Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
2 «iAi»e_0 1964. JANUAR IS. Megkezdték a szintetikus függönyök nagyüzemi termelését Kétszáznegyven tehervonatra való ipari nversanvaont termeltek a haranvai ts/.elá Hanffulatossá varázsolja a lakásokat a Paszományárugyár új függöny-típusa, a szintetikus függöny. Hosszan tartó kísérletek eredményeképpen, 1963 végén a gyár megkezdte az újfajta függönyanyag termelését. Tartóssága a csipke függönyének négyszerese, könnyebben tisztítható és mosás után nem kell vasalni. Jó fényáteresztő képessége miatt hamarosan megkedvelték a vásárlók. A gyár, hogy az igényeket kielégíthesse, jelenleg ezer négyzetméternyi függönyt készít naponta nyolc féle mintában és több színben. Elíűnik a „fehér fo!l“ a Mecsek— Duna—Dráva háromszögben o A Mecsek—Duna—Dráva háromszöge „fehér folt”-nak számított eddig a szántóföldi és a kertészeti kutatások tekintetében. Pedig ez a terület — hazáink legdélibb és legmelegebb tája — sajátos klímával rendelkezik és a növényi kultúrák termesztésének olyan lehetőségei vannak itt, mint sehol másutt az országban. Baranya megyében azonban nem működik sem szántóföldi. sem kertészeti jellegű kutatóintézet és emiatt mindeddig „kimaradt” ez a táj a kutatók érdeklődési köréből. A megyei tanács felkérésére most egyszerre két dél-magyarországi mezőgazdasági kutatóintézet vállalta a Mecsek —Duna—Dráva háromszögének „felderítését". A kutatóintézetek első lépésként megkezdik ebben az évben a 130 —130 holdas kísérleti telepük kialakítását. A Délkelet-dunántúli Tudományos Kutatóintézet Bicsérd határában létesített telepet. Dr. Kurnik Ernő. az intézet igazgatója főleg takarmánynövényekkel — Így például szójával és kukoricával — kísérletezik itt. ősszel már be is állították az első kísérleteket 1 1 A Dél-alföldi Tudományos Kutatóintézet Villány és Ma- gyarbóly között alakítja ki a telepét Itt dr. Szalva Péter, az intézet szentesi telepének vezetője folytat kertészeti kísérleteket Elsősorban szántóföldi primőrök — köztük a híres baranyai zöldborsó, ádventi kelkáposzta és diósvisz- lói csúcsoskáposzta — to- vábbnemesitésével foglalkozik majd A szentesi szakemberek érdekes programja lesz ezenkívül a Harkány környéki hőforrások kertészeti hasznosításának kidolgozása és a Dél- Baranyában található délszaki növények felkutatása', termesztési lehetőségeik megvizsgálása Százhuszonhat véradó Szederkényben A pécsváradi járási Vörös- kereszt térítés nélküli kiszállásé« véradónapot rendezett vasárnap Szederkényben. A pécsi véradó állomás teljes apparátusával kiszállt a községbe, ahol 126 személytől vettek vért. A véradásra Szederkényen kívül bekapcsolódott Máriakéménd és Monyo- ród lakossága Is. A véradás ilyen jó eredményéhez hozzájárult az előzetes szervező- munka és a vezetők példamutatása. A járásban legközelebb kiszáUásos véradónapot Véménden tartanak, amihez a szervező munkát már megkezdte a Vöröskereszt. Filmszínház 5,6 millióért A községfejlesztési munka középpontjában Mohácson, jelenleg a városi filmszínház építésének előkészítése áll. Most dolgoznak a kivitelezési terveken, amelyekkel április 30-ig készülnek el. Az építési költség ca. 5,6 millió forint lesz, amelynek nagy részét községfejlesztési alapból fedezik. A Filmfőigazgatóság a mozi építéséhez kétmillió forintot ad a mohácsi városi tanácsnak. A városi filmszínházat jövőre adják át rendeltetésének ée benne a lakosság korszerű művelődési, szórakozási létesítményre talál. szövetkezeti gazdaságok a legfontosabb állati eredetű ipari nyersanyag — a gyapjú termelésében is. A megye közös juhászatai a múlt évben 150 000 kilogramm gyapjút adtak, ami több mint másfélszerese az 1961-es hozamnak. 1961-ben, a szöveti, .zrti gazdálkodás első esztendejében, mintegy 840 000 mázsa nyersanyagot kapott a feldolgozó ipar a baranyai termelő- szövetkezetektől. Az előzetes számítások szerint a múlt évben — nagyjában azonos területről — kétszázezer mázsával több cukorrépát, sörárpát, napraforgót, rostkendert, rostlent és dohányt, valamint gyapjút szállítottak, illetve szállítanak a gyáraknak, üzemeknek. A hatalmas nyersanyag-mennyiség elszállítására 240 — egyenként harminc vasúti kocsiból álló — teher- vonatra volna szükség. A feldolgozó ipar a baranyai termelőszövetkezetekben előállított nyersanyagokból többek között mintegy tízmillió kilogramm cukrot, 210—220 ezer hektoliter sört, ötvenmillió darab cigarettát és 150 000 méter gyapjúszövetet gyárthat Napfény helyett kvarc fürdő — a csibéknek A tála hónapokban kelt csibék észrevehetően megérzik a napfény hiányát. Kevésbé ellenállóik a betegségekkel szemben és lassabban is fejlődnek, mint tavaszi és nyári társaik. A pécsi baromfi- keltető üzemben — az ország legnagyobb „csibegyár”-ában — kvarcfürdővel pótolják a napfényt. Szatmári Elemér üzemvezető a kedvező szovjet és amerikai tapasztalatok nyomán vezette be ezt a módszert. Az országban eddig egyedülállóan alkalmazott kvarcolás mind a tenyésztő jósoknál, mind a naposcsibéknél meglepően jó eredményeket hozott. A mesterséges napfény hatására a tojásban lévő embrió érdúsabbá és vér- bővé válik, s megnövekszik a vörös vérsejtek száma. Ezáltal magasabb a kéLési arány és a csibék a szokottnál nagyobb testsúllyal bújnak ki <t Kerkay László - Tímár Ede Bolgár tájak — tojásókból. A kvarclámpák fényében „megfürösztött” csibék élénkébbek és életeröseb- bek, s jobb az étvágyuk. A megfigyelések szerint ezek a szárnyasok később akkor sem kapnak csontlágyulást, ha a tél folyamán huzamos ideig nem részesülnek napfényben. A Pécsett kelt csibék a kvar- colás eredményeként — természetesen megfelelő tartás mellett — a megengedett mennyiségnek mindössze egy- tized százalékában hullanak el. ELTŰNT EGY FIATALEMBER Január (-én délután IC érakor eltűnt Kovács Ferenc IS éves gépknrslrakodó. Személyi leírása: kb. 176 centi magas, szökés- barna. szeme barna. sötétkék munkaruha, sötétkék síkabát, sötétkék sválcísapka. fekete bakancs volt rajfa. Szellemileg fogyatékos. Ha valaki tud róla, értesítse édesanviát, Koller utca 2-, telefon: 2S-24, vagy 28-25. bolgár emberek 1. MELNIK—PIRIN A hatalmas hegyekkel öve- zett völgybe bejutni csak egy kanyargós, keskeny úton lehet. Favázas, kis ablakos, emeletes, tömörfalü öreg, kopott házak. Még a harcias időkben építették őket. Mindegyik egy-egy kis erőd volt a maga idejében. — Ez Melnik, a világ „legnagyobb” városa — jegyezte meg mosolyogva kísérőnk és kolléganőnk Heléna. Melnik, noha csak 500 lakosa van. mégis város. A történelmi emlékek iránti kegyelet meghagyta a városi státust. Városi tanácsa van, s város módjára kezelik a hivatalos fórumok. Egy fiatalember szegődött mellénk. Felmásztunk a város legmagasabb pontján álló épülethez. Nem régen fejezték be a restaurálását. Érdekes épület. Pincéje messze a hegy alá nyúlik. Jól elrejtett titkos szobája van. Ablakok és lőrések a világ mind a négy tája felé. Kalabakidosz görög borkereskedőé volt. 1754-ben építtette. Tulajdonosa üzleti összeköttetésben állt magyar borkereskedőkkel is. Erre utalnak azok a régi magyar aranypénzek, amit itt az épületben találtak. A Kalabakidosz ház lesz a melniki múzeum. S az említett fiatalember, aki a város történetét kutatja és dolgozza fel, a leendő igazgató. A Kalabakidosz ház erkélyéről tekintettünk le a völgybe. Festő ecsetjére kívánkozó látvány. Színes, érdekes, jellegzetes kép. — Hogy mikor alapították a várost, azt nem lehet kideríteni — mondotta a leendő múzeumigazgató. — De a XI. századbeli krónikák, Melnik- röl már mint régi városról emlékeznek meg A későbbiekben Melniket bolgár, török, görög emberek lakták. Bortermő központ volt. A környékbeli vörös bor ma is a leghíresebb ital Bulgáriában. A városban 75 pravoszláv templom, illetve mohamedán mecset volt. A legtöbbnek maradványa ma is látható. A lakosság száma 1912-ben még mintegy 12 000 fő volt. — Mi okozta a virágzó bortermelő és kereskedő város elnéptelenedését, pusztulását? — A görögök 1912-ben visz- szatértek hazájukba, s ugyanez évben a filoxéra elpusztította a szőlők nagy részét. Aki csak tehette, más vidékre költözött. A lakatlan házak sorra tönkrementek. Melnik azonban hamarosan újjászületik és a meglévő házak visszakapják régi pompájukat. A bolgár állam ugyanis védetté nyilvánította a várost Évről évre mind nagyobb összegeket áldoznak restaurálására. Turista központtá akarják fejleszteni. Kitűnő gondolat. A hely érdekessége, különleges látványosságai bizonyára népes turista- csoportokat vonzanak majd ide. S akkor majd busásan megkapja jutalmát az az ötszáz ember, aki inkább vállalta a nehéz életviszonyokkal való küzdelmet, de hű maradt a városához. * Szurdokok, szerpentinek, sebesen rohanó patakok, sziporkázó vízesések. Az útmenti erdőkben arany, vörös és zöld színekben pompázott az ősz. Nyolcvan-száz méterrel feljebb azonban már hófoltok, a csúcsokon pedig ösz- szefüggő hótakaró fedte a hegyeket. Gyakran meg - kellett állni. Gépkocsinkkal hol magasba- törő sziklafal mellé, hol pedig mély szakadék szélére húzódtunk, hogy helyet adjunk a szembe jövő járműveknek. Izmos, napbarnította arcú fiatalembereket láttunk. Kezükben ügyesen forgott a lapát, a csákány. Katonák építenek utat a Pirin hegyei között. S ahol eddig csak a csacsi, az öszvér és az apró hegyiló vontatta szekér volt a közlekedési eszköz, most már a gépkocsi és az autóbusz is eljárhat. Az egyik már megépült, széles aszfaltút mentén, fenyő- erdőtől övezve, korszerű, LetM cl ni ki látkép a Kalabakidosz-házból szetős épületek bukkantak elénk. — Ezek az első üdülőépületek — magyarázta kísérőnk, Borisz Kalandzsiev. — Tíz év alatt hetven, 20ö—250 személyes üdülőt akarunk még ide építeni. Aki csendre, nyugalomra, jö levegőre vágyik és szereti a természetet, annak a Pirin hegyeinél jobb üdülőhelyet sehol sem lehetne ajánlani. Bizonyosan élénk idegenforgalmi bázissá válik hamarosan ez a vidék is. Banszkóban Nikola Vapca- rov szobra előtt hajtottuk meg fejünket. Vapcarov 1909-ben, ebben a városkában született. Szülőháza, amelyben anyja és nővére él, ma múzeum. Munkás volt és az illegális Kom- munliU Párt tagi*. A cárismus és a fasizmus elleni harc ban nőtt a bolgár nép egyik legnagyobb költőjévé. — ö a mi József Attilánk — mondta büszkén a magyar irodalomban is jártas Borisz barátunk. — 1942-ben sajnos a cári rendőrség kezére került. Kivégezték. Kocsinkkal felhajtottunk a banszkói Nemzeti Parkba. Egyre ritkább lett a levegő Zúgott a fülünk. S aztán mintegy 1700 gjéter magasságban a kocsi elakadt a hóban. Nem tudtunk feljutni a csúcsra. Vissza kellett fordulni. De azért így is sok mindent láttunk a Pirinben, amelynek különleges, vad és mégis felemelő szépségeit nem lehet elfeledni soha. (Folytatása következik) A televízió mű pora Január 15-én, szerdán: 9.35: Mezőgazdasági fi lm műsor,, Hogyan nyerhetünk több növényi fehérjét? (isra.). — 10.C0: TV híradó rism.). — 1015: Angval kalandjai. A kapzsi hóhér. Magyarul beszéld angol fi m (ism.). Csak 14 éven felül’elcnek' 11.05: A zene barátainak. Maha- Ha Jackson énekel (ism). -a 11.25: U.J gyárak, ko-sze ű technológiák az építőinarban. Aé ÉM. filmstúdió kisfilm*e — 17.55: Hírek. — 18.05: Orvosi tanácsok. — 18.*5: Ténvckrtf? — kénekben. Többet ésszel, mint erővel. . — 18.35: Lányok — asszonvok. — 18.55: Fsti mese« — lí*.05: Közvetítés a Vígszínházból. Barátom. Ifa-vey. V'gjátAlt 3 felvoná*-ban. (Csak 14 év«” felülieknek!) — Az T. szítne’^ens TV-hlradó. — A rí. s7Ü'e*’ei: Ocrsi Tamás Jegyzete. — 21.45: A Magyar Hirdető műsora. 21.55: Hírek. TV-híradó (ism.). hírek — TERMELÉST tanácskozást kát tartanak január végén éa február eleién a mecseki szén- medence bánvaÜ7emeib-n A tröszt igazgatósáé műszaki értekezletét lanuár 20-án tarják meg. maid ezt követően az egves bánvaÜ7om°kben k°rül sor a mű«!Tr»kl és termelési tanácskozásokra. — A VÖR«SKFT?FS7T né**sI lárási szervezet*» pé”fe*’en ín- nuár 17-én délelőtt 9 órakor rendezi meg- a iárá«d Vöröskereszt vez**tő«!égf és kflMöttválasrté értekezletét a pécsi fárás» t**nxCS na-'vterméken. Fz alkí»!omm*»l « tárás! vezetőség beszámol aiS első kongresszus óta eltelt munkáról, v*»rv*inf a l«rlo,-bs- dolgozó aktíváknak k!töu#*fé«r#»|cet és jutalmakat nyújtanak át. — A KOMT.AT Frínvt bár tá»*ssiffó4áhan ma nv*M1g meg Turv Nagy Sándor festőművész kiállítása A IrWIftáS január 31-1g tekinthető meg. — KÜLFÖLDI tapaszta'atese- rére utazott három szakom' eff a Mecseki Szénbányászati Tr azt tői. Kárpáti Ferenc elvtárs. :*s újhegyi s/énmosó vezetőle és Frei Ferenc, a központi bányamentőül lomás pamnesno' a Lengyelországba. dr Hámori L'S lő, a tröszt jogtanácsosa pedig ax NDK-ba. — A FEKETE Gyémánt Filmszínházban (Gyárváros) január 16-án. csütörtökön este 6 órakor Filmbarátok körének előadás- sorozata kezdődik. A három előadásra csak a 12 forintos bérlettel lehet belépni. — A PÉCS V A HADI Járásban minden termelőszövetkezet tel*e- sítette áruértékesítési tervét, éa így összesen 1.7 millió Ft kedvezményben részesültek. — KÉSZÜLNEK a Járási tűzoltóversenyre a máriakéménd! önkéntes tűzoltók Egy férfi és egy fiú raj kezdte meg az elméleti felkészülést a községben« — MUNKAÉRTEKEZT ETET tart á pécsváradi járási tanába egészségügyi csoportja Január 18-án, ámenen részt vés nek a járás egészségügyi dolgozói és értékelik a csecsemőha'ál- zá^, az aktuális egészségügyi felrda- tokat, a légoltalmi kérdéseket. — FODRASZTPARI részleget hozott létre a Baranya megyei Fodrászipari KTSZ Mozsgón, egyelőre ideiglenes jelleggel ds hamarosan kialakítják a L d- rászüzlet végleges helyiségét is. — A RÓZSAFA! községi tanácshoz tartozó falvakban as elmúlt héten befejeződtek a tüdőszűrő-vizsgálatok, amelve- ken a lakosság 90 százaléka részt vett. — A MOHACS-szIgeti n. Rákóczi Termelőszövetkezet már biztosította növendékmarha-s üle ségletét az idei hízómarha-tervének teljesítésére. A növendékmarhák nagy részét a tsz- tagok háztáji gazdaságaiból vásárolták fel. — KÖZGYŰLÉST tartottak január 10-én Véménden, és megvitatták az erdősmecskei termelőszövetkezet csatlakozását a közös gazdasághoz. A tsz-tago^ felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy kívánatos lenne, ha a palota bozso ki tsz is csatlakozna Véméndhez. Idő;árás:elentés Várható Időjárás szerda estig: borult, párás, he yenként ködös idő. Sok felé kisebb havazás. Mérsékelt szél. Ki sé mér séklődik a hideg. Várható legalacsonyabb éjszakai hőm r étlet mínusz 7—mínusz 12 fo'- között. helvenként l? fok al tt. leg magasabb nappali hőmérs 11 holnap mínusz 4—mínusz 9 fok között. GEOLÓGUSOKAT. GEOLÓGUS TECHNIKUSOKAT terepi és belső munkákra AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ az Eszakmagyar- országi Földtani Kutató-Fú ró Vállalat, Miskolc, József Attila u. 63. sz. — jelen" kezés a vállalat személyzeti vezetőjénél, írásban. V I i Baranya megye szövetkezeti gazdaságainak — az állattenyésztés mellett — legfontosabb bevételi forrásuk a különféle nyersanyagok termelése a feldolgozó ipar számára. 1963-ban a szövetkezeti gazdák majdnem 28 000 holdon termeltek ipari növényeket: cukorrépát, sörárpát, napraforgói, rostkendert, rostlent és dohányt. A tapasztalatok szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezésével járó megrázkódtatásokat — az állattenyésztés mellett — leginkább a sok kézi munkát és nagy hozzáértést igénylő ipari növénytermesztés érezte meg Noha az időjárás Dél-Dunán- túlon sem kedvezett tavaly a szántóföldi termelésnek, a jelek szerint a baranyai szövetkezeti gazdaságok nemcsak kijutottak a hullámvölgyből, hanem nagy lépést tettek előre ezen a téren is. A legfontosabb ipari növényből, a cukorrépából, például megy« átlagban 144 és fél mázsá takarítottak be holdanként. J mezőgazdaság átszervezéséne befejezése óta ez a legjob cukorrépa-terméseredmény Baranyában. Számottevő le maradás az előző évekhe képest a sörárpánál jelentke zik, amely — a többi gabona féléhez hasonlóan — légin kább megsínylette a szárazsá