Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

» ív Am o 1M4. PEBBUA n. 1 Apró Antal előadása Korreferátumok a SZKP plénumán az MSZMP politikai akadémiáján (Folytatás az 1. oldalról)' , Ezek a számok és tények világosan igazolják az orszá­gaink között kialakult újtí­pusú gazdasági kapcsolatok eredményességét. Apró Antal ezután a KGST szervezetének, munkamódsze­reinek fejlődését ismertette, majd az együttműködés to­vábbfejlesztésének legfőbb alapelveiről beszélt. A gazdasági fejlődés egyes problémáinak mérlegelésekor — amelyek a gazdasági fejlő­dés különböző színvonalán lé­vő országokra vonatkoznak — nézeteltérésekre kerülhet sor a KGST-országök között is. A probléma elsősorban az, hogy a nemzeti érdekek automa­tikusan nem esnek egybe a közösség egészének érdekei­vel, sőt a kapitalizmustól örökölt színvonalkülönbsé­gek miatt a nemzeti és a közösség érdekei között el­lentmondás szinte törvény­szerűen jelentkezik. De csakis a szocializmusban az egész közösség érdekeinek összehangolása, a proletár in­ternacionalizmus alkalmazása során valósítható meg ezen nem antagonisztikus ellent­mondások leküzdése olyan úton, amelyen haladva nem utasítjuk el egyetlen ország érdekeit sem, hanem az egész közösség érdekeivel egyeztet­ve oldjuk meg. Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt álláspontja a nemzetközi gazdasági kap­csolatok problémáira a fejlő­dés meggyorsítására vonatko­zóan egyértelmű. Mi a közős út, a szocialista országokkal való két- és sokoldalú szoros gazdasági összefüggés mellett foglaltunk és foglalunk állást. Ennek a mind jobb gyakor­lati megvalósítása vezet el a nemzetközi együttműködés ki- szélesítéséhez, a fejlődés meg­gyorsításához. Hazánk ipari fejlődése szempontjából igen nagy je­lentősége van az alumínium- iparnak. Az alumíniumipar megteremtéséhez mindenütt a nyersanyagon kívül nagy- mennyiségű olcsó villamos energia és jelentős beruházás szükséges. Magyarországnak előnyösek az adottságai a bauxitbányá­szat fejlesztésében. Orszá­gunk energia-adottságai azon­ban nem teszik lehetővé alu­míniumkohászati termelé­sünk megtöbbszörözését. — Emiatt alapvető jelentőségű a magyar alumíniumipar fej­lesztése szempontjából az 1962. november 15-én megkö­tött magyar—szovjet timföld- alumínium-egyezmény, amely feloldja Magyarország bauxit- gazdasága és energiaszegény­sége közötti ellentmondást. Az egyezmény szerint az 1967—1930. évek folyamán fokozatosan növekvő meny- nyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállít Magyaror­szág a Szovjetunióba, amely bői ott a rendkívül olcsó vízenergia felhasználásával 165 000 tonna alumíniumot nyernek és ezt a mennyisé­get tömbalumínium alakjá­ban visszaszállítják Ma­gyarországra. Egy tonna alumínium előállításához 2 tonna timföld szükséges. A KGST Végrehajtó Bizott­sága több alkalommal foglal­kozott a KGST-országokban hiányt képező, legtöbbször tő­kén piacról importált gyárt- má ok szakosításával. Ezen a területen a munka az utóbbi hónapokban jó irány­ban halad. Sokkal nehezebb megvalósítani a munkameg­osztást az úgynevezett ha­gyományos, már régen, de kis szériában, magas önkölt­séggel gyártott gépek szako­sítása területén. Ezután a távlati tervek egyeztetéséről beszélt, ismer­tette az eddigi eredményeket, majd részletesen szólt néhány közös intézmény munkájáról, köztük a Barátság kőolajve­zetékről, a béke nemzetközi villamosenergia-táwezetékről és a nyersanyag-kitermelés fo­kozását célzó közös beruházá­sokról. — Jó tapasztalataink van­nak — mondotta a továbbiak­ban —, olyan közös intézmé­nyek előnyeiről, mint a dub- nai egyesített atomkutató in­tézet, amely 1956 március óta dolgozik. Az intézet létrehozá­sa lehetővé tette a szocialis­ta országok tudósainak, hogy a fizika legaktuálisabb kérdé­seivel foglalkozhassanak olyan berendezések segítségével, amelyeket az egyes országok, a Szovjetunió kivételével, meg építeni és üzemeltetni nem tudnának. Hazánkból eddig 39 kutató tanult és dolgozott a dubnai intézetben. Apró Antal a KGST-orszá- goik közös vasúti teherko­csi-parkjáról elmondotta, hogy az új KGST-szerv lehe­tővé teszi, hogy a részvevő országok jobban kihasználják kocsiparkjukat és ezzel növel­jék a vasúti szállítás gazda­ságosságát. A közös vagon­park ez év közepétől lép mű­ködésbe. Első lépésként a KGST-országok 92 700 vagon­ja vesz részt a közös kocsi­parkban — amiből Magyaror­szág részesedése 9000 darab. 1964. január elsejével kezd­te meg munkáját a KGST- országok nemzetközi együtt­működési bankja. A közös bank felállítása szorosan ösz- szefügg a KGST-országok kö­zötti többoldalú elszámolások bevezetésével. A mezőgazdasági együttmű­ködés kérdéseiről Apró Antal elmondotta, hogy még csak kezdeti lépések történtek a mezőgazdasági termelés sza­kosításában. Ebből adódik, hogy Magyarország számára a termelés szakosítása kereté­ben fontos szerep Jut a gyü­mölcs-, a szőlő- és a zöld­ségtermelés növelésében. Az utóbbi éveik során a gaz­dasági kapcsolatok a KGST- hez tartozó országok között két egymással szorosain össze­függő formában fejlődtek. Az együttműködés alapvető for­mája a KGST kereteiben, an­nak különböző ágazati szervei­ben folyik. A másik együttmű­ködési forma: a KGST elvei alapján két vagy több ország-1 közötti gazdasági együttműkö- { dés speciális, elsősorban vagy) kizárólag számukra érdekes) gazdasági kérdésekben, két- < vagy többoldalú tárgyalások S útján. A kétoldalú gazdasági í együttműködés lehetővé teszi, J hogy jobban feltárjuk és kihasz­náljuk országaink népgaz-, dasága szerkezetében, gaz-> dasági fejlettségi szinvona-) Iában, kezeli földrajzi hely- j zetében és más adottságai- < ban rejlő lehetőségeket. ) Ezenkívül két- vagy háromol- í dalú formában sokszor köny- ( nyebb egyi dobén a szükségbe- töket és a lehetőségeket egyez-'/ tetni és kölcsönösen előnyös' együttműködési megoldásokat > találni. ^ Ennek érdekében keresni í kell az új szervezeti forrná- \ kát, közösen irányított iparági ? egyesülések, nemzetközi jel-; legű trösztök, bizottságok. ( vagy más, közösen létrehozott í üzemek, intézmények forrná- f jábam. Az utóbbi időben több szocialista ország pártjaival, kormányaival folytatott ta­nácskozások azt mutatják, hogy a szorosabb együttműkö­déssel kapcsolatban hasonló elképzelések alakultak ki nem csak nálunk, hanem másutt is. Országunk kétoldalú gaz­dasági együttműködést már több éve folytat — a kétolda­lú kormányközi gazdasági bi­zottságokon keresztül — több szocialista országgal. Ilyen kormányközi bizottsá­gok működnek már több éve a Román Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal és a Lengyel Népköztársasággal. Az utóbbi két évben jött lét­re a csehszlovák—magyar, az NDK—magyar és a Jugoszláv —Magyar Gazdasági Együtt­működési Bizottság. A Magyar—Szovjet Gazda­sági és Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bi­zottság a múlt hétien tartotta első ülését Budapesten. Jelentősnek tartjuk azt is, hogy a Szovjetunióval kö­töttünk elsőnek kétéves ke­reskedelmi megállapodást. Ez lehetőséget ad a kölcsö­nös szállítások fokozására. 1964-re például több mint 20 százalékkal sikerült bő­víteni az árucsere-forgalmat a Szovjetunióval. A kétoldalú felső szintű ta­lálkozókon hozott konkrét ha­tározatok alapján az együtt­működés új szervezeti formái­nak létrehozására kerül sor. így például előkészület alatt van egy megállapodás Cseh­szlovákiával, valamint Len­gyelországgal közös vaskohá­szati együttműködési szervezet létrehozására. Befejezésül Apró Antal hangsúlyozta: arra van szükség, hogy a nemzetközi gazdasági együtt működés valamennyi kiala­kult formáját továbbra is támogassuk, azok továbbfej­lesztésében aktívan vegyünk részt. Változatlanul kezde­ményeznünk kell a KGST szerveiben és a többi nem­zetközi szervekben, Illetve a kétoldalú gazdasági kap­csolatokban az új megoldá­sokat; államközi termelési kapcsolatokat. Amit esetleg nehezebb meg­oldani sokoldalú módon — minden KGST-ország részvé­teiével —, azt meg kell kísé­relni államközi egyezménnyel két-három ország között létre­hozni. Moszkva (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága plénumának szerda délelőtti ülésén elhangzott korreferátu­mok során a Litván SZSZK, a Lett SZSZK, és az ÉSZT SZSZK mezőgazdasági mi­niszterei kifejtették, hogy a Szovjet Baltikum elsősorban az állattenyésztésben mutat fel igen nagy haladást. Az utóbbi tíz év alatt e köztársa­ságokban a hústermelés majd­nem megkétszereződött, a tej­termelés pedig 1,4—1,9-szere- sére növekedett. R. Csarijev, Türkménia mezőgazdasági termelési és begyűjtési minisztere beszá­molójában rámutatott arra, hogy az ásványi műtrágyafé­lék alkalmazása, a komplex gépesítés és az öntözés a ter­méshozam növelésének és az önköltség csökkentésének döntő feltétele. A köztársaság gyapottermesztése egy év alatt 21 százalékkal növeke­dett. A komplex gépesítés le­hetővé teszi, hogy az idén legalább 100 000 tonna gyapo­tot takarítsanak be gépekkel. Petroszjan, az örmény Mi­nisztertanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy az örmény SZSZK éghajlati viszonyai közepette az öntözéses föld­művelés ásványi műtrágyafé­lék fokozott felhasználásával egybekötve adja meg a lehe­tőséget a mezőgazdaság bel­terjessé tételére. Kifejtette, hogy az öntözéssel művelt földeken, ásványi műtrágya­félék helyes alkalmazásával az alföldeken hektáronként 30—35 mázsa, a hegyes terü­leteken pedig 25 mázsa sze­mesterményt lehet termelni. Kérte, hogy a gépgyárak mi­nél gyorsabban készítsenek olyan komplex gépeket, ame­lyek lehetővé teszik a hegyes vidékek mezőgazdaságának teljes gépesítését. Ezután megkezdődött a be­számoló- és a körreíefátúmol; vitája. A vitában felszólalt Olsanszkij, a Lenin Mezőgaz­dasági tudományos Akadémia elnöke, Barajev, az Országos Gabonatermelési Kutatóintézet igazgatója és Macepuro, a nem-feketeföld övezet mező- gazdasági gépesítési és villa­mosítási kutatóintézetének igazgatója. Megnyílt az Afrikai Egységszervezet kül- és hadügyminisztereinek értekezlete Etiópia válasza Hruscsov üzenetére Szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között nyílt meg Tan­ganyika fővárosában az Af­rikai Egységszervezet tagálla­mai kül- és hadügyminiszte­reinek értekezlete. A megnyi­tó beszédet Julius Nyerere tanganyikai elnök mondotta. Nyerere elnök bevezetőben kijelentette, azért kérette a minisztereket Dar Es Salaam- ba, hogy a kelet-afrikai álla­mokban a közelmúltban le­zajlott katonai lázadások foly­tán támadt problémákat megvitathassák. Meggyőződé­sem, mondotta, hogy Afrika megtalálhatja az együttmű­ködés olyan formáját, amely Bonn makacskodik A bonni kormány szerdai minisztertanácsán ismét fog­lalkozott a berlini látogatási engedélyek ügyében a nyugat­berlini szenátus és az NDK között folyó tárgyalásokkal. Bár a kormány szóvivője meg­tagadott minden közelebbi felvilágosítást ez ügyben, a nyugatnémet sajtó ezzel kap­csolatos jelentéseiből kitű­nik: Bonn igyekszik nyomást gyakorolni a nyugatberlini szenátusra, hogy a december 17-i egyezményen túlmenő fel­tételekhez fűzze egy újabb megállapodás létrejöttét és olyan követeléseket támasz- szón, amelyek gyakorlatilag kátyúba juttatnák a tárgyalá­sokat. az afrikai egység közös cél­kitűzéseivel összhangban áll. Az értekezlet előrelátható­lag négy napig ülésezik. Mint már jelentettük, Etió­pia és Szomália határán a tűzszünet elrendelése óta má­sodszor jeleztek újabb harco­kat. A Bar Es Salaam-i ér­tekezletre érkezett szomáli küldöttség az etióp csapatokait vádolja a tűzszünet megsér­tésével. A küldöttség szóvivője nyilatkozatban azt állította, hogy etióp csapatok behatol­tak szomáli területre, és tá­madásukat a légierő bombá­zása készítette elő. Etiópia viszont új Szomá­liái támadást jelentett. Az etióp forrás szerint a támadás szerda délelőtt történt és Etiópia biztonsági erői kény­telenek voltak a támadást vi­szonozni. Hailé Szelasszié császár szerdán fogadta a Szovjetunió etiópiai nagykövetét, hogy szóbeli választ adjon Hrus- , csov miniszterelnöknek a ha­tárkonfliktus békés rendezé­sét sürgető üzenetére. Válaszában Etiópia császára Somáliára hárítja a felelőssé­get a vérontásért, hangsú­lyozva, Etiópia az Afrikai Egységszervezet alapokmányá­nak szellemében mindenkor arra törekedett, hogy szom­szédjával megegyezésre jusson. Hailé Szelasszié köszönetét tolmácsolta a nagykövet út­ján Hruscsov szovjet minisz­terelnöknek az ország prob­lémája iránt tanúsított mély érdeklődéséért. Hord—Iraki fegyverszünet A hétfőn megkötőt:. kurd— iraki fegyverszünetről nyilat­kozott szerdai sajtóértekezle­tén Farban iraki tájékoztatás- ügyi miniszter. Közölte, hogy Irak északi részén a fegyver- szünet hatályba lépett. A szembenálló erők .'i tervnek megfelelően visszatértek tábo­raikba. A nyilatkozat szerint Bar- zam, a kurd felkelők vezetője mozgási szabadságot étm Irak egész területén. — A kurdok az iraki nemzet je­lentős résziét képviselik, ugyanazokat a jogokat éJvetólc, mint minden más állampolgár. A statáriábs törvénykezés rövidesen megszűnik, a nögtöa ítélő bíróságokat is nemsokára feloszlatják — mondotta be­fejezésül az iraki ügyi miniszter. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspíi* Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunynál János u. 11. ■. Telefon: 15-a, U-W; 17 óra után: iá-11. Belpolitikai rovat: tt-aá Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u; TL Telefon: « 11-71, 19-98, 80-W. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. lé. m.. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloffc- ná! és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 18.— HL. Indexszám; 89(9i. EQYSZER A VENDÉG KÉRDEZ... ! rinyaminyas cigánybál Mohácson, a BÉKE ÉTTEREMBEN, február 13­án. csütörtökön este 7 órakor. Fellépnek: KOVÁCS APOLLÓNIA, a cigánydalok sztárja, Mozsár Imre magyarnóta-énekes és Szol- i noki Gyula konferanszié. Belépődíj 6,— Ft Záróra reggel 5 órakor! Helyfoglalás as üzletvezetőnél Telefon: Mohács 323 A reggeli pára behúzó­dik és ráül a nagy ablak­táblákra A márványlapok ragyognak, a kivilágított szekrényekben pirostetejű kocsonyák remegő teste fagy mindig keményebbre. A ha­bok és krémek dús érin­tetlenségükben szépek, mint a frissen nyílt virágok. Ká­vémat és pogácsa vajas szaga száll fel a meleggel. És ezüst kancsókban csillog a szépszínű tea vagy apró cirádákkal a hátán siklik a márványra a vajgombóc. Pedig nem is ez a lényeg. A lényeg a levegőben van, valahol a levegőben. A pon­tos helyét nem lehet meg­határozni. Nincs az illatok­hoz kötve, nem függ a plüsspadoktól, nem befolyá­solják sem az oszlopok, sem a nagy csillárok. A lényeg: ez itt kávéház, kérem. Nem, nem is jól mondom: ez itt Kávéház. Nem presszó és nem étterem, nem söröző és nem kisvendéglő, hanem Kávéház. Vagyis valami egészen más, semhogy „ven­déglátóipari egységnek” ne­vezve gyalázzuk meg. Mert itt a füstkarikák és a sistergő kávéfőzőgép zajai közepette például levelet ír­nak az emberek. Nyugodtan ülnek és levelet írnak, nem kutyafuttában, nem felejt­ve ki • lényeges közlendő­ket, hanem * vidámabban a szokottnál. És itt beszélgetnek az em­berek, rendesen és komo­lyan beszélgetnek, nem pletykálkodnak és nem lo­csognak, hanem beszélget­nek. És itt pihennek az emberek, nem izgatottan az órát lesve és nem össze­összerezzenve az ajtónyílás­ra, hanem békésen és „ki­kapcsolódva”. ... Hogy ez csak a szeb- ták oldala a dolognak? Per­sze, hogy a szebbik. De miért törődnék most a csú­nyábbikkal, amikor éppen azt akarom mondani, hogy a Kávéház, az valami egé­szen más ... Különleges hangulata van, amelyet ha meg akarnék magyarázni, élőiről kezdhetném: hogy illatok és márványlapok és mély plüsspadok és ... És Feri bácsi. Feri bácsi nélkül a Kávé­ház, amit közönségesen és becézően Nádornak szólon- gatunk, nem is lenne az igazi talán. Meg is hökken­tem, amikor hallottam: Feri bácsi nyugdíjba megy, negy­ven évi szolgálat után, hat­vanadik évének betöltése után és ennek az utolsó esztendőnek a „végigszolgá- lása” után. Feri bácsi nyugdíjba megy. Hát nem furcsa? Hallom épp a hangját, rekedtes, is- pincéres hangját hé*­hatvan, kezicsókolom, kö­szönöm szépen. És nézem, ahogy sovány kis fekete alakja • végigkacsázik az asz­talok között, vékony arca, amelyből hegyesen állnak ki arccsontjai, hol itt, hol ott tűnik fel. Nagy bőrtár­ca, ki tudja, hány éves. Fé­nyes pincérkabát, a váltak­nál kicsit lecsüng. Fájós pincér-lábak, csosszannak, döcögnek, mégis repítik a kis embert asztaltól asztalig. Lám, a Feri bácsi nyugdíj­ba megy... Talán most néztem meg először Feri bácsit, amúgy istenigazából. Mindazt, ami jellegzetes rajta, jól ismer­tem. De nicsak, vágott kis bajusza mintha fáradtan lógna a szája fölött. A lá­bával nemcsak bokán alul lehet baj, hanem talán a térdeiben is ott a reuma. Kissé megbütykösödött, szá­raz ujjaival talán nemcsak tálcát tesz és vesz fel, és nemcsak pénzt számol... valóban, Feri bácsinak bete­ges a felesége. Feri bácsi­nak gondjai lehetnek és reu­mája, és talán nemcsak a negyvenévi gyakorlatoztatás tette olyan rekedtessé ud­variasan, egykedvűen meg­megszólaló hangját. Eddig mindig ő kérdezett. Mi tetszik? Most is meg­kérdezte, és a választól — Üljön ie egy kicsit, Feri bácsi. — Nem lehet, kérem ssé- pen — furcsán mosolygott, már nem egészen a pincér­mosollyal. — Szolgálatban Nem baj, azért hadd kér­dezzek. — Mikor kezdte, Feri bá­csi? — Huszonháromban sza­badultam Somogy szobon a restiben. Akkor a nagyné- ném elküldött. Kuffer ki, mehettem. Pécsre jöttem. Aranyhajó, később a mai Pannónia pince, Siklóson tizenkét év, Pelikán, Iparos­kor ... Végül a Nádor. — Mindig pincér volt, Feri bácsi? — Voltam éjjeliőr is. Mi­kor eltörtem a lábam, és míg meggyógyult, könnyebb munkát adtak. — Mi mindent szolgált már fel? — Sört, pezsgőt, but éliát, ételeket, italokat. Mindent. — És a lába, Feri bácsi? — Érzi az időt, mindig. De mikor gipszbe tették a lábam, az orvos valósággal szerelmes lett belé. Oda­hívta a többieket: ilyen szép, rendes pincérlábai még nem látott. Hát . szó, ami szó, negyven év alatt csak egy tyúkszemei sze­reztem ... Egy fa-arcú vendég meg­zavar benn Ónkat, tizeim 1

Next

/
Thumbnails
Contents