Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

1964. FEBRUAR 5. MS7MP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAWACS LAPJA Szezon elő tt cl keltei&lwjr A pécsi csibekeltető 1964- es évre mintegy 3 millió 700 ezer csibe keltetését ter­vezi, melyből eddig 80 ezret szállítottak el. bár a kelte- tési szezon csak márciusban kezdődik^ Február végén .0 000 darabot fognak kel­tetni. Képünkön a naposcsi­béket kvarclámpa alá rak­ják rövid ideig, utána szál­lítják őket a termelőszövet­kezetekbe. YX1. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 29. SZÁM ÉRDEKVÉDELEM I ' rdekvédelem? A fogalom mögött legtöbben az egyeztető bizottsági ülé­sek komoly tanácskozásait, egy-egy „rámenős” szakszer­vezeti bizalmit sejtenek, aki nem rest a dolgozók ügyében szaladgálni, ha úgy tetszik: harcolni. Valóban, ez érdek- védelem. De ez mindemellett az érdekvédelemnek csupán egyik oldala. Fontosságát nem szabad lebecsülni, mert an­nak ellenére, hogy jobbára kisebb és egyedi, kevés em­bert érintő ügyekben kell in­tézkedni, egyeztetni, talpalni, vagy éppen veszekedni, hatá­saikat mérve ezek a kis ügyek a kedvező megoldásuk esetén sok embert nyugtatnak meg, érezhetően befolyásolják a na­gyobb kollektívák hangulatát is. Hol keressük az érdekvé­delem másik oldalát? A példát a lehető legfris­sebben az élet szolgáltatta. A napokban készítette el az ügyészség a vádiratot Kovács László, a Pécsi Vasas KTSZ műszaki vezetője és Tóth Zol­tán, a ktsz I-es telepe veze­tőjének bűnügyében. Ügyük tipikusan társ. tul.-os ügy, ahogyan ezt az ügyintézői nyelvhasználattal mondják. A vádlottak összesen 178 613 fo­rint kárt okoztak fontos alap­anyagokkal való felelőtlen gazdálkodásukkal, azok sza­bálytalan kezelésével, és egyéb törvénybe ütköző cselekmé­nyeikkel. Az ügy most már természe­tesen a bíróságra tartozik. Ott kell hivatalosan, a törvények szerint pontot tenni a végére. De a kirótt büntetéssel együtt az okozott kár megtérítéséért már sem a bíróság, sem más hivatalos szervek nem tud­nak tenni. A szabálytalanul felhasznált gázolajjal együtt. Ezeknek legfeljebb a pénzben megállapított áruk, de nem az értékük térülhet meg. Hozzáértő ember számára bizonyára nem lenne nehéz feladat pontosan kiszámítani, hogy az előbbi példában sze­replő kár mit jelent egy-egy dolgozó szempontjából. Mert az nem lehet vitás, hogy az ilyen és hasonló károk nem­csak az adott üzem gazdál­kodásában, vagy a népgazda­ság egészének szintjén kerül­nek leírásra, hanem a fize­tési kartonokon is, ha ezt nem is mutatják ki a bérelszámo­lási cédulák és a fizetési bo­rítékok. Ám ennek ellenére tényei gesen mégis csökkentik az ilyen károk, ha néha elég­gé bonyolult áttételeken ke­resztül is, a fizetési borítékok tartalmát. Sokszor megfogalmaztuk •nár, hogy mindenféle élet- zínvonalemelés — jelentkez­zen az árcsökkentésként, bér­emelésként, vagy a szolgálta­tások, a szociális ellátás gya- apításaként —, egyedül és ki­zárólagosan a népgazdaság te­herbíró képességének a függ­vénye A népgazdaság teher­bíró képessége pedig nem az emberek óhajaitól, határoza­taitól, hanem mindenekelőtt a végzett munkától függ. És ezt a teherbíró képességet gyen­gítik a Kovács—Tóth-féle anyagherdálások, és az ennél kisebb — de megelőzhető ká­rok. Olyan kisebb károkozá­sok, amelyekre nyugodt szív­vel mondjuk ki: ugyan, ilyen kicsiség, szóra sem érdemes, szinte úton-útfélen kerül mindnyájunk szeme elé. Az anyagpazarlást, a hanyagság­ból keletkező kisebb károkat, a szervezetlenségből adódó munkakieséseket, azokat a „kis ügyeket”, amikért még nem jár fegyelmi, könnyű „nagyvonalúan” elintézni az­zal, hogy „előfordul ilyesmi jobb helyen is”, és napirend­re térni felettük. De próbáljunk csak meg egyszer utánaszámolni: eze­ken a csatornákon hány mil­liónyi érték folyik el a sem­mibe minden haszon nélkül, a népgazdaság kárára és min­denki kárára, aki fizetési bo­rítékban veszi át munkája bé­rét? És itt előtolakszik a kér­dés: vajon nem a legközvet­lenebbül az érdekvédelem fo­galmához tartozik az ilyen érdekeinkkel szembenálló cse­lekmények ellen fellépni? A fellépésen természetesen nem kizárólag adminisztratív intézkedéseket kell érteni. Sóikkal inkább a már-már meggyökeresedő és a károkat okozó cselekményeket tápláló nézetek elleni szívós munká­tól várhatjuk a változást. S okszor és sokfelé hallani, legtöbbször idősebb mun kások megjegyzéseit ar­ról, hogy valamikor, a tőkés rendszer idején, milyen apró­lékos gonddal kellett még a félfilléres értékekre is vi­gyázni. Persze mi nem va­gyunk tőkések — igaz. De va­jon ez azt jelenti-e, hogy ne­künk nem érdekünk saját tu­lajdonunk védelme? Vagy pe­dig azt, hogy a saját tulaj­donunkat százszorta gondo­sabban kell óvnunk — a ma­gunk hasznára, a magunk ér­dekében? Nem szójáték tehát, tények­kel bizonyítható, hogy a pa­zarlás, a közös, a népi vagyon hanyag kezelése, a károkozás elleni harc a munkásérdekek igazi védelmét jelenti. A kö­zös érdekek — és a közösön belül az egyéni érdekek vé­delme pedig, nem egyes, arra kiválasztott emberek felada­ta, hanem valamennyi becsü­letes emberé. Tőlük várhat­juk és várjuk, hogy az élet minden területén fellépjenek azok ellen, akik még nem ér­tik, vagy nem akarják meg­érteni, hogy a népi vagyon sem kicsinyben, sem nagyban nem lehet csákiszalmája. Knrucz Pál AZ ECHO 2. PÉCS FELETT Tegnap esrbe 17 óra 56 perc­kor nem mindennapos jelen­ségnek lehettek szemtanúi Pécs lakói — azidk, akik ezek­ben a perceikben éppen az ut­cáin tartózkodtok. A naple­mentét követő, rendkívül szép és bársonyosan kék égbolton már ki gyulladt az estha jnal-csdl lag, és ennek szomszédságá­ban megjelent egy — vele csaknem azonos nagyságúnak tűnő — viszonylag gyorsan mozgó test. Az égbolt térké­pén a mozgó mesterséges boly­gó az esthajnal-cshllag közvet­len közelében haladt el. A jelenséget a Kossuth La­jos utca Széchenyi tér felőli végéről — a nagy csemege- bolit elől — néztek végig. A járókelők kíváncsijain kémlel­ték az égboltot — követve te- kintettekkeü a mesterséges bolygó útját, amely elhaladt aiz estha jnal-csillag közelében és folytatta útját dél felől a Széchenyi tér északnyugati sarka felé. Mintegy nyolc percig figyel­hették meg Pécs felett a mes­terséges boliygót és azonnal megindultak a találgatások. A lakosság rendkívül jó tájéko­zottságát bizonyítja, hogy a legtöbben eltalálták a mes­terséges bolygó kilétét: Echo 2 a neve és az Ameriloai Egyesült Államokban lőtték fel tíz nappal ezelőtt. Az Echo 2 az első lépés a kozmikus együttműködés út­ján a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok kö­zött. A ballon mesterséges hold átmérője harminc méter, rendkívül fényes, 1-es nagy­ságrendű csillagként észlel­hetjük, — szabad szemmel is ezért látható. Az Echo 2 se­gítségével, kísérleteinek ered­ményeképpen kívánják megol­dani a két ország közötti rendszeres televízió műsorcse- rét. Különben az eümúlt hetek­ben ismét megélénkült az űr­kutatás. Az Echo 2 jelentősé­gét is messze felülmúlja az a kozmikus rendszer, amit ja­nuár 30-án lőttek fel a Szov­jetunióban és egyetlen hordo­zórakéta segítségével két szputnyikot juttattak két kü­lönböző pályára. Baranyában 1448 lakást építenek 1964-ben 279 brigád versenyez a szocialista címért — Ülést tartott az Építőmunkások Szakszervezetének megyei választmánya Az Építők Szakszervezeté- tette termelési tervét az él­nék megyei választmánya ked den ülést tartott, amelyen részt vett Szalontai Lajos elv­társ, az Építők Szakszerveze­tének országos titkára is, va­lamint az SZMT képviseleté­ben Hosszú Lajos elvtárs. A választmányi ülés előtt Kiss József megyei titkár számolt be a múlt évi munkáról és az idei esztendő feladatairól. A titkári beszámolóból igen sok mindent megtudhattunk az építőmunkások tevékenységé­ről, az egyes építőipari válla­latok tervteljesítéséről és idei tervfeladatairól. Tavaly, — mindenki előtt közismert tényezők miatt az építőipar nagy nehézségek­kel küzdött, amelynek ered­ménye az lett, hogy a be­tervezett építkezéseket nem tudták elkészíteni, általában száz százalék alatt maradt a teljesítés. A kivitelező ipar 94,1 százalékra, az építőanyagipar pedig 96,9 százalékra teljesí­múlt esztendőben. Persze, e tervteljesítésnek még így is van szépséghibája, rengeteg túlórát, — mintegy hatezer órát —, s több munkaszüneti napot is felhasználtak a ter­melő tevékenységre. Leggyen­gébben a komlói építők zár­ták a múlt évet, mivel ők csak 82,8 százalékos ered­ményt értek el. Az építkezéseken élénk munkaverseny bontakozott ki az elmúlt évek során. Évről évre több brigád versenyez a szocialista brigád címért, sőt, egyes építésvezetőségek is „harcba indultak” a szocialis­ta cím elnyeréséért. 1962-ben 260 brigád küzdött a szocialista brigád címért, tavaly már 279 brigád kap­csolódott be a versenybe 3 778 fővel, s közülük 104 brigád el is nyerte a meg­tisztelő címet. Kitűnt a beszámolóból az is, hogy a négy építőipari válla­latnál összesen öt építésveze­Fo»adás a szovjet nagykövetségen G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe kedden este fogadást adott a Magyar—Szovjet Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizott­ság tárgyalásai alkalmából. A fogadáson részt vett a magyar kormánybizottság ve­zetője Apró Antal, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el- sökhelyettese, a szovjet kor­mánybizottság vezetője M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, ott voltak a kormánybi­zottságok tagjai és szakértői. Részt vett a fogadáson Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és a kormány több tagja A fogadás meleg baráti légkör­ben folyt le. Otvenen látogatják a pécsi Uttörőház háztartási szakkörét, ahol a főzéssel s egyéb háztartási munkákkal ismerkednek a lányok. Magi Andrásné tanárnő vezetésével, irányí­tásival fedelesebbnél ízletesebb ebédeket főznek az úttörőlányok. — Szokolai fel«.— tőség tűzte ki célul a szocia­lista cím megszerzését. A titkári beszámoló részle­tesen foglalkozott a múlt évi nehézségekkel, a munkaszer­vezés és a munkafegyelem kérdéseivel. Felhívták a szak- szervezeti vezetők figyelmét, hogy a jövőben hatékonyabb se­gítséget nyújtsanak a szak­mai vezetőknek, fokozottan ellenőrizzék a tnunkanor- mákat, kísérjék figyelemmel a százalékos tervteljesítést és gondoskodjanak a gya­kori bérkiegészítés meg­szüntetéséről, de ugyanakkor tevékenyen hassanak oda, hogy a műszaki szervezés és egyéb munkafel­tételek biztosítva legyenek az építkezéseken. A beszámolóból kitűnt, hogy a kivitelező ipar közel nyolcezer dolgozója közül csak 1495 embert kellett fagy­szabadságra elküldeni, vagyis több mint öt ezren a téli idő­szakban is dolgoztak. A válla­latok komoly erőfeszítéseket tettek, hogy minél több mun­kahelyen elvégezzék a téliesí- tést és munkát biztosítsanak az építőknek. A téli felkészülésről alapos részletességgel tájékoztatták a választmány tagjait. A szak- szervezeti szervek bírálták né­mely építőipari vállalatot, hogy a téliesítés során nem gondoskodtak megfelelő szo­ciális ellátásról; például me­legedőről, étkezdéről és így tovább. Az idei esztendő lakásépíté­si programjáról szólva a be­számolóban pontos adatokat soroltak fel. Baranya megyében a két nagy építőipari vállalatnak összesen 2406 lakást kell építenie, ebből az 1964-es esztendőben 1448 lakást át is kell adni, míg S68-at úgy kell elkezdeni, hogy a kö­vetkező esztendőben befe­jezzék. ] Természetesen a lakásépítke­zések mellett tovább kell foly- \ tatni az ipari beruházások ki- | vitelezését, többek között az i egyetemi klinika építését, a j Hőerőmű bővítését, a Koksz­művek, a Mohácsi Farostle­mezgyár, a Pécsi Tejüzem, a Komlói Kórház, a Harkányi Kórház, az István-akna és a zobáki bányaüzem további építkezéseit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents