Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

ÁPRItJB H WAPiO 5 A Tenkes kapitánya Fürtös György kiállítása r EKE MÁTÉ egjr mesteri 16­Méseel eltalálta a löparos hor­dót, amit Eberstein ezredes eléggé Bókáig tartott a kezé­ben, mintha tulajdonképpen arra várt volna, hogy Hike Máté végre-valah ára odanéz­zen, és a népes statisztéria sű­rű és lelkes vivátozása köze­pette az emlegetett lövéssel véget vessen a Magyar Tele­vízió élsó, tizenhárom részes ifjúsági televíziós játékának. Jóllehet, hogy a zárókép ilyen, megfogalmazása ironikus és egy kissé az egész játékra is jellemző — résziünkről mégis, pontosabban a szőkébb haza részéről, azaz Pécsett és Ba­ranyában különösen nagy vá­rakozás előzte meg és kísérte mindvégig a Tenkes kapitá­nya bemutatóit. Számunkra nemcsalt arról volt szó, hogy a film alkotói tudnak-e olyan vagy jobb ifjúsági kalandfil- rhet csinálni a televízió szá­mára, mint az angolok, de a Tenkes kapitányát közelebb hozta hozzánk az író szemé­lye, örsi Ferenc, valamint Ba­ranya egyik legszebb törté­nelmi emléke, pontosabban a siklósi vár. Ezek a körülmé­nyek kétségtelenül jelentős szerepet játszanak a vélemé­nyünkben, mert az emlber haj­lamos jó lokálpatriótaként megítélni a Tenkes kapitánya erényeit és hibáit. Vagyis el­sősorban a iSlm pozitív vo­násaira gondolunk — kezdve attól, hogy a Tenkes kapitá­nya a Magyar Televízió első ilyen műfajú kísérlete, egé­szen addig, hogy a Robin Hood és a Teli Vilmos után a magyar gyerekek hősi kel­léktárába teljes joggal bevo­nult a Tenkes kapitánya is, és ezen a körülményen még az se sokat változtat, hogy a lelkesedő gyerekek maximális korhatára legfeljebb tíz év. Elismerésünket váltotta ki to­vábbá az is, hogy örsi Fe­renc televíziós játékának té­máját a magyar történelem egyik legszebb és legdicsőbb időszakából választotta, és ál­talában tetszett az a drama­turgiai törekvés is, ami sze­rint minden rész önálló, töb- bé-kevósbé befejezett volt, és ami a Robin Hood és a Teli Vilmos című televíziós filmek esetében már bevált. S végül a Tenkes kapitánya javára írandó, hogy helyenként a fel­nőttek fantáziáját Is megtud­ta ragadni néhány egészen eredeii írói ötlet, azonban mindezek együttvéve se jelen­tik azt, hogy a Tenkes kapi­tánya jól sikerűit. SZEMBETŰNŐ, szinte mind a tizenhárom részre jellemző volt — még a helyenkénti re­mek és szellemes ötletek mel­lett is — a rendezés és a dra­maturgia gondolat- és variáció- szegénysége, amiből egyenesen következik, hogy a ritka ki­vételektől e3ttekinitve képtele­nek voltunk izgulni, alig kö­töttek le Tenkesék és a laban­cok kölcsönös kalandjai. Nem támasztunk „felnőtt-igénye­iket”, nem is lehet támasz­tani, de a gyerekek számára készült műveikben is alapve­tő dramaturgiai követelmény, hogy minden akciónak legyen megfelelő ellenpontja, ami az akciót kiemeli az egysíkúság­ból. ami által a néző figyel­mét fel lelhet kelteni az akció kimenetelét illetően. Ez álta­lában hiányzott örsi Ferenc író és Fejér Tamás rendező filmjéből. Pedig a Tenkes ka­pitányában 'gyakran csak egy szellemesebb képvágásra vagy csaik egy egészen egyszerű, közbeiktatott jelenetre lett volna szükség, hogy Fejér Ta­másék lényegesen lendítse­nek a játék feszültségén. Ha például Tenkes, tudós orvos­nak álcázva éppen az ezredes „nrvosdatására” készül a tónál, izgalmunk teljes felfokozásá­hoz csupán arra lett volna szükség, hogy a néző egy-két kép erejéig tudomást szerez­zen arról, hogy a várban idő­közben . Tenkes kiléte leleple­ződött, és a labancok lóra kaptak, elfogni a kuruc kapi­tányt- Szellemesebb drama­turgiai munkára lett volna szükség, mert ennek hiányá­ban például ez a jelenet el­veszíti a feszültségét, az ötlet varázsát is, .és a néző izga­lom hiányában nagyjából kö­zömbösen, esetleg enyhe mo­sollyal figyeli, hogy az ezre­dest ezúttal sárral kenik ösz- sze. Ha már a Teritoes kapitánya dramaturgiai egyensúlyáról van szó, az ifjú és kevésbé ifjú néző által várt és jogo­san kifogásolt kalandos iz­galmakról — szólná kell a két ellenfél közötti emberi és dra­maturgiai különbségről. A la­bancok kivétel nélkül ostoba fajankők, pubányok, többé- kevésbé az ideggyógyászat ve­szélytelenebb eseted közé tar­toznak, képtelenek a férfias harcra és a logikus gondolko­dásra. A kurucok állandó já­tékszerévé válnak, vagyis bür- les2íkszerű töltelékáru szerepét töltik be. Az külön élmefut- tatás tárgya" lehetne, hogy a Tenkes kapitányából lényegé­ben .hiányzik a Rákóczi-sza- badságharc jellegzetessége, hogy ha az osztrákok ily él­hetetlenek- és gyávák voltak, akkor hogyan tudták négy­száz évig igába ' hajtani az ügyes, bátor és szabadságáért mindig harcra kész magyar népet! A darabban szemben álló ellenfelek nem ellenfelek. Nagymértékben ez is oka an­nak,-hogy a kurucok nemegy­szer elmés akciói a nézőből alig váltanak fci különösebb érdeklődést', hiszen Tenkesék nem a ravasz, keménykezfl és hidegfejű elnyomókkal csap­nak össze. újferut, hanem egy tucat császári egyenruhába öl­töztetett bohócszerű alakkal. Nem beszélve arról, hogy ez a tucat időnként csak hat fó volt, az őrmesterrel együtt Az angol televízió lényege­sen régebb óta készít ifjúsági kalandfilmeket, az angolok­nak több a tapasztalatuk, és valószínű: a pénzük is. Sze­retném elkerülni az összeha­sonlítást, de a Tenkes kapi­tányának szegényessége he­lyenként kellemetlenül szem­betűnő voüit Egyáltalában nem használt a merkantil-szemlé­let, ami szerint „minél hosz- szabb, annál több”. A játék cselekménye legfeljebb hét vagy. nyolc folytatásra lett volna elegendő. így viszont a „hézagokat” felmőttes „film­szerűségekkel” töltik ki. Ha valamihez X összeg áll ren­delkezésre, akkor azt termé­szetesen X összegből kell meg­csinálni, de az alkotói, rende­zői lelemény gyakran százez­reket ér. Eisenstein például úgy tervezte, hogy a Patyom- kin utolsó jelenete az a kép lesz, amelyben -a baráti ten­geri cirkálók dfazlövésekkei üdvözlik a hős Patyomkirat és annak legénységét. A felvé­telt úgy tervezték, hogy há­rom vagy négy cirkáló a par­ton elhelyezett félvevőgéppel szemben jön, és Eisenstein zsebkendői ntésére egyszerre tüzelni kezdenek. A cirkálók messze behajóztak a tenger­re, a partról szabad szemmel már alig lehetett őket látná, amikor a felvevőgép közelé­ben álló Eisensteinhez vendé­gék étkezték. Eisenstein elme­sélte nékik a szituációt, és amikor az egyik ismerős meg­kérdezte: hogyan fognak a tü­zelésre jelt adni, Eisenstein Felhívás A DÉDÁSZ Pécsi Üzletigazgatósága kéri fogyasztóit, hogy elköltözésüket, lakás változásukat szíveskedje­nek az Áramszolgáltató Vállalat megbízottjának vagy kirendeltségének bejelenteni — Bejelentéskor közöl­jék a mérő gyári számát és a fogyasztásmérő állását azért, hogy az üzletigazgatóságunk csak az elköltöző ál­tal ténylegesen elfogyasztott villámosenergia mennyi­ségét számlázza. Kérjük, hogy a bejelentést mindenki telefonon vagy személyesen saját érdekében tegye meg, hogy az ebből adódó peres ügyeket elkerülhessék. Ez­zel kapcsolatban azt közölj ük még fogyasztóinkkal, hogy az Áramszolgáltató Vállalat mindaddig a szám­lán megnevezett fogyasztóval áll jogviszonyban, míg a változást be nem jelentük. meglobogtatta a