Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-15 / 63. szám
4 NAPLÓ 1964. MÁRCIUS 15. Pécsett egy jelentős üzem építkezésénél 20 ácsra volna szükség ahhoz, hogy idejében befejezzék a munkát. Hidason ■— mint mondják — „öt betonszerelőn múlik a jövő”. — Szakmunkás kellene, de nincs. Örökös probléma marad? Az építőiparnak, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb szakmáknak Pécsett a Munkaügyi Minisztérium 500- as és 506-os iparitanuló-inté- zete nevel szakmunkásokat. Az 506-os intézetben kőműves, ács, állványozó, szobafestő és mázoló, tetőfedő, épületkarbantartó valamint padlózó, műanyagrakó szakmát tanulnak a gyerekek. Az 500- asoknál a csőszerelő, központi fűtés, víz- és gázvezeték, va- valamint a villanyszerelő szak mát sajátítják el. Sok szakmunkást képeztek már eddig is a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak, mind a Kom lói Építőipari Vállalatnak. A nem építőipari szakmát tanuló gyermekekkel együtt több mint 2500 tanuló képezi magát ebben a két intézetben. Azt, hogy milyen szakmában mennyi főt iskolázzanak be, a vállalatok határozzák meg, illetve benyújtják igényeiket, galma lesz azok használatáról... Ami a számszerfiséget illeti mégis akad probléma, de a „másik oldalról”* Az 506-os intézet például — szép épület, Üj-Mecsekalja egyik reprezentatív objektuma — máris szűk. Az alábbi táblázat példázza azt, hogy csupán a Komlói Építőipari Vállalat az 1964—65-ös tanévre melyik szakmából mennyit kér s valóban az intézetnek hely hiányában mennyit sikerült beiskoláznia. Kért látsz. Beisk. kőműves 298 14 ács (nem igényeltek) —• festő 28 14 hidegburkoló 14 14 melegburkoló 14 »-» útburkoló _______8_______— ö sszesen: 92 42 A kért létszámnak több mint a fele hiányzik. Énnek következménye, hogy 3 év múlva — ennyi a tanulóidő nem egy szakmában ismét hiány lesz. S e táblázatban még csak fel sem tüntettük a többi vállalat igényeit, levés a hely a kollégiumokban Felmerül a kollégiumi elhelyezés kérdése. A jelentkezők javarészt vidéki gyerekek. Az 506-os intézetben 380, az 500-as intézetben pedig — ahol a tanulók létszáma megközelíti a 2000-et, mindössze 80 gyereknek tudnak kollégiumi elhelyezést adni. De nemcsak a kollégiumról van szó. Az új-me- csekaljai intézetben — egész friss épület — probléma a tanteremhiány is. Már két társalgót kellett tanteremmé átalakítani, a következő tanévben pedig kénytelenek az összes társalgót tanteremként használni. Az oktatás — az oktatók minden erőfeszítése ellenére — így sem éri majd el a kívánt szintet. Az építkezés fokozott gépesítése meg követeli, hogy a gyermekek a szakmájuk elsajátítása közben megismerkedjenek a különböző gépekkel is. Az iskola keretén belül ez azonban szinte lehetetlen. „Honnan adjunk az oktatás céljaira gépeket, amikor a termelő munkához is kevés” — mondja a vállalat. — S valóban így van. Tanulmányainak végeztével az intézetből kikerülő szakmunkás kezdetben csak áll majd a gépek előtt, nem sok foga Irma lesz azok használatáról. : szítás „átképzés“ Elvégezte az iskolát a tanuló. általában 17—18 éves korában a termelő vállalathoz kerül Űiabban 18 éves korban kell bevonulni katonának. A vállalatoknak a szakmunkás utánpótlás problémájának vizsgálatánál ezt a kö- rülmóitvt f~'tétlenül számításba ' “ -..-^isi. Morf edkásokat vonnak el s ez ismét nincs betervezve ... fii Érdemes lenne megvizs- gálni néhány szakma párosításának problémáját. A példa kedvéért csak egyet: a tetőfedő szakmáét. Ebben a szakmában valóban csak jó idő esetén nyílik munkalehetőség. Az az ipari tanuló, aki 2 évi tanulás után tetőfedő szakmunkásként kikerült az iskolából, látja, hogy az évnek csaknem felében nem tudják foglalkoztatni. Nem keres megfelelően, elkeseredik és otthagy csapot-papot, más munka után néz. A tetőfedő szakmát tehát párosítani kell olyan szakmával, amely télen is végezhető — pl. a szigetelő szakmával — és két szakmát adni a tanuló kezébe. Mert így a kitanított tetőfedő — nem találva állandó munkaalkalmat — elhagyja a vállalatot és ismét jelentkezik a szakmunkáshiány. Már a tervezésnél kezdődik A szakmunkáshiány azonban nemcsak a szakmunkások létszámbeli hiányából adódik. Az egyszerű mennyiségi problémán kívül van ennek a kér désnek egy másik, nem kevésbé lényegtelen oldala is. Ez pedig az építőmunka szervezettsége! I A sokrétű szervezettségből csak egyet: ha például egy lakóház-tömb építésénél úgy adódik, hogy a kőművesmunkával egyszerre lesznek készen. Jöhetnének a szerelők, a fűtés, víz, gáz és a többi szakmunkások. Annyi szakmunkás azonban, hogy minden ' házban folyamatosan végezzék a szerelést — nincsen. Hiá- aa vannak készen a kőmű- . vesek, az épületnek csak a Ealai állnak, a belső szerelés ühúzódik. De hajt a határ- ‘ idő, jön a kapkodás, ered- ^ ménye aztán a púpos par- ' setta, a csöpögő vízvezeték, 1 3. hézagos nyílásszerkezetek, ' De sokszor nem is a szer- ■ /ezésnél, hanem már a tér- j nézésnél kezdődik a szakmun- • táshiány. Ha egy vállalat ide- ! iében tudja, hogy a következő ívben miből mennyit, hol és j nilyen technológiával épít í najd, nemcsak a szükséges 1 myagot igényelheti meg idő- j >en, hanem az építkezéshez ' izükséges szakmunkások J nennyiségét is betervezheti. * De ehhez legalább egy évre 1 ilőre kell látni! Ez azonban ! nég mindig csak utópia. — 5 kétségtelen, hogy bizonyos ] ilőtervezést mindegyik válla- 1 at végez, de konkrétan csak t megrendeléskor, a szerzőlés megkötésekor tudják az myag- és szakmunkás szűkületüket meghatározni. — Március van már, de nem egy ípítő vállalat most sem tudja konkrétan, mit, hogyan és nennyit épít ebben az évben, ’essék akkor ehhez anyagot gényelni és szakmunkásszük- égletet számítani. De a munta sürgős, — jön a szak- nunkáskeresés. Csak az újsá- [okat kell olvasni — a pes- iek Somogybán, a békésiek lalában — és lehetne tovább orolni — keresnek hirdetés itján szakmunkásokat. Kez- lődik, illetve folytatódik a zakmunkás-csábítás. dj uramisten, de rögtön Addig amíg a tervezés és ,z építkezés kezdete szinte . gyidöre esik — nehéz ezen helyzeten változtatni. A | állalatok arra vannak kény- zerítve, hogy a sok évi ta- asztalat alapján állítsák ősz- ! ze mind anyagigényüket und a szakmunkás szükség- | ítüket. Az egyik építő vál- | ilat például január 29-i keltéssel levelet kapott egy in- izménytől. A levélben arról | rtesítik a vállalatot, hogy a * legrendelőnek végezzék el a äzponti fűtőberendezés fel- f jítását. „A tervezőiroda 1964 | Ájusában szállítja a terve- | et. Kérjük, hogy a szerződést í ?lünk megkötni szíveskedje- ) ek és a munkákat úgy üte- i i ezzék, hogy azt legkésőbb 164. október 15-ig befejezik” — írják. A vállalat vá- isza: „Fűtésszerelői kapaci- isunk 1964 évre teljesen le- ■nem tudjuk vállalni.” dig is nem egy példa bizo- nyitja, hogy a kiképzett szakmunkások valahol „eltűnnek”. Csak egy adat: a Baranya megyei Építőipari Vállalat az elmúlt 15 év alatt nem kevesebb mint 1500 kőművest képeztetett ki s jelenleg mind össze 450 kőműves van a vállalat állományában. Hová lett az 1050 kőműves? "I Tény, hogy Pécsnek, il- letve a megyének nem annyi a szakmunkásigénye, mint amennyit a szakmunkás- képzéssel foglalkozó vállalatok az iparitanuló-intézetektől kérnek. Ennél sokkal több! Például a Mecseki Szénbányászati Tröszt — és még lehetne sorolni a kisebb nagyobb vállalatokat — is jelentős számban foglalkoztat különböző szakmunkásokat és a jövőben is újabbakat igényel. Szakmunkásképzéssel azonban nem foglalkozik, kénytelen a más vállalatok által kitanítotí építőipari szakmunkásokból „elszívni” a maga szükségletét. Ezek a vállalatok sokszor lényegesen magasabb bért Ígérnek és adnak, a szak munkás pedig a nagyobb kereset reményében hátat fordít annak a vállalatnak, amelyik ki tanította* O Érdekes módon jelent- “• kezik a katonaság, mint a szakmunkásokat „átalakító tényező”. Sok fiatalember — miután például kitanulta a kőműves szakmát — bevonul. Katonáideje alatt megtanulja a gépkocsivezetést, szerelést s amikor leszerel, már nem fűlik foga a régi szakmához — mert mint mondja: „azt a pénzt mint gépkocsivezető könnyebben megkeresem”. Odavész a 3 évi tanulás, a ráfordított ösz- szeg. (Egy tanulónak szakmunkássá képzése — ha kollégiumban lakik — körülbelül 20 000 forintjába kerül az államnak.) Elfecsérelt idő, kidobott pénz. Q A beruházó vállalatok- **• nak, intézményeknek általában nincs építőipari szakmunkásuk. Felsorolni is hosz- szú lenne csak a megyében az utóbbi években felépült objektumokat — a RÖVI- KÖT raktárak, a Tüdőszanató rium. hogy csak az utóbbiból említsünk, épül az új egyetemi városrész ........A legj obb szakmunkásaink az épületek, objektumok átadása után a beruházónál maradnak — mint karbantartók” — mondják az építőipari vállalatok igazgatói. Villanyszerelő, vízvezetékszerelő, központi fűtésszerelő és még ki tudja milyen szakmunkások kellenek ahhoz, hogy például csak a napokban átadott mecseki tüdőszanatórium működésében ne legyen fennakadás. A szakmunkás — mint karbantartó — sokszor könnyebb munkával többet keres mint előző vállalatánál. Tehát, kapva kap az alkalmon és marad a beruházó vállalatnál. Ezekre az „elszívó helyekre” senki sem tervez szakmunkásigényt. Pe- dik azt is tervezni kellene, hogy a szakmunkásokból milyen igénye van az üzemeltetőnek! Mert e nélkül csak a készből „szippant el” s ez csak ismét súlyosbítja az építő vállalat szakmunkáshiá- nyá't. A Nagyarányú építkezések kezdődtek és folytatódnak a tsz-ekben és állami gazdaságokban, általában a falun. Sok tsz és állami gazdaság alakított magának „házi rezsis” építőbrigádot. Szükség van rájuk. De honnan verbuválta a szakmunkásokat? Az építőipari vállala toktól. Ha például a kőműves de legyen az más szakmabei is, — hazamegy télen fagy szabadságra, azt látja, hogj otthon a falujában is bőver van munkaalkalom, beléphet sőt „csábítják” a tsz-ek, államigazdaságok építőbrigád jai. Meggondolja a dolgot éí tavasszal már nem megy visz- sza a városi vállalatához. — „Megtalálom itthon is a számításomat és együtt vagyok i családommal” — mondja, és teljesen igaza van. Mire elérkezik a tavasz, az építőmunka „hajrája” bizony nagyon foghíjasok az állványok. A tsz-ek és állami gazdasá- ffnk ém'tőbrisádiai szakmunAz intézmény viszontválaszol: „A lemondást nem fogadhatjuk el, mert...” A rendelő erre az évre kapott hitelt a fűtőberendezés felújítására, ha nem tudja elvégezni a hitel elvész. ö sürgeti az ügyet. De igaza van a vállalatnak is, mert nincs annyi szakmunkása, hogy a szerelést elvégezhetné. Mi lesz a helyzet? — Egyik levél a másik után, nő az irathalmaz. A szervezetlenségből, az „adj uramisten, de rögtön”-ből így adódik a szakmunikáshiány. A szakmunkás utánpótlásnak természetesen nemcsak egyetlen kútforrása az ipari tanulók nevelése. Jelentős tartalékot képeznek a segédmunkások, akikből munkájukat jól értő szakmunkások nevelhetők. A vállalatok élnek is ezzel a lehetőséggel. Az egyik lelkiismeretesen, a másik kevésbé. Az ipari tanuló- intézetek tapasztalatából egy példa: az egyik vállalat szakmunkásvizsgára küldte egy dolgozóját. Amikor kezébe adták a reszelőt, azt sem tudta, hogyan fogja... De igazolták, hogy az illető már éveket do! gozott a szakmában. Nem gondolnak a vállalatok arra, hogy az ilyen „szakmunkás” mennyi kárt okozhat? Gyors és alapos intézkedéseket! A jelenlegi helyzetből le kell vonni a tanulságokat. Alaposabban fel lehetne mérni a szakmunkásszükségletet, ha nemcsak az úgynevezett „bázis vállalatok” — mint a Komlói Építőipari Vállalat és a Baranya megyei Építőipari Vállalat — jelentenék be szak munkás igényeiket, hanem mindazok a vállalatok, amelyek a jövőben is kívánnak foglalkoztatni vagy felvenni építő szakmunkásokat. Üjabb kollégium létesítését is mielőbb fontolóra kell venni. Egy-két -szakma párosítása is vizsgálat tárgyát képezhetné. Meg kell szervezni, hogy a beruházók kész tervekkel idejében kössék meg a szerződést az építő vállalatokkal. Helyes lenne az is, ha az építőipari vállalatok idejében tájékozódnának arról, mikor és milyen új gépeket kapnak majd. Ehhez mérten előre lehetne gondoskodni a gépek kezeléséhez szükséges szakem berek kiképzéséről. Az iskolában az eddigieknél még fokozottabb mértékben azokra a szakmákra irányítsák a tanulók figyelmét, amelyekre a jövőben szükségünk lesz* Garay Ferenc el a hír, hogy influenza járvány dühöng Görögországban. A Népszabadságból pedig ártól értesültünk a napokban, hogy Jugoszláviában nem sikerült megfékezni a súlyos áldozatokat követelő ázsiai influenzát. Felkerestük dr. Páter Jánost, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatóját, tájékoztassa olvasóinkat arról, hogy a szakemberek milyen módon értesülnek idejében a járványveszélyről, és jelen esetben keül-e ilyentől tartani. — A Nemzetközi Egészség- ügyi Világszervezet ezidáig nem küldött hivatalos értesítést arról a Budapesti Járványügyi Alközpontnak, hogy influenza járvány lenne Európában. Természetesen ennek ellenére kisebb-nagyobb járva nyok előfordulhatnak egyes országokban. Hippokrates a híres ókori orvos már több mint 2000 évvel ezelőtt megmondta, hogy amikor az időjárás hidegről melegre fordul, mindig számítanunk kell nagyarányú őszi (azaz meghűléses, náthás) megbetegedésekre. A meghűléses, náthás megbetegedéseket el kell választanunk az influenzától, amelyet általában három féle virus okoz. Meghűléses hátha most is található a téli időszaknak meg felelő százalékban, influenza járványról azonban még szórványosan sem hallottak a Közegészségügyi és Járványügyi Állomások. — Mit mond a szakirodalom és a tapasztalat. Átterjedhet-e a járvány hozzánk más országokból? — A nagy influenza járványok bizonyos mértékű periódusos jelleget mutatnak. A nagy, az egész világra kiterjedő járványok, pandémiák általában 30, a közepesek 15, az enyhe járványok két évenként .jelentkeznek. Sok minden függ az időjárástól. Ha a párás levegő helyett száraz napsütéses tavasz köszönt ránk, nincs ok aggodalomra. — Hazánkban melyik évben jegyezték fel az első komoly következménnyekkel járó pan- démvát? — Hazánkban először 1510- ben jegyeztek fel ilyen jellegű adatokat. Világméretűvé vált 1890-ben az Oroszországból kiinduló influenza járvány. 1919-ben a hírhedt spanyol nátha 20 millió halálos áldozatot követelt a világon, többet mint a világháború. Hazánkban ekkor 53 ezer bejelentett halottja volt a járványnak. Az egészségVCUCi'CUli UlUUXUJd, hogy az ugyancsak rendkívül súlyos 1957-es influenza járvány alkalmából mintegy 6000 ember betegedett meg hazánk ban. Az áldozatok mindig kevesebben lennének, ha az emberek . komolyan törődnének a megelőzéssel, vagy a tovább fertőzés veszélyéneik elhárításával. — Milyen módon előzhető meg az influenza? — A betegséget okozó vírusok általában nem igen reagálnak a különféle antibiotikumokra. Ezért a lázas betegnek kimondottan káros a túlzott gyógyszerfogyasztás. Ebben a kérdésben szigorúan az orvos utasítását kell követni. Megelőzni leginkább változatos vitaminé ús étrenddel, jó erőnléttel lehet a betegséget. A vitaminszedés nem megoldás. Van bőségesein citrom, narancs, banán, akna, megjelent a zöldsalóta, zöldhagyma, van gomba is. Mi igazán megtehetjük, hogy egészségesen étkezzünk és behozzunk valamit a téli bizonyo.- mértékű vitaminhiányból. — Hasznos a gyümölcslé, mirelit málna, eper stb. fogyasztása is. A legújabb kutatások szerint nem tilos, sőt kimondottan hasznos a csipkebogyó 20—25 percig tartó forralása, amely során értékes vitaminok szabadulnak fel. A járványmegelőzésben így a gyümölcs szinte létfontosságúvá válik. Ha mégis akad influenzás beteg, tegye lelki- ismereti kérdéssé, hogy a közösséget, mozit, színházat ne látogassa, gyerekét közösségbe ne vigye, mert százakat fertőzhet meg; Egy a fontos: nem kell megijedni az influenzától, de lebecsülni sem szabad. Még- egyszer hangsúlyozzuk: nincs járvány, s ha lenne is, a legveszélyeztetettebbeket a közlekedési, egészségügyi, stb. dolgozókat időben védőoltásban részesítjük. A lakosság, tehát nagy tömegiek beoltása lehetetlen, mert mire kitenyésztik az oltóanyagot, a járvány már lezajlik néhány nap alatt. Ne a gyógyszerszedésre bízzuk ki zárólag magunkat! Gyakori szellőztetéssel, megfelelő étkezéssel, zsebkendő használattal a megkapását és továbbterjedését is megakadályozhatjuk. Aki influenzás, ne ijed jen meg a deréktáji és vég- tagfájdalimaiktól, a ki fekvés, a pihenés a legjobb ellenszere. — fejezte be nyilatkozatát, dir. Páter János. Wesztl Márta SZERELIK A KAZÁNOKAT A Pécsi Hőerőmű bővítése ptán további 100 megawatt en ergiát, együtt tehát 200 megawatt energiát fog termelni. Jól haladnak a szovjet kazántagok szerelésével. Az utolsó turbinaalapok zsaluzását most készítik a 26-os sz. Állami Építőipari Vállalat brigádjai, A Szovjetunióból érkezett kazánrészeket az előgyártó telepen szerelik össze és szállítják a beszerelés helyére. Képünkön a kazánrészek a tárolóhelyen. t Hová lett ezerötven kfimfves? Miért kevés a szakmunkás az építőiparban ? 'f OíVtT Ííll on 4-/^0 iivQm I di/f ín mr.vx nrt» nnl Jn Uínn 1--1---1__i.________1_ _ __ •___'1 I A _ : _ ___f__ ____1__£• R öviden az influenzáról Nincs járvány a megyében — Vitamindús étrend segít a megelőzésben Rí*v hrsnit.nnfll ezelőtt, teripőt vőrlpíleim fpilőHését miitatH»
