Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-25 / 71. szám

BM. MÁRCIUS M. «AW0 5 Lehet-e gondolatot olvasni ? Százakat, ezreket, s általá­ban az embereket érdekli ez a „misztikus” kérdés. A na­pokban tanúi lehetfünk egy izgalmas előadásnak, amely erre a kérdésre választ adott. Király József pszichológus ér­dekes lélektani előadásait már ismeri a közönség, hisz több­ször járt Pécsett és tartott e tárgykörből előadásokat. A most tartott kísérletekkel egy­bekötött bemutatója' minden várakozást felülmúlt. Sor ke­rült ugyanis Dániel Béla „gon­dolatolvasó” sokat ígérő pro­dukciójára. A kísérletek menete ez volt: Dánielt a közönség köréből jelentkező ellenőrök kikísérték egy távoli szobába. Oda a teremben beszélt dol­gok nem hallatszottak éL Ez alatt az előadóteremben kü­lönböző feladatokat beszéltek meg. Fő dolog volt, hogy minél 1 ogikátlanabb cselekedeteket eszeljenek ki. A feladati* a következők voltak: Dániel az egyik jelélévő kezéről csatolja le a karórát és tegye a kály­ha tetejére. Egy másik egyén zsebéből vegye U a ruhatári jegyet és tegye a színpad desz kajára. Vegye le a karórát tu­lajdonosa kezéről és állítsa be pont 12 órára. Egy hallgatót vezessen ki a pódiumhoz és az első sorból oda vitt székre ül­tesse le. Egy könyvet is ki kellett vennie egy retikülbőls egy másik kijelölt helyre le­tenni. Ezek voltak az egysze­rűbbek. Minden feladat megoldásá­hoz egy úgynevezett „átadóra" volt szüksége Dániel Bélának. Az „átadónak” az elvégzendő cselekvésre kellett nagyon erő­sen koncentrálnia és az ön­magában elmondott parancsok kai kellett irányítania Dánielt és kísérnie. Ez az átadó elein­te Király József, majd Dániel asszisztensnője, végül a hall­gatóság köréből jelentkezők voltak. Dániel Béla bejött a terem­be és az „átadó” mellett halad­va az összes feladatot mindenki legnagyobb ámulatára megoldotta. A közönség léleg­zetvisszafojtva kísérte az egyes mozzanatokat. Minden kísér­let, azaz megoldott feladat vé­gén a felcsattanó taps, való­ságos felszabadulást jelentett az idegizgalom percei után. Amikor az utolsó feladatot megoldotta: nevezetesen egy hallgató zsebéből kivett ciga­rettatárcát az utolsó széksor egyetlen üres helyére tette, minden eddiginél nagyobb iz­galom vett erőt a közönségen, mert hisz ez volt az a feladat, amely nem volt közösen meg­beszélve. Elekor felolvasták a cédulára írt utasítást, amely szóról-szóra, pontról-pontra megegyezett az elvégzett fel­adattal. Most már mindenki a ma­gyarázatra volt kíváncsi. Ki­rály József kifejtette, hogy a „földöntúli” képesség magya­rázata miben rejlik. Dániel Béla, akit a pécsiek „Damielli” mester néven évekkel ezelőtt már megismertek „telepátiái” bemutatójában, kifinomult idegrendszerrel rendelkezik, amit 43 éves tudatos gyakor­lás csak tovább fokozott. Ezen felül kiváló megfigyelő és kombináló képesség, óriási emberismeret a különleges .képesség” magyarázata. Az őt kísérő „átadó” akaratlanul más számára nem is észreve­hető, apró jelzéseket ad. Egy- egy megtorpanás, egy finom rezdülés, lélegzetváltozás stb. Ezek a kitűnő megfigyelőké­pességű Dániel számára érté­kes támpontokat nyújtanak. SZÍNHÁZ I Jif%i A MARTAK RADIO PÉCSI stúdiójának 19*4. máréin» 25-1. szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falust hétköznapok. — össze­állítás. A tartalomból: Startra készen. Riport. — Találkozások: A tsz. traktorosa — A kukorica története. — A könyvesbolt ki­rakatából. Dalok a tavaszról, 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. Zené» állítás. 13.30: Bízó énekel. 18.40: Muzsikáló Pécs. Részletek Horváth Mihály könyvéből. 19.00: Filmdalok. 19.10: Dé!-dunántűH híradó. 19.2$: A Történelmi Társulat d«- dunántűli csoportjának előadás­sorozata. — A baranyai helyne­vekről. Dr. Zsolt Zslgmond elő­adása. 19.35: TáneritmuSban. 19.50: Sporthírek. 19.57: Műsorismertetés, 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZI Nemzeti Színház: Osztrlgés Mid (este 7 órakor). Rátkay-bérlet. Tájszínház: Susmus (este fél t órakor). Dunaszekcsön. MOZI: Park: TTj Gilgames It I ál órakor, szélesvásznú). Petőfi: A nap vége (4, 8 és I órakor, szélesvásznú). Kossuth: Lerombolt híd (4, 6 és . 8 órakor szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Szerelők, Bolgár hegyek között, Csillagunk a Nap, Tenge­részek, Film a filmről. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan). Építők Kultúrotthon»: OylTkoe­ság Szicíliában (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Fekete Gyémánt (Gyárvárosi: Jánosik (6 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Valahol Európában (7 órakor). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt J Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi lános u. 11 Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikát rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat j Felelős kiadó Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u. 11 Telefonj • 15-32. 15-33 »0-00. __ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA pén* Munkácsy Mihály u 10. az Felelős vezető: Melles Rezső. ▼Ort» Orttag (Bőtrr. 07tar és szerelem <7 órakor). Kossuth (Mohács): HUe ékte (6 és 8 órakor)- Zrínyi (Szigetvár): As stotaó ítélet (8 órakor). Táncsics (Siklós): Germinal (1« 8 órakor szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Az előadó eümondrrtfta, hogy hosszú ideje végezne* Dániel Bélával tudományos kísérle­teket a budapesti egyetemen és bebizonyosodott, ha a gon­dolatot „felvevő” szemeit be­kötik és füleit bedugják, hiába minden erős akarat, egy cse­lekvésire való koncentrálás, a feladat elvégzése nem sikerű L Szóval az a „bizonyos hatodik érzék” a meglévő 5 kikapcso­lásával nem „működik”. Te­hát jelenlegi ismereteink sze­rint nincs gondolatátvitel. A „gondolatolvasás” is csak konkrét dolgokra vonatko­zik. Elvont fogalmak, pl. egy név kitalálása nem lehetséges, hacsak nincs összekapcsolva cselekvéssel, pL ezen név gé­pen való leírásával Ilyenkor ugyanis a „gondolatolvasó" az írógépen a megfelelő betűket keresve kis impulzusokat ész­lel s ez teszi lehetővé a név leírását Az értSces előadásból tudo­másunkra jutott az is, hogy sok misztikus „megérzés" nem állja In a tndományos kritikát Vérségi vagy érzelmi kapocs­csal szorosan egybefűzött em­berek életében is történnek ily „megérzések”. Például egy anya ki egyetlen gyermekétől távol élt, „megérezte” azt, hogy valami baj érte. Elment a pszichológushoz (amikor na­pokkal később a balesetről hírt kapott) és elmondta neki a tapasztalatait. A pszicholó­gus azután kikérdezte, hogy például hányszor szokott nap­jában távol lévő gyermekére gondolni? Kiderült, hogy a napnak talán minden órájá­ban távollévő egyermeke sor­sával foglalkozott és utólag ezt az egy Időpontot ragadta ki emlékezetéből, a többit hát­térbe helyezve (persze mindezt egészen jóhiszeműleg), amikor a baleset történt. A közönség szemeláttára foszlott szét az előadás végé-' pb tehát újra egy „babona”, ráirányították a tudomány reflektorfényét, és lehullott a lepel, lemállott róla az évszá­zadok óta rárakódott mende­monda. Dr. Szabó En (Iréné SZERKESZTOSEG I falosiak otthon rendeljék meg a naposcsibéket! Többször hallottam, hogy azokat, akik s csibék éltetőből csibét akarnak, először elküldik » Doktor Sándor u. 33. bz. alá, onnau a József Attila u. 22-be. majd a Bajcsy Zsilinszky utcába, a da­ráló épületébe. £s mindezt azért, hogy hátha megunják a vásárlók a sok járkálást és nem követelik a már előjegyzett csibéket, mert kevesebbet szállítanak az elosztóhelyre, mint amennyit előjegyez­tek. Van olyan dolgozó nő Is, aki már ötödször utazik be Bogádről a 100 csibéért, ami 50 forint útiköltség kiadást jelent és azon­kívül az elveszett öt napját. Es még most ötödszörre sem kapta meg az előjegyzett csibéket, mert másnak adták. OBCSIK IMRE Pécs és Vidéke Körzeti Föld művesszövetkezet elnöke az alábbi választ adta a fenti pa­naszra : A panaszossal teljes mérték­ben egyetértek, hogy helytelen az egyik helyről a másikra küldözgetni az igénylőket. Ez nem a ímsz-tól indul ki, ha­nem maguk a termelők idézik elő. Az intézkedést időben megtettük és a lakosságot ér­tesítettük, hogy a naposcsibe­igénylés s kiadás a felvásárlók feladata. Az igényeikkel hely­ben kell jelen tkezniök. Sajnos a vidéki lakosok ezt nem tart­ják be és a vállalatoknál is­merősöket keresve próbálkoz­nak soron kívül korai napos­csibéhez jutni, ennek követ­kezménye az eredménytelen küldözgetés. A három vállalat vezetői még március 4-én a naposcsi­be forgalombahozatalával kap­csolatban az alábbi intézkedést tették: 1. Kizárólag a fmsz-ek értékesítik a naposcsibéket. 2. Korai naposcsibét elsősorban csak az kap, aki az igényelt mennyiség 10—15 százalékát leszerződi. 3. Mindenki a la­kóhelye szerint illetékes fel­vásárlónál igényelhet napos­csibét Ezúton a megye valamennyi lakosával közöljük, hogy hely­ben a felvásárlónál rendeljen, mert ott meg is kapja az igé­nyelt csibét. A vidéki lakosok ne jöjjenek Pécsre csibét igé­nyelni, ne számítsanak arra, hogy soron kívül naposcsibé­hez jutnak, mert ez nem jár­ható út és csak idejüket vesz­tik el feleslegesen. A pécsi la­kosok Pécsett, a Bajcsy Zs. u. 34/2. sz. alatt adják le Igényü­ket és kiértesítik az átvétel­ről. Jó idő esetén az fmsz pia­ci elárusító helyén is lehet igényelni. Legyen tanulság a bogádi példa, mert ha otthon irat, március 14-én a helyszínre szállítva vehette volna át Csányl Sándor lg. elnök. Olvastam a cikkeket A Dunántúli Naplóban ol­vastam két cikket: „Tataroz­zunk, de hogyan?” és a „Sal- lai utca 24. számú ház sorsa.” Az első cikkhez annyi a hoz­zászólásom: az újságíró a hi­bák feltárásában segít Az újságíró ugyanis a lakásprob­léma megoldásáról ír, amivel teljes mértékben egyetértek. Szerkesztői üzenetek „Hóvirág” Jeligére üzenjük, hogy a községfejlesztési hozzájá­rulást annál a tanácsnál kell be­fizetnie, ahol a háza után fizeti az adót. Z. Istvánná, Villányt A leírtak alapján egy óra alatt egy 40-os égő kb. 30 fillért, egy mosógép kb. 40 fillért, a rádiója kb IS fil­lért fogyaszt. Bőrklinika betegei: Kérésükre a posta gondoskodott, hogy naponta megkapják a Dunántúli Naplót, az árus mindennap fel visz* a kí­vánt mennyiséget. A Műemlék Bizottság elnö­kének cikkéhez: Budapesten a közeljövőben lebontásra ke­rül a Nemzeti Színház. Ez is műemlék, de mégis lebontják, mert technikailag nem meg­felelő. A Sallai utca 24. szá­mú házat miért nem lehet lebontani, ha műemlék is? Hi­szen a benne levő lakás nem felel meg a mai szocialista körülményeknek. Az az ösz- szeg, amelyet e ház felújítá­sára költenének, elgondolá­som szerint egy modern új lakás felépítésére is elég volna. Ha a Műemlék Bizottság ez­után is a meglévő álláspont­ján marad, akkor én egy sze­rény javaslattal élnék. A bi­zottság tagjai és a Sallai utca 24. számú ház lakói cserélje­nek lakást, akkor a probléma úgy hiszem megoldódik. Sábára István Pécs, Miklós u. 13. sz. Terjeszti a Magyar Posta, ófizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Oflzetésl dl) 1 hónapra 13-— Ft ; IndeTorám: 25 WH­VAGY HARMINC ÉVE, esetleg több is ennél, hir­detés jelent meg a pécsi napilapokban. Arról szólt, hogy aki a budai városi te­metőben lévő halottjának síremlékét meg akarja őrizni és az új temetőbe át­vitetni, itt és itt jelentkez­zék, mert a temetőt meg­szüntetik. Sokan jelentkez­tek, még többen nem. Az öreg temető síremlékei, sír­kövei közül bizony soknak nem akadt gazdája, az alant pihenőnek nem élt már egyetlen hozzátartozója sem: A város ezeket a sírköve­ket összeszedette, alkalmas módon kifaragtatta és — klköveztette velük a Szent- háromság szobor körüli te­rületet. így hát 6 pécsi, ki e köveken eteted a galam­bokat, kegyelettel gondolj arra: esetleg ükapád sírem­lékét taposod. *8 A TAKARÉKOS TAROS máskor is ékes tanújelét adta gyakorlati érzékének. Egyik lelkes, fiatal építész- mérnök hosszas vizsgálódá­sok, stúdiumok után bizony­ságát lelte annak, hogy a Janus Pannonius utcában, a Rózsiikért vendéglő kertjé­nek végén, az úttest alatt, ott, ahol ma egy kis bor­kóstoló és egy dohánybolt van, a föld mélyén római kori templom romjai rejtőz­nek. Fáradságot nem kímél­ve pénzt szerzett az ásatás­hoz a várostól és munkához fogott. Lelkes igyekezetét siker koronázta. Egy lóhe­re alaprajzú kápolnácska, úgynevezett cella trichora alapjait sikerült feltárnia: Nagy volt az öröm, a« elismerés. Hogyne. " Pécsi dóitok—pUsieUttek a római kori emlékekben nem éppen szegény Pécs újabb, értékes emlékkel gyarapodott. Az örömbe azonban üröm is vegyült. Elfogyott az ása­tásra szánt pénz, nem le­hetett a templomocska rom­jait kellően feltárni, nap­világra hozni. Viszont itt sötétedett a hatalmas gö­dör a város szívében, aho­va a sok-sok pénz esetleg haszontalanul ömlött. Nem! Azt már nemi Ilyesmi Pécsett nem for­dulhatott elő. A mérnök úr utasítást kapott: a cella trichora eddig feltárt alap­jait betonnal öntesse le, konzerválja, a leletet szak­szerűen határoz;» meg, Írja le, a leírást helyezze el ar­ra illetékes helyen a mú­zeumban, vagy a városi le­véltár megfelelő osztályán, s a többi már nem az ő dolga. A város pedig a csúnya, tátongó gödör helyén, acél­lá trichora felett — föld­alatti vécét létesített A VÁROS ÉS POLGÁ­RAINAK takarékossága nem holmi fukar és vak spóro­lás volt, hanem okos gaz­dálkodás anyaggal, erővel, aminek aztán meg is lett a látszata. Már régen, már akkor la jutott Itt pénz a kultúrára. A város ipará­nak egy része ugyanis két­ségtelenül kultúrigényeket szolgált Gondoljunk csak a Zsolnay gyárra, az Angster oegonagyárra, amely amak- hetyreállftotta és megszólaltatta az aquincu­mi víziorgonát a Hamerli kesztyűgyárra, ahol annak­idején felfedezték a vad- disznóbőr vattapuha kidol­gozásának eljárását A gyár György angol király koro­názására küldött is nyolc pár vaddisznóbőr kesztyűt s persze, gondoskodott róla, hogy világszerte megtud­ják: a király a küldeményt kegyesen elfogadta. Vagy itt volt a Littke-féle pezsgő­gyár, és kár volna kihagy­ni a Mecseki itóka nevű italt is. Ez utóbbi egy pá­lyázat során született „Ké­szíttessék valami, ami a vá­ros hírnevét öregbíti és szerteszét viszi hírét a nagy­világba" —• így valahogy hangzott a pályázat s Gei­ger gyógyszerész úr addlg- addig párolt főzött, koty­vasztott, mígnem lepárolta a mainál jóval keserűbb, zamatosabb Italt Ennek az­tán olyan ügyes propagan­dát csinált hogy a világ legnagyobb hajójáratainak hajóin Is olvashatták: „Ké­rek még egy pohár ka Me­csekit!" * A LEÁNYZÓ NEM BALT MEG, csak alszik — ezrei lehetne Jellemezni a vitát ami éveken át akörül folyt: legyen vagy ne legyen mi­naret a belvárosi templom, az úgynevezett dzsámi mel­lett Amióta az ormótlan tornyot lebontották, és a templomot nem éppen sze­rencsés módon kibővítették, fel-felmerült aa óhaj: épít­sék M a hajdan volt mi­naretet amelynek alapjait megtalálták. Voltak, akik két sőt akadtak akik lel­kes túlzással négy minare­tet is akartak emelni a dzsámi négy sarkán. El­képzelések születtek, rajzok, tervek készültek, milyen is lenne a város e büszkesége ezekkel az égbemutató fel­kiáltójelekkel. Addig is azonban, míg a végleges döntés megszületik a hívők adományaiból fel­építették az eredetinek meg­felelő méretű kupolát rész­ben kitatarozták a templom belsejét levakarták az ere­deti mintákat elfedő mal­ter- és festékréteget A be­járattól balra és jobbra arab írásjelek — alighanem Korán-idézetek — bukkan­tak elő, az erre járt arab egyetemi hallgatók nem kis örömére. A nagy terv, a minaret ügye azonban egyre szuny- nyad, EZT A KIS EMLÉKE­ZÉST azzal szeretném befe­jezni, amit a pécsiek közül nem sokan tudnak, de ami a város mély kultúrájára mindenné jellemzőbb. Nos, Pécsett nem Puskás Öcsi aranyat érő bal lábá­nak emeltek emléket nem te valami világhírű pianis­ta vagy hegedűs kapott szobrot hanem egy kis fu­volaművésznek, Amtmann Pros pernek és egy fagottis­tának, Weidinger Imrének állítottak obeliszket még­hozzá nem te a „hivatalos körök", hanem e két sze­rény művész barátai. Ezzel a kicsi, de jellemző tettel Pécs alighanem dűl áR a Fordított csomagolás Pár nap óta kapható az üz­letekben a régen várt új füst­szűrös cigaretta, a TOTÖ. A gyártmány csomagolásánál úgy látszik elkerülte az ille­tékesek figyelmét a cigaretták elhelyezése. Ugyanis jelenleg a cigaretták csomagolása úgy történik, hogy szopókával a nyitási hely felé helyezik eL Kívánatos volna, ha a ciga­rettákat parafás szopókával a csomagolás aló részén helyez­nék el. így nyitás után a ci­garettákból a dohány kevésbé szóródik ki és általános köz­egészségügyi szempontból is higiénikusabb volna a kieme­lése. Marosvári László Pécs, Kolozsvár u. 20. Elhanyagolt utak A Pécs-Vasas II. Gabona utcai lakók kérték, hogy sala- kozzák le az utcájukat, azon­ban az I. kér. tanács a mai napig sem intézkedett Olyan nagy a sár az utcánkban, hogy a gyalogjárónkat telje­sen tönkretették a gépkocsik. Telekkönyvileg van 3 méter 40 centiméter kocsiút, de a valóságban nem tudjuk, hogy hol van, mert a kocsik a gya­logjárón járnak és így a gya­logos közlekedés csaknem le­hetetlen. Kérjük a tanácsot, hogy ezt az áldatlan állapotot minél előbb szüntesse meg. Gabona utcai lakók A Basamalomi út olyan elhanyagolt, hogy Pécsnek nincs még egy ilyen utcája, amelyikkel ennyire nem tö­rődnek. Az út elég forgalmas, mert a város tüzelőjének nagy részét ezen az útszaka­szon szállítják és hosszú évek óta sem az úttestet, serrr> a folyókát nem javították;^ a járdáról ne is beszéljünk. *■ Kérjük az út sürgős meg­javítását Domslcs János tanácstag Építkeznek a csertői tsz-tagok Olvastuk az újságban, hogy Tótszentgyörgyön televíziót vásárolnak a tsz-tagok, Ten­geriben meg autóvásárlási láz van. A mi községünk, Csertő sem marad el e tekintetben. A munkaegység értéke 48 forint volt nálunk. A zárszámadás előtt csak 5 televíziós készü­lék volt a faluban, a zár­számadás óta már 15 tv van a tagoknál, de a számuk nap­ról napra nő, s erre némikép­pen az újságcikkek példái is ösztönzik a tsz-tagokat A mi községünkben azonban a lakás- kultúra is fejlődik. S hogy szövetkezetünk tagjai bizton­sággal építenek a közös gaz­dálkodásra, ezt az is mutat­ja, hogy 1964-ben igen sok család kíván építkezni, illetve a régi házát „L” alakú mo­dernebb lakóházzá átalakí­tani. A lakások modernizálá­sára már eddig közel 200 000 téglát, igen sok meszet, ce­mentet és más épületanyagot vásároltak a tagok. Termelőszövetkezetünk tag­jai már elkészítették az 1964. évi családi terveket s bizton­sággal tekintenek az új gaz­dasági év felé; Lőrinci Lajos tsz-elnök A paszta is szépül A Szentlőrinci Állami Gaz­daságban Is meghirdették a tisztasági mozgalmat. A gaz­daság vezetősége felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy az elmúlt években a lakóépü­letekre é6 azok környékének rendbentartúsára 800 ezer fo­rintot költöttek. Most bizott­ságot alapítottak, amely el­lenőrzi a gazdasághoz tartozó üzemek és épületek tisztasá­gát

Next

/
Thumbnails
Contents