Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
laAWLÖ WM. Annus TL 1 Csecsemőhalandóság, koraszülés és abortusz Beszélgetés dr. Lajos László és KerpeLFronius Ödön professzorral A Pécsi Orvostudományi Egyetem a közelmúltban ankétet rendezett a csecsemők szülés körüli halálozásáról, illetve a szoros értelemben vett csecsemőhalandóságról. Az ankétem öt megye szülészfőorvo- sai. gyermekgyógyászai, az egészségügyi osztályok vezetői, anya- és csecsemővédelmi elő adók jelentek meg. Az ankétet ár. Benkó György profesz- szor, a röntgenintézet igazgatója szervezte meg. A tanácskozás egyik felében azt vizsgálták, hogyan alakul a csecsemőhalandóság a terhesség 20. hetétől a szülést kővető 7—10 napig, az ún. azüléskö- rüli időszakban. A tanácskozás másik felében a szülést követő 7—10. nap és az egy éves kor közé eső szakaszt elemezték a csecsemőhalandóság szempontjából. Ez utóbbi vitán Ar. Kerpel-Fronius Ödön professzor, a Pécsi Gyermek- khnüka igazgatója elnökölt. A 0 IjPnSkjS EGYENLŐTLEN MEGOSZLÁSA Ihr. Kerpel-Fket** **• **• professszór lapunk munkatársának kérdésére közölte: megyénk csecsemőhalandósága viszonylag magas, mert minden 100 élve született csecsemő közül 5,5 nem éri meg az első életévét. Ez az arány rosszabb az országos átlagnál. Igaz ugyan, hogy a pécsi adatok kitűnőknek mondhatók (3.5 százalék, ami lényegesen jobb az országos számoknál), « azonban csak Pécs és nem az egész megye. A osecsentőhaüandóságnak négy vezető oka van, mégpedig: A koraszfÖések magas * száma. . O A szülések — pontosab- “*• ban a természetes szaporodás egyenlőtlen megoszlása. Ez azt jelenti, hogy társadalmunkban a természetes szaporodás nem azoknál a rétegeknél a legmagasabb, ahol anyagi és családi körülmények illetve általános kultúmivó szempontjából ideális vagy megfelelő viszonyok találhatók, hanem azoknál a rétegeknél, ahol az anyagi és családi körülmények rendezetlenek, ahol a kulturális és egész ségügyi színvonal nem éri eä a kívánt mértéket Ide sorolható a cigány lakosság egy része (Baranyában minden 100 újszülöttből 10 cigánygyerek) és a lumpenpmoletárság maradványa. E rétegeknél nem ritka a 4—5, sőt 0—7 gyermekes család. Az esetek többségében hihetetlenül összezsúfolva élnek, rendkívül rossz higiénés körülmények között. Ebből következik, hogy ezeknél a családoknál a gyermekhalandóság s jóval magasabb, mint másutt. Vannak olyan családok, ahol a szülök iszákossága, mumkafcesrülése miatt olyan rosszak a körülmények hogy a gyermeket nem lehet otthon hagyni. S vannak olyan családok is — ugyancsak ennél a rétegnél — amelyek csak megszülik, nevelni már nem akarják a gyermeket. Dr. Kerpél-Fm- nius professzor több ilyen elhagyott csecsemőt mutatott a klinika kórtermében. ‘■3 A gyermekhalandóság **• közvetett előidézője Ba Tanyában a sok apró község is, illetve az, hogy sok kis falunak máig sincs bekötőútja. Az ilyen helyeken élő terhes, illetve szülőamyákat és csecsemőket esős időben rendkívül nehéz megközelíteni. — Igaz ugyan, hogy hazáinkban a szülések több mint 95 százaléka klinikákon zajlik le (s ez világraszólóim jó eredmény), de a csecsemők folyamatos egészségügyi ellenőrzése e kis helyeken már akadozik. A Kicsi a Pécsi Gyermek- *'* klinika koraszülött osztálya. Mint Kerpel-Fronius pro' -sszor közölte, 672 kora- szülő“ jött a világra 1963- ban Pécsett és Baranyában, s ebből mindössze 200-at tudtak ellátni a klinikám. A meg- 472-ből a gyengébbeket más kfinfkákon nevették, a nagyobb súlyú koraszülötteket pedig a szülőknek adták ki Nem szerencsés megoldás Ez hát az a négy alapvető ok, amelyet Kerpel-Froniut, professzor felsorolt. Mind mon bottá, az ankét a fentiekből kiindulva a kővetkezőket javasolta: Szervezzünk egy éj koraszülött osztályt Baranyában, akár fa Pécsi Gyermekklinikán, akár másutt. Ha a koraszülések száma, aránya olyan gyors ütemben növekszik, mint az elmúlt években, ez elkeruHietetlemmé válik. Létesítsünk m klinikai kezelést nem igénylő koraszülöttek részére átmeneti koraszülött otthont Különösen azoknak a koraszülötteknek az elhelyezésére törekedjünk, akiknél az otthoni körülmények kifejezetten rosszak. Meg kell javítani a körzeti orvosok és védőnők közlekedési lehetőségeit falun. — Magyarország az egy főre jutó orvosok számában előkelő helyet foglal el a világranglistán: lehetővé ke® tenni, hogy ez az előnjr a legeldugodtabb faluban is érvényesülhessen. Fokozni kett az egészségügyi propagandát, tisztább és egészségesebb életbe kell szoktatni az elmaradottabb rétegeket Természetesen a csecsemőhalandóságot befolyásolják a lakásviszonyok is. Ezzel az ankét nem foglalkozott részletesebben, hisz egyébként is a közvélemény érdeklődésének homlokterében áH ABORTÜSE KORASZÜLÉS A korasziHések problémakörét dr. Lajos László professzor, a szülészeti klinika igazgatója elemezte. Dr. Lajos professzor elnökölt ugyanis az ankét másik részében, ahol a szülés körüli csecsemőhalálozásról tárgyaltak. A kérdés világszerte a figyelem középpontjába került mert a terhesség 20. hetétől a gyermekágy 7—10. napjáig annyi csecsemő hal meg, mint az életben maradottak közül az első négy évtizedben. A koraszülöttek 25 százaléka is ebben az időszakban távozik az élők sorából. Ez a 25 százalék más szavakkal annyit jelent, hogy minden negyedik koraszülött meghal. Itt van hát a csecsemőhalandóság legfőbb oka. Most már csak azt a kérdést kel tisztáznunk, milyen tényezők idézik elő a koraszüléseket? Mint dr. Lajos László professzor közölte, a kérdést nem volt könnyű eldönteni, hiszen látszólag minden a korasz ütés ellen $zól: a dolgozó tömegek életkörülményei jelentősen javultak, anya- és csecsemővédelmünk világviszonylatban is példás. Még az a tévhit sem igazolódott, hogy a nők nagyarányú munkábaállítása a koraszülés oka. A statisztikai adatok ugyanis azt bizonyítják, hogy semmivel sem magasabb a nők' e rétegénél a koraszülések aránya mimt a háztartásbelieknél. A kutatók végül is az abortuszra kezdtek gyanakodni. És hogy a gyanú alapos volt, azt adatók bizonyítják. Hasonlítsuk hált össze a koraszülésak növekvő száméit az abortuszok emelkedő tendenciájával! százalékos aránya csak egykét százalékkal volt több az NDK-beli, angliai, amerikai aránynál, vagyis azon országok adatainál, ahol az abortuszt máig is tiltják. Ma 5—7 százalékkal valamennyit túlhaladja! meddőség, szellemi FOGYATÉKOSOK Az ankéten résztvevő sok a jelenleg érvényben lévő abortus rendelet negatív következményeit elemezve a következőkre mutatnak rá: Az abortusztörvény sokaknál a könnyelműség magvait hintette el. Elég nagy azoknak a száma, akik nem, vagy keveset törődnek a prevencióval Könnyelművé teszi őket az a tudat, hogy végső fokon még a terhességmegszakítás lehetősége is előttük áH és nem kerül olyan sokba, mint a tiltott, zúg-műtétért kellett fizetni a múltban, a merev eltiltás időszakában. A sok abortusz a meddőség egyik előidézője. Dr. Lajos professzor mondotta, hogy minden harmadik meddő asz- SBomyt az abortusz tett örökre gyermektelenné. A meddővé válás kockázatát az abortuszoknál ugyanis nem lehet teljesen kiiktatni. A meddőség különösen azoknál a nőknél tragikus, akik egy gyermeket sem hoztak korábban a világra. A teljes gyenmektelenség veszélye nagy, mert az 1961. évi adatok alapján a nők 18 százaléka az első gyermek megszületése előtt terhesség megszakításán esik át. (A második gyermek előtt 47 százalék, a hátramaradó rész zöme pedig a harmadik gyermek meg születése előtt kopog be). Adatok bizonyítják, hogy azoknál, akik terhesség megszakításon estek ét. kétszer olyan nagy a koraszülés aránya, mint másoknál. Az abortusz a koraszülés, a koraszülés pedig a csecsemőhalandóság fő előidézője. A koraszüTések száma ás a szellemi fogyatékosok aránya között is közvetlen összefüggés van. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Farkas Gáborhoz, a Pécsi Gyermek- ideegondozó főorvosához. A f. |tf ggs gS o é Sál H £ 3 1956 7.79 82 463 1957 7.84 123 275 1958 8.67 145 578 1969 9.10 152 404 1960 9.32 162188 1961 8.94 169 992 1962 10.76 163 656 1963 11.68 173 841 A között adatok nem kíván nyit keH megjegyeznünk, hogy généi idegrendszeri károsodást mutattak ki. Ismertette a saját tapasztalatait is: az általa kezek szellemi fogyatékos gyermekek több mint fele koraszülött volt. A szellemi fogyatékos gyermekek száma állandóan emelkedik. Jelenleg 8 ezer szellemi fogyatékost kezd, túlnyomó többségük 18 év alatti gyermek és kamasz. Hozzátette, hogy társadalmunk költségeket nem kímélve foglalkozik ezekkel a gyermekekkel, a nagy erőfeszítésekkel és kiadásokkal azonban nincsenek arányban as eredmények. Ésszerű változtatást. A leírtak után érthető, hogy a tanácskozó orvosok miért foglaltak úgy állást, hogy a jelenlegi abortusz rendelet ésszerű megváltoztatására van szükség. Az orvosok kifejezésre juttatták, hogy nem az úa- Ratkó-törvényt kívánják vissza. Az szélsőség volt, mint ahogy szélsőség az is, hogy X. Y. asszony benyit a klinikára azzal, hogy vegyék H a gyermekét, mert a Tátrába megy és síelni akar... Az európai országok közöl egyedül Csehszlovákiában van viszonylag szabad abortusz- törvény, ahol gyermek nélkül csak igen indokolt esetben, kiét gyermek után pedig általában megszakítható a terhesség. Az ankéten résztvevő orvosok ezt igen érdekes megoldásnak tartották, bár nem mondották, hogy ezt az utat járjuk mi is. Ésszerű változást kívántak, mely messzemenően figyelembe vesd a szociális körülményeket, de nem foglaltak állást a változás hogyanját illetően. Ez egyébként helyes is, hiszen ennek eldöntéséhez alapos vitákra, megfontolásokra lenne szükség. FeltéffienUl örvendetesnek kell tartanunk, hogy a dél- dunántúli orvosok Uyen alaposan és felelősségteljesen elmélyeditek e rendkívül szerteágazó és legalább annyira társadalmi, miint egészségügyi kérdés tanulmányozásában. — Mint tudjuk, a hazai sajtóban, és közéletünkben már hosszú idő óta folyik a vita a természetes szaporodás alacsony voltával összefüggő kérdésekről, s ebben a vitáiban a publicistáktól kezdve a statísztiku sokig nagyon sokán letették már a voksulkat, s éppen a leg illetékesebbek az orvosok állásfoglalását vártuk. A Jövőben már err. 6 véleményüket sem kell hiányolnunk. Magyar László Egymillió nehéz napszám A speciális mezőgazdasági munkák legnehezebbike — kétségkívül — a talajforgatás. A szőlők és gyümölcsösök területét telepítés előtt ugyanis legalább hetven centiméter mélyen fel kell ásni. Még az ötvenes évek elején is általában emberi erővel történt a forgatás. A kötött talajú dunántúli domboldalakon azonban megfeszített munkával is naponta csak nyolc-tíz négyszögölet tudott felásni egy ember. E téren a Szovjetunióban gyártott nagyteljesítményű lánctalpas traktorok megjelenése hozott döntő változást Baranya megyében, ahol a táj történetének legnagyobb arányú szőlő- és gyümölcstelepítése folyik, 1956-ban és 1957-ben érkeztek az első szovjet DT—54 típusú erőgépek, majd pár évvel később a mésfélsaaer-bétezer erősebb Sz—80 és Sz—100 típusú trak torok. A megye gépállomásain és állami gazdaságaiban jelenleg 109 szovjet gyártmányú lánctalpas óriás dolgozik. A jó konstrukciójú, korszerű vezetőfülkés gépek té- len-nyáron és éjjel-nappal dolgoznak, s műszakonként átlag két holdat forgatnak meg 70—90 centiméter mélyen. A szovjet traktorok as elmúlt évek során 1100 hold szőlő és 4700 hold gyümölcsös területét készítették elő telepítésre. Ekkora terület talaj forgatása emberi érövéi egyszerűen lehetetlen lett volna, hiszen a lánctalpas gépek több mint egymillió napszámnak megfelelő nehéz mupkát végeztek el. A baranyai gépállomásokon működő lánctalpas traktorok most új, speciális feladatot kaptak. Az ócsárdi gépállomást talajjavító állomássá szervezték át az egész megyére kiterjedő hatáskörrel. A nagyteljesítményű DT —54, Sz—80 ésSz—100 típusú traktorok zömét itt vonták össze, * az idei tavasztól kezdve ezek a gépek végzik a baranyai határban folyó nagyarányú talajjavító mun- kákát) Pontosabb a „pontos M8H-néf A pácai maSaeaegyto áz oefcnestyéjé- ben áll a város legpontosabb órája, amely — áBátáliag — pontosabb a rádió pontos időjelzésénél is. A két méter magas ingaóra Joseph Voran er bécsi órásmester Eu ropa-szerte ismert műhelyében készült — száz esztendővel ezelőtt. Hetente csupán egy szer húzzák fel és évente egyszer átvizsgálja az órásmester az egészbe- rendezést. Az óra mindenegyes alkatrésze gondos kézi munkával készüli Az inga rúdjába kompenzációs szerkezet van beépítve, amely ellensúlyozza a hőhatásra fellépő tágulási illetve ösz- szehúzódást A külső behatásoktól egyébként kettős üvegszekrény védi a kényes óraszerkezetet. Tökéletes pontossággal mutatja az időt. Az eddigi legnagyobb pontatlansága halt másodperc volt — egy év alatt Megfigyelték, hogy a rádió pontos időjelzése olykor-olykor eltér néhány másodpercet a székes- egyházi ingaóra járásétól, de aztán újra „visszatér” a pécsi pontos időhöz. Az órának egydb nevezetességei is vannak. Az egyik az, hogy a számlapja nem tizenkét, hanem huszonnégy órára van beosztva. A római számok azonban nem haladnak túl a XII-őn, hanem meg Ismétlődnek. A második XII-es számjegy helyén azonban 0 áH A számlapon különben, amely ács órákat mutatja, még két másik számlap is van: külön a perceknek és külön a másodperceknek. A jubiláló ingaóra másik nevezetessége egy szellenyeívű felirat, amely érdekes módon „adja ki” az óra megindításának időpontját. Az üvegszekrényre felerősített kis réztábláin a BaVetKESl ffioVCg áll: EXACTVS INDEX FLVENTIS TEMPO RIS. ExiGrr pro vrbe REGVLATQVR ACTVS. A szövegben hite» olyan betű szerepel, amelyek egyúttal római számjegyeket i* jelölnek) sorrendben: X, C, V, I, D, X, L. V) I, M, I. X, I, I, V) V, L, V, C, V. Ha a számértékeket összeadjuk, kijön a dátum: 1865. A latin felírás fordítása egyébként ez: „Pontra mutatója a múló (folyó) időnek. Működik a városért és szabályozza a esetek- vést” VIRTUSKODASBOL HÁLÁL Villamos kábelek az úttesten — Hibás technológia miatt súlyos baleset — Szakképzetlen darus a magasban A plakátokon öklőmnyi betűk hirdetik és hívják fel a dolgozók figyelmét: Baleset ellen védekezz! Amikor a munkás új munkahelyre kerül, aprólékosan kioktatják a munkavédelmi szabályokra. — Sajátkezű aláírásával tanúsítja, hogy megértette az előírásokat és azokat be is tartja. Még is sok a baleset! Az elmúlt napokban többször szirénáztak a mentők az építkezések felé. Miért? — Ezt néztük meg az építkezése ken Engyel Tiborral, a Baranya megyei Építőipari Vállalat biztonságtechnikai megbízotti ávaL FERI VIGYÁZZ, LEESEL! ös Ferenc 22 éves kőművessegédet kedden temették. Amikor a Jókai utcai iskola építkezésén jártunk, már készülődtek a szakmunkások, hogy elmenjenek megadni a végtisz tességet szerencsétlenül járt munkatársuknak. Álltunk a kétemeletnyi falak tövében és figyeltük a magasban dolgozó embereket A daru távirányítással cipelte a terhet, Guth Ferenc daru kezelő pedig — kábelek halmazában a magas peremen lépkedett előre. Nézni is rossz. Fent megkérdeztük: — Miért ott a peremen ment? Megbotlik a kábelben és lezuhan. — Ott ládák voltak — mutat a fal mellé. Kísérőnk figyel merte ti: — Addig ne menjen, amíg el nem viszik a ládákat! Az építkezésen igen nagy a rend, a tisztaság. Fiatal kőművesek rakják a téglákat, lányok a malteros ládát emelik. Spengler József brigádvezetőtől kérdem, hogyan történt ös Ferenc tragédiája, hiszen ő pontosan mellette dolgozott, de ott volt Mikulárek Erzsébet segédmunkás is. — Spengler bemutatja, hol álltak, mit csináltak. A leány is leteszi a ládát és mellénk lép. —» Én rászóltam előtte: Ferikém vigyázz, leesel, Ö még viccelődött: — Sajnálnátok, ha leesnék? — Persze hogy sajnálnánk, — mondtam neki. A lányok aztán dolgoztak tovább, Spengler a téglát rakta, de ő is rászólt, hogy lépjen beljebb az állásra Ős Ferenc megbillent, egyensúlyát vesztette és lezuhant a mélybe. Spengler már csak annyit látott, hogy feléje kap a levegőben és mély ijedt hangon elkiáltja magát: Jaj! Ez volt az utolsó szava. Göttferd György művezető éveket öregedett ezen a napon. Nézem a munkavédelmi naplót Ott van ös Ferenc aláírása is, résztvett a baleset védelmi oktatáson, ismerte a szabályokat, amelyeket neki is be kellett volna tartania. Vlrtuskodott, könnyelműen (Setét, még a figyelmeztető szó ellenére is, Drágán fizetett — fiatal életével, MINEK AZ? NINCS ARRA SZÜKSÉG A szennyvíztelep építkezésén öten-hatan ülnek a művezető Irodájában. Az egyik ember kísérőmhöz fordul. — Szóljatok a vízműveknél, hogy csináljanak valamit azzal a villamos kábellel. Ott megy át az úton, jó ha két centis réteg van rajta Rálép egy ló vagy valami kormos jármű, és kész a katasztrófa. Igen ez is durva megsértése a biztonsági előírásnak. A villamosvezetéknek legalább nyolcvan centiméterre a föld alatt kellene lennie, de úgy is védőcsőben, vagy pedig magasan az úttest felett felfüggesztve. Végignézzük az építkezést. Néhány méterre az irodától egy szőkehajú fiatalember — (Hamar Attila, a budapesti Vízigépészeti Vállalat dolgozója) vékonyka vaspálcával kavargatja az üstben fortyogó kátrányt. A katlan ajtaja nyitva, a láng ki-kicsap belőle Húsz centivel arrébb deszkáik, s néhány méterre a főépítésvezetőség egész deszkarakománya. — Az üst fedője hol van? — Nincs ennek fedője. — Mi lesz, ha forr a kátrány és szemközt csapja)
