Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
ÁPRItJB H WAPiO 5 A Tenkes kapitánya Fürtös György kiállítása r EKE MÁTÉ egjr mesteri 16Méseel eltalálta a löparos hordót, amit Eberstein ezredes eléggé Bókáig tartott a kezében, mintha tulajdonképpen arra várt volna, hogy Hike Máté végre-valah ára odanézzen, és a népes statisztéria sűrű és lelkes vivátozása közepette az emlegetett lövéssel véget vessen a Magyar Televízió élsó, tizenhárom részes ifjúsági televíziós játékának. Jóllehet, hogy a zárókép ilyen, megfogalmazása ironikus és egy kissé az egész játékra is jellemző — résziünkről mégis, pontosabban a szőkébb haza részéről, azaz Pécsett és Baranyában különösen nagy várakozás előzte meg és kísérte mindvégig a Tenkes kapitánya bemutatóit. Számunkra nemcsalt arról volt szó, hogy a film alkotói tudnak-e olyan vagy jobb ifjúsági kalandfil- rhet csinálni a televízió számára, mint az angolok, de a Tenkes kapitányát közelebb hozta hozzánk az író személye, örsi Ferenc, valamint Baranya egyik legszebb történelmi emléke, pontosabban a siklósi vár. Ezek a körülmények kétségtelenül jelentős szerepet játszanak a véleményünkben, mert az emlber hajlamos jó lokálpatriótaként megítélni a Tenkes kapitánya erényeit és hibáit. Vagyis elsősorban a iSlm pozitív vonásaira gondolunk — kezdve attól, hogy a Tenkes kapitánya a Magyar Televízió első ilyen műfajú kísérlete, egészen addig, hogy a Robin Hood és a Teli Vilmos után a magyar gyerekek hősi kelléktárába teljes joggal bevonult a Tenkes kapitánya is, és ezen a körülményen még az se sokat változtat, hogy a lelkesedő gyerekek maximális korhatára legfeljebb tíz év. Elismerésünket váltotta ki továbbá az is, hogy örsi Ferenc televíziós játékának témáját a magyar történelem egyik legszebb és legdicsőbb időszakából választotta, és általában tetszett az a dramaturgiai törekvés is, ami szerint minden rész önálló, töb- bé-kevósbé befejezett volt, és ami a Robin Hood és a Teli Vilmos című televíziós filmek esetében már bevált. S végül a Tenkes kapitánya javára írandó, hogy helyenként a felnőttek fantáziáját Is megtudta ragadni néhány egészen eredeii írói ötlet, azonban mindezek együttvéve se jelentik azt, hogy a Tenkes kapitánya jól sikerűit. SZEMBETŰNŐ, szinte mind a tizenhárom részre jellemző volt — még a helyenkénti remek és szellemes ötletek mellett is — a rendezés és a dramaturgia gondolat- és variáció- szegénysége, amiből egyenesen következik, hogy a ritka kivételektől e3ttekinitve képtelenek voltunk izgulni, alig kötöttek le Tenkesék és a labancok kölcsönös kalandjai. Nem támasztunk „felnőtt-igényeiket”, nem is lehet támasztani, de a gyerekek számára készült műveikben is alapvető dramaturgiai követelmény, hogy minden akciónak legyen megfelelő ellenpontja, ami az akciót kiemeli az egysíkúságból. ami által a néző figyelmét fel lelhet kelteni az akció kimenetelét illetően. Ez általában hiányzott örsi Ferenc író és Fejér Tamás rendező filmjéből. Pedig a Tenkes kapitányában 'gyakran csak egy szellemesebb képvágásra vagy csaik egy egészen egyszerű, közbeiktatott jelenetre lett volna szükség, hogy Fejér Tamásék lényegesen lendítsenek a játék feszültségén. Ha például Tenkes, tudós orvosnak álcázva éppen az ezredes „nrvosdatására” készül a tónál, izgalmunk teljes felfokozásához csupán arra lett volna szükség, hogy a néző egy-két kép erejéig tudomást szerezzen arról, hogy a várban időközben . Tenkes kiléte lelepleződött, és a labancok lóra kaptak, elfogni a kuruc kapitányt- Szellemesebb dramaturgiai munkára lett volna szükség, mert ennek hiányában például ez a jelenet elveszíti a feszültségét, az ötlet varázsát is, .és a néző izgalom hiányában nagyjából közömbösen, esetleg enyhe mosollyal figyeli, hogy az ezredest ezúttal sárral kenik ösz- sze. Ha már a Teritoes kapitánya dramaturgiai egyensúlyáról van szó, az ifjú és kevésbé ifjú néző által várt és jogosan kifogásolt kalandos izgalmakról — szólná kell a két ellenfél közötti emberi és dramaturgiai különbségről. A labancok kivétel nélkül ostoba fajankők, pubányok, többé- kevésbé az ideggyógyászat veszélytelenebb eseted közé tartoznak, képtelenek a férfias harcra és a logikus gondolkodásra. A kurucok állandó játékszerévé válnak, vagyis bür- les2íkszerű töltelékáru szerepét töltik be. Az külön élmefut- tatás tárgya" lehetne, hogy a Tenkes kapitányából lényegében .hiányzik a Rákóczi-sza- badságharc jellegzetessége, hogy ha az osztrákok ily élhetetlenek- és gyávák voltak, akkor hogyan tudták négyszáz évig igába ' hajtani az ügyes, bátor és szabadságáért mindig harcra kész magyar népet! A darabban szemben álló ellenfelek nem ellenfelek. Nagymértékben ez is oka annak,-hogy a kurucok nemegyszer elmés akciói a nézőből alig váltanak fci különösebb érdeklődést', hiszen Tenkesék nem a ravasz, keménykezfl és hidegfejű elnyomókkal csapnak össze. újferut, hanem egy tucat császári egyenruhába öltöztetett bohócszerű alakkal. Nem beszélve arról, hogy ez a tucat időnként csak hat fó volt, az őrmesterrel együtt Az angol televízió lényegesen régebb óta készít ifjúsági kalandfilmeket, az angoloknak több a tapasztalatuk, és valószínű: a pénzük is. Szeretném elkerülni az összehasonlítást, de a Tenkes kapitányának szegényessége helyenként kellemetlenül szembetűnő voüit Egyáltalában nem használt a merkantil-szemlélet, ami szerint „minél hosz- szabb, annál több”. A játék cselekménye legfeljebb hét vagy. nyolc folytatásra lett volna elegendő. így viszont a „hézagokat” felmőttes „filmszerűségekkel” töltik ki. Ha valamihez X összeg áll rendelkezésre, akkor azt természetesen X összegből kell megcsinálni, de az alkotói, rendezői lelemény gyakran százezreket ér. Eisenstein például úgy tervezte, hogy a Patyom- kin utolsó jelenete az a kép lesz, amelyben -a baráti tengeri cirkálók dfazlövésekkei üdvözlik a hős Patyomkirat és annak legénységét. A felvételt úgy tervezték, hogy három vagy négy cirkáló a parton elhelyezett félvevőgéppel szemben jön, és Eisenstein zsebkendői ntésére egyszerre tüzelni kezdenek. A cirkálók messze behajóztak a tengerre, a partról szabad szemmel már alig lehetett őket látná, amikor a felvevőgép közelében álló Eisensteinhez vendégék étkezték. Eisenstein elmesélte nékik a szituációt, és amikor az egyik ismerős megkérdezte: hogyan fognak a tüzelésre jelt adni, Eisenstein Felhívás A DÉDÁSZ Pécsi Üzletigazgatósága kéri fogyasztóit, hogy elköltözésüket, lakás változásukat szíveskedjenek az Áramszolgáltató Vállalat megbízottjának vagy kirendeltségének bejelenteni — Bejelentéskor közöljék a mérő gyári számát és a fogyasztásmérő állását azért, hogy az üzletigazgatóságunk csak az elköltöző által ténylegesen elfogyasztott villámosenergia mennyiségét számlázza. Kérjük, hogy a bejelentést mindenki telefonon vagy személyesen saját érdekében tegye meg, hogy az ebből adódó peres ügyeket elkerülhessék. Ezzel kapcsolatban azt közölj ük még fogyasztóinkkal, hogy az Áramszolgáltató Vállalat mindaddig a számlán megnevezett fogyasztóval áll jogviszonyban, míg a változást be nem jelentük. meglobogtatta a zsebkendőjét. Ebben a pillanatban a hadihajóik elkezditek tüzelni. Ez volt a kisebbik baj, ugyanis kiderült, hogy a felvételhez nincs több lőszer. Eisensteinnek ez ugyan a kedvét szegte, de megbízta munkatársait, közöttük az operatőr Tisszét, hogy fonhassanak le egy olyan jelenetet, amelyben a Patyomikin orra a gép félé rohan, azonban a Patyomkin már a javítódokkban állt, nem lehetett a nyűit tengerre kihozni. Ekkor Tisszé a hajó or- ráróll készítette el a felvételt, ez a kép van most is a film végén, dinamikájával majd szétrepeszti a vásznat.. Mindezt azért írtam le példaként, mert a körülményekhez képest több rendezői és dramaturgiai leleményt vártunk a Tenikes alkotóitól. A SZÍNÉSZI alakítások helyenként — nem a színészek hibájából — fárasztóan egyhangúak. Zenibe Ferenc eléggé merev volt, a képernyőn már hiányzott belőle a friss, játékos temperamentum, ami a forgatás alaitt oly sok ígéretre adott okot. Ungvári László, a labanc menazsériá- val együtt nagyjából megegyezett a Stan és Pan-féle amerikai burleszk-együttes vonásaival. A pécsi színészek, a körülményékhez képest azt nyújtották, amire a szerep lehetőséget adott Végeredményben sejtettük, hogy a Tenkes kapitánya magán viseli majd az ilyen jellegű első mű gyermekbetegségeit. Ezek a gyermekbetegségek nem is hiányoznak a fiimiből, sőt Mindenesetre kár. Nagyon szerettük volna, ha a Tenikes kapitányának fő címére a Magyar Televízió munkatársai odaírhatták volna a minőségi jelzést: tíz éven felülieknek is ajánljuk! Thiery Árpád Április 4-én kerüllt sor Fürtös György fiatal keramikus- művész kiállítására a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán. A kiállítást Ko- cogh Ákos művészettörténész nyitotta meg. Fürtös György, aki két éve végezte az Iparművészeti Főiskolát, s azóta a Pécsi Porcelángyárban dolgozik, első Ízben jelentkezik önálló kiállítással. Az elmúlt évben, a tizenkét fiatal pécsi képzőművész kiállításán is szerepelt, munkája lényegét azonban ez a kiállítás fedi fél. A kiállított anyag elgondolkoz- tatóan sokrétű, s mutatja, hogy a fiatal keramikus szívesen keresi az új lehetőségeket. Anyagát és eszközeit biztosan tartja kézben, s olykor hagyja magát élcsábítani a játékos, fricskázó hangulatú, de a maga nemében mégis szigorúan mértéktartó formák birodalmába. Vázái, tálai, zömmel a hagyományos formaképzés törvényeit követik, helyenként azonban eredetiségre valló, szellemes megoldások tanúi lehetünk. Kedvelt anyaga a pirográ- nit. Ebből készült faldtálai formájukból egy kevés monotóniát sugároznak, de színezésük már játékos, kezdeményező hajlamra enged következtetni. Nagyobb pirognánit vázái és figurái sejtetik viszont az igazán kedvére való területet, amit a térplasztikák, az architektúrát díszítő elemek képeznek. Majdnem erőszakossá válik a monumentalitásra való törekvés, kis volumenű falitáblái is hatalmas méretekre feszülnék. Pi- rogránit-vas alkotta figurális kompozícióit az anyagszerű élőadásmodor jellemzi. Nagyobb a művész problémája gz épületkerámia azon területén, ahol a produktumok az épület elemeivé válnak, funkciót töltenek be. Tér-rácsok, szellőző-rácsok, egész válaszfalak születhetnek kerámiából, s itt óriási lehetőség nyílik egy keramikusművész számára, hogy izgalmas, változatos forma- teremtésével ne csak funkciót töltessen be művével, hanem élményt is nyújtson. Fürtös György külön épületkerámiáival is részt vesz kiállításon, jelenleg Sao Paulóban, az itt bemutatott elgondolásai azonban csak mérsékelten mutatják, hogy mennyire használta ki ezeket a lehetőségieket. Falburkolásai, csempéi, rend kívüli ízléssel megmunkált Igazán szép portré-szobra viszont megcsillogtatják igazi erényeit: a mértéktartó fegyelmet és az egyszerűségre törekvést. Az óceániai primitív népek maszk-kultuszából merített ihlet alapián született maszkjai egy-egy regekbe sikerült darabjai bemutatott anyagának. Fürtös György műveiben határozottan a tehetség megnyilvánulásaival találkozhatunk. Fiatal művész, de már sajátos arculata, kialakított, érett előadásmódja, technikája van. Magas Itultúrájú, minden kényes igényt kielégítő .művei csalc jó visszhangot válthatnak ki a pécsi közönségből. Kampls Péter Áz olvasók és a könyvek érdekében Lamberto Gardelli, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmonikus Zenekar hangversenye A Pécsi Egyetemi Könyvtárat alapítója 1774-ben .„jyto" denki számára” nyilvánossá tette. A „nyilvánossággal” azonban baj van. Baj, mert hiába akarnak sokan beiratkozni, — nem lehet A rendelkezésire álló j^elyet egyetemisták, főiskolások veszik igénybe a tanulmányaikhoz szükséges irodalomért A könyvek iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a korlátozások ellenére is aztelmúlt évben több mint 3100 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, a kölcsönző pedig mintegy 130 000 könyvet adott az olvasók kezébe. Bővíteni kellene először a raktárát és az olvasószolgálati helyiségeket. Szükséges, kell, mind az olvasók, mind a könyvek érdekében. Már nem tudják hová tenni a könyveket Mintegy 15 000 darabot az egyetem jogi kara diákszállójának pincéjében kénytelenek „tárolni”. A Sallai utcai MTH-otthon- ban nem kevesebb, mint 35 000 könyv penészesed! k. Itt nemrég a víz „olvasta” a könyveket — amit megmenthettek belőlük, most szárogatják. A tűzrendészet kötelezte a könyvtár vezetőségét, hogy a könyvtár padlásfeljárójában „tárolt” 10 000 könyvet tűzveszélyesség miatt meghatározott időn belül szállítsa máshová. De hová? Leone hová, s mégstncs. A bővítéshez effloészGtWk a tervek — 27 000 forintot fizettek érte. A tervet előzőleg megbeszélték a Művelődésügyi Minisztériummal és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel is. Amikor elkészült, a Műemlékvédelmi Felügyelőség megkötötte magát és kimondta a szentenciát: nem lehet, mert nemcsak az épület áll védelem alatt, hanem a bővítés helyéül szánt kert is! S különben is a bővítés megbontaná az épület harmóniáját. De a legutóbbi tervek már ezzel a problémával is számoltak. Egy földalatti raktárrendszert kívánnak építeni. De így sem jó a műemlékvédelemnek, pedig a bővítés az udvari részen lenne, az épület külsején semmit sem változtatna. A bővítéssel kapcsolatos kifogásuk egyik pontja így hangzik: „A manzárdtetős rész főpárkánya indokolatlanul egy 10 centiméteres tagozattal „gazdagodna”. Nem engednek egy centit sem— inkálbb vesszenek a könyvek tízezrei... A könyvtárban 1830-ban 35 000 kötet könyv volt — most ennek a nyolcszorosa. Akkor naponta látogatók szarna 20—22 volt, ma 250—350 között. Azóta a könyvtár — több mint egy évszázada — mindössze 20 négyzietméterrel bővült... Kívánatos, hogy a Műemlékvédelmi Felügyelőség a ma követelményeit és a műemlékvédelmet jobban „párosítsa” ha szükséges, még annak a bizonyos 10 centinek a kárára is. A tervek készek — most már tettekre van szükség! (Garay) Műsoros svábbal Mohácson Megszokottá válik szinte már, hogy városunk hangversenyéletének legnagyobb eseménye a Pécsi Liszt Ferenc Kórus szereplése. (Ezt igazolja az a kijelentés is, melyet a hangversenyről kijövet mondott egy hallgató: „Erre még sántán, bénán is eljöttem volna. Remek volt.”) Mint mindig, most is telt házat vonzott fellépésük. Ez elsősorban Antal Györgynek, a kórus karnagyának köszönhető, aki olyan műveket tűz műsorra és tanít be ragyogóan; sokéves, gazdag tevékenységének tapasztalatait felhasználva, melyek nemcsak pécsi, hanem országos igényeket is kielégítenek. A kórus egy- emberként követi karnagyának művészi elképzeléseit és tudásának legjavát adva, magas színvonalon szólaltatja meg azokat a grandiózus műveket, melyeket nem lenne hasztalan az ország határain túl is bemutatni, hogy ezt a pécsi együttest is megismerhessék és jó hírnevet szerezhessen városunknak. Nem véletlen, hogy a kitűnő Lamberto Gardelli állt a kórus és az új állomásához érkező szimfonikus zenekarunk elé. Az a tény, hogy Gardelli vállalta a pécsiekkel a művek interpretálását, minden szónál beszédesebb. A hangverseny első részében Cherubini Requiem-je hangzott el. Gardelli — nagyon helyesen — nem a teát- rális jeleneteket, operai elemeket hangsúlyozta, hanem a befelé forduló, a félelmében magára maradó ember világát vetítette ki. Érezni lehetett minden megmozdulásából, hogy vérében él a muzsika és a dirigálás — miként a kórus tagjainak éneklése —lelki élményt jelent. Az énekkar és a zenekar, mint az érzékeny műszer követte a karmestert és megérdemelten osztozott a sikerben. A második részben Bartók halhatatlan műve, az öttételes Concerto szólalt meg. Gardelli itt is remekelt. Eszményi plaszticitással emelte ki, gondos frazeálás eredményeként az egyes szólamokat. „Üresjárat” nem létezett nála s biztos keze, temperamentuma szinte megbűvölte a zenekart — a fa- és rézfúvósokat biztos, mert így mégnem hallottuk őket „dalolni”! —és a közönséget. Nem titok, hogy nagy várakozással tekintettünk a legjobb zenekarokat is próbára tevő Concerto elé, melyben bőven kapnak bravúros szerepet az egyes hangszerek és hangszer-csoportok, örömmel állapíthattuk meg, hogy a zenekar sikeresen oldotta meg feladatát. Gondosan kicsiszolt előadást hallottunk és maradandó, szép emlékekkel távozhattunk a Nemzeti Színházból hétfőn este, a bérleti nagyzenekari hangversenyek hetedik előadásáról. Ezt a műsort a két pécsi együttes, Gardellivel, Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében is bemutatta, reméljük ott is megérdemelt nagy sikerreL (Várnai) Ml az egzisztencializmus? Irodalmi műsor április 13-án, hétfőn este 7 órakor Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 1B.) a budapesti Egyetemi Színpad után. Előadó: dr Horváth György kritikus. Közreműködnek: Koő® Olga, Pécsi Ildikó, Bánffy György, Bárányt László, a színház művészei. A műsorban Sartre: Zárt ajtók c. egyfelvonásosa, Camus, Ezra Pound művei mellett. Jegy- elővétel az írók Könyvesboltjában. A jól sikerült pécsi svábbál után, a Hazafias Népfront Mohács Városi Bizottsága április 11-én, szombaton este 7 órakor Mohácson műsoros sváb bált rendez a Bartók Béla Művelődési Házban. Ez alkalommal köszöntőt mond dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének országos főtitkára. A műsoron szerepel „Szív küldi a távolba”, a pécsi Leő- wey Klára Gimnázium német ének- és táncegyüttese, valamint két budapesti énekes. A zenét Tornai Ferenc tizenkét- tagű fúvószenekara szolgáltatja. A műsor után reggelig tartó tánc következik. Vegye igénybe az OTTHON ÁRUHÁZ motorkerékpár-alkatrész csomagküldő szolgálatát. Minden forgalomban lévő alkatrészt megrendelésre postán utánvéttel küldünk el! ________________OTTHON ABPWAT Bufapert, TT1., BáVéod (H 74-76K
