Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

m ÁPRILIS 88. NIAPIO Zsákutcában az egészségügyi politechnika? Pécset klinikai városként tartják nyilván: sok egészség- ügyi intézménye van, s ráadá­sul a most épülő egyetemi városrészben új klinikákat is hoznak létre. Hogy mennyi egészségügyi középkáderre van szükség ebben a városbein — magyarázni is felesleges. Az Ápolónőképző Intézet ugyanakkor gondokkal küzd: nincs elég jelentkező, kényte­lenek kisebb előképzettségű jelöltekkel megelégedni. A tananyag nagy, az iskola vi­szont olyan kicsi, hogy nem is iskolának veiló, a két évfo­lyamra pedig összesen négy tanár jut. S az egészségügyi politechnikát is a Megyei Ápolónőképző Intézet „szál­lítja” a Leöwey Gimnázium diákjainak. Korlátozott lehető ségei alapján egyszerre min­dig csak két osztályt tud vál­lalni. Jelenleg egy negyedik és egy első osztályt fi gyakorlat bizonyítéli Mit mond Görcs László, a Leöwey Gimnázium igazgató­ja: hogyan vált be a gyakor­latban az egészségügyi poli­technika? — A gyakorlat bizonyltja, hogy ez a legkézenfekvőbb és leghasznosabb a lányok szá­mára. A tavalyi negyedikes osztályunkhoz kérdőíveket; küldtem ki, 6 a lányok meg­írták, ld mivel foglalkozik je­lenleg és a gyakorlati oktatás keretében tanultakat hogyan tudja hasznosítani. Kiderült, hogy négyen orvosi egyetemen folytatják tanulmányaikat, ti­zenkettes egészségügyi terüle­ten helyezkedtek eL A volt negyedik osztálynak tehát több, mint egyharmad része jól felhasználhatja a tanulta- kát. Végignézzük a beérkezett kérdőíveket Van köztük, amely arról ad hírt, hogy az illető jövőre is megpróbálko­zik az orvosi egyetemmel, azért dolgozik most, mint or- vosímok vagy segédápolónő. Mások a gyógyszerészeti ka­ron érzik jó hatását a négy éven keresztül tanult egész­ségügyi ismereteknek. Ismét mások megtalálták helyüket az életben, akár mint segéd­ápolónők, akár mint tanácsi egészségügyi csoportnál elhe­lyezkedett dolgozók. Igaz, egyik lány megjegyzi, hogy a felvételnél nem vették figye­lembe, hogy 5-[-l-es osztályba járt, de a munkájában mégis hasznosítani tudja, amit ott tanult, Az egyetemistáknak ezzel szemben nyári gyakorla­tukat elengedik, hiszen a gimnáziumi években minden nyáron kéthetes gyakorlaton vettek már úgyis részt. Az elsősegélynyújtástól a fizikoterápiáig Ml mindent tanulnak a lá­nyok az 5+1 keretében? Az elsősök általános egész­ségügyi ismeretekkel, elsőse­gélynyújtással, személyi egész­ségtannal kezdik, és az álta­lános ápolástan elmélet és a mikrobiológia tanulásához is hozzáfognak. Nyáron kötözés! gyakorlatra mennek rendelő­intézeti ambulanciákra. Má­sodikban megkezdik az anató­miát is, harmadikban részle­tes mikrobiológi át, kórtant, al­kalmazott kémiát és labora­tóriumi ismereteket tanulnak, negyedikben pedig élelmezés­tant, alkalmazott fizikát és fizikoterápiát. S ha most valaki azt kér­dezné: hogyan lehet, hogy péL dairl az Ápolónőkópzőbe ke­vés a jelentkező, s az emlí­tett osztályból senki se tanul ápolónőnek, kézenfekvő a vá­lasz, Az 5+1 keretében tanult egészségügyi ismereteket egy­általán nem veszik figyelem­be. Az ápolónőképzés ideje két év, s a gimnáziumi érett­ségi mellett megszerzett egész ségügyi alapismeretek semmi­féle előnyt nem jelentenek. Egyelőre csak tervek Mi tehát a megoldás? Rő- videbb képzési idő az ápoló­nő-, szülésznőképző és egyéb iskolákban? Szakközépiskola? .— Legalább a 4+2-t sze­retnék bevezetni — mondja Görcs László igazgató. — En­nek azonban több akadálya van. A Megyei Ápolónőképző Intézet azt sem tudja megol­dani, hogy folyamatosan in­díthassunk 5+1-es osztályo­kat. Az Intézetnek gyenge az elhelyezése, szűk, kicsi, nem tud termet biztosítani. Mi sem tudunk a jelenlegi helyzetben. A tárgyi feltételek sem meg­felelőek, kevés a felszerelés, holott azt is az ÁpcJónőkép- zőnek kellene biztosítania. S végül a személyi ellátottság sem kielégítő, bár nekünk len­ne keretünk egy politechnikás tanárra, de jelentkező nincs. Kiss Mihályné, az Ápolónő- képző Intézet igazgatója: — Nemrégiben tárgyaltunk erről az iskolával, javasoltuk, hogy állítsanak be az egész­ségügyi politechnikára egy egészségügyi szakiskolát vég­zett személyt, de az iskola szerint csak pedagógusról le­het szó. Javasoltuk, hogy a bérezést és az elfoglaltságot is fele-fele arányban oldjuk meg, mivel egyelőre az illetőt elfoglaltsága a gimnáziumban úgysem foglalná le teljesen. Felszerelést biztosítani nem tudunk, amink van, magunk­nak is kell Mindent megte­szünk, amit csak tudunk, de ennél többre nem vagyunk képesek. Zsákutcában van tehát az egészségügyi politechnika ügye? Ha a helyzet nem vál­tozik, feltétlenül. Igaz, ez a mostani forma is a munkára nevelést szolgálja, de nem az egészségügy munkaerő-hiányá nak megoldását és nem az érettségizettekről való gon­doskodást. elhelyezkedésük­nek, hivatásuk megtalálásának nagyobb segítését Ha viszont a tervek valóra válnak, ha a magasabb fóru­mokon az illetékesek segíte­nek — akkor az egészségügyi politechnika bebizonyíthatja, hogy mennyire egészséges öt­letként született és milyen sokait lehet várni tőle. (Hallania) Mekkora lehet az albérleti díj? A pécsi kerületi tanácso­kon több százra tehető azok­nak a lakásigénylési kérel­meknek a száma, amelyekben a,, felek a kérdőív „jelenlegi lakásában. milyen minőségben lakik” rovatában azt válaszod jak, hogy albérletben. Albérletbe adnak bútoro­zott, jól berendezett egészsé­ges szobától kezdve az egész­ségtelen mosókonyháig min­dem helyiséget, ahova csak befér egy ágy. Az albérletre nagy szükség van, mert jelenleg még nincs any- nyi lakásunk, hogy az igé­nyeket ki tudnánk elégíteni. A bérbeadók — az esetek több­ségében — az albérleti díj megállapításnál a szorult hely zetet alaposan kihasználják és a felszámítható díj több­szörösét követelik. Egyes al­bérleti helyiségeket a bérlők csak igen szorult helyzetük­ben vesznek igénybe azzal a szándékkal, hogy a legrövi­debb időn belül onnan meg­felelő helyre költözzenek. Mennyi lehet az albérlet maximális díja, van-e törvé­nyes rendelkezés, amely gá­tat szab az albérleti uzsorá­nak? Van jogszabály, de an­nak rendelkezéseit sok eset­ben nem tartják be. Az albérleti díj meghatáro­zása szempontjából különbsé­get kell tenni állami tulajdon ban és személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló, valamint személyi tu’ai- donban levő szabad rendelke­zésű lakás között. Az. előbbi csoportnál a lakbérnőtlékről, az a’h+leti és áevbérleti dí­jakról szóló 3/1960. (I. 10.) Korrh. rendeletet kell alkal­mazni. E szerint albérleti díj címén az albérlő kizárólagos használatában álló helviség területének minden négvzet- métere után a lakás teljes alapterületének egy négyzet­Cserbenhagyták áldozatukat v Naponta tapasztaljuk, ha egy motor, autó megáll a nyílt országúton, mert va­lami elromlott, az arra ha­ladó járművek vezetői lassí­tanak és érdeklődnek, miben segíthetnének. Akad azonban ennek ellenkezőjére is példa Dr. Nagykálózi Zoltánnak, a Baranya megyei Főügyészség közlekedési ügyészének kimu­tatása szerint a megyében tavaly 13 olyan közúti bal­eset történt, ahol a balesetet előidéző jármű vezetője áldo­zatát segítségnyújtás nélkül \4Utot I SZÍNHÁZ \Jim A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1564. április 22-1, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: S3erb-horvát nyelvű műsor: Vidám népi muzsika. Emberek, eredmények. Riport. Románcok. A kommunizmust építő ország­ból. Iu :0: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés össze­állítás. 1963 slágereiből. 18.30: Kamarakórus-fesztivál Pé­cset*. Hangképek a kétnapos hangverseny műsorából. 18.50: Könyvespolc. — A verses­könyvekről. 18.55: Olyan szép úgy tavasz tá- jíín . . . Fülöp pálmán és Kutor Ferenc nótáiból 19-.05: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Részletek Hrenyíkov: Hu­szárkisasszony c. filmjéből. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi rános u ti Telefon- 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja! »Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u. 11 Tel efon : • 15-32. 18-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u 10. sz Felelős vezető- Melles Rezsjő Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. ■Mtäzet*«! díj 1 hónkra 12.— Ft Indexszám: 25 054. 19.30: Városon és falun. — Riport montázs. 19.50: Gershwin-egyveleg. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Windsor! víg nők (este 7 órakor). Erkel-bérlet. Tájszínház: Susmus (este 8 óra­kor). Mecseknádasd. ZENE: Liszt-terem: Szalay József — cimbalom, Hevesi Judit — hege­dű és Kurtág Márta — zongora hangversenye. „C” kamarabérlet, V hangverseny (este fél 8 óra­kor). MOZI: Park: Pénzcsináló (fél 5. fél 7 és fél 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Pénzcsináló (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Az arénában (4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Kacsa a köcsögben, A harmadik, 64/7. sz. világhíradó, Emberek és viharok, Janika ál­mai (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthon»: Döntés joga (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Vérdíj (6 órakor, szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Robin Hood új kalandjai (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Szerencse a szerelemben (7 órakor, széles­vásznú). Kossuth (Mohács): Amikor Jön a macska (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Táncsics (Siklós): OtheQó (fél 8 órakor). Zrínyi (SzigetvAc); OcOtt ztA (I érakor). a helyszínen hagyta. Még csak a „motoros évad” ele­jén vagyunk, s máris 3 cser- benhagyásos balesetet vizs­gált ki az ügyészség. A rend­őrségünk jó munkáját bizo­nyítja, hogy minden eset­ben megtalálták a bűnöst Érdekes a cserbenhagyásos balesetek körülménye. Tény, hogy a segítségnyújtást elmu­lasztó járművezetők többsége a baleset elkövetésekor ittas volt. Az említett 13 eset kö­zül például 7 járművezetőnél állapította meg a vizsgálaj az ittasságot, 5 járművezető pedig jogosítvány nélkül ve­zette motorját. Licskai Antal pécsi lakos, a keszüi vegyesbolt vezetője az elmúlt év október 30-án ittasan és jogosítvány nélkül hajtott autójával Keszüből Pécs felé. Elütött egy kato­nát. Ahelyett, hogy megállt volna, elszáguldott és a sze­rencsétlen fiatalembert sú­lyos sérülésekkel az ország­úton hagyta. A megyei bíró­ság március 5-én 2 év és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Selymes József újpetrei földműves — 60 éves — szeptember 18-án lovaskocsi­jával Palkonya felől Üjpetre felé hajtott este. Kocsiján nem égett a lámpa. Egy mo­torkerékpár — pótutassal — hátulról a kocsiba hajtott, a motorosok felbuktak, a veze­tőnek lába törött, a pótutas vállát ficamította. Selymes a lovak közé csapott és az or­szágúton jajveszékelő embe­reket otthagyta. Két évi sza­badságvesztésre ítélte a me­gyei bíróság — korát enyhítő körülménynek véve. De sorolhatnánk még a pél­dákat Mire gondolnak az áldo­zatukat cserbenhagyok, ami­kor igyekeznek eliszkolni a helyszínről? Arra, hogy a nyomozás nem tudja szemé­lyüket megállapítani, és így kivonhatják magúkat az igazságszolgáltatás alól. Pedig éppen az ellenkezője bizo­nyítható, és annál súlyosabb a büntetés. A vizsgálatok megállapítod ták — szinte minden eset­ben —, hogy azok a jármű­vezetők, akik elmulasztották a segítségnyújtást — ismerték az említett rendelkezéseket. Rendszerint el is ismerték a gázolás tényét, azonban az­zal védekeztek, hogy az el­ütött személyen sérülést nem láttak. Nemegyszer azt állít­ják, hogy a balesetet szenve­dett visszautasítja a felaján­lott segítséget. Ezzel kapcso­latban szükséges megemlí­teni a Legfőbb Bíróság állás- foglalását, amely kimondja: a láthatóan súlyos sérült sze­mélyhez az orvos vagy a mentő kihívása akkor is kö­telező, ha a sérült ehhez nem járul hozzá vagy ezt nem igényli. Nemcsak embertelenség az áldozatot' cserben hagyni, ha­nem a józan ésszel is ellen­kezik. A bűnös, aki . például elütött valakit, tudja, hogy jogosítvány nélkül vezette járművét, ezért még inkább igyekszik menekülni a szín­helytől. Pedig nem is biztos, hogy ő volt a baleset oko­zója! Ha a vizsgálat ezt meg­állapítja, lényegesen enyhébb a büntetése. De ha elmene­kül, a rendőri nyomozás so­rán megállapítják kilétét, a büntetés súlyos. Megyénkben az elmúlt esz­tendőben közúti baleset kö­vetkeztében mintegy 400 sze­mély sérült meg. A sérültek mindegyike idejében orvos­hoz vagy kórházba került. Még azok á sérültek is, aki­ket az említett 13 járműve­zető hagyott ott. Szerencsére minden esetben odaérkeztek más járművezetők, ismeret­len emberek, s ők eleget tet­tek emberi kötelességüknek. Nincs megyénkben olyan cserbenhagyásos közúti bal­eset, ahol az ügyiratot „isme­retlen tettes” felirattal irat­tárba tették volna. Minden esetben bírói ítélet, szabad­ságvesztés volt a cserben­hagyásos ügyek vége. S ez lesz a jövőben is! Garay Ferenc méteréire eső lakbérhányad­nak legfeljebb ötszörösét szabad felszámítani. Pécsett ez nem haladhatja meg a 150, vidéken pedig a 100 forintot. Bútor, ágyne­mű és egyéb berendezési tár­gyak használatáért személyen ként legfeljebb 100 forintot lehet figyelembe venni. Fű­tés. külön a tényleges költség­ben kerülhet elszámolásra. Meg kívánom még említeni azt is, hogy ha bútorozatlan szobát házaspár (család) hasz­nál, úgy a lakás területe után járó albérleti díj ötven szá­zalékkal emelhető. Kimond­ja a rendelet, hogy a fenti dí­jakat meghaladó albérleti szerződés érvénytelen. A személyi tulajdonban le­vő szabad rendelkezésű la­kások albérleti díjára nézve ilyen rendelet nincs. Éppen ezért a köztudatban az a fel­fogás alakult ki, hogy ez eset­ben a lakás bérbeadója szaba­don, minden kötöttség nél­kül határozhatja meg az al­bérleti díj összegét. E felfogás azonban helytelen, mert a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezései szerint a kikö­tött szolgáltatás feltűnően aránytalan nem lehet. A pécsi járásbíróság gyakor latéban számtalan esetben fordult elő az, hogy a szabad­rendelkezésű lakás bérbeadó­ját kötelezte a méltányos bért meghaladó összegnek a visz- szafizetésére, uzsorás szerző­dés esetén pedig az ügyész in­dítványára az állam javára való elmarasztalást is ki­mondta. Példaként megemlí­tem az alábbi esetet: a . sza­bad rendelkezésű lakás bérlő­je albérletbe adott ki havi 500 forintért egy házaspár részére a ház alagsorában le­vő pince előtérből nyíló 9,69 négyzetméter alapterületű szobát, a földszinten levő elő­szobát és biztosította a fürdő- sz^b. és wc közös használa­ti- . Az al oenok előre össze­se 5000 forint albérleti dí- ttt ki is fizettek. Később a ’ <*adó a földszinti helyi­ségek használatát elvonta úgy, hogy a már kiadott he- ’• ’-+be más albiérx- -et fo­gadott, aki+.i havonta ugyan forintot vett fel. A r ,.rr- albérleti díj és egyéb körülmények folytán a későb­bi albérlők aránylag rövid idő alatt elköltöztek, a bérbe-, idó azonban ekkor sem volt. hajtandó a korábbi szerződés szerint a jzinti hélyir 'c,ek 'sználatát íjiztosftaní. ezért az első albérlő a bírósághoz, fc. dúlt. A bíróság r--«»állapította, hogy az al­bérlők szorult helyzetét hasz­nálta ki a bérbeadó a szer­ződés megkötésekor, az általa.-szerűen felszámítható al- uéri *W összége aiz alagsori: 8- cáért 150 forint, a föld- «zimi m«11 ékhvlvirégekért ne- dig 100 forint. Ezért a bíróság a bérbeadót arra kötelezte, hogy a bérlőknek fizessen vissza 2720 forintot. Ugvam- akkor az uzsora szerződés miatt az ügyész Indítványára 2280 forintot marasztalt el az állam javára. Ez esetben az uzsorás bérbeadó még a jogosan felszámítható albér­leti díjtól is elesett. Ezt az eszközt eddig is és a jövőben is alkalmazni fog­tuk. A lakáshiány kihaszná­lói minden esetben a törvény szigorával találják maguknt szemben, ha a bérlők az igaz­ságügyi szervekhez fordul­nak segítségért Dr. Futó Tibor ügyész A SZERKESZTÖSEG Nem az Úttörő Szövetség kezdeményezte i/i» ‘ «erlös osooT .tíi Négy név és a következő szöveg van azon a levélen, amelyet Balogh Lajos pécsi olvasónk kislánya kapott a napokban: „Légy szives az első címre küldj egy szép képeslapot. Aztán írd le ezt a levelet és küldd szét hat pajtásnak... Kb. 20 nap múlva 250 képes­lapot fogsz kapni.. Azt kérdezi, hogy ki szer­vezi ezt a játékot és érde­mes-e válaszolni rá? Megkérdeztük az Ottörőszö- vetség Pécs városi elnöksé­gét, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a fenti játékot nem az úttörőszervezet kez­deményezte. Valószínűleg ma­gánkezdeményezésű játék. Nem tartják károsnak, de az a véleményük, hogy felesle­ges pénzkiadást jelent a paj­tásoknak és az esetek több­ségében úgysem érkezik meg a beígért képeslapok tömeget Hálás fiatalok Sokat és sokan szidják a fiatal generációt. Sokszor ok­kal, sokszor ok nélkül. Azt mondják a mai gyerekek ud­variatlanok, szívtelenek. Le­het, hogy vannak ilyenek is, de vannak más gyerekek is. Ezekről kell itt írnom pár sort és azt hiszem megérdem­lik ezek a kisgyerekek, hogy így a nyilvánosság előtt kap­janak dicséretet, s megér­demlik a kiváló nevelőik is, akik ilyenre nevelik őket. A közelmúltban kis úttörő lányok és fiúk állítottak be hozzám a Déryné u. 16. sz. házban, a Délszláv Iskola kis növendékei. Ócskavasat gyűjtöttek. Azt mondották, hogy a gyűjtés eredményé­ből összegyűlt fillérek hozzá­segítik őket a nyári táboro­záshoz. 68 éves vagyok, nagy­mama, anya, nagyon szere­tem a gyerekeket. A közel­múltban halt meg férjem. Körülnéztem hát a fáskam­rában, ahol sok-sok hasznos szerszámja között, sok-sok vashulladékot is találtam egy ládában. Mind odaadtam a pajtásoknak, akik ragyogó arccal tömték zsákjukba. Már-már el is feledtem ezt az epizódot, amikor a mai nap kora délutánján csenget­tek ajtómon. Az én „gyűjtö- getőim” közül két kis pajtás szép, nagy, maguk szedte ibolyacsokorral állított be, pi­ros szalaggal volt átkötve. Ragyogó arccal adták át, há­lájuk jeléül és hamarjában még azt is elmondták, hogy sikerült annyi pénzt össze­szedniük a vas gyűjtés révén, hogy a táborozásra együttivan minden, és felírják a címe­met, majd írnak nekem on­nan ... Még a nevüket sem tudtam megkérdezni, de na- gyon-nagyon megindultam, ennyi kedvesség és báj lát­tán. Ezután kívánok nekik sok-sok sikert a tanulásban, az életben, és jó pihenést; Nevelőiknek pedig minden el­ismerésemet. özv. Hegedűs József né Pécs, Déryné u. 16. sz. Szerkesztői üzenetek „Egy olvasó” jeligére üzen­jük, hogy az említett ház mivel három szobásnál nem nagyobb, szabad rendelke­zésű és így az illetőnek jo­gában áll üresen tartani. Idős T. J. olvasónknak üzenjük, hogy pétisót a ház­tartási üzletekben időnként lehet kapni, helyette azonban használható a kénsavas amó- niák, ami korlátlan mennyi­ségben beszerezhető. Autószerelőket, esztergályo­sokat, villanyszerelőket, la­katosokat, fényezőket, szer­viz- és segédmunkásokat felvesz a 12. SZ. Autóközlekedési Vállalat pécsi, szigetvári és mohácsi munkahelyiéire. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents