Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

mMn.a 19*4. február re. 8 sport A Dunántúli Napló Kupáért LABDARÚGÁS: . Pécsi Bányász - Pécsi BTC 0.*0 PVSK-edzőpálya, 300 néző, ve­rette : Sümegi. Pécsi Bányász: Lukács — Ulrich, Farkas I., Vámos — Jock, Farkas H. — Szabó, Heim, Bencsics, Ba­lázs, Grubics. — Edző: Molnár László. Pécsi BTC: Gergely — Szekeres, Magyar, Torok — Konti, Kővári — Görgényi, Horváth II., Kincsei, Hauschl, Regős. — Edző: Dara János. A két csaoat összeállításából ki­derült, hogy a Bányász tartalékait szerepeltette, a BTC pedig több elsővonalbeli játékosát nélkülöz­te Mindkét együttes nagy becs­vággyal vetette magát a küzde­lembe, ennek ellenére sok hibá­val játszottak. Az első húsz perc­ben a Bányász kezdeményezett többet, később feljött a BTC, de komoly helyzet csak a 25. perc­ben adódott. A Bányász-védők elhúzták Görgényit, a kapu előtti szabálytalanságért a játékvezető 11-est ítélt. Kincsei rosszul lőtt labdáját Lukács kivédte. Utána parázs jelenetek következtek a Bányász kapuja előtt, előbb Kin­csei a kapufát találta el, nem sokkal később Horváth n. jó hely zetben hibázott. A Bányász a 37. percben védelmi hibából csaknem gólt szerzett. Fordulós után a Bá­nyászban Vörös, a BTC-ben Spres, Bárácz, Tóth és Oskó kapott he­lyet. Ebben a játékrészben ki­egyenlített volt a Játék, helyzete a Bányásznak volt több, de gólt egyik csatársor sem tudott elérni. A látottak alapján az eredmény igazságos, a két együttesből a vé- delmtek játszottak jobban. Jók: Bencsics, Jock, Balázs, illetve Szekeres, Torok. KÉZILABDA: A szombati teremkézOabda-mér- Közések közül a PEAC—Ércbá­nyász SC férfi találkozó emelke­dett ki. Az I. osztály csoportel­sősége szempontjából rendkívül fontos mérkőzés, ideges hangu­latban kezdődött. Főleg az egye­temistákat izgatta a nagy tét, so­kat 'hibáztak, az ércbányászok higgadtabban játszottak. Az első félidőben fej-fej melletti küzde­lem alakult ki, hol az egyik, hol a másik csaDat vezetett egy-egy góllal. A félidő eredménye 8:8 volt. .Fordulás után a PEAC vil­lámgyors támadásokkal négy gól­lal elhúzott, de ezt az előnyt a nagy hajrát kivágó Ércbányász nem tudta ledolgozni, és ezzel meg is nyerték az egyetemisták a számukra fontos mérkőzést. Az I. osztályú csoportelsőség kérdése e. lövő heti PEAC—Bányász II. találkozó kimenetelétől függ, amennyiben a PEAC egy pontot szerez, úgy az NB I-es és NB li­es csapatokat megelőzve, 6 lesz a kupa védője. A női mérkőzések közül a Bá­nyász L fölényes győzelmet ara­tott a Leöwey ellen. A középisko­lások nem tudták megakadályozni a Bányász-lányok nagy gólarányú győzelmét sem. A női I. osztály csoportelsősége mór biztosan a Bányász-lányok birtokába került. Az alacsonyabb osztályú mér­kőzések közül a férfi ül. osz­tályban a Bányász m. meglepően könnyen fektette kétvállra a Gépipari együttesét, a Dózsa m. is biztosan nyert a Nagy Lajos n. ellen. A női n. osztályú mér­kőzések közül a PEAC 10 gólos győzelemmel emelkedik ki. Eredmények: Férfiak. I. osztály: PEAC—Ércbányász SC 19:15. m. osztály: Bányász—Gépipari 15:9. IV. osztály: Dózsa m.—Nagy La­jos n. 18:8. Nők: I. osztály: Bá­nyász I.—Leöwey 17:4. n. osztály: PEAC—Kesztyűgyár 14:4. Jubiláló sportköri vezetők a BTC-ben Lidpám István, a Pécsi Bőrgyá­ri Torna Club elnöke, Marjon László titkár és dr. Nagy Lajos gazdasági vezető ebben az évben ünneplik tízéves sportvezetői múltjukat a BTC-ben.- l.z alig voltam még harminc él ö macival együtt, nem beszélve fősről, aki még a huszonötö- úúc életévét sem töltötte be, ami- icvr a BTC vezetőségébe kerül­tünk — mondja Leipám István. Nagyon fiatalok voltunk és fö­le tapasztalatlanok, de egy vala- mégis mellettünk szólt: tele l ,unk ambícióval. Js hogy az előzményeket is el­mondjuk, ott kell kezdeni, ahol ók kezdték a munkát. 1950-től 1954-ig hét alkalommal választot­ok új vezetőséget a Pécsi BTC- nei. Egyik egy évig*, másik hat hónapig állta a sarat, majd utá­na „leköszönt” tisztségéről azzal, hogy nem neki találták ki a ve­zetőségben való részvételt. 1954- ben aztán a legnépszerűbb szak­osztály, a labdarúgó csapat is ki­esett az NB II-ből, és a sportkör a lehető legnagyobb letargiába esett. Ekkor kerültek a fiatalok a 3TC élére. A legválságosabb idő­ben, amikor mind sporteredmé­nyekben, mind pedig gazdasági téren mélyponton volt a sport­Jóformán azt sem tudtuk, hogyan álljunk neki a munká­nak — szól közbe dr. Nagy La­jos. — a gyár vezetősége előtt 'nem sok becsülete volt a sporto­lóknak, mert azok . a labdarúgók mindent elrontottak, akiket ide­genből igazoltunk. Így nem sok támogatásra számíthattunk. . három fiatal sportvezető cé­lú: tűzte ki, hogy rendbehozzák a szakosztályok szénáját. Sportol­ni szerető fiatalokkal cserélik ki azokat, akik rontják a sportkör jó hírnevét. Elhatározták, hogy nemcsak a sportpályán, hanem a munkapad mellett is helytálló fia- tí lókat nevelnek. — igaz, nem hónapok, hanem évek teltek el addig — mondja Marton László —, de a vállalat­vezetőség és nem utolsó sorban maguk a gyár többi dolgozói is észrevették, hogy a BTc sporto­lói minden tekintetben becsületes, rendes fiúk. Ezek után már nem volt nehéz kérni, a sportkörtől nem is tagadott meg semmit sem a vezetőség. A sporteredmények tekintetében Is megindult a fejlődés. Az elte­metett labdarúgó csapat a megyei I. osztályból egészen az NB n- i£ küzdötte fel magát. A felosz­lott asztalitenisz szakosztályokban ma már az NB n. élvonalában küzdő női csapatot találunk, és férfi együttesük i# az elmúlt hó­napokban hajszál híján eggyel magasabb osztályba jutott. Or­szágszerte ismerik a BTC termé­szetjáróit, tornászait és tekézőit. Az eredményekhez kell sorolni, hogy egy új szakosztályt, a női kézilabda-szakosztályt is megala­kították. három fiatal sportvezető most sugárzó arccal emlékezik vissza egy-egy olyan eredményre, amely az ő munkájukat dicséri. Tíz év szállt el fejük felett, de ők nem öregedtek, csak tapasztaltak let­tek. Tudják, hogy a nehéz mun­kát, amit eddig végeztek, hogyan ’ehet tovább fejleszteni — Tizennégyezer forintot mdós- Nu&cmX veiéOJe á* <* nevetés* ben — emlékezik vissza dr. Nagy Lajos —, és az év végén harminc­ezer forintos nyereséggel zártunk. Igaz, hogy ezekben az időkben nem sokat tartózkodtunk otthon, hanem mindenütt ott voltunk, ahoi segíteni kellett. Minden labdarúgást kedvelő pé­csi néző emlékszik még a bőr­gyár-pályára, amikor a mérkőzés egy-egy összecsapása után hosz- szú ideig csak a hatalmas salak­port lehetett látni, de az akciókat nem. Leipám, Marton és dr. Nagy Lajos a vállalatvezetőség segít­ségével újjávarázsolták a poros, salakos pályát. Ma már a város egyik legszebb pályája a zöld-fe­hérek stadionja. — Az első évben megtakarított harmincezer forinttal kezdtük meg a pálya füvesítését, amély a vé­gén ötszázezerbe került — mond­ja Leipám István. — A hozzáva­ló többit a bőrhulladék értékesí­tése útján szereztük, és ezen kí­vül rengeteg társadalmi munkát is végeztünk. Villanyóra a pályán, korszerű tekepálya, Ikarusz autóbusz és épülő klubhelyiség — mind-mind a „jubiláló” vezetők jó munká­ját és nem utolsó sorban a vál­lalatvezetőség hozzáállását is di­cséri. A tíz év munkájában sok öröm és talán sok bosszúság is rejtő­zik. De amit elhatároztak, azt végre is hajtották, és olyan sport­kört alakítottak ki, amelyről bár­hol példát vehetnek. Fertői Miklós A Dunántúli Napló labdarúgó Kupaküzdelmei már esztendők óta jelentik a tavaszi sport­idény kezdetét. Már évek óta örülnek a szurkolók ezrei, hogy szinte sorozatban látják ked­venc csapataikat és ha nem is minden tekintetben tudnak még reális elképzeléseket leszűrni az . együttesek minden játékosát il­letően, de néhány héttel a baj­noki küzdelmek megindulása előtt nagyjából képet alkothat­nak a közeljövőben várható sport j sikerekről. MIÉRT NÉPSZERŰEK A DNK-MÉRKÖZÉSEK Elvitathatatlan, hogy ezeknek a hagyományos mérkőzéssorozatok­nak maguk a játékosok és a szakvezetők is örülnek. A játé­kosokat már a bajnoki han­gulat előszelei melengetik, hi­szen hosszú percekre belekós­tolhatnak a vérbeli küzdelmek j ízébe. A szakvezetők részére pedig itt a jó alkalom, hogy erős és becsvággyal küzdő ellenfelek­kel szemben kapjanak feleletet egész sereg olyan kérdésre, amely j a bajnoki évad megindulása előtt feltétlenül tisztázásra szorul. A rajtoló csapatok kialakítását már 0 évek óta igen hathatósan segí­tik ezek a kupaküzdelmek. — Nem akarunk kimaradni a tavaszt folytatásból sem — mon­dotta Sági Sándor, a Komlói Bá- nvász elnöke. — Már biztos, hony február 29. és március 9. között három mérkőzést játszunk az NDK-ban és egy ilyen túra előtt ioen jól jön ez n két mérkőzés. Főleg a Dózsa elleni találkozó, amelyről otthon Is sok szó esik már a fiúk körében. ÜJ JÁTÉKOSOK A CSAPATOKBAN A komlói elnök elmondotta azt is, hogy már ősszel mód nyílott az új játékos. Pataki szere­peltetésére és a ma folytatódó so­A Dunántúli Napló Kupa mérkőzések 1961. évi döntője el< Spányik Éva kezdő:ugása ind tóttá útjára a labdát. Szemben G rami és Opova, akik akkor még a Dózsa színeiben játszottak. Mai sportműsor Labdarúgás: Dunántúli Napló Kupa-mérkőzések: Dózsa—PEAC, PVSK-pálya 13.15, Komlói Bányász —PVSK, PVSK-pálya 15. Kézilabda: Dunántúli Napló Kupa-mérkőzések, PVSK torna­csarnok : 506. ITSK—V egy Upa ri Techn. IV. o. férfi 8, Meteor III. —Leöwey II., III. o. női 8.35, Vil­lány—506. ITSK H., V. o. ferH 9, Kinizsi—Meteor II., II. o. női 9.35, Dózsa IL—Szigetvár, II. o. férfi 10, Szigetvár—Porcelángyár, II. o. női 10.35, Mecseknádasd—Nagy Lajos Gimn. II. o. férfi 11, Palo- tabozsok—Nagy harsány, III. o. női 11.35. 508. ITSK—Siklós, IV. o. férfi 12, Építőipari IL—Nagy har­sány, V. o. férfi VL35, Dózsa II.— Vasas n. B. HL o. női 13, Boly— Vasas IL B. II. o. férfi 13.25, Szentlőrinci tech.—Bányász III. HE. o. női 14, Bán y aipari-S zent- lórinci KSK Hl. o. férfi 14.25, Bóly-Dózsa, L o. női 15, Dózsa- Tanárképző, I. o. férfi 15.35, Épír tők-Meteor, I. o. női 16.20, Porce­lángyár-Bányász I. o. férfi 16.55. Építők Il-Janus Gimn. I. o. női 17.40. Meteor-II-Pécsszabolcsi B. n. V. o. férfi 18.05. Ércbánya III. —Széchenyi II. V. o. férfi 18.30. A Pécsi BTC hétfő délután 3 órai kezdettel a Verseny utcai pályán ifjúsági toborzót tart. A labdarúgás Iránt érdeklődő fia­talok jelentkezését várják. rozatban is nyilván módot talál majd Szűcs Gyula edző arra, hogy a végleges csapat kiala­kítása során még egy-két fia­talnak, köztük a tehetséges Szentirmainak is alkal­mat adjon a bizonygatásra. Ami a kupa sorsát illeti, Komlón nem borúlátó a hangulat. — Két ponttal vezetünk, és bár a legnehezebb rivális még vissza van, egy pont bőségesen elég volna az első helyhez! Mit szólnak mindehhez a dó- zsások? — Nagyobb reményekkel kezd­tünk az ősz végén. mint ami most a sorrenden látszik — véle­kedett Szekeres Ambrus intéző. — Bár még nem tartunk a végén, de a komlói fiúk derűlátását ma­gam sem tartom teljesen indoko­latlannak. Mindenesetre úgy ál­lunk majd ml ls ki a rangadóra, hogy nem nézegetjük előtte a ta­bellát. A pécsiek azt állítják, hogy a kupamérkőzések így őszi tavaszi fordulókra bontva a szükségesnél jobban lekötik a csapatokat, bár elismerik, hogy az őszi három forduló ezúttal a részükre nem volt haszontalan. Ha másért nem is, de Orczifalvy Ist­ván edzőnek mód nyílott arra, hogy a téli alapozási munka megkezdése előtt egy kis terep­szemlét tartson a szakosztály ke­retei között. Most a tavaszi fel­készülés műsorát ismét ráépí­tették a DNK-mérkőzésekre. — Örülök, hogy sikerült minde­nütt áthidalni a nehézségeket, ml és a PEAC kivételével min­denütt akadtak ilyenek. Komló tervezett portyája, a BTC-nek az ETO elleni találkozó elhalasztása, a többiek vonakodása. A jövőben nagyobb komolyságot kell bizto­sítani már az előzetes szervezési munkában is, mert a baranyai szurkolók láthatóan nem tudják elképzelni a tavaszi kapunyitást a DNK nélkül! A nagyok mellett az alacso­nyabb osztályúak is felkészültek. A hangulat a kupaküzdelmek egyik újoncánál, a PEAC-nál a leglelkesebb. Érthető, hiszen az egyetemisták az NB II-eseket megelőzve három igen értékes pontjukkal az előkelő harmadik helyen fordultak. MEGLEPETÉS NINCS KIZÁRVA Vajon milyen meglepetéseket tar^ tógát a következő két hét? Emlé­kezünk korábban a PVSK, BTC és a bányászok meglepő ered­ményeire. Az előjelek most is hasonlókat ígérnek. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni,', hogy a csapatok közt most még kevésbé érvényesül az egyes osztályok közti tudáskülönbség, hiszen az alacsonyabb osztályúak általában kevesebb megterhelés­sel alapoztak, mint az NB I-esek és ez lehet, hogy ma még nekik jelent előnyt. T. Z. Hibák a bajnokságok köröl Az MTS alakuló kongresz- szusa megjelölte az utat, me­lyen haladnunk kell, hogy megnöveljük a rendszeresen sportolók számát, biztosítsuk a legtehetségesebbek kiválasz­tását, emeljük a szakmai nr n- ka színvonalát s mindegek céljaként sportolóink a világ- színvonalon verseny ezzerek a különböző sportágakban Mindenki előtt világos hogy világszínvonalon vers jnyezni csak korszerű felkés ü1:' alap­on lehet Az új bajnak -^ni szer kétségtelenül a s • o!éT korszerű felkészülés r *pül. A lehetőségekkel azo” o • n in minden sportágba szí o az. Sportolóink nem prof Egy részük tanul, másik részük pedig dolgozik. De liogya tud az a soortoló mi:nkah/' lyén és az iskolában nel t állni, amikor a versenyek eg> részét a szövetségek hétköz­napokra írják ki. A labdarúgó NB I-hez hasonlóan a kézi­labda NB II-ben Is több al­kalommal szerdán kell a csa­patoknak Budapestre. Gvőf- be, Pápára, Szombathelvre utazniok. Vajon mit szólna maid ahhoz az iskolák igaz gatói, vállalatok, hivatalok vezetői, amikor a sportkörök sorozatosan kérik ki munka helyükről a sportolókat. Nem vitás, hogy a világ'zínvont*l eléréséhez, a válogatottak fel­készítéséhez megfelelő ver­senyzési lehetőséget is ke‘l teremteni. De hol van az NB II. a magyar élmezőnytől, sőt a világszínvonaltól! Vajon nem volt-e elhibázott döntés, amikor a múlt évben a középiskolás bajnokságok döntőit a nyári vakációk kel­lős közepére tették. Lőrincz József. a Pécsi Gépipari Technikum igazgatója és Poo- rócsi Vilmos, az iskola test­nevelőtanára elmond ák, hogy szinte mego’dbatatlan nehéz­ségeket kellett legyőzniük, hogy az ország különböző vá­rosaiban, falvaiban lakó d<ák- sportolók nyáron is közösen edzhessenek, készülhessenek a versenyekre. A kosárlabda NB I. mér­kőzése során az elmúlt év­ben előfordult, hogy szomba­ton délután Budapesten, más­nap, vasárnap délelőtt Baján kellett ugyanannak a csapat­nak pályára lépnie azzal az indokolással, hogy a váloga­tott csapat tagjainak hozzá kell edződniök a sorozatmér­kőzésekhez. Az egész baj­nokságot az Európa-bajnok- ságra való felkészülés jegyé­be állították. Nem törődtek mással, csak a 16 tagú vá­logatott keret játékosainak formájával. Azt hisszük, ezt más módon is elérhették vol­na. Ne essünk át a ló másik ol­dalára! Az országos szövet­ségek vezetői ne csak a válo­gatottak, az élsportolók szem­üvegén keresztül nézzék sport­águk helyzetét! Számoljalak a lehetőségekkel, s a vidék sportjának speciális helyze­tével! Mert Budáról hétköz­ben is villamossal lehet át­menni az üllői útra, de Pécs­ről Pánára már nem olyan egyszerű az utazás .. • Hegyi István Hazatértek sportolóink az olimpiáról denes etre IBUSZ-szol olcsóbb ez utazás az Alpokba. — Nézze, tanulni nem szégyen a jobbaktól. Még az öreg nénik is sikoltottak a gyönyörűségtől, amikor a jéghokizók egymás há­tán készítették a TÜKER alágyúj­tóst. — Ja kérem, ahogy a Majorov fivérek, a kanadai Bourbonét, vagy a csehek Tyikálja „hasogat­ták” a keményfát. meg egymást, az világszínvonal, mesteri Mikor nézi ezek után élvezettel a Postás —Vörös Meteor jégkorong rang­adót? — Azt hiszem, még sokat kell tanulnunk. De az itthon feltámadt szelet vitorlába kéne fogni. Nem úgy, mint a pécsiek tették. — A pécsiek7 — Igen. Az olimpiai lelkesedés­re nagy handabandával nekiké­szültek és vagy nyolcvan srác­cal csináltak „gyorskorcsolyázó’* versenyt. A lelkes kezdés után minden abbamaradt. Pedig hát . ., — Na, erről jut eszembe, hoa$ a „lovardában** forróhangulatú bált rendeztek. — Maga egyáltalán nem vígke* délyű ember, Tüke. — Dehogynem vagyok, mester. De én a lovardában szívesebbeP hallgatnám a sportindulót. — Azt mindjárt gondoltam. — De azt ugye nem, hogy • Banna Valér a Honvéd játékost lesz? — A pécsié? — Egy frászt, a pestiél Egyszer már szeretne ő is válogatott len­ni. — Pécsett nem lehet valaki vá­logatott, Tüke? — Hát lehet, mester? Lehet va­laki okos Pécsett? — Nem lehet? — Tudja, hogy az NB I-ben be­vezetik az új ,,harisnyapénz” rendszert. Ez abból áll, hogyha győz a csapat, akkor a kiemelke­dően hajtó sportolónak kétszer annyit aprítanak a tejbe, mint a kiemelkedően nem hajtó sportoló­nak. — Na, végre. A Trabant is job­ban megy, ha szuperbenzint itat­nak vele! — Igenám, de a jó helyzetek ki­hagyásában kiemelkedő pécsi já­tékos félti az aprópénzt. Biztos, ami biztos, megkérdezte a minap a mestert: Mi van akkor Pista bácsi, ha „rosszul” játszón, de betermelek három dugót? akkor „pénztári engedmény" — Mire az edző? — Azt mondta, ha „rosszul" ját­szik kérem, lesz levonás, ha 4 Újra a Dunántúli Napló Kupáért kiizfaek m megye legjobb labdarugrói — Mester! Mondjuk, hogy maga játékvezető, és a mérkőzés utolsó másodperceiben tizenegyest Ítél. Mit tenne, ha az időn túl lőtt büntető nyomán a labda kipuk­kadna a kapufán? — Nézze, Tüke, először is nem lennék játékvezetői — Ne vacakoljon most ezzel az elvi dumával. Maga játékvezető lenne és punktum! — Ha maga ilyen erőszakos! Hát azt tenném, hogy behunyt szemmel letérdelnék és várnám a halált. Persze csak akkor, ha a foci az ellenfél kapufáján puk­kadt ki. — Ezért még nem kellene meg­halnia, mester. Haljon meg a szertárost — Maga mit csinálna az én he lyemben? — En lefújnám a meccset, futvi megindulnék az öltöző felé, é. biztos ami biztos, elkiáltanán magamat, hogy TŰZ VAN, TÜ< VAN! Es meglógnék a zűrzavar ban. — Ejnye, Tüke. Maga nagyot ráérő ember. Maguknál nina sem átszervezés, sem évvégi zár lat? — Miért, mester? — Mert csak a pihent agyi „ürgék” eszelnek ki ilyen képte I lenségeket, mint maga. — Nem én eszeltem ki ezeket hanem az igazi játékvezetők. Mi vei nem akartak megjelenni a to vábbképzésen, a vezetőség Ki mi tud versenyt rendez a részükre Az első díj félkiló promencli cu kor. — És ott ilyen kérdéseket tettel fel egymásnak? — Még hogy ilyeneket? Ezek nél is ilyenebbeket1 En azon tör tem ezt a kemény fejemet, hogi azok a komoly férfiak, akik c legrafináltabb kérdésekkel gyötör ték egymást, olyan esetekkel is amilyenek csak minden tizediJ szökőévben fordulnak elő, szóvá ezek a komoly emberek olyko\ kétméteres lesről is megengediA a góllövést. — Maga nem nevezett be. Tüke'. — Tőlem versenyen kívül meg kérdezte a Kassai Józsi bácsi hogy mikor lő dugót az olyat játékos, aki nincs is a pályán? — Hűha, Tüke A Kassai mesteí is rafinált ember — Ne gondolja, egyszerű a kér­dés. Ha valaki szögletet ível c kapu elé, a pályán kívülről rúg­ja a labdát. Látott már érintéi nélkül lőtt dugót? — Jó, igaza van, láttam már. — De magyar sportolót nemigen látott a téli olimpián. Igaz-e mes­ter? — így igaz, Tüke. — Pedig alaposan felkészülve utaztak Inssbruckba. — Nekikészültek ragyogó ed­zéseredményekkel ? — Nem. Nekikészültek a lelkes vezetőkkel. Huszonnyolc sportoló­ra jutott tizennégy vezető. Két sportolóra jutott egy vezető. Leg­alább két vezetőre jutott volna

Next

/
Thumbnails
Contents