Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-18 / 65. szám
WAIPf-O fl nyugodt Nap éve lapra mutat — De után a ♦wst a csülagásrok a Nyugodt Nap Nemzetköz Éveként tartják számon. De mit Jelent ez vajon, és mit tesznek a csillagászok • nemzetközi év keretében? A válaszért a bajai esűlag- Hcsgálóhoz fordulunk. Dö- Magyarországoo Ül Márton, a csillagvizsgáló vezetője, az egyik legillefcótaseöb ebben a kérdésben. floiksr i In „wn csinál SOBii!“ Sit ink lm bevezetett as Irodába, anwty ugyan csak félig látszik Irodának — amennyiből papírok hatalmas tömegesbe bánik a «nem, a az Íróasztalon óriást (veken rubrikáik, számok és titokzatos betűjelek. — Sínkkel dolgosunk — mondta aejnálkozva ni Márton. Sajnálkozva, mert hisz a nagyközönségnek egyáltalán nem érdekes a «rfmoszlopök végtelen sora, nem érdekes közvetlenül az a munka sem, amit a csillagász végez, — mert hiszen mit csinál a csillagász? Nemcsak nézi és fényképed az eget, hanem sokkal inkább számol. Hétjegyű loga- ritmustábla, és adatok, adatok. Ebből jönnek a következtetések, az eredmények — amelyek viszont már érdekesek mindenki számára. De — vigasztalásod hedd mondjam el — azért van itt két ..igazi" kupola, néhány kor szerű, kitűnő távcső, különleges szputnyilevizsgáló távcsövek, aztán aok egyéb műszer, különleges órák, amelyek századmásodpercnyi pontossággal mérik az időt... — Mielőtt a Nyugodt Nap Nemzetközi Évére áttérnék — kezdi» a csillagász — előtte egy „kiselőadást" kell vé- gigélveznie... A „kiselőadás" lényegét most én is továbbadom, hátha rajtam kívül még mások se tudták ezeket a dolgokat ilyen pontosan. A Nap — ennyit még mindenki tud — nem állandó, hanem folyamatok mennek végbe benne, amelyeket úgy nevezünk; napfolttevékenység. E folyamatok nagysága, gyakorisága sem állandó, van amikor Igen erős a naptevékenység, • van, amikor a minimumra csökken. A minimális tevékenységtől a maximumon keresztül ismét a minimumig — ez a napfolttevékenység 11 éves periódusa. 1958-ban, mint bizonyára emlékeznek rá. Nemzetközi Geofizikai Év volt — máskülönben a napfolttevékenységi maximum éve. Már akkor tud ták a csillagászok, hogy az idei évben „nyugodt” lesz a, Nap, • ezért hirdették meg az' idei — tulajdonképpen szintén geofizikai — nemzetközi évet Ez évben tehát a Nap „nem csinál semmit”, vagyis szinte alig találhatók rajta napfoltok. Minden hatása, köztük a Földre gyakorolt hatások is, most a legkisebbek. „Idöjóslás" napfoltok alapján Ezek a hatások eléggé változatosak. Amikor a Napból, ebből a hatalmas, izzó gáztömegből a kitörések hőt rádió- sugárzásokat, anyagi részecskéket, s persze fényt hoznak magukkal, ilyenkor kb. 72 óra múlva a földmágnességet jelző műszerek vadul táncolni kezdenek, a rövidhullámú rádiók órákra megsüketülnek, észak- sarki fény Jelenik meg — és a hatások további egész sora következik be. Az időjárásban kevésbé érzékelhető a hatás, bár kétségtelen, hogy napfoltmaximum idején az Egyenlítő táján néhány tized fokkal alacsonyabb a hőmérséklet — Ez az, amit nem veszünk észre — mosolyog ül Márton, — mert az emberek hajlamosak a több esőt, hidegebb telet stb-t a napfoltokra fogni. Bár magam Is kijelentettem nemrégiben, hogy a napfolt- tevékenység hatására keményebb télnek kell következnie, így is lett, s egy közeli tsz- ben, ahol ezt hallották, időjósként tisztelnek azóta. Pedig megtörténhetett volna, hogy a jóslat nem válik be. A Nap hatása a Földre nem ilyen egyszerű és közvetlen, ■ a legtávolabbrói sem kiderített még. Vizsgálták azt az érdekes kérdést is, hogy pL a műtétek után fellépő indokolatlan vérzések, rosszullétek, esetleg hir télén bekövetkezett halálozások, valamilyen módon szintén összefüggnek a napfoltokkal. Bár zavarólag hat, hogy ilyen jelenségek akkor is előfordulnak, amikor frontátvonulások vannak. Igazi, a Nap szerepe a frontváltozások létrejöttében is megtalálható. De azért a kérdés korántsem könnyen eldönthető. Ha számszerűen meg tudnák határozni: a napfoltok száma így vagy úgy változott, s ennek eredményeképpen ilyen arányban és ilyen módon következtek be az egyes jelenségek — az már hatalmas eredmény volna. De sejteni lehet, hogy sok adat, különféle jelenségek egybevetéséből alakul majd ki egy ennél sokkal bonyolultabb összefüggés. Miért is dolgoznak hát a csillagászok? Hogy majdan, ellépve távcsövük és számításaik mellől, szólhassanak például az orvosoknak: a Nap miatt most néhány napig ilyen és ilyen műtétektől tartózkodjanak... Az lüTEROBS Ex az ábránd. A jelenlegi valóság egészen másmilyen. Óriási adathalmazokat gyűjteni, minél pontosabb mérési eredményekhez jutná — ez a főcéL Baján is mindennap — amikor lehet — fényképezik a Napot Másutt a Föld mágneses erejét mérik, ismét másutt az egyéb jelenségeket figyelik. De mi az, ami egyelőre megzavarja a mérési eredményeket, eltéríti a következtetések egyenes vonalát? Az, hogy a Föld felsőbb légréte- geinefc sűrűsége változó. S hogy túl egyszerűnek ne tűnjék a dolog: nemcsak a magasságtól függően változik, hanem egy-egy adott helyen sem azonos minden időben. — Valamikor végeztek erre vonatkozólag számításokat a tudósok — mondja ül Márton, s némi tiszteletteli humorral a falon függő, teleírt papírmesterséges hoklak adatai halomra döntötték a számításokat Kiderült, hogy a felsőbb légrétegek sűrűségét nem ismerjük. Hát most ez az egyik fő feladat. A falon függő papírlapon a mesterséges holdak listája szerepel. Már meghaladják a háromszázat Pontos számítás A mesterséges holdak egy bizonyos időpontban elfoglalt pontos helyét elméletben kiszámítják. Aztán megmérik, hogy hol is van tulajdonképpen. S az eltérésből — nem túlságosan egyszerű módszerekkel persze — kiszámítják, hogy milyen sűrű anyag volt az, amely éppen ennyire eltérítette a holdat. Igen ám, de ha egy állomás megméri a hold helyét, az a mérés nem pontos. Ha azonban már két állomás méri, az eredmény jobb lesz. Adott időpontban a Föld különböző pontjáról látják azt az apró fénylő pontot — így aztán a helye a hatalmas távolságok ellenére viszonylag pontosan ' meghatározható. Nem beszélve arról, hogy amennyiben több állomás figyel egyszerre egy mesterséges holdat, akkor az eredmény már meglepően jó lesz. S körülbelül ez a lényege az INTEROBS -programnak, amelyet 111 Márton dolgozott ki. Először két német szputnyik- megfigyelő állomást kért meg az együttműködésre, s amikor az eredmény őt igazolta, publikálta elképzelését, majd Leningrádban a csillagászok konferenciáján előadást tartott róla. A módszer mindenkit megragadott, s a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának csillagászati tanácsa határozatot hozott: ki kell terjeszteni a programot. Azóta ez meg is történt, s 111 Márton, aki a program koordinátora lett (a bajai állomás pedig a számító központ, az adatok feldolgozásának, értékelésének illetékese), elégedetten mutatja a térképet. Archangelszk, Rjazany, Riga és még egy sereg város helyét jelöli a kis karika. — Fényképeznek, mérnek ezeken a helyeken mindenütt, aztán Bajára befutnak az adatokat tartalmazó — különleges titkos írásként ható — táviratok. Az INTEROBS-program Is a Nyugodt Nap Nemzetközi Évének keretében zajlik. Azt bizonyítja, hogy a tudományban is hatalmas jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek« Haliam» Erzsébet A Pécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye Figyelemre méltó, gtfncscn összeállított és megérdemelten nagy sikert aratott műsorral lépett a közönség elé vasárnap délelőtt és hétfőn este a Pécsi Filharmonikus Zenekar. A Sándor János vezényelte koncerten három mű hangzott és temperamentum-egyéniségéhez a műsor második része még közelebb állt Manuel De Faliának, a spanyol zene Bartók és Kodály útján járt kimagasló egyéniségének „A háromszögletű kalap'’-szvitjét Sándor a közelmúltban a Zeneakadémián Is átütő sikerrel pertoárrmlcfrt siereri esésen bővítette, a hallgatóságnak az egészen modem zene Iránt még bizalmatlan részében is kedvező hatást keltett, a tolmácsolás magas színvonala pedig örvendetes és maradandó élményt nyújtott — nt — <Aíűuef\ SZÍNHÁZ ! tMföi el: a kiindulás Beethoven viszonylag ritkábban hallható II. Szimfóniája volt, míg a folytatást a XX. század két érdekes egyéniségű zeneszerzőjének, Aram Hacsaturján- nak és Manuel De Faiiának egy-egy gazdag koloritú alkotása jelentette. A hangversenyt a rendkívül nagy erőpróba előtt álló Pécsi Filharmonikus Zenekar a fáradság legkisebb Jele nélkül, elismerésre méltó odaadással, a muzsikálás őszinte örömével, hibátlanul játszotta végig. A vonósok egységesen szép tónusa, valamint a szó- lisztikusan is helytálló fúvósok teljesítménye külön említést érdemeL Sándor János eleven, derűs, mozgékony egyénisége rányomta bélyegét az egész produkcióra. A n. Szimfónia lendületes frissessége, tobzódó életörömet árasztó dallamvilága melléit nem sikkadtak el a megsüke- tülés rémétől megriasztott, drámai végrendeletét fogalmazó Mester bensőségesen lírai és komorabb színei sem. A partitúra nélküli vezénylés alkalmat adott Sándornak arra, hogy a mű tökéletes Ismeretének birtokában a legapróbb részletekre Is kiterjedjen figvelme. és kiváló formaérzékével hatásosan építse fel a művet. Már e szimfónia tolmácsolásával sikerült magával ragadnia a zenekart éppígy mint a közönséget. Mégis úgy éreztük, hogy Muris? János csupa-ritmox vezényelte. E mű tartalmazza mindazokat a zenei elemeket, a lírai pasztelltől a légharso- góbb táncos forgatagig fokozódó színskálát, a jellegzetes ritmust, melyek Sándor igazi életei emét jelentik. Magával ragadó karmesteri technikája különösen az ilyen virtuózfeladatok megoldásában dominált, de hasonló erényekről adott számot az örmény származású Aram Ha csaturján, a szovjet zene legeredetibb alkotó egyénisége zongoraversenyének kíséretekor is. E mű, jóllehet még a formakeresés, a francia ráhatások jegyében született, telve van buján érzéki, keleties színhatású, az örmény népdalkincset tudatosan felhasználó melódiákkal, eredeti módon alkalmazott, még a koncertáló zongorát is részben ütőhangszerként kézelő hangeffektusokkal. Mindez hihetetlenül nehéz feladat elé állította Nemes Katalin zongoraművésznőt, aki az egzotikus szépségű, bonyolult ritmikájú művet energikusan, szédületes technikai bravúrral, fölényesen szólaltatta meg. A nagy erőfeszítést igénylő, fárasztó produkció után felcsattanó tapsot Nemes Katalin egy rövid Chopin-keringő eljátszásával viszonozta. A hangverseny végén a közönségnek zenekart és karmestert köszöntő forró tetszésnyilvánítására a D* Falla mű első tételét meg kellett Ismételni. E mfl- BJt megszólaltatása rend reA MARTAK RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19*4, március 18-1, szerdal mOsont a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Munkás hétköznapok krónikája. — összeállítás. — A tartalomból: A Hazafias Népfront kongresszusa elé. — Egy érdekes újítás — Találkozások: A népművészet mestere. — Falusi aktualitások. — Népzenei album. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Vidám ritmusok. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Hírek, tudósítások. 18.35: Muzsikáló Pécs. Részi etek Horváth Mihály könyvéből. H. rész. 18.55: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Zenéről zenére. Közben: 1. Könyvespolc. 2. Egy üzemvezető ferde nézeteiről. 3. A szolgáltatások tapasztalatai a pécsváradi járásban. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZINHA2* Nemzett Színház: Osztrtgás Jftet (este T órakor). Odry-bérlet. Tájszínház: Susmus (este tA 8 órakor}. Sumony. MOZft Part:: TM muri (4, f éa I órakor). Petőfi: Láng az utcákon (4, 8 és 8 órakor, szélesvásznú) Kossuth: 3+2 (4 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Bumeráng, Egyedül, Dallam és ritmus TT., Szeretet, Ross* Játék. ^Előadások 11 órától 1 óráik folyta tólakoean). Építők Kultúrotthon»: Az ototoó izerelem (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Boccaccio 70. n. (« órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Jószerencsét (Pécsszabolcs): Nyomorultak L, IL (5 órakor, *oé- lesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Germinal (7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Vörös Csillag (Bóly): Bemutatom Balujevet (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Minden az embereké marad (6 és t órakor). Zrínyi (Szigetvár): A nagy riport Í8 órakor). Táncsics (Siklós): üresjárat (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNANTÜLI NAPLÓ A Maeysr Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u 11. Telefon: 15-32. 15-5»; 17 éra után: 50-11. Belpolitikai rovat: 31-tt. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u. ti. Telefon: *15-32. 15-53. 50-0«. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10. ** Felelős vezető: Melles Rezsfl, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra ML— Pt Indexszám: MM. glossza Tsz-közi építőipari társulások A kiket a tavalyi meglehetősen bosszú tél el* menesztett az építőiparból, a tavasz folyamán zömmel ismét elfoglalták munkahelyüket. De elég sok szakmunkás maradt véglegesen szülőfalujában és a termelőszövetkezetekben vállalt munkát. A tsz-ek tárt karokkal fogadták a szakmunkást —• így hát többen gyökeret eresztettek. Ha mindig nem is akadt szakmunka számukra, a szövetkezet vezetősége foglalkoztatta őket a mező- gazdaságban. És éppen ez szülte a visz- szás helyzetet. Közismert, bogy a nagy állami építőipari vállalatok igen sok munkahellyel rendelkeztek. Munkájukra nemcsak az ipar és a lakásépítési program tartott igényt, hanem a mező- gazdaság is: - Istállók, fiazta- tók, gépműhelyek és más gaz dasági épületek kivitelezésére kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek. így aztán gyakran előfordult, hogy a falusi építkezésen — a munkaerőhiány miatt — kis létszámú szakmunkásgárda dolgozgatott, holott a termelőszövetkezeteknek Is voltak kőműveseik, ácsaik, csak éppen nem a szakmában dolgoztak vagy legalábbis nem mindig. Ezért vált szükségessé, hogy például a siklósi járásban létrehozzák az úgynevezett „tsz-kőzl építőipari társulásokat" — a járás párt- és tanácsi vezetőinek támogatá- sávaL A Járás területén t I- zenőt tagú brigád alakult azokból ss építőmunkásokból, akik egyébként tagjai valamelyik termelőszövetkezetnek. Egy-egy brigád átlagos létszáma 55—30 fő s akad olyan társulás, amelynek létszáma eléri az ötven—hatvan főt is. A siklósi és a dráva- sztáral termelőszövetkezelek énftőbrleádja! élén egy technikus áll. s a eél az, hogy a többi brigádok élére Is képzett műszaki vezetőket állítsanak. MHven céllal alakultak a brigádok? Tulajdonképpen alig akad a siklósi járás 30 termelő- szövetkezete között olvan, amelyik erre az esztendőre, de — természetesen a kővetkező évekre is — ne tervezne komolyabb építkezéseket. Ha a már meglévő brigádok kapacitása engedi, a beruházások kivitelezését elvállalhatják, s a mezőgazdaságban fokozatosan átvehetik az állami építőipar kisebb igényű tervfeladatalt. Fokozatosan persze, hiszen ezek a brigádok nyilvánvalóan csak úgy tudnak hatékonyan dolgozni, ha megfelelő műszaki gárdával rendelkeznek, továbbá biztosítanak részükre elég anyagot, szállítóeszközt, gépeket. Nehéz követelmények ezek, de a termelő- szövetkezetek —közösen — megteremthetik ezeket a lebclőséeeket. A termelőszövetkezetek építő brigádjainak feladata természetesen nem szűkül le kizárólagos szövetkezeti építkezésre, hanem vállalhatják a községi tanácsok KttRA-terveinek kivitelezését. Illetve a magánrendelésű falusi családi házak építését Is. A járás vezetői a termelőszövetkezetek vezetőségével egyetértésben a járás bárom legnagyobb községében — siklóson, Villányban és Sellvén — esrv-egy kibővített létszámú hrl-ád szervezésit tartlák fontosnak. Ezek « brigádok a komolyabb építkezéseket bonyo Irtanák le. A tsz-közl építőipari társulás kedvezően befolyásolja majd a falun élő építőipari szakmunkások szakmai előmenetelét is. ók maguk nemegyszer kifejezésre juttatták aggodalmukat, hogy a járás termelőszövetkezetei folyamatos szakmunkát nem mindig tudtak biztosítani számukra, holott ezt az Iparágat hivatásul választották. Aggodalmuk érthető volt. A társulás most szervezett kollektívává kovácsolta a szakmunkás-gárdát^’ és így az összpontosított munkaerő révén sokkal nagyobb hasznot holtának majd a termelőszövetkezetek részére Is, mint egyébként. A termelőszövetkezetek beruházási programjait ezekben a napokban gyűjtik ösz- sze, hogy aztán egy nontos ütemterv alapján a brigádok elkezdhessék az építkezéseket a járás falvaiban. Az a fogászati ügyelet! F ogászati ügyeletét állítanak fel Pécsett • Városi Rendelőintézet egyik helyiségében. Azt hiszem mindenki fellélegezve fogadja a hírt. Már tavaly májusban megírtak, micsoda képtelen helyzet az, hogy egy 130 ezres városnak nines fogorvosi Bgyelete. Már akkor kifogásoltuk, hogy a fogfájós ember éjszakánként vagy vasárnaponként egész kálváriát bejár nagy fájdal- mávaL Ez a kálvária a fogászati klinikán szokott elkezdődni. A fogával beteg ngyanis az álomban ringatja magát, hogy ott majd segítenek rajta, ám ott bezárt kapn és egy tábla fogadja. A táblán levő felírás közi! vele, hogy menjen el a Széchenyi térre, a n-es sz. sebészeti klinikára, mert a fogászati ügyelet ott található meg. A fogfájós tehát a II-es sebészethez megy, mire megvizsgálja, azazhogy megnézi őt az Inspekelós sebészorvos. Nem fog-, hanem sebész- orvos kérem! Utána — rendszerint így szokott lenni — a sebész megállapítja, hogy komplikált helyzetről van szó, olyan komplikáltról, hogy ez gyors szakorvosi beavatkozást kíván. Türelemre inti hát a beteget, s feltárcsázza a város ügyeletes fogorvosát, aki ekkor az Igazak álmát alussza odahaza. Nem tévedés: odahaza, az Igazak álmát, mert hét éve, tíz éve, vagy mér hosszabb ideje nem tudtak 130 ezres városunkban egy néhány helyiséges önálló ügyeletet fcl- állftani. A fogorvosi széknek csak a »sebészeti klinika rendelőjének sarkában jutott hely, ágy vagy heverő viszont, ahol az ügyeletes fogorvos szabadidejében alhatna, nincs, ugyancsak helyhiány, meg más problémák miatt, mert Ilyenkor aztán nem szűkölködnek problémákban. A lényeg az, hogy feltárcsázzák az ügyeletes fogorvost, s az s sebészeti klinikára ballag, vagy ha messze lakik, taxit kerít, elég az hozzá, hogy egy óra is eltelik, mire álmosan megjelenik a rendelő ajtajában. Hát csak Így, több mint egy órás tortúra után segítenek a betegen azon a helyen, amelyet hivatalosan fogászati ügyeletnek neveznek ugyan, a valóságban azonban aligha érdemli meg ezt a nevet. Hogyne fogadnánk fellélegezve hát. hogy végre valódi fogászati ügyelet lesz, olyan, ahol nem sarokba szorított fogászati szék, és nem sebész szakorvos fogadja a fogfájós embert! Csak akkor komorul el az ember, ha a* időpontról érdeklődik, arról tudniillik, hogy mikor lesz már valami abból az ügyeletből. A válasz ngyanis így hangzik: már január elsején lennie kellett volna, ám az építőipar késett a munkával, azazhogy nem fejezte be azt a toldalékot, amelyet a Vá- 1 rosl Rendelőintézethez építenek. Mivel a fogásraH flgyel-t Is e toldalék földszintjén kap maid helvet, tel lesen az építőktől függ, hogy meddig! járnak még kálváriát a fogfájós emberek. — Magyar -»
