Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
r I megfcftniBMett Taftna engem Zeke Gábor ettől az egész kálváriától Most mehetek, most alán* tatom magam. Mehetek ahhce s nyakkendótlen Rias Mihály» hoz, kérhetem szépen. Rimái»» kodhatok! Jó, jó, csak lassae Boda Árnál, nem lehet már he- veskednl. Szóval próbáld csak «1 lelkem, mit teszel Hát jó. Megsotúlom a cipóm talpát a lábtörlőn, így. Begörbített ujjal háromszor kopogtatok Kiss Mihály ajtaján, így. Persze, tudja, hogy megyek, de mégse állíthatok be avval hogy azt mondta a városi pébén Marjai elvtárs, menjetek el Kiss Mihályhoz, majd ád az munkát, meglesz eztán la két gyermekemnek mindene. Szóval — vissza, vissza. Görbített ujjal kocogtatok, így. Ha hallom a hangját, becsendeskedek. Igen, igen. Jó napot kívánok, mondod majd Boda Árnál s meg állsz. Megvárod, amíg rád néz Kiss Mihály, a vársz, vársz, míg megszólal Csak ha megismer, akkor mondod, én vagyok, Mihály, tudja kicsoda, a vári pébéről küldött Marjai elv- tár^ Akkor 6 megkérdezi tőled, hpgy mondja, kedves Zeke Gábomé, született Boda Árnál egyáltalán miért nem helyezkedett el eddig maga? Mért most kell kapkodni, amikor Zeke Gábort visszahelyezték, vagy ha tetszik, áthelyezték a feketeföldi állami gazdaságba növénytermelési munkásnak? Mért most kell magának, Boda Árnál, munka után nézni? Ezt Kiss Mihály megkérdi. Mert ő fenn van, ne felejtsd el Boda .Amál, most is fent van. Személyzeti osztályvezető. Ügy ém, fent van. Boda Árnál! A legnagyobb gyárunknál a harmadik emeleten, egy kis udvari lyukban. De fent van. Vargá- né mondta is, hol lelem meg. Még a nap se süt be oda. Abban a gyárban éli az le egész életét. Mindenkinek jóembere, mindenhol buzgólkodik, áá, éppen ehhez kocogtassak én be. Vissza, vissza. Szóval azt mondja Kiss Mihály: maga Boda Amál, asszony nevén Zeke Gábomé, eddig mért nem helyezkedett el a termelő munkában? Azt gondolta talán, mert Zeke Gábor a Temetkezési Vállalat örökös Igazgatója, akkor magának már leesik az arany karikagyűrű, ha folytatja rendes munkásasz- szony életét a ruhagyárban? Ha... Erre mit mondasz, Boda Árnál asszonyneveden Zeke Gábomé? Mit mondok, mit mondok! Hát ezt. Ha nem tudná. Kiss Mihály elvtárs, az én uram... Nem, így nem lehet. Csendesen kell kezdeni Boda Amál. A te embered most hétfőin hajnalban kizötyögteti magát az ohatpusztakócsi vonattal a feketeföldi állami gazdaságba, s csak szombaton a félhármassal jön vissza. Nincs temetkezési vállalat, nincs, nincs. Semmi sincs. Csak ez a Kiss Mihály elvtárs van, akihez Marjai elvtárs küldött a városi pébéről. Ezt nem szabad elszalasztani, Boda Amál. Ké* gyereked van. Talán Pi- tyút akarod kivenni a technikumból, mi? Csendesen, csendesen. Tudja, Kiss elvtárs, amikor az én emberemet kiemelték a sírásó brigádosságból. aztán megtették kilenc- százötvenben temetkezési igazgatónak, és mivel meglett a második gyerekünk, tudja, a gyerekáldás bö esztendejében, akkor 6 engem kivett a ruhagyárból. „Amál, nem vagyok én Héiános Madza afal várói, hanem Zeke Gábor elvtárs vagyok, a temetkezési vállalat igazgatója, valóságos munkás- igazgató, felelős vezető. Én nem tűröm hogy holmi műfűre üzemvezetők szekáljanak téged Egy gondod legyen, asz- szony: gvermekeink méltó nevelése. Mondhatom, királyi nevelése. Hehe. azt mondlák úgyis király lettem, a halottak ki- “álya. hehe .; Nem tagadom, kissé hencegő volt Zeke Gábor De fel is vághatott. Kiss elvtárs. Valaki lett belőle. Én kérem szegény iparoslány voltam. Br>da István szegénv édesapám lakatos volt, a pincéjén <ívü! csak hat lány volt a vaVARGA IMRE: A DRUKK ¥vvvYvrvyvYvrvvyyvv^vYi gyona. Megtanultuk ml a házimunkát, kérem. Meg kell nézni, Kiss elvtárs, milyen lakást, miegyebet varázsoltam én! Jöjjön csak el, még minden együtt van. Ja, igaz, maga volt már nálunk ötvenötben, de akkor az én uram nem segített magán. Pedig higgye el, Kiss elvtárs, nem rossz ember ez a Zeke Gábor. Nem keresett ez mellékesen semmit Csak a törvényes prémiumot vette fel. Amióta abbahagyta a brigadé- rosságot a sírásóknál, még borravalója sem akadt Nem mondom, akkor jócskán volt A sírásóknál mindenkinek meg kell fizetni a vámot Meg, kérem. Náluk nincs mese. De én odahaza is dolgoztam annyit mint a ruhagyárban, tessék elhinni. Nem nagyságosasszonykodtam én. Bratyiztam én, mint mások teszik, művészekkel, színészekkel, egyebekkel? Soha, Kiss elvtárs. Senki nem hányhatja szememre. A családias összejövetel volt egyetlen szórakozásunk. Még sok emberrel se jártunk össze. Egyszerű ételek. Italok. Az én uram jól tud ultizni, a bútorgyári igazgatót is tetszik ismerni, meg a villamosnál a remizparancsnok. Csak ők voltak, meg páran a városi tanácstól. Slussz. Csendesen játszottak, kérem. Tévét is csak mostanában kezdtünk nézni. Kész. Ennyi volt, csak ennyi. Hogy ml éltünk volna nagy lábon? Nem járt az én uram még technikumba se. Ugyan már! Majd a fiúnk elvégzi. Régi ember az én uram, múltja van annak, érdemei, kérem! Minek Járjon negyvenhét éves fejjel iskolába?! Nem jó, Amál, egyáltalán nem jó. Már megint a plafonon sétálsz. Kiss az ilyen beszédet nem áEtiatJa. Tudhatnád, hogy tavasszal meglesz a technikusi oklevele. Nem érted Amál? Szóval akkor,.. Hm, maga az. Zeke Gábomé? Tudom, hogy jön. Szóltak a pártból. Rendben lesz minden, kérem. Csak sngem prlvátim érdekel, hogy maga egyszerű munkásember lánya létére hogy keveredhetett olyasmibe: temetkezési fekete kocsim Járni ide-oda, bevásárolni, kirándulni, mifene. Mondja, hogy tehette ezt? Sem, nem, ilyet nem kérdez ez i Kiss Mihály. Dehogy nem, 3oda Amál. Légy nyugodt, megkérdi. Dlcendi úr is megkérdezte, a sarki italbolt vezetője, mi az, Zekén é keziccsóko- | lom, már nem a hollószínű ■ojszrojsz fuvarozza a nagyságát? Csak nyugodtan, Boda árnál. Hogy is képzeli, Kiss •Ívtárs?! Nem én kezdtem, kérni. Zeke Gábor ekkor kapott á, mikor látta, hogy komái is dküldik a vállalati teherautót izom bat délután három üveg izódáért Barna elvtárs is a nagnógyár dirije, tízszemélyes nikrobuszon viteti haza a fele- égét Az én Zekém úgy gon- lolkodott, Kiss elvtárs, ne le- ' ;yen üresjárat legyen haszna s, ha arra jár az a kocsi. Van ' :bben Igazság. Pedig én nem s szerettem beleülni. Az tnyám meg egyenesen hidegle- ést kapott kihagyott a szív- J rerése, ha a kocsi megállt há- :unk előtt. De, de. Az én Ze- :ém egyre jobban. Persze, én inkritikát gyakoriok, Kiss elvára, mert néha később már tellett is. Tudja, ha jöttek a íagy bevásárlások a piacon, «főzéskor, miegyéb, akkor jól ött a fekete kocsi. Hány kosár :lfért ott, s milyen jó rúgózá- ú mindegyik kocsi! Nem tört issze sose a holmi. Hogy mi ritt rá? Hát tessék mondani, lyomtató lónak fel szokás ;ötnl a száját? Megmondom én »árkinek Is! A mál, Amál. Már megint i Arcod egészen rákveres lett. Nem szabad \ ennyire, Boda Amál. | Megtört hangon, csendesen fe- ,ä élj. Hát lehet erre csak naza- Mnuakodüi? Mit *■**»«* mégis* mindene, Boda Amál? A főkérdésre mit felelsz? Mondja ' csak. Zeke Gábomé, hogy Is is volt az a családi kirándulás 1 Sikondára? Mit felelek erre? Egyáltalán nem értem, Kiss elvtára, mért fújják fel ennyi- | re. Ezt felelem. Talán elköve- . tett az én emberem valami égbekiáltó bűnt? Nem csalt az, nem irt a százasok elé egyszer sem egy ezrest nem sikkasztott semmit se csinált. Csak tessék higgadtan megítélni, Kiss elvtára. Szóval... Üjfa- ból kellett bizonyos elhúnyt Nagy Istvánt valahová Baranyába szállítani, tfekünk meg volt az eszem tétől két személyes beutaló Sikondára, Így Gyebnár, a pilóta felszedte Újfaluban a kadávert, behozta hozzánk. Itt jégre tettói. A beutalónk két nap múlva tett érvényes, akkor Gyebnár elvitte a kadávert oda Baranyába. Meg hogy takarékoskodjunk, minket Is, mármint engem meg Zeke Gábort. Sikondára. Máskor is megtettük már. Mért? Maga talán nem ment még a gyár teherautóján, Kiss elvtárs? Például, mikor költözködött Szóval, nem, én nem kiabálok, Kiss élvtára. Az nem volt benne a vállalásban, hogy másnap délben temetés lesz abban a baranyai faluban. Hogy mindenki ott vár, ennek a Nagy Istvánnak valami leszármazottja Is. Valami káder. Aki szólt És most egyszerre beborult az ég, Kiss elvtárs. Csak azt tudnám miért?! Hisz eddig is írkáltak a városi tanácshoz, volt beadvány a megyei tanácsnál, még a miniszternél is. De Zeke Gábor makulátlan maradt. És most meg! Nem alkalmas a vezetésre! Súlyosat vétett az erkölcs ellen! Efféle. Tessék mondani, hát olyan rettenetes bűn ez? Embertelenség volna ez, a kegyelet lábbal tiprása? Egy sirásó- ra merik ezt mondani? Aki szakmánybán csinálta az ilyet? N yugalom, Amál, nyugalom. Nem szereted a púdert. De most tegyél * egy keveset a szemed alá is. Ügy, úgy. Higgadtan beszélek Kiss Mihállyal. Elvégre a Zeke vétke ez. É n r a j - tam segíteni akarnak. Kiss nem fog zűrözni. Persze, hogy nem. Hiszen szóltak neki. És ha a ... ha a munkatársak kérdezik? Miii? Ha majd azok a bekötöttfejű asszonyok, a betanított munkások, akik közé holnaptól fogva te is tartozol, Zeke Gábomé, Boda Amál, azok is megkérdezik majd, hogy? Szentisten, Boda Amál, szentisten. Ha azok megkérdik ...' Még egy kis púdert a szemed alá. Ügy, úgy. Siess már. Tizenegy óra. Fél órád van. Kiss Mihály akkorra vár. Vizsgára mégy. Talán életed első és legkomolyabb vizsgájára. Siess, Boda Amál, siess. Arthur Koeatler irodalmi díjat alapított Arthur Kosetler, as Anettében élő magyar származású író 25 évvel ezelőtt a spanyol polgárháborúban börtönbe került ét Franco halálra Ítélte. Ennek emlékére Koe stier 400 font értékű dijat alapított, amelyet minden évben annak a rabnak ítélnek oda, aki az angol börtönök valamelyikében akár irodalomban, képzőművészetben vagy zenében kiemelkedőt alkot. Az idén közel háromszázon, férfiak ée nők vegyesen, vettek részt a pályázaton, t egy nagy londoni lap kiállította, illetve közölte a díjnyertes műveket. A díjjal járó pénzösszeget a rabnak jóváírják és szabadulása utón kapja kézhez. A zsűriben többek között J. B. Priestley és Sir Kenneth Clark is részt Vesz. Somerset Maugham 90 éves A világhírű aetgofi frő Sarasár 25-én ünnepelte 00. születésnapját. Ez alkalomból az angol rádióban szalagról felhangzott Maugham felolvasása: riviérai villájában nagyszerű novelláiból olvasott fel néhány részletet Somerset Maugham népszerűségére Jellemzó, hogy világszerte mintegy 50 millió példányban adták ki műveit vagyis évente körülbelül egy milliós példányszámban jelentek meg. A film és televízió feldolgozásokat beleszámítva becslések szerint az író eddig mintegy 1 350 000 fontsterlin- get keresett alkotásaival. Emelik a lengyel filmgyártás színvonalát Lengyelországban elhatározták. hogy felülvizsgálják as 1964-ben forgatásra kerülő filmek forgatókönyvét. Két másik intézkedésnek is az a célja, hogy emeljék a lengyel filmgyártás színvonalát: ezentúl a forgatókönyvíró anyagilag érdekelt lesz a film bevételében és azokat a filmeket, amelyek ideológiai és művészi szempontból különösen érdemesek rá, előjogok illetik meg a terjesztésben. Két hónappal ezelőtt Varsóban széleskörű konferenciát tartottak a film problémáiról; az értekezletről most az „Eh- rann című lengyel folyóirat részletes beszámolót ad. T«káí® Gyula: flZepüJB(j-íp. a iz&L'éIuqij, •síp volt a nap... A rázd» tölgyfából vert asztalra kitett négy vastag poharai, • mir szellőzött a pince a szorgalmas kabócák tfyhangá nótájukat fújták. Öltünk... A rekkenö meleg tavát»», mint a friss pataka » ptnee húsé beszaladt Köröttünk úszott s páfrány éo sások frissen kéklő szárnya Barett es «Ottkkadt világba,.« SSegJöíQ a pásztor ta A befla Hagyó» vasával dőlt a gazba, A bontok ée a fürté sárétÄy káráról folyt m ózó, Csengett a hegy s a madaraS tamgők aranysain, tár dalára {keringtek fent az égnek magasába; Majd rojton ostor és kereplő elhallgatott s rúzsáról kékre May«» a táj és tárgyak £* ' f ,' 1 «égy pohár piros kadacb Mint erdőn e betyár «sarát, átszűrte lángjain az éjszakát S Patkó Bandi, Juhász z a iSMMt) v kiket rejtett e tölgy-sziget, *• pandúrok álma, — mini a Matti kopogtak lombos fák alatt.» Jöttek a szép fehérfogú betyárt», pajzsos vadkanok. Katán a szentek: János, AntaS Hebegtek, mint az angyal • gandák védúszenijet, Szép zearrasok agancsa fénylett a tág magasba. Be lat az erdőn már han ■tat alig talált a gazda. Kihált a edró, barna eaeoá Gyufánk b elfogyott. Oznpán a fül maradj ■ ha rizzat az avar, (adtuk, ez már nem ót? .i« Aztán egy fütty! Egy korma meadenyt Jelezte, merre lépjünk. S két bátran földre-száflé anhw gyémántként szikrázó Jele elindított a kis falu fele. ÚJ KÖNYVEK Tass István: NEHÉZ SZERELEM (A Ura regénye) Sajátos önéletírás s a 20— 30-as évek költészetének története ez a könyv. Személyes emlékek szövik át meg át. de a történet a koré is, s elsősorban a modern magyar líra történetét dolgozza fel esszé-sze- rűen az író. A Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában jelent meg az érdekes könyv. Bemann Resse: NARZISS £s GOLDMUND Thomas Mann, Rilke és Freud kortársa volt Hermann Hesse. Művel a polgári világ és gondolkodás mély válságát tükrözték. Ez a műve Urai önvallomás, a művészetének egyik csúcsa. „ Thackeray: SZNOBOK KÖNYVE Ág fró a saját korának és hazájának sznob fiai elé tartotta a görbe tükröt, de írás.ü ma sem vesztettek érvényességükből. A Sznobok könyvét a nagy angol író halálának 100, évfordulóján a Béke-Világta- nács felhívására adták ki magyar nyelven Is, Illés László fordításában, Thackeray eredeti rajzaival. NÉMET KÖLTÖK ANTOLÓGIÁJA A Móra Könyvkiadó A világ- irodalom gyöngyszemei sorozat következő köteteként adta ki a német költők műveinek válogatását. A válogatás, a szerkesztés és az előszó Keresztury Dezső munkája. A fordításnak több mint a fele régebbi, már elfogadott kitűnő fordítás, s a német költészeten kívül valóságos „műfordító seregszemlei’* is tartalmaz a kötet. Fehér Klára: EGYSZER ÉS SOHA TÖBBÉ Régi regényeinek figuráit támasztja föl ismét az írónő. Az olvasókat éppúgy énekelte, mint őt magát, mi lehet 10—15 évvel később a sorsa a felszabadulás után magukra hagyott fiataloknak. A regény krónika a korról is, s a jelen számot problémáját dolgozza ärfc
