Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-21 / 68. szám
««. MÁRCIUS *L NAPIO 3 Nagyarányú a mezőgazdaságban Százötvenmillió forintért építkeznek a tsz-ek és állami gazdaságok A közelgő tavasz a mező- gazdasági építkezésekre irányítja a figyelmet. Meglehetősen sok a félbenmáradt, tavaly ról áthúzódó építkezés, de sok lesz az 1964-es új létesítmény is. A megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei ebben az évben mintegy 150 millió forintot használnak fel építkezésre. Sok a nagy beruházás Az állami gazdaságokra, de a termelőszövetkezetekre is ebben az évben a mamtnut létesítmények jellemzők. így kívánja ezt a célszerűség. A megye legnagyobb, mintegy 25 millió forintos beruházására a Bólyi Állami Gazdaság béri üzemegységében kerül sor, ahol 40 000 férőhelyes igen korszerű tojóüzemet építenék. Az üzem helyét már ki is jelölték, ahol összesen nyolc tojóházat, két előnevelőt és egy utóneveflőt építenek a a Kanadából származó Shaver tyúkokkal telepítik be. A bári baromfiüzemben még ebben az évben elkészül és megkezdi üzemelését A bólyi gazdaság sátorhelyi üzemegységében épül a megye első állami gazdasági takarmánykeverő üzeme. A mintegy 3 millió forint költséggel készülő üzem 800 vagon kapacitású lesz s ellátja különféle takarmányokkal az egész, mintegy 28 000 hold nagyságú gazdaságot. A takarmánykeverő üzemben már a belső szerelési munkák folynak s április közepén átadják rendeltetésének. , Nagy építkezés indul — amint az idő jobbra fordul — a szentlőrinci tangazdaság tar- csapusztal üzemegységében, ahol 10 millió forintos költséggel egy igen korszerű, zárt rendszerű tehenészetet építenek ki. A 10 millióból már az idén 7 milliót felhasználnak. Elkészül a három, egyenként 108 férőhelyes zárt tehénistálló, a mesterséges bor- júnevelő, a 3000 literes tejház, ellető-istálló, a betonút, a hidroglobusz és a teljes villamosítás. Az istállókban gépi fejősre rendezkednek be. A tej a vákumos tej vezetéken keresztül az istállóból egyenesen a tejházba jut. A takarmányozási és egyéb munkákat is megfelelően gépesítik. Befejezik ebben az évben a Pécsi Állami Gazdaság szent- kútpusztai üzemegységében készülő . modem sertéstelep építését is. A négymillió forint beruházással készülő telep két szakaszban épült, a tenyésztelepet már tavaly átadták, az idén megépül a 3500 férőhelyes korszerű hizlaldái rész is. A Bikali Állami Gazdaság alsómocsoládi üzemegységében hasonló telep épül, de 4600 férőhelyes lesz. A fiaztatók padozata egy új, Pécsett kikísérletezett anyag, a bituperlit lesz. A tenyész- ólakat és a hizlaldákat egyaránt gépesítik, szellőztetőberendezésekkel látják el az állatok takarmányozását önetetőkkel oldják meg, az önetetőket kocsikról töltik. 'Az új létesítményt még ebben az évben átadják rendeltetésének. A Villány—Siklósi Állami Gazdaságban 1962-ben kezdték meg egy korszerű szőlő- feldolgozó és vesszőelőhajtató üzem építését- mintegy 13 millió forintos költséggel. Több épületrészt átadtak már, az építkezést ez év júliusában fejezik be Addig mintegy 2 millió forintos költséggel és vesszőelőhajtatóhoz építenek egy hűtőházat, illetve berendezést, melyet a gazdaságban termő gyümölcs, elsősorban őszibarack tárolására, illetve szállítás előtti hűtésére használnak. Központi baromfiözem minden járásban Ebben az évben már a termelőszövetkezeti beruházások sem aprózódnak el. A termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének kialakítására a központosítás jellemző. Minden járás arra törekszik, hogy az apró, pár százas „nagyüzemi” baromfitelepeket felszámolják és lehetőleg központi helyen egy-egy barom- fikomlbinátot hozzanak létre. A pécsi járásban Baksán épül ki egy ilyen központ. Tavaly üzembe helyezett a tsz egy 5000 férőhelyes tojóházat, az idén újabb 5000 férőhellyel bővítik. A volt sellyei járásban Magyartelek a központ, ahol a tavalyi 5000-es tojóházEzerkétszáz nő gondja hoz most újabb 5000 férőhelyet építenek. A szigetvári járásban a szigetvári tsz üzemeltet egy 10 000 férőhelyes baromfikombinátot. Ebben az évben 3 millió forintos költséggel úja&b 20 000-es csibenevelőt és ötezres tojóházat építenek. A lippói tsz 20 000-es baromfikombinátja, a mohácsi járás egyetlen ilyen létesítménye. Ezen a tavaszon 1,5 milliós beruházással újabb 20 000 férőhelyes csibenevelőt építenek. A pécsváradi járás baromficentruma a pécsváradi tsz martonfai üzemegységében lesz, ahol szintén 5000 férőhelyes tojóházat építésnek az idén. A tsz-tehenészetek és sertéstelepek kialakításánál is a nagyobb egységekre való törekvés a szembetűnő. Mohácsszigeten például a homorúdi tsz-től kb. 700—800 méterre, a II. Rákóczi Tsz-től kb. 2 kilométerre, s a sárháti tsz- hez is közel kezdik meg egy korszerű tehenészeti centrum kialakítását. A tsz beruházási iroda tervei szerint a létesítmény igen korszerű lesz. Három, összesen 250 férőhelyes tehénistállót, tejházat, központi takarmányost építenek itt fel még az idén, valamint bevezetik a majorokba a vizet és a villanyt. Hasonló központi telep kialakulását kezdik meg az idén Rózsafán is, ahol 1,3 milliós költséggel egy korszerű 600 férőhelyes sertéshizlaldát építenek fel, valamint egy korszerű 90 férőhelyes tehénistállót s egy 126 férőhelyes mesterséges borjúnevelőt 1966-ig a rózsafai tsz 400 férőhelyesre bővíti tehenészetét addigra megépül a központi takarmányos és tel jesen kialakul a telep. Duna- falván a már meglevő 600 férőhelyes sertéshizlaldát ebben az évben további 300 férőhelyes épülettel bővítik. összesen 57,3 millió forintot fordítanak 1964-ben a tsz- ek építkezéseire és 20 milliót öntözésre. Még ebben az évben befejezik a somogyhársá- gyi és merenyei nagy víztározók építését és megkezdik a bogádi tározó munkáit mely nagyobb lesz az összes eddigi néL Rné Városunkban a legtöbb nőt a Pécsi Kesztyűgyár foglalkoztatja. Az üzem dolgozóinak 79 százaléka asszony és lány. A kesztyűgyári szakszervezeti bizottságnak ezért fontos feladatát jelenti a nők munkájának könnyítése, élet- körülményeik javítása. Ez így túlságosan általános meghatározás, de a szakszervezeti bizottság napról napra aprópénzre váltja a feladatokat. A szakszervezet gondjait KÉT FONTOS MUNKATERÜLET köré lehetne csoportosítani. Egyik: az üzemen belüli nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkák, gépesítése, a másik pedig a nők úgynevezett második műszakjának könnyítése. A dresszírozásnál például a nők csak nagy fizikai erőkifejtéssel tudták kicsavarni az áztatókendőt. A szakszervezeti bizottság intézkedésére egy centrifugát állítottak üzembe De úgy is segít a szakszervezet, hogy fokozza a varrónők szakmai képesítését, ezért tanfolyamokat szerveznek, ahol megtanulják a munkafolyamatokat, mindezt nemcsak népgazdaság! és vállalati szempontból, hanem a nők számára is előnyös. Nem ilyen könnyű a helyzet azzal a hatszáz asz- szonnyal, akik bedolgozóként működnek a gyár mellett. Számukra a gyár csak munka kiadó és átvevő hely, de nem munkahely. így a szakszervezet róluk csupán a megfelelő mimka biztosításával gondoskodhat. Sokkal szélesebbkörű a szak szervezet tevékenysége az úgy nevezett második műszak meg könnyítése érdekében. Díjmentesen mosógépet adnak a háziasszonyoknak, az üzemben büfét rendeztek be. ahol biztosítják a reggelizést és ezáltal felszámolhatják az otthoni csomagolás gondját, a büfében megrendelhetik a napi kenyeret és beszerezhetik a legszükségesebbeket, például a közeljövőben félkész árut is vásárolhatnak. Elintézték, hogy az üzemi konyháról A VACSORÁT HAZA- VIHETIK. Az ellátáshoz tartozik az is, hogy a szakszervezeti- bizottság figyelemmel kíséri az asz- szonyok gyáron kívüli bevásárlásait. Foglalkoznak például a Malom utcai piac nyit- vatartásával. A piac reggel 6 órakor nyit és délután kettőkor már lezár. így a délelőttös műszakban dolgozó asszonyok sem reggel, sem pedig munkaidő után nem tudnak bevásárolni. Igaz, az Ágoston téren működik egy zöldségbolt, azonban ennek az áruellátása is szegényes. Főleg reggel és délelőtt hoznak friss árut a boltba, így délutánra, a műszak végére már csak a kiválogatott, a maradék árut kaphatják a kesztyűgyári asz- szonyok. Szükségesnek tartanák ezért azt a régen hangozta tott. de mindmáig meg nem valósított elvet, hogy a zöldségboltokba — elsősorban a nagy üzemek környékére — egész nap, így délután és este is szállítsanak .friss árut, úgyanez vonatkozik a piacra is, amely lassan vásárcsarnokká fejlődik külsőségekben, de az áruellátás továbbra is csak a nap egy bizonyos szakára korlátozódik. Budapesthez hasonlóan kívánatos lenne itt is megoldani a piacok egésznapos nyitvatartását és folyamatos áruellátását. Az óvodai ellátás ugyancsak egyik gondja a szakszervezetnek. A lehetőségekhez mérten jól oldották meg ezt a feladatot, a gyár 1529 fős dolgozó gárdája számára 78 FÉRŐHELYES NAPKÖZIS ÓVODA biztosítja a gyerekek elhelyezését. Azonban a több műszakos munka nem teszi lehetővé, hogy valamennyi gyerekes mama a gyári napközit vegye igénybe. Olyan megoldás: ta Iáit a szakszervezeti bizottság, — elsősorban a távol lakók számára —, hogy például a kertvárosi asszonyok gyermekeit felveszik a Bőrgyár óvodájába. míg a Tettye környékén lakó bőrgyári dolgozók u kesztyűgyári óvodában helyezik el a gyerekeket. A cái ez. hogy a férőhelyet kihasználják és segítsenek a gyerekes any álmák. Ide tartozik az a gond is, hogy hiányzik a nagy üzemből a fogászati szakrend s és már több hónapja szünetel a nőgyógyászati rendelés is Mind a kettő elősegítené, hogy a gyárban dolgozó ess- szonyok előbb, gyorsabban kit hatnának orvoshoz. A szak- szervezeti bizottság hatékonyam foglalkozik a nők balesetvédelmével is. Náluk a leg gyakoribb és talán a legsúlyosabb baleset az ujjak hegyének a felsértése. Ezért u/i- védőket rendszeresítettek, azonban ennek használata szo- katlansága miatt termelésvisszaesést eredményez. A szakszervezeti bizottság igen helyesen és rugalmasan CSAK FOKOZATOSAN vezeti be east az újítást és szoktatja hozzá az asszonyokat az ujjvédőkhöz. Nem kis gond 1200 asszony és lány munkakörülményeinek megfelelő javítáisa, de a szakszervezeti bizottság egyre jobban igyekszik megfelelni ennek a megbízatásnak. Modern kamarazene hangverseny Még a párizsi Populaire is megemlékezett arról a sztrájkról, amit a pécsi bányászok szerveztek éppen a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző napokban. — Nem dicsérte a sztrájkoló- kat, de nagyra értékelte a megmozdulást, a sztrájkban megnyilatkozó határozottság erősen befolyásolta a 5 békeszerződések szerkesztőit Párizsban. A sztrájk is győzött, meg a proletárdiktatúra is — Budapesten. Már aznap — március 21-én — leérkezett Pécsre a „Mindenkihez” kiáltvány teljes szövege, ben ne a legfontosabb mondat: ..Magyarország proletársága a maga kezébe vesz minden hatalmat. Megszületett a Magyar Tanácsköztársaság!” Ha eddig sztrájkra volt szükség, akkor most sok katona kellett a proletár- hatalom megvédésére. Az iskolában a matematika és a fizika órák legtöbbször hadműveleti és politikai beszámolók voltak. Egyesek az antant-hatalmakat akarták előnyben részesíteni a diákok gondolkodásában, mások — és szép számmal voltak mások — pedig harcra buzdították a fiatalokat. — így indultunk el mi is — emlékezik vissza Pusztai Ferenc, most a Pécsi Közlekedési Vállalat forgalmi tisztje, akkor kisdiák. — K°t tanárom is beszélt nekünk a proletárdiktatúráról, a nevükre már nem emlé- ’ •»zem. És mi — négven — -'t-'Vor■ ' hogy jelentkezünk a Vörös Hadseregbe. Csakhogy a jelentkezés aem volt egyszerű. Az akkoKISDIÁKOK A TÖRTÉNELEMBEN ri hadi-politikai helyzet át- léphetetlen demarkációs vonalat húzott a Tanácsköztársaság és Pécs között, önkényesen megállapított határok akadályozták a pécsi- baranyai munkásságot, a párt legjobbjait, hogy ott segítsenek, ahová most a szívük húzza. — Mi azért elindultunk, Szentlőrincig az országút mentén, onnan pedig letértünk a szántóföldre, mert itt már sűrűbben cirkáltak a járőrök. Dinnyeberki már közel volt a demarkációs vonalhoz. Bementünk a szélső házba és ott elmondtuk, hogy hová akarunk kijutni. A gazda segített, még azt is megmondta, mikor induljunk el. Éjfélig meghúzódtunk a háznál és csak akkor vágtunk neki az utolsó szakasznak. Az erdőben alaposan rájuk ijesztettek a szentjános bogarak. Azt hitték, hogy cigarettázó katonákat rejtenek és fél órát lapultak az avaron, mire tovább merészkedtek. — Korpádnál értük el as országutat. Ott két vöröskatona karjai közé futottunk. De még a puskájukat sem vették le. Látták, hogy csak egy csomó gyerek bújik elő az erdőből. Bevittek az őrszobára, enni adtak és másnap tovább átáztunk Kaposvárra^ Akkor már dr, H*jdn Gyula Kaposvárról irányította Dél-Dunántúl politikai életét. Alapos volt a szervezeti élet, de maga is tudta, hogy katonai szervezés nélkül nem lehet eredményeket elérni a fiatal Tanácsköztársaság javára. Ezért Török József alezredes parancsnoksága alatt megszervezték az első vörös dandárt. Hajdú üzent haza: válogassák ki, hogy kit tartanak alkalmasnak vöröskatonának és ezek jöjjenek Kaposvárra. És jöttek is szünet nélkül. Egy reggelen beállított a főhadiszállásra a teljes szabolcsi bányászzenekar. Biztosan kell a Vörös Hadseregnek rezesbanda is! De jöttek diákok is, akiknek sorában Parragi György és társai kétségbeesett arcot vágtak, amikor elutasították őket, mert még nagyon fiatalok voltak. — Nekem szerencsém volt — beszéli tovább Pusztai Ferenc. — Azt mondtam, hogy már elmúltam 18 éves, pedig a valóságban csak 16 voltam akkor. Ezért is, meg azért, mert négyünk közül én voltam a legélénkebb, engem felvettek a Vörös Hadseregbe. A Baross-lak- tanyában helyeztek el és besoroztak a 44. gyalogezred első pótszázadának X, szakaszába. — Milyen volt s ruhájuk? •— Ugyanaz, mint a sorkatonáknak, bakaruha, ds nekünk már az ál, a t Énjén sapka jutott, ez volt tulajdonképpen a megkülönböztetés is. Két hónap alatt hét zászló aljat állítottak fel a pécsi és a Pécs vidéki katonákból, kisdiákokból, akiket ugyan senki sem kénysze- rített, hogy a vörös zászló alá álljanak, csupán a lelkesedés. Harcra már nem került sor.«« — A diákszázad teljes kiképzést kapott és augusztusban akartak Érsekújvárra szállítani, hogy ott kapcsolódjunk be a proletárdiktatúra tényleges megvédésébe. Csakhogy időközben bekövetkezett az összeomlás. Mi gyalog, Mánián keresztül indultunk haza, Árpádtetőnél vágtunk át a Mecseken és a Zsolnay-gyárnál szálltunk fel a villamosra. Innen szedegettek le bennünket és szereltek le azután. így ért véget a pécsi diákok történelmi jelentőségű mozgalma. Pedig már ritmusra tudták a proletárdalt: M harcra, bátran a [zászlók alá, Dönts porba mindent, ami [burzsoá, Gyáva, aki tűr ezután [még, S félti rongyos életét, m És a pártat Poputeire még egyszer kénytelen volt dicsérő hangnemben írni a Magyar Tanácsköztársaságról, amikor riportban számolt be a fiatalság helyes proletár-ösztönéről, külön kiemelve a kisdiákok lelkesedését a Tanácsköztársasá- Bért**« Béla Harmadszor rendezték meg csütörtökön este a városi Művelődési Házban a fiatal pécsi művészek modern kamarazene hangversenyét. Ezúttal is a XX. századi zene új, előttünk még többnyire ismeretlen, érdekes és elgondolkoztató alkotásai szólaltak meg. Örömmel üdvözölhettük a nyíl vámos komceitpódiumom bemutatkozó Pécsi Fúvósötös tehetséges tagjait: Barth Istvánt (fuvola), Kircsi Lászlót (oboa), Morvay Bálintot (klarinét), Salamon Károlyt (kürt) és Kesztler Györgyöt (fagott). — Jelentősnek tartjuk vállalkozásukat és bekapcsolódásuk városunk zenei életébe azért is szerencsés, mert eddig meglehetősen hiányoltuk a fúvóshangszerek szerepeltetését a túlnyomó többségben jelentkező hegedűvel és zongorával szemben. De a fúvósötös, mely műfajilag tipikusan századunk jelensége, különösen alkalmas a modem alkotások bemutatásáira, hiszen műsorukon világszerte a XX. század zenéje dominál. A csütörtöki koncert nagy részében fúvósaink szerepeltek századunk öt komponistájának nálunk részben még előadatlan újdon ságaival. A ma élő francia Francaix négytételes Fúvósnégyese, valamint a francia Hatokhoz tartozott Milhaud héttételes, René, király kandallója című fúvósötöse mellett külön említést érdeméi az angol Bridge késői, modem hangvételű négytételes Diver- timentója. Kürt nélküli fúvósnégyes szólaltatja meg, két középső tétele a fuvola és oboa, illetve a klarinét és fagott művészei számára ad szólisztikus feladatot. Igen nagy tetszést aratott a műsort lezáró Vinter-mű. Az öt fúvóshangszerre komponált, tájfestő jellegű, skót népi motívumokat is tartalmazó impresszionista Két miniatűrt a lökésén tapsoló közönség kérésére részben meg is kellett ismételni. A tehetséges fiatal, virtuóz felkészültséggel muzsikáló fúvósok első nagyobb jelentőségű nyilvános szereplése azt bizonyítja, hogy helyes úton haladnak, amit érdemes és szükséges is folytatni. Ha érezhető volt is olykor, hogy a szokatlan hangvételű, nemegyszer rendkívül nehéz technikáid, bonyolult művek megszólaltatása egy- egy részletében kissé még meghaladja a kellé rutánnrí' nem rendelkező tehetséges fiatalok erejét, a műsor egészének színvonalas tolmácsolása rendkívül nagy teljesítményt jelent.. Külön ki kell emelnünk Kircsi Lászlót, aki Britten szinte nyaktörő nehézségű Hat metamorfózisát meglepő pontossággal játszotta le. A fúvósokra frt művek meg szoláltatása között színesen ess üdítően hatott kiét Milhaud- mű bemutatása. Mindkét mű — nem titkoltan — a nemes értelemben vett szórakoztató zene határait súrolja. Felfedezhetők bennük a brazil jazz és a modem tánczane elemei is, a Scaramouche harmadik tétele voltaképpen egy brazil szamba. A Suite hegedűre, klarinétra és zongorára c. művet Kováts András, Morvay Bálint és Gaál Mimi, a két zongorára írt Scaramouche-1 Gaál Mimi és Horváth Klára szólaltatta meg, felszabadult muzsikálással, kiváló felkészültséggel. Ivasivka Mátyás a művek jobb megértését biztosító tömör ismertető szövegének csak örülni tudott n :- zadunk zenéjére kíváncsi, lelkes és a szép produkciókért hálás közönség. —Tlt— Kosiéi PEPITA eszpresszó családi estek, iskolai ta lálkozó rendezését, olcsó, harmadosztályú áron VÁLLALJ A. Hidegkonyhai készítené nyék! Különleges italok! Jó hangulat! Figyelmes kiszolgálás' ZKNK! T A \ Telefon 10 — 30,
