Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

2

rampio

1964. APRIL» It ’

A siklósi járási borverseny győztesei

' A szeptemberben Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi borverseny előselejtezőjelként rendezték meg április 24-én, pénteken a siklós-villányi történelmi borvidék fehér, vörös, valamint ó borainak versenyét.

A siklósi járási borverseny zsűrije pénteken a késő délutáni órákban odaítélte a győz tes boroknak járó arany, ezüst és bronzérmeket.

A legtöbb arany- és ezüstérmet, minit az várható volt, ezúttal is a Villány—Siklósi Állami Gazdaság szerezte meg. Az 1963-as évjáratú fehér borbk versenyében — Muskát Ottón el, Olaszrizling, Hárslevelű, Bánáti rizling és Fehér burgundi fajtákkal — nyolc aranyérmet, az 1963-as évjáratú vörösborok versenyében — Burgundi vörös, Médoc noir és Kadarka fajtákkal — pedig öt aranyérmet szerzett a gazdaság. Az 6-vörös borok versenyében csak egy díjat adtak ki, 1959-es évjáratú Opportó borával, ezt az ezüstérmet ugyancsak a gazdaság hozta el. A siklósi borverseny legeredményesebb versenyzője tehát a Villány— Siklósi Állami Gazdaság v(olt, mely különböző fajtájú boraival összesen 18 aranyérmet és három ezüstérmet szerzett meg, s a zsűri véleménye szerint az itt felvonultatott borokkal a budapesti nemzetközi mezőnyben is megállja

majd a helyét.

A siklósi járási borverseny másik legeredményesebb versenyzője Kordé Mihály nagy- tótfalusi kistermelő volt, aki 1963-as évjáratú fehér Furmint borával egy aranyérmet, 1962 évjáratú Rizling szilvám fehér ó-borával ugyancsak egy, 1959 évjáratú ó-vörös Kék frankosával az egyetlen kiadott aranyérmet hozta el. A három aranyérem mellett, Furmint és Kékfrarljos boraival két ezüstérmet is szerzett.

Aranyérmet kapott továbbá a kisharsányi Kossuth Tsz

Olasz rizilinigjével, Horváth Ferenc máriagyüdi kistermelő Muskát Ottonel fehér ó-borával.

Ezüstérmet kaptak 1963-as évjáratú fehér boraikért Czompó Sándor Máriagyűd, Uj Alkotmány Tsz, Villány, Pólya Ernő Villány, Bakó József Márfa, valamint a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet. Az 1963- as évjáratú vörösborok versenyében ezüstérmet hoztak el: Pólya Ernő Villány, Baum- sterk György Villány és Uj Alkotmány Tsz. Villány.

A zsűri ezen kívül 7 bronzérmet adott ki.

Konzervüveg „csinosító“ gépsor készül a Sopiana Gépgyárban

A Sopiana Gépgyár az utóbbi évek alatt elsősorban konzervipari gépek készítésére rendezkedett be. Termékei közül különösen nagy a sikere a zöldborsó-feldolgozó és -tartósító gépsornak. Ezt a külföldön is szívesen vásárolt berendezést most továbbfejlesztik, úgynevezett üveg-u tánkezelő vonallal bővítik. Feladata az lesz, hogy a megtöltött, lezárt üvegeket a rárakódott szennyeződéstől megtisztítsa, a mosás után leszárítsa, címkézze. Ezután egy üvegszámláló automatán keresztül jutnak az üvegek a gyűjtőszalagra, szállításra kész állapotban. A borsófeldolgozás utolsó négy műveletét is gépesítő berendezéssel óránként hatezer üveg „csinosítását” végzik el. A gép mintapéldánya rövidesen elkészül, az év második felétől pedig már sorozatban gyártják. Az üveg utánkezelő gépsor ismét jelentős munkaerőt szabadít fel a konzervgyárakban^

Megnyílt az üzemegészségügyi hét

Tegnap kezdődött meg a 9. üzemegészségügy! hét. Mintegy százötven orvos vett részt a tudományos ülésen a Pécsi Kesztyűgyár kultúrtermében, ahol dr. Miskolczy Vilmos, városi és megyei üzemi főorvos megnyitó szavai után dr. Rózsahegyi István kandidátus, az Országos Munkaegészségügy! Intézet osztályvezető főorvosa „A rehabilitáció elméleti és gyakorlati alapjai” címmel tartott előadást,

Megvadultak a méhek Bissen

Sok a négyes

A Sportfogadási és LottéKét hét alatt

122-en jelentkeztek traktorosnak Baranyában

A megyei tanács v. b.-nak

a Dunántúli Naplóban közzétett felhívására nem egész két hét leforgása alatt — április 15-ig — 122-en jelentkeztek traktorosnak a megyéből. A jelentkezők nagy része férfi — kisebb része nő —, zömmel termelőszövetkezeti tagok, olyanok, akik még soha nem ültek traktoron. Sokan jelentkeztek azonban városból,- ipari üzemekből is, elsősorban olyan fiatalok, akik más szakmát még nem tanultak s a mezőgazdaságban szeretnének dolgozni.

A jelentkezések a Gépállomások Megyei Igazgatóságára futottak be, ahol már jó előre hozzákezdtek a traktorkezelő tanfolyamok megszervezéséhez. Azokon a vidékeken ahol a legsűrűbb volt a jelentkezés, már meg is indultak a tanfolyamok. A napokban indult, illetve indul meg a traktorosképző tanfolyam a bólyi, kozármislenyi, mágocsi, ócsárdi, pécsváradi és szentlőrinci gépállomáson, valamint a Villányi Gépjavító Állomáson.

A traktorosképzés egész nyáron át tart a gépállomásokon és az új traktorosok szeptember végén már gépre ülnek, hogy bekapcsolódhassanak az őszi mezőgazdasági munkákba.

A jelentkezések még nem zárultak le, s napról napra újabb jelentkezők érkeznek. A jelentkezési határidő április vége, május eleje,

A méhészet történetében ritka eseménynek számít, ha egy lovat nagy tömegben csípnek meg a méhek és mégis élve marad. Most Bissén is adódott egy ritka példa. A falu főutcáján ugyanis a Tenkesalja Termelőszövetkezet egyik házának kertjében a tsz 84 család méhe van elhelyezve. A kert mögötti szántóföldön pedig Gyurkó Ferenc nyugdíjas tsz-tag háztáji földje húzódik. Április 21-én napos délutánon Takács János tsz-fogatos és Gyurkó Ferenc szántotta a háztáji földet. Körülbelül 3 óra tájban közvetlenül a kerítés mellett, a legszélső méhkaptártól mintegy 2 méterre tartózkodtak, mikor hirtelen megtámadták a lovakat a méhek. Takács János és Gyurkó Ferenc azonnal ki akarták szabadítani a lovakat, s hozzáláttak, hogy kifogják őket az ekéből. Közben pillanatok alatt hatalmas felhőben támadták meg őket is a méhek, s a lovakra is újabb méhcsaládok szálltak. A

1 megvadult méhek úgy összecsípték a lovakat, hogy azok feje kisebb söröshordó nagyságúra dagadt meg, az alsó ajkuk közel 20 centire lógott le. Gyurkó Ferenc nyugdíjas injekciót kapott az odaérkező körzeti orvostól, így komolyabb baja nem esett. A nála sokkal fiatalabb Takács Jánost azonban a siklósi kórházba kellett szállítani, ahol 3 napot töltött. A méhek azért vadultak meg, mert az izzadt lovak szaga felingerelte őket.

Balogh Anna 19 éves bikali lakos 1963 elején teherbe esett. Amikor ezt az orvos is megállapította és megmondta, hogy állapota előrehaladott, a lány elhatározta, hogy gyermekét születése után megöli.

A szülési görcsök 1963. október 19-én reggel jelentkeztek. Balogh Anna kiment a

igazgatóság tájékoztatása alap ján a 17. játékhéten, nem végleges megállapítás szerint őt találatos lottószelvény nem érkezett. Négyes találatot 109 fogadó ért el, nyereményük egyenként 42 199 Ft, három találatot 6839 fogadó ért el, nyereményük egyenként 336 Ft. Két találatot 158 992 fogadó ért el, nyereményük egyenként 14 Ft 46 fillér.

WC-re és ott megszülte egészséges gyermekét, majd két kézzel addig szorította a torkát, míg az újszülött meg nem merevedett és arca el nem kékült. Utána beledobta a WC-be.

A Baranya megyei Bíróság emberölésért két évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte;

Megölte újszülött gyermekét

A televízió műsora

április 26-án, vasárnap:

9.05: Iskola-tv. Fizika (ism.). 9.30: Ki miben tudós? Matematika és irodalom döntő. —

10.55: Mesterművek. A Lipcsei Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. 12.00:

1 Hétmcrföides kamera. Úttörő- híradó. 15.30: Ki miben tu- | dós? — a délelőtti döntő foly- i tatása. 16.40: Tavasz a földe- I ken... Riportfilm. 16.50: A Magyar Hirdető műsora. 17.00 —kb. 18.00-ig: Ökölvívó országos egyéni bajnokság. A döntök közvetítése a Sport- csarnokból. Riporter: Szűcs Ferenc. 18.35: Mai vendé- ; günk... Mark Lane New i York-i ügyvéddel beszélget ’ Révész József. 18.45: Fiim- mozaik. Kisfilm-összeállítás. 19.55: Esti mese. 20.05: Tv- híradó. 20.25: Cselgáncs Európába,inokság. Az egyéni döntő közvetítése Berlinből. Riporter: Szőnyi János. 21.30: A Stúdió 11 játszik. 22.05: Telesport. 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás.

hirek

— Szakember-tanácskozás

lesz április 29-én a Szentegáti Állami Gazdaságban, ahol Gaál Mihály kutató, a budapesti Állattenyésztési Kutató- intézet munkatársa nyilvánosságra hozza a gazdaságban folytatott juhtenyésztési kísérleteinek eredményeit

— Negyven férőhelyes, korszerű új bölcsőde építését kezdték meg a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben.

— Április 28-án a sombere- ki termelőszövetkezetben tartják meg a megyei és járási mezőgazdasági osztályvezetők tavaszi munkákkal kapcsolatos értekezletét

— 15 ezer forintot kapott a tanácstól a pécsváradi művelődési otthon. A pénzért szőnyegeket, függönyöket vásároltak;

— A sásdl termelőszövetkezetben 20 fős női brigád kezdi meg a napokban a villamos, öntöző és kertészeti gépkezelői tanfolyamot

TŰZ!

Pénteken délelőtt Villányba

riasztották a pécsi tűzoltókat: egy pajta fogott tfizet A tűz gyermekjátékból keletkezett. A kár 3 ezer 500 forint A szalmatetős fészerben benn égett a vetőgép, aa eke, egy kocsi és egyéb gazdasági szerszám.

TANÍTÓÉKNÁL QYÖNQYÖSMELLÉKEN

Sisteregni kezd a konyhaasztal csücskén az Unipress, a kóvéillat lassan agyonnyomja a nagy piros lángo- sok jó szagát a sistergés zaja pedig disszonánsán festi alá a széklábak közt futkosó pelyhes csibék sivalkodását meg a rádióból harsogó twistet. A tanítónő belebújik a frissen vasalt fehér köpenybe, lesimítja a haját, kezdődik a délutáni tanítás: ő már amúgyis annyi mindent elmondott, beszélgessek kicsit a férjével, aki már hazaeresztette a felsősöket. Mag- duska, a „harmadik tanerő”, aki képesítés nélkül dolgozik pz iskolában, előszedi a csészéket, mint egy családtag. Zsófi néni leül egy székre, a kávé már nem az ő dolga, az ebédet megették, megdicsérték, most 6 Is tűnődhet egy kicsit.

— Mit éltem én városon? — veszi fel újra a beszéd fonalát a tanító. — Szentlő- rincen jártam a mezőgazda- sági középiskolát, Csurgón fejeztem be, aztán Bábolnára kerültem, de nem is oda, hanem ölbő-pusztára, onnan 4 kilométerre volt a legközelebbi falu. Aztán Sellye jött, ahol megismertem a feleségemet és átképeztem magam pedagógusnak. Miért hiányozna a város? Jól megvagyunk, ámbár „segítség”, arról beszélhetnénk. Na végre, most talán felvesznek a főiskolára, letelt az öt év gyakorlatom.

Számtant, kémiát szeretne tanulni a főiskolán. „Szaktárgyak” mondja, cseppnyi ön- gúnnyal. Irodalmat olvasni, kr’+Mrcsoportot betanítani egészen más, mint elemezgetni,

izzadni az órákon. De hát tanítja, persze, hiszen a négy felső osztály gondja mindenestül az övé. Hogy ml még? A művelődési otthon a televízióval, a heti kétszeri mozival, aztán a könyvtár, no arról is lehetne beszélni.

— Hatszázan laknak a faluban. Ebből van vagy 15—20 rendszeres olvasó. Módszerek? Hát persze hogy vannak. Mikor valami előadás van, ki kell tárni az ajtókat és beszélni, beszélni. Télen, mikor a légó-tanfolyam folyt, né- hányan beszerveződtek. „Valami jó szerelmesét”, mondják, aztán nincs-e a Csendes Don-ban is szerelem? Ha meg valaki azt elolvasta, már majdnem olvasónak számít.

A felesége meg vb-tag. Hogyan is mondta az imént?

— Legutóbb elhatározták, hogy közkutat építenek a telepen a községfejlesztésből. Sokan ellenezték. Miért? Hát... mert cigányok, mondják.

ök meg kultúrcsoportot szerveztek a cigányfiatalokból. Volt is már egy előadás, képzelem, mit izgultak előtte, az asszony arca most is elsápadt, pedig már majd egy hónapja, hogy szorongva várták: mit szól a falu. A falu azonban tapsolt, és valahogy így mosolygott: nocsak! Aztán táncmulatság volt és a falusiak jókat táncoltak a telepiekkel.

— És eleinte bejöttek a

szülők — mesélte rég-lehig- gadt hangon a tanítónő —

miért ültettem a cigánygyerek mellé a gyerekét? Miért ne ültetném? Azóta megszokták.

— Megkerestük a névleges titkárt — folytatja a férfi — mert KISZ az nemigen van itt, és a cigányfiatalok közül tizenhármán jelentkezni akartak. Ügy látszik, mégiscsak lesz valami. Sokat gondolkodtunk: csináljuk-e külön a cigány kultúrcsoportot, vagy próbáljuk összevonni az egészet. Azt hiszem, megpróbáljuk.

Negyedik éve vannak itt. Az asszony Pécsről való, a képző után azonban falura került A férjét, aki azelőtt gépállomáson dolgozott, ő nyerte meg a pedagóguspályának. Apja éneket tanított meg énekkart vezetett, egyik nővére szintén tanít valahol a Balaton mellett. A fiatal-, asszony úgy jött ide, hogy nem is sejtette, mi következik.

— Én ben nem — mondja végtelenül egyszerűen — sosem volt előítélet. Miért lett volna? Aztán kimentem itta telepre és megborzongtam. Én nem tudtam azelőtt elképzelni, hogy így' is élnek emberek. ,

— Vannak már téglaházak is — tárgyilagos, tényközlő a férfi hangja. — De inkább a megszokott putrik. Négy karó, befonva, betapasztva, rá a szalmatető és kész. Van, aki ilyenben lakik és Pannónia motorja van. Múltkor bemegyek a kocsmába, mi van

itt mondom, valami cigányünnep? Nem, azt mondja a kocsmáros, csak most volt fizetés. Jórészük, tudja, kubikos. Volt ott akkor olyan ember, aki előző nap kapott 1100 forintot, de aznap már kétszázat kölcsönkért.

Az előbb az asszony halkan mesélte:

— Feri se nagyon tudja

megérteni őket. Mindig mozognak, az ének, a muzsika, a tánc benne van minden csepp vérükben. Egy pillanatig nem tudnak nyugton maradni, de én nem haragszom rájuk ezért. Én is táncoltam azelőtt a Mecsek Együttesben és szeretek énekelni. Miért ne lehetne, hogy éppen ezt a tulajdonságukat fordíthatjuk a javukra? Az énekes játékokban, a karénekben ők a legjobbak, s ha látná, milyen büszkék.

Az iskolában a 90 tanulónak kb. 60 százaléka cigány. Az elsősök • nagyrésze magyarul beszélni se tud, s majdnem mindnek osztályt kell ismételnie. Most van egy nyolcadikos fiú, tizenhat éves ugyan, de mikor ők idekerültek, egyetlen egy se végezte az utolsó osztályt. Van ugyanakkor egy tizenhároméves lány, a negyedikből maradt most ki, megszökött egy legénnyel. Tűnődtek rajta, próbálják visszahozni? Rakják bo a tízéves gyerekek közé? A tsz kanásza is cigányember, és a tanítóék látják sokszor, amint a gyerekek hajtják ki a disznókat. A gyerekek, akiknek itt kellene ülni az iskolában.

Vázsonyi Ferenc és a felesége negyedik évüket töltik Gyöngyösmelléken. Elég jól keresnek, van rádiójuk, rendes szobabútoruk, motorkerék párjuk, színházbérletük és két kis gyerekük. Tavalyelőtt körüljárták a Balatont, tavaly szakszervezeti beutalóval üdültek. Kétszer jártak a szegedi szabadtéri játékokon. A televíziót gyakran nézik, sokat olvasnak, nem hagyják ki a pécsi balett- és operabemutatókat, bár sok az esti elfoglaltságuk is. Nem elégedetlenek, nem is lelkendezők. A férfi kicsit gunyoros, józan, az asszony nagy, világos szeméből megértés, s az az igazi „tanítónős” szeretet árad. Mondom, se nem lelkendeznek, se nem panaszkodnak, de szavaik minduntalan visz- sza-visszaugranak a falu gondjaihoz, elsősorban a cigánykérdéshez. S a lelkesedés meg a panaszkodás sajátos, őszinte vegyüléke csapja meg ilyenkor az embert. Megígértem nekik: szóvá fogom tenni, hogy segítségre volna szükségük. Népművelési, tanácsi emberek kellene hogy segítesenek itt is, ahol a cigánykérdés se nem ordítóan nehéz, se nem látványosan megoldott. Előadás kellene és szakmai segítség, jótanácsok és ötletek.

Búcsúzóul bementem az asz- szony egyik órájára, ahol elsősök és harmadikosok birkóztak az írással és olvasással. Ott ült az első padban

egy apró, fekete gyerek, két kisfiúsán nagy füle éppoly maszatos volt, mint a szűk, világoskék kötöttkabát meg a barna melegítőnadrág, amelynek a térdét mintha madarak csipegették volna csipkésen lyukasra. Meztelen lábával úgy kalimpált a levegőben, mint maga a megtestesült, ősi semmittevés. Parázsló fekete szeme figyelőén nézett rám. Mindenünnen parázsló fekete szemek, unottan vagy megfeszített, kétségbeesett figyelemmel, görcsös ceruzarágás, diadalmasan szétterülő mosoly az aránytalanul nagy lapátfo- gakom, vagy a tejfogak üresen tátongó helyén. Gyerekek, nyitott szájjal a könyvre meredve, vagy motyogva, vagy harsány, kántáló hangon olvasva. Mi a hagymamag, meg a vitamin, meg milyen baromfiakat ismertek, meg hogy kell írpi azt a szót: pulyka...

— Sagyi, mondd Csak a verset — kéri a tanító néni, s lágy hangon bele is kezd:

— ess, te eső...

Torzon borz frizurás, mezítlábas fiú, szénfekete szeme segélyt kérőén rebben. Aztán elmondják, üggyel-bajjal. közösen, megállva a szónál: bó- kol, mit is Jelent az, mit mondtunk?

Ess, te eső, el ne késs,

bokrosodik a ve-tés...

— Nem ve-tés, hanem vetés

— javít a tanító néni és fehér köpenyében, könnyű lépteivel ott sétál a fekete gyerekek között, akik vékony, éneklő hangon szavalják:

Ess, te eső, el ne késs...

Hallatna Erzsébet