Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-26 / 72. szám

1M4. MÁRCIUS S# IVAPlO 3 Eredmények és zökkenők 136 ezer pár női cipőt készítenek a Kossuth Ktsz-ben Készülődés a Budapesti Nemzetközi Vásárra — Kétemeletes társasházakat épít a Pécsi járási T^pítő Ktsz A kisipari termelőszövetke- gyűlést családi esttel össze­zetek most érkeztek el a múlt esztendei munka érté­keléséhez. A közgyűléseken a vezetőség részletesen be­számol a tagságnak, vitatják az eredményeket és persze a hibákat is. Legtöbb kisipari szövetkezet kitűnően végezte el feladatát, a tagság megfe­lelő részesedést kaphatott az eredmények alapján, néhol elérté az egy havi átlagkere­setet is. Március 21-én, szom­baton a Pécsi Járási Építő Ktsz, a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz és a Pécsi Körzeti FMSZ tartott mérlegbeszámoló köz­kötve. Hetven (azon A Kossuth Cipész Ktsz-ben a múlt év bizonyos profil- tisztítást hozott, mivel egyik részlegük — a javító részleg — kivált és létrejött a Bara­nya megyei Cipőjavító Ktsz. A Kossuth-ban kizárólag új cipőket készítenek s annak 80 százalékát külföldre szál­lítják. A belkereskedelmi igé­nyeknek nem tettek eleget, csupán az exporttervet tud­ták maradéktalanul teljesí­teni. ötvenegyezer forint jutalom a legjobbaknak Megyei ifjúsági mezőgazdasági tanácskozás Pécsett Külföldi megrendelésre ke­reken 82 ezer pár női cipőt gyártottak és szálítottak el. A cipők negyven százalékát nyugati országok vásárolták meg. Különösen kedvelt a ktsz munkája Angliában és Svájcban. Jelentős mennyisé­get szállítottak Lengyelor­szágba, 1964-ben 136 ezer pár női cipőt készítenek. 54 ezer pá­rat a hazai boltokban vásá­rolhat meg a közönség. S milyenek lesznek az új fazo­nok? A tűsarkú cipők szá­ma csökken, helyüket átve­szik a laposabb sarkú cipők. A Budapesti Nemzetközi Vásáron körülbelül 60—70 új fazont mutatnak be az ér­deklődőknek. Újfajta gyógy- cipő fazonja is elkészült, amelyet ugyancsak a nemzet­közi vásáron láthat első íz­ben a nagyközönség. Az új fazon kialakításánál figyelem­be vették a szakorvosok vé­leményét, javaslatát. Építkezés 34 millióért Az elmúlt esztendőben a Pécsi Általános Építő Ktsz- nél is történtek változások, mivel egyesültek a Szentiőriin ci Műszaki Ktsz-szel, s a fú­zióból mint Pécsi Járási Építő Ktsz kerültek ki. Megnőtt a feladatuk és a létszámuk is. Az építők ugyan teljesítet­ték tervüket, sőt túl is telje­sítették, mégis szépséghiba, hogy jónéhány építkezésnél nem tudták azt a készültségi fokot elérni, hogy az idei első negyedévben véglegesen elké­szüljenek. Gondolunk itt első­sorban a kétemeletes társas­házakra. A Pécsi járási Építő Ktsz múlt évi terve 13,8 millió fo­rint volt. Ezzel szemben 33,4 milliót teljesítettek. Különös­képpen szép eredményeket ér­tek el a negyedik negyedév­ben, amikor majd tízmillió forintos termelési értéket pro­dukáltak. Jónak mondható az egy főre eső termelési érték versenyben második helyezést értek el Jakus István és Tóth Gábor a magyarbólyi Tartós Béke Tsz Ifjú traktorosa, Ja­kab Péter és váltótársa a kozánmistenyi, Polgár Dö­mötör és váltótársa a mágo- csi gépállomás ifjú traktoro­sai. A KISZ Központi Bi­zottság oklevelével és 2500 forinttal jutalmazták őiket. Országos harmadik helyezést értek el a Sátorhely-Boly i Állami Gazdaságban Lafai­dusz László ifjúsági kukorica termelő munkacsapata. Tisch­ler József a Villány-Siklósa Állami Gazdaság ifjú trak­torosa, Gulyás Antal, és vál­tótársa, a Pécsváradi Gépál­lomás ifjú traüctorosa. Vala­mennyien pénzjutalmat és emléklapot kaptak. A jutalmak kiosztása után került sor a vitára, melyben felszólalt Királyi Ernő föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes is. A ujoivav/»* * " KISZ megyei Bizottsága me­gyei ifjúsági mezőgazdasági tanácskozást rendezett. A tanácskozásom megjelent Ki­rályi Ernő, a földművelés- ügyi miniszter helyettese, és Novak György a KISZ Köz­pontú Bizottságának osztály­vezetője. Lukács János a KISZ me­gyei Bizottságának titkára, a szervezési osztály vezetője tájékoztatta a megjelenteket a falusi KISZ -szervezetek el­múlt évi munkájának tapasz­talatairól és az 1964. évi fel­adatokról. A KISZ megyei Bizottsága nevében elisme­rjen nyilatkozott a falusi alapszervezetek elmúl t évi munkájáról. Ismertette, hogy a termelési mozgalmakkal, társadalmi munlkaakciókkal, a betakarítás segítésével, ho­gyan járultak hozzá a fiata­lok megyénk mezőgazdasá­gának fejlesztéséhez. Elmondotta, hogy a KISZ megyei Bizottsága ez évben is tovább kívánja erősíteni a falusi alapszervezeteket. En­nék érdekében a különböző tanfolyamokon közel ezer fa­lusi ifjúsági vezetőt képez­nek ki, újabb tagok felvéte­lével növelik a falusi KISZ- szervezetek taglétszámát, mindenütt megerősítik az alapszerveaetek vezetőségét. A mezőgazdasági ifjúsági termelési mozgalmakat a me­gyei KISZ-bizottság más megyei szervekkel együtt hirdette meg. így a termelő­szövetkezeti fiatalok részé­re a növénytermelő ifjúsági munkacsapatok, a silózóbri- gádok, és az ifjú traktoro­sok, az állami gazdaságok­ban dolgozó fiatalok köré­ben a silókombájnvezetők, az ifjú-traktorosok és a baromfi­tenyésztők tojástermelő, a gépállomásokon pedig az if­jú-traktorosok és az ifjúsági javítóbrigádok megyei ver­senyeit szervezik meg. A leg­jobbak jutalmazására 43 ezer forintot fordítanak. Fontos szerepet kap a KISZ-alapszervezetek mun­kájában a mezőgazdasági szakképzés segítése. Az idén 400 fiatal mezőgazdasági szak munkás képzését kell bizto­sítani, ugyanakkor 500 trak­torosra is szükség van. A beszámoló után került sor az 1963. évi ifjúsági me­zőgazdasági termelési moz­galmak országos és megyei helyezettjeinek jutalmazá­sára. összesen 51 ezer forint pénzjutalmat, több oklevelet, emléklapot és versenyzászlót adtak át a legjobbaiknak. Az állami gazdaságok ver­senyében Golbach József, a Vili ány-SikOösi Állami Gaz­daság ifjú-traktorosa országos első helyezést ért él, a KISZ Központi Bizottság verseny­zászlaját ás kétezer forint pénzjutalmat nyújtották át néki. Ugyancsak országos éL- I-cVezést értek el Szabó János és váltótársa a mágn­es! gépállomás gabonaikom- bájnosai. Ezzel 3 ezer forint pénzjutalmat és a KISZ Köz­ponti Bizottság vereenyzász­alakulása a, amely elérte a 91 ezer forintot. Mit és meny­nyit építettek a múlt eszten­dőben? A megelőző évről áthúzó­dott 15 családi házat és a Rá­kóczi úti emeletráépítést be­fejezték, felépítettek 22 új családi házait és egy hatlaká­sos társasházat. Megkezdték hét társasház — a Kálvárií dűlői hatlakásos, a Hunyad utcai 10 lakásos, a Gebauei utcai 12 lakásos, a Kulid Gyula utcai 8 lakásos, a Ba­bits Mihály utcai 10 lakásos a Flórián utcai 9 lakásos és a Felsőmalom utcai 4 lakásos — összesen 59 lakás felépí­tését. A termelőszövetkezetek ré­szére — Magyarszék, Mecsek- rákos, Remény-puszta és Ma­lom — különféle mezőgazda- sági célú építményeket készí- tettek, melyeket pontos határ- dőre át is adtak, egyedül a víztornyok nem készültek eí és befejezésük csak ebben az esztendőben várható. A Pécsi járási Építő Ktsz idei terve pontosan 34 millió forintos termelési érték. Leg­fontosabb teendőik közé tar­tozik a kétemeletes társashá­zak mielőbbi befejezése Pé­csett és a termelőszövetkeze­teknél elmaradt építkezések mielőbbi átadása. Az áthúzó­dó munkák mellett újabb öt társasház építését, kezdik el 1964-ben és 11 családi házat fejeznek be. 27 községben 98 üzlet A Pécs és Vidéke Körzeti FMSZ a környező 27 község­ben pontosan 98 kereskedel­mi és vendéglátó üzletet tart fenn, ezenkívül több felvá- sárl órészleg, sziikvízüzem, szeszfőzde tartozik a földmű- vpsszövetkezethez. Á körzeti FMSZ-nek 5200 tagja van, s a száz forintos részjegy kö­rülbelül 300 forint értéket je­lentett a tagoknak a múlt évi forgalom alapján. A múlt évi eredmények után 97 ezer fo­rint vásárlási visszatérítést fizettek ki a tagok között és 87 ezer forint részesedést osz­tottak ki a szövetkezet dol­gozóinak. Elindult a Jorsóvonal“ a Sopiansí l>ól Negyvenöt vagon szállítja a Sopiana legújabb gyártmányait a Szovjetunióiba Csaknem ezer hektáron telepítenek erdőt A Mecseki Erdő­gazdaság fásítási tervében fő feladat­ként a majorok fá­sítása szerepel. Ez azt jelenti, hogy 100 újonnan épült ter- melószovetkeseti major körül kell erdősávét létrehoz­ná, s emellett vég­re kell hajtani az eróziós fásítást is Vóíkámy, Tormás és Gerényes térségé­ben. Március ele­jén, az utolsó hó­esés előtt Tormáson már 70 asszony hoz zálátott a csemeték ültetéséhez, s három nap alatt 60 ezer fe­nyő került a föld­be. A rossz idő miatt azonban azóta is szünetel a mun­ka, s félő, hogy a mezőgazdasági mun­káik beálltával nem lesz idő a csemeték elültetésére. Ugyanis még 423 hektáron kell két és fél millió akác, nyár, fenyő, bükk és vöröstölgy csemetéket a földibe tenni. A gazdaság 11 erdészetében is szükség van telepí­tésre. Az Idén ta­vasszal 500 hektá­ron erdősítenek, új erdőt 46 hektáron telepítenek, mégpe­dig olyan helyeken, amelyek mezőgazda­sági művelésre alkal inatlanok. Hatmil­lió 600 ezer csemete, köztük kétmillió 200 ezer fenyő kerül a földbe, 18 hektáron pedig nyárfát ültet­nék, hogy segítsék a farost és papírfa termelését. így me­gyénkben összesen csaknem ezer hek­tárt fásítanak, ki­lencmillió százezer csemetével. Tegnap reggel 7 órától kezdve hét teherautó inga­járatban szállította ki a pá­lyaudvarra a Sopiana Gép­gyár híres gyártmányát: a „zöldborsó-vonalat.” A város több üzemétől kölcsönbe kér­tek néhány autós-darut, ame­lyek segítségévei végezték a rakodást. A 35 „zöldborsó-vo­nalat” 45 vagon várta. Teg­nap március 25-ét írtak, ez a nap volt a határidő. A mun­ka kész, több mint száz főnyi szakmunkás és műszaki gár­da negyedévi megfeszített, fáradságos tevékenységének gyümölcse becsomagolva vár­ja az indulást. „ZÖlliböfSÓ-lfOMir Gépsor. Egy „vonal” a kö­vetkezőkből áll: borsótöltő- gép, hattyúnyakú elevátor, leadógarat, borsócsúzda, vízleválasztó, szelektálógép, előtéttartály, vasfelhágó. — „Zöldborsó-vonalnak” néve- zik szaknyelven azt a kor­szerű gépsort, amelyet kon­zervüzemek használnak zöld­borsó feldolgozására, illetve konzerválására. Harmincöt ilyen gépsort rendelt a szov­jet külkereskedelmi szerv. Értéke: 14 millió 354 ezer fo­rint A pályaudvaron álló vagonokon feltüntették a szállítmány végállomását: Hoholi Cukorgyár, Perecsjei konzervgyár, Micsurinszki konzervgyár, Baskír, Cserme- konzerv-kombinát, Tabinszki ni konzervgyár Ördzsonikidze, és Ardeni konzervgyár Kau­kázus. Harmincöt üzem ré­szére vásárolták meg a szov­jet kereskedelmi szervek a gépsorokat. A már meglevő üzemek ezentúl zöldborsó fel­dolgozással is foglalkoznak így lecsökkentik a nyers zöld borsó szállítási távolságát, mert ott helyben, azaz a zöldborsó-termesztéssel fog­lalkozó kolhozok és szovho- zok közelében végzik el a konzerválást. A Sopiana Gépgyár kol­lektívája pontosan határidőre legyártotta a gépeket. Ez azért is fontos, mert a legtá­volabbi területre másfél hó­nap múlva érkeznek meg a gépek. A felszerelés is igény­be vesz egy hónapot, s így a „borsó-szezon” kezdetére már a gépek üzemeltetésre készen állanak; Az első negyedévben ezek­nek a gépsoroknak legyártá­sa volt a Sopiam fő profilja. Az előkészületeket már a múlt év utolsó negyedében megtették, sőt, bizonyos sza­kaszait a gépsoroknak már le is gyártották. Alapos és gondos munkát végeztek a brigádok, . közöttük Tóvári János, Szalai István. Wal­ter József, Mihály Ferenc, Kiss Ferenc, Ébert György, Pfeiffert Tibor brigádjai és természetesen az üzem mű­szaki kollektívája. Érdekes és figyelemre méltó adat: a múlt esztendőben benyújtott újítások révén megtakarított összeg 1 millió forint. Az újítások zömét, körülbelül 80 százalékát a zöldborsó-vona­lon vezették be. A leghaszno­sabb újításokat a gépsoron olyan neves újítók hajtották végre, mint a kitűnő szak­ember Walter József laka­tos, vagy Czukker Béla la­katos, Csiszár László techni­kus, Richter János technikus és még többen mások. Ahhoz, hogy a gépsorokat pontos időre legyártsák, meg­felelő kapcsolatokat kellett megteremtenie az üzemnek több hazai gyárral, üzemmel, mint például a Csepel Vas­mű, a VILLÉRT Vállalat, vagy a Ferroglobus. Pontos időre biztosítani kellett pl. a bronzöntvényeket, az elektromos berendezéseket, villanymotorokat, aztán ami a legnehezebb: a rozsdamen­tes anyagokat, amelyekei importálni kellett. Egyes im­portanyagok megrendelési ideje egy teljes esztendő, de több hazai alkatrész vagy anyag átfutási ideje is fél. esetleg háromnegyed év. Mert a köfkereshedelmi szerv csak a megrendelést továb­bítja és őket már csak a ha­táridő érdekli. A megrende­lés alapján azonban a Sopia­na Gépgyár műszaki gárdája végzi el a kalkulációt, meg­határozza az anyagmennyi­séget, s ezután indítja út­nak a megrendelő lapokat. Hogy aztán mennyi tárgva- lás, jegyzőkönyv, levél, tele­fon, értekezlet és utazások garmadája zajlik le addig, míg minden anyag megérke­zik az üzem részére, — an­nak csak az üzem vezetői és anyagbeszerzői a megmond­hatói. Az üzem főmérnöke jegyezte meg: „Csoda, hogy idegbajt nem kapunk, míg egy gyártmányt elkezdhe­tünk.” De hogy a negyvenöt va­gonra való gépsor tegnap elindult távoli útjára, azért az még sem csoda: az üzem munkásai és műszaki vezetői közös erőfeszítésének gyü­mölcse; .AKIN NEM LEHET SEQITENI • •• eredmény» ötvenkfienc liter vér! Józsi bácsi mosolyog. Én vagyok a községben a legidősebb véradó — mondja, aztán hozzáteszi, hogy milyen nagyszerű emberek itt a ve­zetők. — Ok is jöttek adni. Mert az egészen más ám, amikor a vezető nem­csak úgy buzriítgaitja a dolgo­zókat, hogy „előre”, hanem maga áll az élre és azt mond­ja: „utánam”..; Sok cigány él Mágocs kör­nyékén. — Bebújtam minden put­rit» — mondja Józsi bácsi. — Megnéztem, hogyan élnek, családonként féMutam körül­ményeiket. A cigánykérdés megoldása most napirenden van. Amit tudok, segítek. Csak az egészségem n incs teljesen rendiben. Mondja is az orvos, hogy nem szabad annyi* dolgoznom, pihen­nem kellene. Dehát én nem bírok tétlenkedni. Bejön a szobáiba a félesége is és korholja Józsi bácsi* a sok munkáért. Egy kis be­szélgetés után aztán kiderül, hogy ami a munkát illeti, a •?.? semmit sem vethet rózsi bácsi szemére. Mert ő em csak „háziasszonykodik”. Vezetője a mégocsi bábjátszó zakkömak, a nőtanács veze- őségi tagja, a kulturális bá- ottság tagja ... — Hát lehet itt nyugodt “letet élni? — mondja Rac- rányi néni mosolyogva. — vfár előre megvan a prog- •am. A jövő hónap 13-án ,1á- ási kulturális seregszemle esz. A bábjátszó csoport is éllép. Aztán készülünk a lalostalál'kozóra is ... — Tagja a kórusnak? — Mind a ketten! — Énekelünk a Kodály- tórusban — mondja Józsi »ácsi. — Aztán itt van április, a isztasági-hónap, ennek meg- zervezésében is részt veszek - folytatja Radványi néni. Józsi bácsi és felesége is a :özség „örökmozgói”. Dől- ;oznak szíwel-1 élekkel a W :össégért Sok fiatal péld;, rehetne. — Én annyit dolgoztam tgész életemben, hogy elíe- ejtettem megöregedni — nönrija nevetve Józsi bácsi. Aztán veszi a kabátját, út- •a készül: ..Elmegyek r«-.- .saladhoz, több gyerekük va- :s a szülők bizony... meg :éM néznem őket.” *9aray Ferenc a tanácsot, a tsz-*, az Útfenn­tartó Vállalat embered* — segítsenek. Jöttek. Földet hordtak, téglát, — s rendbe hozták a házat. Amikor a szülők megjöttek, még egy köszönömöt sem kaptak... Nem múlik el nap, hogy ne látogatna meg egy-egy csa­ládot azok közül, ahol a gye­rekek nevelésével nincs min­den rendben. Ha jönnek hoz­zá az asszonyok, hogy „Jó­zsi bácsi, mit csináljak, a férjem élissza a keresetet” — már megy is beszélni „az ember fejével.” Ha nem hasz nél, felkeresd a kocsmákat, és kéri a vendéglősöket, ne ad­janak ennek és ennek korlát­lanul bort... Már csak ez az egy funkció is egész embert követel, de Józsi bácsi erejéből másra is futja. Míg beszélgettünk, ép­pen betoppant a járás* vö- röskeresztes titkárnő, és a véradó központ egy munka­társa. Nem győzik Józsi bé­csit dicsémL — Nemrég Mágocsra Jöt­tünk vért venni. Jelentkező­ket kértünk. Józsi bácsi meg­szervezte — mondja a vörös­keresztes titkárnő. — S az hajoltak a könyvek, füzetek fölé;.. S az iskolában? Ha valame­lyik kis gyerek buksi fejébe nem akart belemenni az egy­szeregy, az ölébe vette a nebu­lót, és addig mondta, ismételte, míg a gyerek meg nem tanul­ta. Csoda-e, ha most sem tud ezektől a „gyerekektől” elvál­ni? Most persze már a „gyere­kek” gyerekeiről van szó. Jó­zsi bácsi a mágocsi gyermek­es ifjúságvédelmi albizottság elnökeként találta meg a leg­jobb módját annak, hogy fog­lalkozhasson a fiatalokkal. Amikor hozzálátott a munká­hoz — először feltérképezte a falut. A térképen megjelölte — hol vannak családok, ahol segíteni kelL — A községnek IS utcája van — mindegyiknek felelőse, aki figyeli a gyermekek sorsát Nemeseik szép szóval se­gít, hanem ha ke®, tettel is. Van egy család vagy hét gyerekkel. A szülők hetekre elmennek — a gyerekeket ott hon hagyják. Egyszer bedőlt a házuk fala. . . Józsi bécsi már ott volt. ..Megmozgatta’’ Több mint négy évtizedig plántálta a tudást a gyerekekbe Radványi József. A négy évti­zedből 34 évet Mágocs on taní­tott. Két éve nyugdíjban van. A „nyugdíj” és a „pihenési azonban Józsi bácsinál koránt­sem egy. Munka nélkül egysze­rűen nem tud létezni. Az élet­tel, a községével most is éppen olyan eleven a kapcsolata, mint volt aktív korában. Alig múlik el nap, hogy a község­ből ügyes-bajos dolgával fel ne keresné valaki. Szép kis családi házában be­szélgetünk. Józsi bácsi ügysze­retetét, buzgalmát csak úgy lehet megérteni, ha visszapör­getjük az idő kerekét a 20-as évekre. — Abban az időben szó sem volt szervezett népművelésről — mondja. — Ha valaki el­hagyta az iskola padjait, nem törődtek továbbképzésével. Dolgozók esti iskolája? Isme­retlen volt Azaz, mégsem egészen, sik­kor is jöttek hozzá idősebb em­berek, hogy „tanító úr, szeret­nék megtanulni írni, olvasni—" S a tanító úr — tanított — Hol volt akkor még a vil­lany? Ezek az idős emberek pénzt adtak össze, lámpát vet­tek, esténként mindenki ho­zott néhány darab fát — befü- töttünk, és sokszor késő estig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents