Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-15 / 63. szám

r 1964. MÁRCIUS 15. NAPLÓ 3 (fjosági munkaverseny a KISZ II. kongresszusa tiszíeletére A KISZ Központi Bizottsá­gának határozata nyomán a Pécsi Hőerőmű fiataljai elha­tároztál!, hogy ifjúsági mun­kaversenyt szerveznek a KISZ II. kongresszusa tiszteletére. Az építkezéseken, az üzem­behelyezésen és az üzemelő vállalatnál dolgozó fiatalok egyénenként, munkacsapatok­ban és brigádokban vehetnek részt a versenyben. A verseny szervezésével az üzemi KISZ- bizottság a vállalat éves ter­vének megvalósítását kívánja segíteni. Különösen gondot fordítanak a beruházási ha­táridők teljesítésére, az üze­melő erőmű gazdaságos és zavarmentes termelésének biz­tosítására. A versenyben leg­jobb eredményt elérő fiatalo­kat, brigádokat megjutalmaz­zák. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: ma jobbára borult idő, sokfelé havazással, havaseső­vel, csővel. Holnap kissé fel­szakadozó felhőzet, kevesebb csapadékkal, helyenként köd. Mérsékelt, időnként kissé élénkülő keleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet plusz 1, mínusz 2, északkeleten mínusz 2, mínusz 5 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap plusz 1 —5 fok között. A háztáji lehetőségei Változatlanul nagy a háztáji gazdaságok jelentősége Megfelelő támogatást a lehetőségek kihasználására! Mi legyen a volt hadapródiskola épületével A Közipooti Bizottság hatá­rozatából ismeretes, hogy több gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokra, ki kell használ­ná a bennük rejlő lehetősége­ket. Ezen a területen Bara­nyában sem jobb a helyzet, mint országosan. Bár a megye közös állatállománya nőtt, az összállomány valamivel mégis csökkent éppen a ház­tájiban mutatkozó nagy visz- szesés miatt Miért csökkent az állatállomány Mi ennek az oka? — Két nézettel találkozunk. Az egyik szerint azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol a közös­ből származó jövedelem elég magias, a tag nem akar még otthon is állatokkal vesződni. Ez az úgynevezett „kényelmi” szempont. Sokkal hibásabb — szerencsére ritkább is — az a nézet, hogy a háztáji erősö­dése a közös rovására megy, mert a tagok elhanyagolják a közös munkákat és csak a ház tájival törődnek. Nem vitás, hogy mindkét nézet helytelen. Persze, hogy nem akar „vesződni” háztáji állatállománnyal a paraszt, ha nicsenek biztosítva számára a tenyésztés, hizlalás feltételei. A jóindulatával és a szorgal­mával nem etetheti az állatait — takarmányra és abrakra van szükségei A háztáji gazdaság a közös gazdaság szerves része — te­hát eredményei éppen hogy Hetvenöt új hallgatót vesznek fel a Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumba Két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Pécsett a Felső­fokú Vegyipari Gépészeti Technikum. Az első évben 60, a második esztendőben 70 hallgatót vettek fel. Többsé­gük a félévi kollokviumok so­rán megfelelő tanulmányi eredményt ért el. Alig van olyan hallgató, aki eltávozott az intézményből. A vegyipar fejlődése ha­zánkban is sürgetően követeli a magas képzettségű műsza­ki vezető gárda biztosítását. Az iparágban nagy az érdek­lődés a fiatal szakemberek után. Ezt bizonyítja, hogy a technikum első és második évfolyamán tanuló diákok 60 százalékával szerződést kötöt­tek, társadalmi ösztöndíjat biztosítottak a különböző üze­mek. Megtalálhatjuk ezek so­rában a Chinoin gyárat* az Egyesült Gyógy- és Tápszer­műveket, a Szászhalombattai Erőművet, a Zalai Olajfino­mítót. A technikum elvégzése után valamennyi hallgató szá­mára megfelelő munkalehető­séget biztosít tehát a vegy­ipar. A középiskolákban március 21-ig adhatják be jelentkezé­süket a felsőfokú tanintézetek ben az idén érettségiző diá­kok. A Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum hetven­öt új hallgatót kíván felven­ni. Az oktatás színvonalának igényessége, a vegyipar falan­dó fejlődése megköveteli, hogy ezeket a hallgatókat jó ké­pességű középiskolás fiatalok­ból válogassák ki, akik alkal­masak arra, hogy az iskola elvégzése után kiváló szakem­berekként dolgozzanak az or­szág különböző üzemeiben. Két év alatt az oktatás kö­rülményeiben, felszerelésében sbkat fejlődött a technikum. Csak a matematika—fizika tanszék több mint félmillió értékű új műszert, szemlél­tető eszközt vásárolt. Ezek között 26 univerzális mérő­műszer található. De rendel­keznek több korszerű elektro­mos mérőműszerrel, epidiosz- kópokkal. vetítőgéppel, ma­gyar és idegen nvelvű szak- könwekkel, szakfolyóiratok­kal. kísérleti és bemutató fel­szerelésekké!. A tanszék saját újításaként fénymutatót ké­szített. melynek segítségével a vetített ábrákon kis nyíllal jplrriv n magyarázat tárgyát. Az iskola könyvtárában a tankönyvek, szépirodalmi mű­vek, folyóiratok korlátlanul a tanulók rendelkezésére áll­nak. Ha szűkösen, de a fiúk­nak tudnak kollégiumi szál­lást biztosítani. Tavasszal megkezdődik a technikum korszerű átépítése. — Az épület adottságainak megfelelően elkészültek az építkezés tervei. Három épü­letben nyer majd elhelyezést az Alkotmány utcai volt le­gényszállás helyén a techni­kum. Egy épületet kollégium­nak alakítanak át. Megfelelő helyiséget kapnak a tanszé­kek, különböző vegyi gépeket helyeznek el a tanítás gyakor­latibbá tétele érdekében, új laboratóriumokat hoznak lét­re. Lehetővé teszik a tudomá­nyos kutatómunkát is az in­tézményben. Mire az új hall­gatók befejezik tanulmányai­kat, már teljesen elkészülnek a technikum korszerűsítésé­vel. Ezután lehetőség nyílik arra is, hogy megkezdjék a le­velező hallgatók oktatását. (Mitzki) nem a közös rovására men­nek, hanem segítik azt — ter­mészetesen csak akkor, ha a termelőszövetkezet minden részletében ragaszkodik a*» alapszabályhoz és semmiféle beteges jeüenséigiet nem tűr meg. A tsiz-tagcfc köréiben kedve­ző visszhangra találtak a ház­táji gazdasággal kapcsolatos rendelkezések. Csak arra van' szükségük — mondták —, hogy a termelőszövetkezet biztosít­sa nekik az állattartás és te­nyésztés feltételeit. Mert mon­danunk sem kéU, a hiba itt van. A tsz nem törődött sok helyen a háztáji gazdaságok­kal, nem biztosította a tagok­nak a megfelelő mennyiségű takarmányt — így természete­sen nem lehet állatokat tar­tani. Hogy a háztáji erősödése nem megy a közös rovására, azt megyénkben is kitűnő pél­dák igazolják, hiszen éppen a legjobb termelőszövetkezetek­ben érték el a háztáji legma­gasabb jövedelmezőségét Pél­dául Véménden, Rózsafán, Bolyban. De ezekben a tsz-ek- ben biztosították is a feltéte­leket Már a tervezésnél — nagyon helyesen — számításba vették a háztáji gazdaságok igényeit is, tehát á tagságnak nem volt különösebb gondja állatainak ellátásával. Leleményesség és lelkiismeretesség Néha hallunk vitákat a ház­táji megerősítésének miértjé­ről is. Egyesek alábecsülik a háztájinak a népgazdaságiban betöltött szerepét, véleményük szerint nélküle is ki tudunk elégíteni minden fogyasztói igényt. Ezt a véleményt azért hangoztatják, mert bizonyára nem ismerik a tényeket. Azt, hogy a tejnek felét, a tojás túlnyomó részét, s a hús je­lentős hányadát a háztáji és a kisegítő gazdaságok adják az országnak. Bizonyára nem tudják azt sem, hogy a nagy­mértékű építkezések ellenére is a férőhely-szám növekedé­sének mértéke korlátozott — ennek egyenes következmé­nyeképpen az állatállomány növekedése is korlátozott. A kisparaszti gazdaságokból visz szamaradt és még ma is jó állapotban lévő istállókat ki kell használni — s ezt gazda­ságosan csak a háztáji gazda­ság keretében lehet megol­dani. A háztáji gazdaságok haté­kony segítségét különben min­den termelőszövetkezet meg tudja oldani. Egyöntetű szabá­lyokat, aprólékos rendeleteket itt nem lehet kidolgozni, hi­szen minden tsz-nek saját le­hetőségei és adottságai szerint kell eljárnia. A fontos az, hogy a községek és a termelő­szövetkezetek vezetői belássák és megértsék a háztáji segí­tésének fontosságát! Hogy aztán ki hogyan oldja meg, az már leleményesség és/ lelkiismeretesség kérdése. NyilS ván a takarmánykérdést nemi lehet silóval megoldani, hi.- \ szén akkor a tagnak nagy tá-í volságból kosaranként kelle- í ne hordani a silót. A jó pél-5 dák azt mutatják, hogy né-< hány helyen megengedik a ta-<| goknak, hogy a tarlóba siló-/ kukoricás napraforgót, tarló- > répát st. vessenek, takarmány- i ban adják ki a prémiumot, ai géppel nem kaszálható részek? termését részéből adják a ta-? goknak. Ezek csak példák aí saját termelőszövetkezetét jólj ismerő tsz-elnök és a vezető- < ség nyilván minden tsz-ben ? talál megfelelő jó megoldást. > Néhány helyen problémát) jelent az alomszakna is. Ezt háztáji és közös szinten egy­aránt csak úgy tudják megöl- ? dani, ha nagyobb gondot far- ; dítanak a 'kukoricaszárra. Al-S mozásra kiválóan alkalmas és; ha idejében gondolnak rá, ki- ? tűnőén tudják' vele helyette-? sítemi a szalmát. Ezen kívül? az új istállókban már áltálé-^ ban gazdaságosabb, rövidebb < állásokat építenek, az alomfel- \ használás jelentősen csökkenni fog. Mindenesetre ez sem meg oldhatatlan probléma, ha okoz is néha nehézségeket. Szükséges a legelőbérek reá­lis megállapítása — s a tsz gondozza a háztáji állatállo­mány számára kijelölt legelő­ket is! Támogatás a közösben végzett munka arányában Beszélni kell még a háztáji segítésének egy másik oldalá­ról is — az egyéni elbírálás­ról. Világos, hogy ebben a fontos munkában nem szabad szembekerülni az alapszabál­lyal — és ha valahol valóban akadna olyan tsz-tag, aki a határozatot félremagyarázva, csak a háztájival foglalkozna és a közös munkában nem vernie részt — ellene szigorúan el kell járni, meg kell vonni tőle a kedvezményeket. Min­denki csak olyan mértékben kaphat segítséget a tsz-től, a háztáji gazdasághoz, amilyen mértékben a közös munkából kiveszi részét. A termelőszövetkezetek to­vábbi tevékenységében tehát semmiesetre sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a ház­táji gazdaságok eredményeit. Népgazdaságunknak szüksége van a háztájiban előállított termékekre — és szüksége van arra, hogy Magyarország te­hén- és kocaállománya szám­szerűen is fejlődjék — ezt pe­dig egyelőre csak a háztáji gazdaságok lehetőségeinek ki­használásával érhetjük él. U E. . A címben kérdésként tesz- sziik fel: mi legyen a volt hadapródiskola vagy más néven a Dózsa épületével. Műszakilag, gazdaságilag er­re a kérdésre már válasz érkezett, — a Dózsa épüle­tét átalakítják. Ez tehát már eldöntött dolog, meg­van rá a pénz, a munka­erő, terveit ellenőrizték mi­niszteriális hatóságok stb. Mégis az átalakítás ügyé­vel foglalkoznunk kell, mert szerkesztőségünkbe egymás után érkeznek a levelek, ki 40 ember, ki csak a saját ne­vében emeli fel tiltó szavát az átalakítás ellen. A levelekből aggodalom csendül ki, népgazdaságunk mérsékelt anyagi erőforrá­saira hivatkoznak, az átala­kítás gazdaságtalanságára, s másodsorban magát az épületet — mint Pécs egyik kedves színfoltját — sajnál­ják. Van, aki a tetőszerke­zet kitűnőségét hangoztatja, van. aki a művészi formát siratja, de akadtak, akik műemlékvédelmi szemuont- ból kardoskodtak levelükben a Dózsa épületéért. Mi ebben az ügyben sok emberrel, közöttük neves szakemberekkel, tervezők­kel beszéltünk, az ő véle­ményüket továbbítjuk. Az indokok, amelyek a változ­tatás mellett szólnak, any- nyira erősek, hogy azokkal még vitába is alig lehet szállni. De talán kezdjük is el felsorolásukat. Először is a Pécsett 1 Sós­ban épült volt hadapródis­kola nem műemlék. Erről az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség írásbeli igazolást adott. A szakértők szerint is. ez az épület a századfordliló tinikus éoíté- szeti eklektika iát tükrözi: egyetlen erős stílusirányza­tot sem lehet rafts megfi­gyelni. felfedezni. Megve­rni: nincs is stílusa. Ebből az éniiletfaltából három ké­szült Magyarországon, mind- ggyjk a K ti. K. korszak Kó|v<Mró( vi1'1!’ mWÍM. Csrí”. sé.vo töinpífphon. s ^atS hi7i>nvns finomságában reilik. Am nem műemlék! Érzel­mi alapon lehet sai«éloi. de korántsem építészeti remek­műként. Az teSki telíes átalakítá­sa el’ eWiibetetlep, mert így nem felel meg az egyetemi kívánalmaknak. A távlat* tervek szerint a kömvező házakat iehnntiák. a nársa énfllete kirívó ellenfélben állna a teljesen modern kör- ovezettel. Vegyük sorra az átalakí­tás ewes okait. Az egye­temnek állandóan higanyos mennyiségű kísérleti állatot kell tartania,. amelyeket csak a padlásrészben sza­bad elhelyezni. Tartásukhoz viszont komoly szellőző be­rendezések kellenek. Ezek­nek beszerelése a mostani padlástérben lehetetlenség s olyan átalakítást igényel- ue, ami többe kerülne, mint a lebontás. A bádoglemezei, rosszak is, ki kellene őket cserélni. Belül az épülei padlózata korhadt, ablakok, ajtók korhadtak. Az egész épületet be kell állványoz­ni. de ha már beállványoz­ták, akkor legjobb, ha a régi vakolást leszedik, meri a barokkos cirádákat öl évenként felújítani renge teg pénzbe kerülne, nem is beszélve arról, hogy sol' szakember kellene a tataro­záshoz. Jó megvilágítású adótermek, kísérleti terme kellenek, de hogyan léha a jelenlegi ablakméretek­kel ezt megoldani? A be) ső elrendezése jelenleg ne.i alkalmas egyetemi célokra, .1 falakat át kell törni, s újakat húzni helyükbe. Szc véljék vissza a régi ajtóto­kokat vagy csináltassanak a mostanihoz hasonló mérc titeket? Hogyan néz ki ég­őéiül hipermodern. mű anyagborítású szobákká) el­látott épület, amikor kívül magán viseli a Ferenc J6- zsef-i korszakot?! Hogy a város semmit sém veszít, arra álljon példánál; a terv: az épületre még egy emeletet húznak, az egészet üveg burkolólapok­kal fedik be. A homlokza­tot egy síkba hozzák, csal. egyetlen modern kiugró letz, a rektori hivatal, de az is nagyszerűen illeszkedik a sima felülethez. Hátul úgy­szintén modern laboratóriu­mi szárny épül majd hozta a jelenlegi két hátraugrő rész helyett, ahol a legbo­nyolultabb műszerek, elekt­romos berendezések szolgál­ják majd az orvosképzést. Az átalakítás nagy összegbe kerül. Ám a homlokzati rész mindössze 1,5 millióba, tehát jóval olcsóbb, mlnth- eredeti alakjában állítaná* helyre. De a környezel «hei lett a park, a sétányok ki­képzése s a többi éptiléí harmóniája úgy illeszkedik egybe, hogy hiba volna ez­zel az épülettel megzavar­ni egységét. Nagyon komp) szakemberek, tervező): é- építészek, sőt műemlékvé­dők tanácskoztak már efö­lött és hoztak döntést az át alakításra. Pécs semmit sem veszt, csak nyer az egységes egye­temi városrésszel és sokkal szebb esztétikai látványh- lesz része, ha majd a emeletes épületek elkész’"1 nek, mint most a Dózsa Iá-’ ványakor. SZÜTS ISTVÁN Nyolcam ülnek a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak kis szobájában. Gáspár István, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főelőadója, Ambrus Lajos, a megyei, Magyar Ist­ván a járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályának mun­katársa, Sas László, a j. tanács mezőgazd. osztályának veze­tője, Horváth Sándomé, a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályának munkatársa, Bako­nyi József, a görcsönyi tsz el­nökhelyettese, valamint Szűcs Dezső, a tsz ellenőrző bizott­ságának elnöke. Délelőtt 10 óra felé jár az idő, amikor megkezdődik a pécsi járásiba kihelyezett ter­melőszövetkezeti vezetők mi­nősítése. Nem „káderezés” ez, hanem kötetlen formában fo­lyó baráti beszélgetés. A zár­számadások befejezése után minden évben megtartják. — Értékelik a kihelyezett veze­tők munkáját, meghallgatják munkakörükkel kapcsolatos észrevételeiket, kívánságaikat. Kármán József, az egyesí­tett görcsönyi Uj Március Tsz főkönyvelője foglal helyet a karosszékben. Feketekávé il­lata tölti be a kis irodahelyi­séget, miközben Sas László, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismerteti a tsz eredményeit. A minősítés alapja a munka — Az egy szántóterületre jutó gazdálkodása eredmény 1962-ben 1253 forint, 1963-ban 1674 forint volt. A száz szán­tóegységre jutó tiszta vagyon­gyarapodás 1962-ben 25 768, tavaly 60 900 forint; az egy dolgozóra jutó részesedés pe­dig 1962-ben 9637, az elmúlt évben pedig 10 001 forint volt. Azután a főkönyvelő mun­káját jellemzi: — 1963. március 26-án a Pécsi Állami Gazdaságiból ke­rült a tsz-be. Kihelyezésekor igyekezett a termelőszövetke­zet számvitelét megerősítem a bizonylati elv érvényesülése alapján. Megfelelő gondot for­dít a közös vagyon védelmé­re. Jó kapcsolatot alakított ki a tsz tagságával és azok egyé­ni problémáinak megoldásához is segítséget nyújt. Kármán József Pécsről, jár ki Görasönybe és a zárszám­adások ideje alatt kint is aludt a községiben. — A tsz elnökével néni szó kott „összeaörremná”? — hang­zik a kérdés. — Néha előfordul, hogy csa­tázunk, de azt a közösség ér­dekében tesszük. Utána közös nevezőre jutunk és harmoni­kus összhangban dolgozunk tovább. — Ha kihelyezési ideje le­jár, továbbra is a tsz-ben kí­ván maradni? — Ez az elnök elvtársitól függ. Mi együtt kezdtük és együtt is kívánjuk befejezni. A bizottság tagjai további jó munkát kívánnak neki, majd folytatják munkájukat. Koós Zoltán, a görcsönyi tsz főagronómusa lép be a szo­bába. Sas László az ő munká­ját is jellemzi. 1963. március 1 óta dolgozik a tsz-ben. Rövid idő alatt elsősorban az alap­vető termelési feladatok meg­oldására fordított gondot. — Ugyanakkor már az első évben igyekezett biztosítani egy kor­szerű nagyüzem gazdasági alapját az új agrotechnikai eljárások bevezetésével, az állattenyésztés fejlesztésével. A termelést közvetlenül irá­ny ltja. A gazdaságban igyek­szik az új termelési eljáráso­kat bevezetni. Tavaly szer­vestrágyázás! kísérletekül foly­tatott és a növényvédelmi fel­adatok megoldásában is élen­1 jövője van. Ha a férőhely érdekében az építkezést ; megvalósítjuk, álla tóm, hot" a görcsönyi tsz Baranya fm- gye első termelőszövetkeze' 5 között lesz. Egymásután kerül sör a ki­helyezett tsz-vezetők mtax - tésére. Koós Zoltán után Vö­rös József, a helesfai tsz fő­könyvelője ül a karosszékbe. Mint mindenkitől, tőle is meg­kérdezik: milyen az együtt­működés a vezetők, tovább- 5 vezetők és a tagság körf miként foglalkozik beosztó jaival, gondoskodik-e szrk-r.-: , továbbképzésükről, betartják-2 a bizonylati elvet. Már délután van, altékor Fehérvári Nándor, a szentlő­rinci tsz elnökének és Keti»-7-, Zoltán, a tsz főagronó»"-- nak minősítésére kerib Valamesnyiük válaszából ‘"i- tűnik, hogy ott, ahol a kihe­lyezett tsz-vezetők között meg van az egyetértés és gondos­kodnak beosztottjaik tovább­képzéséről. ez a tsz gazdaság; eredményeiben is megmutat­kozott. Véget ér a barát' be?"'1 ‘és. majd elbangd’ 1 ság javaslata: — A minősítetteket tovább­ra is alkalmasnak tartja a tsz-ben vezetői tisztség betöl­tésére. járó munkát végez. Jó mun­kája nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a görcsönyi tsz az egyesítéssel járó gazdasági és szervezeti nehézségek ellenére is 1963-ban jó eredményeket ért el. — A tsz elnökhelyettesének van valami észrevétele Koós Zoltán munkájával kapcsolat­ban? Bakonyi József: Azt szeret­nénk elérni, hogy Görcsönybe költözhessen, mert 60 kilomé­terre lakik a családjától és sokszor még a vasárnapját is feláldozza. Sas László: Középlejáratú hitel áll rendelkezésre. Ezen lehetne szolgálati lakást sze­rezni a községben. De ha sa­ját házat akar építeni, akkor 80—90 ezer forint hitelt is tu­dunk biztosítani. Nekünk is az a célunk, hogy a kihelyezett tsz-vezetők a községükben te­lepedjenek le. — Tizenhárom éves állami gazdasági szolgálat után. őszintén szólva, félve mentem Oörcsönybé — szólal meg Koós Zoltán. — De most már örülök annak, hogy ott va­gyok, mert a tsz-nek igen szép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents