Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

PEBB-tJAJR 2ft. MAPié 3 fi megyei pártbizottság kibővített ülése fPo&tftatíte «* 1. oldeir&t) efyan ÖEBajperrtosításfc kefl el- érai, hogy még a nagyobb vo­lumenű beruházásiak is két, de fogtfdjefeb három esztendő alatt teljesen elkészüljenek és üaameljenak. Ennek megfele­lően kall a Baranya megyeá építőipari vállalatoknak is cső pontosítani erőiket, ügy kell a munkát szervezni, hogy eb­ben az esztendőben addig ne induljon újabb beruházás, míg a megkezdett építkezéseket be sem fejezik! Elmondta Hapsi elvtárs, hogy a műit évbem annyira szétaprózódott építkezéseken dolgoztak a vállalatok, hogy egy-egy építkezésre átlagban csak 13.8 munkás jutott. Ilyen. kis létszámú munkahelyeikéin nyilván gyenge az irányítás szín vonala, a szervezettség és a munkafegyelem is. Kérte beszámolójában az építőipari vállalatok vezetőit, hogy ahol lehetséges, foglalkoztassák a nyugdíjas építőmunkásokat is, ezzel is csökkentsék a szoron­gató munkaerőhiányt A beszámoló befejező részé­ben az építőipari vállalatok irányításának javításáról, az egységesebb bérezési szint ki­alakításáról, a tervező szervek meggandoltabb munkájáról, a pártszervezetek tevékenységé­ről és az építőiparral koordi­náló vállalatok segítségnyúj­tásáról beszélt Rapai elvtárs. Benedetti Tibor elv társ előadása 848,8 ntQBó forintra szól. Fi­gyelembe véve a menetköz­ben jelentkező igényeket, mint egy 100 millió forintos kapa­citáshiány jelentkezik me­gyénk építőiparában- A helyzet valamelyest való mérséklésére éppen ezért fel­tétlen szükség van a jobb kon centrációra, a meglévő mun­kaerő ésszerű felhasználására és a szállítási fluktuáció meg­szüntetésére, A vállalati és a népgazda­sági érdek között bizonyos fe­szültség van — mondotta be­számolójában Benedetti elv­társ. — Különösen a lakás- építkezés költségeinek alaku­lásában más a kivitelező vál­lalat érdeke és más a népgaz­daság érdeke. Ezt a látszóla­gos ellentétet az idei jobb ösztönzési rendszer bevezeté­se valamelyest mérsékelni fogja. A munkaerőhelyzettel kap­csolatosan elmondott adatok­ból kitűnt, hogy megyénkből nem oly aggasztó az építőipar munkaerőhelyzete, hiszen a tervezett 6261 fő helyett 5983 fő vett részt az építőipari mun kálatokban. Annál ellentmon­dásosabb a szakemberek el­vándorlása. A meglévő bérté­telek is hozzájárulnak bizo­nyos mértékben a munkás- vándorláshoz, de mégsem a normákban kell a helyzet ét- lentsnomdását keresni, inkább szükség van a munkafegye­lem javítására, a szervezett­ség fokozására, hogy az épít­kezések dolgozói eleget tud­janak keresni a meglévő mun­kanormák alapján. Befejezésül felhívta a fi­gyelmet a meglévő tartalékok feltárására. Ebben kell min­den segítséget megadni a vál­lalatok pártszervezeteinek, a szakszervezeteknek és az if­júsági szervezetnek. Hozzászólások A Mt beszámoló elhangzása után élénk vita alakult ki Bakán József elvtárs, a 12-es AKÖV igazgatója a szállítási feladatokkal foglalkozott- El­mondta, hogy az AKÖV ered­ményesen felkészült a téli elő­szállításokra, de sajnos, a vál­lalatok nem veszik igénybe kellőképpen a kocsikat. A bil­lenős teherautók például a telephelyen állnak, mert nincs fuvarigény. A Közúti Üzemi Vállalat nem kapta meg anyagkiutalását és ezért nem rendelt szállítást. Hiányolta a megfelelő összhangot, majd azzal foglalkozott, hogy a te­herkocsik rakodási ideje rom­lott az elmúlt évben, lassan megy a rakodás és emiatt sok az állásidő. A meglévő gépkocsiparkkal sokkal több terhet lehetne mozgatni, mint azt teszik a gyakorlatban. Blaposaiiban kell előkészíteni a beruházásokat Fég Mihály elvtár*, a mo­hácsi Farostlemezgyár igazga­tója a beruházás és a tervezés hiányosságait bírálta. Elmond­ta, hogy a tervező intézetek­ben mázsaszámra készülnek a tervek, de egyrészüket nem használják fel, majd kifejtette azt a véleményét, hogy a ter­vezésnél nem szükséges a leg­részletesebb apróságot is ki- doügomí, hiszen az építőipari művezetők, sőt az egyszerű kőművesek is rendelkeznek olyan tudással, hogy saját ma- gpk elvégezzék azt. Foglalkozott a beruházások alapos előkészítésével, az új létesítmények anyagi, tervezé­sével. A nem megfelelő előké­szítés eredményeképpen gyak­ran kell menetközben változ­tatni, módosítani, s vitatkozni, kérni az újabb póthitelek en­gedélyezését. Elmondta, hogy a Farostlemezgyár tervezését helyesebb lett volna az IPAR- TERV-re bízni, hisz ott na­gyobb a gyakorlat ipari üze­mek tervezésében. Ennek hiá­nyában már a 76. pótköltség­vetésnél tartanak. A pontos határidőkkel kapcsolatosan al­■ mondta Fáy elvtárs, hogy' az I állandó késések olyannyira j szövevényes láncolatot alkot­nak a sok érdekelt vállalat kö­zött, hogy végül is nem lehel felelőst találni. Czárt Ferenc elvtárs, a Kom­lói Építőipari Vállalat igazga- i tója bevezetőjében a múlt. évi lemaradások okairól beszélt I majd a típustervek ipari vo- ! natkozású felhasználásának : vázolta. Elmondta, hogy * ■ komlói építők szívesen hasz- I nálják fel az előregyártóit ele- i meket, kaptak is ilyen terveké i erre az esztendőre, de hiányol- ; ta. hogy a szerkezetek beeme- | lésére már nincs megfelelő be i rendezésük, s flyeo gépe*;« feassHE-fe tasasífcsstéR tebcÉssáat íveli te, jvraw összhangot a szerkezeti elemek tervezése és az építőipari vál­lalat gépesítési, technikai lehe­tősége között. A szakipari munkások hiányát szeretnék ugyan ellensúlyozni a megfe­lelő kisgépek beszerzésével és munkábaállífásával, de sajnos nem kapnak, képtelen a válla­lat ilyen kisgépeket beszerez­ni. Baranyai Jenő elvtárs, a Közúti Üzemi Vállalat műsza­ki osztályvezetője az útépítő­gépek hiányáról tett említést hozzászólásában. Szüksége len­ne a vállalatnak még egy kot­rógépre, dózerre és legalább egy trailerre. Ugyanis a trailer hiánya hiiatt egy-egy úthenger elszállítása a következő mun­kahelyre néha napokat vesz igénybe, ugyanakkor ha lenne ilyen szállítási lehetőségük ke­vesebb úthenger is elegendő lenne a vállalatnál. Kefesebb beiten gyorsabban Dr. Németh Lajos éhrtárs, a Beruházási Bank megyei fiók­jának igazgatója a Központi Bizottság határozatáról szólva elmondta, hogy az részletes és pontos feladatokat állít az épí­tőipar elé azonnalra és távlati időre is. Később az építőipari tevékenység jobb összhangjá­nak megteremtését sürgette, mert az anyagipar, a kivitele- j ?L zés és a tervezés között véle- j ,§§ ménye szerint nagyon gyakori i a súrlódás, a meg nem értés.! Az építkezések szétaprózottsá­gáról szólva elmondta Németh elvtárs, hogy ez egyik oka a , sok áthúzódó beruházásnak, i amely aztán tetemes anyagi : hátrányt jelent a népgazdaság j számára. A múlt évről kereken | 30 beruházás húzódott át az idei esztendőre, s ennek mint- i egy 1 milliárd 200 millió forint értékű termeléskiesés lett az eredménye. Marenics János elvtárs, a sik­lósi járási pártbizottság titkára a mezőgazdasági építmények helyzetével foglalkozott, vala­mint az építőipari szakmunká­sok vándorlásával Elmondta, hogy a mezőgazdasági jellegű építmények nem elég korsze­rűek és kivitelezésük is gyak­ran kifogásolható. Tényekkel bizonyí totta, hogy miért előnyösebb a falun lakó építőipari munkásoknak a ter­melőszövetkezetekbe való visz- szatérés. Elmondta azt is, hogy a siklósi járásban a szövetke­zetek építőbrigádjaiból meg­fejelő kapacitású tsz-közi épí­tőipari vállalkozásokat hoznak létre, hogy ezek az erők na­gyobb feladatok megoldását is képesek legyenek ellátni a ter­melőszövetkezetek számára. Hidegkonyhai bemutató Kutassák fel a tartalékokat A megyei pártbizottság kibő­vített ülésén felszólalt Prieszol József elvtárs is. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Központi Bizottság határozatá­val minden vezetőnek igen ala­posan kell foglalkozni. A ren­deletek, a szabályzatok szelle­mében ugyan, de mindig opera tívan a helyi adottságoknak megfelelően kell dolgozni. Kér­te a vállalatok vezetőit, hogy a tartalékokat kutassák fel és állítsák a termelés, a termelé­kenység emelésének szolgála­tába. Különösen nagy felada­tok hárulnak, — hangsúlyozta — az építőipar alsó parancsno­ki karára, a művezetőkre, a munkavezetőkre. A miniszterhelyettes felszó­lalása után a vitát befejezték. A hozzászólásokra Benedetti Tibor elvtárs válaszolt, majd Rapai Gyula elvtárs zárszavá­val ért véget az ülés délelőtti szakasza. Délután a mezőgazdaság hely zetéről és további feladatairól szóló határozatot vitatták meg. A délutáni ülésről holnapi, — vasárnapi — számunkban szá­molunk be. Hidegkonyhai bemutatót rendeztek a Kossuth Lajos iite.’i 204-es csemegeboltban. Az Élelmiszer Kiskereskedőim »I- lalat kétnapos bemutatón, tegnap és tegnapelőtt, tizenhat különböző hidegkonyhai készítményt és gyümölcsleveket mu­tatott be a vásárlóknak. Tegnap délután négy órától hit óráig mintegy négyszázan tekintették meg a bemutatót, — Szokolai feslv. — Megalakult a Legújabbkori Történeti Múzeumi Bizottság Tegnap délelőtt tartotta ala­kuló ülését a Legújabbkori Történeti Múzeumi Bizottság a Megyei Tanácson. A megye és a város különféle tudomá­nyos és kulturális intézmé­nyeinek, valamint néhány nagyüzemnek képviselőin kí­vül jelen voltak az alakuló ülésen a Művelődésügyi Mi­nisztérium részéről Verő Gá­bor, a Legújabbkori Történeti Múzeum részéről pedig dr. Gerelyes Ede igazgató. A bi­zottság elnökéül Takács Gyu­lát, a megyei tanács művelő­désügyi osztályvezetőjét, ügy­vezetőjévé pedig Szabó Gyula muzeológust választották meg. Ezekben a hetekben ország­szerte alakultak a múzeumok mellett ilyen bizottságok. Fel­adatuk elsősorban a gyűjtés. A múlt szárad végén jelente kező munkás- és agrárszocia­lista mozgalmaktól kezdve a szocializmus építéséig vala­mennyi gazdasági, politikai, kulturális és egyéb jellegű tár­gyi és írásos emléket, fényké­pet, a témához kapcsolódó nép művészeti és képzőművészeti alkotásokat össze kell gyűjte­ni és a múzeumokban elhelyez ni. A bizottság a megye tör­ténetéből kiindulva meghatá­rozza a főbb gyűjtési felada­tokat, elhatárolja a gyűjtés te­rületeit Fő feladatnak a fel- srabadulás 20. évfordulójára rendezendő kiállítás előkészí­tését tekinti. Ezekhez a feladatokhoz volt szükséges a bizottság megala­kítása. Tagjai között mindazon szervek és intézmények kéo- viselőivel találkozunk, akii helyismeretükkel, munkaterü létük sajátosságainak ismere­tével és aktíváikkal komob- segítséget nyújthatnak a mind teljesebb igényű és mind szé- lesebbkörű gyűjtőmunkához 1 lottó nyerőszámai A Sportfogadási és 1 ottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Jászberényben, a Déryné Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a 9. játékhéten a kővetkező nyerőszámokat húzták U: 1, 22, 59, 67, 72 A március 8-án, * Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság székhazában megtartandó nyíl vános tárgynyeremény-soreo- láson a február havi 7. játék­hét szelvényei vesznek részt. LASSAN ZAJLIK A DUNA ÜSWKSBWCÍ CSSTJabuSaffl axastí- 13©­rasdeftti Tibor e&vtáia, a me­gyei pártbizottság ipari és köz Seíaedási osztályának veze­tője vázolta a Központi Bi­zottság határozata nyomán megoldandó konkrét, megyei fél adatainkat. Säraoödotte, hogy az építő­iparban szinte áHandósult je­lenség tett a kapacitás és a fcf vártaknak közötti arányta­lanság, a munkaerőhiány ás a scáíüftásS kapacitás hiánya. Köb áJfiaodő ugyan, de gyak­ran feüraerifi az építkezések anyagslánya Ja A Baranya megyei Építőipart Vállalat építkezésein 12 fő volt ax áV lÉglétszám, a komiét vállalat munkahelyein pedig csak 6,T fő. A kisebb létszámú komlói vállalat 244 munkahelyen dol­gozott a műit esztendő túrán, ndg a megyei vállalat 220 nmm&ahelym. A tanácsi építő­ipari váiBslstofe sem állnak valami jói, hiszen ott a mun­kahelyi létszám még a két főt lem érte el. Téliesftés - Máflyos$ág8kkal A beszámoló további ré­szében a téli időszak építő­ipari tevékenységéről esett szó. A két nagy megy ed vál­lalat munkáslétszámának, mintegy 75—80 százalékát fcg lalkoztatta téli időszakban, ami nein te lenne rossz arány, da sajnos a téliesített építke­zésen csak —5 Celsius fokig tudtak normálisan dolgozni. Tehát az ősszel előkészített té- uesités nem éppen a legjob­ban sikerült, hiszen voltak olyan vállalatok, amelyek ok­tóberben igényelték a téliesí- téehez szükséges berendezése­ket, persze kevés sikerrel. A költségek alakulása a tőkésí­téssé! éppen ezért nem vala­mi kedvező, összesen 5,2 mil­lió forintot fordítottak a me­gyében lévő építőipari válla­latok a téliesítésre, s így 62 millió termelési értéket vé­gezlek el. Azonban az építési költségek a pécsi területen 8 százalékkal, a komlói vállalat munkahelyein pedig 12 szá­zalékkal emelkedtek. A tervszerűtlen építések át­húzódása erre az esztendőre ugyancsak jelentős hátrányt jelentettek és jelentenek a népgazdaság számára. A me­gyében 32 millió 940 «ser fo­rint értékű építkezés húzó" dort át a múlt évről. I fessaeitésitah meglétéül tervezést Benedetti elvtárs részlete­den elemezte a megyei építő­ipari kapacitást, és az évente jelentkező igényeket. Elmond­ta, hogy Baranya megyében 780,8 millió forint értékű be- Vuhár.ás megvalósítására van Csak kapacitása az építőipar­nak, de a kijelölés máris A Baranya megyei Épüő- ipari Vállalat stása tize nőébe felvesz Diesel TAEGONCAKEZKLÖKET, taígoncakezelői vagy gép­kocsivezető! jogosítvány- nyal te’entVaaée a váfialat mun­kaügyi osztályán, Pécs, Rákóczi út 56. A mohácsi kikötőben em­ber, ember hátán. A beton­korlátot támogatják, figye­lik a Dunát: indul-e már a jég? A vámtiszt most szak­értőnek számít közöttük. — Délben még a Margit­tá szigetnél volt a jég. Két órakor megcsúszott és ni, mekkora víz van már sza­badon. És megy tovább, las­san zajlik a Duna. — Elszakadt tőlünk a túlsó part —- mondom és arra célzok, hogy most már lehetetlen átlábolni a víz felett. — Tegnap még jártak rajta. Egy asszonyt láttam. bottal, szatyorral ment át a vizen. Valaki megszólal mellet­tem. — Hárman meg ts fürőd- tek már a vízben — Kényszerfürdő? — Az volt! Csónakot tol­tak maguk előtt a jégen, úgy akartak átmenni. de beszakadt alattuk. Ez volt csütörtökön, ma pedig már sík víztükör a Duna Mohács alatt Keresz­tes Ferenc, a mohácsi víz­ügyi felügyelő már a szak­értő szemével magyarázza * helyzetet — Nem jég ez már. csak kásás tömeg. Egy jó eső keS neki és elviszi az egészet nagy pás nap jé iá/L — Hol vannak * Jégtö­rők? — Felmentek Bajához, ott dolgoznak. Fen tebb nem ilyen jó a helyzet, Duna- földvárnál komolyabb jég­dugó volt Tudtommal már sikerült a 3—4 méter vas­tag jégtorlaszt robbantással átvágni. — És lentebb? Mondjuk Apatinnál, a téglagyári ka­nyarnál mi a helyzet? — Menjünk a felügyelő­ségre, majd megtudjuk Mol­nár bácsitól telefonon. Molnár bácsi Jugoszláviá­ban, a baranyai háromszög­ben é.L Darázs községben van a székhelye, vízügyi szakember és rendszeres te­lefonösszeköttetést tartanak fenn vele Nem is akárho­gyan. — Halló, Xrénke. kapcsol­ja nekem a Molnár bácsit — és a bétái gépészházból pár perc alatt behozzák Ju­goszláviát — az ottani gát- őrházat / — Molnár bácsi? Mi új­ság maguknál? Nálunk a Duna jege erősen megcsú­szott, lassan indul lefelé... és ott? — A legutóbbi jelentés «»•int XiskőszegnéL fél ki­lométeres a nyílás, másutt áll még a jég, de ha pon­tosan akarja megtudhatoas — Telefonon? — Ügy már nem jelent­keznek, de elugrom motor­ral... — Látja, ilyenek a mi kapcsolataink. Csak szólunk és azonnal tájékoztatnak, ha kell motorral is kimennek a Dunához, csakhogy pon­tos, friss képet adjanak: a lenti helyzetről. Ezt már Keresztes Ferenc mondja, aki február 17 óta mindennapos kapcsolatot tart a jugoszláv árvízvédel­mi szervekkel. Délelőtt tíz és tizenkettő között adják egymásnak jelentéseiket. Odaát fogják a magyar rá­dió víz jelző szolgálatát és ebből pontosan tájékozód­nak a Duna és a Dráva vízállásáróL Minket pedig a Molnár bácsi tájékoztat A Duna most például apad. Február 12-én még 503 cen­tit mutatott a mohácsi mér­ce, ma pedig 388-ra esett a ta-állás. A Dráván — a ma­gyar szakaszon — már lesze,- ladt a jég, valahol a torko­lat körül lehet egy kis jég, de az már nem jelentős. — Odaát nagyon érdek­lődnek a Karasiea vize iránt is. Mindig bemondjuk Molnár bácsinak a Karasiea vízállását, mert igen nagy tík területek vannak a K>- ratíca vSEráöes. Molnár bácsinak megkö­szönjük a szíves tájékozta­tást, és arra kérjük, ha mégis lenne valami az -y- jel, hát szóljon. Ez a tsic- fon most nagyon sokat je­lent mind a két országnak Tegnap délelőtt — amíg Molnár Márton bácsi oda- átról adta-vette az adato­kat, helyzetjelentéseket Keresztes Ferenc vízügyi tel • ügyelőnek fura dolga te ■ madt. ■ Pocok-ügyben tár­gyaltunk. A száraz tél ked­vező volt a mezei pock nak és a mohácsi határi az őszi vetésben nagy ’- okoztak. A Vastag hót a te alatt • kiválóan teleitek szaporodtak is. Most P négyzetméteren tíz lyukat is megszámoltunk. Irtan f kell őket — ezt beszéltük meg ma délelőtt Engedélyt akarunk kérni, hogy erő­sebb méreggel permetez­hessük a veszélyeztetett gá­takat, mert ha hagyjuk, tönkreteszik a töltést Ez is árvízvédelem --- a pocok irtás — ezt is oda­sorolják a koratavaszi jég­zajláshoz. Csak jégdugó ne legyen sehol — akkor lassan leteti Hk a Duna... Güdenyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents