Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

rr' Um. FEBRUAR IS. niAPtó MOSOK-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGTAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK IMA febr. 13-1, caOtörtOkl nflsora a 223,* m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Ráülő híradó. • Baranyai táncok. Érdekelni fogja hallgatóinkat. „Jugoton"-hanglemezekről. 17.30: Nemet nyelvű műsor: v Eredménye» zárszámadás. — Vidám farsangutó Olaszon. Kívánsághangverseny. 1S.00: Zenéről zenére: 1. Könyves- ■ polc. Az orvos egészségügyi könyvekről. — 2. Az érem má- ' sik.oldala: A lakók sem mindig angyalok. — 3. Munkát kémek a isz-ben dólgozó asszonyok. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Babai Gyula népi zenekara játszik. 19.45: A Történelmi Társulat dél- dunántúli csoportjának előadás- sorazata. Pécs-Baranya forra­dalmi sajtőja 1918—1921. Iglól Zol-án előadása. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Hamlet (este 7 órakor). Törzs-bérlet. MOZI: Park: A-nagy tiport (4. • és 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Gitár és szerelem (A • és 8 ódakor). Kossuth: Bemutatom Balujevet (4. 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. 84/2. sz. világhíredé. Üze­net a fővárosból. Ceruza és radír. Dallamók és ritmusok. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrótthona: Ordasok között (5’ és 7 órakór). Fekete.. Gyémánt (Gyárváros): ■ a2 Amazonas őserdeiben címmel tart ■•■előadást Molnár Gábor Író. Utána Az őserdő ural című film ■' kerül bemutatásra (« órakor, be- .iéoődu 4 forint). Istenkút: Négy szerzetes (7 óra­kor). Y \ -• ./»szerencsét (PéesszabolcS): F.avaSz Péter (5 és 7 órakört. Rákóczi. (Meosekalja): Négy sié-zetés' ff órakór). .■ - Május V (Vasas HÓ: A benzln- kúi hercegnője Cl órakort. ' Kossuth (Mohács)! Hattyúdal (« ,és 8 órakor, .szélesvásznú). ' Zrínyi (Szigetvárt: Az utolsó •taniP t#’ órakort. Táncsics (Siklós): Jánostk (fél ■ $ óttaléór, szélesvásznú). Mozgásban a belváros Mi less a Pannónia közben ? — Feléled a Vadászkürt Bővítik a bisztrót t, Ft?*"» ; • " ’ 4 A-Pécsi Köztisztasági és Otkarbantartó Vállalat »j alkalmaz AtfTOS ZEKELÖT, KÖVEZÖT, KŐMŰVEST. KAKÖTIÖKAT, ^«*rjropirf“ í*r ;,:töímkósT. '• :*v ÚTÖKT, «5; •• • • SZÉMETTEREGETÖT ' ' és ótzemét-Átvevőt. Fizetés megegyezés " rtef — Jelentkezés: .' Pécs,: Rózsa Ferenc utca 17. szám., alatt, a munka­ügyi vezetőnél. Azzal, hogy a Dél-dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vál­lalat, a RÖVIKÖT és a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat a Megyeri úton korszerű raktá­raikat és irodaházakat épített, az elmúlt években több he­lyiség felszabadult a belváros­ban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a városi tanács' igazga­tási osztálya fokozatosan elő­segítheti egyes szervek és vál­lalatok jobb elhelyezéséit. Er­ről tájékoztatta lapunkat Ber­kes György elvtárs, az igazgatási osztály főelőadója. — A raktárprobléma, a vál­lalatok, intézmények elhelye­zése, irodaszükségíete ma már ugyanolyan gondot jelent a városnak, mint a lakáshely­zet megoldása. Helyesnek bi­zonyult a városi tanács vég­rehajtó bizottságának törek­vése, hogy rábírta az Illetékes minisztériumokat raktárak és irodaházak építésére — mint amilyen például a három nagy kereskedelmi vállalat iroda- és raktárháza, de már épül a Mecseki Erdőgazdaság és a Pécsi Állami Gazdaság új iro­daháza a III. kerületben. Je­lenleg tárgyalások vannak a FÜSZÉRT irodaháza elhelye- zsése és megépítése érdekében. — Milyen gondokat tad meg­oldani ezáltal a várost — A Textil Nagyker. két irodájából megfelelő elhelye­zést biztosítottunk a belváro­si pártaiapszervezertnek, vala­mint a Nádor rétesboltjának, amely azonban csak ideigle­nes jelleggel működik, mert itt a Nádor és a Posta koope­rációjóval idegien forgalmi klub létesül a jövőben. A Pannónia közben — a baloldali részen — a Nádor fejleszti létesítmé­nyeit. A jobboldali részen kap helyet a Patyolat Vállalat kül földi gépekkel felszerelt gyors vegytisztító szalonja. Itt jegyezzük meg, hogy kí­vánatos lenne a Nádorból a saiakszáHítást minél előbb megoldani. Mert egy korsze­rű, idegenforgalmi szempont­ból is jelentős szalon mellett, valamint étterem közelében a jelenlegi salaikderítés nem megengedhető. — Mi len a Vadászit űrt épü­letével? — Vendéglátóipari kombi­nát lesz az épületben. Ideig­lenesen azonban .ide telepítik a bútorházat, de csak addig, amíg Uj-Mecsekadján be nem fejezik a négyemeletes, min­den igényt kielégítő, korszerű áruházait. De mikor? — Sajnos már évek óta húzódik ez a prob­léma és Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszter lá­togatása után sem gyorsult meg az áruház építésének be­fejezése. Jó lenne, ha a ke­reskedelmi szervek megsür­getnék a munkát, hogy a fej­lődő város minél előbb kor­szerű áruházzal rendelkezzen, — a minisztérium Ígéretének megfelelően. — A Rákóczi út 38. szám alatt volt a Cipőnagykereske­delmi Vállalat egyik raktára, amelyet most a mezőgazdasági szakbolt bővítésére, raktár- gondjainak megoldására hasz­nálunk fel. Azt is tervezzük, hogy a városi tanács kereske­delmi osztályával egyetértés­ben — a Jókai téri könyves­bolt helyiségeivel bővítjük a megnővekedett forgalmú, köz- kedvelt bisztrót A könyves­bolt a Kossuth Lajos utcában, az antikvárium helyén műkö­dik majd, míg ez az egység kerül a 102-es számú köny­vesbolt helyére, amit viszont a Rákóczi úton helyezünk el. Jelentősen bővül a Kóczdán Sándor utca 1. szám alatti ön- kiszolgáló élelmiszerbolt, mert a Textil Nagykereskedelmi Vállalat nyolcvan négyzetmé­ter alapterületű raktárrészét a bolthoz csatoljuk. — Milyen további Jelentse közületi elhelyezések lesznek? — Korábban már hírt ad­tunk róla. hogy Pécs repre­zentatív zöldségboltját a Bolt­ív közben létesíti a MÉK. Most, újabb lehetőségek bizto­sításával ezt az üzletet a Sál­lal utca végén, a már meglévő zöldségbolt fejlesztésével- old­juk meg. Itt ugyanis egy szükséglakás és egy nagy mű­hely felhasználásával raktárait is kan az üzlet — az eladótér bővítése mellett Ebben az évben a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is új irodákat kap a Ruha­ipari Vállalat volt Széchenyi téri központja helyén. Ezzel a megye és a város egyik je­lentős állami szerve megfelelő körülmények közé kerül. Meg­oldásra vár és folvamatlban van a városi KÖJÁLL és “gyes egészségű5yi szervek ki- költözteféve a Megve utca 21. szám alól, a volt egészségház­ból, amelyben a Magyar Teet­nevelési Sportszövetség megyei és városi tanácsa kap helyeit. Ugyanakkor a városi tanács épületébe kerülnek a Megye utca 21. szám alól a városi és a kerületi egészségügyi szervek. Ezáltal a városi tanácshoz tar­tóé» valamennyi osztályt — ugyanúgy, mint a II. kerületi igazgatási szerveket — egy épületen belül helyezik el. A helyiségek átszervezése nem kis munkát jelentett a tanács igazgatási osztályának. Mindig a gazdaságosságot és a célszerűséget, valamint a lakosság igényeit tartották szem előtt. Reméljük, hogy ezzel hosszabb időre kedve­zőbb körülmények közé ke­rülnek városi intézményeink. Gáldonyi Béla Középiskolások szellemi vetélkedője Igen nagy érdek- László színművész csapata 37 ponttal lődés mellett bo- s dr. Kittka László, szerezte meg. Ne­nyontották le a a Városi Idegenfor- gyedik a Művészeti Nagy Lajos Gimná- galmi Hivatal elő- Gimnázium csapata zium dísztermében adója foglaltak he- lett, s az első öt a középiskolások lyet, s igen szí go- helyezett között vég szellemi vetélkedő- rúan, következeié- zett a MŰM. 500-as jét. Tizenkét csapat sen bírálták el a fele Iparitanuló Iintéze- „rajtolt”. Nem volt leteket. A színvonal tének csapata is. könnyű feladatuk a örvendetesen mag 11 Az eddigi gyakoc résztvevőknek, ma- volt. A vetélkedő lat azt bizonyította, gyár irodalom, és Játékvezetője, Vá- hogy a vetélkedő­történelmi kérdése- tirady Géza, a városi kön általában elő­ken kívül jelesked- tanács művelődési nyös helyen végez­niük kellett fizáká- osztályának népmű- nek a gimnáziu- ból, technológiából, velésd előadója volt. mok míg a techná- művészeti kérdésék A végeredmény kútnak csapatai re kellett választ így alakult- 43 pont jócskán lemarad- adniuk, s nem utol- w ^ hd tak, Kevesebb hu- só sorban, ponto- ' man tárgyuk lóvém san kellett ismer- a Leőwey Klára Annál jelentősebb, niük Pécs és Bara- Leánygimnázium hogy most az el- nya helyrajzi, tör- tanulói nyerték, a sók között egy tech téneti nevezetessé- második és harma- nikumi és az ioari- geit. dik helyet fej-fej tanulók vetélkedő A zsűriben Litz melletti küzdelem- diákjai is részt kér- József, Dénes RAln ben, a Janus Pan- tek. A diákokkal . T . . _ nonius Gimnázium zsúfolásig telt e­ff- Tóth István, a 3, ^ s Közgazda- rémből azonban hiá Tanárképző Főisko- sági Technikum nyoltuk a kísérő la tanárai, Faál ipari tagozatának szaktanárokat. PICIC-SZALAMI Szeged tejszfnű ködbe bur­kolózott. A parkok, a sétá­nyok, a szabadtéri játékok sok ezer fős padsorai kihaltak. — Újságíró kollégámmal sétálok a Tisza partján felfelé, a Ma­ros torkolata felé. A folyó is összehúzózkodott, hátán hó­fedte, vastag jégtakaró. Az egyszínű tájból csak a híres szegedi szalámigyár magas épületei „ugranak” ki. Ide visz a mi utunk is, a köz­kedvelt és világhírű Pick-sza- lámi „boszorkánykonyhájába”. A gyár elődje A gyár igazgatója, Váraly- lyai Rezső előzékenyen tájé­koztatott a szalámigyár fejlő- déséről, majd Bálint László párttitkár szives kalauzolása mellett alkalmam nyílt végig­nézni a hatalmas. üzem min­den zegét-zugát, szemmel kí­sérve a beérkező fél sertése­ket, egészen az expediáló szo­báig, ahol éppen a berliniek­nek címezték a szalámival teli dobozokat. Mikor is kezdték a szegedi szalámit gyártani? Sajnos, er­re pontos adatot senki sem tud mondani. A feljegyzések szerint már 1840-ben készí­tettek olasz származású hen­tesmesterek ízletes szalámit a városban. A jelenlegi gyár megalapítója — Pick Márk — 1869-ben telepedett le Szege­den és az akkori Tisza Lajos körúton lévő műhelyében toznak”. A színhús a csurga- tóba kerül, ott 24 órán ke­resztül csorog belőle a víz, majd egy ideig a szikkasztó­ban pihen. Innen a darálóba és a töltőbe jut a megfelelő recept szerint összeállított hús- és szalonnakeverék. Ed­dig nem is történt semmi bo­szorkányság, bár a húsok ke­verése, gondolom, nem lehet közömbös. A „titok” a lősze­rek összeállításánál kezdődik: Oda is beléptem, kísérőm jó­voltából és ha ellopni nem is tudtam a receptet, de láttám a kis ládikókba elkészített fű­szer-adagokat Sőt meg is kóstoltam Molnár Pál „mé­regkeverő” jóvoltábóL — Mi a titka? — néztem a ládák felé. — Semmi — felelte Molnár Pál —, akár nézheti is, hogy miből mennyit adagolok^ Persze a nézés még .nem „szentírás”, így hát semmivel sem lettem okosabb, s való­színű nem is fogom „plagi­zálni” a szegedi Pick-szalámi titkát A töltés lényegében telje­sen automatikus. A lóbélbe és műanyagbélbe töltött Kevert:» a kötözőbe kerül, ahol fürge ujjú lányok és férfiak vé­kony zsinórral körül kötözik. Ezután kis szállító kocsikkal viszik tovább a szalámi ruda­kat a füstölőbe. Ez igen ér­dekes látvány. Kizárólag bükk fával füstölnek. Elég elniaia- és Szeged között Megkérdez- j dott technikával történik az olasz szakmunkásokkal rá­tért a nagybani szalámigyár­tásra, A Tisza parti gyárat a századforduló idején építette fel. Az öreg Pick halála után négy gyermeke tulajdonába került a gyár. A munkát Pick Jenő irányította, később a tu­lajdonjogot is megszerezte testvéreitől. A most is üzemelő érlelő­tornyok közül egyik 1910-ben, a másik 1938-ban épült fel. A jó ízű szegedi Pick-szalámi gyorsan meghódította a fo­gyasztókat és világhírűvé vált. 1900-ban már évente 20 va­gonnal készítettek belőle, s vitték nemcsak Európába, ha­nem Amerikába is. A jó sze­gedi szalámi „márkáját” bi­zonyítja, hogy 1928-ban az ország majd minden szalámi­gyára tönkrement és bezárta kapuit, csak a Pick-szalámi- gyár termelt teljes kapacitás­sal, sőt évente 40—50 vagon­ra emelte a mennyiséget Von e szamárhús a Pick-szalámiban? Az igazgató mosolygott ami kor kérdeztem, sőt, azt is el­mondta, hogy mindenki meg­kérdezi, különösen a külföl­di újságírók. Válasz helyett elém tette egy lengyel újság­író riportját. A lengyel kollé­ga „rafináltan” nem is a gyár ban kutatta a szamárhúst, ha­nem már az úton, Budapest akar Fér! bácsinak. Nem báj, legalább van Időm elbámészkodni ezen; mi­lyen büszkeség, milyen di­csőség is, ha valakinek nem .megy; tönkre a lába negy­ven év ide-odatrappolás alatt. Végtére, mégha vicces is, mégha Feri bácsi is res­telkedve nevetett rajta, ez tényleg nagy szó. Ha 6 nekidurálta volna magát negyven évvel ezelőtt, jó- párszor körülgyalogolta vol­na már a Földet ennyi erű- vei, ■ Mikor visszagyalogol a fa­arcútól, felbátorodva kérde­zem. — Mit iszik legszíveseb­ben, Feri bácsi? — Bort Tisztán. A sört csak éppen megiszom, a szóda csak akkor kell, ha táj a gyomor. — Nótája is van? — Kidült a 1a mandulás­tul... De csak ha nagyon nagy • kedvem van, ritkán. — Ez a mi Feri bácsink valósággal belepirult a té­mába. Hát akkor beszél­jünk másróL — Kell-e tudni számolni a pincérnek? — Hát persze. Egyébként az iskolában mindig gyenge voltam számtanból. Az unokám viszont, a Klárika, az tiszta kitűnői — Hát unokája is van? — Kettő! És milyen két lány! Klárika már negyé- uö-cc, az Erika még csak négye i. Á nagyobb min­dig jön szombaton, egye­dül. autóbusszal, és úgy él­űt be a* ajtón: na, nagy­mama, mit seg thetek? — És a gyerekei? — A másik lányom Pes­ten van. Apja lánya. Fel­szolgáló 6 is. öreg pincé­rekkel dolgozik együtt, ét számolni is... mint a víz­folyás! — Ismer-e sok vendéget, Feri bácsi? — Ha belép, már rende­lem is, amit szeret, ó, törzsvendég van sok, és ré­giek is. Pestiek például, akik egy évben egyszer jön­nek’ ide, de tudom, hogy az egyik lágytojást regge­lizik, a másik kettőből rántottét, de szárazra süt­ve. Például... — Például az az idős hölgy ott, Feri bácsi! Az mit szoKOtt kérni? — Két deci tej, egy dup­la. Néha kifli hozzá. — Látom, ez megy Feri bácsi. De a vendégek? Ok mit adnak ezért cserébe? — általában rendesek. Nincs velük bajom. Olykor persze ideges az ember, én is ember vagyok. De rende­sek, én 'is igyekszem. — Mégis, Feri bácsi! Nem emlékszik például valami ajándékra? — Negyvenötben én vol­tam az első, aki dolgozott. Akkor voltak itt ejtőernyős katonák. Az egyik nekem adott egy ejtőernyőt. Szét­szedtük és a lányom zoknit kötött belőle... — Tanulói is voltak? — Ma már főpincérek, többek között, Sose adtam pofont, de szigorú voltam. Ha elkéstek, nem jöhettek kiszolgálni aznap. Tudod, mi a dolgod, fiam, kérdez­tem, és tudták. Azelőtt bil- liárd is volt itt, a fiú már ment és krétát hegyezett Aztán behordhatta a szeny- nyesedényt. Néhány öregember ül egy asztalnál, nagyon kiabál­nak?. Hegyezem a fülem, de Feri bácsi közbeszól. — Olaszul. Lókereskedő az öreg, azelőtt is idejárt, most is exporttal foglalko­zik. Nagyot hall egy ki­csit. — Tán bizony olaszul is tud, Feri bácsi? — Nem nagyon. Egy-két szót, amit a fiúk is elta­nultak, mondogatták ola­szul, hogy Jizet a vendég’, míg le nem tolták őket Bár tudják, hogy tőlem tanulták meg a csibészek _ — Más nyelven? — Német, szerb-horvát. Oroszokat, bolgárokat meg­értem. — Aztán ha elmegy nyug­díjba, mihez kezd? — Azon kezdem, hogy nem is nagyon akarnak el­engedni De a feleségem miatt is, bár már föl is kel, javulgat, mégis, a trombózis nem gyerekjá­ték. Ellennék otthon. De nyárra azért bejönnék, né­hány hónapra, már csak azért is, hogy egy kicsit fölfrissítsem... Nehéz ezt kifejezni. Feri bácsi bizonytalan mozdula­tot tesz és aztán a fejére mutat Valami olyat akar mondani, hogy nem szeret­ne besavanyodni, nem sze­retné végleg itthagyni a Kávéházat. Hívják. Egy kézmozdu­lattal bocsánatot kér és mondja. — Az Aladár bácsi For­ró tejeskávé, hogy szinte lobogjon a csészében... Nehézkes és mégis fürge pincérléptekkel tűnik el a hátsó ajtó irányában. Vastag ceruzával dolgo­zott ez a negyven esztendő, míg Feri bácsit ilyenné tet­te: pincér is, meg egysze­rűen ember is, a lecsüngő bajuszával, a jól elrejtett gondjaival, az udvarias mosolyaival, egész egyéni­ségével, amely beleolvad a Kávéházba, mint egy so­vány fekete kis árnyék. Hallania te a gépkocsivezetőt: — Legelésznek-e errefelé szamárcsordák? A sofőr igen elcsodálkozott és értetlenül kérdezte, hogy miféle szamarakról van szó. Erre a lengyel kolléga: — Hát olyan kistermetű, nagy fülű szürke állatokról. Egyszerű i-ás szarná rkákról. — Nem tudok én ilyesmi­ről — válaszolt a sofőr. —■ Láttam ugyan egyet kettőt kétkerekű kordét húzni, de csordát azt még nem. Később a lengyel újságíró — éppúgy, mint jómagam is, — meggyőződhetett, hogy szó sincs és nem is volt szamár­húsról, legalábbis a szalámi­ban nem. Miért mégis e „rémhír"? Van aki azt mond­ja. hogy a múlt század ele­í jén az olasz hentesek és sza j lámlgvárosok — ellensúlyoz- j ván a kevés sertéshúst egész. A nagy termekben két- három kis asztalkaszerű fém tákolmány, amelynek az al­ján bükkhasébok parázsla- nak, gyenge lánggal égnek- és a teremben szerte eregetik füstjüket. A szalámik geren­dákról lógnak sűrű sorokban, Klimatizáli érleiótorony Füstölés után érkezik a sza­lámi az érlelőtoronyba. Ter­mészetesen a torony elnevezés kissé megtévesztő, már csak azért is, mert ebben a negy­ven méter magas épületben körülbelül 40—50 vagon sza­lámit tudnak érlelni egyszer­re. Mi a negyedik emeleti szobákat néztük meg, ott már csüngtek a piros színű cseme- ge-szalámirudak. A nagy épületet kfvü'ről alumíniumlemezekkel borí­tották, hogy a napsugarakat hizlalt szamarak húsát és sza- visszaverjék. A fal között is levegőréteg szigetel, majd be­lől parafaborftást találni. \s érlelés Idején a szalámiru- dakra lerakódik — illetve érés közben kicsapódik —- a köz­ismert nemespenész. Semmi semmi külörle- kfvánt kiima biztosítása szükséges a jó Pick-szalámi érleléséhez. A raktárban szalámihegyeV- Ízléses csomagolásban, vagon- számra áll a szalámi. Akk -r a berliniek részére címezték a dobozokat. Ezenkívül móa 25—30 országba — köztük if- rikai országokba is — viszi el jó hírünket a több mint szí éve ismert szegedi Pick sza­lámi. ; tonnáját keverték a szaiámj- ; ba, sőt, ahol a szamát is hiányzott, kutyahúst daráltak > pótlásképpen. Nálunk soha, még a múlt század elején sem használtak szamarat a szalá- , : miba. De mivel akkoriban j beavatkozás, olasz származású mesterek i g«sség_, csak a kezdték meg a szalámi gyár­tását hazánkban, könnyen el- 5 terjedt az „olasz keverék” híre. A gyár „boszorkány, konyhájában" Naponta 1300 kettéhasftott sertést szállítanak át a vó- góhídról. A fagyasztott és friss oldalak a hűtőcsarnoko­kon keresztül jutnak a tson- tozóba, ahol a hentesek „cscn­Gazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents