Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

2 mi. Aprius 1 ^ Díszfinnepség az Operaházban (Folytatás az 1. oldalról) és terror sújtotta, íaji és nem zeti gyűlölködés osztotta meg népünket. A proletárdiktatúra győzel­me utáni első évek sem vol­tak zavartalanok: a személyi kultusz, a törvénytelenségek sok keserűséget okoztak a szocializmust óhajtó és abban bízó tömegeknek. Ezért úgy érezzük, jogunk van azt mon­dani. hogy nem volt és nem is lehetett olyan idő eddigi történelmünkben, amikor az egész magyar nép, minden munkás, minden paraszt, min den értelmiségi és minden jó­szándékú, munkájából élő ember a maihoz hasonló bé­kében. nyugalomban és biz­tonságban élt, élhetett volna. Mindez a kedvező belső és ugyancsak kedvező nemzet­közi körülményeknek köszön­hető. A párt politikája töret­len vonalú, következetes, szi­lárd és a jövőben sem válto­zik. Gondosan szem előtt tart­ja a tanulságokat, számol múltunkkal, hagyományaink­kal, népünk tapasztalataival; egyszóval marxista—leninista, internacionalista politika. Bát ran mondhatjuk, hogy a ma­gyar dolgozó tömegek értik, helyeslik és követik pártunk politikáját. Szilárd a néphatalam és erős a Magyar Népköztársa­ság, mert erősek és egészsé­gesek politikai és gazdasági alapjai. Fejlődő szocialista iparunk ma már ötszörösét termeli a felszabadulás előtti­nek és évről évre többet ter­mel fiatal, de a benne rejlő lehetőségeket évről évre biz­tatóbban mutató szocialista mezőgazdaságunk is. A néphal alom szilárd A magyar nép, amely él­vezte harcában a Szovjetunió, az egész szocialista világ, s minden haladó erő támogatá­sát. a néphatalom megvédé­se és megszilárdítása után a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével, a szocialista tár sad alom alapjai lerakásának befejezésével újabb történel­mi jelentőségű győzelmet ara­tott. Ezzel uralkodóvá váltak hazánkban a szocialista ter­melési viszonyok. Pártunk VIII. ■ kongresszusa ebben a helyzetben már a fejlődés újabb szakaszának, a szocia­lista társadalom teljes fel­építésének útját vázolhatta fel népünk előtt. A társadalmunkban ma uralkodó jó légkör azért le­hetséges, mert a szocializmus alapjainak lerakásával egy­szer s mindenkorra megszűnt hazánkban az embernek em­ber által való kizsákmányo­lása, eltűntek a kibékíthetet­len osztáiyellentértek és mó- 'dosultak az osztályharc for- mái. A néphatalom szilárd és ren díthetetlen, e fölött őrködik pártunk, munkásosztályunk, egész népünk. A mindennapi munkában most előtérbe ke­rültek az építés feladatai; ma ez nálunk az osztályharc dön­tő területe. A forradalmárok, a kommunisták, ma azt hir­detik: dolgozz jobban, add tudásod, tehetséged legjavát a szocializmusért Annyit érsz, amennyit a társadalom­nak nyújtasz. Az emberek megítélésének alapvető mér­céje ma a szocialista hazához való viszony, a végzett mun­ka. Megvannak tehát az ala­pok és a legdöntőbb feltéte­lek ahhoz, hogy végre az egész dolgozó népre kiterje­dő egység, szocialista nemzeti egység alakuljon ki. Igazi, zavartalan és végleges nem­zeti egység lesz ez, mert vég­legesen fog össze olyan osz­tályokat és rétegeket, ame­lyeknek érdekei immár ma­radéktalanul egybeesnek. En­nek az egységnek ma a szo­cializmus az alapja és magá­ban foglalja mindazokat a célokat, amelyekért történel- mlinkporán a nemzet haladó erői valaha összefogtak: a nemzeti függetlenséget, a népszabadságot, az aníáfasiz- must és a békét. Megtalálja tehát a helyét e nemzeti ösz- szefogásban minden hazafi, az országépítés, a nemzeti függetlenség minden híve, minden antifasiszta és béke- harcos. A minap zajlott le a Haza­fias Népfront országos kong­resszusa. Megmutatta ez a nagyszerű kongresszus, hogy a népfrontmozgalomban máris együtt van és a jövőben még inkább együtt lesz mindert konstruktív politikai erő, ott lesz mindenki, akinek gondja az ország, a nép boldogulása, akinek gondolkodását nem tartják fogva politikai tévesz­mék és önös érdekek. Most végre valamennyi alkotó erőt, tehetséget és aikaratot egy célra, néphatalmunk szilárdítására, erőinek gyarapítására, népünk jólétének emelésére, a szocia­lizmus teljes felépítésére egyesíthetünk. Az eredményekre büszke lehet népünk. Nemzeti jöve­delmünk mintegy háromszo­rosa a felszabadulás előtti­nek. A munkások és alkal­mazottak reáljövedelme 1949 óta több mint 80 százalékkal, a parasztok egy főre jutó fo­gyasztásénak reálértéke ugyan ezen idő alatt mintegy 70 százalékkal nőtt A lakosság fogyasztása az elmúlt eszten­dőkben több mint kétszerese volt az 1949 évinek. Az emel­kedést nagyrészt az elmúlt hét évben értük e3L Hét év alatt több mint 400 ezer la­kást építettünk, a társadalom- biztosítás gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjed. Ezeket a — bátran mond­hatjuk — nagy eredményeket egy olyan országban értük el, amelynek népe a múlttól el­maradottságot kapott örökül, amelyet csaknem teljesen ki­fosztott a második világhá­ború, súlyosan megkárosított az 1956. évi ellenforradalom, és amelynek szocialista építő­munkáját nyüt harccal, akna­munkával, gazdasági nyomás­sal és minden más lehetséges módon akadályozni igyekez­tek az imperialisták, a reak- ció erői, a haladás minden ellensége. Barátaink értékelik eredményeinket A szilárd alapok lehetővé teszik, hogy jó ütemben foly­tassuk a szocialista építőmun­kát és tovább emeljük népünk jólétét. Nem kell egyebet ten­nünk, csak gondosan, fegyel­mezetten, szervezetten és ta­karékosan dolgoznunk. ügy kell munkálkodnunk, - hogy mindig végrehajtsuk felada­tainkat, megvalósítsuk kitű­zött terveinket, az idei ter­veit, az ötéves tervet és táv­lati fejlesztési elgondolásain­kat egyaránt. Nem beszélhetnénk ezekről az eredményekről, ha nem küzdöttünk volna meg a bal­oldali kalandorkodással, a re­vizionista árulással és nem vertük volna vissza az osz­tályellenség különböző osz­tagainak rohamait. Továbbra is megmaradunk ezen a be­vált úton, se jobbra, sem pe­dig balra nem engedjük húz­ni a párt, az ország szekerét Jóleső érzés, és lelkesít ben nünket, hogy barátaink érté­kelik a szocializmus építésé­ben élért eredményeinket. Mindig azon leszünk, hogy építőmunkánfckal ne csak dol­gozó népünket szolgáljuk, ha­nem eleget tegyünk a szocia­lizmus győzelmének kivívásá­ban reánk háruló nemzetközi kötelezettségeknek is. Megvannak békénk és biz­tonságunk külső feltételei is. A Szovjetunió erejének nö­vekedése, népeinek önzetlen áldozatvállalása, a szovjet kormány kezdeményezései, erőfeszítései és a béke erői­nek közös lankadatlan harca lehetségessé teszi, hogy elke­rüljük a világháborút. Továbbiakban Kádár élv- társ ismertetve a békeharc eredményeit — rámutatott: A magyar dolgozó nép és a magyar kormány erőihez mér­ten kiveszi részét a békéért folyó hatalmas küzdelemből. Támogatja az általános és teljes leszerelésre tett szov­jet javaslatokat, amelyek most a genfi tizennyolc ha­talmi leszerelési értekezlet napirendjén szerepelnek. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányával és népével, va­lamennyi békeszerető néppel együtt küzdünk a Nyugat- Németországban újjáéledt né­met imperializmus ellen. Azt valljuk, hogy alá kell írni a békeszerződést mindkét szu­verén német álammal, derni- litarizált szabad várossá kell nyilvánítani Nyugat-Berlint és ily módon meg kell fékezni Nyugat-Németország milita­ristáit. Támogatjuk a különböző atomfegyvermentes övezetek létesítésére tett javaslatokat, közöttük a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére tett koráb­bi és legutóbbi lengyel javaslatot. Hasznos és megvalósítandó kezdeménye­zésnek tekintjük Hruscsov elvtársinak azt az újévi javas­latát, hogy az államok fegy­veres erőszak alkalmazása nélkül rendezzék területi és határvitáikat Elítéljük a gyarmatosítás régi és új formáit. Szabadsá­got követelünk minden gyar­mati rabságban sínylődő nép­nek. A szocialista társadal­mi rend teljes győzelméért a gyarmati rendszer teljes meg­semmisítéséért és a béke meg őrzéséért folytatott egyidejű harcunk elválaszthatatlan egymástól Meggyőződésünk szerint ez az az út, amelyen haladva az egész emberiség végleg megszabadul az el­nyomás, a kizsákmányolás tő­kés rendszerétől, és ezzel a háború fenyegető rémétől. Győzelmünket mozdítja elő, ha a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozgalom egységesen kitart a békés egymás mellett élés és a bé­kés verseny közösen kidolgo­zott, bevált és egyedül lehet­séges politikája mellett. Az utóbbi esztendők mindemben igazolták e politika helyessé­gét. Az elmúlt években ismétel­ten bebizonyosodott, hogy a burzsoázia számára a szocia­lizmus, a kommunizmus iga­zán akkor veszélyes, ha széle­sebb demokráciát, nagyobb anyagi jólétet, magasabb mű­veltséget nyújt, mint a kapi­talizmus. Akkor veszélyes, ha a tömegek a béke megbízható támaszát, a népek szabadsá­gának erős védelmezőjét lát­ják benne. Ezt a politikát támadják a kínai vezetők. Dogmatikus tor­zításaikkal és szakadár tevé­kenységükkel szemben Köz­ponti Bizottságunk február 20—22-i ülésén ismételten tel­jes egységben, határozottan [ állást foglalt, elítélte és el­utasította azokat A magyar dolgozók tuda­tában vannak annak, hogy eredményeik elválaszthatatla­nok a szocialista országokkal való testvéri összefogástól, az egységben rejlő erőtől. Külö­nösen drága számunkra a Szovjetunióhoz fűződő testvé­ri barátság. A magyar nép soha el nem múló hálát érez felszabadítója, a Szovjetunió, a szovjet hadsereg iránt. De hálás a Szovjetuniónak, a Szovjetunió Kommunista Párt jának és a szovjet népnek azért is, mert szocialista fejlő­désünk elmúlt éveiben poli­tikailag és gazdaságilag min­denben segítőnk és táma­szunk volt. Reá támaszkod­tunk függetlenségünk védel­mében, mindvégig legfőbb tá­mogatónk volt és ma is az szocialista építőmunkánkban, építőmunkánk zavartalansá- , gának biztosításában. Ma inkább, mint valaha, ! eszmei és politikai segítőtár- \ sunk a Szovjetunió Kommu- ! nista Pártja. Mai eredmé­nyeink egyik forrása éppen a Szovjetunió Kommunista Párt jának marxista—leninista tu­dományos munkássága, az, hogy ebből a munkásságból mi is meríteni tudunk. A nem­zetközi munkásmozgalomban az elmúlt esztendőkben vég­bement óriási fellendülés bi­zonysága annak, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja elméleti munkássága, azt ösz- szefoglaló XX. és XXII. kong­resszusa valamennyi kommu­nista párt számára nagy jelen tőségű, mert általános érvé- i nyű, amint ezt a világ kom­munista és munkáspártjainak 1960-as történelmi jelentősé­gű tanácskozása is megállapí­totta és okmányaiban rögzí­tette. Biztos léptekkel haladunk előre Tisztelt ünnep lő közönség! Büszkeség tölt el minden forradalmárt annak láttán, mekkora erővé lett Marx, En­gels és Lenin műve, a kom­munista eszme. Ez az eszme a győztes szocializmus 14 or­szágában, a világ kommunis­ta pártjaiban már anyagi erővé vált. De bátran mond­hatjuk: az egész világon min­den politikai, világnézeti küz­delem a kommunizmusért vagy a kommunizmus ellen folyó harc jegyében áll, min­den küzdelem ekörül forog. Ma mindenki állást foglal a marxizmus, a szocializmus kérdésében, igenli vagy ta­gadja, de állást foglal. Állást foglalnak az egyházak, a filo­zófusok, a politikusok, az írók, a művészek, mert ezt az eszmét figyelmen kívül hagy­ni, tudomásul nem venni nem lehet. Nem volt még ekkora erejű és hatású eszme a vi­lágon. Természetes ez, mert a mar­xizmus—leninizmus a társa­dalmi fejlődés senki tetszésé­től nem függő, objektív tör­vényeinek felismerésén ala­puló tudomány. Természetes ez, mert a kommunizmus igaz eszme, népi eszme, a jövő esz­méje. Győzött a világ egy­negyedén, győzött nálunk Ma­gyarországon és győzni fog az egész világon. Eszménk ereje abban van, hogy a tényekből, a való életből indul ki, látja a mozgást és a változást és megtalálja a választ az élet, a fejlődés új kérdéseire. Ez az eszme, a marxizmus— leninizmus vezérli politikájá­ban pártunkat, a Magyar Szo­cialista Munkáspártot és a pártunkat követő magyar né­pet. Ez egyesit bennünket a forradalmi erőkkel, a kom­| munista világmozgalommal, a I szocializmust építő népekkel. A magyar dolgozó népet a hatalom egykori bitorlói, ki­rályok, főnemesek, földbirto­kosok, kapitalisták évszázado­kon át kizárták a jogból, az országot idegen zsoldosok dúl­ták, fosztogatták. Történel­münk e sötét korszakai örök­re elmúltak, a nép a hata­lom, az ország és saját sorsá­nak urává, nemzetté vált. Társadalmunkat munkásosz­tályunk, annak forradalmi pártja, a szocialista eszme, korunknak ez az új, mind magasabbra emelkedő és mind fényesebben ragyogó csillaga vezérli. Ma, felszabadulásunk napján, körültekintve, látjuk, népünk szabadon, békében, biztonságban él, dolgozik és összefogva a haladás legyőz­hetetlen nemzetközi erőivel bizakodva tekint a jövőbe. Biztos léptekkel halad előre maga választotta útján, a munka szabad szocialista vi­lágának beteljesülése felé. Éljen április negyediké, leg­nagyobb nemzeti ünnepünk! Éljen felszabadítónk, a Szov­jetunió, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, annak Nyi- kita Szergejevics Hruscsov ve­zette Központi Bizottsága! Éljenek a szocializmust épí­tő népek! Éljen a béke és a népek barátsága! A díszünnepség részvevői­nek tapsa közben N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség vezetője lé­pett a szónoki emelvényre. (Folytatás a 3. oldalon) Események képekben N. Sz. Hruscsov, a hazánkban tartózkodó szovjet pórt- ém kormányküldöttség vezetője és felesége, továbbá a szovjet delegáció tagjai április 2-án, csütörtökön Komárom megyébe látogattak el. A vendégeket Komáromban Nemeslaki Tivadar, az MSZ­MP. KB tagja, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára« Kroszner László, a megyei tanács vb-elnöke és Havasi Fe­renc, i a megyei pártbizottság titkára, továbbá a megye és a járás többi vezetői üdvözölték. Bábolnán Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, Gács Pál, a Komárom megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője, Burgert Róbert, a Bá­bolnai Állami Gazdaság igazgatója és Sárközi János, a gaz­daság pártbizottságának titkára üdvözölte a küldöttséget. Bá­bolnáról a vendégek a kocsi Aranykalász Termelőszövetke­zetbe látogattak. A szovjet párt- és kormányküldöttség Hruscsov elvtárs veze­tésével megkoszorúzta a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlék­művek N. Sz. Hruscsov a bábolnaiaktól ajándékba kapott ötösfogattaL A küldöttség az állami gazdaság losonci Üzemegységében. Április 2-án, csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban kiosztották a hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkal­mából adományozott 1964. évi művészeti díjakat. Nádasdy Kálmán üdvözölte a megjelenteket, majd llku Pál átnyújtotta a díjakat. A képen: Brctus Mária és Tóth Sándor, a pécsi ba­lettegyüttes szólótáncosai átveszik a Liszt Ferenc-díj IIL fokozatát.

Next

/
Thumbnails
Contents