zsebkendő­jét. Ebben a pillanatban a hadihajóik elkezditek tüzelni. Ez volt a kisebbik baj, ugyan­is kiderült, hogy a felvétel­hez nincs több lőszer. Eisen­steinnek ez ugyan a kedvét szegte, de megbízta munka­társait, közöttük az operatőr Tisszét, hogy fonhassanak le egy olyan jelenetet, amelyben a Patyomikin orra a gép félé rohan, azonban a Patyomkin már a javítódokkban állt, nem lehetett a nyűit tengerre ki­hozni. Ekkor Tisszé a hajó or- ráróll készítette el a felvételt, ez a kép van most is a film végén, dinamikájával majd szétrepeszti a vásznat.. Mind­ezt azért írtam le példaként, mert a körülményekhez ké­pest több rendezői és drama­turgiai leleményt vártunk a Tenikes alkotóitól. A SZÍNÉSZI alakítások he­lyenként — nem a színészek hibájából — fárasztóan egy­hangúak. Zenibe Ferenc elég­gé merev volt, a képernyőn már hiányzott belőle a friss, játékos temperamentum, ami a forgatás alaitt oly sok ígé­retre adott okot. Ungvári László, a labanc menazsériá- val együtt nagyjából meg­egyezett a Stan és Pan-féle amerikai burleszk-együttes vonásaival. A pécsi színészek, a körülményékhez képest azt nyújtották, amire a szerep le­hetőséget adott Végeredményben sejtettük, hogy a Tenkes kapitánya ma­gán viseli majd az ilyen jel­legű első mű gyermekbeteg­ségeit. Ezek a gyermekbeteg­ségek nem is hiányoznak a fiimiből, sőt Mindenesetre kár. Nagyon szerettük volna, ha a Tenikes kapitányának fő címére a Magyar Televízió munkatársai odaírhatták vol­na a minőségi jelzést: tíz éven felülieknek is ajánljuk! Thiery Árpád Április 4-én kerüllt sor Für­tös György fiatal keramikus- művész kiállítására a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán. A kiállítást Ko- cogh Ákos művészettörténész nyitotta meg. Fürtös György, aki két éve végezte az Iparművészeti Fő­iskolát, s azóta a Pécsi Por­celángyárban dolgozik, első Ízben jelentkezik önálló kiál­lítással. Az elmúlt évben, a tizenkét fiatal pécsi képző­művész kiállításán is szere­pelt, munkája lényegét azon­ban ez a kiállítás fedi fél. A kiállított anyag elgondolkoz- tatóan sokrétű, s mutatja, hogy a fiatal keramikus szí­vesen keresi az új lehetősé­geket. Anyagát és eszközeit biztosan tartja kézben, s oly­kor hagyja magát élcsábítani a játékos, fricskázó hangula­tú, de a maga nemében még­is szigorúan mértéktartó for­mák birodalmába. Vázái, tá­lai, zömmel a hagyományos formaképzés törvényeit köve­tik, helyenként azonban ere­detiségre valló, szellemes megoldások tanúi lehetünk. Kedvelt anyaga a pirográ- nit. Ebből készült faldtálai formájukból egy kevés mono­tóniát sugároznak, de színe­zésük már játékos, kezdemé­nyező hajlamra enged követ­keztetni. Nagyobb pirognánit vázái és figurái sejtetik vi­szont az igazán kedvére való területet, amit a térplaszti­kák, az architektúrát díszítő elemek képeznek. Majdnem erőszakossá válik a monumen­talitásra való törekvés, kis volumenű falitáblái is hatal­mas méretekre feszülnék. Pi- rogránit-vas alkotta figurális kompozícióit az anyagszerű élőadásmodor jellemzi. Nagyobb a művész problé­mája gz épületkerámia azon területén, ahol a produktu­mok az épület elemeivé vál­nak, funkciót töltenek be. Tér-rácsok, szellőző-rácsok, egész válaszfalak születhet­nek kerámiából, s itt óriási lehetőség nyílik egy kera­mikusművész számára, hogy izgalmas, változatos forma- teremtésével ne csak funkciót töltessen be művével, hanem élményt is nyújtson. Fürtös György külön épületkerámiái­val is részt vesz kiállításon, jelenleg Sao Paulóban, az itt bemutatott elgondolásai azon­ban csak mérsékelten mutat­ják, hogy mennyire használ­ta ki ezeket a lehetőségieket. Falburkolásai, csempéi, rend kívüli ízléssel megmunkált Igazán szép portré-szobra vi­szont megcsillogtatják igazi erényeit: a mértéktartó fe­gyelmet és az egyszerűségre törekvést. Az óceániai primi­tív népek maszk-kultuszából merített ihlet alapián szüle­tett maszkjai egy-egy regek­be sikerült darabjai bemuta­tott anyagának. Fürtös György műveiben határozottan a tehetség meg­nyilvánulásaival találkozha­tunk. Fiatal művész, de már sajátos arculata, kialakított, érett előadásmódja, techniká­ja van. Magas Itultúrájú, min­den kényes igényt kielégítő .művei csalc jó visszhangot válthatnak ki a pécsi közön­ségből. Kampls Péter Áz olvasók és a könyvek érdekében Lamberto Gardelli, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmonikus Zenekar hangversenye A Pécsi Egyetemi Könyvtárat alapítója 1774-ben .„jyto­" denki számára” nyilvánossá tette. A „nyilvánossággal” azonban baj van. Baj, mert hiába akarnak sokan beiratkozni, — nem le­het A rendelkezésire álló j^elyet egyetemisták, főiskolások veszik igénybe a tanulmányaikhoz szükséges irodalomért A könyvek iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a korlátozások ellenére is aztelmúlt évben több mint 3100 beiratkozott olva­sója volt a könyvtárnak, a kölcsönző pedig mintegy 130 000 könyvet adott az olvasók kezébe. Bővíteni kellene először a raktárát és az olvasószolgálati helyiségeket. Szükséges, kell, mind az olvasók, mind a köny­vek érdekében. Már nem tudják hová tenni a könyveket Mintegy 15 000 darabot az egyetem jogi kara diákszállójának pincéjében kénytelenek „tárolni”. A Sallai utcai MTH-otthon- ban nem kevesebb, mint 35 000 könyv penészesed! k. Itt nem­rég a víz „olvasta” a könyveket — amit megmenthettek be­lőlük, most szárogatják. A tűzrendészet kötelezte a könyvtár vezetőségét, hogy a könyvtár padlásfeljárójában „tárolt” 10 000 könyvet tűzveszélyesség miatt meghatározott időn belül szállítsa máshová. De hová? Leone hová, s mégstncs. A bővítéshez effloészGtWk a ter­vek — 27 000 forintot fizettek érte. A tervet előzőleg megbe­szélték a Művelődésügyi Minisztériummal és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel is. Amikor elkészült, a Műemlékvédelmi Felügyelőség meg­kötötte magát és kimondta a szentenciát: nem lehet, mert nemcsak az épület áll védelem alatt, hanem a bővítés helyéül szánt kert is! S különben is a bővítés megbontaná az épület harmóniáját. De a legutóbbi tervek már ezzel a problémával is számoltak. Egy földalatti raktárrendszert kívánnak építeni. De így sem jó a műemlékvédelemnek, pedig a bővítés az ud­vari részen lenne, az épület külsején semmit sem változtatna. A bővítéssel kapcsolatos kifogásuk egyik pontja így hangzik: „A manzárdtetős rész főpárkánya indokolatlanul egy 10 centi­méteres tagozattal „gazdagodna”. Nem engednek egy centit sem— inkálbb vesszenek a könyvek tízezrei... A könyvtárban 1830-ban 35 000 kötet könyv volt — most ennek a nyolcszorosa. Akkor naponta látogatók szarna 20—22 volt, ma 250—350 között. Azóta a könyvtár — több mint egy évszázada — mindössze 20 négyzietméterrel bővült... Kívánatos, hogy a Műemlékvédelmi Felügyelőség a ma követelményeit és a műemlékvédelmet jobban „párosítsa” ha szükséges, még annak a bizonyos 10 centinek a kárára is. A tervek készek — most már tettekre van szükség! (Garay) Műsoros svábbal Mohácson Megszokottá válik szinte már, hogy városunk hangver­senyéletének legnagyobb ese­ménye a Pécsi Liszt Ferenc Kórus szereplése. (Ezt igazol­ja az a kijelentés is, melyet a hangversenyről kijövet mon­dott egy hallgató: „Erre még sántán, bénán is eljöttem vol­na. Remek volt.”) Mint min­dig, most is telt házat von­zott fellépésük. Ez elsősor­ban Antal Györgynek, a kó­rus karnagyának köszönhető, aki olyan műveket tűz mű­sorra és tanít be ragyogóan; sokéves, gazdag tevékenysé­gének tapasztalatait felhasz­nálva, melyek nemcsak pécsi, hanem országos igényeket is kielégítenek. A kórus egy- emberként követi karnagyá­nak művészi elképzeléseit és tudásának legjavát adva, ma­gas színvonalon szólaltatja meg azokat a grandiózus mű­veket, melyeket nem lenne hasztalan az ország határain túl is bemutatni, hogy ezt a pécsi együttest is megismer­hessék és jó hírnevet szerez­hessen városunknak. Nem véletlen, hogy a kitű­nő Lamberto Gardelli állt a kórus és az új állomásához érkező szimfonikus zeneka­runk elé. Az a tény, hogy Gardelli vállalta a pécsiekkel a művek interpretálását, min­den szónál beszédesebb. A hangverseny első részé­ben Cherubini Requiem-je hangzott el. Gardelli — na­gyon helyesen — nem a teát- rális jeleneteket, operai ele­meket hangsúlyozta, hanem a befelé forduló, a félelmében magára maradó ember vilá­gát vetítette ki. Érezni lehe­tett minden megmozdulásából, hogy vérében él a muzsika és a dirigálás — miként a kó­rus tagjainak éneklése —lel­ki élményt jelent. Az ének­kar és a zenekar, mint az érzékeny műszer követte a karmestert és megérdemelten osztozott a sikerben. A második részben Bartók halhatatlan műve, az öttéte­les Concerto szólalt meg. Gar­delli itt is remekelt. Eszmé­nyi plaszticitással emelte ki, gondos frazeálás eredménye­ként az egyes szólamokat. „Üresjárat” nem létezett nála s biztos keze, temperamen­tuma szinte megbűvölte a ze­nekart — a fa- és rézfúvóso­kat biztos, mert így mégnem hallottuk őket „dalolni”! —és a közönséget. Nem titok, hogy nagy vára­kozással tekintettünk a leg­jobb zenekarokat is próbára tevő Concerto elé, melyben bőven kapnak bravúros sze­repet az egyes hangszerek és hangszer-csoportok, örömmel állapíthattuk meg, hogy a ze­nekar sikeresen oldotta meg feladatát. Gondosan kicsiszolt előadást hallottunk és mara­dandó, szép emlékekkel tá­vozhattunk a Nemzeti Szín­házból hétfőn este, a bérleti nagyzenekari hangversenyek hetedik előadásáról. Ezt a műsort a két pécsi együttes, Gardellivel, Buda­pesten, a Zeneakadémia nagy­termében is bemutatta, re­méljük ott is megérdemelt nagy sikerreL (Várnai) Ml az egzisztencializmus? Iro­dalmi műsor április 13-án, hét­főn este 7 órakor Pécs város Mű­velődési Házában (Déryné u. 1B.) a budapesti Egyetemi Színpad után. Előadó: dr Horváth György kritikus. Közreműködnek: Koő® Olga, Pécsi Ildikó, Bánffy György, Bárányt László, a színház mű­vészei. A műsorban Sartre: Zárt ajtók c. egyfelvonásosa, Camus, Ezra Pound művei mellett. Jegy- elővétel az írók Könyvesboltjá­ban. A jól sikerült pécsi sváb­bál után, a Hazafias Nép­front Mohács Városi Bizott­sága április 11-én, szombaton este 7 órakor Mohácson műso­ros sváb bált rendez a Bar­tók Béla Művelődési Házban. Ez alkalommal köszöntőt mond dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének or­szágos főtitkára. A műsoron szerepel „Szív küldi a távolba”, a pécsi Leő- wey Klára Gimnázium német ének- és táncegyüttese, vala­mint két budapesti énekes. A zenét Tornai Ferenc tizenkét- tagű fúvószenekara szolgál­tatja. A műsor után reggelig tartó tánc következik. Vegye igénybe az OTTHON ÁRUHÁZ motorkerékpár-alkatrész csomagküldő szolgálatát. Minden forgalomban lévő alkatrészt megrendelésre postán utánvéttel küldünk el! ________________OTTHON ABPWAT Bufapert, TT1., BáVéod (H 74-76­K

Next

/
Thumbnails
Contents