Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-15 / 38. szám
1 SMH. FEBRUÁR IS. Szálloda — közétkeztetés program Pécs az idegenforgalmi szezon megkezdése előtt Országosan Is és Pécsett is mind a külföldi, mind a belföldi idegenforgalom ugrásszerű növekedésére számíthatunk. A külföldiek élnek majd az utazási könnyítésekkel és érdeklődéssel keresik fel országunkat. Eddig elsősorban a főváros és a Balaton jelentette a külföldiek számára a magyarországi látogatást, most egyre inkább keil számolni a nagyobb városok megismerésének igényével. Ugyanakkor egyre több azoknak a hazai turistáknak a száma is, akik felkeresik városunkat. Évente általában 100 ezer körül van a hazai turisták, 2500—3000 a külföldi látogatók száma. Az idegen- forgalom. sikere attól függ, hogy néhány napos látogatás után milyen emlékekkel távoznak vendégeink. Hétszázhetven férőhely A szakemberek véleménye szerint az idegenforgalom sikere főleg három tényezőtől függ. Sajnos, a felkészülés éppen ezeknél nem a legkedvezőbb, sőt évek óta vajmi kevés történik a problémák kielégítő megoldása érdekében. Pécs — valamennyi szállodáját és turistaházát figyelembe véve — 770 férőhellyel rendelkezik. Ezek fele csak turista igényt elégít ki. A kevés férőhely mindinkább akadálya az idegenforgalom fejlődésének. Az elmúlt évben például 14 ezer látogató jelentkezését kellett lemondani, mert nem tudtak szállást biztosítani. Ez évben sem számíthatunk kedvező helyzetre. Már jelenleg az Express Ifjúsági Utaztató Vállalat 2—3 napos tartózkodásra 39 külföldi csoport részére március, április és május hónapokra lefoglalta a Fenyves szálló férőhelyeinek nagy részét. Számítani kell azzal is, hogy a Nádor és Pannónia csak kis részt tudnak vállalni egyéb kötelezettségeik miatt a szállásigények kielégítésében. Szombaton és vasárnap a Dömör-kapui turistaszállást teljes egészében a turistáknak kell átengedni. Jelenleg a városban 150 fizető vendég elhelyezési lehetőség van. Ennek bővítését meg lehetne oldani, azonban egyelőre idegenkednek ettől a lehetőségtől a vendégek. Csak jövőre készül el a Sallai utcában az új turistaszálló, mely elsősorban a belföldi vendégek rendelkezésére áll majd. Komolyan kell foglalkozni a mecseki camping létrehozásával. Ez új forma az idegen- forgalomban, mely iránt elsősorban az autós turisták érdeklődnek. Az országos tapasztalatok szerint a campingok létrehozása nagyban fellendíti az idegenforgalmat. A Mecseken ideális körülményeket lehet biztosítani egy camping számára, a megfelelő útviszonyok, közművesítés, a városhoz való közelség révén. Az országos szervek létrehozásához biztosítanak anyagi fedezetet, ezért a város vezetőinek meg kell találni a megoldást' mielőbbi megépítésére. Pácai borok romantikus környezetben Városunk idegenforgalmának másik nagy gondja a gyors, olcsó, nagylétszámú közétkeztetés lebonyolítása. Már évek óta bosszankodnak emiatt a városunkba érkező vendégek. Nincs megfelelő reggeliző hely. A Jóteli tért bisztró előtt az idegenforgalmi idényben gyakran láthatunk sorban álló autóbuszokat, ácsorgó turistákat, akik arra várnáik, hogy beférjenek a szűkre méretezett helyiségbe. Hasonló problémák vannak az egyéb étkeztetéseknél is. Egy nagyméretű, gyors bisztróra volna szükség, amilyeneket például Csehszlovákiában és az NDK-ban nagyszámban megtalálhatunk. De kevés a kellemes környezetben elhelyezett zöldvendéglő, ahol olcsón lehetne étkezni. Vendégeink keresik az olyan helyiségeket, ahol egy kicsit romantikus környezetben meg lehetne kóstolni hires borainkat! Csak szomorú szívvel lehet hivatkozni arra, hogy például Fonyódon milyen remek borpincét alakítottak át idegenforgalmi célokra. A gyönyörű kilátással rendelkező mecseki szőlőinkben hány ilyen lehetőség kínálkozik! Szegényes o pécsi nyár A városunkba érkezőknek az idegenforgalmi hivatal minden segítséget megad ahhoz, hogy megismerkedjenek a műemlékekkel, új létesítményeinkkel. Szakképzett, több nyelvet ismerő idegen- vezetők állnak rendelkezésükre. Biztosítva van a színház műsorának megtekintése, mely iránt, főleg a balett révén megnövekedett az érdeklődés. Mégis a nyári hónapokban kevés érdekes program van -Pécsett, mely vonzaná a turistákat. A Pécsi ünnepi Hetek vagy a Mecseki Nyál- programja nem elégíti ki az igényeket. Kevés kezdeményezés történik, hogy megfelelő program várja a hozzánk érkezőket. A modem zene, a balett felhasználásával újszerű, a többi vidéki várostól eltérő program kialakítására nyílna lehetőség. Külföldön járt pécsiek sokat tudnának beszélni azokról a kulturális élményekről, amelyekben a legkülönbözőbb országokban nyári kirándulásaik alkalmával részük volt. íme ez a felkészülés mérlege az idegenforgalmi szezon kezdete előtt Pécsett. Gond és probléma gyötri a szakembereket. Városunkat szerető, arra büszke emberek összefogására lenne szükség annak érdekében, hogy jó hírnevünket az országban és külföldön egyaránt növeljük és a nagyszerű lehetőségek évről évre több vendéget csaljanak városunkba! Mitzki Ervin Gyógysz©r©s*-asszi*ztens©ir A gyógyszerész-asszisztensek a gyógyszerészek munkáját segítik elő. A szükséges képesít*** kétéves tanfolyamán szerzik meg, amit a Gyógyszertári Központ tart részükre Négy asszisztens-tanuló a Széchenyi téri gyógyszertárban dolgosaik és munkájuk melleit végzik a tanfolyamot. FELELŐSSÉGI NEMREGIBEN a komlói Béta-aknán jártam. A szak- szervezet titkára, Szolnok Miklós béhivott a szobájába és ott beszélgettünk. Sok szép példát mondott el a szocialista brigádok életéből, többek között azt is, hogy Papp Lajosék csapata havi kétszáz forint támogatást ajánlott fel egy árva és beteges kislánynak, Éppen arról kezdtünk beszélgetni, hogy manapság i nincs annyi probléma az Svéd, angol, lengyel keresztezések Hol tartunk a magyar fehér hússertés kialakításában? Meglehetősen szűk kődben zajlott le a napokban egy igen érdekes tanácskozás a TIT, az Agráregyesület és a megyei tanács rendezésében, melyre éppen a téma fontossága miatt érdemes a nagy nyilvánosság előtt bővebben visszatérni. Baranya állattenyésztő megy«, büszkén tekinthet vissza tenyésztőd hagyományaira. Éppen ezért meglepődve hallottuk, hogy a sertéstenyésztésben, a nemesítésben és a brucella- men tesítésben az utolsók között vagyunk az országban. CÉL A MAGYAR FEHÉR HÚSSERTÉS KIALAKÍTÁSA Hogy a világpiacon verseny- képesek legyünk, ki kell alakítammfc az új magyar fehér hússertést A meglévő hússertés-állományunk túlságosan elzsírooodott, testméreted csökkentek nem veheti fel többé a versenyt a svéd, a dán. az angol vagy akár a lengyel hússertéssel sem. Ez a feladat az állami gazdaságokra vár. öt évvel ezelőtt kezdtek hozzá a program megvalósításához, s azóta országosan igen nagy változás történt. Az állami gazdaságokban ez idő alatt 93 százalékra emelkedett a fehér hússertés aránya s a valamikor egyeduralkodó man galloa, a színes bőrű sertésekkel együtt, ma már alág tesz ki hét százalékot. 1959-ben még csak 22 fehér hússertés- törzs volt az országban, 3500 anyakocával, ma 65 körzet működik 18 000 kocával a gazdaságokban. Ezt a törzsállományt kell nemesítő munkával átalakítaná, import-kanok behozatalával az állományt feljavítaná. Az állama gazdaságokban három faitaválto zatban folyik a nemesítő munka: az Alföldön angol, az ország északi részein lengyel, a Dunántúlon svéd import-kanok behozatalával végzik a nemesítést. A nemesítés oéijá a törzshossz és a sonka minőségének javítása, valamint a jobb takarni ányérték esi lés és a napi súlygyarapodás növelése. HOL TARTUNK A NEMESÍTÉSBEN ? A program végrehajtásának legfőbb akadálya, hogy a nagy arányú állatmozgatások miatt a brucellózis erősen terjed. A brucella mentesítési kampány már eddig is szép eredményeket hozott. A közeli években 100 százalékos mentesítés • oáL Ebben a munkában sajnos Baranya nem jár az élén. S sajnos a nemesítésben sem, mélyben országosan a második lépcsőnél tartunk. 1908-ig kialakul a harmadik generáció ta. Kialakul as új fehér húasesrtés-típua, melynél n nagy életkor már nem eSL Erek 8 kocák a -rrrr vétel miatt gyorsan elhasználódnak, ötszöri—hatszori ellés után kerülnek selejtezésre. MIÉRT A SVÉD? Dunántúli megye lévén a „svéd zónába” kerültünk. Felmerül a kérdés, miért éppen svéd im port-kanokkal nemesítjük állományunkat? Mindenekelőtt azért, mert a svéd hússertés pillanatnyilag a legkorszerűbb, legintenzívebbi, legpiacképesebb az egész világon. Ezt támasztotta alá tapasztalataival Zboray László, az Állami Gazdaságok Főágaz- gatóságának főelőadója is az említett tanácskozáson, add nemrég egy tenyészállat-vásárlási körúton Svédországban járt Finnország, Kanada, Ausztrália, sőt még a Fülöp- szigetek is importál Svédországból. KERESNI KELL AZ EGYSZERŰ MEGOLDÁSOKAT A svéd sertés javító hatása természetesen csak akkor érvényesül, ha a tartási feltételeket megteremtjük. A takarmányozást megoldottuk, a változatos hazai táptakarmányok teljesen megfelelnek az új, most kialakuló fajta igényeinek. a kisrekeszes tartás, is bevált módszer az állami gazdaságokban. A fiaztatók belső fűtését, illetve a gépesítést kell még megoldaná. Itt keresni kell az egyszerű, olcsó meg oldásokat. A svéd kisfarmer például a marha által „ki fűtött” tehénistállób&n elleti le a kocáit, a nagyobb farmokon általános, hogy a padláson tartott baromfi fűtésével kapcsolják egybe a földszinten lévő sertésfiaztatók fűtését. Istálló-gépesítésükre jellemző, hogy „egyszerű és működik”. A tanácskozás nem volt hiábavaló. ha svéd és dán úti beszámol ókból elhangzott sok- sok ötlet és megoldás közül legalább egy-kettőt megvalósítanak állatná, gazdaságaink. t»r>< _. ü zemekben, mint régebben, hogy az emberek általában érzik a felelősséget munkájuk iránt, s ezen keresztül harmonikusabbá válik a vezetők és beosztottak közötti viszony, amikor kopogtattak az ajtón. Egy szürkeruhás, fiatalos kinézésű asszony lépett be. Az arca is szürkés volt, a haja is, talán a szemé is. Valahogy összeolvadt rajta minden. Fásultság, harag, idegesség látszott rajta. Körbejáratta a tekintetét rajtunk. Első pillanatban úgy érezhette, hogy illetéktelen vagyok, ki is várt egy kicsit. Szolnok Miklós hellyel kínálta. Az asszony nem fogadta el. — Mit akarnak tenni az urammal? — mondta, de nem is a kérdő mondat hangsúlyával, inkább volt az felszólító. A hang is támadó és ingerlékeny volt. — Mi semmit, — válaszolt a titkár roppant nagy nyugalommal. — Ami történt, azt a maga férje tette saját magának. — Ne mondja már! Nem intézték el neki, amit kellett volna! — támadott tovább az asszony. — És ezért nem dolgozik a férje idestova egy hónapja? — kérdezett vissza Szolnok Miklós. — Kiküldték a papírt, hogy önkényes kilépő, hogy jöjjön a könyvéért... Akkor hogyan dolgozhatna? —- De az értesítést még január végén küldték. Miért csak most, február közepén jöttek? S a férje? Az asszony nem csillapodott — Tudom én nagyon jól, hogy mi a helyzet Nem tetszik az uram pofája. Azért a három napért csinálják a cirkuszt. Ilyenek maguk! Nem törődnek az öt gyermekkel, hogy azok miből élnek majd. De ha valaki más teszi, annak elsimítják az ügyet. Ha akarja, neveket is mondok ... A titkár nem lett ideges. — Higgye el asszonyom, nem rajtunk múlott a férje mulasztása. Az orvos jelentette, hogy részegen ment vizsgálatra, ezért kapta a három nap táppénzelvonást, így lett belőle igazolatlan mulasztás és így került a három nap az idei szabadsága terhére... — Pikkel ránk az orvos, volt már vele incidense az uramnak... TOVÁBB FOLYTATJÁK a vitát A titkár nyugodt az asszony nehezen csillapodik. Felveszem az asztalon félretolt munkakönyvét; a férj könyvét Középkorú férfi, 1925-ben született öt gyerekük van. Az asszony négyórás állásban dolgozik havi ötszázért, a családipótlék havi hatszáz forint Lakásuk van. kétszobás összk-nm-fot-t-r A férj munkakönyvé azonban nincsen rendben. Négy év alatt nyolc bejegyzés, illetve az elmúlt ötven hónap alatt De a legmeglepőbb, hogy ebből az ötven hónapból majd a felét — 23 hónapot — munka nélkül töltötte. A vita folyik tovább. A titkár magyarázza a férj felelősségét saját ügyében. Az asz- szony nem nyugszik: — S ki törődik a gyerekekkel? Ugylátszik, itt csak a hangzatos szavak járják, az üres beszédek... — gesztikulál, támad, hogy Ilyen törvényeket hoznak, hogy így beszélnek az emberrel a munkahelyen. — Milyen felelősség ez! Elhatároztam, hogy mégírom az egész történetet. Bár Szolnok Miklós nagyon szépen megmagyarázta az asz- szonykának, hogy a felelősség két oldalú, jobban mondva kölcsönös valami a dolgozó és az üzem között; hogy az üzem nem közömbös munkásainak magánélete iránt sem. Családja iránt sem. S ezt mi sem bizonyltja jobban, mint éppen az, hogy férjét annyi, de annyi botladozó,<> után is visszavették, munkát és így kenyeret biztosítottak számára, családja számára. Mert az öt apró gyermeket nézték! Ha nincs az az öt gyermek talán nincs ennyi visszavétel sem. S végtére is kinek a kötelessége a gyermekkel tö- rődni? Elsősorban a szülőnek. Az apának és az anyának kell felelősséget éreznie gyermekei iránt. De kérdem én, milyen felelősség az, amikor az apa őtven hónapból csak huszonötöt dolgozik? SOK-SOK KÉRDÉST lehetne Így sorakoztatni egymásután. Nem tudom végül is, ml lett ennek az ügynek a következménye Az asszonyka felkereste az üzem vezetőjét, hogy tőle kérjen újabb „megbocsátást” férje számára. Amikor eltávozott, valamelyes: meg is nyugodott Látta, hogy „kettőn áll a vásár”, sőt az az érzésem — könnyes szemét és megtört arcát látva — hogy azt is tudja, ki itt a hibás és kinek kell a felelősséget vállalnia. Úgy kellett volna kezdeni is, ahogyan 'lefejezte. Lehet, hogy a mostani esei alapos lecke lesz a férj számára, s ezután nem kerül annyi bejegyzés a munkakönyvébe. Remélhetőleg még egy utolsó — bár sok Ilyen volt már — alkalmat kgm • a Béta-akna vezetőségét'!' hogy bizonyítson és magán, vegye azt a felelősséget, amelyet minden embernek viselnie kell. A felelősséget, s gyerekeinkért és önmagunkéi'! — amelyet nem lehet áthfó' tani a társadalomra, ' Gazdagít István A fáraók rózsája Bükkösdön ják és ez találóbb név, mert vízben szegény vidéken él a hazájában. Olyan a szervezete, hogy ha vizet kap, azonnal magába szívja, sót, bizonyos idő után a levelei végéről a körötte lévő földre is vizet csepegtet. A bükkösdi Nílus Rózsája azonban minden meglepetés ellenére már nem él, mindössze szivacsszerű tulajdonságát őrizte meg, S amtg Gelencsér né tollba mondta a történetet, a „csoda" újra megszületett, méghozzá a szemünk láttára. Nem kellett hozzá más, csak egy csekély tányér víz, harminc perc idő és Bükkösdön s fáraók hók rózsája elámított* párttá loniegesseg. a csoda tudja, miért őrizte és miért adta nekem, harminchét éve. 1927-ben kaptam tőle, még húsz esztendős koromban. Aztán én is az éjjeliszekrényben őrizgettem, mígnem „csodát müveit" ez egyiptomi virág! — Hogyan? — Hát rakosgattam és beletettem egy vizes aljú tányérba. Fél óra múlva odanézek, hát a félszáz évig fiókban sorvadó virágféle az utolsó cseppig magába szívta a tányér vizét ét utána teljesen szétnyílott Eddig a történet Később megállapították, hogy a titokzatos növény a Nilvs Rózsája, nevű egyiptomi virágfajta Magyarországon lévő negyedik péU dőmye. De e Fór-** A ixtitis nozsaja itt fekszik előttem egy tányér vízben. Mintha egy cédrusgally gubancolódott volna össze félök- lömnyire. Barna, aszott növény. S mégis szenzáció. Gelencsémé harminchét éve tartja az éjjeliszekrény fiókjában. Harminc hét éve! És még nem törött porrá, nem száradt össze csörgösrel — öregebb ez harminchét évnél! — meséli az asz- s zony, Gelencsér Jánostlé. — Jeszenszky Ferencné, a bükkösdi kastély agykori úrnője aján dékozta a kasxnár- néjának, Rigent 1st vánnénak vagy öt- ven évvel ezelőtt. A kosznőmé évtizedekig a fiókjában tartotta. Azi mondta, ez egy kbsAmd* pftSkat növémrktU
