Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

« D64. JANUAR IT *R!AP 3L& 350 féle bor egy pécsi pincében Az országban egyedülálló „házi borverseny” zajlott le a Szőlészeti Kutatóintézel |ié- ckl kísérleti telepének pincé­szetében. A szakemberek há­rom napon keresztül kóstol­gatták a borokat és bírálták el jó vagy rossz tulajdonsá­gaik a’apján. Mintegy 35« fé­le fehér- és vörösbor közül választották ki azt a százöt­venet, amelyek tavasszal or­szágos szakbizottság elé ke­rülnek újabb bírálat végett. De hogyan lehet egy pin­cében 350 féle bor? Úgy, ho.y a pécsi kísérleti telep vezetője, Németh Már­ton tudományos kutató, a Mecsek cléli lejtőjén létre­hozta az ország legnagyobb — és európai viszonylatban is az egyik legjelentősebb — borsző'ő-gyüjteményét. Több mint háromszáz hazai és kiil- ffi-di szőlőfajta ta'álhzto Itt. Minden fajtát ötven ötven tőke „képvisel”, s ezeknek a termését külőn-ktt ön szüre­telik, préselik és tárolják. A gyűjteménynek fontos szere­pe van az Itt folyó falukuta­tásban. A borbírálatok során vizsgálják meg aztán. ho~y melyik faltának müven bio­lógiai értékei vannak, melye­ket érdemes továbbricincsí- teni. Százezer holdon 710 millió forint Ezer holddal növelték búza-vetésterületüket az állami gazdaságok íjji óriási sertéstelep épül Bikaion ü havas Mecsekről a napos tengerparra A Mecsek vidéki juhásza- tokban megkezdődtek az 1964. évi „társasutazások”, amo'.veket persze nenn az IBUSZ, hanem a Gyapjúfor- ga’mi Vállalat bonyolít >e. Az első „turisták” — mint­egy 1400 extrém minőségű élő bárány — a eörösgallt és a zergőaljai állami gazdaságok­ból. valamint a bnksni Er"st- kalász és a somog-’hárságyi Vörös Sugár Tsz-ékből ke­rültek ki. Az átlagosan 33 ki­logramm súlyú pecsenycba- ránvokat olasz és görög ke­reskedők vásárolták meg. te­hát a fiatal átiatok a havas Mecseket a Fö’dközi-fenger napsütötte partjával cserél­ték feL Ebben az évben már hat­van-hét ven nagyüzemi iuhá- szat kapcsolódik be a jó! jö­vedelmező exportba. A Mé­csek vidékéről az idén kö­rülbelül tízezer fiatal íuhot — tejes és pecsenyebáiánvo- kat. va1 amint hízott Őrüket — számítanak a mediterrán országokba. A pécsi Majláth utca rogy­gyant viskói, gerincsorvadásos tetői felett ott magasodik már a harmadik portálos ház is, a leendő és egyelőre még név- te’en sugárút nyomvonalán. Emeleti ablakain diszkrét csip­kefüggönyök jelzik és takar­gatják a fa'ák mögötti életet, de a földszint még nvnd'g vá­sári képet mutat. Nádpallós falai mögül ágyúcső módján merednek az utcára a p'éh- kürtők és rétegekben piszkít- ják te’e a maradék, de az úján hullott hó fehérét Is. A ház előtt áVványgeren- dák. homokkupaeok nőnek és fogyatkoznak, pedig a térsé­gen csak egyszer-egyszer lát­ni embert. És azt is csak any- nyi ide!;g, amíg telemeri ho­mokkal a kubi kosta" *cskárt és el nem tűnik a lacikonyhára em’ékeztető nádmenedék mö­gött. Egyszer sem eme’í gém- beredett kezét a homokbucka me'lett parázsló kokszkosár fö'é. amit ú?v látszik mi­haszna parádénak állítottak ki az ég alá. De csak addig néz ki így, amíg meg nem kérdem az építésvezetőt. Bögri Lász’ őt, aki két szóból megmondja, hogy a kokszkosár ez ese’ben nem az ember, hanem a ho­mok védelmére szolgál Csak „fo’vós” homokkal lehet jó habarcsot készíteni. Aztán be­vezet a nád pavilon mőcé is, ahol a kintihez képest ká­nikulai meleget adnak a dob­Hétszázötvenmittió forint f nettó lei tnelési értéket