Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
' *s*4. FEBRUAR a. KIAP1Ó s Megoldódik Pécs vízellátása A Duna vizét a nyugati ipartelep kapja — Az ellendi területről látják el Meszest — Új kutak a Tortyogónál és Pellérden Cikkünk nyomán Városunk naponta 30—31 ezer köbméter vizet fogyaszt, ide számítva az ipari üzemeket is. A víztermelésben több terület vesz részt. Peliérdről — az úgynevezett P területről — naponta 10—12 ezer köbméter vizet tudunk beszállítani. A Tartyogó napi hozama 12 ezer köbméter, a Tettye viszont, már igen szeszélyes és az időjárástól, évszaktól függően 100—25 000 köbméter vizet szolgáltat. Az utóbbi évek- ben bekapcsoltuk a vízellátásba a Duna vizét is, ahonnan maximálisan 10 ezer köbmétert veszünk. Ehhez kell még számítani a Széchenyi-aknai vízszolgáltatást. A negyedik szint édesvizét használják fel a környező bányásztelepülések lakásainak ellátására. Ezenkívül a pécsi, főleg külterületi lakások 25—30 százaléka udvari kutakból kapja a vizet és egyes ipari üzemek saját fúrt kút javból veszik a szükséges mennyisége*. NAPI HÁROM HEKTÓ VIZ SZEMÉLYENKÉNT A statisztikád adatok másik oldalára kerül a fogyasztás. Az utóbbi években jelentősen megnövekedtek az igények. Míg 1958-ban 60 litert fogyasztott naponta és átlagosan egy személy, addig az idén már napi 300 literes fogyasztásra számítunk, sőt a legújabb lakásokban és felmérések szerint egyes helyeken eléri a szükséglet a napi 450 litert Csak összehasonlításképpen említjük meg, hogy a Szovjetunióban már napi 500 literes fogyasztásra építik a hálózatot. Jó dolog ez, mutatja a kultúrált életkörülményeket a fürdőszobás lakások számának emelkedését, azonban a tervezők annak idején nem számítottak ilyen nagyarányú növekedésre. Mégis azt kell mondanunk, hogy gyakorlatilag elég a város ellátására a meglévő meny nyiség, Hogy mégis gondjaink voltak az utóbbi hetekben, annak sokféle oka van. Először szóljunk a mennyiségi gondokról. A nyugati ipar télej!> az utóbbi időben szinte teljes egószsében igénybe vette a Tartyogó vízkészletét és ezáltal ez az ellátó terület kiesett a városi szolgáltatásból Másrészt a rendkívüli hideg tél, a nagyarányú zúzmaráso- dás sok kárt okozott az elektromos berendezésben. Szivaty- tyúinkat a péllérdi vígyűjtő területen villanyáram működteti. Az áramhiány miatt több kút leállt és csak hosszas munkával folyamatosain lehetett őket újra üzembe helyezni. A Tettye vízhozama a minimálisra csökkent és ennek következtében a Duna vizét kellett teljes egészében igénybe venni, hogy a lakosságot elláthassuk. SZÜKSfiGMEGOLDAS Ezekben a napokban tóikat tanakodtak a város vezet® a megoldáson. Először is igyekeztek minél előbb helyreállítani a tél okozta károkat. Másrészt fan tolóra vették a Duna-víz felhasználását. Két megoldás kínálkozott. Vagy kirekesztik a hálózatból a minőségileg kifogásolható Duna-vi- zet, de akkor egyes területek víz nélkül maradnak, vagy bekapcsolják a folyó vizet és akkor ihatjuk a kellemetlen ízű és szagú vizet Az utóbbit választották, mert mégiscsak a legfontosabb, hogy a tisztálkodáshoz legyen víz. I vasra biztosítottak megfelelő meny- nyiségben és minőségben üdítő italokat és szódavizet Sajnos elég, ha a Duna-vizből pár ezer köbmétert felnyomnak a hálózatba — az máris „megízesíti” az egész város vizét. A másik kifogás a minőség ellen volt Amikor 1950-ben megkezdték a dunai vezeték tervezését, még nem gondoltaik a vegyipar ilyen nagyarányú fejlesztésére, ami bekövetkezett nálunk is, a környező országokban is. így az Ausztriában Csehszlovákiában és a Duna magyar szakaszán a folyóba engedett vegyi melléktermékek annyira tönkreteszik a vizet, hogy az már ivásra szinte alkalmatlan. Most egész kollektíva kísérletezik, hogy miként lehetne a folyóvízből kivonni a fenolt MEGHOSSZABBÍTJÁK A DUNAI VEZETÉKET veszik a lakosság és a vállalatok társadalmi segítségét is a vezeték lefektetéséhez. Az már nemcsak a város vezetőin múlik, hogy ez mielőbb megvalósuljon. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a mélyszinti vizáéi távlatokban bőségesen elláthatjuk Pécset. Bármennyi kutat fúrnak, a „P” területen a korábbi kutak hozama nem csökken. így itt további kutakat létesíthetnék. A Pannon homok 40 méteres rétege kiváló természetes szűrő, ezért gátrendszerrel felfogják a hegyekről lezúduló csapadékot, amely megszűrve kerül vissza a peHérdi kutaskfba. További kutakat fúrnak a Tortyogónál és környékén, és korszerűsítik a kutak berendezéseit is. Kutatásokat végeztek az ellendi területen és megállapították, hegy innen is jelentős mennyiségű vizet nyerhetnek. A Nehézipari Minisztérium ígéretet tett, hogy húszmillió forintos költséggel hozzájárul egy vezeték megépítéséhez, amelyből elsősorban a bányász lakótelepeket, Meszes lakóit' láthatják el jó minőségű ivóvízzel. Ilyen módon rövidesen és teljes egészében kiiktathatják a Duna vizét a városi vízve- zeték-hálózatból MEGÉRTÉS ÉS SEGÍTSÉG Mi lesz a mecseki kiívei? A Dunántúli Napló december 29-1 számában „Mi lesz a mecseki kővel?” címmel cikket közölt. Mivel a2 irányításunk alá tartózó vállalat 1963. július 1-én került ösz- szevonásra a jogelőd Pécsi Bpítőanyagipari Vállalattal és felügyeleti szervként a Pécsi m. j. Városi Tanács volt az irányító hatóság, osztályunk csak szakaszosan — az anyagi lehetőségek figyelembevételével — tudja a kőbányászati és égetési távlati terveket kialakítani. Mulasztások sorozata Indokolatlan a kozári mészmű befejezése A homokellátás újra zavartalan Természetesen ezzel még nem oldották meg a vízellátással kapcsolatos gondokat, hiszen szükség van újabb bú; várszivattyúkra az új kutak üzem behelyezéséhez, valamint arra, hogy a Pécsi Vízmű berendezkedjen a szivattyúk rendszeres javítására — szakemberek kiképzésére és alkatrészek biztosítására. És szükség van a lakosság megértésére is, hogy kivárja a folyamatban lévő feladatok megoldását A gondok ismertek a város vezetői előtt és részletes közeli s távlati terveket dolgoztak , ki, amelyek megvalósításán máris dolgoznak. Egyik meg- ! oldás a dunai vezeték meg- í hosszabbítása a nyugati ipartelepig, hogy ezáltal felszabaduljon a Tortyogó vize és azt teljes egészében a városi vezetékbe nyomhassák. A bánya vállalat rövid idő alatt elkészíti a terveket a hat kilométer hosszú vezeték lefektetéséhez Ez alatt a város vezetői eljárnak Budapesten, hogy csövet kapjanak és igénybe Országos söripari fejtfiverseny Pécsett ívről évre megrendezik ás ország más-más sörgyárában á féjtöbrlgádók Országos münka- versenyét. Az tóért á Magyar Országos Söripari Vállalat a Pécsi Pannónia Sörgyárban szervezi meg a )Ó00/óra teljesítményű gépen dolgozó fejtő- brigddok munkaversenyét. Veszprém, Szolnok, Miskolc, Debrecen, Berettyóújfalu, Tatabánya, Sopron és Pécs egy- egg fejtőbrigáddal képviselteti mágát. A hét fős brigádok február 10-én és 11-én lépnek versenybe. meg, így hát nem is tudom. hogy Vlasies István segédei legényemberek-e vagy családosak, de feltételezem, hogy nem kötöttek hosszú évékre szóló olyan fogadalmat, mint a mesterük. Mert mi a biztosíték arra, hogy a meglévő vagy leendő élettársuk elvállal- Ija-e ugyanazt, amit Vla- sicsné. Úgy néz ki, hogy ez az oka annak, hogy ilyen vészesen fogyatkozik a mesteremberek száma. Persze van más Oka is. Nem mindenki bírja a szédítő magasságokat, az ég és föld közötti „műhely” fenyegetéseit. Mint az a két nehezen szerződött tanulógyerek is, aki már az „inas”-évek legelején megunta a dicsőséget és odább állt. De most jövök rá, hogy amit eddig elmondtam, bajosan toboroznák vele új híveké* e különben nagyszerű mesterséghez. Pedig ez a szándékom, amit Vlasies István segítségével meg is alapoztam. A derék mester mindjárt az elején lekopogta. — Tizennyolc éve dolgozunk a „királyfák’’ oltalma alatt, de balesetünk még nem volt, hála isten. — Hamar hozzáteszi ugyan, hogy — bála a sorsnak, — pedig ín* is. úsv Is elfogadnám a bizonyítékait Hiszen Vlasies mester templomkupolá- Vrt jswft; Az pedig tudott dolog, hogy ahol templom van, ott rendszerint parókia is található. És ahol parókia van, ott pap is, aki ezek szerint ügyfélnek tekintendő. Ebből meg az következik, hogy közös nyelv nélkül bajosan jutnának közös nevezőre az ügyfelek. Mindamellett mégsem bízza teljesen isten kegyelmébe a baleset elkerülését. Párián földi eszközökkel előzi meg, ámbár nagyon a nyelvemen van, hogy egynémely mesterfogását magam is istenklsértésnek tartsam. A nagykanizsai Deák-templom torony javítását példázta. — Negyvennyolc méter magasban kibontunk egy zsalut, aztán az alsluszfára teszünk három-négy pallót. Ez az állásunk. Ezután a legszabadabb helyen, rendszerint az utcarész oldalén felhúzzuk a létrákat, hogy elérjük a kereszt magasságát. Innen kezdődik a hátborzongató munka. A duplasodrású kenderkötéllel biztosított segéd dolga, hogy egyensúlyban tartsa a létrát, amelyiken a mester felkúszik, hogy megvizsgálja a királyfát. Ez tartja a keresztet, de különben is ettől függ minden. Erre szerelik fel a 70 mázsa teherbírású acélsodronyt. a toronyjavítás nélkülözhetetlen kellékét De ha a királyfa kicsit te hámló, már szerelhetnek ís visszafelé, mert nincs az a pénz, ami megkísértené a torony j aví tó kát. De ha az előbb említettem is, hogy honnan kezdődik a hátborzongatás, akkor azt is hozzá keli tennem, hogy innen folytatódik minden olyan síép. ami együttjáró a mesterséggel. Ehhez képest szegényes lehet a légtornász élményé, mert az legfeljebb csuk a reflektorokat, a sátorponyvát és a felfelé vizslató tekinteteket tartja számom Mennyivel gazdagabb ennél a torony javító élménye. — Ahány változatos templomkupola, annyi változatos tájkép, és tiszta időben mindegyik fölött, a leggran- diózusabb reflektor szórja teli gyönyörűséges motívumokkal a határtalan égboltozatot. És publikuma is van e szertartásnak is beillő munkábalépésnek. Méghozzá áhítatos publikuma, ami nem csoda, hiszen úgy vannak vele, mint az üstökösnézéssel. Abból is, ebből is egyet láthatnak egy emberöltő alatt. Azt is megtudtam, hogy mi is az a „pogtanens globus”. Rendeltetése egyszerű. A kirélyfa csúcsán ez tartja vasmarokkal a keresztet, hogy évtizedeken át megóvja vihartól villámcsapástól. De más hivatása is van- A mindenkori toronyjavitó mesterek egymásnak üzengető pesté}» «* a A cikkben szereplő kozári és szamárkúti ikeraknás mészégető-berendezések beruházási problémáinak tárgyilagos, józan tárgyalásánál feltétlenül figyelembe kell venni az összes előzményeket, lehetőség szerint kronológikus sorrendben. A szamárkúti ikeraknás mésjíÉgető berendezés megépítésének problémája 1961 elején vetődött fel. Eredeti tervek szerint a beruházás értékhatár alattinak Indult A Pécsi Városi Tanács kérésére a tárca ennek alapján engedélyezte a beruházó Pécsi Építőanyagipari ES-nek, hogy házilagos tervezésben készítsék el a létesítendő Ikeraknás mészmű terveit Az Építőanyagipari ÉS megbízása alapján Péntek László, az IPARTERV osztályvezető mérnöke vállalta a tervek magán úton történő elkészítését A jóváhagyott tervek alapján 1961. november 20-án kezdtek hozzá az objektum kivitelezéséhez. Terv szerint 1962. szeptemberében kellett volna üzembehelyezni a mész- művet. 1962. március 3-án az elkészült alapok megcsúszását jelentette be a kivitelező. 1962. május 6-án az utólagos vizsgálat kiderítette, hogy az objektum alapjai alatt 6 méter mélységben 4—5 méter átmérőjű alagút húzódik, ami azt bizonyítja, hogy az előzetes talajmechanikai vizsgálatokat a vállalat gondatlanul végezte el annak ellenére, hogy áz .Építőanyagipari ÉS Láda Árpád geológus részére 2200 forintot, míg egy másik geológus részére további 2ÓÓÓ forintot fizetett ki a szamárkúti építkezés talajmechanikai előkészítése Címén. A gondatlan előkészítés miatt jelentős többletköltség merült fel, amelyet az egyéb célokra biztosított keretből fedeztek, így nem kerülhetett megvalósításra a tervben előírt partvédelem és füvesítés. E többlet- munka eredményeként 1962Vlasfes István megbontott már olyan glóbuszt is, amelyikben pergamentre írt évszázados üzenetet talált. — Nem emlékszik már vissza áz egykori szaktárs nevére, de a szöveget visszaidézgeti: „A hegyek fölött, nem sokkal délnek előtte szurokfekete felhő keletkezett. Óit ás szélvihart hozott isten nyilaival egyetemben, amiktől e felszentelt templom tornya derékba töretett”. Az eredetileg egymásnak szánt üzeneteket ma már nem sajátíthatja ki magának a soronkövetkező mester, de Vlasies István szerint jobb is így. Biztonságosabb helyük van a plébániákon. Egyszer talán az 6 üzenetei is odakerülnek, hiszen jónéhányat elhelyezett már a glóbuszokban. A sok szép között meg sem említettem még, hogy az 6 „nyaralásuk” majd egyharmadát tölti ki az esztendőnek. Tizennyolc éve minden novemberben újra és újra felfedezik a legsajátosabb otthon mindig újat adó szépségeit, de február végén mér izgatottan lesik az olvadást. S úgy mennek el újra, ahogy hazajöttek. Mert minden év és minden út, új .felfedezéseket” tartogat a számukra, ben a berendezés átadása is meghiúsult. 1963. március 19- én derült ki, hogy a tervben elfelejtettek gondoskodni a villamos-enegia hálózat kiépítéséről. így pótmunkaként kel- létt elvégezni a 15 kV-os távvezeték kiépítéséről és a szükséges trafóállomás felállításáról. A létesítmény 1963. április 15-én került ideiglenes jellegű próbaüzemeléssel átvételre. A tervezett 30 tonna/nap kapacitást azonban a berendezés mind a mai napig nem érte el, mivel a kőellátást mind ez ideig nem sikerült norma- lizálni. Súlyos műszaki hibák! A kozári ikeraknás mészmű építése 1962. szeptember 20-án kezdődött meg, elvileg a szamárkúti létesítmény műszaki dokumentációjának adaptálása alapján. Az átadott tervdokumentáció alapján kezdőtt meg az építkezés, melynek eredményeként rendkívül súlyos műszaki hibák keletkeztek. Ezek közül jellemzésképp néhányat megemlítünk: A tervdokumentációban szereplő 10 méteres csillehidat a kivitelező a Pécsi Fémipari Vállalatnál megrendelte és elkészítette, holott a ténylegesen áthidalandó távolság 20 méter fölött van. Az aknakemence helyének kitűzésekor figyelmen kívül hagyták a tényleges terepmagasságokat, így fordulhatott elő, hogy a tervezett kőellátó szint alacsonyabban helyezkedik el, mint az aknakemence felső szintje. A szinthiba hozzávetőlegesen 250 centiméter. Mint Szamárkúton, Kozár- ban sem végeztek előzetes kő- zegbecslést a kitermelhető kőmennyiségre vonatkozóan, így fordulhatott elő az az anomália, hogy a tervezett kőellátó szinten mindössze 8 hónapi égetésre alkalmas mészkőmennyiség található. Fenti igen súlyos műszaki hiányosságok miatt, amely teljes mértékben a gondatlan beruházás előkészítés következménye a létesítmény eredetileg tervezett 4 millió 900 ezer forintos költség előirányzatát mintegy 50 százalékkal keltene túllépni alihoz, hogy a beruházás üzembehelyezhető állapotba kerüljön, de a további üzemeltetési költség lényegesen magasabb lenne a tervezettnél, a szükséges egyéb gépi teheremelő-berendezések beépítése miatt Fentiek alapján az alábbi általános következtetések vonhatók le: 1. A beruházások előkészítésénél nem járt el kellő gondossággal és- körültekintéssel sem a felügyeletet gyakorló mi nisztéiium és Országos Tervhivatal, Sem a közvetlen felügyeletet ellátó városi tanáén. 2. A jövőben gondosabban kell előkészíteni irányító hatósági szinten a beruházásokat. 3. A már megépült szamár- kúti mészégető berendezést utólag komple ttlrozni kell, hogy a tervezett végleges kapacitását. elérhesse. 4. A kozári mészmű megépítése, illetve befejezése a továbbiakban indokolatlannak látszik. 5. További költséggel kell helyrehozni a hibát, további pótberuházás szükséges a me cseki kő nagyobb mennyiségű mészégetésre való felhasználásához. A távlati homeke’látás Mint ismeretes, az ennúlt év IV. negyedévében a pécsi építkezések homokellátásában jelentős zavarok jelentkeztek.. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az átszervezés előtt, sőt, után is a vállalat felelős vezetői nem jártak el kellő gondossággal a kimerülőben tevő Becző-féle homokbánya helyett új lelőhelyek feltárásában. E téren az ipari osztály erélyes intézkedésére lényeges változások következtek be. Az új homokbánya, amely az évekig művelésen kívül álló Lau- ber-féle homokbányában kezdett üzemelni, a jelenlegi feltárások szerint éveken keresztül zavartalanul biztosíthatja Pécs homokszükségletét A jelenleg műre alkalmas megkutatott homokvagyon 450 00Ó köbméter, ami a távlati fejlődést figyelembe véve is minimálisan 3 évi homokkészletet jelent. Intézkedéseket tettünk további kutatások elvégzésére, amelyekkel biztosítani kívánjuk a kellő előkészítést, hogy mégegyszer ne forduljon elő átmenetileg sem zavar á homokellátásban. A végrehajtó bizottság határozata alapján a vállalat március 3I-ig tervet dolgoz ki a homokfejtés és rakodás komplex gépesítésére, amely egyrészt csökkenteni fogja a kitermelt homok öh költségét, másrészt lényegesen meggyorsítja a homokszállítást végző gépkocsik fordulási sebességét. , A homokellátásban bekövetkezett zavarokért felelős személyeket fegyelmi úton felelősségre vontuk, és amint közöltük, operatív intézkedéseket tettünk, hogy ne ismétlődjék meg ez a sajnálatos esemény. MischI Róbert. • megyei tanács ipari osztályának vezetője Bányászkőnyvtár PécsszabolcFon A közeli napokban készült el a Bányász Központi Könyvtár berendezése Pécsszabolcson. a Bányász Központi Könyvtárat azzal a céllal hozták létre, hogy a Mien" "’-v- könyvtár állománya állandóan cserélődjön és az oh. több könyv között válogathassanak. Egyenlőre húszezer intettel rendelkezik a központi könyvtár.
