Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-26 / 97. szám
»64. ÁPRILIS 26. AfA«»« A 3 Páratlan bravúr Hatodszor kapták meg a mecseki szénbányászok a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját A mecseki szénmedence bányászai ritka bravúrt hajtottak végre: ez alkalommal hatodszor került hozzájuk a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja. A volt komlói tröszt kétszer, —1959- ben és 1962-ben — a pécsi tröszt pedig háromszor, egymásután sorban 1961-ben, 1962-ben és 1963-ban nyerte el e magas elismerést. Most az egyesített tröszt ismét kiérdemelte a kitüntetést. Mammut vállalat a Mecsek hegységben Közismert, hogy megyénk vezető iparága, a feketeszénbányászat hazánk egyik legnagyobb, jelentőségét tekintve pedig egyedülálló gazdasági egysége. Itt bányásszák az ország összes feketeszenét, amely kokszolásra alkalmas. A tröszt kebelében több mint 19 ezer ember dolgozik. A két egymás szomszédságában lévő üzemeket tavaly összevonták, egységes irányítás, vezetés alá került a mecseki szénbányászat. S mi sem bizonyítja jobban az összevonás helyességét, mint éppen az, hogy újra birtokukba jutott a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja. Az első vándorzászlótól pontosan öt esztendő telt el, s érdemes rövidke számvetést készíteni; mennyit haladtak előre attól a színvonaltól, amely öt évvel ezelőtt elegendő volt a legmagasabb kitüntetésre. A termelés alakulása 1959-től a mecseki medencében: Kitermelt szén 1959 1960 1961 1962 1963 2 734 228 tonna 2 847 436 tonna 3 070 952 tonna 3 340 744 tonna 3 709 793 tonna Egy műszak alatt egy fűre eső mennyiség 672 kg 727 kg 783 kg 893 kg 976 kg A táblázat önmagáért beszél, nem kell hozzá magyarázat. Csupán egyet: az 1959- t>en termelt 2,7 millió tonna szenet több mint 4 millió műszak alatt bányászták ki s majdnem megközelítették a tonnánkénti 500 forintos költséget. Ugyanakkor a múlt esztendőben 1 millió tonnával többet termeltek, s erre mind össze 3,7 millió műszakot használtak fel, ugyanakkor a tonnánkénti önköltség megközelítően 100 forinttal csökkent. Nagy a különbség az első és a jelenlegi vörös vándorzászló „értéke” között. A termelési adatokhoz még csak annyit, hogy ebben az esztendőben a Mecseki Szén- bányászati Tröszt termelése túlhaladja a 4 millió tonnát, s az első negyedév eredményei igen kecsegtetőek, már- esak azért is, hiszen az egy főre egy műszak alatt jutó termelés mennyisége elérte, sőt 30 kilogrammal meg is haladta az egy tonnát. Eltűnik a nehéz fizikai munka Lassan, de fokozatosan a bányamunka nem lesz már testet nyomorító nehézség aknáinkon. Amikor az első vándorzászló a mecseki medencébe került, minden tonna szellet kézierővel termeltek, rakodó eszköz a szívlapát, szállító eszköz pedig a bányászok két keze volt. A lovak sem hiányoztak a vágatokból. Azóta „ünnepélyesen eltemették” a talicskát és elbúcsúztatták az utolsó, — András- aknán lévő —'' bányalovakat is. A gépi jövesztésnek komoly geológiai akadályai vannak a mecseki szénmedencében, meredek, vékony telepekkel rendelkeznek bányáink. Mégis jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy gépek kerüljenek a fejtésekbe és a szén jövesztését emberek nélkül próbálják megoldani. A múlt esztendőben az összes termelésnek már 5,1 százalékát gép jö- vesztette, 216 ezer tonna szenet gépek „bányásztak ki” fúrással és gyaluval. A fejtési alapvágatokban csak aíig-alig alkalmaztak gépierőt a szállításban ezelőtt öt évvel. A múlt év során már az összes termelésnek 60 százalékát gépierővel szállították. Az összes nagy teljesítményű fejtésekben meg szűnt a kézi csillézés, amely egyike volt a legnehezebb fizikai munkának. Ugyancsak jelentős és a gazdaságosságot nagyban előre lendítő tevékenység volt a mecseki bányaüzemekben a fejtési munkahelyek koncentrálása. 1959-ben még a kevesebb mennyiséget 65 fejtési munkahelyből termelték, addig 1963-ban az egy millióval több tonnát 40 fejtési ftmmkahely szolgáltatta. Aki Valamit is ért a közgazdaság1 tonna Önköltsége 463,47 Ft 462,93 Ft 429,88 Ft 398,75 Ft 372,40 Ft tanhoz és a bányászathoz, annak nem kell tényekkel bizonyítani a koncentráció jelentőségét, talán elegendő a fejtési előrehaladás sebességének példája; 1959-ben 0,50 méter volt az előrehaladás sebessége, jelenleg pedig 1,4 méter. Tért hódít az új 4/4-es munkarend A négynegyedes munka- szervezésnek, — megtartva a napi hétórás munkaidőt — reális alapja a szénbányászatban van és szinte kimeríthetetlen gazdasági jelentősége. A pécsi üzemek a múlt évben már ilyen beosztásban dolgoztak. Eredményeik közismertek. Most a komlói bányákban is áttérnek erre a fejletteb munkarendre. A komlói Kossuth-bányában Nagy Dezső szocialista front- féjtési brigádja kísérletképp már huzamosabb ideje így dolgozik. Eredményük messze meghaladja a hagyományos munkaszervezésben dolgozó csapatokét. A májusban induló új szervezés várható eredménye „papíron” bizonyított. Csupán a Kossuth-akna példáját tekintve a következő: a régtebbi 9,21 darab fejtés helyett 7 fejtés termel majd, az előrehaladásunk 1,31 méter helyett 1,75 méter lesz és egy fejtés naponta 387 tonna helyett 510 tonna szenet szállít a felszínre. Hajszolom már napxVk óta, de hát Wolf Istvánt megtalálná ebben a panelren- getegbem meddő kísérletnek tűnik. Mondják, hogy a központba „ugrott be" busz- szal. Érdeklődöm: „Most ment el éppen !” — kint a bolgárkerti épülő panelházak emeleteit rovom: „Itt volt az előbb!" — „Félórája még láttuk...” — „Talán a daruknál van?r Aztán végül is összehoz vele 3 véletlen éppen az építési irodához vezető cementporos, mészmyomos lépcsőn. Az íróasztalán egy papír- darabka. Gyakorlati ember, a napi nyolc-tíz órából talán fél órát, ha itt tölt. Szikár középkorú férfi, füstszínű szemüveget visel. Gyógyszemüveg. — Hogy állunk az építkezéssel, igiaiz? — teszi fel önmagának a szokványos újságírói kérdést. Fejemet rázom. — Nem. önről akarok írni. A szemüveg fölött pillant rám: — Minek? Pont rétem?' Szürke kis emberek vagyunk mink... Miit tudok én mondani? Ezzel az udvarias tartózkodással már több „riportalanynál” találkoztam. — „Szürke emberek vagyunk..." Valóban „szürke” emberek? Akik felépítenek egy városrészt, vagy egy vasúti szeTöbb mint 2 milliárd forint beruházás Az elmúlt öt esztendő során államunk jelentős anyagi támogatást nyújtott a mecseki szénmedence fejlődéséhez. 1959-től folyamatosan, minden - esztendőben közel 500 millió forint új beruházás történt a medencében. Ebből egyetlen példát elegendő meg említeni: az új zobáki bányaüzemet, amelyre 1 milliárd 171 millió forintot költ államunk, s amely az ország legnagyobb és egyben legmodernebb bányaüzeme lesz. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját méltán nyerte el a Mecseki Szénbányászati Tröszt, s a kormányzat elismerése a mecseki bányamunkások felé számtalan kitüntetésben, — köztük négy pécsi bányász Kossuth-díjával — nyert eddig is méltó kifejezést. E magas kitüntetéssel járó pénzjutalmat, 633 ezer forintot, ugyancsak a vándorzászlóval együtt nyújtották át a mecseki szénmedence dolgozóinak. (G. I.) Baranya helye az országban Adató!«, tények az 1962-es statisztikából A napokban látott napvilágot a „Területi statisztikai zsebkönyv”, amely a megyék és a nagyvárosok adatait tartalmazza 1962 utolsó, illetve 1963 első napjaiból. Ebből kitűnik, hogy Baranya területileg tizedik a megyék sorrendjében és az ország területének 4.7 százalékát foglalja eL A megye népesség szempontjából már csak 14. helyen áll, itt lakik az összlakosságnak 2.8 százaléka. Ritkán lakott megye Baranya a ritkán lakott megyék közé tartozik, népsűrűsége 64 fő egy négyzetkilométeren, mögöttünk csupán Somogy megye áll 60 fős átlagával. Pécs viszont sűrűn lakott nagyváros a négyzetkilométerenkénti 876 fővel, csak Szeged előzi meg 955 lakossal. A megye lakosságának 16 százaléka él városban. A száz lakosra jutó élveszü- letések száma Baranyában 14.2 és ezzel a 7. helyen vagyunk a megyék között. Pécs viszont a maga 11.3 százalékával Somogy megye (11.9) mögött az utolsó. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás megyénkben 1.7, az első helyen lévő Szabolcs-Szatmár megyében viszont 9.6 (Pécsett 0.8). Támadás a szilikózis ellen Vezető helyen a mezőgazdaságban A mezőgazdasági statisztikai adatok felsorolásánál szinte mindenütt az elsők között találjuk Baranyát. így 1962- ben a búza termésátlaga 12.6 mázsa volt holdanként és csak Győr-Sopron megye előzött meg. (12.9 mázsa). Kukoricából a termésátlag 19.4 mázsa volt, Tolnában 19.7. A cukorrépa holdankénti átlaga 140 mázsa volt és országosan 7.- ek voltunk. Burgonyából 64.7 mázsát termeltünk holdanként és négy megye előzött meg bennünket. A száz holdra jutó számosállat 24.9 és Vas, Zala, Győr-Sopron és Somogy megyék előztek meg alig valamivel. Jól állunk az egy hold szántóterületre kiszórt műtrágya-felhasználással: 149.2 kilogrammos átlagunkat Fejér, Komárom és Győr-Sopron megyében múlták felül, alig néhány kilogrammal. Vásárlóerő az országos átlag felett Kereskedelmi bolthálózatunk erőteljesen fejlődik. A tízezer lakosra jutó állami és szövetkezeti boltok száma 33 és az egy lakosra kivetített kiskereskedelmi forgalom a megyében 5058 forint volt. Ezzel bizony csak az utolsók között volnánk, azonban figyelembe kell venni, hogy Pécs viszont messze megelőz megyéket és városokat a 11 373 forintos kiskereskedelmi forgalmával és ha e kettőt összevetjük — máris kitűnik, hogy a vásárlóerő megyénkben és Pécsett messze az országos átlag felett van. Baranyában átlagosan 2336. Pécsett 6146 forint értékben vásároltak iparcikkeket 1962-ben, élelmiszerre Baranyában 2721, Pécsett 5227 forintot költöttek. A legtöbb háztartási villanyáramot Pécs fogyasztotta az országban (354 kilowattóra), Baranyában ez 162 kilowattóra volt. Baranyában a községek 42.4 százaléka rendelkezik vasútállomással, megállóhellyel és 79.9 százaléka autóbuszmegállóval. Áz orvosi ellátottság Iparunk fejlődésével mind nagyobb összegeket fordít államunk ' a különböző szakmai betegségeit elhárítására, gyógyítására. Ilyen I jellegű a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya egészségvédelmi részlegének munkája Is. A baleseti források felkutatásán' kívül különösen nagy súlyt helyeznek a szilikózis megelőzésére \ és gyógyítására. Olyan portalanitó eljárást dolgoztak ki, amivel a i szilikózis veszélyét csaknem felére tudták csökkenteni, vizes el- ] járással a levegőben lekötik a szénport, s így „a függöny mögött' tisztább levegőben dolgozhatnák a bányászok. Kaurék R<5- bertné röntgen finomszerkezet vizsgálóval a bányabeli por és kőzetminták ásványos meghatározását végzi. Baranyában a leg óbb Tízezer lakosra megyénkben 11.4 orvos jut. Komárom megyében 14.2, Miskolcon 12.8. Legmagasabb ez a szám Szegeden (51.3) és utána közvetlenül Pécs következik 37.4 orvossal Egy orvosi körzetben 2745 lakos él megyénkben és ezzel országosan az első helyre kerültünk. Baranyában a körzeti orvosok 50.5 százalékának van gépkocsija, Pécsett 48.8 százalék jár saját személyautóján betegeihez. A tízezer lakosra jutó általános osztályt ítórházi ágyak száma 48.5 és ezzel a második helyet foglalja el Baranya a megyék sorrendjében. Minden ezer bölcsődés korú gyermekre Baranyábban 26.1, Pécsett 69.6. óvodás korúra pe dig a megyében 255.9. Pécsett 470.8 férőhely jut. Egv óvónő a területi óvodákban 18 gyermeket gondoz a megyében és ezzel elsők vagyunk. Az üzemi óvodákban már 22 gyermekei gondoz egy óvónő. Az általános iskolai tantermek 20.3 százalékát váltott rendszerben használják, Pécsett ez az arány éléri a 80.4 százalékot. Egy tanerő Baranyában 23.5, Pécsett 20.6 gyermeket tanít. Egv 06ztáir^eremben átlagosan 37.5 tanulót helyezünk el. Mindezek az adatok azt is jelentik, hogy Baranyában az oktatás helyzete az országos átlagnál jobb. A középiskolai tanulók 23.3 százalékát sikerült elhelyeznünk diákotthonokban és kollégiumokban. A középiskolák esti és levelező tagozatán Baranyában 1865- en, Pécsett 3619-en tanulnak. Pécsett van a leri?5bb tv-néző Baranyában — 1962-ben — minden ezer lakosból 124 felkereste a színházi előadásokat, Pécsett 1105 ez az arányszám. Az egy lakosra jutó mozilátogatások Baranyában 10.3, Pécsett 15.3. A vizsgált időszakban a megye mozijainak 5.4 százaléka volt normálfilmes. de ez az aránv azóta jelentősen megnövekedett. Az ezer lakosra jutó könyvállomány a tanácsi és a szak- szervezeti könyvtárakban: Va= megye 1594, Baranya 1319 Pest megye 779. Pécs 206.? Szeged 2962, Budapest 1834 kötet. Baranya legtöbbet olvasó az országban. Minden száz lakos 63.9 napilapot járat, Szabolcs Szatmár megye áll az utolso helyen 26.7 napilappal. Min den tízezer lakosra 2162 rádióelőfizető jut és ezzel a 13 helyen állunk a megyék sorrendjében, Pécs viszont közvetlen Budapest után következik és 2743 előfizetővel a második az országban. A legtöbb televíziókészülék Pécsett van üzemben — szám- szerint tízezer lakosra kivetítve 779. EQY „SZÜRKE" EMBER rélvényre való szenet emelnek ki műszakonként a földből, vagy akik százkilomé- tereket töltenek a volán mellett fáradt végtagokkal és feszült aggyal? „Szürke emberek” — a meghatározás közhely, rossz és igaztalan^ — Mi szeretni való van ezen a szakmán? A kőműves szakmán? Elnézően mosolyog. Valamikor a harmincas évek végén mint kőműves inas, később segéd Magyarsarlósról gyalogolt be Pécsre a kitűnő kőműves mester, Emrich Ferenc keze alá — s ez testvérek között is tizenhat kilométer, munka után hazafele megint csak tizenhat kilométer. És esztendőkön át. Hát akkor csak szerette a szakmát, nem? Emrich mester realizálta Pistában a koráibbí szakmai vonzódást. Ezt pedig a család plántálja beléje, főleg a papa, aki ács volt, meg a nagybácsik, akik szintén építőmiunkások. „Beleszillettem az építőiparba...” — mondja most. A család elés gyorsan szétesett. A maim? koraibban, a papa pedig' a háború utolsó napjaiban mint közkatona balt meg valahol, máig sem tudják hol. Egyik kőműves nagybácsit is a fronton érte a halál. Most egy kis operatőri ügyeskedéssel talán úgy intézném lencsevégre Wolf Isitván feieseperedő életét, amint a már lehanyatló kezekből emeli ki a kőműves- kanalat, egy kicsit a szakma szimbólumaként is, hogy aztán a háború után folytathassa a Wolf-dinasztia álmát: építeni békés világban nagy-nagy házakat, falakat vakolni, világos nagy ablakokat vágni a jövendő lakók számára. — Hát erről van szó — mondja végül is Wbtf István, aztán gunyoros mosolyt vet rám: — Meg egy kicsit mérgelődni! Anélkül nem megy. — Mérgelődni?' — Persze. Nézze csak: itt a bolgárkertben ebben az esztendőben ötszázhetven lakást szerelünk, ebből négy száznegyvenet ált is kell adnunk. Tudja, mit jelent ez? Azt, hogy tizennégy munkanap alatt kell egy-egy négyemeletes, negyvenöt lakásos épületet felhúznunk. Tehát kéthetenként. — Szép roham... — Jegyzem meg. — Eeegen ... — húzza el a szót. — Csakhogy itt van M. a nyolcvan tonnaméteres lengyel darunk, ami másfél hónapja áll, mert meghibásodott és az alkatrészeket Pesten javítják. Én a múlt hónapban azt mondtam az itt járt rádióriporternek, hogy még április közepén sem lesz kész a daru. Igazam volt. Ma huszonnegyediké van és a daru tétlenül áll. Van egy másik darunk, a száz tonnaméteres szovjet daru, ezzel tavaly volit zűr, de azóta prímául működik. Viszont egy daru kevés. Hétfőtől az éjszakai műszakot is bevezetik itt abol- gárkertben, hogy mindkét épületszerelő brigád dolgozhasson az egyetlen árva daruval. Mert a jó kéthetenkénti épületfelállítást végre kell hajtani, a határidő köti az építőket. A lakáé keM, és a jövendő lakók előtt nem sokat magyarázkodhatnak az építők, hogy ezért késiünk vagy azért késtünk. Főhet is Wolf Istvánnak meg az egész műszaki gárdának a feje, mert az éjszakai műszak bevezetése más nehézséggel is já.r. Hogy csak egyet említsünk: az építőmunkások zöme vidéki, este busszal vagy vonattal, reggél szintén busz- szál vagy vonattal kell közíekedniök a munkahelyre és haza. De hogyan? A menetrendet megváltoztatni nem lehet Belegabalyodunk a problémákba s kiderül, hogy itt nem is „kis gondokról” van van szó, „kis” mórgelődé- sekxől, amint az imént Wolf István enyhén kifejezte magát. Legyint: „Majd megoldjuk — mondja —, szorított a cipő már jobban is...” — Mi történt a szemével? — kérdem. —■ No aztán ez is. Évekkel ezelőtt egy porszem került a szemembe. Nem mentem mindjárt orvoshoz, utána nagyobb lett a baj. Látásom egyre rosszabbodik, szaruhártya-átültetést javasolnak a klinikán, de félek tőle. „Fél” ez az ember, aki — egy jó munkásgárdával — több mint félezer lakást épített az utóbbi években és megbirkózott az ezzel járó töméntelen sok gonddal, majd hogy nem agyat bontó töprengéssel, problémákkal, felelősséggel. Nem csoda. Dolgozni akar még. S talán éppien ezért kellene az orvos keze alá feküdnie. Amennyi erőt kifejt a munkáira — legalább annyit fordíthatna önmaga egészsége megóvására. Mert ez utóbbi — a legfontosabb. Rab Ferenc I