Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
Éljen április 4hasúnk felszabadulásának ünnepe! Egyesítsük erőnket a szocializmus teljes felépítésére! AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LÁPJA Koszorúzás Pécsett a szovjet hősök emlékművénél Díszünnepség az Operaházban XXI. ÉVFOLYAM ARA 80 FILLÉR 79. SZÁM Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este diszünnep- séget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fot-k Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, s a küldöttség tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a díszünnepségen Dobi Istvánné és Kádár Jánosné társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke mondott ünnepi beszédet Kádár János ünnepi beszéde Tisztelt Elvtársak! Kedves Elvtársnők, Barátaink! Legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén, felszabadulásunk 19. évfordulója alkalmából pártunk Központi Bizottsága és kormányunk nevében szívből, forrón köszöntőm ünnepi gyűlésünk minden résztvevőjét. Köszöntőm ezen a napon minden magyar város, falu és tanya dolgos népét, valamennyi honfitársunkat, köszöntőm a szocializmust építő egész magyar népet. Április negyediké annak a napnak évfordulója, amelyen a felszabadító szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről az utolsó hitlerfasiszta megszállót is. örömünnep ez minden hazánkfia számára, mert ezen a napon lett népünk igazán szabad, ezen a napon nyertük vissza nemzeti függetlenségünket és nyílt meg népünk előtt a társadalmi felszabadulás útja, a szocialista fejlődés lehetősége — mondotta bevezetőben Kádár elvtárs. — E nap jelentőségét méltatva rámutatott: A magyar nép számára nemcsak a háború ért véget 1945. április negyedikén. Ezzel a nappal új korszak is kezdődött történelmében: a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás kora. Az előző társadalmi rendszer önmagát ítélte halálra. A magyar tőkés és földbirtokos osztály megbukott, mert nem tudott mást csak kizsákmányolni, pusztulásba vinni, elárulni és eladni a népet, a hazát, a függetlenséget. Uralmuk utolsó negyedévszázados korszaka vérben, ellenforradalomban és fehérterrorban fogant; a legreakciósabb erőkkel, a hitleri német fasisztákkal kötött szövetséggel, majd azok oldalán vívott rablóháborúval folytatódott és szükségszerűen gyalázatba, német megszállásba, nyilas rémuralomba torkollott. Ennek a rendszernek az útja nyílegyenesen vezetett az elkerülhetetlen pusztulásba. A második világháború kimenetele is megmutatta, mekkora történelmi változást hozott az emberiség életében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Mivel a második világháború idején már létezett egy szocialista nagyhatalom, ez a háború nem egyszerűen imperialista országok egymás elleni küzdelme volt és már nem lehetett csak egyszerűen harc a világ újrafelosztásáért a nyugati hatalmak és a fasiszta tömb között. Ebben a háborúban, amely antifasiszta, demokratikus jelleget öltött, a Szovjetunió vált a fasiszta blokk elleni felszabadító harc vezető erejévé. Eredménye a világuralomra törő fasiszta erők megsemmisítő veresége, s az lett, hogy az imperializmus meggyengült, a népek szabadságharca fokozódott, új független államok születtek, s a függetlenné vált népek közül sok a szocializmus útjára lépett. A hitlerfasiszta iga alól felszabadult magyar nép is kivívta saját hatalmát, s létrejött a szocialista alapokon nyugvó Magyar Népköztársaság. Magyarországon már korábban is győzött egyszer a nép. De az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság elbukott, mert fennmaradásának nem kedveztek a történelmi körülmények. A felszabadulással újból lehetővé vált, hogy a nép maga döntsön sorsáról. Az volt a kérdés, akar-e, tud-e élni a nép ezzel a lehetőséggel; lesz-e a felszabadulás után porondra lépő új politikai erők, pártok között olyan, amely utat tud mutatni, világos célt tud adni a népnek. A megalakuló demokratikus pártok között újból a nyilvánosság elé léphetett az a párt is, mely negyedszázadon át csak a föld alatt és ezer veszély közepette hirdethette az igazságot: a Magyar Kommunista Párt. Ezt a pártot üldözték, számos tagja mártírhalált halt, de makulátlanul lépett a nép elé, mert sohasem cimboráit annak ellenségeivel. Üldözve, a föld alá szorítva sem nézte némán, tétlenül, ölhetett kézzel az orPénteken délután, hazánk felszabadulásának tizenkilencedik évfordulója alkalmával koszorúzási ünnepség keretében emlékeztek Pécs város dolgozói azokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták tizenkilenc évvel ezelőtt népünk szabadságáért. Az ünnepségen resztvettek a megyei és városi párt-, állami és tömegszervezetek vezetői, a fegyveres testületek parancsnoki kara, az üzemek, intézmények dolgozói és a tanuló ifjúság képviselői. A fegyveres testületek tagjainak képviseletében díszszázad tisztelgett a hősi emlékmű előtt, a szovjet és a magyar Himnusz dallamai közben pedig egy üteg össztüzei szólaltak meg, idézve a hősi harcok emlékét. A Himnuszok elhangzása után a megyei és városi párt- bizottság koszorúját Rapai Gyula elvtárs a megyei, és Ambrus Jenő elvtárs a városi pártbizottság első titkára helyezte el az emlékműnél. A megyei és városi tanács nevéFoto: Motil Emil ben Palkó Sándor elvtárs, a megyei, és Kőröst Lajos elv1’- társ a Pécs városi Tanács elnöke koszorú zott. A Hazafias Népfront, a fegyveres testületek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az MSZBT és a KISZ koszorúinak elhelyezése után az üzemek, intézmények dolgozóinak képviseletében részt vevők helyezték el az emlékezés és hála virágait az emlékmű talapzatán. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. szág függetlenségének nyílt eladását, a fasiszta, szovjetellenes háborúhoz való csatlakozást, az illegalitásban is szervezte és vezette a harcot, tömörítette a demokratikus és hazafias erőket A kommunista párt a felszabadulás után, a 25 éves ellenforradalom, a háború, a nyilas világ után joggal hirdethette, hogy nincs többé visszaút a kapitalizmus felé. nincs helye többé alkunak, félmegoldásnak. Meg kell szabadulni attól a társadalmi rendtől, amely annyi szenvedést hozott. Megváltozott erőviszonyok Az egyesült népi erők kivívják a proletárdiktatúrát, a munkásosztály és annak pártja hosszú harc után átvette a politikai vezetést. A győztes proletárdiktatúra folytatójává lett minden jó nemzeti ügynek. Sorra megoldotta az évszázadok óta megoldatlan történelmi kérdéseket és így lett a proletárdiktatúra győzelme a földért, a kenyérért és a szabadságért vívott évszázados harcok betetőzése. A fel- szabadulás végleg lezárja a magyar nép számára a nemzeti és a társadalmi elnyomatás századait és új fejezetet nyit történelmében: a szocializmus korának fejezetét. Ezért legnagyobb ünnepünk április negyediké. Tisztelt ünneplő közönség! Közel két évtizede, hogy népünk felszabadult. Történelmileg nem hosszú idő ez a 19 év. Ez azonban olyan 19 esztendő volt, amelv alatt a világon is és Magyarországon is óriási események történtek, az egész világ átformálódott. Kialakult a 14 országból álló, a föld területének egynegyedére, Európára, Ázsiára és Latin-Amerikára kiterjedő szocialista világ- rendszer. A szocialista forradalom úttörője, a világ első szocialista országa, a hatalmas Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja a példát és az utat az emberiségnek. A világon merőben új erőviszonyok alakultak ki. Míg azelőtt századokon át gátta- lanul szedhette áldozatait a háború és nem állott elháríthatatlan akadály a kizsákmányolok és a gyarmatosítók előtt, ma — az emberiség történelmében először — túlsúlyban vannak a világon a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás erői. Ma már arról beszélhetünk, hogy a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás erői, ha összefognak és jól harcolnak, elháríthatják az emberiség feje fölül a világháború veszélyét. A szocialista világrendszer kialakulásának és az erőviszonyok megváltozásának hatására széthullott az imperializmus gyarmati rendszere és ma fiatal, független országokból álló új Ázsiát és Afrikát látunk magunk előtt. E majdnem két évtizedben valóságos forradalom zajlott le a technikában és az emberi elme szinte mindennap új csodákat tesz. Ember alkotta égitestek és emberrel a fedélzetükön űrhajók röpködnek a világűrben. A nagyszerű ebben az, hogy miként a társadalmi haladásban, a világűr meghódításában is a Szovjetunió az úttörő: vitathatatlan elsőbbséget szerzett a rakétatechnikában, az űrhajózásban és a tudomány sok más, korunkban igen fontos ágazatában. És végül, de nem utolsósorban e majdnem húsz év alatt korunk uralkodó gondolatává lett a szocializmus. A népek rokonszenwel tekintenek a szocialista országokra, követni akarják példájukat és mind több fiatal, független ország kormánya vallja programjaként a szocializmust. Óriási, szinte felmérhetetlen változások ezek. Ez alatt az idő alatt a munkásosztály vezette magyar dolgozó nép sikerrel megvívta harcát a hatalomért. Erre az időre esnek a szocialista átalakulás és építés első évei. A nép kezébe kerülnek a termelési eszközök. Létrejön a szocialista ipar, a szocialista bankrendszer, bel- és külkereskedelem. Megszületik a Magyar Népköztársaság és létrejönnek a tanácsok. Kialakult a proletárdiktatúra államapparátusa és új emberek kerülnek a hivatalokba. Megindul a kultúrforradalom, a nép addig minden művelődésből kirekesztett nagy tömegei végre eljutnak a közép- és főiskolákba; megtöltik a színházakat, a mozikat és a hangversenytermeket és megismerkednek a kultúra szépségeivel. Meghozza első eredményeit a szocialista tervgazdálkodás, a szocialista iparosítás. Lelkesedés, forradalmi tűz^ls sikerek jellemzik ezeket az első éveket, mindnyájunkban lobog a hit és a tettvágy. Az úton azonban hibák és tragédiák is várnak ránk. A hibán okozta csalódások miatt talajra talál az ellenséges propaganda és réseket talál népünk egységén az ellenséges aknamunka. így válik lehetségessé, hogy a volt uralkodó osztályok külföldi támogatással még egyszer ellen- forradalommal próbálkoznak, még egy kísérletet tegyenek hatalmuk visszaszerzésére. De 1919 augusztusa nem ismétlődhetett meg többé, mert megváltozott a világ, a szocializmus javára változtak meg az erőviszonyok. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak’ Immár majdnem nyolc éve, hogy békés, nyugodt, egyenletes építőmunka folyik az országban. Történelmünk századai során osztályelnyomás, háború, nyomor, nélkülözés fFolytatás a 2. oldalon) 1964. Április 4. SZOMBAT i i
