Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
1964. Április 24. PÉNTEK XXL ÉVFOLYAM Ara se fillér 95. SZÁM Áz élet drága N N emrégiben helyszíni riportban számoltunk be arról, hogy az építkezéseken, — majdnem minden építkezésen — semmibe veszik a munkavédelmi előírásokat, s némely ember saját maga veszélyezteti életét, testi épségét. S ez a veszélyeztetés nem tűnik fel senkinek, sem az építésvezetőnek, sem a brigádvezetőnek, de még az egyszerű dolgozóknak sem Hagyják, eltűrik, hogy társuk pont a szemük dóit tegye kockára életét, sőt akad olyan példa is, amikor elősegítik tetteikkel munkatársuk balesetét. Nemrégiben a sobákl-afc- rán omlás alá került egy vájár és meghalt A bányában, — sajnos — előfordul olyan szerencsétlenség la, amikor nem lehet érte okofeú sem a balesetet anenvedettet, mna mást * természeti erő következménye, elháríthatatlan és előre nem látott elemi esa- pás az ok. De ez esetben, nem természeti csapásról volt szó, hanem arról, hogy a csapatnál nem tartották be a bányabiztonsági előírásokat az ácsolatokat ritkábban rakták, mint ahogyan a szabály megköveteli. A ritka ácsolat nem tudott ellenállni a nyomásnak és ezért történt az omlás, ezért kellett meghalnia egy fiatal vájárnak, özvegyen hagyni feleségét és árván két kisgyermekét. Drágán fizetett figyelmetlenségéért az a fiatál kőműves is, akinek hiába szóltak társai, menjen beljebb az állásra, ne a fal peremén lépkedjen. Leesett és meghalt. A második emelet magasságában dolgoztak, talán nem tartották túlságosan magasnak azt a tíz egynéhány métert, lehet, hogy virtuskodásnak szánták csak hajmeresztő produkciójukat. Mindenesetre veszélyes az ilyen produkció, a legdrágábbat, az életet veszélyezteti. Alighogy megtörtént ez a szerencsétlenség, másnap a bolgárkerü építkezésnél esett le egy kőműves, ugyancsak a második emelet magasságából. Itt már nem a vigyázatlanság volt a fő ok, hanem a rossz technológia. INeaz a darus, aki a sze“ műnk láttára a magas fal peremén sétált kábelek halmazával együtt, már nem hivatkozhatott volna a hibás technológiára baleset esetén. És vajon mire hivatkozik az az építőipari munkás; aki két nappal ezelőtt, — szerdán délután öt és hat óra között — ugyancsak a bolgárkerti par- nelházak építkezésénél kiesett a második emeleti ajtó nyílásán. A férfi, — szerencséjére — nem halt meg, klinikán fekszik, és reméljük, nem hagy komolyabb nyomot rajta ez az emlékezetes zuhanás. De nézzük csak, hogyan is történt? A második emeleten dolgo- ' zott, olyan helyiségben, ahol az ajtók kereteit már beépítették, de az ajtókat még nem. Ott áll a nyílás a szabad térség felé. A munkavédelmi szabályzat előírja, hogy ilyen esetben védőkorláttal kell ellátni a nyílást Ezt meg is tették az építkezésen de — nem tudni mi okból — hibásan szerelték fel a korlátokat. A fent dolgozó munkásnak valamilyen szerszámra teolt szüksége és kiáltott társának, atd az épület eftőtt állott, hogy hozza fel, vagy dobja fel a kért szerszámot A társa dobta is, de nem valami pontosan, amiért nyúlni kellett a fent állónak. Az olyan hevesen nyúlt a repülő szerszám után, hogy kiszakadt a védőkorlát és ő zuhant a mélybe Szerencsésen esett, Irányította Is zuhanását és a darupálya melletti aprószemcsés kavicsra puffant, négykézlábra. Ettől függetlenül megsérült kórházban gyógykezelik, s lehetett volna sokkal, de sokkal tragikusabb Is esése. Nehéz lesz megállapítani a felelősséget. Hibás az építkezés vezetősége is, mert nem vette észre a rosszul, — szabálytalanul — felszerelt védőkorlátot, de hibásak maguk a dolgozók Is, hiszen tudja minden építkezésen dolgozó ember, — pláne a szakmunkás! — hogy nem szabad szerszámot két emelet magasságba csak úgy egyszerűen dobálni. Voltak ott többen is munkatársak, akik látták az esetet, s azt is hallották, hogyan akarnak szerszámot juttatni a második emeletre, de senki sem figyelmeztette a két embert, hogy ez veszélyes. S itt időznünk kell egy pillanatra. Miért nézik el, miért hallgatnak a munkatársak, amikor a szomszédjuk szabálytalanul dolgozik? De miért nézik el és miért hallgatnak a művezetők és az építésvezetők, ha látják a szabálytalanul dolgozó munkást? Hisz senkinek sem lehet közömbös társa élete, testi épsége. A múltkori baleset oko** zóját, a hibás elhelyezési technológiát mindenki tudta, de mivel — szerencsére — nem történt még abból kifolyólag baleset, senki sem gondolt valami jobb, szabályosabb technológia kidolgozására. Amióta a STAZA födémeket gyártják és építkezéseiknél használják, ez a baleseti forrás fennállott. A baleset után azonnal találtak megfelelő beemelés! technológiát. Jelenleg így gyártják már a födémelemeket, csupán egy keskeny hornyot kell kiképezni a födémelem végeinél, hogy behelyezés után a szállítókötelet minden különösebb erőlködés nélkül kivegyék a födém alól. Reméljük ezután nem lesz baleset a födémek elhelyezésével kapcsolatosan. Végezetül a felelősségről. Az adatok azt bizonyítják, hogy a balesetek túlnyomó részénél, — körülbelül 90 százalékánál — nem a technológia . a hibás, hanem a figyelmetlen, a szabálytalan munkavégzés. Nem akarom a műszaki vezetők felelősségét csökkenteni, de azt az elvet sem lehet fenntartani, hogy mindenért a művezető, az építésvezető a felelős. Ott sem lehet mindenütt, egyébként, ilyen kötöttségek esetén szinte minden dolgozó mögött építésvezetőnek kellene állni. Az igazság az, hogy mindenkinek vigyázni kell elsősorban a saját, de a mellette dolgozó társaira is. Az élet, az egészség mindenkinek nagyon kedves és nagyon drága, ne játszunk vele könnyelműen. Védekezzünk a baleset ellen, és tartsuk be, de tartassuk is be a munkavédelmi előírásokat' Hétfőn hazánkba érkezik A. Nyikolajev szovjet űrhajós tónkba érkezik Andrijaa Nyikolajev szovjet űrhajós Magyarok a wtimari * Megkezdődött a Magyar Építőművészek Szövetségének 1964. évi közgyűlése Shakespeare-Qnnepségen Bérli a: Csütörtökön Shakespeare születésének 400. évfordulója alkalmából ünnepélyesen megkoszorúzták a nagy angol költő Wei marban lévő szobrát. Ez az egyetlen Shakespeare- szobor az európai kontinensen. A weimari német Nemzeti Színháziban az NDK Minisztertanácsa és az NDK Shakes- peare-bizottsága közös rendezésében tartott ünnepi megemlékezésen megjelent Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, Alexander Abusch miniszterelnök-helyettes, Hans Bentzien kultusz- miniszter és az NDK politikai és kulturális életének sok vezető személyisége. A weimari ünnepségen magyar vendégtek is részt vettek: Fodor József Kossuth-díjas költő, Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igazgatója és Lendvai Ferenc, a Veszprém megyei Petőfi Színház igazgatója. Három férfi foglalatoskodik a hosszú asztal körül, amelyen különféle tárgyak hevernek: magas, sárgaréz alkalmatosságok, pisWcolá gyertyák, tüzeskancsók, borospalackok, papírlapok és ceruzák ... Kékes lánggal ég a spiritusz, halk duruzsolással rotyog valamilyen folyadék a sárgaréz tartályban, mintha valami boszorkányos dolog készülne itt, pedighát — o három férfi szerint — csak a borok szesztartalmát vizsgálják. Előkészületül a pénteki járási borversenyre, amelyet ugyanitt, a siklósi járási tanács kultúrtermében lcezdenek meg délelőtt fél kilenc órakor. Vagy ötven féle bort hasonlítanak össze, amiből 17 állami gazdasági, 16 termelőszövetkezeti, a többi pedig háztáji, illetve egyéni termésű lesz. Tizenhárom tagú zsűri kóstolgatja, ízlelgeti a palackok tartalmát, mert itt dől el, hogy kinek a bora jut tovább. a megyei, országos, sőt nemzetközi versenyre, ami — a villányi—siklósi borvidékről lévén sző —, egészen természetes. Itt van Wéber Imre, a Villányi Állami Gazdaság pincemestere is. Nemrég érkezett meg bordeaux-i tamfimányútAz új városháza nagytermében csütörtökön megkezdődött a Magyar Építőművészek Szövetségének 1964. évi közgyűlése. A tanácskozáson megjelent Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Somoskői Gábor, a Központi Bizottság osztályvezetője, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Reszegi Ferenc, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint a építőipar társadalmi és tudományos intézményeinek vezetői. Major Máté, a szövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Ezután Csaba László főtitkár számolt be a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáról és az új feladatokról. Elmondotta, hogy az utóbbi két évben különösen jó kapcsolatokat alakítottak ki a baráti országok építész-szövetségeivel. Hangsúlyozta Csaba László, hogy az építőipar fejlesztésére vonatkozó február 20-i párt- határozat alapján nagy feladatok hárulnak a szövetségre. A korábbinál is céltudatosabb viták segítségével kell kialakítani az anyagipar, a házgyárak, valamint az előregyártó és a szerkezeti ipar fejlesztését meghatározó építészeti feltételeket. Sok tennivaló vár a szövetségre a tervezés munkájának egyszerűsítésében is, hogy a rendelkezésre álló erőkkel teljesíthesse majd a következő Borverseny járói, élményeit mesélgeti. Mint mondja, rengeteg szőlejük van a franciáknak, bár ami a termesztés módját illeti, a magyar állami gazdaságok is felveszik velük a versenyt. A villányi bor eljut még Párizsba is, a franciáknak nagyon ízlett. A bordeaux-iák annyira jónak tálalták — ti. elvitt hozzájuk néhány üveg kóstolót —, hogy nem akarták elhinni, hogy tőkén termett. — Csak néhány év, s neve lesz a világon a villányi bornak is! — mondja bizakodva. — Térjünk vissza a borversenyre! — ajánlom a pincemesternek. — Az előbb mondották, hogy tizenhárom tagú zsűri ízlelgeti, kóstolgatja a palackok tartalmát, vagyis az emberi érzékszervek döntenek a minőségről. Így marad ez a későbbiekben is? Még sehol sem próbálkoztak meg a gépi „kóstoltatással"? Mi a véleménye: pótolhatja-e itt a gép az embert? A pincemester elmosolyodik, aztán — mintegy válaszként — három apró. fair"* évek nagy feladatait A házgyárakkal új problémák jelentkeznek, tehát fel kell készülni arra, hogy a tömeges lakásépítés színvonala méltó legyen a társadalmunkhoz. A típustervezés helyzetét is felül kell vizsgálni és a tipizált szerkezetek széleskörű felhasz nálásával kell segíteni az építőipar korszerűsítését, átalakítását. A közgyűlésen Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt az első felszólaló. Az MSZMP Központi Bizottságának köszönetét és elismerését tolmácsolta a szövetség tagjainak azért a jó munkáért, amellyel a két közgyűlés közötti időszakban a magyar építészetet segítették, Az utóbbi években a felsőbb pártszervek és a kormány is fokozott figyelemre méltatta a szövetség javaslatait és előterjesztéseit. Utalt arra, hogy az poharat tesz elém. Mindegyikbe egy kevés bort tölt. aztán felszólít, hogy ízleljem meg. — Nos? — kérdezi türelmetlenül, miután az első poharat leteszem. — Ehhez képest a pécsi csapszékek bora csak lötty! — mondom neki, majd hozzáteszem: — Enyhén mandula ízű! — És az aromája tartós hatású! — válaszolja a pincemester. — De nézzük csak a másodikat? Azt milyennek találja? — Illatosabbnak tetszik. És mintha több lenne benne a szesz! ... A harmadik az édes. — Úgy van, ahhoz képest egészen jól eltalálta — bólint, aztán hozzáteszi: — Nincs olyan gép, amely pótolhatná itt az embert! Mert mindent kielemezhetünk: cukortartalmat, szint, Malligand- fokot, savszázalékot, és a bonyolult íz sok más alkotóelemét is, de az együttes hatást semmilyen gép nem képes érzékelni. Az ezer összetevőjű aromát csak a legcsodálatosabb gépezet, az ember tudja értékelni és osztályozni — semmi más nem kelhet versenyre vele... Magyar László építőipar fejlesztésére vonatkozó párthatározatot már több intézkedés követte, s a feladatok teljesítése is megkezdődött. Különösen fontos most, hogy amikor a kézműipari jellegű építőipart felváltja a nagyüzemi termelés, milyen jegyeket visel magán az átmenet. —A házgyárak és a házépítő kombinátok létesítésével — mondotta — előtérbe kerül az épület funkciója és szerkezete. De azért az építészeknek. őrködniök kell az esztétikai feltételek érvényesülése felett is. Arra kell törekedni, hogy a nagyipari termelés egyúttal a legszebb megjelenési formában elégítse ki az igeneket. A szövetségnek most fontos feladata, hogy tovább erősítse elméleti és kritikai munkásságát és a társadalom széles rétegeiben tudatosítsa az építészet közérdekű kérdéseit. Szurdi István hangsúlyozta, hogy sok olyan kezdeményezésre van szükség, mint a múlt évben rendezett városépítési tanácskozás, amelyen elemi erővel törtek felszínre a városrendezés legfontosabb problémái. A közgyűlés délelőtti ülésén összesen 10 felszólaló egészítette ki a beszámolót. Délután a szövetség ellenőrző bizottságának jelentését hallgatták meg a tanácskozás résztvevői, majd folytatták a vitát. Felszólalt dr. Traut- mann Rezső építésügyi miniszter. Elismeréssel emléke' zett meg a szövetség műn-* kájáról, amelynek eredménye, hogy az építészet iparosításával összhangban a tervezők szemlélete is átalakult. A legnevesebb építészek is szívesen vállalnak tipizálási feladatokat, örvendetes változás, hogy a városépítők is szakítottak a régi ' sablonnal, s így az új lakótelepek már sokkal harmonikusakban illeszkednek be a városképbe. Azonban még kritikusabban kell vizsgálni a munkát. Gyakran nem eléggé logikus az épületek alaprajzi beosztása. Ezért az épületszerkezetek is bonyolultabbak a kelleténél és rontják az épület formáját. A széleskörű alkotói viták azonban sok segítséget nyújthatnak a hibák megelőzéséhez. A közgyűlés ma folytatja munkáját. A Magyar Népköztársaság Kormányának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének meghívására, a május' 1-i ünnepségek alkalmából, hétfőn baráti látogatásra haVárosunkba érkezett a Szovjet-Magyar Baráti Társaság négytagú küldöttsége Mihail Nyikolajevics Saroin tartalékos vezérezredes, az SZMBT elnökségi tagja vezetésével. A kedves vendégeket tegnap délben fogadta Rapai Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára. A vendégek ezután látogatást tettek a megyében, ma pedig tovább folytatják ismerkedésüket Péccsel és Baranyával, ahol Saroin elvtárs által vezetett 57. hadsereg is harcolt és részt vett a felszabadításban. AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i» i i »
