Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

3M4. JANUAR IS ftlAPtÓ 3 Új feladatok, új gondok a megnövekedőt! siklósi járásban MAKETT-VAROSOK Január elsejétől egyesült a siklósi és a sellyei járás. Ebből az alkalomból Marenics János elvtárs, a siklósi járási pártbi­sofctság első titkára a következő nyilatkozatot adta a Dunántúli Naplónak. — . A siklósi - járás' párt- szervezetei felkészültek az egyesülésre, az új feladatokra. November óta az új, egyesí­tett pártbizottság irányítja a járásban a pártmunkát. Fő munkamódszerünk: sok időt tölteni az üzemekben, terme­lőszövetkezetekben, a közsé­gekben. Arra törekszünk, hogy a helyszínen segítsük a párt- szervezetek munkáját. .1 pártmunka új módsserei Az egyesítés megköveteli tőlünk hogy többet törődjünk a pártmunka módszereinek ja­vításával. Ennek érdekében január végén a termelőszö­vetkezeti és a mezőgazdaság más szocialista szektorában működő pártszervezetek tit­kárai részére egyhetes, az üze­mi titkárok részére pedig egy­hónapos, heti két foglalkozás­ból álló tanfolyamot szer­vezünk. Célunk az, hogy a titkárainkkal alaposan meg­beszéljük a feladatokat, segít­séget adjunk munkamódsze­reik kialakításához. A járási pártbizottság elké­szítette 1964-es évi munkater­vét, s ennek alapján segítséget adtunk alapszervezeteinknek is féléves terveik elkészítésé­hez. . A járási pártbizottság munkája során nagy gondot kíván fordítani a pártirányí­tás,, a pártellenőrzés megjaví­tására. Ennek érdekében bi­zottságunkon megerősítettük az osztályokat. Tervbe vettük, hogy még januárban megbe­széléseket tartunk az újonnan megválasztott járási tanács, a tömegszervezetek vezetőivel. Célunk az, hogy kialakítsuk a megnövekedett járás köve­telményeinek megfelelő mun­kamódszereket, együttműkö­dést. Sikerült megoldanunk alap­szervezetünkben is a vezetés megerősítését. A járások ösz- szevonása után több képzett pártmunkás került az alap­szervezetek élére erősítve azok munkáját. így történt ez Ma­gyarteleken, Vajszlón, Sely- lyén, Baranyahidvégen. ' UJ munkalehetőségek Természetesen a megnöve­kedőit járás, sok új feladat, sok új gond elé állítja a párt­szervezeteket, a kommunistá­kat, Néhányat már sikerült megoldani. így például öröm­mel mondhatom el, hogy meg­nyugtatóan tudtuk a MÁV és a MA VAUT segítségével meg­oldani a megnövekedett járás közlekedését, mely kezdetben sok gondot okozott. Megnöve- dett járásunk . ipara nagysze­rű fejlődés távlatait állítja elénk. Ezzel párhuzamosan azonban jelentkezik a járás­ban a munkaerőigény is. Párt- szervezeteinknek komolyan keli ezzel törődniök. Történt már eddig is néhány helyes kezdeményezés. A Pécsi Kesz­tyűgyár siklósi üzeme 1964- ben több mint 600 új dolgozó­val kívánja a foglalkoztatot­tak számát emelni. Ennek biztosítására a volt sellyei já­rás . azon területein, ahol női munkaerő-felesleg mutatko­zik, a tél folyamán kesztyű­varró tanfolyamokat szervez­nek. Sok jelentkező van erre Felsőszentmártonban, Vajsz­lón, Sellyén. Sellye község dolgozóinak új munkalehető­séget biztosít a KISZÖV a mosószereket és más vegysze­reket csomagoló ‘üzem létre­hozásával. Jelenleg nyolcvan munkást foglalkoztatnak, de további bővítésre is van le­hetőség. Munkaerőigényei vannak a Drávaszabolcsi Len­gyárnak is. Itt állandó jellegű munkára tudnak felvenni dol­gozók,?! ha a megfelelő szo- ciá’r1 ' '■'•irtiényeket is biz- to'" '•■íják. Nagy fejlő­dés előtt áll a Versendi Ce­mentgyár is. A tervezett re­konstrukció nagyszámú szak­munkást igényel. A gyár már most készül ennek biztosítá­sára, többek között az épitő- anyagipari technikum egy ki­helyezett osztályának megin­dításával. Tovább erősödnek a tsz-ek Bizakodóan tekintünk az 1964-es esztendő elé. Mező gazdaságunkban első ízben si­került hiánytalanul teljesíte­ni, illetve túlteljesíteni a ke­nyérgabona és az őszi árpa vetéstervét. Majdnem teljes egészében elvégeztük a járás területén az őszi mélyszán­tást is. Termelőszövetkezeteink szá­mára nem kis feladat az el­készített tervek végrehajtása. Ez megköveteli, hogy a párt- szervezetek elsődleges felada­tuknak tartsák a termelés pártellenőrzését, segítését. A téli hónapokat felhasználjuk a termelőszövetkezetek szer­vezeti erősítésére is. Növelni kívánjuk a szakemberek szá­mát. Uj elnök került a diós- viszlói, a mattyi, a drávasza­bolcsi, a drávafoki, vejti és a drávasztárai termelőszövetke­zet élére. A gyengébben mű­ködő szövetkezetekben, kiváló szakemberek bevonásával sa­játos gazdasági terveket készí­tünk fellendítésük érdekében. A télen több olyan tanfolya­mot szervezünk, mely a szö­vetkezetek középkádereinek fejlődését biztosítja. A szük­ségleteknek megfelelően segít­jük a traktorosképzés meg­gyorsítását, mivel a nyáron a szövetkezetek még több gép­pel rendelkeznek majd. Van­nak elképzeléseink a lehető­ségeken belül a termelőszö­vetkezeteink szakosítására is. így Felsőszentmártonban, Terveznek a tsz-ek tíj tojóhás Baksán — Fejlesztik as állatállományt Kovácshidán A termelőszövetkezetekben befejeződtek a leltározá­sok a legtöbb helyen köz­vetlenül a zárszámadás előtt állnak. Jóformán még le sem zárult az év, s máris el­készültek az előtervek, a tsz-ek a jövővel törődnek. Megnéztük néhány termelő- szövetkezetben milyenek is az előtervek. * A mohácsi Uj Barázda Ter­melőszövetkezetben 1365 hóid búzát vetettek, 260 holddal többet, mint tavaly. A ta­vasszal 700 hold kukoricát és 450 hold ipari növényt — ken­dert, borsót —, vetnek. A ker­tészetük, amelyben öntözéssel gazdálkodnak, idén is 140 hold lesz, ebből 50 holdon kelkáposztát nevelnek, hogy idejében megjelenjen a pia­con. Az állattenyészetet to­vább fejlesztik, a szarvas­marhánál 30 százalékos, a ser­tésnél pedig 40 százalékos nö­vekedést irányoztak elő. A hí- zottsertés-tervüket ebben az évben is szeretnék túlteljesíte­ni, legalább 2000 sertést kí­vánnak átadni az állatforgal­minak. A szarvasmarhate­nyészet fejlesztését segíti az új 80 férőhelyes istálló, ame­lyet a májusi átadás után vemhes üszőkkel népesítenek be. * Kovácshidán 1964-re 28 fo­rintos munkaegységet tervez­nek, hárommal többet, mint a múlt évi eredmény. A vetés- területük kenyérgabonából ugyancsak több a tavalyinál 80 holddal, 737 hold. Kukori­cából 431 hold. burgonyá­ból 100-at, cukorrépából 85-öt, napraforgóból 120-at, takar­mánynövényből 100-at, zöld­ségből pedig 42 holdat vetnek a tavasszal. Állatállományuk is növekszik ez évben, a 305 darabból álló szarvasmarha-ál­lományukat év végére 336-ra szaporítják, 897-es sertésállo­mányukat pedig 998-ra. A ba­romfitelepen 3 ezerrel több csirkét nevelnek, amelyből 3500-at leszerződtek. Három­milliós beruházással • korszerű­sítik a majort, víztornyot épí­tenek, 100 férőhelyes tehén­istállót, 32 vagonos magtárt, és elkészül a major külső és belső villamosítása. * Belvárdgyulán nem tervez­tek többet a múlt évinél, készpénzes tsz, s szeretnék el­érni ismét az ötVen százalékos nyereségrészesedést. Kenyér- gabonából 1309 holdat vetet­tek, kukoricából 1145, takar­mánygabonából pedig 873 holdnyit terveznek. Növekszik a kertészetük, 120 hold he­lyett 165-ön termesztenek hagymát, zöldborsót és más kertészeti növényt. Növekszik az állatállományuk, a meg­épült 100 férőhelyes istállót benépesítik tehénekkeL * Villányban 912 holdon ve­tettek. kenyérgabonát az 'ősz­szel, valamint 360 hold őszi árpát és 70 hold őszi keveré­ket juttattak a 'földbe. A ta­vasszal 550 hold kukorica, 40 hold zab, 30 hold tavaszi árpa, 100 hold magfogásos borsó és 80 hold . zöldborsó vetését tervezik. A tehénállómányukat 15 százalékkal, kocatenyésze­tüket pedig 100 százalékkal fejlesztik. Ebben az évben új 100 férőhelyes borjúnevelő is­tállót is építenek. 600 ezer fo­rintos beruházással. * A baksai termelőszövetkezet ben az idén már , áttérnek a készpénzes havi fizetésre. A terv szerint a tagok jövedel­mét 10 százalékkal szeretnék növelni, el akarják érni az egy főre eső 13 és fél ezer forintos évi jövedelmet. Meg­van rá a biztosíték. 654 holdon I vetettek búzát, 385 holdon; őszi árpát, a tavasszal pedig; 280 holdon tavaszi árpát, 5l8 ! holdon kukoricát vetnek. Húsz ; holdas kertészetükben 10 hol-; dón primőr árut termeszte-1 nek. Nagy gondot fordítanak a í csibenevélésre, amely a tér- í melőszövetkezet biztos jőve- j delemforrása. 16—17 ezer da- j rabot nevelnek egyszerre, s < ezt egy évben ötször ia cse- í FA R S A JV Cn .wyyyyywvvywvYwvyw. madik éve rendezik meg a nősök bál­ját A január 25-én megtartandó rendez­vényre humoros- rlgmusos szövegű plakátok hívják fel a figyelmet Feb­ruár 8-án a fiatalok rendezik meg a jel­mezes 'báljukat, majd 11-én a klubtagok tartanaik családi es­tet A rendezvénye­ken egy dombóvári zenekar szolgáltatja a tánczenét. Mohácson ja­nuár 25-én kerül sor a liagyományos sváb bálra. Ezt a plaká­tok hétfőtől hirde­tik. 30-án a Pécsi Nemzeti Színház művészei vendég­szerepelnek a járási művelődési otthon­ban a Hattyú című színművel. Bár nem éppen farsangi ízű, de sokak kérésére tartják január 18-án a FUbannónía hang­versenyét. Február 2-án jelmezbál lesz, 8-án és 9-én pedig a mohácsi farsang napja, busó-járással, kiállítással, filmmel, s 9-én a sokac-bál- ial, ahol négy dél­szláv nemzetiségi csoport ad műsort. Február 10-én ren­dezi a magyar bált a termelőszövetkezet, 11-én tartják meg a farsang temetését, de 13-án még résztve­vőkkel lesz tele a ház: a hagyományos cigámybálon. A Fegyveres Erőle Klubjában • már tegnap, szombaton, megkezdődött a far­sang: az 50 éves ka­baré második részé­ben a műkedvelők mutatták be a ka­baré-számokat. Jö­vő szombaton, 18-án alföldi disznótoros vacsorán jeleneteket, eredeti népi játéko­kat és népi zenét hallhatnak és lát­hatnak az érdeklő­dők. Előtte,' pénte­ken a Nemzeti Szín­ház tagjai premier utáni klubestjüket tartják itt. A hónap utolsó nyilvános rendezvénye január 25-áo, ■ mópdalcs®­kor-est keretében esz; amikor Kis Agnes és Vörös Im­re énekel. A vendé­gek közben halászlét és túróscsuszát fo­gyaszthatnak. A szokásos nagy far­sangi bálra február­ban kerül sor. A jelmezbálok alakjai és figurái öl­tözetüket vagy otthon készítik, vagy a köl­csönzőből veszik. Az idén újabb jelmezek kel gazdagodott a pécsi kölcsönző: sakk, rulett, jávai pár, sellő, 'kagyló, Pierro és Pierett jelmezei, meseala­kok, opera- és ope­rettfiguráik, törté­nelmi személyiségek öltözeteinek máso­latai és utánzatai. A hónap végén új jel­mezek érkeznek, és így körülbelül 500 jelmez közül válo­gathatnak az érdek­lődők. Tegnap, szombaton tehát megkezdődött a mesélés, a tréfa- űzés időszaka, a far­sang, a karneválok, jelmezbálok, szóra­kozások napjai, vá­roson és falun egyaránt. B. S. & :éses zöldségtermeléssel fog- alkozó nagyüzemeket aka- unk létrehozni. Kialakítüni örzsállattenyésztő gazdaságo­dat is. Néhány elmaradott te ület rendezésére is gondo unk. Ilyenek például a jőve lelemelosztás ösztönzőbb tor­náinak kialakítása, a munka- zervezés további tökéletesítő -e, a törvényesség betartása i láztáji gazdaságoknál, a tér- nelőszövetkezeti tagok nyil­vántartásának rendezése. Fejlesztjük az idegenforgalmat A téli hónapokat felhasznál- uk a falu kulturális és poll ikai életének megjavításán s. Még januárban megindul­lak a párt által rendezett fa- usi téli tanfolyamok. Háron léten keresztül, jól képzet iropagahdisták segítségéve negismertetjük a résztvevőke i gazdasági élet, a bel- éi rülpolitika legfontosabb kér- léseivel. Februárban és már Tusban szeretnénk mindet lárttaggal elbeszélgetni, maj< i felmerült politikai kérdések ■ől a pártalapszervezetekbei vitákat rendezni. Nemrégiben megbeszélés ártottunk a párt, a tanács, < kulturális szervek vezetőive i megnövekedett járás kultu •ális életének, idegenforgal nsgiak lehetőségeiről. Töbl irSékes elképzelés, terv szüle ett. A nyáron szeretnénl negrendezni a siklós-harkány innepi heteket A rendezvé íyekre a siklósi várban, Har lányban és Villányban kerül te sor. Tervbevettük, hogy a: irmánsági múzeumnak a sik ósi várban biztosítanánk he yet, itt lehetőség nyílna na 'Vübbitásra és arra is, hogy a: érdeklődők mind nagyobi izámban megtekinthessék. MONDTAK többen: érde­kes ember a makettos. De tia írni akar róla, — tette nozzá Sárika, az építésztech­nikus — akkor ne közölje ve­le előre, mert nem jön be. — Majd, amit nem tud meg- tőle, mi elmondjuk — mámgzott a másik vélemény. Vörös Lajos, a Pécsi Ter­vező Vállalat városrendezési csoportjának munkatársa va­lóban szerény, befelé néző amber. Még a ráncok is úgy futnak keskeny gyalogutak- kén-t a szeméhez, mint ame­lyek messze, a távolban vég­sődnek. — Dénesi Ödön divtára fe­jezett fel, akár egy filmcsil­lagot — mutat a csoportveze­tőre és elmosolyodik. Egyetlenegyszer beszélgeté­sünk alatt. — Pesten a tervező irodák­ban külön helyiségben több zmber foglalkozik a makett- készítéssel — magyarázza Dé­nesi — s gépek segítségével szerkesztik a modelleket Vö­rös elv-társnak a műhelye pe- 3ig itt van. Kihúzza a középkorú férfi fiókját és az ollók, ragasztók, vonalzók közé túr. E'megy a szekrényig és dobozokat tesz elém az asztalra. A dobozok- | ból szivacsszerű zöld anyag j kerül elő, ez a' rétet, az er- | dót és a növényzetet jelké- ] pezi, majd hófehér, puha 1 kockákat perget, ebből készült I a pécsi Székesegyház tor­nya, zizegő kartonlapokat csúsztat ujjaival, ebből pe­dig a házak falai. Vörös La­jos csak ül, nem szól, az ég­világon semmit. — Otthon is barkácsol — jelenik meg hátunk mögött Papp József építészmérnök. — Naigyon ügyes. — Egészen iparművészeti — teszi hozzá Dénesi. — Mivel csinálja? — fordu­lok Vörös Lajoshoz. — Ügy égetem. Fából, ízzé huzal segítségével. Lassan megtudom tőle, hogy műszáki rajzoló, de „fel fedeztetése” után a makett­készítésre fogták. Mindennap nyolc óráig asztala fölé ha­jolva készíti a szebbnél-szebb épületeket, iskoláikat, lakáso­kat, üzleteket s rakja mérta­ni. pontossággal a zöld, vagy barna alapra. Négy éve szám­talan makettet készített, vá­rosrészeket, új településeket. Munkáit elvitték a tanácsra, kiállították, gyönyörködtek benne a külföldiek. Ám a ma­kettről legfeljebb azt kérde­zik a nézők, ki tervezte , az épületeket, de hogy ki ké­szítette a makettet, arra sen­ki sem kíváncsi.;. Van úgy az ember, hogy elbújik munkája mögé és a reflektor sosem vetődik rá. — Min dolgozik most? — kutatom ismét tekintetét a többiek között. i A KEDVES Duna-partá vá- j ros, Mohács új városrészét I mutatja. A III. vagy XV. öt- | éves tervben kerül megváló- j sításra, amit ő már most lát, ! a négy darab 12 emeletes la- ' kóépületet, a néav iskolát, az j új gimnáziumot, az öt bölcső- j dét, az óriási kulitúrházat, a * Juhokkal, mozival, a ragyogó -ttermet, az új pályaudvart, celyre gyorsvonatok robog­lak majd be, a kétemeletes arázsokat, (hiszen addigra "tár sok autótulajdonos lesz ÍO'hácson is), a sétányokat, a :orszerű utakat, szóval az gész 2800 lakásos új város­észt, mely a legkritikusabb lihiantásokat is kibírja. — Mi volt 'a legkedvesebb munkája a négy év alatt? Szeretném már kicsit „ki- cxrdítani” ezt a halkszavú, sendes embert. — A Balokány, azaz a Isolnay utca környéke. Néz-, e meg mi épül majd itt fel! iportliget, hatalmas strand- iirdő, s a régi kis házak, he­geit 5—10—13 emeletes pa­jták. Mindez lebontásra ké­ül — kotor elő egy mostani ényképet és mutatja — a üledező házak, a 'levegőtlen idvarofc. Mind, mind... És n már látom, hogy mi lesz előle. Cinkos fények bujkálnak zemében, felkel a székéből, s így magyaráz. Aztán, mint ki vétett az udvariassági sza- láiiyoiknak, visszaül, talán megbánta már. hogy rést ha- yott az „ablakon.” A „miért” izgat most már, Tiros Lajos miértje. — Ott lakott tudniillik a lalokányban azelőtt — momd- a Dénesi Ödön — a Zsol- iay környékén valami rossz -is lakásbaffij SOKAT beszélgetünk még pítészetről, tervezésről, az j városkép kialakításáról, 'égigbúcsúzom már az aszta- ak közötti talpalatnyi he- yeket. de még mindig jut alami eszünkbe, fél szem­mel Vörösre nézek, a makej- esre, ránk figyel, de ez nem avarja, hétemeletes házat pit most, az ember tenye- ébe férőt, melybe egyszer íj lakók költöznek. Szüts István átadják az első szállítmányt, 20 ezer kilogrammot. A ta­vaszra befejezik a múlt évben megkezdett 5 ezer férőhelyes tojóház építését, s egy újabb ötezres tojóház létesítésébe kezdenek.. A tehenészetben minőség cserét terveznek, a 70 darabos állományt 100-ra szaporítják csupa törzsköny­vezett anyáktól származó fia- 1 tál állatokkal. * i Faibang! Ize, za r.atá, hangulata van aminek á szónak. — Durranó pezsgős pa adtok, csorduló bo­rospoharak, lassar ólyó likőrök, no é i tánc... tánc.. Sánc ... végfcimérü- ésig, vagy záróráig is jelmezek, álar :ok. Pécsett a művélő lesi otthonokba! •endezik meg a far ■angi bálokat. A Vá ősi Művelődési Há. i Tüzér utcai vol1 ovarda helyiségéber artja meg Páros »ál-ját a németajkv akosság részére já­rná: 25-én, szóm >aton este 7-től, va ámap reggél 7-ig \7. Építők Művelő lesi Otthona fébruái L5-én tartja els< arsangi bálját, utá- ia magyarnóta-estír rerül sor helyi szer­ük műveiből. Komlón a Május 1 itthonban az átala- :ított tudomány é* technika küu-bjál ivatják február 29- n. Előtte az ifjú­ági klubbal karölt- e február 1-én jel­mezes karneválon 'esznek részt a vá- os, fiataljai. wnám SlOT-

Next

/
Thumbnails
Contents