Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

2 ntMPiG 1984. JANTTAK I«. 1 9 Uttörővezefő-képző tábor Orfűn Megvitatták az 1963-as zöldségtermelés és értékesítés tapasztalatait Meghalt Pávai-Vaj na Ferenc Tegnap «Mleflött ülést tar­tott a KISZ megyei bizottsá­ga. A bizottsági ülés napirend Jén az Üjúsági vezetőképzés szerepelt. Megyénkben több műit 70 ezer tagja van a KISZ és úttörő-szervezeteknek. Ez a nagy taglétszám megköve­teli, hogy olyan ifjúsági veze­tőkkel rendelkezzen a KISZ, akik képesek megszervezni a fiatalok társadalmi munkaak- eióit, a politikai nevelőmun­kát. a kulturális és sporttevé­kenységet. A megyei bizottság eddig is ítagy gondot fordított a veze- tőkéxnésre. 1958 óta különbö­ző isko’ákon, táborokon, tan­folyamokon 6500 fiatal veit részt. Közü'ük 2500 fiatal te­vékenykedik vezető beosztás­ban az ifjúsági mozgalomban. Ugyanakkor az úttörőmozga­lom 5000 vezetőt kéozett ki hasonló idő alatt. A KISZ pé­csi vezetőképző iskoláját 500 fiatal végezte él. Évente 300 falusi titkár vett részt téli tanfolyamokon. Tavaly, a me­gyei bizottság nvárl balaton­ién vvesi vezetőképző táborá­ban 800 fiatalt képeztek ki. 1964-ben a vezetőképzésben új lehetőségek nyílnak. — A négyhetes titkárképző iskola a megyei bizottság irányítása alá került. Még januárban va­lamennyi járásban megrende­zik a falusi KISZ-titkárok téli tanfolyamait. A nyáron befe­jeződik a ba'atonfenyvesl ve­zetőképző tábor telj«» korsze­rűsítése. A felsőbb szervek jó­váhagyásával a nyári vezető­képző tábor résztvevőinek egy heles fizetett tanulmányi sza­badságot biztosítanak a válla­latok. üzemek, terméőszövet- kezetek Felénül Orfűn a me syei úttörővezető-képző tábor is. Idoiáráajelentés Várható Időjárás csütörtök ea­tig: kisebb felhőátvonulások, né­hány helyen futó havazás, élénk, helyenként erős északi északnyugati szél, hófúvások. A* éjszakai lehűlés nyugaton erősödik. Várható legalacso­nyabb éjszaka! hőmérséklet mi nusz 12—-mínusz 16, legmaga­sabb nappali hóm érzékiét h^l nan mínusz á—mínusz 10 fok között. Hétfőn a MÉSZÖV szék­hazában a 17 legnagyobb zö dségkartészettel rendelkező baranyai tsz, valamint a me- gyei felvásárlási szervek ve­zetői jöttek össze, hogy meg­tárgyalják a tavalyi eszten­dő zöldségterme ősének és -ér­tékesítésének tapasztalatait. A megvizsgált 99 baranyai tsz átlagában a növényterme­lésben 1256 forint volt az el­múlt gazdasági évben a hol­danként! bevétel, míe a ker­tészetben 8158 forint. Sziveri Kálmán, a mágocsi Béke Tsz elnöke elmondotta, hogy ná­luk még ebben az értékesítés szempontjából rossz évben is 15 ezer forint bevételt hozott holdanként a kertészet. Az egyre inkább gépesített szö­vetkezeti gazdaságokban las­san csak a kertészetekben le­het elegendő munkát adni a tagoknak. Megyei viszonylat­ban a termelőszövetkezetek összes szántóterületének csak 2,9 százalékán kertészkednek, ugyanakkor az összes szántó- terület bevételének 15 százalé­kát a kertészetek adták. Tavaly megyeszerte beve­zették a tápkockás palánta- nevelést. Az értekezlet egy­hangúan megállapította, hogy ez a termelési módszer rend­kívüli eredményekkel járt. Az is bebizonyosodott, hogy a jövőben igen nagy gondot kell fordítani a termelés szét­húzására. 1963 első felében például csak 622 vagon zöld­séget vásárolt fe] a MÉK, míg az év második felében 2900 vagonnal. Egyedül október hó­napban annyi árut vettek át, mint az egész első félévben. Az is hiba volt, hogy az el­múlt' évben túl sokat vállal­taik magukra a szövetkezeti gazdaságok. Ez azzal kezdő­dött, hogy többet szerződtek a tervezettnél, vagy még ezt is pótszerződés követte, vé­gül a jó termés mindezekkel együtt hatalmas mennyiségű árufelesleget okozott. Ezért a SZÖVOSZ elnökének utasítá­sára a jövőben k zárólag a tervezett mennyiségre lehet csak szerződést kötni. A vá­ratlan árufelesleg felhaszná­lására pedig az a másik biz tosíték, hogy a jövőben 3 mi ­liő forintos beruházással az eddiginek kétszeresére, vagyis több mint 200 vagonra növe­lik a MÉK mohácsi tartósító üzemének termelését. Dr. Pávai-Vajna Ferenc kandidátus, nyugalmazott fő« geológus, a szekszárdi kórházban 77 éves korában meghalt. A nagy magyar tudósok Közül való volt, nevéhez fű­ződik az Alföld mélységi hő­energiájának feltárása. öt fogta meg legmélyebben féi évszázaddal ezelőtt Lóczy La­josnak az energiakutatókhoz intézett felszólítása: „Le kell fúrni az Alföld sziklafenekén nyugvó laza üledékbe, és fel kell hozni a földmeleget!” Pával-Vajna Ferenc egész éle­tét ennek a munkának szen­telte. Elsőnek 1920-ban a sze­gedi Anna-forrást tárta fel. mely azóta is táplálja a vá­rosi termálfürdőt, majd Haj­dúszoboszló erupciós látvá­nyossága következett, aztán Karcagon, Debrecenben, Szol­nokon hozta fel a hévizet a magyar medencét hajdan el­borított őstenger mélvre süly- lyedt porózus rétegeiből. Mint­egy félszáz termálkutat kö­szönhet az ország Pávai-Vaj­na Ferencnek, s Budapest is több hévíz-forráshoz jutott kutatásai révén. Ez a nagyszerű tudós, ez a zseniális geológus azonban nemcsak hévízkincsünk feltá­rása, hanem felhasználása ügyének is Kezdeményező har­cosa volt. Az ő ösztönzéséra .étesúltek az alföldi termál« Kutak mellett az első hévízzel fűtött üvegházi Kertészetek, s ő volt első sürgetője hőfor­rásaink komplex felhasználá­sának. Szinte halála napjáig szakadatlanul dolgozott a má­zai kis bányászházban, mely­ben gazdag élete utolsó éveit töltötte. Az utóbbi időben fő­ként a gőzbányészat kérdései toglalkoztatták, mert ebben látta a földmeleg hasznosítá­sának legnagyobb lehetősé­geit, roppant távlatait. Most, amikor komoly kez­deményezések történtek ha­zánkban a geotermikus ener­gia hasznosítása érdekében, megilletődéssel kell búcsút venni a nagy kezdeményező­tői, aki elsőnek fúrta meg az Alföld roppant hévíztartályát, s új energiát hozott fel. A világfürdővé vált Hajdúszo­boszló éppúgy örökre össze­kapcsolódik Pávai-Vajna Fe­renc nevével, mint ahog' szü­letőben levő geotermikus for- róvíz-üzemeink is őrizni fog­ják úttörő munkásságának nagyszerű eredményeit. Bemutató a Nem70ti Színházban «rvtef A Pécsi .Nemzeti Színházban péntek este bemutatják Huszka Aranyvirág című háromfelvonásos nagyoperettjét. Megkezdődött a mérnök­továbbképző előadássorozat A Mecseki Szénbányászati nöki karunk estnek a tovább­Tröszt igazgatósága által szer­vezett mérnök-továbbképző előadássorozat első előadása tagnap délután 2 órakor hang­zott el Pécsett a Puskin Kul­túrotthon nagytermében. Az előadás előtt Pataki Mi­hály elvtárs. a Szénbányászati Tröszt igazgatója mondott megnyitót. Hangsúlvozta, hogy a magasabb színtű vezetés megteremtése érdekében mér­azok biztosítékait, valamint a tár­sulatokkal szemben fennálló egyéb Igényeiket, továbbá a név­jegyzékkel kapcsolatos észrevé­teleiket 1964. január 31-ig a III. kerületi tanács v. b. mezőgazda- sági csoportjának írásban jelent­sék be. A határidő elmulasztása az eljárás befejezését hátráltatja és a mezőgazdasági csoport a 9/1963. PM. sz. rendelet 12. fi. (3) bekezdése alapján az Igény érvé­nyesítését határozattal kizárhatja. A társulati névjegyzék a társu­latok elnökeinél megtekinthető. képzésnek, keretében alkal- mat kap arra, hogy elmélyít­se az egyetemeken és eddig, munkájának során szerzett tu­dását a termelőmunka érde­kében. Elmondotta, hogy ezen a továbbképzésen minden szak­mérnök saját szakmájához új anyagot, a gyakorlati munka során szerzett sok tapasztala­tot is felhalmozhat. A továbbképzés első előadá­sát Fejér Leontin okleveles bányamérnök, a trösztigazga- tóság geológiai osztályának vezetője tartotta. Az előadás első témakörében a kőszén- készlet-gazdálkodás kérdései’ tárgyalta, második részében pedig a szén kőzettani kuta­tások gyakorlati eredményeit mutatta be. — Áramszünet les* január 16—18-lg. 8—1* Aráig: Gr. tenyés u. és Körmöcz u. területén. — Áramszünet lesz Január 13-án 8—12 Aráig: Verseny u„ Laskó u., Kapács u. területén. i _______________________________________________: M eg szűri t erdőbirtokossá gok A televízió műsora Január 16-án, csütörtökén: 17.35: Hírek. — 17.45: Orosz tár­salgás haladéknak. A szerelő. — 18.05: Falusi dolgokról. Több szívvel. — 18.10: Paletta. Kisdo­bosok és úttörők műsora. —■ 18.55: A Jövő hét műsora. — 19.05: Belépés csak tv-nézök- nek! Helyszíni közvetítés a Ma* sonyi utcai bű.iügyl nyíl án ár­iéból. Riporter: Nagy Tlbdr. — 19.80: Esti mese. — 19 30 T V. h'radé. — 19.45: Mai vendé­günk ... Palkó Sándor, a ara­nya megyei Tanács vb elnöke. — 19.55: Telesport. — 80 80: Meia a leggazdagabb verébről. Cseh­szlovák rajzfilm. — 80.35: Kap­csoljuk a Zeneakadémiát: A Győri Fllharmőnlkus Zene'ar hangversenye. Közvetítés a Ze­neművészeti Főiskola nagyter­méből. - Kb. 81.35: Belépés csaK tv-nézőknek. (A 19.05-ös kö ve­títés folvtatása). — 21.55: Hírek, TV-bíradé (Isin.). hírek ' .-.V — A HAZAFIAS Népfront drá­vaszabolcsi bizottsága a nép« front-kongresszus előkészületei során egésznapos sport- és kulturális programmal egybekö* tött községi napot rendez feb- ruárban. — HOLNAP este s Fegyvere* Erők Klubjában rendezik meg az önkéntes tűzönök kl-besjétg melynek keretében levetíti1' a Nappali sötétség című űj ma­gyar filmet. Kerhay László Tímár Ede Bolgár tájak — bolgár emberek S. A RILSZKIJ KOLOSTOR A blagoevgrádi út mentén Jelzőtábla mutat a Rila hegy felé:, Rilszkij Manasztir. Kanyargós szerpentinen ha­ladtunk. S egyszercsak mozgó szénakazlakat láttunk az úton közeledni. Először azt hittük, hogy a reggeli két kupica masztika okozza a különös tü­neményt. Amikor azonban a menetelő szénakazlak közelé­be értünk, kiderült, hogy az egy csacsi-karaván. A kis jó­szágokat úgy megrakták szé­nával, hogy csupán négy lá­bukat és a szénából előkan­dikáló homlokukat lehetett látni. Ám ami érdekes, egyet­len hajtót sem láttunk a kö­zelükben. A hegyen felrakták a -szénát a huszonöt csacsira, s ők kísérő nélkül, szabályo­san az út jobboldalán közle­kedve, maguk vitték a terhet le a faluba. A Rilszkij-kolostor hirtelen, egy hajtűkanyar mögül buk­kant elénk. Szokatlan formá­jú, furcsa és mégis szép épü­let. Anyaga fa és kő. Kívül­ről erődnek tűnik. Belül, az udvara barátságos, színes ké­pet mutat. Hatalmas folyosók futnák körbe, amelynek osz­lopait és félköríveit csíkos fes­téssel díszítették. A tágas, kockakövekkel kirakott udvar közepén pompás pravoszláv templom vonja magára . a fi­gyelmet. Mellette viszont ko­mor egyszerűségében, közép­kori bástyatorony áll. — Itt sok érdekes látnivaló és tudnivaló lesz, tolmácsunk pedig nincs -r aggódtunk. Kísérőink bemutattak egy fiatalasszonyt. S új ismerő­sünk megszólalt magyarul. Honfitársunkra lettünk itt az eldugott, távoli Rilszkij-kolos­torban. Márta Markovszka Körmen­den született. Ösztöndíjasként Szófiában végezte egyetemi tanulmányait. Történész. Fér­jével az egyetemen ismerke­dett meg. Bulgáriában ma­radt. Itt lakik a Rilszkij-ko- lostorban. A kolostor történe­tét kutatja és dolgozza fel. Nála szakavatottabb és hoz­záértőbb kalauzt kívánni sem lehetett volna. Íme a kolostor története dióhéjban: Egy Ivan Rilszkij nevű szer­zetes alap tóttá meg ezen a környéken a X. században, az első szerzetes közösséget. Elő­ször egy barlangban éltek, majd kisebb kolostort építet­tek maguknak. Ez a kolostor azonban elpusztult, nyoma sem maradt. A jelenlegi helyen, a kör­nyékbeli feudális földesúr, Hrelju vajda 1335-ben építtet­te meg azt a bástyatornyot, amely az udvaron ma is lát­ható. A torony azonban nem hozott szerencsét neki. Rivá­lisa és ellensége, Sztefán Du­sán ugyanis ebben a torony­ban ölette meg Hrelju vajdát. A törökök a XV század el­ső felében jelentek meg ezen a vidéken. Vallási türelmet tanúsítottak. A kolostort és lakóit nem bántották. Ennek ellenére a kolostor 1430-ban elnéptelenedett. Csak 1450 kö­rül telepedtek le itt ismét pravoszláv szerzetesek. Magyar vonatkozású esemé­nyek is kapcsolatban vannak ezzel az ódon kolostorral. Az alapító. Ivan Rilszkij tetemé­nek maradványait III. Béla királyunk Esztergomba ho­zatta. — Legenda van erről — mondotta Marta Markovszka, — amit a pravoszláv papok ma is számontartanak. Az esz­tergomi érsek tiltakozott, hogy Iván Rilszkij maradványait, szent maradványként tisztel­jék és ereklyének rangsorol­ják. E tiltakozása következté­ben állítólag megsüketült és megnémult. Ekkor már szent­nek Ismerte el ő is Ivan Rilszkijt. No persze ez csak legenda. Az azonban tény, hogy Ivan Rilszkij maradvá­nyai Esztergomból kerültek vissza Tirnovóba, majd 1469- ben ide a kolostorba. A díszes és bőven aranyo­zott, gyönyörű ikonokkal fel­szerelt templomban megnéz­tük Ivan Rilszkij koporsóját. A koporsó titkát féltékenyen őrzik. Beletekinteni senkinek sem szabad. Zárral van ellát­va. Azt híresztelik még ma is, hogy Ivan Rilszkij teste — mivel szent életet élt és sóikat böjtölt — épségben maradt. Hogy mi igaz mindebből, nem tudni. Tény, Rilszkij em­lékét rendkívül nagy tisztelet övezte a vallásos emberek kö­rében. Erről az a rengeteg kincs is tanúskodik, amelyet a kolostor múzeumában lát­tunk. A nagy értékű kincse­ket mind Rilszkij tiszteletére ajándékozták a kolostornak a hívők. Ám a szerzetesek nem nagyon bízhatták egymásban. Láttuk ugyanis a régi, ková­csolt pénzesládát is. Ezt a lá­dát azonban csak négy kulcs­csal lehetett felnyitni. S mind egyik kulcsot más-más szerze­tes őrizte annak idején. A török szultán engedélyez­te és 1910—15-ben renaueiioz- ták, felújították a régi épüle­teket. 1833-ban azonban tűz­vész pusztított a kolostorban. A farészek . mind elégtek. E tűzvész után alakult ki az épület mai formája. A temp­lomot 1834—37-ben építették Külső folyosója boltíveit gyö­nyörű freskók díszítik, ame­lyek meglepően realisták és témájukat a bolgár nép har­caiból, életéből merítik. A kolostornak azonban nem­csak vallási jelentősége volt. A bolgár reneszánsz idején a nemzeti gondolat szimbólumá­vá vált. Könyvtárában szá­mos olyan mű található, amely mind a bolgár nép sza­badságának kivívását, a török hódítók kiűzésének szükséges­ségét hirdeti. A kolostor la­kói jelentősen közrem ik^_iek abban, hogy Oroszország segít séget nyújtson a bolgár sza­badságharcosoknak. Jó kap­csolatot alakítottak ki orosz pravoszláv papokkal, 8 ezen keresztül a politika alakulá­sára hatást gyakoroltak. Az utóbbi években a szer­zetesek elhanyagolták a ko­lostort Gazdasági főnökük — akit különlegesen nagy sza- kállával mi is láttunk — csak a maga hasznát kereste. Így aztán a kormány úgy határo­zott, hogy ezt a felbecsülhe­tetlen értékű történelmi emlé­ket a nép tulajdonába veszi Néhány év óta a kolostor ál­lami költségvetést kap és a történelem tiszteletének ügyét szolgálja. (folytatém kővetkezőt) — A MOHÁCSI véradó «Ho« más létesítésére közel három­millió forintot biztosított a» Egészséeügyl Minisztérium. — NÉGY és fél milliós beru­házással mesterséges terméke­nyítő állomás épül Pécsett. — A MAGYAR írók Szövetsé­ge pécsi csoportja Január 16 áll este 6 órakor megbeszélést art a Jelenkor helyiségében. A meg beszélés programiéban szerepel: beszámoló az írócsoport 1963. évi munkáiéról és az 1964. évi munkaterv megtárgyalása. — MEGJET ÉNT a Baranya If­júsága. a KTS7 megyei bíz tt- sásra tájékoztatójának Januárt száma, mely rövidesen eljut az alapszervezetekhez. — A TUDOMÁNYOS Ismeret­terjesztő Társulat előadó cso­portja ma. csütörtökön délután Alsószentmártonba látogat, a^ol foglalkoznak a cigánylakos'-á«- gal. Az előadók elbeszélgetnek velük. Jeleni'-'-1 nyeikről. művelődésükről, egész­ségügyi problémákról, jogi kér­désekről és szociális helyzetük­ről. A különböző szakmai és fel világosító előadásokat az al^ó- szentmártoni művelődési ott­honban tartják meg. Az előadá­sokat filmekkel teszik érdeke­sebbé és szemléltetőbbé. — A BEREMENDI Cement é% Mészművek dolgozói közül tizen hatan iratkoztak be az Eut~- anyagiparl Technikum előkészí­tő tanfolyamára. Ez év őszé- a gyárban kihelyezett te^hn-'-omi osztály kezdi meg működését. — ISTVAN-AKNAN február elején két munkahelyen n^gy- teljesftménvű FL 400-as. két'á-v- cos kaparószalagot hely zn°k üzembe. A láncos kaparó^zala- gokkal nagyobb telj eseménye­ket lehet elérni, mint a régebb’ típusú ka oarökkal. — A 42. S"AMÜ GalamMe- nyésztő Egye ület a január 18 — 19-1 galambkiál’ításra be--»*? e ett galambokat 16-án, csöfö"'“k n este és 17-én. péntek-« reggel veszi át a Pécsi Dohánygv'r kultúrtermében. Pécs. r»rj»*-.y u. 4. sz. alatt. Ugyanakkor kor­látolt számban benevezése' et még elfogadnak. — TALALTAK: egv kézitáskát, pénzt, 1 db. utógumit, 1 db. me- legftőlámnát. szerszámokat. Iga* zolt tulajdonosa a siklós1 renfijf 6rk*pitá»»aáe* Átveheti. i « Pécs város in. kerületi tanács: v. b. mezőgazdasági csoportja ér i tesiti a lakosságot, hogy a 9/1963 \ (VI. 15.) PM. számú rendelet alap ján 17 348—3/1963. sz. határozatá val az 1961. évi VII. törvény 12 i J-a alapján megszűnt p“- -pata esi, pécs—magyarUrögl, ores—me i csekszentkutl, pécs—rácvárosi er 1 I dőbirtc,kossági társulatok felszá molását elrendelte. A mezőgazdasági hatóság fel hívja az erdőbirtokossági társu latok hitelezőit cs az egyéb érdé kelteket, hogy követeléseiket

Next

/
Thumbnails
Contents