kell a Baranya megyei állami gaz­daságoknak elóállítaniok száz­ezer holdjukon az idén. Ez az első, amit az állami gazdasá­gok megyei Igazgatóságán megtudunk az 1964-es terv­ről, amelynek legjellegzete­sebb vonása, hogy a gazdasá­gok reálisabb tervfelndatoka; kaptak, mint az elmúlt évek­ben. A növénytermesztésben is, az állattenyésztésben Is nőttek a feladatok, de a lehe­tőségek figyelembevételével. A növénytermesztés felada­tai körülbelül 12 százalékkal lesznek magasabbak az idén, mint tavaly voltak. A kenyérgabonafermasxtés az állami gazdaságokban Is nagyobb jelentőséget kapott. Ezt mutatja az a tény is, hogy már az ősszel ezer hold­dal nagyobb területen vetet­tek kenyérgabonát, mint 1962 őszén. Tavaly 15,4 mázsa bú­zát termeltek holdanként, az idei tervük pedig 16,5 mázsát ír elő. A hatékonyabb növényter­mesztést elősegítik többek között új, nagyhatású vegy­szerek alkalmazásával is. Ezeket a vegyszereket már a gyakorlatban kipróbálták, jól beváltak és most alkalmaz­zák őket először nagyobb te­rületen. Az A—1 114-es vegy­szerrel a napraforgót gyom- talanítják, az Aretitre az éve­lők tisztántartását bízzák, a Sevtox pedig a borsóban veszi Tel a küzdelmet a gyomokkal. A Hungazin már régi és ked­ves vendég, s most hogy az árát is mintegy ötven száza­lékkal mérsékelték, még szí­vesebben látják. Az állami gazdaságok fő tömögtakarmánya eddig is a silókukorica volt, az idén méginkább azzá válik. A siló- kukorica vetéstervét az idén 500 holddal növelték és a hol­danként! átlagtermést 170 má­zsában jelölték meg. A kukoricától hosszú ideig féltek az állami gazdaságok, hisz igen munkaigényes nö­vény, kevés a kézi munkaerő. Ezen segített a vegyszer. Ka­pálás nélkül termesztik a ku­koricát és csak a betakarítás okoz gondot. Az állami gaz­daságok az utóbbi években jó termést takarítottak be kuko­ricából. Az idei tervük 21,5 mázsa májusi morzsoltat ír elő, de az állami gazdasági vezetők 22,8 mázsát vállaltak. A másik pozitív vonása a tervnek, hogy folytatódik a spec'a’iiálás. Görösgalon például felszámol­ták a sertéstartást és oda vit­ték, ahol erre az adottságok jobbak. Bikaion és Bolyban ezzel párhuzamosan növelték a sertéshizlalási és tenyésztők leiadatoKat. A megye állami gazdaságainak ebben az év­ben nem kevesebb, mint 95 000 mázsa húst kell adniok az államnak és 16 millió liter tejet. A gazdaságok szántóte­rülete 68 000 hold, tehát száz hold szántóra vetítve több mint 130 mázsa húst kell ter­melniük az idén. Vannak azonban dolgok, amiket hiába keres az ember a tervben. Az állami gazda­ságokban például kevés a ser­tés-, a szarvasmarha-, a juh- férőhely. Kevés úgy, hogy egy részük elavult, nem ki­fizetődő benne állatot tartani, messziről kell hordani a ta­karmányt, nem gépesíthető, de mutatkozik férőhelyhiány ezen túl is. Mégis keveset építenek. Szentlőrincen az Idén építenek egy 300 férőhe­lyes szarvasmarha-istállót, fiz az istálló komplex lesz: lesz itt borjúnevelő, tejház, meg­építik hozzá az utakat is és ez 10 millió forintba kerül. Hasonló nagy beruházás lesz Bikaion, ahol a sertéstelepet korszerűsítik és bővítik. Már el is ment 20 millió a 86 mil­liós beruházási keretből. Különösen kedvezőtlen a helyzet a járulékos beruházá­soknál. Idén újabb 300 hold szőlőt telep.tenek a Villány- Siklósi Állami Gazdaság terü­letén főleg Móser módszerrel, de azt, hogy az állami gazda­ságok az idén már 2000 hek­toliterrel több bort értékesí­tenek, semmi más nem mu­tatja, mint az értékesítési terv. Pedig ennek a többletnek a járulékos beruházások fejlesz­tésében is mutatkoznia kel­lene. Az idén csökken az ál­lami gazdaságok gyümölcsös­telepítése is. Mindössze 50 hold barackot telepítenek. Történik ez azért, mert félő, hogy nem tudnak mit kezdeni a gyümölccsel. Idén pél­dául már 910 hold gyümöl­csösük terem, négyszáz hold­dal több, mint az elmúlt év­ben. 220 vagon gyümölcsre számítanak. De hogyan szedik le ezt a gyümölcsöt, hol osz­tályozzák, hol tárolják, arra a terv egyáltalán nem ad vá­laszt. Pedig a gyümölcsös nemcsak telepítéssel jár. a kö zel ezer hold termése már nagy gondot és kárt is okozhat, ha nem gondoskodunk ajóru'ékos beruházásokról Reálisak, megvalósíthatók a tervek. Megvalósítható az Is hogy az idén 17 millióval nagyobb nyereséget érjenek el az állami gazdaságok, mint amennyi a tavalyi tényleges volt. De a tervek, mégha egy évre is készülnek, egyúttal elpre is mutatnak. Nagyobb gondot kell fordítani a beru házásokra a jövőben, mert úgy járhatnak az állami gaz­daságok, hogy megtermelik a gyümölcsöt, a bort, csak ép­pen nem tudnak mit kezdeni vele. Szalal János Beszélünk róla! STK K. szülei beleegye­zi V zésével Pécsre köl­tözött és ott vállalt * munkát. Vidéken la­kó szülei nem láto­gatták meg. nyugodtak Voltak hogy lányuk jó helyen van. Néhány hónapi munka u áh a lány a megélhetés ..könnyeb­bik’ módját választotta. Meg­szüntette munkaviszonyát, rendszeres látogatója lett Péc szórakozóhelyeinek, ott isme- rettségeket kötött. Gyök ári résztvevője lett különbőz „házibuliknak”. 3 teljesen a züllés útjára lépve, sorozatot lopásokat követett pl. Végül i őrizetbe vették. Egyik pécsi leányközéoisko- lában az osztálytársak egy csoportja rendszeresen egvüt' tanult. Szüleik beleegyezésé­vel felváltva keresték fel egy­más lakásait. A szülök nem ellenőrizték ,hpgy gyermekeik valóban a megjelölt helyen tartózkodnak. Később a lá­nyok tanulás helyett szórakozó helyekre mentek, ott fiúkkal ismeretségeket kötöttek, majd azok lakásán szórakoztak. Vé gül már nem is tanultak, csak Téli felújítást, nagyjavító cs! Magas- és Mélyépítő Váll szűk a he'y, így az udvaron degben nem éppen irigylésre Józsefet látjuk munka közben sokat végeznek a BM Taná- alat garázsában. A műhelyben Is dolgoznak, ami ebben a hi- méltó. Képünkön Szakonyi • Foto: C z a k ó rr MERC/ES KŐMŰVESEK kályhák és n kosarak. Itt már kettős a céljuk. Egyszerre óv­ják az embert és a munkáját is. öt kőműves csapkodja, ke­ni, s imítja a falaikon az eresz­kedett maltert. Künn 14 fokos hideg, ide­bent meg vérbeli, nyárbeid kőművesmunka. Május else­jére e telefröcskölt termek tü­körkirakatai már kánaáni vál­tozatossággal és bőséggel néz­nek majd szembe a járóke­lőkkel. önkiszolgáló fűszer- és csemegebolt. papírkereske­dés és valamelyik Décsi cipő ktsz reprezentatív átvevő iro­dája ékeskedik majd e sivár­ság helyén. Néhány száz méterrel lej­jebb a Jókai utcai „felhőkar­colók” tövében már jóval né­pesebb, mozgalmasabb az élet Pedig csak a töredéke dolgo­zik itt a „hajtás” Heng’.-bri- gádnak. de így is meghaladja létszámuk az ötven főt, ha be­leszámítjuk az ácsokat, a fű­tőket a vizeseket a gázoso­kat, a gépészeket és a kiszol­gáló munkásokat. Ezúttal Sa­mu István művezető az úti- ka’auzom Vele másszuk meg a deres lépcsőket és az alag­sor eseti ős-boti ós labirintusait. Ugy’átszik, ezen az építke­zésen mindenki mérges. Min­denki, akivel találkozunk, szót váltunk. Indulatos kifakadá­suk, kézlegyintések, panaszok mindenfelé. A „vizesekkel” ta­lálkozunk először, tehát kezd­jük velük. Egy szerelő gumi­tömővel a kezében állít elénk és már mondja is a magáét a művezetőnek. —r Lefagyott a vezeték, mi a ... csináljunk yele? (A szö­veg cifráját önkezűleg cenzú- ráltam.) — Olvasszák fel, mást nem tehetünk! Ezt a művezető mondja, s a továbbiakban már nekem ma­gyarázza el a lefagyás okait: — Ekedet illeg úgy volt, hogy december 31-re adjuk át az épületet, s ehhez igazították a vízellátást is. Pontosabban, nyári vízvezetéket építettünk. Szóval ez az oka ... Tíz lépést sem megyünk, amikor belebotlunk az „anya­gosba”, de most már a mű­vezető támad. — Idefigyeljen szafc'kám. Ha nem kapunk tűzifáit, lero­hadnak a kokszkosarak. Ha nem kapunk idejében homo­kot, nem tudom mi iesz a va­kolással. Sorolná tovább is, de az anyagos nem hagyja. — Mit csináljunk!? — tár­ja szét a kezét. — Egyszerű­en nem lebet bemenni a bá­nyába. Ott áll a kotró is a fö dgép is, de mihaszna. Merő jég minden. Csákánnyal kel. az első „harapást’’ megcsinál­ni. csak azután állhat be a fö'dgép. Bent járunk a „téliesített” épületben. Fel egészen a ki­lencedik szintig ablakozva van az épü'et keleti és nyugati ol­dala. A rad’átorok javarésze már felszerelve várja a köz­ponti fűtésit, de addig itt is dobká’yhákkal, kokszkosarak­kal tartják a vakoláshoz meg­felelő hőmérsékletet. Tartják? A habarcsgépek csak dél felé kezdhetik meg az anyagfetadást, addig a ko­sarakkal, a kályhákkal, a víz­vezetékkel kínlódnak az em­berek. Persze hozzá keil eh­hez tenni azt is, hogy a va­sárnapi kiesést méR s „me­leg” üzemek is megsínylik, hát még az ilyen szé'lel bélelt épületkolosszusok. Ezt igazo­landó, a kőműves Schvenin­ger-fi vérek meg is mutatják az egyik deil szobát, ahol a vakolást „döglöttre” dermesz­tetté a vasárnapi fagy. S ha már ott vagyok, a Schveninger-testvérek szóba- bózzák, hogy történjen már valami a munkásjératokkal is. Legyen már vége annak, hogy hajnalomként óéba órákat di­deregjenek a buszmegállók­nál Váróhelyiséget térnek, ahol meghúzódhatnának a hó, a szélviharok elöl. Wéber György is reklamál. — Szabaron ugyanez a helyzet. Oda is el kellene egy váróhelyiség. Onnan Is több mint százan járunk be regge­lenként. Szóval morognak, mérgelőd­nek az emberek. De azért ha­lad a munka. Mindenki tud­ja, hogy a „másod k határ­időt” nem lehet „elébecolni”. Tavaszig több mint 25 000 négyzetméter belsővakolást és ennek megfelelő szereiőmun- kát kell tisztába rakniuk. A burko’ók. a fűtés-, a víz-, gáz­szerelők is hamarosan teljes bevetéssel dolgozhatnak. De az igazi „hajtás” mégiscsak február eején kezdődhet Amikor a dobkályhák, a koksz kosarak raktárba kerülnek és az épület csőhálózatain ein- dúl a teljes .komfortot” Ígérő gőzcirkuláeió. Akkor igen. Ak­kor a fandíj és a simítókanál nyomán azonnal köt hama­rabb szárad a vakolás is. De ez csak februárra várha­tó. néhány héttel a tavaszi na­pok, az átadás napja előtt Van-e arra garancia, ho^y be­fejezik? Van. Aki kicsit te temeri a Hangi-brigádot, az nem kétel­kedhet ebben. . —-—*—. R Cj, s zórakoztak. és eizüllöttek. Amikor mindez kitudódott, többen kénytelenek voltak megválni az iskolától. .Vannak fiatalok, akik még s sorozatos lopásoktól sem riadnak vissza, hogv költséges szórakozásaik fede’é ére néni­hez Jussanak. F. J. Pécsett há­rom tártával együtt az elmúlt évben több besurranásos lo- nást követett el. megállapít­hatóan 2400 forint kárt okoz- ‘ak. D. J. két tártával a1 ke- rékvárlon.á-ekra „snecia1 Szól­ta” macát. K. A. mohácsi tiii három bnráHáva1 négv alka­lommal betört borosninc be. Valamennyien a bírósáj előtt feleltek tetteikért. A kellő ellenőrzés hiányá­ban fiatalkorúak rendszere: sn fogyasztanak szeszesitalt, maid amikor nincs nénzük italt vá­sárolni, bűncselekmények-tt kö vetnek el. Ezt tette Zs. E. és. három társa Is, akik miután elköltötték pénzüket, erősen Italos állanotban a nyílt ut­cán megtámadtak eáv idősebb férfit, megverték, majd a ná­la lévő őt literes demlzsont elvették tőle. Az elmúlt évben több lzven vontak felelősségre fiatalko­rúakat titkos fegyverrel tege- tés, tiltott határátlépés kísér­lete miatt Is megyénkben. N em akarjuk eltúlozni a helyzetet. Azonban a fentiek és azokhoz ha­sonló tö’énetek sokakat aggodalommal töltenek él. Egyesek hajlamosak arra, hogy általánosítsanak, elítélő- leg nyilatkozzanak az ifjúság egészéről. Sokat hallani nao- jainkban azokról a fiatalokról, akik az életet cinikusan szem­lélik, csak a pillanatnyi örö­met hajszolják, aminek rend­szerint az a következmérve, hogy bűncselekményeket kö­vetnek eL Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az ifjúság nevelése te­rén az elmúlt években a kü­lönböző társadalmi szervek összefogásával, a nevelők lel­kiismeretes tevékenységével, a szülők felelősségérzetének felébresztésével komoly sike­reket értünk eL A mai fia­talok többsége becsületben dolgozik, tanul. szórakoz;k. Süt tény igazolja ezt. Elég ha az ifjúsági. termelési verseny- mozgalmak, a társadalmi jel­legű munkaakciók, a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok, az országos tanulmányi ver­senyek és kulturális ve*"lke- dők sikereire gondolunk. Ezek jellemzik elsősorban a mai fiatalokat. Mégis azoknak a fiatalok* nak a tettei akik felelőtlenül [ élnek, ámvékot vetnek az egész ifjúságra károsan hat­nak a becsületes többségre, Ezért vitatkoznak oly sokan erről a jelenségrőL Kutattak az okokat, keresik a kivezető utat. Többen úgy vélik, hogy a fiatalkorúak körében je­lentkező káros magatartás a családból indul ki. Például a szülők elválása nagyon sok fiatalkorú züllését okozta. Más családoknál az ellenőrzést ha­nyagolják eL sok esetben el­hallgatják a gyermekek hi­báit, nem segítik a pedagógu­sok munkáját. A rosszul m'g- választott baráti kör. a bűn- cselekmények elkövetéséi hajlamos galerik, nagyban hoz zájárulnak, hogy a fiatalko­rúak elzülljenek. És még egy — a túlzott alkoholfogyasztás, amiért a felelősség sok eset- I ben a vendéglátó egységeket is terheli, mert nem tartják be a rendelkezéseket. T öbb közéleti személyi­ség, tömegszervezeti vezető, pedagógus, bíró és szülő kérte szerkesz­tőségünket, hogv indít­sunk sajtóvitát a fiatalkorúak védelméről. Hasonló kéréssel fordult hozzánk a megvei nő­tanács és a KISZ megyei bi­zottsága. Mondják el ebben a vitában mindazok, akik a fia­talok nevelésével törődnek, akik küzdenek a káros meg­nyilvánulások ellen, miben lét ják az okokat, melyek a ja­vaslataik azok megelőzésére, hogyan lehet foglalkozni a bűncselekményt elkövető fia­talok nevelésével, hogv azo­kat ismét a helves útra terít­sék Eleget teszünk a kérések­nek. várjuk olvasóink, az ér­dekeltek leveleit, hozzászólá­saik « IUhU Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents