Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

Modern étkészletek m ártását kezdték meg a Pécsi Porcelángyárban szült matricával dolgoznak. Így lehetőség van arra. hogv egv-egy mintával csak kisebo szériát gyártsanak. A modern vonalú étkészletre első vevő­ként a budapesti Szabadság- szálló jelentkezett. Összesen 16 000 darabos rendelést adót; a gyárnak. Ezzel a mintával más részére nem is készül poreélánedény. A feketézés „divatja” megnövelte a mok­ka-készletek iránti keresletei. Az ezirányú igényeknek há­rom új típus gyártásával tesz­nek eleget. 1964-ben összesen 15 000 mokka-készletet kap a kereskedelem. Uj cikk a hosz- szú, hengerailakú kerámia pá­linkás készlet, amelyet eddig csak üvegből készült válto­zatában ismert a vásárlókö­zönség. Ebben az évben összesen 3t> millió forint értékű edényáru készül a Pécsi Porcelángyár­Kam több mint másfélezer tonna edényfélét készítenek 1964- ben. A korongosok fürge uj- jai közül, valamint az auto­mata gépekből ezrével kerül­nek ki a tányérok, bögrék, egyéb tárgyak. Étkészletből például 15 700-at, teás-kószlet- bou. 14 000-et állítanak élő. Az idei év érdekessége, hogy az ötven-hatvan esztendeje „futó” barokk edénytípusok mellett az üzem fiatal művészeinek tervei alapján kevésbé díszes, egyszerű, modem vonalú ét­készletek is megjelennek a gyár termékei között. Ezek az edények nemcsak szépek, íz­lésesek, de nagyon praktiku­sak is. Nagyobb darabjait, a különféle tálakat úgy mére­tezték és formázták, hogy használaton kívül egymásba helyezhetők s így sokkal ki­sebb helyet fogtálnak el, mint az eddigi típusok. Újszerű ezeknek a készleteknek a fes­tése is. Képlenyamat helyett, amelyhez a mintát külföldről szerzik be, hazai, úgynevezett szitanyomást* eljárással taé­V ízesé«, szökőkút a szobában Pécsett, a Háziipari Szö­vetkezet új cikkekkel szapo­rítja idén a szép és hasznos lakberendezési tárgyak csa­ládját. Még az év első felé­ben megkezdik a színes szo­bai szökőkutak sorozat gyár­tását, amelynek mintadarab­ját egy helybeli kisiparos villanyszerelő készítette. A kovácsoltvas lábakon olló, virágállvánnyal kombinált szobai szökőkút amellett, hogy a lakás dísze s kelle­mes hangulatot teremt, egészségügyi szempontból is jelentős. A központi fűtésű lakóházak otthonaiban a szá­raz levegőt esztétikus körül- mények között, szabályozha- tóan párásítja. Sósvíz alkal­mazásával a légzőszervre kedvező hatású. Ezenkívül egyéb gyógyszeres anyagok is a szoba vagy munkaterem levegőjébe juttathatók. A szövetkezet már foglalkozik egy újabb szobapárásító szer­kezet, a falra helyezhető kis vízesés kivitelén, amely ugyancsak nagy sikerre szá­míthat a vásárlók körében. A szökőkút és a vízesés kis villanymotorral működik, áramfogyasztása fillérekbe kerül. „Illatos rekord* Kedves, illatos rekordot állított fel a Pécsi Kertésze­ti és Parképítő Vállalat. Tíz­ezer szekfűtövön egy év alatt több mint nyolcvanezer pom­pás virág termett a vállalat üvegházaiban. Az országos átlag: 3,8 virág tövenként, tehát a pécsi kertészek az átlagos szekfűhozam kétsze­resét érték él. A rekord ■ vi- rágtermés „előidézője” Mes­ter József főkertész, immár 45 esztendeje nevel virágo­kat. Fiatal korában úgyszól­ván egész Nyugat-Európát beutazta, s többek között a híres francia és holland ker­tészetekben leste el a virág­nevelés titkait. A Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat üvegházaiban jelenleg hu­szonegy színben pompáznak a szekíűk. Mester József minden fajtánál külön-külön kikísérletezi, hogy milyen a talaj, táp-, hő- és fényigé­nye, s eszerint nevelik őket. Ily módon nemcsak a saek- fűk száma növekszik, ha­nem nagyobb és szebb is a virág. Egy-egy szekfűlej ál­talában hat-hét centiméter átmérőjű, de különlegesség­ként neveltek már tíz cen­timéter — azaz tenyémagy- ságú — virágokat is. vényesülhettek.” Aztán jött a proletárdiktatúra, de már nem tudott jelentősen javítani a helyzeten. Mire javíthatott volna, a külső és a belső nyo­másra összeomlott...- - . zért most is B | kiadják a Kin j esés Kalendá­, riurnot. A ne­ve nem válto­zott, de a tar­talma már más. Megta­lálható a mai — az 1964-es szö­kőévre kiadott — kalendá­riumban is a naptár és az üres rubrikák a mindennapos fel­jegyzések számára. írásokat közöl a múltról és a jelen­ről. Tréfák és divatos cikkek, falusi tanácsok és mai éle­tünkről rajzolt karikatúrák szórakoztatják az olvasót. De hol vannak benne a jós­lások? Itt ni, a 158-as oldalon, ami­kor arról írnak, hogy száguld az ember. Egyre gyorsabb köz­lekedési eszközöket készítenek. „Amikor Gottlieb Daimler né­met mérnök bemutatta a vi­lág első négykerekes, benzin­hajtású, óránként 18 kilomé­teres sebességgel pöfögő ős- autóját, rögtön akadt egy or­vos, aki így aggódott: „Vajon elbírja az ember szervezete ezt a gyorsaságot?1’* Elbírta. Sőt, többet is, sóikkal töb­bet, ha azt vesszük, hogy a TU—104, TU—114 és társaik már óránként 800—1000 káló- méteres sebességet érnek eL Es a jóslás? A Szovjetunió­ban készülőben van egy olyan nagy hatósugarú utasszáüítás- ra is alkalmas repülőgép, ame­lyik már óránként 2400 kilo­méteres sebességgel röpíti uta­sait. Hogy jobban érzékeltet­hessük ezt a sebességet, any- nyi. mintha valaki a Debrecen —Budapest közötti távolságot hat perc alatt tenné meg. Hiszen ez nem jóslás, ez valóság... az interkontinen­tális rakéták világában már a Kincses Kalendárium sem tud jósolni, mert jóslatai előbb-utóbb valóra válnak. Eme a kalendáriumra már rámondhatjuk, hogy minden tekintetben igazmondó, míg elődei csak a címlapjukon vi- 1 seliték — vagy még ott sem — ezt a titulust Nem vélet­lenül mondták a múlt század elején, hogy.;. „a kalendá­riumok mind hazudnak”. Csakhogy azóta eljött egy olyan idő, amikor „Zsendül a józan okosság”, sőt már tel­jesen beérett és „józan va­lóság” a neve a kalendáriu­mok lapjain is, a mindenna­pos életben is... Gáldonyi Béla . szívű, az üzletember, az ügy . véd, a zenész vagy éppen 5 katona tenyeréhez hasonlít- ' saját kezünk. Aztán az eine verések: a hüvelykujjon va az akarat, a logika és a sze retet vonala. A mutatóujjun kát Jupiterről, a középsőt Sa turnusról, a gyűrűs ujjat Napról és a kisujjat a Mei 1 kurról nevezték el. Megta ' láthatjuk a kezünkön a Vé ■ nusz, a szív, a fej, az élet, Mars, az egészség és a sor ' vonalát kusza összevisszaság ■ ban. Ám a látnoki termesze 1 tű jós mindebből pontosai ' következtet a jövőnkre, csal I fordítsuk feléje a tenyerünké | Nem feledkeztek meg a ka ( lendárium szerkesztői az or szag urairól sem. És kezdő dött a sor 62 királyi herceg giel és hercegnővel, közttii huszonhét Szalvator, tizenha . Antonia és nyolc Immakulaife B égen egyes vi dékek külö: is kiadtak ka lendáriumo- kat. így jelen meg Pécseit 1921-ben Munkás-Nap­tár, amelyet a Munkás szó cialista napilap kiadóhivatal: jelentetett meg, címe: Pécs Zrínyi utca 13. szám. A bori tólap hátulján az első hirde tések így kezdődnek: „Mun­kások! Elvtársak! Olcsó árak Az öreg huszár ismét kér szíves pártfogásukat.. A Munkás Kalendárium is a naptárral kezdi. Megmagya rázza, hogyan alakult ki a ti­zenkét hónap, a Juliánus nap tár, majd a Gergely naptár Aztán az időjóslásról ír: „Aj időjárásról szóló jövendölései idei naptárunkból is kimarad­tak. Sok élvtársunk írta, hogy újra tegyük be. Mi mégsenr tettük, mert ma is csak ámí­tásnak tartjuk. Mi a felvilá­gosodás terjesztői vagyunk és így természetszerűleg a tudati lanságnak ellenséged. A ba­bona a tudatlanságnak leg­veszedelmesebb faja és azért ennek is hadat kell üzennünk A kalendáriumok egy egysze­rű fogással félrevezetik a né­pet, mert hiszen bármit jó­solnak is, az valahol a nagy­világban csak beteljesedik... miután mi ennek a semrnit- érő, inkább káros baboná­nak terjesztői lenni nem aka­runk, kihagytuk az időjóslásl az idei naptárunkbóL” Aztán következtek a hóna­pok. Január alatt: régente i Vízöntő hava, áprilisnál: — régente a bika hava. Augusz­tus alatt — régente a Szűz hava és így tovább. A naptál tárcát közölt Lev Tolsztojtól majd ismertette Marx és En­gels művének egy részét „Bur- zsoá és proletár” címmel Meg­találjuk benne Kautsky mun­káját, cikket „Művészet é< szocializmus” címmel. Ady Endre sem maradt ki a nap tárból. Közűik a Proletár fiú versét. És akkor — 1921-ben — amikor a fehér terror ja­vában szedte áldozatait, a pé­csi Munkás-Naptár a bara­nyai ezerholdasokról ír. El­ső helyen Biedermann Rezső báróról, akinek Dencsházán 6274, Szentdénesen 1161 hold­ja volt. Az Eszterházyak 28 fa­lu határában élvezték föld­birtokaik hasznát, 25 ezer hold minden gyümölcsét. Frigyes herceg 23 falura terjesztette ki hatalmát, és földbirtoka megközelitette a százezer hol­dat Monteuiiovo Alfréd her­cegnék már csak 13 falu ha­tára jutott, benne nyolcezer holddal. Aztán a hírhedt oszt­rák herceg — a Schaumburg- Lippe család —. következett 19 falujával és összesen negy­venezer holdas földbirtokával. Már ekkor, alig két évvel az őszirózsás forradalom, majd pedig a Tanácsiköztársaság életrehívása után levonja a megfelelő politikai következ­tetéseket a pécsi Munkás- Naptár a szakszervezetekről írt cikkében. „... a kormány nem tudott intézkedni, vagy olyan rendeletet hozni, amely az alig fölébredt tömegek tet­szésével találkozott volna. A tömegek elégületlenségénék egyik főoka volt, hogy a for­radalom csak politikai vívmá­nyokat hozott számukra, el­lenben gazdaságHag nem ér­a hajidegek ápolása esetéi Ezek után már csak az kövei kezhetett, hogy a Brázay-fél koktumot kikiáltották csőd: szemek. B gy századion dűlőn szei kesztett Kir esés Kalendf riurn került kezembe. B< rí tólap ja vs lamennyinek r egyforma. Ap _ ró betűkkel rányomtattá _ mind a 12 hónapot, Jegfeli állt az évszám, amikor kiac k ták, középen a címe és alatti k „A gyakorlati élet óltalánc j útmutatója”. Azért volt nép _ szerű a Kincses Kalendáriur s évtizedeken át, mert az ak kori lótó-futó ember megta f Iáit benne mindent, ami szá . mára szükséges voüiti Olyan j rovatokat olvashatott már a . elején, mint a rokonság csa . ládfája, a család krónikái . és az üresen hagyott rubri i kába beírhatta összes roko . nait. Aztán jöttek az egyház i ünnepek, az öröknaptár, a . időmérés gyakorlata, majd pe . dig az egyes nap>ok követkéz . tek ilyen rovatokkal, hog; . „bevétel” és „kiadás”. Az én kalendáriumom tu - laj dánosa egy fiatal, első éve ■ pécsi jogászlegjény volt. Be t jegyezte a naptárba, hogy i : pécsi püspöki jogakadémii ’ 1909—10-es tanévére 28 hall • gató iratkozott be, köztük Ba ■ logh Pál, Bors Dezső, Koó - Kázmér. Ide írta be a gúny , nevüket is A Hoffmannt csal : „Haresz”-nak emlegették, ; ■ Sebők volt a „Kakszi”, : ■ Wachauert pedig egyszerűéi „Krakauer”-nek szólította a: i osztály. A kiadások és bevételek kő 1 zé, apró, szálkás betűivel min. . dig felírta a nap eseményed' : is. Valóságos krónikáját adj: . a pécsi, a hazai, sőt a külföl- ! di történeteknek — az 1910- . es esztendőnek. Január 15: Pipacs est a Nő ; egyletben. Márta nyitánj ; (quartett) és Bretagne! tánc Január 17: A Wekerle kor- ; mányt felmentették és gró; . Khuen Héderváry kabinet ala : kult. i Február 5: Empire bál a Nőegyletben. Dr. Tomasia Miklóst kinevezték horvá 1 bánnak Május 1: délelőtt szentmi­se, délután szocialista nép gyűlés és tüntető körmenet Augusztus 4: megválasztot- . ták a képviselőket Dr. Egrj Béla függetlenségi 1129 sza­vazat, Erreth Lajos Kossuth- . párti 620 szavazat, tehát 56í , szótöbbség. Szabó József szo­cialista visszalépett. Szeptember 4: León de Ver- sepuy francia aviattikus fel­szállása a pécsi lóversenyté- ; ren. Majdnem leesett! December 21: Gyermekbí- . rósági tárgyalás. A pártfogol­tam — Gyeney Mihály lo­pott, ezért dorgálást kapott S ha netán még volt ideje a napú rovások után, aikkoi elolvashatta az egyes hóna­pokhoz mellékelt hirdetése­ket, példul: „Elavult mondás már, hogy a házasságok az égben köttetnek. Társas ösz- szejöveteleken találja meg mindenki a párját. Tartós ke­lengyét Mössmer Józseftől” Avagy: „Trallarium palma- rum — szól a vadászember és mielőtt snepfre menne, va­dászcipőt, csizmát vesz Dó- CZinál.” Na és ez? „Rézágy minden úri asszonynak a vá­gya. Nagyot sóhajt... és Gischnemél vásárol”. .Diákom sokat forgathatta esténként a Kincses Kalen­dáriumot, szamárfülei leg­alábbis erről tanúskodnak. A nemzetközi étkeknél még be is hajtotta egy keveset, hogy itt gyorsabban felüsse, ha ne­tán a Terrine de Foies gras de Strasbourg vagy esetleg a Tranches de Saumon a la Richelieu érdekelné. Mind a kettő finom étéL Az előbbi Strasbourgs libamájpástétom, a második lazac osztriga körí­téssel Richelieu módra. Az én diákomnak nem kel­lett unatkoznia A kalendá­rium igazán változatos szó­rakozást nyújtott. Itt volt pél­dául a tenyérjóslás. Csak rá­nézünk a rajzokra és meg­állapíthatjuk, hogy a kemény­muszerneK. itt van peiuaui c kasseli Arkana cég Mephisto- készüléke. Nyolc márka vol csupán, de díszes kivitelber megkaphatták 15 márkáért. H: viszont sötétben világitó ké szüléket akart valaki, akkor 25 márkát fizetett. Ez a Mep- histo-készülék minden élő­lényről csalhatatlanul meg állapítja, hogy mélyít nemhez tartozik. Csal fölé kell hajolni és az inga kimutatja, fiú, avagy lény kér­dezi-e vitatott nemét. Na és a Tattwaskop? * Ez sem kutya, ez is egy készülék, amely olyan mint egy óra és zseb­ben hordható. Ha valaki a Tattva-sugarakhoz fordul, min­dig időben megtudja a sze­rencséjét. Tattwasugár kimu­tatja, hogy az adott órában alkalmas-e üzletet kötni, sze­relmet vallani, házasodni vagy gyermeket szülni. , Nem bo­londság ez, kérem — bizony­gatják a Tattwa-sugár felta­lálói, hiszen már jóval ko­rábban 1606-ban Bocskay Ist­ván fejedelem is titkos suga­raikhoz fordult gyógyulásért. 5 Kassáról küldött levelet Ddzonyos Illésházy Istvánnak Bécsbe, hogy... „nekünk egy gén fő és szép termés rubin­iét keressen ott fönn.” A rú­nán ugyanis különösen a mé­regnek hathatós ellenszere, megvédi az embert a rossz szellemektől, mert a kő pi­ros tűzsugarai minden démont alriasztanak. Statisztikai zsebkönynvek is megfeleltek a száz évvel ez­előtt vagy a századfordulón már évről évre kiadott Kin­cses Kalendáriumok. Az egyik például közli az 1890-ben meg­tartott hazai népszámlálás közoktatási adatait. Ezek sze­rint Magyarországon a férfi­ak 66,2 százaléka, a nőknek 16 százaléka tudott írni és ílvasni. Az iparról szóló ro­vatban olvashatjuk, hogy élénk i paszományipar, a szerko- zácsság, a kefe és a csiriz par, a malom, kartonnyomó is kékfestő tevékenység. y-.<rz==>>y w emutatták a . dók fel- és le­»■ * menő család­fáját, a mi­(yt&Xv nisztériumokat a bérosztá­■SStfgySlyokat, gondo- san ügyelve, hogy a nagy- méltóságú rangokat előre te- lyék. Közvetlenül a „hivata- os” rész után következtek a íapilapok, az egyes pártállá- ok és csoportok szószólói. Az isti Újságot egykrajezáros ijságkónt hirdették. A Divat Jjság viszont a „magyar asz- zonyok és lányok” nélkülöz- íetetlen kézikönyveként lépett el a kalendáriumban. „Na- lyöri sokszor megesik, hovy i vidéken élő asszony valä- nin fennakad, és akkor jó, ha :éznél van a Divat Újság” — rják és hozzá képeket is nellékeltek. Hosszú, uzályos stélyi ruha sok fodorral, sápkével és diszkréten meg­ölelve csípőnél a jobb kéz­éi, hogy a boka éppen csak gy picit kilássék. Felkontyo- ott haj, benne virágban vég- ődő tű, esetleg tüli koszorú, átyol és a kézben — termé- zetesen — legyező. Erre londta a Divat Üjság 1800-as vek végén, hogy az átlag i a gyár asszony divatja. Na és a Sipulusz lapja, a lakas Márton is ott volt a ialendáriumban vicceivel, és em hiányzott a Patyolat cí- lü lap sem „fehérnemű-újság sabásmi máival”. Az újságok tán következtek a hirdető­nk. „Kenőgyúnó-mődnál (mas- 3ge), a Brázay-féle sósbor- resz használata által igen jó atás érhető el”. De jó még Brázay-féle sóslborszesz kéz- s lábizzadás, valamint máj­atok, esetlegesen fogtisztítás, e kiváltképpen szembajok, úndezek mellett nátha, mel- ssleg viszont fülzúgás éscsú- ds megbetegedés, vagy pe- ig migraine, szaggatás, zú- xlás, továbbá hajhullás és A Debreceni Kalendarium második kiadása elé írta ezit a strófába faragott bölcsessé­get Fazekas Mihály uram, mert már ő is ráeszmélt a régimódi kalendáriumok ha­misságaira. De hát mik volná­nak a kalendáriumok? Ha eredetüket keressük, a latin calendaé szóhoz érke­zünk, ami a hónap első nap­ját jelezte. Ebből vették a ka­lendárium kifejezést a római­ak, amely az adósságok jegy­zéke. Bizony napra kellett tudni, ki mivel tartozik a do­minus casae-nak. Később a fontosabb napokat versekbe szedték és a kezdő szavakról Cisio Janus néven emleget­ték. Innen származott azután a magyar csízió, amely már kalendáriumokra és álmos­könyvekre egyaránt vonatko­zott. A reánk maradt legré­gibb Csízió 1592-ben jelent meg Debrecenben. A Csázió- kat lassan felváltották a ka­lendáriumok. Nyomtatásban Johannes de Gamundia úr adott ki naptárt 1539-ben, ha­zánkban egy évszázaddal ké­sőbb 1621-ben látott napvilá­got áz első magyar kalendá­rium. A kalendáriumok naptáron kívül már tartalmazták az egyes napok asztrológiai „je­lentőségét”, közölték, hogy mikor kedvező eret vágatni, mikor használ a rothadt hagy­ma a torokfájás ellen. Ked­den például nem szabad ha­jat vágni... pénteken ne nevess, vasárnap 'Sírni fogsz„. i'&iarnap font fonál péntekig ínőg nem áll... stb. Az időjóslás elmaradhatat­lan része a kalendáriumnak és gyakran a természet meg­figyelésén alapult. íme egy összeállítás az „élő baromé­terekről”: Eső lesz, ha a ku­tya ássa a földet... ha a ve­rebek csoportba verődnek, csi­ripelnek és homokba túrnak.... ha a kacsák szüntelenül a víz alá merülnek... ha a békák erősen brekegnek és partra másznak. Derült, jó idő lesz, ha a szúnyogok felhőbe ve­rődve felfelé szállnak. Szeren­csétlenség készül, ha a lovak felvágják fejüket és rázzak sörényüket... ha a tyúkok szüntelenül kodácsolnak... ha a rákok levetik bőrüket Hideg várható, ha a macs­kák a kemence köré gyüle­keznek ... ha a libák fejüket a szárnyuk alá dugják ... A kalendárium régen is a kor politikai körképét adta rövid írásaiban, képekben. Sok érdekességet összegyűjtöttek a naptárak szerkesztői — oku­lására és szórakoztatására az embereknek. Egy 1875-ben ki­adott kalendáriumban olvas­hatjuk, hogy 375-ben jelentek meg az első ablakrámák be- üvegezetten a házak homlok­zatán, hogy 850-ben Cordova városában megépítették az el­ső kövesutakat. hogv 1250-ben a firenzeiek feltalálták a szem­üveget, hogy 1415-ben már közvilágítás volt Angliában az utcákon, hogy 1520-ban hoz­ták be Európába a csokolá­dét. 1533-ban létrehozták az első európai botanikus ker­tet Olaszországban, 1760-ban pedig megalkották a basszus­kürtöt. Csodák és csodálatos talál­mányok kápráztatták él az ol­vasókat. Viszonylag fiatal — 1900-ban közre adott — Kin­cses Kalendárium például ar­ról tájékoztatja olvasóit, hogy szárított gyük kereskedés van Kínában és 1896-ban a pockoi kikötőből 87 318 pár gyíkot szállítottak el. A gvíkokat Nan-King köreiében éjjel fog­ják, amikor azok elhagyják tíz méter mélységben lévő föld alatti vackaikat A szárított gyíkot tüdőbetegségek gyógy­szereként levesben veszik be. Irodalma és helye volt a kalendáriumokban a jóslásnak és az ehhez szükséges sokféle 'Ä szomorú telet a-tavasz elsöpré, s ihol a nyár Érleli már itt-ott nemesebb növénye gyümölcsét. Szűnjetek hát, 6 kertművelők, az időre kiomlott Értelmetek gyökerét a tél babonáiba foglalt Jéggel rakni körül. Zsendül a józan okosság, Ami csak ámyékoz, takarítgassátok előle.

Next

/
Thumbnails
Contents