Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-21 / 68. szám

2 MAPIO 1*4, MARCIT» TL Befejezte tanácskozását a Hazafias Népfront III. kongresszusa ITotytatáa ta 1. oldalról) Aj ország sorsáért aggódó hazafiak történelmünk egész időszaka alatt álmodoztak hazánkban is az egységes nemzetről, amely összefor­rottan, belső megosztottság nélkül, egy akarattal dolgo- j zik a haza felvirágzásán, a gazdasági, szociális és kul­turális kérdések megoldá­sán, — Mindez évszázadokon ke­resztül csak vágyálom és il­lúzió lehetett A feudális, majd a kapitalista kizsák­mányoló rendszer természeté­ből következett hogy a ma­gyar társadalmat kibékíthe­tetlen osztályellentétek szab­dalták össze. — A múlt Magyarországán hirdettek nemzeti egységet az uralkodó osztályok, hogy elvakítsák a tömegeket elte­reljék figyelmüket a valósá­gos gondokról és zavartalanul áldozhassák fel a munkáso­kat parasztokat és más dol­gozókat önző osztálycéljaik, a kizsákmányolás, a gazdago­dás, a területrablás szolgálatá­ban. — Nemzett egységet hirdet­tek és annak megteremtéséért küzdöttek a haladó erők is. A második világháború idején harcba hívtak a hitleri fasiz­mus, a háború ellen, a nem­zeti függetlenségért, a béké­ért E harcban sarjadtak a ma szocialistává kiteljesedő nemzeti egység, a népfront­mozgalom csírái. — A felszabadulás után a nagytőke restaurációé kísérle­teinek visszaverésére, a szó-1 dalista forradalom győzelem­re vitelére, a néphatalom ki' vívására fogtak össze a nem­zet legjobb erői. Ma, a szocializmus alapjai­nak lerakása után — ami mérföldkő a szocialista nemzeti egység kialakítása szempontjából is — múltba tűnt a bel viszály, a széthú­zás, az ezeréves magyar átok. Ami régen vágyálom volt, ma valósággá válik. Megvannak aa igazi nemze­tt egység alapjai. Rajtunk múl^ hogy össze­fogjuk és a nemzet felemelé­sére mozgósítsuk dolgozó tár­sadalmunk minden erejét. — A dolgozó osztályok szö­vetsége egyértelműen szocia­lista tartalmat kapott, az összefogás célja most már a szocializmus teljes felépítése. Kiszélesedtek az összefogás keretei. Társadalmunk vala­mennyi osztálya és számotte­vő rétege közvetlenül érdekelt a szocializmus felépítésében, és így a dolgozók összefogása az egész nemzetre kiterjed. A Hazafias Népfront törté­nelmi szerepe a jelenlegi helyzetben éppen abban van, hogy a kibékíthetetlen osztály ellen tétek megszűné­se adta lehetőségek révén aktivan segítse a szocialista társadalom politikai és esz­mei egységének a kialaku­lását, állandóan élessze és fokozza valamennyi dolgo­zó osztály és réteg, minden becsületes állampolgár fe­lelősségtudatát és aktivitá­sát a szocializmus teljes felépítésére. lista hazafiságot és nemzet­köziséget, — A dolgozó nép helytállá­sának, tudatos áldozatvállalá­sának szép és felemelő pél­dái vannak előttünk. Nehéz nemzetközi helyzetben, a Ka- rib-tengeri válság idején min­denki láthatta katonáink és egész népünk politikai érett­ségét, nyugalmát, és helytál­lását. Bányászaink komoly felelősségérzettel vállalták a vasárnapi műszakot, amikor a párt az elmúlt tél nehézsé­gei közepette hozzájuk for­dult. Dolgozó parasztságunk, megértve a gabonakérdés megoldásának fontosságát, az elmúlt ősszel eleget tett a párt hívó szavának, kezdemé­nyezésének és nagyobb terüle­ten, időben vetette el a gabo­nát. — Ugyanilyen példákat ta­lálunk az élet