Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

2 IHAPtO 1904. JANUAR II t&nfrzcUi Az üggyel — amelyről Bal­lal István. Mohács. Liget utca 25. szám alatti olvasónk négy oldalas levelében tájékoztatta szerkesztőségünket — foglal­kozott már egy előadó a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ságon, egy dolgozó a mohácsi NEB-nél, egy előadó a mohá­csi városi tanácson, egy bíró­sági dolgozó és végül egy Il­letékkiszabási szakember a megyénél. Ezek után azt hinné az em­ber, hogy valami nagy hord­erejű ügyről van szó. Pedig csak tízforintos okmánybélyeg körül bonyolódik az egész már három éve. Ugyanis .,19*1 elején kerítés építési engedélyt kértem a mohácsi városi tanács építési osztályától. A kért 20 forintos bélyeget is odaadtam és azt ráranaszlották ez én példá­nyomra. Majd 1963 elején (l) kapok egy felszólítást a Me­gyei Illetékkiszabási Hivatal­ból dr. Katmusz aláírással, hogy, mivel az engedélyemre a 10 forintos illetékbélyeget nem ragasztottam rá, engem még 10 forinttal megbüntet­nek és fizessek be 20 forin­tot." Nem fa a húsz forintért, ha­nem az igazsága keresése ér­dekében Ballal István bement az énitést osztályhoz, ahol azt a választ kapta, hogy az en­gedély kiadásakor még a ké­relmező példányára ragasztot­ták a bélyeget, most azonban a felsőbb szervek követetik, hogy a tanácsi példányon ró­ják le nz Illetéket toy van ez legalább 6fío engedéllyel és nem lehet tenni euere sem­mit f Olvasónk fellebbezett az Illetékkiszabási Hivatalhoz, ahonnan rövid úton elutasító választ ka nőtt. Ment tovább a iárásbiróságra. Mégis két hónap múltán újabb fizetési meghagyást kapott — most már 22 forint­ról. Majd később — mivel ezt sem fizette be — ?s fo­rintot követelték töte — amit le U vontak fizetéséből. Vagyis tíz forintén őt leve­let írt n különböző szervek­hez Ballal István, ami szeré­nyen számolva is három fo­rint. az illetékes szervek vi­szont három hivatalos felszólí­tással zaklatták, két tevetet is kézbesítettek a bíróságtól és egy telefonértesítést i« ka­pott És ennyi lei’pl ezgetés. hosszankodás után sem tud­tak pontot tenni az ügy véné­re. r>e bárkinek Is van Igaza, narrvon könnyen, n*>*rsan és végérvényesen megállapíthatta volna a mohácsi városi ta­nács énftési osztálya az ille­ték lerovását, ha bekéri az énitési engedély, Bnllai Istvdn- nál tévő példányát és jegyző­könyvbe* rögzíti a tényt. Ügy látszik, a bürokráciá­nak még a túlfizetés sem szá­mit. ha egyszer aktahalmazt akar gyártani egy dolgozó négyéves bosszantására . . Gáldonjrt Fél Moszkvics egy újításból Egy év alatt 590 ezer forintot takarított mag a MÁV pécsi Igazgatósága Molnár Miklós újításával Tizenhat elsőéves Azt szokták mondani, az újításból mindenki jól jár. Nos Molnár Miklós, a MÁV écsi Igazgatóságának műsza­ki főintézője sem panaszkod­hat, mert újításáért 29 ezer forintot kapott, tehát egy fél autó árát, viszont a MÁV is íomoly összegű megtakarítást irt el. Az elmúlt évek egyik leg- elentősebb újitusanoz az öt­letet Molnár Miklósnak a vas­úti hídépítések adták. A hídépítés, vagy csőátere­szek építése azelőtt állvány- erdővel történt. A leendő hi­dat először körülállványoz­ták, majd arra helyezve a sí­neket, kezdték el a betono­zást. A forgalmat erre az időre lassúra kellett állítani, mert 'a zsaluzás, illetve az úgynevezett „provizórium” nem bírta volna el a sebesen közlekedő szerelvény súlyát. Molnár Miklós elvetette az állványozás módszerét és he­lyette előregyártott elemeket javasolt beép teni. A MÁV pécsi Igazgatósága kipróbálta az előregyártott elemekből történő építést s Pécs—Pécs- bányarendező között meg is építtetett egy ilyen hidat. Az építés mindenben az újítót igazolta, aki ezután a „kasz- szához” ment, felvenni a meg­érdemelt összeget. Az utókal­kulált gazdasági eredmény el­éri egy évben az 590 ezer fo­rintot, de Molnár újítása most országos bevezetésre is ke­rül. Az újító ezek szerint to­vábbi pénzek gazdája lesz 8 népgazdaságunk la nyer az „üzleten”. •Sv.-.v.‘>.-X>>)g<70cowv.-r’>:-:-y>v.-. A Janus Pannontus Gimnázium tizenhat etsSéves ta­nulója a Vendéglátó Vállalat 11. kerületi cukrászüzemében tanulja a cukrász szakmát. A politechnikát lányok heti egy napot töltenek a cukrász üzemben. Ozkorzó a mecseki utakon A Mecseken átvezető hegyi utak valóságos „őzkorzók’’-ká váltak ezekben a hetekben. A Pécs, Komló, Szászvár vagy Abaliget felé közlekedő gép­kocsik vezetői és utasai gyak­ran találkoznak ezekkel a sze­líd erdei vadakkal, amint az utakon sétafikáinak. Jelentet­ték az erdészeknek, akik elő­ször arra gondoltak, hogy ta­Nyelvlúrákat szervez a TIT A Munkácsy Mihály Szabadegyetem az Idén Ismét megrendezi hagyományos nyelvtúráit a Német Demokra­tikus Köztársaságba. A nyári turistautaknak az ország megismerésén kívül kifejezett célja a nyelvtudás tovább­fejlesztése. Szakképzett német pedagógusok vezetik a cso­portokat, melyen részt vesznek a nyelviskola tanárai is. A TIT júliusban és augusztusban három csoportot In­dít az NDK-ba. Az egyik csoprt Drezdába utazik és on­nan kirándulások formájában felkeresik Lipcsét, Meisseni és a Szász-Svájc hegyeit. A Weimárba utazó második cso­port Drezdával, Erfurttal és Wartburggal Ismerkedik meg. A harmadik csoport a Keleti tengerhez utazik, Drezdán és Berlinen keresztül. Az utakraa TIT elsősorban a nyelvis­kola hallgatóitól fogad el jelentkezéseket. lán az éhség hajtotta ki az állatokat az utakra. A jelzett helyeken azonban etetők áll­nak és el vannak látva ele­gendő takarmánnyal. Nyil­vánvaló tehát, hogy az őzek nem élelmet keresnek az uta­kon, hanem mozogni akarnak. Az erdőket ugyanis 20—30 centiméteres hótakaró borítja és a felülete jeges. A nagy hóban nehezen tudnak járni az őzek és a lábukat felsértik a jégszilénkok. A hegyi uta­kat viszont mindenütt letaka­rították, úgyhogy a fázós ál­latok könnyen tudnak mozog­ni, amire a hideg miatt nagy szükségük is van. A gépkocsi- vezetők már ismerik az alkal­mi „korzók” helyét és azokon az útszakaszokon óvatosabban hajtanak. Az egyébként is szelíd Őzek nemigen zavartat­ják magukat a forgalomtól. Egy-egy jármű közeledtére behúzódnák ugyan az út­menti fák és bokrok közé, de utána nyomban visszatérnek és folytatják a sétájukat. Versbarátok körének klubestje A Versbarátok Mrt és • Magyar írók Könyvesboltja január n-én este 7 órakor klubestet rendez Pécs város Művelődés! Házában. Ennek keretében Ladányi Mihály, Nyerges András valamim Pi­linszky János meghívott köl­tők saját verseiből olvasnak fel. A Városi KAnvvtár Irodal­mi Színpadának tagjai: Brde Anna, Csoörl Sándor, örmény Ötté. Galambost László, Garat Gábor. Győré Imre, Hárs György. Illyés Gyula. Kassák Lajos. Makay Ida. Mezei And­rás. Páknlttz István. Pál Jó­zsef. Slmor András, Tímár György. Váczl Müiálv és Weö­res Sándor verseiből adnak éld. Idő:árris;elentés Várható Itfófárás péntek eett*: kisebb felhóátvonulások. szórvá­nyosan futó havazásokkal. He­lyenként még élénk északi szél. A hideg kissé fokozódik. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz 15—mínusz 20 fok között, helyenként mínusz 20 fok alatt. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap mínusz 1—mínusz 12 fok között. Kerkay László Tímár Ede Bolgár tájak — bolgár emberek Együtt ft család tai.alkozo A HÁRM AS HATÁRON Éjfélkor tértünk nyugovóra. Fé: négykor már «örömek szo­bánk ajtaján. S a blagoevgrá- di Voga Szálló megelevene­dett, mint a méhkas. Ajtó* csapódtak, nyitódtak. Sürgés- forgás. Csomagokat cipeltek. Mindenki útra készült. A2 Aramyvölgybe tartott ft szálló tattá*. Aztán az oowrágúton mind több és több jármüvet lát­tunk. Autóbuszok, Moszkvi­csok, Opelek, Skodák. Volgák, PobedAk. Trabantok és motor­kerékpárok tömésé vonult n szeszélyes és festői áztruma folyó partján. — Nagy nap ez a makedó­nok számára — magyarázta vendéglátó házigazdánk, Dmit- rLJ Kehájev, a Pirlnszko Delo főszerkesztője. — A hArmaa- tetároo évente egyszor talál­kozót rendeznék. T yen kor megnyitják a jugoszláv és a bolgár határt. A rokonok, is­merősök együtt szórakozhat­nak napkeltétől napnyugtáig. — És a görögországi make­dónok? ök is részt vehetnek a találkozón? — Mind a jugoszláv, mind a mi hatóságaink többször kérték már, hogy a görög ha­tárt is nyissák meg ezen a napon. A görög kormány azon ban elzárkózik ez elől. Petitesbe értünk. Ez a kö­zel húszezer lakosú város köz­vetlenül a görög határon fek­szik és egyben Bulgária leg­délibb partja. Innen tovább haladtunk a határtalálkozó színhelye, az Aranyvö’.gy felé. Felkelt a nap. Sugarai szik­rázva csillantak ma% a Tun- da-hegy hóval borított csú­csán. Ezen a csúcson találko­zik egymással a bolgár- -gö­rög—jugosz’áv határ. Mire a Tunda lábához, az Aranyvö’gybe értünk, már számosán megelőztek bennün­ket. A bolgár részről parkíro­zásra kijelöl helyen ezernyi gépkocsit, autóbuszt és motor- kerékpárt találtunk. Innen még mintegy kilomé­ternyit kellett gyalogolni. Az út mellett határőrök, rend­őrök Irányították a foras'mat. Aztán vámőrökkel tftlá'koz- tunk. Csak tessék-lássék ér­deklődtek a találkozóra igyek­vőktől, hogy ki-kt mit visz a csomagjában, nincs-e nála til­tott holmi. Feltűnt, hogy Jóformán min­denki kezében henger alakú bádogdobozt látunk. — Mit visznek ezekben a dobozokban! — Halvát — mosolygott Ke- hájev. — Ez mézből készített édesség. Nálunk termelik. A jugoszláviai rokonoknak vi­szik ajándékba. Fehér zászlók — egvmást'V 15—20 méter távolságra — tűntek fel a mezőben. — Ezekkel jelzik, hogy tnely területet vehetik igénybe a ta­lálkozó résztvevői — mondta Kehájev. Erre a területre minden kü­lönleges igazolvány vagy en­gedély nélkül, csupán a sze­mélyi igazolvány felmutatásá­val lehetett beépni. A belépőhely két oldalán sűrű ember-sorfal állt. Jugo­szláviai makedónok. Roko­naik, ismerőseik nevét kiál­tozták. S amikor ki-ki ráta­lált arra, akit várt: öleléssel, csókkal, mosollyal, örömkötiy- nyei üdvözölte. Az egymásra lelt rokonok, Ismerősök aztán megfelelő he­lyet kerestek maguknak a ha­talmas vögyben. Színes, szőt­tes szőnyegeket vettek eló, földre terítették, s arra tele­pedett a család Kicserélték kölcsönös ajándékaikat. Be­szélgettek, kérdezősködtek egymás hogylétérők A szőnyegekre, a táskákból, hátizsákokból hamarosan elő­került a bolgár kjuftete. a Ju­goszláv kebabcsiosA, a bolgár masztika és a jugoszláv sligo- vica. Aztán még sült űbAX, tyúkok, szőlőrürtők, dinnye, füge. alma, édességek, vörös­éé fehérbor egészítették kJ az ünnepi lakoma étrendjét. S majd minden családban akadt egy klarinétos és dobos is. akik édesbús makedón daiia- mUl freyltek. A szó követte, s helyenként ha­marosan 80—100 tagú alkaimi kórusok alakultak. A völgy közepén magas ru- dakon, bolgár, jugoszláv és öt­ágú csillagos, vörös lobogókat lengetett a Tundáról lezúduló friss őszi szél. Közöttük a két nép barátságát, a találkozó részvevőit üdvözlő jelszavakat lehetett olvasni. S aztán lép- ten-nyomon még ezt a sokat­mondó szót láttuk kiírva m.n- denhová: MIR... MIR... — BÉKE... BÉKE... A pénzváltó sátrakban a bolgár levát jugoszláv dinár­ra lehetett cserélni és fordít­va. A feldíszített térség egyik felén bolgár vendéglők, laci­konyhák. bazárok, könvves sátrak, míg a másik oldalon jugoszláv kereskedők kínálták portékáikat. Mindenki ott vá­sárolt, evett, Ivott, ahol érwn tetszett neki. Mi is kipróbál­tuk mindkét oldalt Ettünk jugoszláv kebacslcsót s ittunk bolgár vörösbort Muzsika jelezte, hogy a köz­ponti színpadon kezdődik a műsor. Az érdeklődök odase- reg’ettek. Népi együttesek, kó­rusok, zenekarok, valamint Szófia és Belgrád leajobb éne­kesei. színészei szórakoztatták az embereket Ha va’aki más szórakozást kfvánt, felkeres­hette a sátorba te'epftett mo­zit amelyben folytatólagosan vetítettek. Az esti órákban törődötten fáradtan Indultunk hazarelé De eey cseppet, sem sajnál­tuk. hogy részt vettünk ezen a talé’kozón. Érdekes volt és elgondolkoztató. íFoilftatém kOvetk&Otí A televízió mű«ora január 17-én, pénteken: 10.00: TV-híradd (lem.). — 10.13a Telesport (inni.). — 10.30: Az úr­hatnám szolgáló. Pergolssi vxg- operájának tv-fiim változata« (Um.). — 11.30: Mese a leggaz­dagabb verébről. Csehszlovák rajzfilm (ism.). — 11.40: A jövő hét műsora. hírek — SZAKBIZOTTSÁGOT alakí­tanak ma — pénteken — Pécs- váradon a parlagföldek felkuta­tására és ezért összehívták a járás községe.ben miiködő me­zőgazdasági állandó bizottságok elnökeit. — A MUNKÁSMOZGALMI Studium elsó előadását január 22-én délután 5 órakor tartjuk meg a Fegyveres Erők Klubjá­ban. Ez alkalomból Szabó Gyu­la, a pécsi muzeum műnk s- mozgalmi osztályának veze öje: A munkásmozgalom kibon akg- zása a XIX. században Bara­nyában címmel tart előadást. A Munkásmozgalmi Studium elő­adásait kéthavonltént tartják meg Pécs város felszabadulási­nak 20. évfordulója tiszteletére. — 29 KILOMETER hosszú csa­tomét rendeznek, újítanak fel ebben az évben Baranyában és jelentős talajvédelmi munkát végeznek el összesen 18.5 milUó forintos költséggel. — KICSERÉLIK az elévült, rossz közlekedési táblákat Pé­csett és a városi tanács 150 új táblát rendelt meg a Fűvárosi Villamosvasút Jelző osztályánál. — BEFEJEZŐDTEK a zárszám­adási munkák a beremendl Dó­zsa Termelőszövetkezetben. Egy munkanorma értéke 40 forint, az egy tsz-tagra lutó átlagjöve­delem 17 083 fortm. a tervbevett 14 638 forinttal szemben. Az ün­nepélyes zárszámadási közgyű­lést lanuár ll-én tartják meg a tsz-ben. — KOMBÁJNVEZETOl lanfo- yam kezdődik a közeljövőén Villányban. A tanfolyamon mmt egy 30 leendő tsz-kombájn veze tó veaa részt. — JANUAR végére befejezik a nádaratást a gordlsal és diós- vtszlöi uz-ekben. A gordisaiak a kitermelt nádat helyben fel­dolgozzák. — A VÁROSI Könyvtár fiók­hálózata 198a-ban 33, ezer köte­tet kmesönzött. Jóval többe, az elózó évek forgalmánál: — PÉCS város Művelődési Há­za tizenkét előadásból álló if­júsági akadémiát Indít lsm r- kedjünk múveszeti kérdés, kkel címmel. Az elsó előadásra ta­nú ár 27-én kerül sor, elme: Ml a művészet? — 123.5 MILLIÓ forintot köl­tött kulturális és művelődési célokra tavaly a megyei tanács. A költségvetésben ezldén 133 millió forint szerepel hasonló célokra. — ISMERD meg Baranyát a neve a megyei KXSZ-bizott ág új kezdeményezésének. mely szerint a tavaszi és nyári hóna­pokban kirándulásokat szervez a fiatalok részére a megye ne­vezetes helyeire. — Kétszer két hét a Szov­jetunióban címmel Sajgó Jenó, a KISZ városi bizottságának tit­kára tart élménybeszámolót Ja­nuár 28-án Pécs város Művelő­dési Házának Ifjúsági klubjá­ban. Az előadás után Ismertetik a Szovjetunióba szervezendő idei társasutazásokat. — MECSEKRÁKOSON 100 fős kultúrotthont létesítenek 200 OOO forintos költséggel, egy régi épület átalakításával. A terve­ket társadalmi munkában Szi­getvárt János tervezőmérnök készítette el. — A BAROMFITENYÉSZTŐK akadémiája előadás-sorozatban ma délelőtt fél 10 órakor dr. Tóth Márton, a Gödöllői Kis­állattenyésztést Kutató Intézet Igazgatóhelyettese tart előadást a Baromfikeltető kultúrtermé­ben Előadásában a nagyüzemi és a háztáji tojástermelés fel­adatairól beszél. — A KULTURÁLIS szemle hangszeres szólistáinak és tánc­zenekarainak bemutatója 18-án, szombaton este 8 órakor lesz az Építők Kultúrotthonában (Rákó­czi út 5«. zz.). — MARIAKÉMÉNDEN egy cigánycsalád házat vásárolt a tanács segítségével és OTP-kel- csünneL — GALAMBKlALLfTAST ren­deznek 18—19-én. szombat—va­sárnap a Pécsi Dohánygyár kultúrtermében. A kiállításra az ország minden részéből edd.g több mint ötszáz galambot ne­vezlek a versenyre a tenyész­tők. A hazai tenyésztőkön kí­vül Jugoszláv galambtenyésztók hatvan, nálunk kevésbé ismert fajtájú galambot mutatnak be. a látványosnak ígérkező kiállí­táson. A kiállítás szombaton és vasárnap 8-tól 18 óráig tekint­hető meg. — TALÁLTAK egy szoknyát, két zsebkendőt, egy vadászkést, ót kulcscsomót, egy kardigánt, két kendőt, négy ernyőt, három sapkát, egy napszemüveget, egy sálat, egy könyvet, három akta­táskát, tizenegy különböző kesz­tyűt, egy nőt kalapot, egy fe f' kalapot, egy fülbevalót, 19 da­rab egy kilogrammos finomlisz­tet, egy férfi karórát, egy pár gyermektomaripót zacskóban, két kenyérszáliftó vaskosarat, 46 méter jetrtllnnyagot. valamint papírpénzt. A* igazolt tulajdo­nosok a talált tárgyakat átvehe­tik Pées városi és Járási R-nd- órkapltánvság (Kilián Gv. u. 3 ss.) fi. em. 81-es ss. szobában. — A PÉCSI Közl“ked*«i vál­lalat értesíti az utazóközönsé­get. hogy a péesbányat-ieoi vo­nalon Széchenyi térről 83.39 óra­kor. Ezerévestől 24 órakor «zom bati naoókbn közlekedtetett já ratot részvéüenség miatt mess t

Next

/
Thumbnails
Contents