Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
2 1*94. FEBRUAR % Az országgyűlés szombati ülése (FolvtatAi a* 1. oldalról) mik lehetőségeit, • a következő évek terveinek, költség- vetési előirányzatainak összeállításakor figyelembe veszik. — A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az országunk további előrehaladásához, fejlődéséhez szűk séges feltételeket. Rajtánk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mondta Timár Mátyás, majd kérte, hogy az ország- | gyűlés a költségvetési tör- I vényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja eL A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő dr. Be- resztóczy Miklós szavazásra tette fel a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügy- miniszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Beszámoló az Interparlamentáris Unió tevékenységéről Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke beszámolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. Az elmúlt években örvendetesen tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk közvetlen kapcsolatai más országok törvényhozó testüle- ' teivel. Meghívásunkra a világ különböző tájairól — szocialista országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt — számos parlamenti delegáció tett látogatást hazánkban. A magyar ország- gyűlés küldöttségei is több európai és ázsiai országban jártak. A parlamenti delegáció-cserék országgyűlésünk életében csaknem kilenc éves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunkra 35 országból — 55 küldöttség látogatott hazánkba. A delegációkkal mintegy 420 különböző pártállású képviselőt fogadtunk. A magyar országgyűlés küldöttségei 17 országban —köztük 11 szocialista országban tettek látogatást. Delegációnk külföldi látogatásaiban összesen 120 országgyűlési képviselő vett részt A Magyarországon Járt parlamenti küldöttségek száma évről évre növekszik, jyus 1955—58-ban »1» s 1959 —63-ben 26 delegáció ' látóéi ga.ott hazánkba, a jelenlegi országgyűlési ciklus eddig eltelt, nem egészen egy éve alatt 12 küldöttséget fogadtunk. Emelkedett ■ magyar országgyűlési delegációk száma ts. 1955—58-ban 6, 1959-62- oen 11, 1963-ban 4 országban jártak küldöttségeink. Úgy érezzük, hogy e számok is tükrözik hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését. Vass Istvánné ezután röviden összefoglalta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a parlamenti küldöttségek látogatásai során az előző ország- gyűlési időszakban szereztek, majd a parlamenti delegációcserék 1963. évi eseményeit és tapasztalatait ismertette. Ebben az évben szocialista országban nem járt országgyűlési küldöttségünk, viszont a szocialista országok közül Jugoszláviából hazánkba látogatott a szkupstina küldöttsége. Találkozásunk a jugoszláv képviselőkkel hozzájárult a két nép barátságának további erősítéséhez, az országaink közötti együttműködés sokoldalú fejlesztéséhez. Az elmúlt évben tovább szélesedtek az országgyűlés kapcsolatai a kapitalista és a volt gyarmati országok parlamentjeivel is. Hazánkban tartózkodott a francia, a mexikói, a kolumbiai, a brazil, az indonéz és finn parlamenti delegáció. Ezek a látogatások álta’ában igen eredményesek voltak, s mindegyikük során sok szó esett a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok kölcsönös fejlesztésének lehetőségéről. Az egyes delegációk tevékenységét ismertetve az előadó elmondotta, hogy a francia parlamenti küldöttség elsősorban a ma- gyat If júság helyzetet tanulmányozta, s tagjai külön hangsúlyozták a magyar- francia kapcsolatok szélesítésének szükségességét. A mexikói delegáció a m»- g”ar belpolitika! helyzet és kü’ö-sscn a mezőgazdaság problémái Iránt érdeklődött. a kolumbiai és a brazil képviselők — mint ezt többször kifejezésre Juttatták — korábbi ismereteikkel ellentétben, igen kedvező benyomást, jó tapasztalatokat szereztek hazánkról. Eredményes volt az indonéz parlamenti delegáció látogatása is, s hozzájárult a két ország államközi kapcsolatainak fejlesztéséhez. Külön is örömünkre szolgált — mondotta Vass Istvánné —, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a rokon finn nép parlamenti küldöttségét, melynek tagjai nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták, s elismerően értékelték Magyarország politikai, gazdasági és kulturális életét. Meghívásunkra tavaly néhány napot töltött hazánkban az Interparlamentá ris Unió belgrádi konferenciájának több delegátusa is. Ezek a látogatások ugyancsak fontos szerepet töltöttek be nemzetközi kapcsolataink erősítésében. — Országgyűlési küldöttségeink 1963 ban viszonozták — folytatta Vass Istvánné — a francia, az angol, az indiai és az indonéz parlamenti delegációk korábbi magyarországi látogatásait. Képviselőinket mind a négy országban szívélyesen, udvariasan fogadták, s minő a négy látogatás hozzájárult az érdekelt országokkal már eddig Is örvendetesen Javuló kapcsolataink további erősítéséhez. Franciaországi látogatásunk alkalmával küldöttségünket fogadta a nemzetgyűlés elnöke is. Angliában járt küldöttségünk látogatása, találkozása igen sok parlamenti képviselővel, kétségtelenül elősegítette a magyar—angol kulturális és gazdasági kapcsolatok további kibontakozását. Nagy élményt jelentett küldöttségünknek az Indiában és Indonéziában tett út, amelynek során megismerhettük azt a nagy erőfeszítést, amelyet a két ország népe a gyarmati múlt felszámolásáért tesz. — Mindkét országban szívélyes és magas színvonalú fogadtatásban részesültünk. Különösen örültünk mind a vezetők, mind a dolgozók részéről megnyilvánuló figyelmességnek és baráti érdeklődésnek, mert úgy éréztük, hogy ebben a népköztársaságunk, népünk Iránti fokozott megbecsülés Jut kifejezésre. Az országgyűlés elnöke ezután az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának tevékenységét ismertette. Elmondotta többek között: kapcsolataink kedvező alakulását mutatja, hogy már 1959-ben sor került az olasz—magyar, 1960-ban pedig a magyar—olasz tagozat megalakítására, s ezt követte ugyancsak 1960- ban. illetve 1961-ben az angol—magyar és a magyar— angol tagozat létrehozása. — A nemzetközi helyzet kedvező alakulása — folytatta — éreztette hatását az Interparlamentáris Unió 1963. évi belgrádi konferenciáján. Ennek tevékenységét elsősorban a békés egymás mellett élésre, az általános és teljes leszerelésre való törekvés jellemezte, s igen kedvezően hatott a Moszkvában aláírt részleges atomcsend-egyez- mény. Először történt meg, hogy az unió ülésszakán — dr. Molnár Erik személyében — szocialista ország képviselője elnökölt. Küldöttségünk aktívan és eredményesen vett részt a konferencia munkájában. — A konferencia határozatai is mutatják, hogy az Interparlamentáris Unió munkásságának mindinkább s vitás nemzetközi kérdések békés megoldásában van növekvő szerepe, jelentősége. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt eddig is nagy fontosságot tulajdonított az Interparlamentáris Unió munkájából reá háruló feladatoknak cs a jövőben is mindent elkövet, hogy az Unió a népek békeaknratá- nak hatékony szócsövévé váljék. Vass Istvánné beszámolóját az országgyűlés elfogadta. A képviselők interpellációja A szünet után került'sor a harmadik napirendi pontra: jaz interpellációkra.Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette, hogy kantor lajosné képviselő a- két gyermek után járó családi pótlék felemelése tárgyában tervezett interpellációjától elállt, mert kérdésére Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéjában már választ adott Ezután NAGY ZOLTÁN Borsod megyei képviselő az Országos Tervhivatal elnökéhez interpellált Kifejtette, hogy a jelenlegi kutak vízhozama nem fedezi a gyorsan fejlődő Űzd igényét Azt kérdezte: mit tesznek az illetékesek a város vízellátásának megjavítására? DR. AJTAI MIKLÓS ' válaszában megállapította, hogy a kérdés indokolt, és jóllehet megépül a bánpataki felszíni vízkivételi mű, ennek üzembehelyezése sem szünteti meg a gondokat Ezért felül kell vizsgálni az ózdi körzet teljes vízellátási tervét és ennek alapján kell dönteni a gyökeresebb változást eredményező lázbérci víztároló ügyében. Kérte az országgyűlést: járuljon hozzá, hogy az Országos Tervhivatal az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együtt elvégezze a tervek felülvizsgálatát s utána, de legkésőbb egy hónapon belül, adjon választ Nagy Zoltán kérdésére. Tekintettel arra, hogy az ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a válaszadónak jogában áll egyhónapos halasztást kérni, s válaszát az Interpelláló képviselőnek és az országgyűlés elnökének írásban megadni, az országgyűlés tudomásul vette dr. Ajtai Miklós előzetes tájékoztatását HENGSPERGER PÉTER Szabolcs megyei képviselő a nagyüzemi mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítása érdekében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Mint elmondotta, á mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta a népgazdaság évről évre nagy összegeket fordít a termelőszövetkezetek új létesítményeire, egyes rossz típustervek és a rossz kivitelezés miatt azonban ebből az ösz- szegből sokmillió forint veszett és vész kárba. Ezért megkérdezte a földművelés- ügyi minisztert, milyen intézkedéseket tesznek a tervezés és a kivitelezés megjavítására. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy az elmúlt években sok hiba volt a mezőgazdasági épületek tervezésében és kivitelezésében. A régebbi épületek egy része nem felelt meg a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A tervező és kivitelező szervek kerestek jobb, olcsóbb megoldásokat, ennek során azonban újabb hibákat is elkövettek. — A mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítására — mondotta a miniszter — már a közelmúltban több határozatot hoztunk. 1963- ban intézkedtek arról, hogy a termelőszövetkezetekben ezentúl a korábbi ideiglenes épületek helyett korszerű, Időtálló és műszakilag megfelelő, az állattenyésztés Igényelt jól kielégítő épületek létesüljenek. A tervezőirodáknak, elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium tervező irodájának feladatává tettük, hogy a mezőgazdasági beruházások- hoz egységes szerkezetű, jó elrendezésű, a mezőgazdaság céljainak megfelelő típusterveket alakítsanak ki. A tervezési és az adaptálási kapacitás bővítése érdekében az Agroterv az idén már mint szakosított tervező vállalat, csak prototípus- és országos típusterveket készít. A tervezőmérnökök mellé mezőgazdasági szakembereket osztottak be, sőt a gyakorlati szakembereket még a tervezésbe is bevonták. A közelmúltban rendelet készült arról, hogy a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak csak olyan épületek terveit lehet kivitelre ajánlani, amelyek kísérleti épületként már legalább egy évig kifogástalanul üzemeltek. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután DR. BELAK SÁNDOR Veszprém megyei képviselő a talajjavító anyagok szállítása és biztosítása tárgyában interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez. — A rossz termőképességű és nehezen művelhető talajok javítása, a gyenge termelő- szövetkezetek jobb gazdálkodási feltételeinek megteremtése érdekében — mondotta — az utóbbi években több komplex talajjavítási terv készült. Egyik ilyen, nagyságánál és jelentőségénél fogva kiemelkedő program a Vas és Zala megye területét érintő, mintegy 390 000 hold javítását célzó őrség-hetési és göcseji terv. A program mielőbbi megvalósítását azonban nagymértékben akadályozza, hogy a MÁV nem elégíti ki a talajjavító vállalat szállítási igényeit. Az idei talajjavítási tervhez 37 000 vagon mcszanyagot kellene szállítani, s ehhez jön még a tavalyi évről a szerződésben lekötött, de a vasút által le nem szállított mintegy 20 ezer vagon. A képviselő elmondotta, hogy a vasút szállítási nehézségei miatt a talajjavító vállalat gyakran 50—60 kilométer távolságra Is teherautóval szállítja a Javítóanyagot. így viszont az egy holdra szükséges javítóanyagnak csak a szállítása több mint 2000 forintba kerül. A képviselő véleménye szerint ezért célszerű lenne, ha a most használt kisebb hatóanyagú lápi mésziszap helyett minél koncentráltabb és így kisebb szállítási kapacitást igénylő javítóanyagot biztosítanának. Ezt meg lehetne oldani akkor, ha mielőbb kibővítenék a javítandó területhez közelfekvő sümegi mészkőőrlő üzemet. DR. CSANADY GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy bár a mintegy félmillió tonna javítóanyag szállítása a vasút teljes feladatához képest nem jelentős mennyiség, mégis figyelembe kell venni, hogy a vasút teljesítménye nem növelhető korlátlanul. Ha a vasutat a tényleges kapacitásánál nagyobb teljesítményre akarják kényszeríteni, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a népgazdaság termelési terveit a vasút teliesítőképessége determinálja. Ennek a megelőzésére már tettek egy sor fontos intézkedést. így az idei terv már több új kapacitás- növelő műszaki létesítmény megvalósítását irányozza elő. Ezenkívül komoly erőfeszítések történnek a vasút munkájának jobb megszervezésére, rejtett tartalékainak kiaknázására. — Mindezek alapján — mondotta a miniszter —, remélem. hogy a vasút tel lesi- teni fogja 1964. évi szállítási tervét és ezen belül a talajjavító anyagok szállításánál! előirányzatát la. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában kifejtette hogy a kitermelési és a szállítási költségeket egyaránt fi- gyelembevéve, s hatóanyagban számolva, a lápi mész és a mészkő-őrlemény ára lényegében azonos, ez tehát nem indokolja a sümegi mészkőőrlő üzem bővítését. Emellett gondolni kell arra is. hogy talajjavítási programot akarnak megvalósítani az ország több más vidékén Is, ahol még lápi mésziszap sincs. A rendelkezésre álló összegből tehát elsősorban itt kell a mészkőőrlő üzemeket építeni, s csak azután kerülhet sor a sümegi üzem bővítésére. Bclák Sándor képviselő mindkét választ elfogadta, az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter válaszát II ellenszavazattal, az Országos Tervhivatal el- nökéét egyhangúlag tudomásul vette. KANTOR lajosné Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselő azoknak az idős pedagógusoknak a nevében interpellált Veres József munkaügji miniszterhez, akik az új nyugdíjtörvény életbeléptetése előtt mentek nyugdíjba, s akiknél nem veszik figyelembe az 1945 előtt munkában töltött éveket VERES JÖZSEP munkaügyi miniszter válaszában megemlítette, hogy az Interpelláció nemcsak a■ Wfie pedagógusokat, hanem más nyugdíjasokat Is érint, akik szintén joggal vethetik fel nyugdíjuk visszamenőleges rendezését. Utalt arra, hogy az új nyugdíjtörvény mellett még többféle régi rendelkezés is életben maradt, s a másmás rendelkezések alapján megállapított díjak között jelentékenyek a különbségek. A kormány ezen többször is igyekezett segíteni. Az 1959w évi nyugdíj rendezés például 541,9 millió forint, az I963i január 1-i rendezés 146,5 millió forint kiadási többletet jelentett, míg 1956-ban 573 000 volt a nyugdíjasok száma, addig 1964 év végére számuk előreláthatólag eléri a 750 ezret. 1956 ban a nyugdíjakra 2 milliárd 302 millió forintot fizetett ki államunk, az idén kifizetendő összeg viszont 6 milliárd 59 millió forint lesz. Az áj nyugdíjtörvény 1929- ig visszamenőleg nyugdíjalapnak fogadott el minden munkában eltöltött évet azoknál a dolgozóknál, akik a tőrvény életbeléntetése után mentek nyugdíjba. — Visszamenőleges batáUva! valamennyi régi nyugdíiaa ügvét hasonló alapon nem lehetett rendezni, mert erre anvagl lehetőségeink nem adtak módot. — Egyetértek tehát Interpelláló képviselőtársammal; igaza van abban, hogy a nvug díjkérdés még nem oldódott meg teljesen. Feltétlenül szükséges, hogy alkalmas időpontban az összes, nyugdíjra vonatkozó rendeleteket összhang ba hozzuk az új nyugdíjtörvénnyel. és ezzel együtt az összes régi problémát is rendezzük. A feltett kérdésre azonban meg kell mondanunk: erre a rendelkezésre a közeljövőben nem kerülhet sor. mert anyagi kihatása rendkívül nagy. Ha gazdasági eredményeink tovább Javulnak. akkor természetesen e kérdés rendezése is közelebb kerül a megvalósuláshoz — fejezte be válaszát Veres József. A választ az tnterpetláló képviselőnő és az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszakot Vass Istvánné elnök zárta be, • TEGNAPI SZAMUNKBAN, Kállai Gyula elvtára beszámolójában a harmadik közeimben szereplő egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra kerülő beruházás összege tévesen szerepel. Helyes szöveg a következő: 27 milliárd forintot fordítunk egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Pécsi hányászkutatók külföldön A Mecsek! Szénbányászati' Tröszt kutatási osztálya a különféle védekezési, biztonsági eljárások kikísérletezésé vei, eWerj észt ésével nemcsak a hazai bányászatban de nemzetközi viszonylatban is tekintélyt szerzett. Néhány esztendő alatt tizenöt külföldi intézménnyel került kapcsolatba. Több fontos feladatot kapott a KGST bányászait! jellegű orogramjának megvalósításában is. Ez évre is már számos meg blraiíást. meghívás! kapt k a pécsi bá-yászkuMók szom «Txjd-os országokból az együtt működés további elméi yí'ése érdekében. Az év első kü - földi útjára Január 27-én ke rült sor. Dr. Szirtes La o- kandidátus. az osztály vezető Je, néhány munkát á-sával hétfőn tíz napra kül'öltre távozott; Első útjuk az NDK- beli Frei bércbe vezet, ahol német és lengyel szakemberekkel egyeztetik a gázkitöré sek leküzdésével fog!' ’koz '> tudományos együf működ-1 ’984. évi kutatási programját Ezen kívül meeállapo’na1 ab ban. hogy a jövőben a három országban egvséges el”ek sze rinit vezetik a gázkitörések statisztikáját. Frefbergből T enevel orszö gba, az alsó-sziléziaj sz-nmedencébe utaznak a pécsi ’’á- nyász-szakemberek. aho’ közös lengyel—’magyar mérési program végrehajtását bezélik meg a gázkitörések mechanizmusára és a gázkitöré'e telepek fizikai és kémiai jeli m- zőinék meghatározására irányuló vizsgálatok tekin*e‘é- ben. A méréseket azonos műszerekkel végzik. Ilymö^on lehetőség nvflik az ere-tmé- nyek összeha-onlítására, s annak megállapítására, hogy a gázkitörések leküzdése te'in. tétében az egyik helyen e’é-t eredményeket milyen reménnyel lehet átültetni a másik területen. Hajnalné A Pécsi Fémipari Váll autószerelő, lakatos, j esztergályos, karo««*épia-takatos szakmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés: Pécs, Felső-Malom utca 13. szám alatt. .