minden terü- leténc Munkások százezrei dolgoz­nak szocialista brigádokban, versenyeznek a munkában; tudósok, orvosok, pedagó­gusok törekednek arra, hogy a maguk hivatásában a legtöbbet nyújtsák a társa­dalomnak, az új társada­lom építésének javára. Se­gítsen a Hazafias Népfront is abban, hogy napról nap­ra gyarapodjék az ilyen, új módon gondolkozó és dol­gozó emberek száma. Őrködünk szocialista rendünk felett Társadalmunk gazdasági alapjai szilárdak, egészségesen fejlődnek — A szocializmus sikeres építése ma — mint ahogyan erről Kállai elvtárs elnöki beszámolójában részletesen szó volt — mindenekelőtt gaz­dasági feladataink teljesíté­sétől függ. Népünk alkotó energiáit, szorgalmát, találé­konyságát és lelkesedését gaz­dasági feladataink jobb el­végzésére kell mozgósítani. Társadalmunk gazdasági alap­jai szilárdak, egészségesen fejlődnek. Iparunk ötszörösét termeli a háború előttinek, teljesíti a terveket. A mező- gazdasági termelés a rossz időjárás ellenére is fejlődött Hatalmas összegeket ruhá­zunk be, hogy megalapozzuk a jövő fejlődést, de nem fe­ledkezünk meg a máról sem. — Az ötéves terv negyedik évében, 1964-ben az eddigiek­nél is nagyobb feladatokkal kell megbirkóznunk. A szo­cialista építés most azt igény­li, hogy az egész nemzet vesse latba tudását, szorgalmát, munkaszeretetét az 1964. évi népgazdasági terv teljesítésé­ért. — Gazdasági munkánk vég­ső és legfőbb célja az élet­színvonal emelése és a fej­lődés feltételeinek megte­remtése. Népünk anyagi jó­léte miatt nincs szégyenkez­ni valónk. Barát és ellen­ség látja: lakosságunk jól táplálkozik, rendesen ruház­ta odik, egészségesen, kul- : rállan, nyugodtan és biztosan él és néz a jövőbe. Tudjt ■ hogy egyes cikkekből ma is kndozik az ellátás és munkálkodunk ennek megja­vításán. Tudjuk, hogy egyes dolgozó rétegek helyzete rosz­szabb az átlagosnál, de még távolról sem tudunk minden jogos igényt kielégíteni. Kö­telességünk, hogy az életszín- vonalemelés érthető igényét összekapcsoljuk az életszínvo­nalemelés anyagi feltételeinek megteremtésével. így lesz az igény egyúttal épitő erő. A népfront is buzdítson jó és fegyelmezett munkára, helyt­állásra. Legyen hirdetője an­nak a gondolatnak, hogy ke­zünkben van az életszínvonal gyorsabb emelésének kulcsa. A népé az ország, a terme­lési eszközök, a gyár, a föld, a hatalom. A többi elsősorban a mi munkánk­tól, függ. — A beszámoló szólott ar­ról, hogy a Hazafias Népfront szerepe a következő években növekedni fog. Második öt­éves tervünk sikeres befeje­zését és a harmadik elindítá­sát, a mezőgazdasággal, az építőiparral, az iparirányítás átszervezésével, a közoktatás­sal kapcsolatban feladatain­kat és még számos más fel­adatunkat csak akkor oldhat­juk meg sikeresen és nagyobb zökkenők nélkül, ha növek­szik a' dolgozók aktivitása, a mi legnagyobb erőtartalé­kunk. Ez tág teret biztosít a Hazafias Népfront hasznos, országépítő tevékenységének. A szocialista építésben vég­zett derekas munka, a köz­életben való részvétel mind több új embert, új erköl­csű, közösségi felelősségér­zettel felruházott szocialis­ta embert neveL — Tisztelt Kongresszus, Ked vés Elvtársak, Barátaink! Nagy és egyben lelkesítő fel­adataink éppúgy, mint mun­kánk hiányosságai, a leküz­dendő akadályok ismeretesek népünk előtt. Pártunk, tá­maszkodva a tömegszerveze­tekre és -mozgalmakra — nem utolsósorban a Hazafias Népfrontra — társadalmunk nagy kérdéseit nyíltan feltár­va, a néppel együtt kovácsol­ta ki jelenlegi politikánkat Magyarországon » hatalom egyszer s mindenkorra a népé. Őrködünk szocialista rendünk felett Törvényein­ket a szocialista törvényes­séget mindenkinek megkell tartania. Amikor arra volt szükség, kí­méletlenül és a szükséges eréllyel léptünk fel a szocia­lizmus ellenségeivel szemben. Megszilárdítva szocialista rendszerünket, folytattuk az építés munkáját s a mezőgaz­daság átszervezésével befejez­tük a szocialista társadalom alapjainak lerakását — A szocialista forradalom e második nagy győzelmével — a hatalomért folytatott harc ebben az összefüggésben az el­ső — lezárult nálunk az osz­tályharc egy fejezete. Erőseb­bé vált államunk legfőbb po­litikai alapja, a munkás-pa­raszt szövetség, egységesebb lett társadalmunk. E törté­nelmi mérföldkőhöz eljutva lehetővé vált, hogy államunk a múlt harcait lezárva, álta­lános politikai amnesztiát ad­jon azoknak, akik korábban vétettek ellene. Ez — mint a tapasztalat is bizonyítja —, helyes volt és semmit sem változtat azon, hogy szocia­lista rendünk ellen büntetle- nül-senki sem támadhat sem­miféle jelszóval ezután sem. — Államunknak megvan a megfelelő szervezett ereje, honvédsége, határőrsége, bel­ső rendfenntartó erói, társa­dalmunk nagyszerű új, önvé­delmi intézménye, a munkás­őrség. Ezek keretében szocia­lista meggyőződésű, igaz ha­zafiak őrködnek határaink sérthetetlensége, népünk épí­tőmunkájának nyugalma, biz­tonsága felett. Mégis hangsú­lyoznom kell, hogy rendszerünk legerősebb tá­masza a megvalósult, torzí­tásoktól mentes, helyes, valódi kommunista politika, amelyet népünk saját poli­tikájaként ismer és támo­gat. A nép egyetértése és támogatása a mi rendsze­rünk legfőbb és legbizto­sabb támasza. (Nagy taps) — Immár közel nyolc esz­tendeje töretlen vonalú és következetes politikát folyta­tunk. Pártunk felelősséggel vette figyelembe a múlt ta­pasztalatait, a jobb- és balol­dali torzítások tanulságait. Számolt adottságainkkal. Mun kájában a marxista gondol­kodás elveit követi és hasz­nosítja a nemzetközi munkás- mozgalom, elsősorban az út­törő, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja történelmi ta­pasztalatait, tak ezzel a „csapjunk oda” jelszóval. (Nagy taps). — Lenin, a mi nagy taní­tónk nagyon pontosan és világosan meghatározta a proletárdiktatúra lényegét. A proletárdiktatúra rendel­tetése az, hogy erő és hata­lom legyen mindenféle kapi­talista restaurációs kísérlet­tel szemben. Továbbá legyen szervezője a szocialista tár­sadalom építésének. — Aki primitíven fogja fel a diktatúra kérdését, az per­sze el lehet keseredve manap­ság, mert a börtönökben nem sok ember ül most nálunk politikai okok miatt. Akad né­hány tucat ilyen keserű em­ber. Most hely is van (derült, ség, nagy taps), s ha már vég­képp nem akar valaki oko­sodni, lehet ilyenfajta orvos­ságot is találni. — Mi azt gondoljuk, hogy népi demokratikus államha­talmunknak, amely a proletár , diktatúra funkcióját tölti be, feladata, hogy erővel és ha kell, elnyomással védje a nép szocialista vívmányait minden­féle kapitalista restaurációs kísérlettel szemben, akár be­lülről, akár kívülről indul az ki. De működésében mindin­kább előtérbe kerül és dón tó­vé válik a szocialista építő- munka szervezése. Ez a mi rendszerünk, államhatalmunk döntő feladata, és ezt meg­győződésünk szerint jól betöl­ti. Akinek pedig kevés a tu­dománya ahhoz; hogy vállalja a meggyőzés kissé fáradságo­sabb és hosszadalmasabb mód­szerét és csak a „kizámi-be- zámi” receptből áll egész ve­zetési tudománya, az a ni közéletünkben ma már nem boldogulhat és a jövőben még kevésbé szerepelhet. Az ilyen ellen harcolni fogúi». Gon­dolni kell arra is, hogy mi idézte elő azt a 6Úlyos hely­zetet, ami 1956-ban volt. Mi­vel kezdődött az a bomlási fo­lyamat, amely azután kedvező talajt teremtett mindenféle revizionista és elelnforradal- md uszítás számára. A gyanak­vással. Meg kell értenie min­den értelmes embernek, hogy egy nép nem lehet gyanúi» Abból kell kiindulnunk, hogy a nép a mi népünk, mi pedig a népért vagyunk, és ha a nép felelős helyre állított minket, azért tette, hogy a Javára dol­gozzunk. Hogyan lehet a nép ellenére és javára dolgozni? (Nagy taps). A jobb életért harcolunk — Politikánk lényeges elvi alapjai tehát nem változnak és nem fognak változni a módszerek sem. Politikánk ereje növekszik, s ereje min denek előtt és elsősorban a szocialista eszme erejében Pártunk politikája ezután sem változik Tál riadalmunkban új erkölcsi normák érvényesülnek a szocializmus fölényét és aiugasabbrendűségét a ré­gi kizsákmányoló társadalom­mal szemben egyebek között éppen az jellemzi, hogy tisz­tább. nemesebb erkölcsöket hoz létre. A szocialista társa­dalom megvalósítja az embe­riességnek és az igazságosság­nak mindazokat az általános elveit, amelyeket a dolgozó nép az emberiség évezredes történelme során alakított ki. De ezek az általános erkölcsi normák a szocializmus előtt, a dolgozók elnyomásán és 'm—nyomorításán alapuló tár- ' ban sohasem való­sulhat •>,,< meg. A szocialista társadalomban először jöttek létre annak a reális feltéte­lei, bogy a társadalmi gyakor- kesüljőe az emberiesség és az igazságos­ság általános elveivel. A szocialista társadalom magasabb rendű erkölcse a haladásért, a szocializmu­sért, a békéért folytatott harcban és munkában ala­kul ki és valósul meg. A társadalom ügyéért, a né­pért, a haladásért érzett fe­lelősség, áldozatvállalás összhangban van embertár­saink megbecsülésével és önzetlen segítségével. A szocialista erkölcs magában foglal olyan új erkölcsi elve­ket is, amelyek csak a mi tár­sadalmunkban alakulhatnak ki: a szocialista munka elvét, as egyéni és társadalmi érde­kek összhangjára támaszkodó közösségi szellemet, a —• A Hazafias Népfront kongresszusán e nagy nem­zeti tömörülés jövendő útjára tekintve, a legfőbb, amit én a kongresszusnak Központi Bizottságunk meg­bízatása alapján és nevében mondhatok, az, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártnak, társadalmunk ve­zető erejének politikája ez­után sem változik. (Taps.) — Nem változik természet­szerűen népfrontpolitikánk sem. Az osztályszövetség, mely a munkásosztály veze­tésével a szocializmus építé­sében létrejött — a munkás- osztály, a parasztság, az ér­telmiség szoros együttműkö­dése — folytatódik. A társa­dalom tényleges szükségletei­nek kielégítésében a városi kispolgárság is megtalálja a maga hasznos tevékenységé­nek területét és ezzel saját becsületes munkája révén bol­dogulását is. — Mai szövetségi politi­kánkra mindaddig szükség lesz, ameddig fennmaradnak az egyes dolgozó osztályok határai. Nem lehet jobbra húzni az ország szekerét. Hiú ábrándokba ringatják magu­kat azok, akik azt hiszik, hogy szocialista demokráciánk kiteljesedése liberalizálódás, és reményt nyújt kapitalista elemek visszacsempészésére rendszerünkben. Szocialista demokráciánkat ml tovább fejlesztjük, de a termelési eszközök köztu­lajdona megmarad és to­vább szilárdul: az embernek ember által való kizsákmá­nyolása sóba vissza nem tér. Magyarországon szocia­lizmus lesz, s népünk és társadalmunk a kommunis­ta társadalom felé fejlődik. (Nagy taps) — MtadenMneft a» értenie azt la, hogy hazájnfctjan eltemettük. Magyarország nem talaj, és a jövőben sem lesz az baloldali kalandorok számára, j Pártunk sem jobbra, sem bal­ra nem változtat politikáján, amelyet súlyos tapasztalatok árán érteit ki népünkkel együtt. Hit a politikát egész pártunk egységesen vallja, s munkásosztályunk, népünk, a milliók meggyőződéssel köve­tik. — A jobboldal, amikor tá­madott, úgynevezett demokra­tikus szocializmust, demokrá­ciát és több szabadságot köve­telt. De nem mondta meg ki­nek. Mi azonban emlékszünk a törétnelemre: az ellenforra3 dalom már Oroszországban, a polgárháború időszakában megkísérelte a fiatal szovjet állam ellen mozgósítani a po­litikailag tisztán nem látó em­bereket azzal a jelszóval, hogy szovjet hatalmat, de kommu­nisták nélkül! 1919-ben is az­zal uszították a társadalmi kérdésekkel teljesen tisztában nem lévő embereket a Tanács- köztársaság ellen, hogy de­mokratikus szocializmust kö­veteltek. Mint látható, az 1956- 06 revizionista, ellenforradal­mi propagandisták és impe­rialista sugalmazói nem talál­tak ki semmi újat. — A baloldal is adott ne­künk leckét Ez is eltartott néhány évig, volt alkalmunk tanulni belőle. Érdekes egyéb­ként, hogy a baloldali elhaj­lók is a marxista elméleten pontosan el nem igazodó és a társadalmi kérdésekben pon­tosan tisztán nem látó embe­rekre appelláitak. Közismert, hogy vannak emberek, akik szerint a diktatúra annyi, mint odacsapni. A diktatúra azonban nemcsak annyiból áB, hogy csapjunk oda. Mert az igazság az, hogy amikor eze­ket a primitiv jelszavakat hir­dették, még oda aem tudtaíc Hiszünk eszménkben, hiszünk abban, hogy az emberek fej­lődnek és nézeteik változnak, de szocialistává változnak és nem visszafelé. Vannak és még lehetnék súlyos idők, ne­héz helyzetek. Népünket olyan szellemben szeretnénk nevel­ni, hogy ha kell, kész legyen meghalni is a nép új világáért és jövendőjéért. De nem azzal a frázissal dolgozunk, hogy halj meg. Mi az életre gondo­lunk, és azt mondjuk, hogy élj és dolgozz a szocializmusért. (Taps). — A ml ssen ünkben nem bűn, ha az emberek a szo­cialista társadalom építése közben is keresik anyagi boldogulásukat. Vélemé­nyünk szerint a szocializ­mus építésének igazi lendí­tő ereje akkor jelentkezik, ha az eszme és az érdekelt­ség egy irányba hat. — Lenin mondotta annak idején, hogy a szocialista tár­sadalmat nem lehet elképzelt emberekkel felépíteni. A szo­cialista társadalmat csak o'yan emberekkel lehet felépíteni, akik vannak, akik élnek. Hogy a legvilágosabb példát mond­jam: parasztságunk a szocia­lista útra lépett. Belépett a termelőszövetkezetekbe és ez­zel megteremtette a szocialista mezőgazdaság alapjait, de látni akarja munkájának ered­ményét. Bűn ez? Nem bűn. Nem minden parasztember marxista és ha a munkaegység 16 forint, akkor a nem mar­xista parasztember annak meg felelő híve a szocialista me­zőgazdaságnak, ha pedig 43 forint, akkor olyan híve a szocialista mezőgazdaságnak (Nagy taps). — Nem szűnünk meg pro­pagandamunkát végezni az is­kolákban és az egyetemeken, marxista képzést adni tanfo­lyamokon, mindennapos agi- tációt végezni. De nagyon fontos, hogy az eszme foko­zódó erejét segítse az ugyan­azon irányban ható anyagi érdekeltségi Ml a szórtál izmos építésé­nek lenini elveként tisztel­jük és alkalmazzak az esz­me és az érdekeltség egybe­esését. A jobb életért har­colunk és velünk jönnek azok az emberek, akik jobb életet akarnak teremteni maguknak. Mi, kommunisták ha kell, tényleg meghalunk pártun­kért, de tudjuk, hogy népünk­nek nem azért keli a szocia­lista társadalom, mert élt egy­szer egy Marx Károly nevű ember, aki leírta azt, hogy a kapitalista társadalmat szo­cialista társadalom fogja fel­váltani és mert egy rovatban ki kell pipálni, hogy ez vég­re van hajtva. (Derültség). Azért kell, mert a marxizmus tudományos világnézet, amely már a gyakorlatban megvaló­sult, igazsága bebizonyosodott, azért kell szocialista társada­lom, azért kell Marx, Lenin, az elmélet és a párt, mint fegyver, hogy a szocialista társadalmat megvalósíthassuk népünkkel együtt, népünk ja­vára. A békés egymás melleit élés elvét valljuk — Ugyanaz a következetes­ség. amely belpolitikánkat jellemzi, vonatkozik külpo­litikánkra is. Ml, a Szovjet­unió, a varsói szerződésben tömörült országok, az ösz- szes szocialista ország szö­vetségesei vagyunk, a gyar­matosítás ellen küzdő népek harcostársainak és szövetsé­geseinek tekintjük magun­kat, a társadalmi haladás erőinek, a békét védelmező erőknek a szövetségesei va­gyunk és maradunk. Rendíthetetlenül és változatla­nul valljuk külpolitikánk alapelveként a békés egymás mellett élés elvét Minden or­szággal, függetlenül társadal­mi rendszerétől, normális kapcsolatokra, mégpedig nor­mális diplomáciai, politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatokra törekszünk. — A kulturális kapcsola­tokról meg kell jegyeznem, hogy egyesek nyugaton azt szeretnék, ha előbb és több kulturális lenne, és utóbb és kevesebb gazdasági kapcso­lat — Persia, kell, feltétlenül kell kulturális kapcsolat mert IM vtCfMk a népek burát­• tartozik, hogy a népek köl­csönösen ismerjék egymást, is­merjék egymás művészetet, zenéjét, szobrászatét, festésze­tét irodalmát. De az igazat megvallva, úgy tűnik, hogy az USA kormánya, meg az angol kormány a libamájat szíve­sebben importálja tőlünk, mint a kommunista eszméket. Mi viszont azt mondjuk, hogy szívesebben hozunk tőlük pl. jófajta vegyészeti berende­zést mint kapitalista eszmé­ket, annál is inkább, mert ilyesmiből némi poros tarta­lék még nálunk is akad a kamra zúgában, azt is ki kell söpörnünk. (Élénk derültség és taps). — A békés egymás mellett élés persze kockázattal is jár. Ez természetes. A művészed­ben is van kockázat és a rendszerek összehasonlításá­ban is van kockázat, de ezt a kockázatot mi vállaljuk, mert a helyzet úgy alakul, hogy ha a rendszerek jóságá­ról kell vitatkozni, akkor a fő kérdésben ellenfeleink'- • nincs mit mondaniok. Mert ; fő kérdés az, hogy a terme­lési eszközök magántőkések birtokában legyenek-e, vagy tret^tatta m 4, •Haton« i * %

Next

/
Thumbnails
Contents