Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

2 «iAi»e_0 1964. JANUAR IS. Megkezdték a szintetikus függönyök nagyüzemi termelését Kétszáznegyven tehervonatra való ipari nversanvaont termeltek a haranvai ts/.elá Hanffulatossá varázsolja a lakásokat a Paszományárugyár új függöny-típusa, a szintetikus függöny. Hosszan tartó kísérletek eredményeképpen, 1963 végén a gyár megkezdte az újfajta függönyanyag termelését. Tartóssága a csipke függönyének négyszerese, könnyebben tisztítható és mosás után nem kell vasalni. Jó fényáteresztő képessége miatt hamarosan megked­velték a vásárlók. A gyár, hogy az igényeket kielégíthesse, jelenleg ezer négyzetméternyi függönyt készít naponta nyolc féle mintában és több színben. Elíűnik a „fehér fo!l“ a Mecsek— Duna—Dráva háromszögben o A Mecsek—Duna—Dráva há­romszöge „fehér folt”-nak szá­mított eddig a szántóföldi és a kertészeti kutatások tekin­tetében. Pedig ez a terület — hazáink legdélibb és legmele­gebb tája — sajátos klímával rendelkezik és a növényi kul­túrák termesztésének olyan lehetőségei vannak itt, mint sehol másutt az országban. Baranya megyében azonban nem működik sem szántóföl­di. sem kertészeti jellegű ku­tatóintézet és emiatt minded­dig „kimaradt” ez a táj a ku­tatók érdeklődési köréből. A megyei tanács felkérésére most egyszerre két dél-ma­gyarországi mezőgazdasági ku­tatóintézet vállalta a Mecsek —Duna—Dráva háromszögé­nek „felderítését". A kutató­intézetek első lépésként meg­kezdik ebben az évben a 130 —130 holdas kísérleti telepük kialakítását. A Délkelet-dunántúli Tudo­mányos Kutatóintézet Bicsérd határában létesített telepet. Dr. Kurnik Ernő. az intézet igazgatója főleg takarmánynö­vényekkel — Így például szó­jával és kukoricával — kí­sérletezik itt. ősszel már be is állították az első kísérleteket 1 1 A Dél-alföldi Tudományos Kutatóintézet Villány és Ma- gyarbóly között alakítja ki a telepét Itt dr. Szalva Péter, az intézet szentesi telepének vezetője folytat kertészeti kí­sérleteket Elsősorban szántó­földi primőrök — köztük a híres baranyai zöldborsó, ád­venti kelkáposzta és diósvisz- lói csúcsoskáposzta — to- vábbnemesitésével foglalkozik majd A szentesi szakemberek érdekes programja lesz ezen­kívül a Harkány környéki hő­források kertészeti hasznosítá­sának kidolgozása és a Dél- Baranyában található délsza­ki növények felkutatása', ter­mesztési lehetőségeik megvizs­gálása Százhuszonhat véradó Szederkényben A pécsváradi járási Vörös- kereszt térítés nélküli kiszál­lásé« véradónapot rendezett vasárnap Szederkényben. A pécsi véradó állomás teljes apparátusával kiszállt a köz­ségbe, ahol 126 személytől vet­tek vért. A véradásra Sze­derkényen kívül bekapcsoló­dott Máriakéménd és Monyo- ród lakossága Is. A véradás ilyen jó eredményéhez hozzá­járult az előzetes szervező- munka és a vezetők példamu­tatása. A járásban legköze­lebb kiszáUásos véradónapot Véménden tartanak, amihez a szervező munkát már meg­kezdte a Vöröskereszt. Filmszínház 5,6 millióért A községfejlesztési munka középpontjában Mohácson, je­lenleg a városi filmszínház építésének előkészítése áll. Most dolgoznak a kivitelezési terveken, amelyekkel április 30-ig készülnek el. Az építési költség ca. 5,6 millió forint lesz, amely­nek nagy részét községfejlesztési alapból fedezik. A Film­főigazgatóság a mozi építéséhez kétmillió forintot ad a mohá­csi városi tanácsnak. A városi filmszínházat jövőre adják át rendeltetésének ée benne a lakosság korszerű művelődési, szórakozási létesítményre talál. szövetkezeti gazdaságok a leg­fontosabb állati eredetű ipari nyersanyag — a gyapjú termelésében is. A megye kö­zös juhászatai a múlt évben 150 000 kilogramm gyapjút ad­tak, ami több mint másfélsze­rese az 1961-es hozamnak. 1961-ben, a szöveti, .zrti gazdálkodás első esztendejé­ben, mintegy 840 000 mázsa nyersanyagot kapott a feldol­gozó ipar a baranyai termelő- szövetkezetektől. Az előzetes számítások szerint a múlt év­ben — nagyjában azonos te­rületről — kétszázezer mázsá­val több cukorrépát, sörárpát, napraforgót, rostkendert, rost­lent és dohányt, valamint gyapjút szállítottak, illetve szállítanak a gyáraknak, üze­meknek. A hatalmas nyers­anyag-mennyiség elszállításá­ra 240 — egyenként harminc vasúti kocsiból álló — teher- vonatra volna szükség. A fel­dolgozó ipar a baranyai ter­melőszövetkezetekben előállí­tott nyersanyagokból többek között mintegy tízmillió ki­logramm cukrot, 210—220 ezer hektoliter sört, ötvenmillió darab cigarettát és 150 000 méter gyapjúszövetet gyárt­hat Napfény helyett kvarc fürdő — a csibéknek A tála hónapokban kelt csi­bék észrevehetően megérzik a napfény hiányát. Kevésbé el­lenállóik a betegségekkel szemben és lassabban is fej­lődnek, mint tavaszi és nyá­ri társaik. A pécsi baromfi- keltető üzemben — az ország legnagyobb „csibegyár”-ában — kvarcfürdővel pótolják a napfényt. Szatmári Elemér üzemvezető a kedvező szovjet és amerikai tapasztalatok nyo­mán vezette be ezt a mód­szert. Az országban eddig egyedülállóan alkalmazott kvarcolás mind a tenyésztő jó­soknál, mind a naposcsibék­nél meglepően jó eredménye­ket hozott. A mesterséges nap­fény hatására a tojásban lé­vő embrió érdúsabbá és vér- bővé válik, s megnövekszik a vörös vérsejtek száma. Ezál­tal magasabb a kéLési arány és a csibék a szokottnál na­gyobb testsúllyal bújnak ki <t Kerkay László - Tímár Ede Bolgár tájak — tojásókból. A kvarclámpák fé­nyében „megfürösztött” csi­bék élénkébbek és életeröseb- bek, s jobb az étvágyuk. A megfigyelések szerint ezek a szárnyasok később akkor sem kapnak csontlágyulást, ha a tél folyamán huzamos ideig nem részesülnek napfényben. A Pécsett kelt csibék a kvar- colás eredményeként — ter­mészetesen megfelelő tartás mellett — a megengedett mennyiségnek mindössze egy- tized százalékában hullanak el. ELTŰNT EGY FIATALEMBER Január (-én délután IC érakor eltűnt Kovács Ferenc IS éves gépknrslrakodó. Személyi leírá­sa: kb. 176 centi magas, szökés- barna. szeme barna. sötétkék munkaruha, sötétkék síkabát, sötétkék sválcísapka. fekete ba­kancs volt rajfa. Szellemileg fo­gyatékos. Ha valaki tud róla, értesítse édesanviát, Koller ut­ca 2-, telefon: 2S-24, vagy 28-25. bolgár emberek 1. MELNIK—PIRIN A hatalmas hegyekkel öve- zett völgybe bejutni csak egy kanyargós, keskeny úton le­het. Favázas, kis ablakos, emeletes, tömörfalü öreg, ko­pott házak. Még a harcias időkben építették őket. Mind­egyik egy-egy kis erőd volt a maga idejében. — Ez Melnik, a világ „legnagyobb” városa — je­gyezte meg mosolyogva kísé­rőnk és kolléganőnk Heléna. Melnik, noha csak 500 lako­sa van. mégis város. A törté­nelmi emlékek iránti kegyelet meghagyta a városi státust. Városi tanácsa van, s város módjára kezelik a hivatalos fórumok. Egy fiatalember szegődött mellénk. Felmásztunk a vá­ros legmagasabb pontján álló épülethez. Nem régen fejez­ték be a restaurálását. Érde­kes épület. Pincéje messze a hegy alá nyúlik. Jól elrejtett titkos szobája van. Ablakok és lőrések a világ mind a négy tája felé. Kalabakidosz görög borkereskedőé volt. 1754-ben építtette. Tulajdo­nosa üzleti összeköttetésben állt magyar borkereskedőkkel is. Erre utalnak azok a régi magyar aranypénzek, amit itt az épületben találtak. A Kalabakidosz ház lesz a melniki múzeum. S az emlí­tett fiatalember, aki a város történetét kutatja és dolgozza fel, a leendő igazgató. A Kalabakidosz ház erké­lyéről tekintettünk le a völgy­be. Festő ecsetjére kíván­kozó látvány. Színes, érdekes, jellegzetes kép. — Hogy mikor alapították a várost, azt nem lehet kide­ríteni — mondotta a leendő múzeumigazgató. — De a XI. századbeli krónikák, Melnik- röl már mint régi városról emlékeznek meg A későbbiekben Melniket bolgár, török, görög emberek lakták. Bortermő központ volt. A környékbeli vörös bor ma is a leghíresebb ital Bulgá­riában. A városban 75 pravoszláv templom, illetve mohamedán mecset volt. A legtöbbnek maradványa ma is látható. A lakosság száma 1912-ben még mintegy 12 000 fő volt. — Mi okozta a virágzó bor­termelő és kereskedő város elnéptelenedését, pusztulását? — A görögök 1912-ben visz- szatértek hazájukba, s ugyan­ez évben a filoxéra elpusztí­totta a szőlők nagy részét. Aki csak tehette, más vidékre köl­tözött. A lakatlan házak sorra tönkrementek. Melnik azonban hamarosan újjászületik és a meglévő há­zak visszakapják régi pompá­jukat. A bolgár állam ugyanis védetté nyilvánította a vá­rost Évről évre mind na­gyobb összegeket áldoznak restaurálására. Turista köz­ponttá akarják fejleszteni. Ki­tűnő gondolat. A hely érde­kessége, különleges látványos­ságai bizonyára népes turista- csoportokat vonzanak majd ide. S akkor majd busásan megkapja jutalmát az az öt­száz ember, aki inkább vál­lalta a nehéz életviszonyok­kal való küzdelmet, de hű maradt a városához. * Szurdokok, szerpentinek, sebesen rohanó patakok, szi­porkázó vízesések. Az útmenti erdőkben arany, vörös és zöld színekben pompázott az ősz. Nyolcvan-száz méterrel feljebb azonban már hófol­tok, a csúcsokon pedig ösz- szefüggő hótakaró fedte a hegyeket. Gyakran meg - kellett állni. Gépkocsinkkal hol magasba- törő sziklafal mellé, hol pe­dig mély szakadék szélére húzódtunk, hogy helyet ad­junk a szembe jövő jármű­veknek. Izmos, napbarnította arcú fiatalembereket láttunk. Kezükben ügyesen forgott a lapát, a csákány. Katonák építenek utat a Pirin hegyei között. S ahol eddig csak a csacsi, az öszvér és az apró hegyiló vontatta szekér volt a közlekedési eszköz, most már a gépkocsi és az autó­busz is eljárhat. Az egyik már megépült, szé­les aszfaltút mentén, fenyő- erdőtől övezve, korszerű, Let­M cl ni ki látkép a Kalabakidosz-házból szetős épületek bukkantak elénk. — Ezek az első üdülőépüle­tek — magyarázta kísérőnk, Borisz Kalandzsiev. — Tíz év alatt hetven, 20ö—250 szemé­lyes üdülőt akarunk még ide építeni. Aki csendre, nyugalomra, jö levegőre vágyik és szereti a természetet, annak a Pirin hegyeinél jobb üdülőhelyet sehol sem lehetne ajánlani. Bizonyosan élénk idegenfor­galmi bázissá válik hamaro­san ez a vidék is. Banszkóban Nikola Vapca- rov szobra előtt hajtottuk meg fejünket. Vapcarov 1909-ben, ebben a városkában született. Szülőháza, amelyben anyja és nővére él, ma múzeum. Mun­kás volt és az illegális Kom- munliU Párt tagi*. A cáris­mus és a fasizmus elleni harc ban nőtt a bolgár nép egyik legnagyobb költőjévé. — ö a mi József Attilánk — mondta büszkén a magyar irodalomban is jártas Borisz barátunk. — 1942-ben sajnos a cári rendőrség kezére ke­rült. Kivégezték. Kocsinkkal felhajtottunk a banszkói Nemzeti Parkba. Egyre ritkább lett a levegő Zúgott a fülünk. S aztán mintegy 1700 gjéter magas­ságban a kocsi elakadt a hó­ban. Nem tudtunk feljutni a csúcsra. Vissza kellett for­dulni. De azért így is sok mindent láttunk a Pirinben, amelynek különleges, vad és mégis felemelő szépségeit nem lehet elfeledni soha. (Folytatása következik) A televízió mű pora Január 15-én, szerdán: 9.35: Mezőgazdasági fi lm műsor,, Hogyan nyerhetünk több növé­nyi fehérjét? (isra.). — 10.C0: TV híradó rism.). — 1015: Angval kalandjai. A kapzsi hóhér. Ma­gyarul beszéld angol fi m (ism.). Csak 14 éven felül’elcnek' 11.05: A zene barátainak. Maha- Ha Jackson énekel (ism). -a 11.25: U.J gyárak, ko-sze ű tech­nológiák az építőinarban. Aé ÉM. filmstúdió kisfilm*e — 17.55: Hírek. — 18.05: Orvosi tanácsok. — 18.*5: Ténvckrtf? — kénekben. Többet ésszel, mint erővel. . — 18.35: Lányok — asszonvok. — 18.55: Fsti mese« — lí*.05: Közvetítés a Vígszínház­ból. Barátom. Ifa-vey. V'gjátAlt 3 felvoná*-ban. (Csak 14 év«” fe­lülieknek!) — Az T. szítne’^ens TV-hlradó. — A rí. s7Ü'e*’ei: Ocrsi Tamás Jegyzete. — 21.45: A Magyar Hirdető műsora. 21.55: Hírek. TV-híradó (ism.). hírek — TERMELÉST tanácskozást kát tartanak január végén éa február eleién a mecseki szén- medence bánvaÜ7emeib-n A tröszt igazgatósáé műszaki érte­kezletét lanuár 20-án tarják meg. maid ezt követően az egves bánvaÜ7om°kben k°rül sor a mű«!Tr»kl és termelési ta­nácskozásokra. — A VÖR«SKFT?FS7T né**sI lárási szervezet*» pé”fe*’en ín- nuár 17-én délelőtt 9 órakor ren­dezi meg- a iárá«d Vöröskereszt vez**tő«!égf és kflMöttválasrté ér­tekezletét a pécsi fárás» t**nxCS na-'vterméken. Fz alkí»!omm*»l « tárás! vezetőség beszámol aiS első kongresszus óta eltelt mun­káról, v*»rv*inf a l«rlo,-bs- dol­gozó aktíváknak k!töu#*fé«r#»|cet és jutalmakat nyújtanak át. — A KOMT.AT Frínvt bár tá»*ssiffó4áhan ma nv*M1g meg Turv Nagy Sándor festő­művész kiállítása A IrWIftáS január 31-1g tekinthető meg. — KÜLFÖLDI tapaszta'atese- rére utazott három szakom' eff a Mecseki Szénbányászati Tr azt tői. Kárpáti Ferenc elvtárs. :*s újhegyi s/énmosó vezetőle és Frei Ferenc, a központi bánya­mentőül lomás pamnesno' a Len­gyelországba. dr Hámori L'S lő, a tröszt jogtanácsosa pedig ax NDK-ba. — A FEKETE Gyémánt Film­színházban (Gyárváros) január 16-án. csütörtökön este 6 órakor Filmbarátok körének előadás- sorozata kezdődik. A három előadásra csak a 12 forintos bér­lettel lehet belépni. — A PÉCS V A HADI Járásban minden termelőszövetkezet tel*e- sítette áruértékesítési tervét, éa így összesen 1.7 millió Ft ked­vezményben részesültek. — KÉSZÜLNEK a Járási tűz­oltóversenyre a máriakéménd! önkéntes tűzoltók Egy férfi és egy fiú raj kezdte meg az el­méleti felkészülést a községben« — MUNKAÉRTEKEZT ETET tart á pécsváradi járási tanába egészségügyi csoportja Január 18-án, ámenen részt vés nek a járás egészségügyi dolgozói és értékelik a csecsemőha'ál- zá^, az aktuális egészségügyi felrda- tokat, a légoltalmi kérdéseket. — FODRASZTPARI részleget hozott létre a Baranya megyei Fodrászipari KTSZ Mozsgón, egyelőre ideiglenes jelleggel ds hamarosan kialakítják a L d- rászüzlet végleges helyiségét is. — A RÓZSAFA! községi ta­nácshoz tartozó falvakban as elmúlt héten befejeződtek a tüdőszűrő-vizsgálatok, amelve- ken a lakosság 90 százaléka részt vett. — A MOHACS-szIgeti n. Rá­kóczi Termelőszövetkezet már biztosította növendékmarha-s üle ségletét az idei hízómarha-ter­vének teljesítésére. A növen­dékmarhák nagy részét a tsz- tagok háztáji gazdaságaiból vá­sárolták fel. — KÖZGYŰLÉST tartottak ja­nuár 10-én Véménden, és meg­vitatták az erdősmecskei terme­lőszövetkezet csatlakozását a közös gazdasághoz. A tsz-tago^ felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy kívánatos lenne, ha a pa­lota bozso ki tsz is csatlakozna Véméndhez. Idő;árás:elentés Várható Időjárás szerda es­tig: borult, párás, he yenként ködös idő. Sok felé kisebb ha­vazás. Mérsékelt szél. Ki sé mér séklődik a hideg. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőm r ét­let mínusz 7—mínusz 12 fo'- kö­zött. helvenként l? fok al tt. leg magasabb nappali hőmérs 11 holnap mínusz 4—mínusz 9 fok között. GEOLÓGUSOKAT. GEOLÓGUS TECHNIKUSOKAT terepi és belső munkákra AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ az Eszakmagyar- országi Földtani Kutató-Fú ró Vállalat, Miskolc, József Attila u. 63. sz. — jelen" kezés a vállalat személyzeti vezetőjénél, írásban. V I i Baranya megye szövetkezeti gazdaságainak — az állatte­nyésztés mellett — legfonto­sabb bevételi forrásuk a kü­lönféle nyersanyagok terme­lése a feldolgozó ipar szá­mára. 1963-ban a szövetkezeti gazdák majdnem 28 000 hol­don termeltek ipari növénye­ket: cukorrépát, sörárpát, napraforgói, rostkendert, rost­lent és dohányt. A tapaszta­latok szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezésével járó megrázkódtatásokat — az ál­lattenyésztés mellett — leg­inkább a sok kézi munkát és nagy hozzáértést igénylő ipari növénytermesztés érezte meg Noha az időjárás Dél-Dunán- túlon sem kedvezett tavaly a szántóföldi termelésnek, a je­lek szerint a baranyai szö­vetkezeti gazdaságok nemcsak kijutottak a hullámvölgyből, hanem nagy lépést tettek elő­re ezen a téren is. A legfon­tosabb ipari növényből, a cu­korrépából, például megy« átlagban 144 és fél mázsá takarítottak be holdanként. J mezőgazdaság átszervezéséne befejezése óta ez a legjob cukorrépa-terméseredmény Baranyában. Számottevő le maradás az előző évekhe képest a sörárpánál jelentke zik, amely — a többi gabona féléhez hasonlóan — légin kább megsínylette a szárazsá

Next

/
Thumbnails
Contents