Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-20 / 67. szám

1984. MÁRCIUS 38. mapiA Hatvan áj telein a Msfczeirtmártoiii tsz-tea A Dráva-parti Felsőszent- mártonban — a Zrínyi Mik­lós Termelőszövetkezet leg­utóbbi közgyűlésén — hat­van új tagot vettek fel. A belépők mintegy nyolcvan százaléka nő és nagy részük fiatal. Belépésük közvetlen indítéka a termelőszövetke­zet jó zárszámadási eredmé­nye volt. Az évközben kifi­zetett hárommillió forint után ugyanis a zárszámadáskor to­vábbi másfél millió forintot kaptak a tagok. Felsőszen tmártonnak külön­leges helyzete van Baranyá­ban. Nemcsak arról neveze­tes, hogy a megye legna­gyobb horvát nemzetiségű községe, hanem még inkább aról, hogy a múltban innen került ki a legtöbb cseléd, napszámos, alkalmi munkás. A magyarázat: amíg a bara­nyai parasztemberek átlago­san több mint tíz hold föl­det műveltek, itt egy család­ra mindössze két és fél hold jutott. A földínség problé­máját végül is a termelő- szövetkezet létrejötte oldot­ta meg. Az állandóan belterjesedé gazdaságban egyre több mun­káskézre van szükség. A jö­vőben például ezer holdat fognak öntözni Emiatt itt helyezik üzembe tavasszal a Dráva első öntözőhajóját. 185 holdon kertészetet alakítot­tak ki, ahol mintegy másfél­száz vagon zöldséget termel­nek majd. Hy módon az Idén már 555 ember tud foglal­koztatni a Zrínyi Miklós Ter­melőszövetkezet. Pécs modern negyede lesz a szigeti városrész ötemeletes házak között magas pontházak - Több szintes garázsok — Négy teljes lakókörzet Megelőzték a felnőtteket A Bikali Állami Gazdaság alapítványa feteta ilapMon létesí­tett a’ Bikáit Állami Gazdaság. Lehetővé teszi jól dolgozó, vza&m&ilag Állandóan fejlődő dolgozói számára, hogy meg­kapják a „BlhaU Állami Gaz­daság kiváló dolgozója'’ jel­vényt és elmet, a „Szakma kiváló mestere” oklevelet és ezer forint pénzjutalmat. Az alapítványban előirt szinteket már több dolgozó teljesítette és Jó hatást váltott ki az ál­lami gazdaság munkásai kö­rében. A kitüntetések odaíté­lésére augusztus Só-án kerül 1980-ig több mint 40 ezer lakás felépítését javasolja Pécs város területén a lakás­építési program. Nyilvánvaló, hogy ez a tény örvendetes, hi­ssen a lakáskérdés végleges megoldását is jelentené, ugyan akkor városunkat úgymond középnagyságú várossá fejlesz­tené A lakosság száma ilyen arányú építkezések és persze munkaerő-szükséglet folytán körülbelül 220 ezerre növeked­nék. HOL, MERRE ÉPÍTSÜK A LAKÁSOKAT? A város általános rendezési tervét a Pécsi Tervező Válla­lat még 1961-ben elkészítette. Az is elfogadott álláspont, hogy a várost nem kell to­vább nyújtani kelet-nyugati irányban, inkább az elavult városnegyedeket kell szanálni és helyükön megfelelő új ne­gyedeket kialakítani. Ily mó­don került előtérbe többek között az Alkotmány és Dok­tor Sándor utcák környéké illetve a Szigeti városrész el­nevezésű terület nagy részé­nek teljes újjáépítési terve. E területen — a Tervező Vállalat által végzett lpkás- és épületvizsgálatok tanúsága szerint — az épületek túlnyo­mó része annyira leromlott állapotban van, hogy a felújí­tásuk nem gazdaságos, ezen­kívül pedig az épületek nagy részéiben olyan lakások van­nak, amelyek nem biztosítják nemcsak a jövő, de a jelenlegi igényeket sem. Merre futna az újjáépítésre kerülő városnegyed határa? Keleten a Bét utca, Rákóczi út, Kórház tér, Landler Jenő utca. Északon a Buzássy Abel utca, a Damjanich utca, a Bá- licsi út, a Nyár utca, az Édes­anyák útja és az Ifjúság útja. Nyugaton a Honvéd és a Tü­zér utcák, Délen pedig a Jó­zsef Attila utca és a nywnvo; italával azonosan tervezett §­os számú főközlekedési útvo­nal zárná körül a felépítésre kerülő városnegyedet. Az új területnek, illetve a szigeti városnegyednek leg­fontosabb útvonala AZ ÜJ GYORSFORGALMÜ ÜT lenne. Az új út kétirányú, kétpályás, egyenként 10 méter szélességű nyomvonallal épül majd fel, melyet a budapesti Ut- Vasútépítési Tervező Vál­lalat (UVATERV) készített el. Az új út a József Attila utcá­val azonos nyomvonalon hálád a Megyeri útig, majd az Athy- nai utcával párhuzamosan to­vább Uj-Mecsakálja felé. Ehrt az útvonalat a forgalmi cso­mópontoknál, így a Petőfi ut­cánál, a Megyeiá útnál és a Tüzér utcánál a korszerű köz. lekedés igényeinek és az anya­gi lehetőségek figyelembevé­telével képezik ki. A mostani Alkotmány utca, mint közle­kedési útvonal megszűnik és csak egy-egy szakaszát hasz­nálják majd a továbbiakban járműforgalomra, egyébként gyalogos közlekedés céljára alakítják ki. A fenti utak egy-egy lakó­körzet (szomszédsági egység) peremén haladva ,azok termé­szetes határát képezik majd. A körzeten belüli lakótömbök és az ottani közintézmények ezekből a forgalmi utakból ki­ágazó mellékútvonalakon kö­zelíthetők meg. A tervezett területen belül négy teljes lakókörzetet építe­nek fel. A beépítési módoknál több szempontot vettek figye­lembe a tervezők. így például a Petőfi utca két oldalán az elmúlt évek során épített la­kóházak szintmagassága. A Doktor Sándor utca keleti sza­kaszán például a zártsorú bel­városi beépítést követően, a zárt jelleg dominál majd, de már 4—5 emeletes házaikkal. Metszési bemutató Szentmi ki oson Évről évre nagy érdeklődés mellett rendezik meg a pé­csi Szőlészeti Kutatóintézet metszési bemutatóit. Ezúttal is sok érdeklődőt vonzott a bemutató, melyet csütörtökön délelőtt a Kutatóintézet szent- miklósi telepén tartottak. E bemutatók közönsége foly­ton cserélődik, de vannak ál­landó résztvevői is, akik már évek óta minden tavasszal el­látogatnak Szentmiklósra és minden évben látnak, halla-' rak valami újat is. Az új ezúttal sem maradt el. Dr. Diófási Lajos — aki a csütörtöki bemutatót leve­zette — beszámolt arról, hogy az elmúlt két év alapján si­került tisztázni, hogy a nem takart, magas kordonos szőlő­tőkék hogyan tűrik a bara­nyai telet A Kutatóintézet tapasztalatai azt mutatják, hogy a déli, védettebb lejtő­kön fagytűrő fajtákkal na­gyobb kockázat nélkül lehet a takarás nélküli, magas kor- donművelést alkalmazni. Eh­hez természetesen jól meg kell válogatni a fajtákat. Moser- íéle magaskordon-művelésre alkalmas, jó fagytűrő fajták a Szürkebarát, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Leányka, Mus- kát Ottonel és a Kékfrankos, lágy érzékeny, magas műve­lésre nem alkalmas fajták a Bánáti Rizling, Kadarka, Afus AU, Szőlőskertek Királynője. Ez utóbbiakat csak alacsony- műveléssel, télen takarva le­het kockázat nélkül termesz­tem. ' magas lcordonoe művelés ek-nyüi igen szembetűnők nemcsak a könnyebb művel- hetőséget — metszés, talaj­művelés, permetezés, szedés stb. — illetően, hanem a ter­mésben is. A kutatóintézet te­lepén 1963-ban az ily módon termesztett szürkebarát-fajta ‘25 mázsás, 35 cukorfokos ter­mést adott holdanként, lénye­gesen többet, mint hagyomá­nyos műveléssel. Ezek a sike­rek és a több mint 14 évimé Lá: esd menyei jogosítják fel ac intézet kutatóit arra, hogy Baranya megye nagy- és kisüzemeiben egyaránt a legkorszerűbb Moser-féle ma- gaskordonos tőkeművelést, az ugyancsak korszerű, vízszin­tes, alacsonykordonos műve­lést és a Guyot-féle művelést javasolják. Az intézet munkatársai a közelmúltban több tízezer szőlőrügyet vizsgáltak meg és megállapították, hogy ezen a télen a főrügyek károsodása kisebb volt, mint tavaly. Ez­zel szemben — mint a vesz- szővlzsgálat során kiderült—, a háncs- és faszövetekben lé­nyegesen nagyobb kár esett, mint az előző télen. A teen­dő az, hogy minden gazdaság­ban állapítsák meg a kár Szá­zalékát, és a főrügyek káro­sodásának mértékében fokoz­zák a tőkék rügyterhelését. A vastag, téli hótakaró alatt a talajhoz közelebb lévő rügyek általában teljes épségben te­leltek át, a metszésnél tehát ezeket kell előtérbe helyezni. A téli fagykár „kikezelése” érdekében, mivel a szőlőkön meglehetősén erős szöveti sé­rülések vannak, az idén foko­zott jelentősége lesz a levél­trágyázásnak. Az intézet te­lepein bórsavas és karbami- dos kezelés folyik. A bórsavas levéltrágyózás a virágkötést, a megtermékenyülést segíti elő. Egy héttel a virágzás előtt kell kipermetezni a szőlő le- vélzetére 2—3 ezrelékes kon­centrációban, esetleg más nö­vényvédőszerrel együtt. Má­sik igen hatásos szer a nagy nitrogéntartalmú karbamid, melyet — virágzás után ’ — 2—S esetben 1—3 százalékos töménységben ajánlatos ki­permetezni az egyszerűség kedvéért valamilyen nővény- védőszerrel együtt Július vé- ge után azonban a karbami- dos levéltrágyázást már nem ajánlatos megismételni, mert megnyúftja c vegetációit, ki­tolja a szőlő érését $ végezetül esek «murit « Szőlészeti Kutatóintézetnek ezek az évről évre megismét­lődő rendezvényei, gyakorlati bemutatói jó szolgálatot tesz­nek a korszerű szőlőművelés ügyének. S nem kis részük van abban, hogy Baranya me­gyében egyre nagyobb tért hó­dít a magaskordonos szőlő- művelés, A túlnyomórészt 4—5 emele­tes házak között a tervez» elég gyakran alkalmazza a magas toronyházakat, a tizien- kétemeletes, vagy masabb égü leteket. A fáknak és a pár- kdknak helyet adó tervezés nyomán egy levegős városne­gyed képe alakulhat majd ki­A VÁROSNEGYED KÖZPONTJA a Steinmetz kapitány tér lesz. A Vegyipari Gépészeti Tech­nikum felépítésre kerülő nagy tömbje, a meglévő, de átala­kított laktanyaépületek egy­ségei, valamint az ezekkel szemben, de tőlük nyugatra elhelyezett 3 szint magasságú tanácsháza és a tanácsháztól északra elhelyezkedő kulturá­lis, kereskedelmi és kommu­nális épületek elhelyezésével valóban szép városközpont lesz a mai Steinmetz kapitány tér. Az újjáépítésié kijelölt szi­geti városrészben a gépkocsi- tulajdonosokra is gondoltak a tervezők. Megfelelő parkoló­helyeket biztosítanak, kis és nagy garázsokat építenek a zöldövezetben. A kisgarázsok általában 6—8 férőhelyesek, a nagygarázsok pedig a lakókör­zetek peremén helyezkedné­nek el és kétszintes megoldás­ban épülnének, kihasználva a terep adta lehetőségeket. Egy- egy ilyen nagy garázs 50—60 személygépkocsit fogadna be és a garázs mellett 4—5 állá­sos szerviz létesülne. Az épületek közötti szabad területeken mind a 3—5 éves korú gyermekek, mind a na­gyobb, 7—14 éves korú gyer­mekek részére játszóterek, kisméretű sportpályák létesí­tésére adódik lehetőség. Érde­kesség talán még, hogy az 5 szintes, vagy az annál maga­sabb épületeket bekapcsolnák a távfűtési hálózatba. Ezek az elképzelések, a ter­vek. Á III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága MEGTÁRGYALTA A TERVJAVASLATOT I és természetesen a magasabb | fórumok is megvitatják. Igaz, hogy korai még a vélemény, hisz ezt a programot így el­képzelni is nehéz, de ha végül is megvalósul, — már pedig 1980-ig meg lesz — a 220 ez­res Pécsnek gyönyörű város­része lesz és szépen, harmo­nikusan köti össze az új-me- csekaljai városnegyedet a mai belvárossaL Néha furcsa meg­lepetéssel szolgál­nak a gyerekek. Például egyes dol­gokban megelőzik a felnőtteket, s majdnem azt mondhatnám: pél­dát mutatnak ne­kik. Olykor a gye­rekeknek játszi (ez­úttal a szó legszo­rosabb értelmében!) könnyedséggel si­kerül az, amit a felnőttek vagy egy­általán nem, vagy csak nagyon nehe­zen tudnak megva­lósítani. Ott van például a klubok dolga Mo­hácson. A városi tanács most egyéb­ként felmérést is végez: mennyire töltik be a klubok a hivatásukat, mi­lyen eredményesen dolgoznak, mennyi­re látogatottak stb. A helyzet az, hogy Mohácson elég sok klub működik, if­júsági klub, nők klubja, munkás­klub, zenebarátok, cigányok, nyugdíja­sok köre, két tsz- klub és egy gyer­mekklub. Némelyik jók némelyik ke­vésbé jól végzi munkáját, sok küzd helyhiánnyal, sok a tárgyi feltételek hiányával. A két tsz-klub kicsit vál­ságba is jutott: részben ráillik a közmondás, hogy „két bába között I elvész a gyerek”. 1 Van ugyan egy j szépen szereplő j délszláv tánc- és színjátszó-csoport- I juk, elég jól műkö- ! dik a szakmunkás- képző tanfolyam, de aztán ezenkívül ne nagyon keresse senki a klubélet rtyomait. Olykor egy-egy családi est ! és televíziónézés — I más nincs. Pedig j lehetne, tervezik is, hogy majd kötetlen beszélgetéseket foly tatnak mezőgazda­sági szakemberek­kel, vitákat rendez­nek a televízió me­zőgazdasági műso­rairól, irodalmi es­teket tartanak — s ki tudná még fel­sorolni, mi min­dent belé lehetne olvasztani egy ele­ven klub program­jába. Könyvtár is kellene — ez a leg­elemibb. Nos, ezzel szem­ben nézze csak meg bárki, a gyer­mekklubot vasár­nap délelőttönként! Olyan klubéletet élnek ezek az isko­lások, hogy akárki megirigyelhetné. Igaz, „pedagógus felügyelete mel­lett”, dehát a biz­tonság kedvéért, ugye, mégiscsak jó, ha van ott egy ta­nár. Nem, mintha különösebb fegyel­mezésekre volna szükség. Csakhát — akármilyen ifjú kultúremberek szó­rakoznak is itt, azért hátha kibújik egy ik ből-mási kból az ördög — ponto­sabban a gyerek. Miből áll az ő klubjuk? Van elő­ször is egy zeneka­ruk és egy színját­szó-csoportjuk. Mindkettő tagjai odaadó lelkesedés­sel próbálnak, az­tán a többiek oly­kor figyelmesen hallgatják őket. Még kritikai meg­jegyzések is elröp­pennek. Olyan is megesik, nem is egyszer, hogy míg a zenekar próbál* egyesek táncraper- dülnek. Csak úgy, jókedvből, minden „betervezettség” nél kül. De hisz egy igazi klubban ép­pen a kötetlenség a legfőbb varázs. Az, hogy amikor egy ifjú embernek Tenkes kapitányát nézni támad kedve, besétál a klubba us megnézi a lelev .zió műsorát. 'bejtik ugye, hogy pau.zs viták is Kirobban­nak — megintcaák minden megrence- zettség nélkül?) Mások felrakja.. Kedvenc lemeze.net és elmélyült zene- hallgatásba pierú.- nek. Ismét mások sakkoznak. Ne örülj kórán-t és egyebei játszanak. A magnó arra is jó, hogy a színjátszók • rábe­széljenek, aztán visszahallgassák és megvitassák egy­más szép (vagy ép­pen nem szép) ki­ejtését. Aztán van­nak olyan klubta­gok is, akik vasár­nap délelőtt — míg otthon elkészül az ebéd, de különben is, ilyenkor nincs itt a tanulás ideje! — egyszerűen lete­lepszenek a klub­ban és elolvassák az újságokat. Klub ez a javá­ból. Senki se kény­szeríti ide a gyere­keket, mégis negy­ven tagról száz­negyvenre ugrott a létszám rövid idő alatt. És a legna­gyobb februári hi­degben . egy vasár­nap délelőtt bené­zett ide egy tanácsi előadó — s mit lá­tott? Éppen olyan sokan tevékenyked­tek a klubban, mint máskor, mintha nem is volna tél, nem is volna hideg. Szeretnek idejár­ni a gyerekek — bizoriyára ennyi az egész titok.. Miko - érünk el hason ki eredményeket a felnőtt klubokban is? — Mohácson is feleletre vár még ez a kérdés. H. r. Fedett szennyvízcsatorna Bolyban { Másfél kilométeres fedett I szennyvízcsatorna épül Bóly- I ban 800 ezer forintos költ­séggel. A terveket társadalmi munkában készítik el. Egye­lőre még csak a főutcát csa­tornázzák, de idővel a mel­lékutcákat is bekapcsolják a hálózatba. A vízhálózat bővítésére tv sor kerül: a törpe vízművet nagyobbítják 180 ezér forin­tos beruházással. Z,6 HtiUiócd Kicsit csíp még a dohány- ! por, amely a Pécsi Dohány- j gyár földszinti termének le- | vegőjében száll, de korántsem úgy, mint évekkel ezelőtt. Tisztább és üresebb lett ez a csarnok s feltűnő, hogy mi­lyen kevés ember dolgozik itt. — A gépek vették át a helyet — magyarázza Krómy Károly —. Korábban három­szor ennyi ember dolgozott itt. Az előkészítés nehéz és fárasztó munkáját már el is felejtették a gyár dolgozói, most már csak a bontó-szalag mellett hajolnak össze az asz- szonyfejek, ezt a műveletet még kézzel végzik. — Talán kezdjük az elején — mondja Krómy Károly —, s akkor mindenki előtt tisz­ta kép lesz a dohánygyár gé­pesítéséről, automatizálásáról. Az első munkafolyamat a bálák beérkezése. Ezeket a bálákat azelőtt kézzel szi- gonyozták, gőzölték. Egy éve vákumrendszerű készülék he-| lyettesiti a munkásokat. A bálabontás még kézi munka, a levelezés, csutázás Is, bár gépfűrésszel vágják le a do­hány csutkáját. Innen kezdve szállítószalagra kerül a do­hány és a töltőgépekig meg sem áll. A hosszá gépsor elején, j intet egy óriási zffié hal szá­jában tényleg eltűnnek a sár­ga dohány! evői a. ^5« -u kor látom viszont őket — már a térem túlsó végén —, amikor kés alá kerülnek. —’ A bálabontástól'A. .Vágó­gépekig én vigyázok er;e a hosszú gépsorra — mondja Balázs József —. Ez a kocka­alakú a siló. Itt keveredik össze a sokféle dohány. A Terv cigarettában például van libanoni, albán, török, Jor­dániái dohány, s amint hal- lom, nemsokára abesszin do­hányunk is lesz. Nos, ezek a jó magyár fajtákkal összeke­verve elég jó aromát adnak a cigarettáknak. A vágógép mellett Harcos Imre áll. — Mit tudna Harcos elvtárs elmondani erről a gépről, aho­gyan itt nevezik: a ROTÁ­CIÓSRÓL? —■ Hát kérem, ez egy nyu­gatnémet gép, a HAUNI cég készítette Hamburgban, ügy hallottam másfél millió volt ez az egy, a másik szintén. — Szóval kettő van ebből a vágógépből? — Igen Egyiknél ha üzem­zavar fordul elő, rögtön rá­kezdünk a másikkal, mert a gyártásnak ez a szive. A do­hányvágás. Harcos Imre egy magasabb múanyagpadlójú szerkezeten áll, ott igazgatja a villogó ké­sek alá a dohányleveleket — A régi gépek teljesítmé­nye éránktat 200 kiló woU, 'í*k fejenkjrvt WlAt híd­nak egy óra alatt összevágni. Üzemzavar még nem volt, egyszer ugyan vasdarab ke­rült bele, kicsinálta a kése­ket, de megjavítottuk, nem álltunk sokat. Január óta szépen mennek, nincs velük baj. Harcos Imrét már korábban is ismertem, a gyár kapuja melletti dicsőségtáblán talál­koztam fényképével és nevé­vel. Tíz év óta vágja a do­hányt. — Kétmilliárd-hatszázmillió cigarettát készítünk ebben az évben — tájékoztat Krómy Károly. Amint látom, egyre köny- nyebben készítik. A vágó nagyszerűen dolgozik, a se­lyemszálú folyón »»«vro ! ft I • a dohány-utánpótlást a lagra, amely felviszi inn. harmadik emeletre, ahol i. töltik a megfelelő hüvelyi­be. — Sokat változott a műn , — mondják az asszonyon — a gépek sokat seg. nekünk. Fent az emeleten a gyai- tásvezető a jövő képét vetíti elénk automatizált előkészítés, folyamatos gépsor, amely el egy asztalkáról irányítani majd. Ha valaki megkérd: né: mikor lesz az még válaszolnák, két éven , A Pécsi Dohánygyárban példamutató műszaki fejlesz­tés folyik. — S7jrís I ♦

Next

/
Thumbnails
Contents