Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

' 1W4. Április 30. hiaplA 3 UJ termelési feladatok, új gyártmányok a Pécsi Porcelángyárban Épül a Tejipari Vállalat új telepe A portánál megelőzött egy kirándulócsoport. Egyike azok­nak a csoportoknak, amelyek szinte naponként keresik fel az orszáigoshírű Pécsi Porce­lángyárait. Míg a kirándulók belépési engedélye rendeződött, körül­néztem az udvarban. A porta mögül fehér por szállt fel. Egy épületet bontottak. Régi épület, át kélll adnia helyét egy újabbnak, korszerűbbnek, hiszen a gyár állandóan fej­lődik, modernebb lesz. Éppen erről a fejlődésről érdeklődtem az igazgatótól, Gál Tibor elvtárstól. — 1963. júüus elsejétől a pécsi porcelángyár az Épí­tésügyi Minisztérium. Kerá­miai Országos Vállalatának egyik gyáregysége. Mit je­lent az összevonás a gyár életében? — Most még nemigen érez­ni az összevonás előnyeit, de perspektívájában nagyszerű lehetőségeket rejt. Megnyíltak az útjai olyan profil-kialakí­tásnak, amit egy vállalat ke­retében nem lehet megoldani. Ennek megvalósítására az ösz- szevont vállalat keretében van nak már tervek, sőt történ­tek kezdeményezések is. Ter­mészetesen teljes kivitelezésé­re csak néhány év múlva ke­rülhet sor. Mit tartalmaznak az elképzelések? A harmadik ötéves tervben a kályhagyár­tás a romhányi cserépkályha- gyárban történik. Egy telje­sen új, korszerű üzemet épí­tenek Hódmezővásárhelyen a porcelán használati edények gyártására, amelyik körülbe­lül 1969-ben termel teljes ka­pacitással. — Természetesen emellett megmarad gyárunk­ban a nagy tradícióval ren­delkező díszműáru-készítés is. — Hogyan sikerült az ösz- szevonás utáni első évben a gyár munkáját megszer­vezni? — Először is azt kell elmon­danom, hogy az összevonás semmilyen személyi problé­mát nem okozott, mindenki megmaradt korábbi beosztásá­ban. Nem az összevonás, ha­nem más körülmények járul­tak hozzá, hogy tavaly gyá­runk nem teljesítette tervét. A kemény tél, a gázhiány okozta a legtöbb gondot, de hozzájárult a lemaradáshoz az is, hogy 1963-ban nem tud­tunk megbirkózni az exportra készített szigetelők tömeg- gyártásának nehézségeivel. így az összevonás előnyös olda­lai az elmúlt évben nem mu­tatkozhattak meg. De már az idei termelési év előkészítését tavaly ennek szellemében, a prof ^változásoknak megfele­lően végeztük el. — Mik a főbb feladatok 1964-ben? — Éves tervünk 112 millió forint értékű. Az összes ter­mékek 60 százaléka nagyfe­szültségű műszaki porcelán. Tavaly kikisérleteztük és azí idén megkezdtük a hosszúrúd \ szigetelők tömeggyártását. Je­lenleg ez a legfejlettebb táv­vezeték-szigetelő típus. Az új belföldi távvezetékvonalak épí tésér^ ezt fogják használni. Már i ónéhány évre élőre le van kötve kapacitásunk a belső szükségleteik kielégíté­sére. Gyártunk új, korszerű < készülék porcelán-szigetelő- két is. 5 — A porcelán használati f edények gyártása termelésünk 25 százaléka, jóval meghalad-' ja a múlt évi mennyiséget.; Szállodák, étkezdék és a ke- - reskedelem részére gyártjuk/ ezeket. Ez évben tizenötezer { hatszemélyes étlkezőkészletet - készítünk négyféle formábán. Közülük kettő a hagyományos \ — úgynevezett Zsolnay ét- j késztetek stílusában, kettő pe-; dig formájában, színében tel­jesen új, modem kivitelben í készül. Tizenötezer teáskész- í letet háromféle formában és < ugyancsak tizenötezer mók- \ káiskésztetet négyféle formá­ban gyártunk Mindkét kész- $ let hatszen- ";-es lest 1 — Négymillió forint érték­ben 25—30 féLe újvonalú, mo­dem dísztárgyat készítünk 1964-ben. A gyár teljesen ki­cserélte a díszműtárgyakat, azok alkalmazkodnak vásárló­ink új ízléséhez, a modem lakberendezési tárgyakhoz. Van közöttük eozinmázas és színes porcelán kivitelű. Úgy a formák, mint a színek te­kintetében igyekszünk nagy választékot biztosítani. Az el­ső negyedéves tervünk sike­res teljesítése is azt bizonyít­ja, hogy ezekre a feladatokra jói felkészültünk, mivel azt 110,4 százalékra teljesítettük. Az eredményhez az is hozzá­járult, hogy az egyik javítás­ra betervezett gázkemencénél dolgozóinknak sikerült határ­idő előtt végezni a munkával és így az a vártnál korábban léphetett be a termelésbe. — Milyen exportfeladataik vannak 1964-ben? — Ez évben 16 miMió fo­rint értékű terméket készí­tünk exportra. Ennek nagy ré­sze műszaki porcelán. Szállí­tunk a skandináv államokba, Törökországba, Görögország­ba, Indiába, Ausztriába, Len­gyelországba, Egyiptomba. — Első negyedévben exportter­vünket 111 százalékra teljesí­tettük. A gyár létezése óta elsőízben ezekben a napokban küldünk Ausztriába porcelán használati edényeket. 185 ezer forint értékben húszezer szí­nes tányért rendeltek tőlünk. Az év hátralévő részében még több mint kétmillió forint ér­tékben szállítunk külföldre porcelánedényeket. Nagy fel­adat és felelősség ez, hiszen kivitelüktől, minőségüktől függ, hogy ezeket a külföldi piacokat a jövőben is meg­tarthassuk, esetleg újakkal bővithessük! — A műszaki fejlesztésben milyen célkitűzéseik van­nak? — Különösen nagy gondot kívánunk fordítani az ex- . portra kerülő műszaki porcé- lángyártmányok korszerű el­készítésére, a mechanikai és j elektromos követelmények fo­kozott biztosítására. Célunk a műszaki porcelángyártásban elérni a világszínvonalat. Ér­demes erre fordítani minden erőnket, hiszen a jövőben ez lesz a kizárólagos profilja a gyárnak. Éppen ezért rend­szeres gyántmányfejlesztésd kísérletek folynak az üzem­ben, a műszaki vezetők ré­szére külföldi tanulmányu'ta- kat biztosítunk. Most folyik egy nagyméretű beruházás a gyárban. Uj üzemrészt épí­tünk, ahol a porcelán ellen­állástestek egy fejlettebb tí­pusát gyártjuk majd. Itt meg­valósítjuk a tömeggyártásu­kat. Az új üzemrész, mélynek építése még csak az elején van, a tervek szerint 1966- ban kezdi meg a termelést. Természetesen ez gyárunk műszáki fejlesztésében ko­moly jelentőségű lesz. — Milyen gondokkal küz­denek jelenleg? —* Legnagyobb problémánk a gyár gázellátásának biztosí­tása. Köztudomású, hogy a Gázgyár nagyon nehezen tud­ja biztosítani Pécsett a ház­tartások és az ipar gázellátá­sát. Előreláthatóan ezek a gondjaink a negyedik negyed­évben növekedni fognak. Nagy reményeket fűzünk a benzin­bontó állomás megépítéséhez, amely valószínűleg enyhíti majd a gázellátás nehézsé­geit.. Nyugodtan elmondha­tom, hogy a kisebb akadá­lyoktól eltekintve, amelyek minden gyár életében jelent­keznek, belső erőink, szak­munkás-ellátottságunk, a mű­szakiak felkészültsége megfe­lelő ahhoz, hogy az új fel­adatainkat sikeresen teliesít- sök — mondotta Gál Tibor elvtárs. Mltzki Ervin Debreceni vendégek a pécsi tanácson Az ország négy megyei jogú városa — Miskolc, Debrecen, Szeged és Pécs — tanácsainak végrehajtó bizottsági titkárai ankétre jöttek össze Pécsett a városi tanácson kedden dél­előtt. Megbeszélték a Tanácsok Lapja és a választott testületek kapcsolatát, munkáit. Kitüntették a szakszervezeti aktivistáké Minden évben «najus el- | seje alkalmából kitüntetik azokat az aktivistákat, akik a szakszervezeti munkában k;vé- ló eredményeket értek el A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának Székházában, szerdán délután 3 órakor tar­tották meg a kitüntetés ün­nepséget, amelyen megjelent Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is ! Beck Ferenc, a Szakszerve- i zetek Baranya megyei Taná­csa elnökének megnyitója után, Bogár József, az SZMT ' . -.j .titkára 45 szakszervezeti akt:- | vistanak adta át a kitüntetfse- : két.* A 45 aktivista közül 10 a | szakszervezeti munkáért” j aranyfokozatot. 15 ..a szak- ■ szervezeti munkáért” ezüst fo- A Tejipar! Vállalat új telepének építési munkáit ez év kozatot, 20 pedig „a szakszer- december vegére fejezik be. Az új létesítmény beruházási vezeti munkáért” bronzfoko- költségei meghaladják az ötven millió forintot. ; zatot kapta. Javult a pécsi kosi eked fs Százezer utas naponta — Nyolcvanöt autóbusz vesz részt a forgalomban — Indító állomás a Kossuth téren wm Gyárthatnának több autó­buszt. Nyithatnának még egy ajtót a MÁVAUT-kocsikon. Reggel még csak... csak. De délután?! Mindem buszra pótkocsit! Csúcsforgalomban megbolon­dulhat az ember! A szakember pedig — ki ott­hon van a közlekedésben, kö­vetkezésképpen ismeri a lehe­tőségeket — akár a fejéhez kaphatna és összecsaphatná a kezét. De nem teszi, hanem végzi a teendőket azzal az eltö­kéltséggel, hogy a város köz­lekedését fokról fokra megja­vítsa. E fenti vélemények pe­dig — amelyek utaskörökben hangzanak el nap mint nap — néha túlzott, néha megszív­lelendő gondolatok. Igények és lehetőségek Egy hónapja, hogy a PKV fúzión ált a MÁVAUT-tal. E 1 csekély idő alatt már j a - v u 11 a közlekedés. De hogy a f közlekedés problematikus jel- i lege végérvényesen megszűn­Eltűnnek a fehér foltok Ha rajzoló lennék, előven­ném Baranya megye térké­pét és fehér foltokat jelöl­nék be a pécsi járás terüle­tére. A fehér foltok azokat a közrégeket jeleznék, ame­lyek az ismeretterjesztés szempontjából azért marad­tak él, mert nagyrészük jár­művel nem volt megközelít­hető. Azután a térképre egy kö­zépkorú, markáns arcú férfit rajzolnék, amint esténként, esőben, hófúvásban, sáros mellékutakon 4—8 kilométert gyalogol. Hátizsákjában fel­jegyzések és filmek. Amerre megfordul: Kökénytől Bel- várdgyuláig, Átától Kiskas- sáig. Szőkédtől Szaiántáig, Olasztól Hásságyig, Pogány- tól Kozármislenyig, úgy tűn­nek el a fehér foltok, mint a tavalyi hó. Éppen ezért a kép alá ki­írnám a nevét: Szíjártó Fe­renc, a TIT pécsi járási tit­kára, a Bercsényi utcai álta­lános iskola testnevelő taná­ra. Négy év alatt, a mai na­pig, 16 ifjúsági akadémiát szervezett. Ezeken összesen 182 előadás hangzott el. Ezek közül 120 előadást Szíjár­tó Ferenc maga tartott. Har­minckettőt honorárium elfo­gadása nélkül. Az általa szer­vezett ifjúsági akadémiák népszerűségét bizonyítja az, hogy azokon 4 év alatt ösz- szesen 10 656 hallgató vett részt, akik közül 5642 KISZ- tag volt. — Mi volt az előadások sikerének titka? — Az, hogy a tematikát nem íróasztal mellett állítot­tuk össze, hanem közvéle­mény-kutatás alapján. Az if­júsági akadémiák hallgatói­val nemcsak a tematikát kö­zöltük előre, hanem az elő­adás vázlatát is. Ezzel felkel­tettük az érdeklődésüket. Előre tudták, hogy a meg­tartandó előadással kapcso­latban milyen kérdéseket te­hetnek fel. Azután minden előadáshoz 2 hangosfilm** is vetítettünk. Az egyik az elő­adással volt kapcsolatos, a másik pedig szórakoztató film. Ez utóbbit is közvéle­mény-kutatás alapján válasz­tottuk ki. Ennek köszönhető, hogy az egész pécsi járás területén az elmúlt 3. illetve 4 év alatt 1323 TIT ismeret- terjesztő előadás hangzott ©1 és azokon 64 968 hallgató vett részt — mondja Szíjár­tó Ferenc tanár. Nézem az ifjúsági akadé­miákon elhangzott előadá­soknak a tematikáját. Csak néhány érdekesebb témát ra­gadok ki: ..Barátság, szere­lem, házasság”, „Leendő apák, anyák felelőssége”, „Az olimpiák története”, „Nikotin és az alkohol ká­ros hatása”, „Divat és ízlés”, „Babonák, tévhitek, csodák a tudomány fényében”, „Mit és hogyan olvassunk”, „Ho­gyan viselkedjünk otthon, az utcán és a szórakozóhe­lyeken”. Búcsúzás előtt Szijártó Fe­renc jövő évi ismeretterjesz- , tési nrogramja iránt érdek­lődöm. — Szeretnénk újabb köz­ségekbe eljutni, amelyek mellékúton fekszenek és csak nehezen közelíthetők meg. Ilyen például Magyar- sarlós, Szőke, Lothárd. Ezek­ben is megpróbálunk előa­dássorozatokat szervezni. Kimegyünk ezekbe a közsé­gekbe és összehívjuk a kul­turális bizottságot. Megkér­dezzük tőlük, hogy miről sze­retnének előadásokat hall­gatni és elmondjuk a mi ja­vaslatainkat is, azután igyek­szünk közös nevezőre jutni. Jó munkája elismeréséül a TIT országos központja Szí­jártó Ferencet tavaly okle­véllel tüntette ki. Szervező munkája és előadásai nyo­mán eltűnnek az eddigi fe­hér foltok a pécsi járás kul­turális térképéről. Pusztai József jék, ahhoz se* idő kell. A zsú­folt városok évek óta küzde­nek a közlekedés okozta gon­dokkal és hova-tovább külön tudományos gárda keresi a ki­utat a közlekedés dzsungelé­ból. Pécsett a MTESZ szak­osztálya vizsgálja a helyi prob­lémákat s ebben a szakosztály­ban tevékenykednek közleke­dési intézményeink legjobb szakemberei is. Mondani sem kell. hogy a vita középpontjá­ban egyáltalán nem az' a — látszatra kézenfekvő — lehe­tőség áll. hogy több autóbuszt kell gyártani s ezzel a közleke­dési probléma megoldódott. Mert igaz. hogv a génkocsi­park feltétlenül növekszik majd, csupán az a kérdés, hogy arányosan növekszik-e majd az igényekkel? Az igények például itt je­lentkeznek: 1980-ra Pécs város lélekszáma majd hogy nem el­éri a kettőszázezret. (Ma 130 ezer!) A megjelölt időpontra j közel 44 ezer új lakást kell fel- ! építeni a város területén. Ter­mészetesen ez nem ugyanennyi plusz családot jelent hiszen a használt épületek lakói csupán otthont cserélnek. De feltétle­nül beleszólnak a közlekedés­be az új városrészek lakói és erre számítani kell. Bővül a közlekedési hálózat, sűrűsöd­nek a járatok, de csúcsforga­lom még mindig csúcsforgalom lesz. hiszen jelenleg is napon­ta 90—110 ezer utast „mozgat­nak” a kocsik a város terüle­tén! S ennek az óriási tömeg­nek több mint kétharmadát reggel és délután három-há­rom óra alatt szállítják el. Fel­vetődött már — éppen a csúcs- forgalom enyhítése érdekében — a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése, budapesti és több más világváros példáiéra. A bánvákban ez kivihetetlen, de a város szívében működő nagy­létszámú vállalatok üzemek és főleg iskolák vonatkozásában végrehajtható. Itt természete­sen nem több órás eltolódások­ról van szó. csupán fél. vagy maximum egy órás toleranciá­ról, különben megsínyli az ember szabad ideie éonen a megosztottság miatt. Érdemes azon az ötleten is elgondolkoz­ni, miszerint a peremvárosok részére — Meszes, Kertváros, Űj-Mecsekalja — nagyobb piacteret kell kijelölni és az árusítási engedélyeket úgy megosztani, hogy a piaci áru sok a peremvárosokban bonyo­lítsák le az árusítást, tgy csök­kenne a szerdai de különösen a szombati zsúfoltság, amely jelen pillanatban egyenesen kétségbeejtő. Megszűnik a parkolás a Hunyadi úton Végre eldőlt a Széchenyi tér és a Kossuth tér sorsa is. |A Kossuth tér indító állomás desz. Megépítik a járdaszige­tet, modernvanolú tetőzettel, ' kijelölik a kocsik Indulási 1 helyeit, itt állnak majd s tar­talék-autóbuszok is. Ahol sza­bad terület marad, azt füve­sítik és fásítják. Ezt az el­következendő néhány hónap alatt hajtják végre. Körülbe­lül két éven belül pedig az egyébként is megépülő négy emeletes irodaház földszint­jén pedig az utasok részére várótermet rendeznek be. Ezzel aztán megszűnik a Szé­chenyi tér túlterheltsége is. Ugyanis a téren nem lesz töb­bé egyetlen autóbuszmegálló sem. A kocsik csak áthalad­nak és a Kossuth téren ve­szik fel az utasokat. Május elsejétől kezdve pedig meg­szüntetik a Hunyadi úton még meglevő autóbusz-parkoló­helyet s a közlekedés itt is gyorsabb és biztonságosabb lesz. Az utasok joggal felvetik: miért nem hosszabbítják meg a 27-es járat útvonalát, illet­ve miért nem csökkentik a 40-és autóbusz forintötvenes viteldíját? A 27-es kocsik ed­dig is mentesítő járatok vol­tak, legalábbis eredeti cél­juk ez volt, tekintve a 10-es és 20-as autóbuszok túlterhe­lésére. Útvonala meghosszab­bítása azonban indokolt, illet­ve indokolt lesz attól a pil­lanattól kezdve —. s ez elől nem zárkózik el a közlekedé­si szerv sem —, amint az új- mecsekaljai panelépületek és a kockaházak építését befeje­zik. Ugyanis a bolgárkertben épülő házsorok kinyúlnak egé­szen a Szigeti vámig, s az itt otthont kapó jó néhány száz család léte indokolttá teszi a 27-es autóbusz útvonalának meghosszabbítását: ide terve­zik a végállomást. Ezek az épületek — ha minden jól megy — jövő tavasz elején lakhatásra készek. A 40-es autóbusz útvonalát pedig rö­videsen „kiegyenesítik”, azaz a régi vonalon, a Mártírok út­ján halad majd s így a vitel­díj 1 forintra csökken. Több gépkocsit? A fejlődés természetesen megkívánja. A PKV idején 60 —65 autóbusz bonyolította le a forgalmat, az egyesülés után, április elseje óta pedig — bár eredetileg hetven-het- venöt kocsi forgalmazásával számoltak — nyolcvan-nyolc­vanöt kocsi vesz részt a for­galomban. Az emelkedés te­hát szemléletesen bizonyítha­tó, azon túl, hogy valóban ja­vult is a közlekedés. Enyhült a délutáni csúcsforgalom zsú­foltsága is (a reggeli órákban aligha lehet panasz), de való­ban csak enyhült, mert a vidéki járatokat már a dél­utáni órákban nem veheti igénybe a városi közlekedés. Mindazonáltal ha lassan is, de bővül majd a kocsipark, viszont párhuzamosan mégis csak a fenti ötletek realizálá­sát is kell szorgalmazni, mert a lehetőségeknek is vannak határai Ivat, Kueiu I

Next

/
Thumbnails
Contents