Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
Sikondai hétvégi házak Szigetvári Járiát, a Pécsi Tervezi Vállalói első áiffal futatnia zott terve. A vikendhiz építési költsége mintegy »0 ezer forint öt személy kényelmesen elfér benne, melegítő konyhával, leijei komforttal. A szabad tűzhely nemcsak élénkíti a húx stílusát, ha nem szalonnasütésre, főzésre kiválóan alkalmat. üdülőterületet alakítanak M Sikondán, hogy a festői környezetben levő völgyet minél többen kereshessék fel úgy is, hogy nemcsak a hét végét, a vasárnapot töltik itt, hanem egész szabadságukat. Ennek érdekében a komlói városi tanács pályázatot hirdetett hétvégi házak megtervezésére, amelyeket Sikondán, az üdülőtelepen építenének fel. A cél az, hogy Sikonda ne legyen második Harkány, ahol tudvalevőleg a vfkendházaknak kijelölt területen stílustalan, sokszor nem üdülőtelepre való épületeket emeltek. Most a tervpályázat alapján kiválogatják a legjobb típusokat és meghatározzák, hogy a sikondai üdülőtelepen melyiket lehet felépíteni. A meghirdetett pályázatra 9 pályaterv érkezett és négy díjat osztottak ki, három, pályamunkát pedig megvásároltak. Lányok és gavallérok Erre a kérdésre majd a bírósági tárgyaláson pontosan válásét kapunk... Gáldoayi Béla Amikor a vendég nem tudott megfelelő lakást, pdncó szerezni — a lányok segítettek. Állandó látogatók voltai Katus néninél. Még az ajtó is behúzta maga után, ha t lányok vendéget hoztak, ho® nyugodtan szórakozhassanak Osak akkor csodálkozott el amikor a vendég egy kiló ser téskarajjal fizetett Legalábl készpénzt adott volna, de ml tegyenek, ha egyszer a Klán azt találta mondani, hogy na gyón éhes. Panovné is adott szobát i lányoknak — és az sem aa varta őket, hogy ilyen alkai makkor otthon volt a házi asszony kisgyermeke is, A pincebulikon állandó ven dégek voltak. Egyikük egyszei ott is maradt a pincében é több napig élt a hordók kő zött. A második napon rá szedte a pince gazdáját, ho® hozzon neki egy vasalót ha zulról. Az. ember becsomagolta, a táskájába tette a vasé és kivitte a szőlőbe. Hanen ax' asszony gyanút fogott odahaza. Elment az ura után i pincébe és ott találta a lány nem éppen szalonképes állapotban. A tettenérésből ve szekedés lett, sőt verekedői is. Az asszony pedig feljeletn- tette az alkalmi pincelakót i rendőrségen. És az ügy moot már gyűrűzött tovább. Máshonnan és mások te Jelentették, hogy megloptál! őket, eltűnt az órájuk, a pénzük, a kabátjuk, amikor a lányokkal szórakoztak. Meri nemcsak pénzt kértek az alkalmi ismeretségért, loptak is Munkahelyük nem volt aa utóbbi hónapokban — az albérletért pedig fizetni kell És mindig akadt „jószívű” ember, aki megszánta őke1 egy szá7.as erejéig. Különösen a Klári módszere volt, hogy ismeretlen embereket leszólí- tott kölcsönért, ha tudta, hogy van pénz a zsebükben. Éhségre és betegségre hivatkozott és azt mondta, hogy, „szívesen honorálom!" A vallomások sok mindenre fényt derítettek. Papp Klára például szülők nélkül nevelkedett és... „senkitől sem kaptam segítséget", vallotta a rendőrségen. A valóságban nagyonis sokszor segítette a tanács anyagilag és a rendőrség is figyelmeztette. A kihallgatás végén kitört belőle az őszinteség, mert így fejezte be vallomását: „Megszoktam már, hogy dologtalanul is lehet élni”. MIND az öt nőt — vádemeesre — átadják az ügészség- nek, és munkaikerülésért, üz- etszerűn, folyamatosan folyatott ijlkos kéjelgésért, apró apásokért megkapják büntetésüket. Azonban marad még így kérdés: Mi lesz azokkal, akik a kerítő szerepét vállalók, akik hólabdaként továbbadták a lányokat egyre több és több férfinak, akik lakást, alkalmait biztosítottak aaáA TANÚ igazán gentleman módjára viselkedett. Bediktálta a rendőrségi tanúvallomás! jegyzőkönyvbe is, hogy.. - „száz forintot kért tőlem azután, és adtam neki. Nem kölcsönbe, mert a történtek után in tudtam, hogy mi a kötelességem”. A „történtek” pedig... de talán kezdjük ott, ahol a rendőrség pontot tett az ügy végére: letartóztatták Föidesdi Jenőné 26 éves, Papp Klára 19 éves, Fenyvesi Imréné 23 éves, Molnár Éva 20 éves és Szisz Edit 19 éves pécsi lakosokat. Nem ismeretlen alakjai a pécsi éjszakai életnek. Papp Klára elleti — még a múlt év nyarán — kisebb lopás miatt indult bírósági eljárás. Földesdinét ugyancsak tavaly — a néger táncegyüttes pécsi vendégszereplése után — a Eérje kerestette, mert otthagyta négy gyermekét és éltűnt az országban. Csak a rendőrségi körözésre került elő. de nem ment vissza a családjához. Albérletbe költözött. Szisz Edit Szegedről jött Pécsre két évvel ezelőtt és azzal kezdte itteni „működését”, hogy a pécsi balettkar egyik tagjának adta ki magát és annak nevében két-háram- száz forintos „kölcsönöket” vett fel. A bjtólezők — mi sem természeTésebb — a balettkarnál keresték adósukat, — de hiába... A többiek Is mind ültek már a rendőrségi irodában, a nyomozók előtt és akkor megígérték, hogy megváltoznak. Igazán nem voltak válogatósak. A Klári volt a legvakmerőbb. Csak beállít a műhelybe és köszönés helyett így kezdi: —■ A Lajos bácsi küldött. — Hozzám? — Igen, és azt mondta, hogy már beszéltek és tetszik tudni. hogy miért jöttem. És az illető már emlékezik, hogy miért küldte a Lajos ezt i közepesen csinosan öltözött, fiatal lányt hozzá. A látogatás végülis egy százasába került. Ennyi volt a tarifa alsó. határa. Máskor az üzlet raktárában, •ozoga priccsen egyeztek meg i százasban és senkinek sem tűnt fel sokáig, hogy idegen izemély járkál az áru között. Olyan volt ez az öt nő, mint i hólabda. Ha egyikük megismerkedett tálak Ível, az Illető továbbadta. Gyorsan terjedt a hírük, relefonon és presszókban dup- a mellett ajánlották egymásnak Klárit, Évát, Editet címnél és lakással, sőt kulccsal 8. A kulcsot egyik presszósain tartották, csak oda kellett menni érte és a többi már negegyezés dolga volt. A LÁNYOK mindenhová elmentek: pincébe, amikor ven- iégeket kell szórakoztatni, esetleg a jóbarát lakására, ikinek a felesége éppen nyaral valahol, vagy a kis mű- lely függönnyel diszkréten le- rálí-'ztótt lak rét ^be, ahová a Vendég parancsolja. Bélyegárusító automaták POR -ZAJ - GÁZ Egészségvédő műszerek — A különleges fütvédő Acélabroncs a bakancsban Apró, érzékeny, pontos ma szerekről beszélgettünk teg nap a városi Közegészségügy és Járványügyi Állomáséi dr. Szabó Lajos főorvossal Olyan műszerekről, amelyel hivatásból védik az embe egészségét a munkahelyeken Általánosan közismert és ön magában te használható be rendezések ezek. Például i kon lm éter egy alig arasznv szivattyúból, kerek, beosztás sál ellátott, forgatható üveg lapból és végül egyszerű ké zimikrószkópból áll. Hogyan mérik • levágó poriarta'mát? Működése te egyszerű. — Az üveglapot leheletvé konyán bekenjük egv zselé szerű anyaggal, majd elhe lyezzük a készülékben. Ez után a szivattyú segítségéve bcszfvott levegőt nekiütköz tétjük az üveglapnak és < zselén megragadnak a por szemcsék. A szivattyú segítsé gével szabályozhatjuk a be fújt levegő mennyiségét — öt tíz köbcentlt használhatón! fel a portartalom méréséhez Ezután a mikrószkóp nyílású fényforrás felé tartjuk és leolvassuk az okuláron — a mikroszkóp beosztásán a porszemcsék számát, nagyságát. Az öt-tíz köbcenti levegő beszí vasa nem mindig elegendő, mert vannak olyan helyek, ahol a tiszta levegőből még egy liter átszivattyúzása után is alig találnak porszemet. Például az abaligeti barlangban egymásután tízszer kellett elsütni a szivattyút működtető szerkezetet, hogy valami port kimutassanak. Másutt — például a Pécsi Cementipari Vállalatnál egyes munkahelyeken — összefüggő porképet kaptak az üveglapon. A porszemek nagysága a tüdő szempontjából fontos és érdekes. — A húsz mikronnál nagyobb porszemek nem valószínű, hogy lejutnak a tüdő lég- hólyagocskáiba. Az öt-tíz mikron nagyságúak a veszélyesek. Pécs minden nagyobb üzemében készítettünk felvételeket és a laboratóriumi vizsgálatok eredményét Jegyzőkönyvekbe vettük, aminek alapján intézkedünk a porártalom csökkentésére vagy megszüntetésére. Pokoli zaj Egy másik közhasznú műszer a munkahelyek zaját méri. A phonmérök 60—130 phon-érték között állapítják meg az emberi szervezetre ártalmas zajokat. Általában 60 phon alatti zaj csak az érzékeny emberekre van káros hatással. A 60 és 00 phon közötti zaj már szervezeti elváltozásokat idéz elő, míg 90 phon felett egyenesen káros az emberre. — Hol van Pécsett ilyen zaj? — Sokhelyütt, ahol vasipari munkát végeznek, len,ezt egyengetnek vagy például a pécsi bőrgyár talpbőrt hengerelő üzemében, ahol a zaj értéke eléri a 95—105 phont. — S a védekezés? — Csökkenteni kell a zajt, persze, ez nem mindenütt lehetséges. Itt füldugaszt k.ll használni. Ez lehet egyszerű vatta, de lehet habgumi te. A SZOT munkavédelmi intézetében most dolgozták ki azt a fülvédöt, amelyik a normális beszédhangot átengedi, a nagy zajt viszont levágja. A füldugaszoknak eddig az volt a hátrányuk, hogy veszély esetén csak fényjelekkel, vagy félrerántással lehetett figyel- | meztetni a dolgozót. A múlt I év őszén a budapesti üzemeidben alkalmazott fttlvédő lehetővé teszi a beszédet — s káros zajt viszont kiszűri. Káros vegyi hatások A levegő gázszennyeződéséi a KOjALL orvosai elnyelek! folyadék alkalmazásával végzik. A folyadékot azután laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá és bonyolult kémiai ét számtani műveletek után megállapítják, hogy az egységnyi levegőben mennyi s gázszennyeződés és az ártalmas-e a dolgozóra. A Patyolatnál viszont más módon szűrték ki a vegyi ártalmakat A tri-gépeknél — vegyi tisztító-berendezéseknél dolgozók szervezetébe került vegyi anyag kiválasztódását vizsgálták. Így állapították meg hogy egy férfi és egy női dolgozó tovább már nem maradhat s gépek mellett, mert u szervezetükben felhalmozódott vegyi anyag már elérte as emberre káros mennyiséget — Különben 4—S évenként felülvizsgáljuk a káros vegy= hatások hatásértékeit, meri ismereteink as egyes munka- folyamatokról, technológiáról állandóan bővülnek és ennek megfelelően kall meghatároz ni as alapadatokat te. A TTT- MgÁifik Vannak persas sokkal egy* szerűbb „műszerek” te, amelyeknek alkalmazása csakúgy az ember egészségét, testi épségét védik, mint a konime- ter vagy a phon-mérők. Ilyen a műanyagszállal erősített munkaruha, amelyik négyszer annyi ideig eltart, mint a lenvászonból készült elődje. Vagy az építőiparban és a szállításoknál dolgozók számára szinte nélkülözhetetlen acélorrú bakancs. Ha ráesik a tégla, vagy más építőanyag, nem zúzza össze a lábfejet és nem okoz többnapos munkakiesést, bércsökkenést a munkásnál, munkáshiányt a vállalatnál. Mindezek áa még «ok más munkásvédelmi eszköz elké» szült, kipróbálták, most más csak a vállalatokon múlik, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák. Igaz, valamivel drágábbak, mint a korábbi, ds nem éppen célszerű eszközök, azonban megéri a többletkiadás, hiszen emberek egészségét, testi épségét óvjuk velet SZEMERNYI K usz János komlói vájár nemcsak a tucatnyi kormányki« tüntetéséről híres, hanem vadásztrófeáiról is. Saját puska- végről szerzett szarvasagancsain nem egyszer sárgálló irigységgel akadt meg a szeme a kiállításokat bú- vó hazai, külföldi vsdászembereiknek. És ahol ilyen gazdag a trófea, ott rendszerint más egyébbel is párosul a hírnév. De éhhez fél kell jegyeznem a művészkezű háziasszony, Kusz Jánosné nevét, alki nem dicsekedhet ugyan kormán yki tüntetésekké!, de elmondhatja, hogy az asztalánál ültek már miniszterék is. De nemcsak ültek, hanem vallották is, hogy nincs az a pécsi Nádor vagy budai Gellért, ahol akár az őz.gerimcet, akár a vaddisznócombot olyan felséges párával főzték, sütötték, tálalták volna, mint: Kusz Jánosné „sparherdjén,’’ fehérterítő« asztalkáján. Jómagam is csak magasztalhatom azt a szilveszterkor meglőtt fiatal vaddisznót, amiből tyúkhúst te meghazudtoló aranyszínű húslevest, tűzszínü, parázsló zamaitú pörköltet tálalt élénk a ház gazdaasszonya. Suta dolog lett volna ebéd közben jegyzetfüzeiért nyúlkálni. Így hát csak azt adhatom tovább, amit egy-egy fogás közötti szünetben megjegyeztem a házigazda históriáé kedvéből. De aki ismeri Kusz János közlékenységét, az azt is tudja, hogy megtizedelve sem marad tőle szegény az emlékezet Persze ehhez olyan élet kei!, mint az Övé. Olyan kincses élet, amely he egyszer egyszer bátyút bont. hát két kézzel lehet belőle válogatni. Ezúttal! mégsem ő volt soron, hanem M jóbarátad, az ellenségei. Jóbarátai, akik végig kísérték majd negyven évien át megcsúfoltatásbain, dtnégy évtizedet. Megfelezve, hiszen negyvenöttől töretlenül csak felfelé ívelt Kusz János életútja. És ha mégis elkesersett ezen az utóbbi tizennyolc esztendőn, az is csak azért történt, mert útiközben itt is, ott is elhullott melőlle néhány jóbarátja. Nem a bányarém, nem Is betegség hullajtottá ld őket a sorból, hanem azok a válaszútok, amelyek szinte derékszögben hajlottak el az egyenestől, s ilyenformán sodródtak el Kusz János mellől. — Nem volt más bűnük, csak any- nyl, hogy gyengék voltak. Persze nem minden tekintetben, mert akkor is, most is meg lehetett volna szakajtani őket a munkában. E z az „akkor” a harmincas évek elején a bányatanácsos urak idejében kezdődött. Abban a rafináltan „demokratikus” Időben, amikor a bányásznak nem kellett még felelnie az elmúlasz- tott műszakokért. Talán az aknász morgobt érte, mert feljebb alig. vagy egyáltalán nem vettek tudomást róla. Pallérnak ott volt a család és a hány akonzum. Az egyik kenyérért kő- vetelődzött, a másik eladósodással fenyegette a „gyenge” embert. És milyen volt az ember? A könnyelmű ember? Kusz János szerint olyan, aki ha egyszer már megvásárolta az asztalt, akkor nem elégedett meg azzal, hogy négy széknek adjon körülötte helyet, hanem a sarkaira te hokedlikat állított. Aztán hajszolta magát a fizetésig. Jelentkezett ünnepi műszakra, pótműszakra, kukorica áihtre, mindenre. Nem Is ebben jelentkezett a könnyelműsége, hanem a fizetés szombatján. Amikor a cimborák észrevették, hogy a borítékjában több zörög, mint az övékében. Ilyenkor kezdték a cukkolást. •— Nagy marha vagy, komám. Ge-/ bére melézod magad, utána me« visaed a pénzt a konzumba, Hát ■»— tetőd, ha még egyszer ennyit vinnél, elnyelné azt is fillérig? Ilyenkor a koma (sajnos nem egy volt ebből a faltéból) eLgomdolkozott a nagy „igazságon” Persze nem egyedü. és nem a pénztár előtt, hanem attól fél órával távolabb a Szommer-kocsmában, ami igen alkalmas hely volt az igazságok, a sérelmek tisztázáséra. Ott lehetett mérgelődni, erőlködni akár záróráig te. ha ugyan futotta odáig a pénzéből. Az adósság meg nőtt, tovább kövéredett a konzumban, s addig senki fia le nem számolhatott a bányánál, amíg az utolsó fillérig le nem törlesztette. Dehogy büntettek, dehogy nehezteltek érte a „demokratikus lelkületű” bányaurak I De mi a csodáltait te, hiszen ahogyan nőtt az adósság, véle együtt növekedett a nekibuzdulás, a birkózás is a lehetetlennel. Szóval ebéd közben Ilyen históriákkal rontogatta Kusz János a vaddisznópörkölt felséges zamatét, amikor megkíséreltem vigasztalóbbra fordítani a szót — Na, de hol vámnak már azok az idők. Azóta biztosan megokosod tax ezek az emberek is. — Hát olyik-olylk Igen, de nem mind. Azt mondják, ők ma is éppess úgy hajtanak, mint annakidején: —> Mit akarnak még tőlük? Azért a néhány napért nyavalyognak, ami a fizetéskor vagy más néhanapján elcsúszik? Hol itt a szabadság? Talán a mézesmadzag hűségjutalomban? Miért szólnak bele az ember magánéletébe is? Miért nem lehet passziója az embernek? Talán a kártya, a cigaretta. * myantta eme • MhM mm gaamm sí
