Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 80 FILLÉR 15. SZÁM Hruscsov és Castro halinyini beszéde Fokozni kell Hruscsov és Castro beszédet mondott egy kalinyini textil- gyárban. , Bevezetőben Hruscsov a szovjet nép gazdasági sikereiről szólt, s kijelentette, hogy a szovjet nép már nemcsak barátainak elismerését vívta ki, hanem a szocializmus ellenségeinek is számol- nio-k kell azzal, mire is képes a munkásosztály, a dolgozó nép, ha kezébe veszi a hatalmat. A szovjet népgazdaság fejlődési üteméről szólva utalt arra, hogy Lenin annak idején 15 év alatt összesen másfél millió kilowatt teljesítőképességű erőművek építését tervezte. Ezt a tervet 11 esztendő alatt teljesítették. Ma pedig csupán 1963-ban a Szovjetunió tízmillió kilowatt együttes kapacitású elektromos erőművet épített. „Ilyen léptekkel haladunk előre — mondotta Hruscsov. — Űrhajóink a szovjet kultúra, tudomány és technika tükrei, mutatják, milyen színvonalat értünk el”. Hruscsov csodatevőnek nevezte a vegyipart, amely most igen gyors fejlődésnek indult, s lehetővé teszi a la köss’g minél jobb ellátását, egyebek között a rulha- és cipőválasztók növelését. — Szívet-lelket örvendeztető érzés látni, mennyire meg szépültek a szovjet városok, mennyire megváltozott az emberek élete — folytatta Hruscsov, majd kijelentette: „de még távolról sem tettünk meg mindent, ez még csak a kezdet”, — Egyeseit, afrik kommunis tának nevezik magukat — folytatta — bírálnak bennünket, mert azt szeretnék, hogy az ország gazdagabb legyen, hogy az emberek jobban éljenek. Furcsa logikájuk van ezeknek a kritikusoknak! Valahogy így elmélkednek: minél jobban élnek a szovjet emberek, annál nagyobb az elpolgáriasodás veszélye. Mi viszont így gondolkodunk: ha valakinek egy öltöny ruhája van, adja isten, hogy kettő, s később három is legyen neki. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a jelenlegi nehézségek mellett is biztosítva van a lakosság zavartalan ellátása. „A tőkések azt hitték, hogy a tavalyi rossz termést kihasználva, torkon ragadhatnak bennünket — mondotta. — Azt akarták, hogy a világpiaci áraknál drágábban fizessük meg a gabonát. De mi szilárdan megmondtuk nekik: ha világpiaci áron adjátok, akkor megvesz- szük, de ha nem, süssétek meg magatok, mi nem vesszük meg. Erre mégiscsak világpiaci áron adták el a kenyér- gabonát”. — Azt hiszem, a jövőben nem szorulunk majd iá, hogy tőlük vegyünk gabonát. Mindent megteszünk azért, hogy megteremtsük az igazi nagy vegyipart, hogy még több kenyeret, húst, vajat, ruhát, cipőt és más árut termeljünk. Utalt rá, hogy az amerikai hírszerzők nemrég egy összefabrikált, hamis jelentésben azt állították, mintha a szovjet gazdasági élet az utóbbi két esztendőben lassabban fejlődött volna, s a Szovjetunióban kevesebb árut terrnelnie- nek. A kommunizmus ellenséged mindig a mi gazdasági kudarcainkkal álmodnak — folytatta. — Az ilyen szemfényvesztések szerzőinek csak azt mondhatjuk: előbb süllyed el magukkal a föld, mint ahogy mi gazdasági csődbe jutunk. (Folytatás a 6. oldalon) H Központi S atiszlikal Hlvala! leien! az 1963. évi népgazdasági (érv teljesítéséről A népgazdaság, a lakosság ctnxagU e észs^gifavi és kulturális ellátottsága 1963-ban lovábh lej<öaött A nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — mintegy 5 száza.ékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése. 1963-ban tovább növekedett a fogyasztás és az állóalapok bővítésére fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb mértékben, mint az előző évben. A termelés, a fogyasztás és az állóalapok növekedése a külkereskedelmi forgalom nagyarányú növekedésével járt együtt. 1963. év folyamán befejeződött az ipar és az építőipar szervezeti átalakítása, a nagyobb termelőegységek kialakítása. A mezőgazdaságban tovább erősödjek a termelőszövetkezetek és javult a munka szervezettsége az állami gazdaságokban is. A gazdásági, egészségügyi, kulturális helyzetet részletesebben a következő adatok jellemzik; Ipar 1963-ban a szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben és ezzel teljesítette az 1963. évi termelési terv mennyiségi előirányzatát. Az Ipar fő ágazatai közül a bányászat 7 százalékkal, a nehézipar (a bányászat nélkül számítva) 7 százalékkal; a könnyűipar 6 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet mint 1962-ben. 1963-ban nagymértékben nőtt a fűtőanyag-szükséglet A szénbányászat több mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét. Jelentős mértékben nőtt a szén behozatal is. Az ipar egészén belül a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban, A vegyipar 1963- ban 11 százalékkal termeit többet, mint egy évvel korábban és mintegy 9 százalékkal többet, mint amennyivel az ötéves terv 1963-ra vonatkozóan számolt. 1963-ban 16 százalékkal több műtrágyát, 8 százalékkal több növényvédő- szert, 29 százalékkal többműTurbékolástól visszhangzik szombat reggeltől vasárnap estig a Pécsi Dohánygyár jéghideg kultúrterme. Több mint félezer röp-, dísz- és haszongalamb sorakozik itt egymás mellett a szürke ketrecekben. A kis „börtönökben” sárga kukorica, fölöttük fehér cédula. a „Bírálati lap”. Rajta a kiállító neve, a galambok lábán csillogó gyűrű; a fej, szem. csőr jellemzése, a toll színe, rajz, szerkezet, egészsági ■ állapot megjelölése, a minősítés és egy kis libamáj doboz, amelyben vizet kapnak. ötven fajta magyarországi hófehér, barna, fekete, kék, vörös, sárga, tigristarka-bar- na és ezüst színű galamb turbékol szinte egyszerre, mintha csak karmesterük lenne. A bejárat mellett ott vannak Jugoszláviából érkezett, a Kikindai Galambtenyésztők Egyesületének, a: „Budecnosf’-nak a galambjai. az Angol Tiplerek. Mellettük a színes sapkájú keringő galambok. A magyarországi röpga- lambok közül láthatók a golyósok. Három-öt órát is tartózkodnak a magasban. Túlszárnyalja őket az egri, amelyik faikaszerúen elmagastik olyannyira, hogy sem szabad szemmel, sem távcsővel nem láthatók. Mellettük a komáromi bukók. Kiemelkedik kö- tíUük Plazzeriano Ervin tenyésztése, ezüst színben. Ezek immáron a 6. kiállításon kiváló és fajtagyőztes minőséget értek el. Itt vannak az „akrobata galambok?’: a bácskai keringők és debreceni pergő galambok. Külön élmény megtekinteni a díszgalambokat. Az angol pávákat. Farkuk tányér alakban a fejükre borul. Mellettük hófehér köntösben az angol parókások. Fejüket a paróka teljesen láthatatlanná teszi. Sláger a kiállításon a bu- harai dobos galamb. Hangjuk a dobpergéshez hasonló és azzal csalják magukhoz párjukat. A pasztell színű, nagy testű sirály-galambok halpikkelyhez hasonló szárnytükre mellett a kínai sirályok következnek. Újfajtaként jelentkezik a kiállításon a Berber Indús galamb, amely csak a 30-as évek után volt látható Pécsett. Az ember azt sem tudja, hogy melyikben gyönyörködjön, a carrier vagy a német díszpostagalambban, vagy a pécsi tenyésztők kedvencében: az angol hegyesben, a 60 év körüli Rein Nándor, Bank Sándor, Istokovics Károly, Hügel Lajos tenyésztésében. Ennek a fajtának az az érdekessége, hogy nagy bfígyöt fúj olyannyira, hogy karcsú, hosz- szú lábán alig tud egyensúlyban maradni. A kiállítás egyik érdekessége a húsgalamb.. A Strasserfajtájúak közül kiemelkedik Karkai Lajos pécsi tenyésztő hatalmas testű fajta győztes hímje és Gadó Béla rajzhi- bátlan fajtagyőztes galambja. Ezek súlya 1 kiló körül van. Ennél nagyobb súlyú a kiállításon 2 év óta szereplő húsgalamb: az Amerikai King, amelynek legtöbbször hófehér a „ruhája”. Súlya pedig megközelíti a másfél kilót. A Lengyel Hiúz és a K6- burgi Pacsirta mellett ott van a máltai galamb, amely közül kiemelkedik Szőrre Tibor pécsi és Filus Tibor kiskőrösi tenyésztése, amely a legtöbb pontot nyerte el. Lehetetlen meg nem csodálni a Magyar Óriásházi és a Római Óriás- házi galambokat, özvegy Raf- fai Lajosné és Fábián János pécsi tenyésztők példányait, A kiállításon résztvevő tenyésztőknek a pécsi 42. sz. Magyar Galambtenyésztők Egyesülete — amely a kiállítást remekül rendezte meg — a februárban megtartandó legközelebbi gyűlésen osztja ki az okleveleket és a nyertes díjakat. anyagot és 18 százalékkal több gyógyszert gyártottak, mint 1962-ben. A gépipar termelése 1963 ban 8 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. A gépiparon belül a híradástechnika és a műszeripar jelentősen növelte termelését, a szerszámgépgyár tás termelése azonban lényegesen kisebb volt, mint az előző évben. A gépipari termelés növekedésének mértéke k.sebb volt, mint az előző években. A növekedés ütemének csökkenése részben abból is adódott, hogy a gépipar nem kapott elegendő megrendelést. A fontosabb ipari minisztériumok irányítása alá tartozó iparvállalatok az 1963. évi termelési tervüket a következő- 1 képpen teljesítették: Az 1063. évi teljes terme!es Az 1962. évi termelés százalékában Az 1963- évi terv százalékában Nehézipari Minisztérium 109,3 101,5 Kohó- és Gépipari Minisztérium 105,6 98,2 Építésügyi Minisztérium (iparvállalatai) 105,9 100,5 Könnyűipari Minisztérium 106,2 101.3 Éielmezcsügyi Minisztérium 108,8 100,9 Tanácsi ipar 104,5 102,3 Állami ipar összesen 107.0 100,2 Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1963-ban a következőiképpen alakult: Az 1063. íf! termelés mennyiségbe» &Z1963. évi tér* melés %-ában Szén 30.5 millió t 106,4 Kőolaj 1,8 millió t 107,0 Bauxit 1,4 millió t 92,5 V ill amosenergia 9,7 milliárd kwO 106,0 Acél 2,4 millió t 101,8 Hengerelt acél 1,7 millió t 104,8 Alumínium 55,5 ezer t 105,2 Cement 1,8 millió t 103.7 Nitrogénműtrágya 387 ezer t 109.6 Szuperfoszfát 513 ezer t 121,1 Traktor 3 110 db 122,0 Autóbusz 2 375 db 101.1 Televízió-vevőkészülék 251292 db 119.6 Mosógép 168 318 db 127,4 Hűtőszekrény 36 085 db 212,2 Pamutszövet 282,9 millió m* 103,8 Gyapjúszövet 34,5 millió m* 101,7 Cipő 23,8 millió pár 104,3 Hús 211,9 ezer t 95.4 Cukor 375,0 ezer t 104.9 Vaj 17,7 ezer t 120,9 Sör 4,1 millió hl 106,7 A foglalkoztatottaik száma az állami iparban egy év alatt 43 770 fővel, 3,7 százalékka. emelkedett. Ez valamivel több mint amennyit a terv előírt. A túlórák száma kb. egyhar- maddal volt több, mint egy évvel korábban és az összes teljesített órák 2 százalékát tette ki. A termelés növekedésének nagyobb hányada adó dott a létszám növekedéséből (és a túlórákból), mint 1962- ben. 1963-ban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban 3,3 százalékkal nőtt. Ez a növekedés kisebb, mint amennyivel az éves terv számolt. A termelési költségek szintje 1963-ban a tervezettnél ked vezőtlenebbül alakult 1963-ban az ipari anyag- és termék-készletek kisebb mértékben nőttek, mint az előző évben, a készletek összetétele és nagysága azonban nem'kielégítő. Egyes termékekből még mindig képződtek felesleges vagy a szükségesnél nagyobb készletek, másokból időnként hiányok voltak. A szükségesnél nagyobb készletek részben értékesítési nehézségekből adódtak. Egyes iparvállalatok ugyanis olyan termékeket Is állítanak elő, amelyek nem mindenben felelnék meg a belföldi és a külföldi piaci szükségleteknek, Mezőgazdaság-, felvásárlás A mezőgazdaság termelése a második ötéves terv első három évének mindegyikében növekedett és 1963-ban — előzetes számítások szerint — 4,5 százalékkal volt több, mint az előző évben és 6—7 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az elmúlt három év alatt a növénytermelés értéke 8—9 százalékkal az állattenyésztésé körülbelül 4 százalékkal növekedett. A® elért eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés növekedése elmaradt mind az 1963. évi, mind az öléves tervben az elmúlt három évre számításba vett növekedéstől. A kenvéneabona vetésterű - lete 1963-ban 247 000 kát. ho’d dal, 11 százalékkal volt kiesebb mint 1962-ben és kb. ugyanennyivel volt kisebb a ; tervezettnél is. A hosszú és I rendkívül Iv'deg tél folyamán az őszi gabonavetések egy része kipusztult, a megmaradt vetések kiritkultak, Öszá búzából holdanként 9,0 mázsa termést takarítottak be. Az előző évinél kisebb gabona-vetésterületen és az alacsonyabb termésátlagok folytán 1963-ban 1 738 000 tonna kenyérgabona termett. 454 ezer tonnával kevesebb, mint 1962-ben. A kipusztult őszi árpa vetés-területét tavaszi árpából csak részben sikerült pótolni, s ísv 228 000 tonnával kevesebb takarmánygabonát takarítottak be, mint az előző évben. 1963 őszén lényegesen nagyobb területen vetettek kenyérgabonát. mint az előző években. A kenyérgabona ielenle'd vetésterülete az 1963. évi tavaszi veté'á’lo- mányt 330 000 kát. holddal, 16 százalékkal ha’adja meg. Kukoricából mind a terve(Folytatás a 3. oldala»} I
