Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-29 / 50. szám
HnflAG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XM. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 50. SZÁM Uj törvény az emberekért A munkavédelmi tevékenység további fejlesztés« céljából a kormány új rendeletet adott kL „A szocializmus alapjainak lerakása után a szocializmus teljes felépítésének korszakába léptünk — olvassuk a rendeletben — a es megköveteli: a dolgozók egészségének és testi épségének fokozottabb védelmét, a társadalmi tevékenység további kiszélesítését, a dolgozók öntevékeny munkájának fokozottabb kibontakozását ezen a területen is." Miért volt szükség as Aj munkavédelmi rendelet kiadására? Nézzük a tényeket. Baranyában például 1962-ben 5184 baleset fordult elő, tavaly 5123, viszont 1962- ben 87168 munkanap esett ki a termelésből, 1963-ban pedig már 92 574. A balesetek tehát súlyosbodtak, ha számuk viszonylag csökkent is. Különösen a vasas szakmákban éa az építőknél emelkedett a balesetek száma. Nem kevésbé kedvezőtlen képet kapunk az állami gazdaságok területérőL A Mecseki Bányász február 25-i számában egyetlen bányaüzem egyetlen napi baleseti kihallgatásairól készített riportot. Az ember megdöbben, ha átnézi a sorokat Fajcsi Tibor csillés jobb karja két csille közé szorult, eltört. Tálas Gyula egy hónapig volt táppénzen, mert megcsúszott, amint két TH-gyűrűvel megrakott kocsit akart bekészíteni a táró- szinthez és a kocsi a jobb lábára szaladt Erős Imre vájár fejlámpával dolgozott, a tokból kiszivárgó lúg felmarta testét. Szoli Zoltán mozdonyvezető két vonat közé szorult Csupán decemberben a Kossuth-bányán, III-as aknán és Anna-aknán 53, három napon túl gyógyuló sérülés történt A balesetek persze két okból jöhetnek létre. Egyik a rendetlen üzemi körülmények, az össze-vissza dobált anyaggal teli műhely, udvar, a biztonsági szerkezetek, védőrácsok, berendezések hiánya, másik a dolgozók felelőtlensége. A kettőt szívesen választja mindenki széjjel, pedig nagyon is együvé tartozó dolgok. A Sopiana Gépgyárban például a szakmunkás az ívhegesztésnél nyugodtan elnézi, hogy a mellette dolgozó segédmunkás már ne hordjon védőszemüveget. ö maga hordja, mert tudja, hogy kell, de aki tartja neki az anyagot az már azt csinál, amit akar. Vajon itt ki a felelős? Az az ember is, aki nem veszi fel, de azok is, akik mellette dolgoznak, de a művezető is, aki elnézi, hogy védőszemüveg nélkül hegesztési munkában segítsen egy ember, ás általában így is igaz, ahol A vezetők nem tartatják be a balesetelhárítási szabályokat ott a dolgozók sem nagyon törődnek vele. Nemrégiben a szemészeti klinikán találkoztam egy fiatalemberrel. Az SZTK-ból küldték oda, szemében nagyon csúnya fémforgács volt. Kínos műtétnek kellett magát alávetnie, ki tudja, a szeme világát mennyire veszélyeztette a vigyázatlanság. Valószínű 6 sem vette magának a fáradságot hogy feltegye a védőszemüveget Am nemcsak ilyen köny- nyűek, hanem a legsúlyosabbak, a halálos balesetek is szép számban előfordulnak. Baranyában az állami iparban 1963-ban: 19. Nos, sok egyebek között ezért is volt szükség kiadni az új törvényt a fokozottabb munkásvédelem érdekében. Az új törvény értelmében jelentősen növekszik a szak- szervezetek jogköre és feladata, mert kimondja: „Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának irányítása és összehangolása a Szakszervezetek Országos Tanácsának jogkörébe tartozik.” Azzal azonban, hogy a SZOT jogkörébe került a feladatok végrehajtásának irányítása, a szakszervezetek nem vettek át minden feladatot a munkavédelemmel kapcsolatban. A rendelkezés világosan leszögezi: „Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése, szervezése és irányítása a felügyelete alá tartozó vállalatoknál a miniszter feladata." További változás as új rendeletben, hogy az igazgatók kötelesek biztosítani a munkahelyek tisztaságát, rendezettségét. Ha a dolgozók testi épségét, egészségét nem lehet megvédeni a technológia módosításával, a gazdasági vezetők kötelesek megfelelő védőintézkedéseket tenni. A rendelkezés felhívja arra is a figyelmet, hogy mindig a védelem legmagasabb fokát kell alkalmazni. Automatikánál például a dolgozók akaratán kívüli védelmi kapcsoló berendezéseket kell elhelyezni. Ha veszélyes munkahelyen nincs biztonsági előírás, az igazgató adja ki a szakszervezettel közösen, ne várjon felső utasításra. A rendelet foglalkozik az oktatás fontosságával, de előírja azt is, hogy a védő- berendezést nem használó dologzót — ha többszöri figyelmeztetés sem használ — ki kell a munkából vonni. A munkavédelem olyan rendszerét valósítottuk meg már eddig is hazánkban, amelyet csodálkozva néztek a külföldiek. Európai statisztikában jól állunk. Am ez most már kevés. Minden emberünkre vigyáznunk kell! Saftti István Rush fogadta Dobrinyint W ashingto n. Dean Rusk amerikai külügyminiszter csütörtökön magához kérette Dobrinyint, a Szovjetunió nagykövetét és egy órás megbeszélést folytatott véle a genfi leszerelési értekezlet problémáiról. A megbeszélésen azokról a kérdéseikről esett szó, amelyekről Rusk tavaly is tárgyalt Gromiko szovjet külügyminiszterrel és Dobri- nyinnal. A tanácskozás után Rusk újságíróknak kijelentette: bár a konferencia amerikai & szovjet társelnökei még nem tudtak megegyezni a soronkö- vetkező szakaszok napirendjéről — ez nem jelenti azt, hogy az értekezlet nem folytathatja eredményesen munkáját. A külügyminiszter kijelentette még, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői továbbra is fenntartják a közvetlen kapcsolatokat, annak megállapítására, hol lehet további eredményt elérni. William C. Foster, a genfi leszerelési értekezleten résztvevő amerikai delegáció résztvevője csütörtökön Genfből visszaérkezett New Yorkba. Kijelentette: jelentést tesz számos észrevételéről Johnson elnöknek és az illetékes kongresszusi bizottságoknak. Foster repülőtéri nyilatkozatában egyebek között hangoztatta, hogy bár egyelőre megállapodás nem született, az amerikai küldöttség reméli, 1964 még nagyobb eredményeket vonultat fel, mint a tavalyi év, amikor Washington és Moszkva között megteremtették a közvetlen távközlési összeköttetést, s megkötötték a részleges atomoson elszerződ est. Foster kijelentette: a genfi értekezlet légköre sokkal kedvezőbb, mint valaha is volt. Korona, — Nyolcszáz koronát kap! — mondja az IBUSZ pécsi kirendeltségének jegykiadója, és számolni kezdi a pénzt. Ügyfele, egy piroskabátos nő a pultra támaszkodik és élénk tekintettel követi a pénzolvasást. Amikor már nyolcadszor is a szeme elé villan a „Sto korun” felirat, sóhajt egyet, aztán vigyázva, szépen összehajtogatva elteszi a bankjegyeket. Tavaszi Istvánná a neve, reggel érkezett meg Mohácsról. Kassára utazik a férjével, rokonlátogatásra. Kicsit izgatottnak látszik, akárcsak az a fejkendős, falusi külsejű asszony is, aki mellette áll. — Bachmann Gusztávné vagyok Vókányból! — mutatkozik be. — Mi az NDK-ba megyünk a férjemmel. — Rokonlátogatás? — kérdem tőle. — A férjem nagymamájához utazunk. Én még nem ismerem, a férjem pedig 18 éve látta utoljára. Tizenöt éves gyerek volt akkor még. Szegény nagymama azt Írja, hogy nem tudja elképzelni az unokáját 33 évesnek. i * Hagy feladatok állnak megyénk építifípara elölt A megyei pártbizottság kibővített ülése A Magyar SzociaRetn Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága péntek*» HbSvtteV) ülést tartott Az ülés napirendjén a Központi Bizottság két legutóbbi határozata — az építőipar munkájáról, valamint a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól — szerepelt. Az ülésen részt vett Prieszól József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, miniszterhelyettes. Délelőtt az építőiparral kapcsolatos határozatról tartottak beszámolót és vitát. A Központi Bizottság üléséről ée határozatáról Rapai Gyula elvtára, n megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. Rapai Gyula elvtárs tájékoztatója Rapai elvtárs bevezetőjében i '—í-*J— » márka és dinár... építkezések során javult bizonyos mértékben a minőség, a felszereltség és a lakások alapterülete is növekedett. Az előregyártott elemekből készített lakások aránya a múlt esztendőben már 15 százalék volt. A második ötéves terv lakásépítési programjának 59 százalékát teljesítettük az első három esztendő során, vagyis Emeljük tovább a munka termelékenységéi! A továbbiakban arról beszélt Rapai elvtárs, hogy milyen feladatokat kell megoldaná tat építőipari tevékenység megjavítása érdekében. Elsősorban a munka termelékenységét kell emelni, ami szorosan összefügg a munkaerőhelyzettel is. Körülbelül 10—12 ezer építőmunkásra lenne szükség országos méretekben. Ezt a szükségletet nehezen lehet kielégíteni. Éppen ezért a munkatermelékenységet kell sokkal naelmondta, hogy miért vált szükségessé az építőipar munkájának megvitatása. Az építőipar az elmúlt években nehezen birkózott meg feladataival, két éve a megszabott tervet nem tudta teljesíteni, ugyanakkor a további évek folyamán nem csökken, hanem emelkedik az építőipari tevékenység hazánkban. A méretek is igen nagyok, nemzeti jövedelmünknek 26—27 százaléka beruházás és ebből a fele arány építőipari tevékenység, s ez az arány inkább nő, minit csökken a következő ötéves terv ideje alatt Nagyarányú építkezéseinket mindenki láthatja, hiszen Baranya megye jelentős ipari létesítményekkel, lakásokkal & más szociális építményekkel gazdagodott az elmúlt évek során, de jelenleg is nagyméretű beruházásokat valósítanak meg területünkön. Jelentős szerepe van a lakásépít kezeseknek. Az elmúlt három év során 173 OCO lakást ópí— Még nem. Eddig csak Mohácson és Pécsett jártam, Pestet sem láttam még, hát külföldet! Ez a 14 napos Drezda környéki út egyik legszebb élménye lesz életemnek! Már a kislányáról beszél, aki ugyancsak nagyon várja az utazást, s babát, kabátot és miegymást vár az NDK-ból ajándékba, amikor egy idősebb asszony örvendve felkiált: — Van dinár? Jaj, de jó, hogy van! Dinárról lévén szó, ez csak jugoszláviai út lehet! A feltételezés helyes: Vida Pálné szentlászlói asszony és férje Jugoszláviába készülnek. Ebben a Levinovac nevű faluban él az asszony három bátyja, nővére és a férj húga. Az aez- szony nyolc, a férfi 21 éve látta őket utoljára. Azt hiszem ez a szürke mondat mindent megmagyaráz, és érthetővé teszi, miért örült az asszony a dinárnak. A IBUSZ külföldi jegykezelője, ' Gergely Lászlóné egyébként egész pénzkollekciót tart magánál, hogy a külföldre igyekvőket kifizethesse. A csehszlovák koronán, NDK- beli márkán, a dináron MrtU lei, dollár, nyugatnémet márka, schilling, olasz Ura is található a dobozában. Hozzáteszi, hogy Európa úgyszólván minden pénzneme megfordult már a kezében, mert a Pécsre érkező külföldiek a kisebb tételekéi újabban nem a bankban, hanem itt, az IBUSZ Széchenyi téri irodájában váltják be. Gergelyné ezenkívül csekket is ad az utazóknak, ha a szükség megkívánja. Ehhez jön még a vasúti jegy és a többi. Mint mondta, télen, koratavasszal körülbelül napi százan, a nyári hónapokban ennél jóval többen keresik meg külföldi utazás céljával az irodát. Bérei Pál, a kirendeltség vezetője hozzáteszi: sajnos, néha tumultus támad. Sok külföldre igyekvő ember ugyanis csak as utolsó pillanatban váltja meg a vasúti jegyét. Ha néhány nappal előbb jönnének, sokkal tervszerűbbé lehetne tenni a munkát, és elkerülhető lenne az is, hogy a torlódás miatt valaki esetleg ne kapjon időben vasúti jegyei. a következő két év folyamán még 127 000 ezer lakást kell felépíteni. Tehát az idei esztendő és a következő év még nagyobb feladatokat ró se építőiparra, mint a mögöttünk lévő három. Természetesen mindezek mellett tovább kell folytatni az ipari és mezőgazdasági, valamint a kommunális jellegű beruházások megvalósítását gyobb arányban Javítani, mint eddig. A feladatok között említette a technikai, műszaki színvonal emelését, a korszerűsítést és a jobb munkaszervezést. Különösen a korszerű építési módok és anyagok területén kell erőteljesebben előre lépni. A gépesítésről szólva sok érdekes adatot jegyezhettünk fél Rapai elvtárs beszámolójából. A gépesítés összetétele nem a legszerencsésebb és az arányok sem valami nagyok. A földmunkáknak 52 százalékát, a vakolásnak 19, a festésnek és mázolásnak 25 és a parketta-csiszolásnak mindössze 74 százalékát végzik él gépekkel- A 10 ezer építőmunkásra jutó gépek aránya ugyancsak igen elmaradott a fejlett országokéhoz képest Nálunk csupán 14 exkavátor, 18 daru és 2 föld-» toló jut 10 ezer építőipari munkásra. Persze a legn&* gyobb baj mégsem ez, hanem, hogy a kevés gép sincsen élég gé kihasználva, általában 20»- 27 százalékos a kihasználás' fok. A típustervek felhasználásának lassúságáról ugyancsak sok szó esett a beszámolóban. Ha van is elegendő típusterv, azt nem használják fel elegendő számban, legalább any- nyiszor, hogy érezhető lenne előnye. Koncentráltabb termelést az építőiparban Az építőipari munka korszerű szervezése igen fontos feladat, — hangsúlyozta Rapai elvtárs. — Ennek érdekében harcolni kell a veszteségidők ellen.. Jobb anyagellátást kell biztosítani és javítani kell az irányító tevékenységet. Mindezeket csak koncentrált munkahelyek eseteiben lehet megvalósítani sikerrel. A Központi Bizottság határozata is rögzíti; fMytaMi a 3. oldalon} L i % i 4
