörös Csillag (Bőly): űri muri (7 órakor). Kossuth (Mohács): Dühöngő Ifjúság (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felüliek­nek t Táncsics (Siklós): Az élet kapu­jában (5 és fél 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Ml ketten, férfiak (8 órakor). Áramszünet lesz április 18-án 11—16 óráig az alább felsorolt te­rületeken: Felszabadulás út, Al­mos utca, Csaba u„ Remény u., Sógvári u. 3—47-lg, 6—30-lg, Géza u.. Gyula u., Huba u.. Táltos u. és Pécsbánya-rendezö vasútállo­más területén. <x) * DJ tánciskola kezdődik IS-én 7 órakor a KPVDSZ-ben (József utca 15.). Vezeti: Hermann. <x) alárendelt szerepük van a tár­sadalomban. A vallási meg­kötöttségek nagyon korlátoz­zák őket. Jellemző, hogy Szu­dánban összesen 5 orvosnő, két ügyvédnő és mindössze egy újságírónő van. A nővé­rem lesz a 6. orvosnő. — Nővére is külföldön ta­nul? — Nem, szudáni nő nem tanulhat külföldön, csak ott­hon. Ez is ilyen vallási... — Milyen vallású? — Mohamedán vagyok. De nem helyesli a vallás­nak azokat a megkötöttségeit, amelyek miatt a nők szabad akaratát korlátozzák. — Miért nem mehet a nő nálunk is hivatalba dolgozni? Hazámban is a lakosság fele nő — kell a munkáskéz, mint másutt. Ki kell őket ebből a múltból ragadni. Persze, . mi még csak 1956-ban szabadul­tunk az angol uralom alól, még csak az első lépéseknél tartunk. Miért tanulok én is? Ha hazamegyek, kórházi orvos leszek, mi váltjuk majd fel a még ott levő angol orvosokat. értelmes, tisztán gondolko­dó fiatalember Mohamed. Amit mond szinte szóról szó­ra úgy mondja, amint leírom. Magam is meglepődöm válasz­tékos magyar beszédén és megvallom, hogy ennyi éleslá­tást, országának ilyen alapos ismeretét nem vártam egy 20 éves fiataltól. Mondom is ne­ki, hogy nagyon jól megta­nult magyarul. — Beszélek angolul, arabul, franciául is értek, természete­sen bírom a törzsi nyelvemet is . Most tanulok németül... Magyarországról kerül szó, Pécsről, arról, hogy miként sikerült beilleszkednie az itte­ni életbe. Szeret itt lenni. Dicséri az egyetemi lehetőségeket, azt, hogy a diáktársai mindenben segítenek, ha valamit nem ér­tenek, bármikor bemehetnek akár a professzorhoz is, szíve­sen magyaráznak. — Na meg az is nagyon tetszik, hogy itt szabad rá­nézni a nőkre — mondja kis pajkos mosollyal —. Mert ná­lunk az a szokás — folytatja —, hogy asszonyra nézni sem szabad, ö már másé, senki­nek semmi köze hozzá — még pillantással sem. — S ha mégis? — Szudánban a mohamedán vallás értelmében minden fér­finek 4 törvényes felesége le­het. Ha a férj megunja egyik feleségét — könnyen elválhat tőle... — Egyetért • többnejűség- gel? — Nem, mert a nőkre meg­alázó. Én is azt akarom, hogy nálunk is egyenjogúak legye­nek a nők és az élet területén mindenütt aktív szerepük le­gyen. — Levelez a szüleivel? — Igen, rendszeresen. Azt írják, hogy csak tanuljak, mert szükség lesz rám otthon Tanulok ia* négyesrendű va • gyök. •Szüleit említettem, Moha­med egy pillanatra kinéz az ablakon, tekintete valahol «re gyón messze járhat, kis múlva szólal csak meg: — A Nílus... Khartum a fehér és a kék Nílus torko- ! Irtánál. .. tetszik tudni, hogy ■ 'lóban fehér és valóbari ,'k? .. Gyönyörű... Garay Fer i. HINTA Gyapjúpulóvert csinálta­tok, Gyapjút ugyan hivata­losan nem árulnak, de azért könnyen meg lehet szerezni. A fazon sem probléma. Mi­lyen színű legyen? Mustár­sárga? Lila? Bordó? Vagy talán mohazöld? A döntés engem illet. De milyen ár­nyalatra gondolok? — ezt már nem tudnám névvel je­lölni. • Megyek tehát a Patyolat­ba. Hallom, tudom, nagyon szépen, olcsón festenek, s nincs meglepetés, pontosan a kívánt színben, tónusban. Kérem a színmintát, bemu­tató katalógust vagy valami hasonlót, mert hiszen ha­sonlóra festenek, mint kí­vánom. Hamarosan be kell látnom: a lehetetlent kér­tem. Ügy látszik, nagyon nehéz eset vagyok; túl igé­nyes. Hagyjam tehát ott így, legyen mondjuk középmély- mustársárga? Dehát milyen is az, hisz csak a fantáziám­ban él. Ismétlem, a szolgál­tatás kitűnő, az udvariasság­gal is elégedett lehetek, mármint hogy szíves tanács­csal segítenek ki: talán hoz­zak egy fonalat fantáziám valóságából — s azt az ár­nyalatot fogom kapni. Mondom, én másképp kép­zeltem el — s egyszerűb­ben! * Régóta gondoltam rá; jó lenne egy bélyegző. Dehát ez biztosan luxus nekem, magánembernek, nem olcsó konfekciódolog — gondol­tam. De amikor a klubban megtudtam, hogy mindössze 6—7 forintba kerül, egyszer­re két változatra is elhatá­roztam magam. Felkerestem tehát a Szikra Nyomdát, messzi környék egyetlen Il­letékesét, s naívul elképzel­tem: bevezetnek egy mes fogadószobába, a kis­asztal mellett helyet fogla­lok egy fotelben, áttanulmá­nyozom az albumot, hogy választhassak: legyen kettő vagy inkább három sorban* szép sima vonalú nagybe­tűkkel, s a címzés talán le­hetne dőlt írott betűkkel? Magamban már ugyan meg­terveztem, de talán jobb öt­letet is találok, s aztán csak rámutatok a mintára! Nem így történt. Először is rosszkor jöttem, délelőtt van félfogadás — de ez az akadály még leküzdhető — délután is fogadnak. Állok, s restellem magam, hogy nem tudom megmondani* hány milliméter hosszú, szé­les legyen, hogyan elosztva a szöveg, s még rá se írtam egy papírra a nevem. Sze­rencse, hogy nálam vaji a személyi igazolvány. Minta? — néhány egyszerű nyomat? — Ilyen nincs, de ha meg­mondom, vagy talán hozok egyet, készséggel és ponto­san olyanra csinálják ... Mi­kor lesz kész? — majd meg­tudom, kiértesítenek. — S azt mikor? — Egy-két hó­nap. Három-négy hétre meg­kapom. Gyors is volt, olcsó is. (Érintetlen is — ezt. alá is írtam. — Igaz, akkor, hogy próbálták ki? Gyanúm jogos, két betű „nem jön ki” — alacsonyabbra sike­rült.) Még veszek egy har­minc éves fazonú, 1,50 fo­rintos önköltségű árú, ám tíz forintért árusított bélyegpár­nát a papírüzletben, s el­gondolkozom, hogy most ki tett szívességet; én — vagy inkább ők. Ügy tűnik, ők. így kell ennek lennie? Varga Gyula Ili könyv készül a Szikra Nyomdában A nyugdíjra vonatkozó jogszabályok gyűjteménye A Tárosban és a megyében elterjedt a hír, hogy a nyugdí­jasok nyugdíját rendezik, illet­ve felemelik. Egyesek azt Is tudni vélik, hogy az erre vo­natkozó jogszabályok már meg is jelentek. A fenti hírekkel kapcsolatban tájékoztatni kí­vánjuk olvasóinkat, hogy új nyugdíjjal kapcsolatos rendel­kezések nem jelentek meg. Tudomásunk van viszont ar­ról, hogy a Pécsi Szikra Nyom­dában nyomatta ki a Munka­ügyi Minisztérium társadalom- biztosítási alosztálya: „A dol­gozók társadalombiztosítási nyug díjára vonatkozó hatályos jog­szabályok” gyűjteményét, amely egy helyen közli az 1958. évi 40. sz. törvényerejű rendelet, va­lamint annak végrehajtása tár­gyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet módosításait tartalmazó Jogszabályok összes­ségét. Ez a nyomtatásban megjelent hatályos jogszabályok gyűjte­ménye nem más, mint az eddig megjelent módosítások és új részleges jogszabályi rendelke­zések egységes szerkezetben va­ló közzététele. Tehát nem egy új nyugdíjtörvény jelent meg, hanem az eddig megjelent Jog­szabályokat könyvalakban ősz- szegyűjtötték. A múlt év végén hallhattuk a rádióban és az újságokban ol­vashattuk, hogy a társadalom- biztosítás szervezetével kapcso­latban új jogszabály látott nap­világot. Egyesek erre hivatko­zással gondoltak változásokra. Az 1964. évi 6. számú törvény- erejű rendelet a társadalom- biztosítás szervezetének egysé­gesítéséről rendelkezik. Ez a társadalombiztosítási ellátásokat nem érinti. Pusztán szervezeti kérdésekkel foglalkozik. A sajtó hasábjain rendszeresen szoktunk foglalkozni időszerű társadalom PATYOLAT Mosoda Vállalat (Tüzér utca 13.) azonnal fel­vesz vizsgázott KAZÁNHÁZI FŰTŐT és SEGÉDMUNKÁST. OKLEVELES KÖZGAZDÁSZOKAT komlói és mohácsi munka­helyre, továbbá gyakorlat­tal rendelkező épületgépész mérnököt vagy technikust pécsi munkahelyre felvesz a ra. SR. AKÖV, Munkabér gyakorlati Idő­től függően 2000,— Ft-tól 2800,— Ft-ig. Jelentkezés; Pécs, Rét a. 43, • biztosítási jogszabályokkal, illet­ve megjelent módosításokkal. Tekintettel arra, hogy Jelen tá­jékoztatóban ismertettünk egy hatályos Jogszabály-gyűjte­ményt, annak tartalmából egy­két részt tájékoztatásul közlünk. Felmerülő probléma volt az özvegyi nyugdíj megosztásának kérdése. Ezzel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok az aláb­biakat írják elő: „Ha az özve­gyi nyugdíjra többen Jogosul­tak, azt közöttük meg kell osz­tani”. Az özvegyi nyugdíjat az arra jogosultak között egyenlő arányban kell megosztani. An­nak az ideiglenes özvegyi nyug­díjra jogosult nőnek, akinek há­zasságát felbontották és annak a feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb Ideje külön él, nem lehet nagyobb összegű nyugdí­jat folyósítani, mint amilyen összegű tartásdíjban részesült. Ha az egyenlő arányban meg­osztott nyugdíj ennél több len­ne, a különbözet az együttélés alapján jogosult özvegyet illeti meg. Abban az esetben, ha a jogo­sult sérelmesnek tartja az öz­vegyi nyugdíjnak a most Ismer­tetettek szerinti megosztását, a többi Jogosult ellen indított per­ben a bíróságtól az özvegyi nyugdíj más arányú megosztá­sát kérheti. Ez annyit Jelent, hogy az SZTK vagy az Országos Nyug- díjintézet által megállapított és az ismertetetteknek megfelelően megosztott özvegyi nyugdíj meg állapítása esetén a nyugdíj ará­nyának megváltoztatása végett nem az SZTK Megye! Alköz­pontját, Illetve az Országos Nyugdíjintézetet kell perelni, hanem a többi jogosult ellen kell a peres eljárást megindí­tani. A jogerős bírósági ítélet alapján ezután az ellátást az ítélet szerint módosítani fogják. Ugyanezen a helyen található meg a jogszahály-gyflheménv- ben az a rendelkezés Is, amely kimondja. hogy az özvegyi nyugdíj havi 350 forintnál ke­vesebb nem lehet. A most Ismertetett részből Is kitűnik, hogy nem új Jogsza­bályi rendelkezések Jelentek meg, hanem az eddig megjelent rendeleteket egy helyen. egy könyvben jelentették meg. DUNANTÜU napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33: 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-63 Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u. ti. _ Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00. PÉCST SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10 sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatajote- nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054. <* A

Next

/
Thumbnails
Contents