Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

tm. FEBRÜÄR. 13. 3 Elmosódnak a mesterséges határok Egyesült a szederkényi és a máriakéméndi termelőszövetkezet Csak nemrég szántottuk fel a mezsgyehatárokat. Kitágult a tér. száz és ezer holdak­ban kezdtünk beszélni, me­lyek azonban még nem lép­ték túl egy-egy község ha­táfát. De bármennyire tisztel­jük is ezeket a határokat, megállíthatjuk-e vajon a fejlődést? Az élet új formá­kat kíván, az élet diktálja, mit kell tenni a falvak gyor­sabb boldogulása érdekében s semmi más, csupán jó szem, jó fül kell ennek meg­értéséhez. Földrajzi, gazdasági egység Szederkényben és Máriaké- ménden megértették. Az egye­sülés gondolata ott ért, érle­lődött régen az emberekben, csak hát egyik részről is, má­sikról is nehéz volt feladni a függetlenséget S tán jobb is így, mert az elhamarko­dott egyesülés több kárt, mint hasznot okozhat a közösség­nek. Elgy mammut gazdaság is lehet rossz, ha az alapja gyenge, erőszakkal összera­kott tákolmány. Két gazda­ság egyesülésének nemcsak mennyiségi, de minőségi vál­tozást is kell eredményeznie Ezért üdvözölhetjük öröm­mel a szederkényi és mária­kéméndi tsz egyesülését, s ezért jósolhatunk nagy jövőt az „Egyesült Karasica Gyön­gye” Termelőszövetkezetnek, mert a szövetkezet vezetői, tagjai felismerték ezt. Jó szemmel, kiváló érzékkel mérték fel a területi, föld­rajzi és egyéb közös adottsá­gaikat, tovább látva a má­nál, a Jövőt formálva, több mint fczer tez-tag megélheté­sét. boldogulását tartva szem előtt. Mi kötötte össze ennek a három községnek — mert Mo- nyoród már korábban csatla­kozóit Szederkényhez — a jövőjét? Mindenekelőtt a kö­zös térülöd határ, a rokon- földek s a mindhármon átvo­nuló közös dombvonulat és a Karasica. E? a földrajzi kö­zösség szinte tálcán kínálta az egyesülést s az ilyen érv előtt meg kell hajolni. 670 hald szőlő Szederkénybea Amit kttlőn-külön nem, vagy csak nehezen tudtak volna megvalósítani, azt így közösen könnyen elérhetik. A Karasica nagy öntözési lehe­tőségeket kínál, amit eddig csak Szederkény tudott vala­melyest hasznosítani. Most, hogy egyesültek, a folyópart­jai mentén egész öntözési rendszert alakítanak ki. Arra az eshetőségre; ha a Karasica vize nyáron elapadna, két víztároló építését kezdték meg, az egyiket Szederkény­ben, a másikat Máriakémén- den. Ezen a. nyáron 350 hol­dat fognak öntözni, mindenek előtt a zöldségféléket, takar­mánynövényeket, kukoricát és a cukorrépát. A közös dombvonulat hasz­nosítására — mely kitűnő nagyhozamú borvidék— már korábban megfogant egy nagyszabású távlati terv, mely szerint az állam támo­gatásával 1975-ig 670 hold szőlő- és gyümplcs-ültetvény- nyel telepítik be ezt a hegy­vonulatot. Külön-külön ekko­ra — csak későn megtérülő-— beruházást nem bírtak volna el ezek a tsz-ek. Így azonban, hogy egyesültek, a nagy tsz már meg tudja teremteni az anyagi eszközöket, ésszerűb­ben tudja kihasználni az em­beri munkaerőt, a korszerű, speciális gzőlő- és gyümölcs- művelő gépek munkáját stb. Már az első két évben, 1964- ben és 1965-ben 165 hold sző­lőt és 50 hold gyümölcsöst telepítenek. Negyvennégy vagon búsa — ingyen Ezek a tervek komoly be­ruházást igényelnek, s hogy ezek a beruházások, melyek­hez az állam is jelentősen hozzájárul, később busásan megtérülnek, ahhoz kétség sem fér. Nézzünk meg azon­ban egy olyan tényezőt, mely egyáltalán nem igényel beru­házást! Cukorrépát termelt Szederkény is, termelt Má- riakéménd is. Szederkényben a jobb talajadottságok, az ön­tözés stb. következtében hol­danként 348, Márlakéménden pedig holdanként 96 mázsa termést takarítottak be az ősszel. Az egyesült tsz-ben 130 hold cukorrépát termel­nek az idén nyilván nem Máriakéménden, hanem a bő­vebben termő .szederkényi ha- tárréezben. Pusztán ezzel az egv ténnyel a cukorrépatábla áthelyezésével 60 mázsa több­lettermést érnek el azonos Bm Építőipari Vállalat fel­vesz; KŐMŰVEST, SEGÉDMUN­KÁST, KUBIKOSOKAT pécsi munkahelyre Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Rá­kóczi út 56. szám alatt. befektetésiéi holdanként. A 120 holdon ez 7200 mázsa többlettermés, ami durván számolva 10—11 vagon cukrot jelent. A cukor világpiaci ára igen magasra szökött. Ha dol­lárban számítjuk át a cukor és a búza árát, a szederké­nyiek 7200 mázsa többlet ré­patermése 44 vagon búza árá­nak felel meg. Tehát 44 vagon gabonát nyertek a mériakéméndiek és szederké­nyiek pusztán azért, mert egyesültek. A szövetkezet ve­zetői azonban még ennél is többre számítanak, hisz Sze­derkényben nem ritkaság a 300 mázsás cukorrépatermés sem. A tavalyi 248 mázsás termést alacsonynak tartják, mert a répa akkor tavaszi szántásba került. Most az ősz­szel 3004 hold szántóból csak 250 holdon nem tudták elvé­gezni a mélyszántást, a cukor­répa is mélyen megszántott —- egy része 80 centi mélyen meg forgatott talajba kerül s még a tavalyinál is jóval nagyobb termést járhatnak. Erős alapzat S ha sorra vesszük a tsz összes termelvényét, beleértve az állatokat is, mindenütt ha­sonló meglepetésekkel talál­koznánk. Mennyivel könnyebb egy régóta kialakult földrajzi egységben gazdálkodni, mint az ember szabta közigazga­tási határok között. Mindegy, mi a neve, melyik a központ­ja a tsz-nek, csak legyen jobb, mint eddig volt. Ezt mondták az első közgyűlésen a szederkényi és máriaké­méndi tsz-tagok is, akik nem szabtak gátat az egyesülés­nek. A többit a vezetőségre bízták. S ez a vár nem homokra épül, de masszív, erős alap­zatra s most már csak az emberek szorgalmán múlik, milyen magasra építik. — Rné — Kétszázan jelentkeztek emeletráépítésre Egy emelettel megemelik a Petőfi utcai lakóházakat Sokat enyhít a város lakás­gondjain az emeletráépítési akció. Két formája ismeretes: az alapépület felújításával egybekötött emeletráépítés, a másik pedig olyan nemrég épült házak bővítése, amelyek felújításra nem szorulnak. Ez utóbbi olcsóbb, legalábbis ami a kivitelezés költségeit illeti. KÉTSZÁZÖTVEN LAKÁS A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat már korábban felmérte a belváros épületeit abban a vonatkozásban, hogy hol, mi­lyen mértékben nyílik lehe­tőség emeletráépítésre, Körül­belül 30—35 épületről, 200— 250 lakásról van szó. Ez a felmérés egyébként folyama­tosan még most is tart, mert az előzetes adatok — később kiderült «- nem teljesen helytállók. A Teréz utca és a Jókai utca sarkán lévő épü­letet is eredetileg felújításra szemelték ki, de végül is le kellett bontani, illetve telje­sen újjáépíteni. Az emeletráépítési akció lebonyolítását egy három év­vel ezelőtt hatályba lépő ren­delet a PIK kezelésébe utalta át. A PIK — a városrende­zési terveket szem előtt tart­va' — jelölte ki ezután az épületeket Az elmúlt évek­ben a következő lakóházakon végeztek el emeletráépítést: Felsőmalom utca 18., 20., 27. szám (26 lakás), Rákóczi út 72., 75., 77. (46 lakás), Geisler Eta utca 17. (10 lakás), Szent István tér 7. (10 lakás), Al­kotmány utca 34. (14 lakás), Gábor utca és Perczel utca saroképület (10 lakás). Az 1964-es esztendőre is megtörtént 0 kijelölés és az építőipari vállalatok el is kezdik a munkálatokat a kö­vetkező lakóházakon: Janus Pannonius utca 9. (12 lakás), Kossuth utca 53., 63. (8, 10 lakás), Rákóczi út 75—77. (7 lakás), Pozsony utca Lég- szeszgyár utca sarok (4 lakás), Mártirok útja 26 (18 lakás), Bem utca 3. (27 lakás), Mun­kácsy Mihály utca 5. (8 ' la­kás), Szabadság utca 5. és 1. szám alatt (5, illetve 24 la­kás). KÉTSZÁZ JELENTKEZŐ A PIK-től kapott értesülés szerint idővel a Petőfi utca majdnem valamennyi lakó­házát megemelik egy emelet­tel. Ezeket a lakásokat a Ter­vezőiroda, a Széchenyi Gim­názium, a Tsz Beruházási Iroda és a PIK dolgozói kap­ják kellő elbírálás után. Ugyanis a jelentkezők koráb­bi lakáshelyzetét a Városi Ta­nács lakásügyi hivatala meg­vizsgálja és a legjobban rá­szorultakat részesítik előny­ben. Az emeletráépítési akció gyakorlati lebonyolítása kö­rülbelül a következőképpen zajlik le: vállalatok, Intézmé­nyek bejelentik igényeiket a PIK-nek. Az Ingatlankezelő Vállalat ezután a tanácsi szervekkel együttesen elvégzi a kijelölést, illetve az építke­zés megkezdésének Időbeni besorolását. Ez utóbbi termé­szetesen függ a kivitelező vállalatok kapacitásától és az OTP hitelbiztosítási lehetősé geitől. Eme különböző felté­telek összhangja szükséges ahhoz, hogy az építkezések megkezdődjenek. Jelenleg kö­rülbelül kétszáz jelentkező nyújtotta be igényét, de eb­ben az esztendőben termé­szetesen nem tudják vala­mennyit kielégíteni. FÖLFELÉ KE1.L TERJESZKEDNI Az emeletráépítéseket a PIK úgy igyekszik lebonyolí­tani, hogy az alapépület lakói mentesüljenek a zaklatások­tól, bár ezzel kapcsolatban AZ ÉRDEKELTEK Hárem fiatalemberrel be­szélgettem, Az egyik most katona. A másik nemrégiben szerelt le és a harmadik az idén érettségizik, döntenie kell arról, hogy szakmát sajátít el vagy főiskolán tanul tovább. Az országgyűlés legutóbbi ülé­sének vitájáról van szó. Ar­ról, hogy mi az ő véleményük <— mint érdekelteknek — hogy 16 éves korban kell j ezentúl bevonulni* Uj gépjavítási rendszer A baranyai gépállomások u vállalják a tsz-ek teljes műszaki kiszolgálását Az elsnúSt két évben a ba­ranyai termelőszövetkezetek: is igyekeztek „önállósodni”, vagyis minél jobban függet­leníteni magukat a gépállo­másoktól. Az önállósodás azonban nem minden tsz-ben sikerült úgy, ahogy azt vár­ták. A nagyobb gépjavítás* munkákat a taz-ek kénytele­nek voltak továbbra is a gépállomással végeztetni. A kisebb javítási és karbantar­tási ' munkák elvégzésére, igyekeztek berendezkedni a sz-ek. Ez helyenként sikerült is. Általában azonban nem. A szakember- és szerszám­áé phiány, és még egy sós­én yezö teszi, hogy a termelő­szövetkezetek ma még nem lehetnek ilyen értelemben önállóak. Hogy ez nemcsak baranyai jelenség, bizonyítja, hogy Hékee megyeben már az el­múlt év elején hathatós intéz .:edéseket dolgoztak ki a nelyaet megjavítására. Ennek lényegéről Lukács Antal, a gépállomások megyei igaz- a következőket mon- ; A gép állomások vál- iaáMk a termeSőanSsreskea»- erő- és muok^gé­peínék teljes műszaki fenn­tartását. Előnye az eddigi gyakorlattal szemben, hogy a tsz-ek válláról leveszi a mű­szaki gondokat, melyeket azok tapasztalat és kellő fel­készültség hiányában ma még nem tudnak megoldani, to­vábbá egy aránylag felkészült üzem biztosítja a traktorok megfelelő üaembentartását. Komoly előrelépést jelent az anyag- és alkatrész-gazdál­kodásban, mivel központosít­ja azt, s végül a szövetkeze­tek ily módon a gépek kija­vítása után megkapják az 60 százalékos állami kedvez­ményt. Az új módszer bevezeté­sének van néhány alapfel­tétele, mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezet megfelelő traktoros-gárdával, legalább egy kis karbantartó műhellyel rendelkezzék n megfelelő, pantos könyvelése, bizonylatkezelése legyen. A gépállomás a munkákat a helyszínen végzi el, a műhe­lyeket bérbe veszd a tsz-tőL A műszaki gárdát a gépállo­más biztosítja egyrészt a sár jét, másrészt a tsz eaakram- bereibőL Ezeket * saakembe­reket, ffietve szerelőket ez­után nem a tsz, hanem a gép állomás fizeti, háztáji és egyéb jogaikat azonban a tsz-ben nem veszítik el, amelynek továbbra is tagjai maradnak. A gépállomás fiók állomásai lesznek ezek, veze­tőjük a szerelőcsoporté vezető — gépállomás! ember, aki szoros együttműködésben lesz a tsz gépműszaki vezetőjé­vel. 1964-ben 38 ilyen „fiók állomás” kezdi meg működé­sét Baranyában, 36 kijelölt termelőszövetkezetben, min­den gépállomás körzetében kettő. A termelőszövetkeze­tek vezetői önszántukból je­lentkezhetnek a szerződés megkötésére, éhben a járási párt- és igazgatási szervek támogatják őket. Az első szerződéseket már megkötöt­ték, s február 15-ig befeje­zik az 1964. évi szerződés- kötéseket. A hét elején a vil­lányi gépjavító állomás kör­zetében megkezdi működését az első fiókállomás. Ha a kísérleti év sikerrel zárul, a megye többi termelőszöveb- feeawbére la fokozatosan ki­ts Nehezen Indul « beszélge­tés. Sanyi egyenruhában van, a gallérján őrvezetői csillag. Másfél éves szolgálat ván a háta mögött. Régi évek emlé­keit eleveníti fel. Az általá­nos iskola befejezésének ide­jét, amikor még nem tudta eldönteni, milyen legyen a jövője. Középiskolába iratko­zott be, de ott nem találta a helyét, kimaradt. Ipari tanuló lett egy pécsi nagyüzemben és jó szakmunkás. Az ipari tanuló évei alatt keveset ke­resett, az új szakmunkás! fi­zetésből többre jutott A csa­ládhoz hazaadott pénzen fe­lül mindig maradt bőven. Ju­tott szórakozásra, öltözködés­re. Idejével szabadon rendel­kezett, bekapcsolódott az üze­mi KISZ-szervezet munkájá­ba, sőt tanulni kezdett egy középiskola levelező tagoza­tán. Ekkor érkezett a behívó. — Jobb lett volna előbb bevonulni — állapítja meg. — Talán akkor, amikor ki­tanultam a szakmát Most egy kicsit úgy érzem, hogy fiatal­ságom legszebb éveit vesztem el. Biztos, most már meg is nősültem volna, ha mögöttem lenne a katonaság, hiszen van jó szakmám, szépen keresek. Nehéz volt megszokni a pénzszűkét, a pontosan ki­mért cigaretta mennyiségét, a korlátokat a szórakozásban, az eltávozásoknál. Ennek elle­nére becsülettel látja el a szolgálatát, jól végezte a tisz­tes iskolát. De azért 6 is szá­molja a napokat, melyek a leszerelésig vissza vannak* * Pista már letöltötte a két évet. Pécstől távol volt kato­na. Most már szívesen emlé­kezik vissza a leszolgált évek­re. Pedig akkor nehezen vo­nult be, sok mindent kellett otthon hagynia. Fiatalon megnősült, még a katonaidő előtt Arra számí­tott, hogy felmentést kap. Egy évvel később vonult be az előírtnál* Kezdetben bizony ritkán érkezett haza látogató­ba. Neki Is, a fiatalasszony­nak is nehéz volt a két év. Közben még az új otthon épí­tésének a gondja is rájuk sza­kadt, amelyből a katonáskodó férj nem tudta kivenni a ré­szét A két év elmúlt — Nem volt könnyű. De a házasságunk kiállta a pró­bát. Most ott folytatjuk, ahol abbamaradt Csak egy kicsit nehezebben. A két év alatt néhány apróbb adósságunk felgyülemlett Sok minden hiányzik, ami egy családi ott­hon berendezéséhez szüksé­ges, — Ha újra kezdhetném — mondotta —, szívesebben len­nék előbb katona, és csak az­után nősülnék meg, * Zoli csendben figyeli a be­szélgetést. Neki még kevés ta­pasztalata van a katonaság- róL Annál Inkább véleménye. — Sokat vitatkoztunk erről is az Iskolában. Többen arra gondoltak, hogy jobb volt ré­gebben, hogy csak az egyetem után kellett egy rövid tarta­lékos kiképzésen részt venni. Persze az sem rossz, hogy az érettségi után menjünk el előbb egy évre katonának. — Csak úgy legyen ám, ahogy mondják. Ha sikerül a felvé­teli vizsgám, valóban biztosít­sák a helyemet az egyetemen! így vélekednek az érdekel­tek az új rendeletről. Min­denki a maga szemével nézi, saját tapasztalatai alapján ér­tékeli. Az elképzelés, a terv jó. Maga az élet igazolja he­lyességét. De nemcsak az ér­dekelteken múlik sikere! A haza védelmére, az állampol­gári kötelességek teljesítésé­re az iskolában, az ifjúsági szervezetben jobban fel kell készíteni a fiatalokat, akkor majd szívesebben, kevesebb gonddal küzdve vonulnak be néphadseregünk soraiba! ( (MHä9 1 mindig akadnak azért 1 prob­lémák. Az viszont örvendetes, hogy emeletráépítés esetén a már meglévő régi lakásokat, is teljesen korszerűsítik. Az emeletráépítési ak>;ó révén felmerül egy égető kér­dés: helyes elgondolás-e, hogy még napjainkban is két-há- rom-négyemeletes lakóháza­kat építünk a város terüle­tén? A régi házak' aligha bír­ják, «I az emeleteket. Tehát az emeletráépítési lehetőség is véges, hiszen a Petőfi utca példája bizonyítja: sor kerül már az alig nyolc-tíz-tizenot esztendős lakóházak bővítésé­re is. Beépítésre alkalmas terület pedig egyre kever ob o lesz. (Ujmecsekalja teljes betelepítése is már csalt né­hány esztendőt vesz igénybe.) Ezért kellene már most öt- hat-nyolcemeletes épülete/, tervezését, illetve kivitelezését elhatározni, már csak azért is, mert „fölfele” építeni min­dig gazdaságosabb ée gypr- sabb is, mint mondjuk egy nyolc-tízemeletes lakóház he­lyett három háromemeletes tömböt felhúzni. H'ácaUáő fUUcdUd Befut « vagonszerelvény Magyarbóly vasútállomásá­ra, s ezzel kezdetét veszi az a gépies ét roppant nehéz munka, ami szinte kiszívja az erőt az ember karizmai­ból. A súlyos — néha 25— S0 kilós köbeket kidobálják a vagonból, önnél föl a te­herkocsira, aztán ezt a kő­halmazt a gépkocsik beszál­lítják a magyarbólyi tégla­gyárba, pontosabban — egé­szen a mészégető bemen céíg. Ha a gépkocsi „bilire nő*" típusú, tiszta szeren­cse, nem keU ismét kézbe venni a köveket. De ilyen gépkocsi ritkán akad. Mit tesz tehát a kőrákó- munkás? FŐTÁV, a platóra és ledo­bálja a köveket Többnyire másnaponként érkezik szál­lítmány az állomásra, ilyen­kor az emberek fölugrálnak a teherautóiéra is kimennek a vagonokhoz. Legutóbb öt óra hosszat rakodtak. A vál­lalat normásai már koráb­ban megállapították a bért erre a munkára. Hogy mi­lyen elgondolás alapján, azt ma már nehéz lenne ki- . deríteni. De hogy a meg- j állapított bér mennyire ve- j vetségesen kevés, azt bizo- . nyitja a következő adat: { Egy tonna, tehát tíz mázsa kő fel- és lerakásáért j összesen kettő forint és I hetven fillért kap egy műn- ! kás. Ehhez jár még 12 fii- ' lér kilométerpénz. Az állo­más és a téglagyár közötti ■ útszakasz nem. hosszabb egy teljes kilométernél, így min­dent összevetve huszonnégy fillérrel emelkedik a bér. A végeredmény tehát a követ­kező: 5 munkaóra alatt egy főre 98 mázsa kő jutott s ezért az öt órai munkáért a J kőrakó keresete alig halad- i ta meg a 25 forintot. A magyarbólyi téglagyár J dolgozói már több ízben j panaszt intéztek a Baranya ( megyei Epitőanyagiparí Vél- j tálat pécsi központjához. A ; panaszuk jogos, hiszen kevés I ember akadna, aki egy ton­na követ kétszeri átrakással elszállít a kívánt helyre potom kettő forint hetven fillérért. A központban va- j lószinüleg irreálisnak tart- j }ák ezt a normát, mert meg- ; Ígérték, hogy megvizsgálják \ az ügyet I De az ígéret már rég el­hangzott, a normásokat vi­szont még senki nem lé.tta — legalábbis eme panasz ügyében — a magyarbólyi téglagyárban. Pedig a leg­elemibb kötelesség: minden esetben, feltétlenül felül kell vizsgálni a dolgozók pana­szát. Természetesen a ma- gyarbólyi téglagyárban is. , is.,, : Ül 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents