Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
IW4. JANUAR I«. waplA A következő évek feladata: Äz építőipar komplex gépesítése Közel Tannak hozzánk Megyénkben is megfigyelhettük: az építőipaira egyre nagyobb feladatok elvégzése hárul. Építőiparunktól a megrendelők olyan nagyarányú munkák elvégzését kérik, amire sok esetben nincs kapacitás. A helyzetet cseppet sem enyhíti a közismert munkaerőhiány, ami különösen az elmúlt évben kezdte éreztetni hatását. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál mintegy 9íK>—1000, a Komlói Építőipari Vállalatnál közel 700 ember hiányzott. — Jilt lehet Ilyen helyzetben csinálni, ml a kivezető út? Ezt a kérdést tettük fel elösxár Szeles Dezső elvtársnzk. — A minisztérium —mondta a főmérnök — számított arra, hogy a munkaerő-ellátásban nehézségei lesznek. Ezért tűzte ki célul az építőipar fokozott gépesítéséi A gépesítési főosztály nagyon sok munkával elkészítette a II. ötéves terv gépesítés-fejlesztési irányát, valamint a III. ötéves tervben az építőipar gépesítésének tervezetét és azt az Építésügyi Minisztérium kollégiuma elé terjesztette. A minisztérium kollégiuma alaposan megvitatta a tervezetet és határozati javaslatot tett. Ez a határozati javaslat fogja megszabni több mint ötéves munkánkat az elkövetkezendő időszakban. — Megtudhatnánk részleteket ebből a gépesítési terv- javaslatból? — Elöljáróban megemlítem, hogy a relatív létszámmegta- karitás a gépesítéssel a III. ötéves terv végére eléri a 118 ezer főt, ami nagyon jelentős építőipari viszonylatban. Nyilván kíváncsi arra is, hogyan tudjuk ezt végrehajtani? Először is a főbb számokat ismertetném. Az 1960 évi termeléshez viszonyítva építőiparunk 1970-ben 304,5 százalékos termelés-növekedéssel számol. Talán soknak és óriási számnak tűnik, de építőiparunk 1970-ben 226 százalékkal növeli termelékenységét az 1960-ashoz képesít. — Ezt természetesen nem tudják másképpen, csak nagyfokú gépesítéssel megoldani? — Igen. Már 1965-re, a II. ötéves terv befejezésére az építőipari gépek lóerő-aránya az 1960-ihoz képest 2,08-szoro- sára nő. A gépesítés már ebben az időszakban mintegy 29—30 ezer főt pótol. Ez persze kevés Lesz a későbbiek folyamán. Feladatunk az egész építőipar komplex gépesítése. Nem árulok el vele titkot, majdnem minden munkafolyamatot gépesíteni szeretnénk. A pane.gyártásnál például nem elégszünk meg az el óragyártással. hanem az anyagok első beépítésétől kezdve, a panelház felépítéséig minden munkafolyamatot gépesíteni fogunk. Itt gondolok az anyagok előkészítésének, formábaöntésének, a kész panelek behelyezésének teljes gépesítésére. — - Lesznek azonban hagyományos módon folyó építkezések is? — Lesznek, de egyre jobban az előregyártás felé tolódik el az arány. Pécsett például tudomásom szerint újabb panelgyár épül, mert azt a mennyiségű lakást, amit beterveztek, másképpen nem lehet felépíteni. A hagyományos módú építkezések képét is te'jcsen átformáljuk. Mindenhol bevezetjük a csúszózsaluzást, ami korszerű és olcsóbb építési mód, gépesítjük nemcsak az anya-, hanem a személyszállítást is. O'yan gépeket rendeltünk, amelyekkel a kőműveseket, ácsokat pillanatok alatt a kellő emeletre lehet felvinni. A fö'dkitermelés 89 százalékát gépek fogják vé gezni. A betonkészítés teljesen központi helyein történik, Onnan fogják egyes építkezésekhez elszállítani. A 30 ezer köbméternél nagyobb beton- igénynél automatizált beton- gyárakat álltunk A betonkészítés itt lyukkár- tya-szerűen. tökéletesen automatizálva lesz, emberi kéz nem nyúlhat hozzá. Tervbe vettünk egy központi betonacél-szerelő üzemet is, amely- a vasszerelékeket fogja előre- gyárianL A habarcsellátést is központosítani kívánjuk. Az eddig kézzel végzett munka- folyamatokat is gépesítjük, mint oéldául a kófaragóipart. A szálOítás-rakoclásról nem is A földmunka kézzel végezve géppel a gépesítés foka Vakolás kézzel végerwa géppel gépesítés foka Meszelés kézzel géppel gépesítés fok* így f«k majd a távolabbi jövőben az építőipari munka. Fentiekben csak azokat soroltam fel, amelyekkel a legtöbb probléma volt az elmúlt időszakban. — NytlrAnvalAan nk gépészt is kell kiképezni? — Terveink szerint az 1963as #5 gépészmérnökkel szemben 1970-re 620 kifejezetten gépész-szakembert alkalmazunk, ebből 380 technikust és 240 mérnököt. Az építőgép- kezelők létszáma az 1960-as 4800-zal szemben eléri a 12 600 főt, — Hogyan vonatkoznak ezek a szép célkitűzések a baranyai építőipari vállalatokra? beszélek, mert az elképzelhetetlen kézi erővel. A gépki- használások javítása érdekében mindenhol két műszakot vezetünk be s megoldjuk a cseregépjavítást. — Megirmerbetaénk-e egykét konkrét számadatot aa építőipar tervezett gépesítéséből? — Kérem, nagyon szívesen Vegyük talán az exponált munkákat először: 19« 6 650 m* 10 850 m* 12%-ca 8 844 m* 4 556 m* >4% 2 620 m* 5 890 m* 88*/. 1078 3 200 m* 28 800 m* 70%-oa 6 200 m* 14 300 m* 70% B 000 m* 21 000 m* 70% — Baranya megye Jelentős beruházási — közöttük lakás- építési — programot hajt végre. Tervünk, hogy a két vállalatot felfejlesszük, őket a legkorszerűbb gépekkel ellássuk. Szeretnénk olyan torony- darukat rendelkezésükre bocsátani, amelyekkel ötszintes paneliházakat és még magasabb egyéb építési móddal készített épületeket emelhetnek a magasba. Gépesítési programunk óriási anyagi áldozattal jár, de nem nyugszunk, amíg meg nem oldjuk az építőipar komplex gépesítését — mondta befejezésül Szeles Dezső elvtárs, Szüts István KÜLÖNÖSKÉPPEN, amikor segítségre szorulunk. Rengeteg példát tudunk, amikor a karhatalmisták segítettek. Árvíz. aratás, szállitás, ... legutóbb a határőr katonák segítette* a barcsi kórháziba egy vajúdó jugoszláv asszonykát, aki a nagy hó miatt nem tudott szülőotthonba Jutni. A pécsi karhatalmisták segítsége nem volt ilyen szenzációs, nem egy valaki életét mentették meg, ellenben segítettek mindnyájunkon úgy, hogy észre sem vettük. Épült a hatos főközlekedési út Pécsett átmenő szakasza. Félő volt, hogy mire beköszönt a fagyos téli idő, nem lesznek készen az útépítők. A kacska- ringós mellékutcák nem bírták az oda terelt forgalmat. A karhatalmista fiatalok 150 fős csoportja két vasárnapon ót dolgozott társadalmi munkában, hogy időre elkészüljenek az úttaL Sikerült Alig lettek készen az útépítők. beköszöntött a nagy havazás, újra megbénult a forgalom. A „saját erő" ismét kevésnek bizonyult. A karhatalmisták újra segítettek. Me- gintcsak 150 fős csoport dolgozott két napon keresztül a hóeltakarításban. Ez is sikerült. A városi közlekedés zökkenői ellenben továbbra is megmaradtak, sőt még rosszabbodott a helyzet Az autóbuszok egyre ritkábban Jártak, a leállt kocsik száma pedig szaporodott Tetézte a helyzetet a krónikus alkatrészhiány, de még nehezebb lett a helyzet, amikor a Közlekedési Vállalattól egyszerre 12 fiatal szerelő bevonult katonának. Az apróhirdetésekre senki sem kopogtatott, pedig majd mindennap megjelent az újságban : „Szerelőket lakatosokat VALASZ Pavese úr kérdésére MIKOR Pavese úr, az olasz ] kereskedő meglátta az istállót, azonnal vissza akart fordulni. A gerényesi tsz vezetői azonban biztatták: menjen csak be. S bent az istállóban az olasz szeme-szája elállt a csodálkozástól, Pár pillanat múlva már intett is: „mind a harminc hízóbika meg van véve.’’ S csak ezután kezdett kérdezősködni, hogy hogyan sikerült ilyen körülmények között ilyen eredményt elérni. Mert az istálló tetején kétéves foszladozó, gidres-gödrös, horpadt szalma van, s az oldala sem sokkal különb. Az állatok mégis elsőrendűek benne. Hogyan csinálták ezt? — kérdezte Pavese úr. Én is kész kérdéssel mentem Gerényesre. Bent a megyei tanácson hallottam — egybekötve azzal a véleménnyel, hogy a megye legjobb sertéstenyésztő tsz-e a gerényesi —, hogy a tizenegy hetes malacok huszonnyolc és fél kilósak, ötszáz malac és huszonnyolc és fél kilós átlagsúly! Ez volt az én kérdésem. Először az elnököt kerestem, Németh Sándort. Valahogy mégis elkerültük egymást, peuig Tékesen is jártam a lakásán. S közben kiderült, hogv a tsz főállattenyésztője dr. Csonka Tibor vásáros- dombói körállatorvos. Nosza irány Vásárosdombó. Szerencsénk van, az állatorvos nvolc községéből éppen egyetlen hívás sem érkezett. Dr. Csonka Tibor tavaly vállalta el a gerényesi tsz főállattenyésztői tisztét. — Mik voltak az első intézkedései? — A felesleges állatmozgatások megszüntetése, az állatok ivar szerinti csovortosi- tósa és az utánpótlás biztosítása. És természetesen a takarmányozás precíz kidolgozása. E pár «só mögött rengeteg munka van. Az „utánpótlás” biztosítását például egv mes- tacjúnevelő létrehozásával oldották meg — egy más célra készült épületből alakították át s az első időkben egy-kéthete« borjakat vásároltak. A »zarvasmarhaállomány nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, a gerényesiek mégis a sertésekkel remekeltek leginkább. A huszonnyolc és fél kilós súlyt tizenegy hetes korban nem hitték el sokan. — A szopósmalacokat naponta ötször etettük táppal, az volt a célunk, hogy minél rövidebb idő alatt száz k..os sertéseket tudjunk előállítani. Rekordidő alatt sikerült, mind össze hat nőnapba telt. — Az állatok elhelyezése milyen? — A sertéseké kitűnő, szarvasmarha-vonalon nem állunk ilyen jól, férőhely- hiányunk van. — A takarmányellátás? — Erről külön akartam beszélni. Ugyanis egy százhúsz holdas másodvetésű lucernánk nagyon jól sikerült. Olyannyira, hogy november végéig etetni tudtuk. Ez pedig nagyon sokat jelentett, különösen ebben az évben, mert bár van silónk, még sem sikerült olyan jól, mint a tavalyi. A JO takarmanyozAs másik titka, hogy például tavaly októberben még három vagon előző évről maradt kukoricájuk volt, s augusztusban szintén előző évről maradt két vagon árpa. így az egyik takarmányról a másikra való átváltás nem okoz bajt — sokkal könnyebb az állattenyésztő dolga. — Végeztek-e a tsz-ben állattenyésztési önköltségszámítást? — Igen, bár hogy őszinte legyek, én nem egészen úgy számítottam magamban, ahogy kijöttek az eredmények. A könyvelők azonban állítják, hogy sehol sem követtek ei hibáig m reális* __ Az önköltségszámítás szerint a szarvasmarha kilóját 18, a sertését 12,80 forintért állították elő. — Részemről a szarvasmarháét soknak, a sertését kevésnek találom — mondja Csonka Tibor. — Számításaim szerint egy kiló disznóhúst tize nnégy forintért állítottunk elő. — Állatorvosi munkájával hogy tudta egyeztetni az állattenyésztésbeli teendőket? — Állattenyésztéssel szeretek foglalkozni, néhány évvel ezelőtt a Bólyi Állami Gazdaságban voltam szakállatorvos, így tapasztalataim is vannak e téren. Az állatorvosi munkával való összeegyeztetés a nehezebb dolog. Bár előnyei is vannak. A szakszerű tartással el lehet érni, hogy az állatállomány szokásos megbetegedéseit nagyon lecsökkentsük. Viszont adódott egy sereg olyan természetű kisebb-nagyobb munka, ami nagyon megterhelt. Az eredményekért viszont érdemes volt fáradni, bár egy pillanatig sem akarom azt mondani, mert ez nem is volna igaz, hogy mindez csupán az én munkám eredménye. Németh Sándor tsz-elnök szervező ereje, agilitása nélkül bajosan boldogultunk volna. És az állattenyésztésben dolgozó tsz-tagok is nagyon lelkiismet etesen dolgoztak. Mindig számíthatok például Szijjártó Sándor sertés- tenyésztö-brigádvezetőre. Kitűnően dolgozik Kovács Ferenc ellető, Rab József a mesterséges borjúnevelőben és Fedeles János tehenész. Ezzel még csak a legjobbakat mondtam el, de rajtuk kívül is sok a jól dolgozó tag. AZ ELMONDOTTAK bizonyára nagyon vázlatot képet adnak á gerényesi vtermelő- szövetkezet állattenyésztéséről, mindenesetre világosan kitűnik belőle, hogy még akkor is szép eredményeket lehet elérni, ha a körülmények nem a legkedvezőbbek. azonnal felveszünk”. A vállalat vezetői a miniszterhez folyamodtak: engedélyezze, hogy a karhatalmisták segítséget nyújtsanak. Engedélyezték. DECEMBER VÉGEN 12 karhatalmista jelentkezett a Pécsi Közlekedési Vállalat szerelőcsarnokában. Ott dolgoznak ma Is. Mind a tizenkettőt Galamb Béla brigádvezető „keze alá” osztották be. Dóra főhadnaggyal látogattuk meg a „katona szerelőket” a vállalat csarnokaiban, műhelyeiben és a tágas „csillag garázsban”. A bejárattal szemben kerék- nélküli, térdre ereszkedett Ikarus, GA 62-27-es rendszámmal. öt ember szorgoskodik körülötte. Messziről megismerni őket, hogy katonák. A szőke, magas termetű Kun János honvéd az olaj emelőt szabályozza, Préssel János őrvezető pedig a kereket helyezi a tengelyre. A többiek, Takács János honvéd, Lakatos Sándor őrvezető és Kölis Géza honvéd a motorral bajlódnak. A kocsi szemmel láthatóan is nagyon rossz állapotban van. — Mikor lesznek készen vele? — Nagyon le van robbanva, — mondja Kun János,' — talán három nap és futhat Közben odalép hozzánk a brigádvezetőjük, és sorolja, j hogy mennyi mindent segí- ! tettek már eddig is a karha- j talmisták. I — Amíg nem voltak Itt, na- I ponta 50—54 kocsi futott ki a I városba, amióta segítenek, ! jobb a helyzet, ma Is 76 busz I van kint a forgalomban. A ! karhatalmista fiatalok két hét i alatt 10—11 buszt négy pótkocsit javítottak meg és persze a kisebb javításokban is segítkeztek. A fiúknak jól esik a dicséret. Takács aláfekszik a kocsinak, rá a jeges, havas kőre. így nagykabátban is majd megfagy az ember, hát még a hideg földön. Kérdem is tőle, hogyan bírja, hisz agyonfagy, a ruha sem valami vastag. — Mozog az ember, — nevetgélnek. — s nemsokára mi is váltunk. — Kereken harminc nap múlva, — néz rám jelentősen PresseL í. — Hogyhogy? — Akkor szerelünk te, válaszolja. — Akkor ez olyan átmenet? féleség a civil élethez. Igaz? — Annak is lehet mondani* — kopogtatja csavarhúzójável Préssel a kocsi elejét OTTHAGYJUK a fiúkat «■ udvaron és a félig nyitott szerelőcsarnokba megyünk. Ott is egy Ikarusszal bajlódnak a karhatalmista szerelők. Füle* ki Sándor honvéd a vezetőfülkében ÜL Láthatóan készen vannak a munkávaL Indítanák a motort. A kocsi mö?üj előlép egy társuk és a brigádvezetőhöz lép: — Béla bácsi. egy kanna kellene, de nem találunk. Próbálják víz nélkül, illetve csak próbálnák, mert jönnek Presselék az udvarból és kiáltanak Fülekinek: — Gyertek ebédelni, Fülekil Megkérdezem Füleidtől, milyen az „üzemi koszt”? — Príma, —- dicséri Füleld a vállalat konyháját Velük már nem sokat lehet beszélgetni, fürgén abbahagyják a munkát és együtt mennek az étkezdébe. Ellenben *a TMK-műhelyben még ott találjuk Hamál Ferenc karhatal- mistát, aki civilben esztergályos és itt is Igénybe veszik szaktudását. Egyedül dolgozik a félreeső esztergapadon. Joviális arcú fiatalember. Elmé- lyedve figyeli a gépet és állíthatja a méreteket öt is elszólítják ebédelni. A brigádvezető nagyon dicséri jó munkáját, precízségét. Sőt igen érdekes munkahelyének története is. Aki a gépen dolgozott, az most vonult be katonának és éppen oda, ahonnan Hamál Ferenc jött, Budaörsre. Szabályszerű váltás történt a gépen, persze csak időlegesen, mert a karhatalmisták segítségadása csak egy hónapra szól, míg a régi esztergályos katonaideje valamivel tovább. A KARHATALMIBBAK önzetlen segítsége Igen sokat jelentett Pécs közlekedésének. Nem volt ez a segítés szenzációs életmentés, de mégis jó érzés mindenkinek, hogy ilyen közel vannak hozzánk. Gazdagh István A Földművesszövetkezet Igazgatósága felhívja a szövetkezeti tagok figyelmét, hogy vásárlás! és értékesítési kön* fecskéket, amelyben vásárlásaik at és értékesítéseiket 1963 év folyamán bejegyeztették. F. Hö 25-IG ADJAK LE Péca. József Attila a. 28. is FMSZ Központi Irodában. A szakcsoportok tagjai a szakcsoportok kftzswntjana» ad MA la a vásárlási könyvecskéiket FMSX IGAZGATÓS AGA j t
