Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-21 / 68. szám

««. MÁRCIUS *L NAPIO 3 Nagyarányú a mezőgazdaságban Százötvenmillió forintért építkeznek a tsz-ek és állami gazdaságok A közelgő tavasz a mező- gazdasági építkezésekre irá­nyítja a figyelmet. Meglehető­sen sok a félbenmáradt, tavaly ról áthúzódó építkezés, de sok lesz az 1964-es új létesítmény is. A megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei ebben az évben mintegy 150 millió forintot használnak fel épít­kezésre. Sok a nagy beruházás Az állami gazdaságokra, de a termelőszövetkezetekre is ebben az évben a mamtnut létesítmények jellemzők. így kívánja ezt a célszerűség. A megye legnagyobb, mintegy 25 millió forintos beruházására a Bólyi Állami Gazdaság béri üzemegységében kerül sor, ahol 40 000 férőhelyes igen korszerű tojóüzemet építenék. Az üzem helyét már ki is je­lölték, ahol összesen nyolc tojóházat, két előnevelőt és egy utóneveflőt építenek a a Kanadából származó Shaver tyúkokkal telepítik be. A bári baromfiüzemben még ebben az évben elkészül és megkez­di üzemelését A bólyi gazdaság sátorhelyi üzemegységében épül a me­gye első állami gazdasági ta­karmánykeverő üzeme. A mintegy 3 millió forint költ­séggel készülő üzem 800 va­gon kapacitású lesz s ellátja különféle takarmányokkal az egész, mintegy 28 000 hold nagyságú gazdaságot. A ta­karmánykeverő üzemben már a belső szerelési munkák folynak s április közepén át­adják rendeltetésének. , Nagy építkezés indul — amint az idő jobbra fordul — a szentlőrinci tangazdaság tar- csapusztal üzemegységében, ahol 10 millió forintos költ­séggel egy igen korszerű, zárt rendszerű tehenészetet építe­nek ki. A 10 millióból már az idén 7 milliót felhasznál­nak. Elkészül a három, egyen­ként 108 férőhelyes zárt te­hénistálló, a mesterséges bor- júnevelő, a 3000 literes tej­ház, ellető-istálló, a betonút, a hidroglobusz és a teljes villamosítás. Az istállókban gépi fejősre rendezkednek be. A tej a vákumos tej vezetéken keresztül az istállóból egye­nesen a tejházba jut. A ta­karmányozási és egyéb mun­kákat is megfelelően gépesí­tik. Befejezik ebben az évben a Pécsi Állami Gazdaság szent- kútpusztai üzemegységében készülő . modem sertéstelep építését is. A négymillió fo­rint beruházással készülő te­lep két szakaszban épült, a tenyésztelepet már tavaly át­adták, az idén megépül a 3500 férőhelyes korszerű hizlaldái rész is. A Bikali Állami Gaz­daság alsómocsoládi üzem­egységében hasonló telep épül, de 4600 férőhelyes lesz. A fiaztatók padozata egy új, Pécsett kikísérletezett anyag, a bituperlit lesz. A tenyész- ólakat és a hizlaldákat egy­aránt gépesítik, szellőztető­berendezésekkel látják el az állatok takarmányozását ön­etetőkkel oldják meg, az ön­etetőket kocsikról töltik. 'Az új létesítményt még ebben az évben átadják rendeltetésé­nek. A Villány—Siklósi Állami Gazdaságban 1962-ben kezd­ték meg egy korszerű szőlő- feldolgozó és vesszőelőhajtató üzem építését- mintegy 13 millió forintos költséggel. Több épületrészt átadtak már, az építkezést ez év júliusában fejezik be Addig mintegy 2 millió forintos költséggel és vesszőelőhajtatóhoz építenek egy hűtőházat, illetve beren­dezést, melyet a gazdaságban termő gyümölcs, elsősorban őszibarack tárolására, illetve szállítás előtti hűtésére hasz­nálnak. Központi baromfiözem minden járásban Ebben az évben már a ter­melőszövetkezeti beruházások sem aprózódnak el. A terme­lőszövetkezetek baromfite­nyésztésének kialakítására a központosítás jellemző. Min­den járás arra törekszik, hogy az apró, pár százas „nagy­üzemi” baromfitelepeket fel­számolják és lehetőleg köz­ponti helyen egy-egy barom- fikomlbinátot hozzanak létre. A pécsi járásban Baksán épül ki egy ilyen központ. Tavaly üzembe helyezett a tsz egy 5000 férőhelyes tojóházat, az idén újabb 5000 férőhellyel bővítik. A volt sellyei járás­ban Magyartelek a központ, ahol a tavalyi 5000-es tojóház­Ezerkétszáz nő gondja hoz most újabb 5000 férőhe­lyet építenek. A szigetvári já­rásban a szigetvári tsz üze­meltet egy 10 000 férőhelyes baromfikombinátot. Ebben az évben 3 millió forintos költ­séggel úja&b 20 000-es csibe­nevelőt és ötezres tojóházat építenek. A lippói tsz 20 000-es baromfikombinátja, a mohácsi járás egyetlen ilyen létesít­ménye. Ezen a tavaszon 1,5 milliós beruházással újabb 20 000 férőhelyes csibenevelőt építenek. A pécsváradi járás baromficentruma a pécsvára­di tsz martonfai üzemegységé­ben lesz, ahol szintén 5000 férőhelyes tojóházat építésnek az idén. A tsz-tehenészetek és ser­téstelepek kialakításánál is a nagyobb egységekre való tö­rekvés a szembetűnő. Mohács­szigeten például a homorúdi tsz-től kb. 700—800 méterre, a II. Rákóczi Tsz-től kb. 2 kilométerre, s a sárháti tsz- hez is közel kezdik meg egy korszerű tehenészeti centrum kialakítását. A tsz beruházási iroda tervei szerint a létesít­mény igen korszerű lesz. Há­rom, összesen 250 férőhelyes tehénistállót, tejházat, köz­ponti takarmányost építenek itt fel még az idén, valamint bevezetik a majorokba a vi­zet és a villanyt. Hasonló köz­ponti telep kialakulását kez­dik meg az idén Rózsafán is, ahol 1,3 milliós költséggel egy korszerű 600 férőhelyes ser­téshizlaldát építenek fel, va­lamint egy korszerű 90 férő­helyes tehénistállót s egy 126 férőhelyes mesterséges borjú­nevelőt 1966-ig a rózsafai tsz 400 férőhelyesre bővíti tehené­szetét addigra megépül a központi takarmányos és tel jesen kialakul a telep. Duna- falván a már meglevő 600 fé­rőhelyes sertéshizlaldát ebben az évben további 300 férőhe­lyes épülettel bővítik. összesen 57,3 millió forin­tot fordítanak 1964-ben a tsz- ek építkezéseire és 20 milliót öntözésre. Még ebben az év­ben befejezik a somogyhársá- gyi és merenyei nagy víztá­rozók építését és megkezdik a bogádi tározó munkáit mely nagyobb lesz az összes eddigi néL Rné Városunkban a legtöbb nőt a Pécsi Kesztyűgyár foglal­koztatja. Az üzem dolgozói­nak 79 százaléka asszony és lány. A kesztyűgyári szakszer­vezeti bizottságnak ezért fon­tos feladatát jelenti a nők munkájának könnyítése, élet- körülményeik javítása. Ez így túlságosan általános meghatá­rozás, de a szakszervezeti bi­zottság napról napra apró­pénzre váltja a feladatokat. A szakszervezet gondjait KÉT FONTOS MUNKA­TERÜLET köré lehetne csoportosítani. Egyik: az üzemen belüli na­gyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkák, gépesítése, a másik pedig a nők úgyne­vezett második műszakjának könnyítése. A dresszírozásnál például a nők csak nagy fizikai erőki­fejtéssel tudták kicsavarni az áztatókendőt. A szakszervezeti bizottság intézkedésére egy centrifugát állítottak üzembe De úgy is segít a szakszerve­zet, hogy fokozza a varrónők szakmai képesítését, ezért tan­folyamokat szerveznek, ahol megtanulják a munkafolyama­tokat, mindezt nemcsak nép­gazdaság! és vállalati szem­pontból, hanem a nők számára is előnyös. Nem ilyen könnyű a helyzet azzal a hatszáz asz- szonnyal, akik bedolgozóként működnek a gyár mellett. Számukra a gyár csak munka kiadó és átvevő hely, de nem munkahely. így a szakszerve­zet róluk csupán a megfelelő mimka biztosításával gondos­kodhat. Sokkal szélesebbkörű a szak szervezet tevékenysége az úgy nevezett második műszak meg könnyítése érdekében. Díj­mentesen mosógépet adnak a háziasszonyoknak, az üzem­ben büfét rendeztek be. ahol biztosítják a reggelizést és ez­által felszámolhatják az ott­honi csomagolás gondját, a büfében megrendelhetik a na­pi kenyeret és beszerezhetik a legszükségesebbeket, például a közeljövőben félkész árut is vásárolhatnak. Elintézték, hogy az üzemi konyháról A VACSORÁT HAZA- VIHETIK. Az ellátáshoz tartozik az is, hogy a szakszervezeti- bizott­ság figyelemmel kíséri az asz- szonyok gyáron kívüli bevá­sárlásait. Foglalkoznak pél­dául a Malom utcai piac nyit- vatartásával. A piac reggel 6 órakor nyit és délután kettő­kor már lezár. így a délelőt­tös műszakban dolgozó asszo­nyok sem reggel, sem pedig munkaidő után nem tudnak bevásárolni. Igaz, az Ágoston téren működik egy zöldség­bolt, azonban ennek az áru­ellátása is szegényes. Főleg reggel és délelőtt hoznak friss árut a boltba, így délutánra, a műszak végére már csak a kiválogatott, a maradék árut kaphatják a kesztyűgyári asz- szonyok. Szükségesnek tarta­nák ezért azt a régen hangozta tott. de mindmáig meg nem valósított elvet, hogy a zöld­ségboltokba — elsősorban a nagy üzemek környékére — egész nap, így délután és este is szállítsanak .friss árut, úgyanez vonatkozik a piacra is, amely lassan vásárcsarnok­ká fejlődik külsőségekben, de az áruellátás továbbra is csak a nap egy bizonyos szakára korlátozódik. Budapesthez ha­sonlóan kívánatos lenne itt is megoldani a piacok egésznapos nyitvatartását és folyamatos áruellátását. Az óvodai ellátás ugyancsak egyik gondja a szakszervezet­nek. A lehetőségekhez mérten jól oldották meg ezt a felada­tot, a gyár 1529 fős dolgozó gárdája számára 78 FÉRŐHELYES NAPKÖZIS ÓVODA biztosítja a gyerekek elhelye­zését. Azonban a több műsza­kos munka nem teszi lehető­vé, hogy valamennyi gyerekes mama a gyári napközit vegye igénybe. Olyan megoldás: ta Iáit a szakszervezeti bizottság, — elsősorban a távol lakók számára —, hogy például a kertvárosi asszonyok gyerme­keit felveszik a Bőrgyár óvo­dájába. míg a Tettye környé­kén lakó bőrgyári dolgozók u kesztyűgyári óvodában helye­zik el a gyerekeket. A cái ez. hogy a férőhelyet kihasznál­ják és segítsenek a gyerekes any álmák. Ide tartozik az a gond is, hogy hiányzik a nagy üzem­ből a fogászati szakrend s és már több hónapja szünetel a nőgyógyászati rendelés is Mind a kettő elősegítené, hogy a gyárban dolgozó ess- szonyok előbb, gyorsabban kit hatnának orvoshoz. A szak- szervezeti bizottság hatéko­nyam foglalkozik a nők bal­esetvédelmével is. Náluk a leg gyakoribb és talán a legsú­lyosabb baleset az ujjak he­gyének a felsértése. Ezért u/i- védőket rendszeresítettek, azonban ennek használata szo- katlansága miatt termelés­visszaesést eredményez. A szakszervezeti bizottság igen helyesen és rugalmasan CSAK FOKOZATOSAN vezeti be east az újítást és szoktatja hozzá az asszonyo­kat az ujjvédőkhöz. Nem kis gond 1200 asszony és lány munkakörülményei­nek megfelelő javítáisa, de a szakszervezeti bizottság egyre jobban igyekszik megfelelni ennek a megbízatásnak. Modern kamarazene hangverseny Még a párizsi Populaire is megemlékezett arról a sztrájkról, amit a pécsi bá­nyászok szerveztek éppen a Tanácsköztársaság kikiáltá­sát megelőző napokban. — Nem dicsérte a sztrájkoló- kat, de nagyra értékelte a megmozdulást, a sztrájkban megnyilatkozó határozott­ság erősen befolyásolta a 5 békeszerződések szerkesz­tőit Párizsban. A sztrájk is győzött, meg a proletárdiktatúra is — Budapesten. Már aznap — március 21-én — leérkezett Pécsre a „Mindenkihez” kiáltvány teljes szövege, ben ne a legfontosabb mondat: ..Magyarország proletársága a maga kezébe vesz minden hatalmat. Megszületett a Magyar Tanácsköztársaság!” Ha eddig sztrájkra volt szükség, akkor most sok katona kellett a proletár- hatalom megvédésére. Az iskolában a matematika és a fizika órák legtöbbször hadműveleti és politikai be­számolók voltak. Egyesek az antant-hatalmakat akar­ták előnyben részesíteni a diákok gondolkodásában, mások — és szép számmal voltak mások — pedig harc­ra buzdították a fiatalo­kat. — így indultunk el mi is — emlékezik vissza Pusz­tai Ferenc, most a Pécsi Közlekedési Vállalat forgal­mi tisztje, akkor kisdiák. — K°t tanárom is beszélt ne­künk a proletárdiktatúráról, a nevükre már nem emlé- ’ •»zem. És mi — négven — -'t-'Vor■ ' hogy jelent­kezünk a Vörös Hadse­regbe. Csakhogy a jelentkezés aem volt egyszerű. Az akko­KISDIÁKOK A TÖRTÉNELEMBEN ri hadi-politikai helyzet át- léphetetlen demarkációs vo­nalat húzott a Tanácsköz­társaság és Pécs között, ön­kényesen megállapított ha­tárok akadályozták a pécsi- baranyai munkásságot, a párt legjobbjait, hogy ott segítsenek, ahová most a szívük húzza. — Mi azért elindultunk, Szentlőrincig az országút mentén, onnan pedig letér­tünk a szántóföldre, mert itt már sűrűbben cirkáltak a járőrök. Dinnyeberki már közel volt a demarkációs vonal­hoz. Bementünk a szélső házba és ott elmondtuk, hogy hová akarunk kijutni. A gazda segített, még azt is megmondta, mikor indul­junk el. Éjfélig meghúzód­tunk a háznál és csak ak­kor vágtunk neki az utolsó szakasznak. Az erdőben alaposan rá­juk ijesztettek a szentjános bogarak. Azt hitték, hogy cigarettázó katonákat rejte­nek és fél órát lapultak az avaron, mire tovább me­részkedtek. — Korpádnál értük el as országutat. Ott két vörös­katona karjai közé futot­tunk. De még a puskájukat sem vették le. Látták, hogy csak egy csomó gyerek bú­jik elő az erdőből. Bevittek az őrszobára, enni adtak és másnap tovább átáztunk Kaposvárra^ Akkor már dr, H*jdn Gyula Kaposvárról irányí­totta Dél-Dunántúl politikai életét. Alapos volt a szer­vezeti élet, de maga is tudta, hogy katonai szerve­zés nélkül nem lehet ered­ményeket elérni a fiatal Tanácsköztársaság javára. Ezért Török József alezre­des parancsnoksága alatt megszervezték az első vö­rös dandárt. Hajdú üzent haza: válogassák ki, hogy kit tartanak alkalmasnak vöröskatonának és ezek jöj­jenek Kaposvárra. És jöttek is szünet nélkül. Egy reggelen beállított a főhadiszállásra a teljes sza­bolcsi bányászzenekar. Biz­tosan kell a Vörös Hadse­regnek rezesbanda is! De jöttek diákok is, akiknek sorában Parragi György és társai kétségbeesett arcot vágtak, amikor elutasították őket, mert még nagyon fia­talok voltak. — Nekem szerencsém volt — beszéli tovább Pusztai Ferenc. — Azt mondtam, hogy már elmúltam 18 éves, pedig a valóságban csak 16 voltam akkor. Ezért is, meg azért, mert négyünk közül én voltam a legélénkebb, engem felvettek a Vörös Hadseregbe. A Baross-lak- tanyában helyeztek el és besoroztak a 44. gyalogez­red első pótszázadának X, szakaszába. — Milyen volt s ruhájuk? •— Ugyanaz, mint a sor­katonáknak, bakaruha, ds nekünk már az ál, a t Énjén sapka jutott, ez volt tulaj­donképpen a megkülönböz­tetés is. Két hónap alatt hét zászló aljat állítottak fel a pécsi és a Pécs vidéki katonák­ból, kisdiákokból, akiket ugyan senki sem kénysze- rített, hogy a vörös zászló alá álljanak, csupán a lel­kesedés. Harcra már nem került sor.«« — A diákszázad teljes ki­képzést kapott és augusztus­ban akartak Érsekújvárra szállítani, hogy ott kapcso­lódjunk be a proletárdikta­túra tényleges megvédésé­be. Csakhogy időközben be­következett az összeomlás. Mi gyalog, Mánián keresz­tül indultunk haza, Árpád­tetőnél vágtunk át a Me­cseken és a Zsolnay-gyárnál szálltunk fel a villamosra. Innen szedegettek le ben­nünket és szereltek le az­után. így ért véget a pécsi diá­kok történelmi jelentőségű mozgalma. Pedig már rit­musra tudták a proletár­dalt: M harcra, bátran a [zászlók alá, Dönts porba mindent, ami [burzsoá, Gyáva, aki tűr ezután [még, S félti rongyos életét, m És a pártat Poputeire még egyszer kénytelen volt dicsérő hangnemben írni a Magyar Tanácsköztársaság­ról, amikor riportban szá­molt be a fiatalság helyes proletár-ösztönéről, külön kiemelve a kisdiákok lelke­sedését a Tanácsköztársasá- Bért**« Béla Harmadszor rendezték meg csütörtökön este a városi Mű­velődési Házban a fiatal pé­csi művészek modern kamara­zene hangversenyét. Ezúttal is a XX. századi zene új, előt­tünk még többnyire ismeret­len, érdekes és elgondolkozta­tó alkotásai szólaltak meg. Örömmel üdvözölhettük a nyíl vámos komceitpódiumom be­mutatkozó Pécsi Fúvósötös te­hetséges tagjait: Barth Istvánt (fuvola), Kircsi Lászlót (oboa), Morvay Bálintot (klarinét), Salamon Károlyt (kürt) és Kesztler Györgyöt (fagott). — Jelentősnek tartjuk vállalko­zásukat és bekapcsolódásuk városunk zenei életébe azért is szerencsés, mert eddig meg­lehetősen hiányoltuk a fúvós­hangszerek szerepeltetését a túlnyomó többségben jelent­kező hegedűvel és zongorával szemben. De a fúvósötös, mely műfajilag tipikusan száza­dunk jelensége, különösen al­kalmas a modem alkotások bemutatásáira, hiszen műsoru­kon világszerte a XX. század zenéje dominál. A csütörtöki koncert nagy részében fúvó­saink szerepeltek századunk öt komponistájának nálunk részben még előadatlan újdon ságaival. A ma élő francia Francaix négytételes Fúvós­négyese, valamint a francia Hatokhoz tartozott Milhaud héttételes, René, király kan­dallója című fúvósötöse mel­lett külön említést érdeméi az angol Bridge késői, modem hangvételű négytételes Diver- timentója. Kürt nélküli fúvós­négyes szólaltatja meg, két középső tétele a fuvola és oboa, illetve a klarinét és fa­gott művészei számára ad szólisztikus feladatot. Igen nagy tetszést aratott a mű­sort lezáró Vinter-mű. Az öt fúvóshangszerre komponált, tájfestő jellegű, skót népi mo­tívumokat is tartalmazó im­presszionista Két miniatűrt a lökésén tapsoló közönség ké­résére részben meg is kellett ismételni. A tehetséges fiatal, virtuóz felkészültséggel mu­zsikáló fúvósok első nagyobb jelentőségű nyilvános szerep­lése azt bizonyítja, hogy he­lyes úton haladnak, amit ér­demes és szükséges is folytat­ni. Ha érezhető volt is oly­kor, hogy a szokatlan hang­vételű, nemegyszer rendkívül nehéz technikáid, bonyolult művek megszólaltatása egy- egy részletében kissé még meghaladja a kellé rutánnrí' nem rendelkező tehetséges fiatalok erejét, a műsor egé­szének színvonalas tolmácso­lása rendkívül nagy teljesít­ményt jelent.. Külön ki kell emelnünk Kircsi Lászlót, aki Britten szinte nyaktörő ne­hézségű Hat metamorfózisát meglepő pontossággal játszot­ta le. A fúvósokra frt művek meg szoláltatása között színesen ess üdítően hatott kiét Milhaud- mű bemutatása. Mindkét mű — nem titkoltan — a nemes értelemben vett szórakoztató zene határait súrolja. Felfe­dezhetők bennük a brazil jazz és a modem tánczane elemei is, a Scaramouche harmadik tétele voltaképpen egy brazil szamba. A Suite hegedűre, klarinétra és zongorára c. mű­vet Kováts András, Morvay Bálint és Gaál Mimi, a két zongorára írt Scaramouche-1 Gaál Mimi és Horváth Klára szólaltatta meg, felszabadult muzsikálással, kiváló felké­szültséggel. Ivasivka Mátyás a művek jobb megértését bizto­sító tömör ismertető szövegé­nek csak örülni tudott n :- zadunk zenéjére kíváncsi, lel­kes és a szép produkciókért hálás közönség. —Tlt— Kosiéi PEPITA eszpresszó családi estek, iskolai ta lálkozó rendezését, ol­csó, harmadosztályú áron VÁLLALJ A. Hidegkonyhai készítené nyék! Különleges italok! Jó hangulat! Figyelmes kiszolgálás' ZKNK! T A \ Telefon 10 — 30,

Next

/
Thumbnails
Contents