Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

SM4. JANUAR «. Gazdasági elemzés a tsz-ekben Ä Dunántűl! Napló augusz­tus 23-i számában „Üzemgaz­dászokat a tsz-ekbe!” cím alatt megjelent cikk egy sor kérdést vet fel a termelés és termelési költségek vizsgálata, valamint a jövedelmezőséget Illetően. Most a tervkészítés ■órán élénken vetődik fel a kérdés, milyen módon tervez­nünk, hogy a gazdasági év fo­lyamán a termelési tevékeny­ség és költségek alakulásának tervszerűségét nyomon tudjuk kísérni és az eltérésekre idő­ben felhívhassuk a tsz veze­tőségének figyelmét. A termeőszövetkezefek fejlődés® szükségessé teszi a termelési tevékenység folyamatos admi­nisztratív követését és az el­ért eredmények, hiányosságok időszakonkénti értékelését. A kettős könyvelés általános be­vezetése, valamint az egyre jobban elterjedő önköltségszá-; mítás csak bizonyos mértékig felel meg ennek a célnak. Az önköltségszámításnál ugyanis egyrészt csak év vé­gén derül ki, hogy mit meny­nyiért termeltünk, márpedig nem sok értelmét látom an­nak, hogy a gazdasági év lezá­rása után márciusban vagy áprilisban kidolgozzák a tsz- ek azt, hogy egy mázsa búza önköltsége például. 123 forint 87 fillér. Másrészt a jelenlegi önköltségszámi tás kissé öncé­lú tevékenységnek is tűnik, mert a tsz-eknek nincs olyan tervük, amelyben nemcsak a feladatokat, hanem a felhasz­nálandó eszközöket is rend­szerbe foglalva megtervezzék és így a számvitel által szol­gáltatott tényszámokkal össze­hasonlítva értékelési alapul szolgálhatnának. Vannak más hibái is az ön- köitségszámításnak. Az álta­lános költségek különböző ve­títési alapok alapján történő felosztása igen komplikált, nem hasznos tevékenység, mert a közvetett általános költségeknek, mint önköltségi tényező felfogása nehéz azok előtt, akik nem foglalkoznak számviteli kérdésekkel. He­lyesebb volna, ha csak a köz­vetlen ráfordításokat mutat­nánk ki ágazatonként és ezt állítanánk szembe a hozamok­kal, míg az általános költ­séget keretként meg kellene tervezni és e tervszám kerül­ne havonta szembeállításra a tényleges felhasználással, ami mutatná a tervszerűséget, il­letve túllépést és megtakarí­tást. Ugyancsak tagadom a tsz tagjai munkaráfordítása (mun­kaegység) forintosításának és költségtényezőként való figye­lembevételének helyességét is. A tagok részére kifizetett pénzbeni munkadíj, különösen pedig az egyes ágazatokra felhasznált munkaegységek egységesen 30 forinttal való értékelése részben felesleges, részben a munkaegységek ér­tékének különbözősége miatt nem a valóságot tükröző ered­ményt hozza. Ezen túlmenően a munkaegységnek, mint ön­költségi tényezőnek figyelem- bevétele elvileg is helytelen, ugyanis a munkaegység érté­ke nem munkabér. A munka­egység értékében függetlenül attól, hogy a diktált 30 forin­tos, vagy a tényleges értéket vesszük figyelembe nemcsak a társadalmilag szükséges munkaráfordítás értékét tar­talmazza, hanem abban szere­pel a tagok között munkaegy­ség arányában felosztásra ke­rülő tiszta jövedelem értéke teljesítőképességet. Ennek alapján előre tudjuk, hogy milyen munkaerőátcsoportosí­tások szükségesek, vagy a ve­tésterület üzemágak közötti átcsoportosításával biztosítani lehet a rendelkezésre álló munkaerő és munkaíeladatok összhangját. Sokat beszéltünk az üzem­egységek és brigádok önálló tervfeladatáról, amely a pre­mizálás alapja Is kell, hogy le­gyen. Többet beszéltünk, mint tettünk ennek megvalósítása érdekében. Az üzemterv meg­felelő alap erre, nemcsak a munkaerő és munkaegység felhasználást, hanem a nor­málhold, lófogatnap, tonna­kilométer és egyéb, forint összegben jelentkező költsége­ket illetően is. Az üzemtervet a kö tség- és jövedefemterv valamint a tsz bruttó jöve­delemterve foglalja össze. E két terv jelenti végső soron szembetűnően a hagyományos terv és üzemterv közötti szín­vonalkülönbséget. A bruttó jövedelem az a mutatószám, amely lényegileg rámutat a tsz gazdálkodásának eredmé­nyességére, a jó vagy rossz munkára, a tagság jövedelmé­nek alakulására és összeha­sonlítható az előző évek ered­ményével. A mérleg elemzé­sénél is a bruttó jövedelem a kiindulópont egy sor vi­szonyszám és mutató kiszámí­tásához. Editig ezt a legjel­lemzőbb mutatót nem tervez­tük, így az év végi tényszám értékelésénél „csupán” azt nem tudjuk megmondani, hogy mennyit kellett volna teljesítenünk. A népgazdaság minden ágá­ban megtaláljuk a részleteket is magába foglaló termelési, valamint költség- és jövede­lem tervet. A szocialista me­zőgazdaságban döntő helyet foglaló, egyre fejlődő és sok helyen már az állami gazda­ságok eredményeivel vetélke­dő termelőszövetkezetek szük­ségszerű igénye a megalapo­zott és magasszínvonalú üzem­terv, amelynek fokozatos be­vezetésére és elterjesztésére ma már reális lehetőség van. Kun Kálmán üzemgazdász, Uj Barázda Tsz, Pellérd Kisegítő út vagy főútvonal? Naponta 38 000 gépjármű, — Gyüjtőúttá alakul a Rákóczi út Pécs hazánk egyetlen nagy­városa, ame.yik nem rendel­kezik megfelelő főútvonallá). A Fürst Sándor, a Zsolnay, Rákóczi, Doktor Sándor és Szigeti út vonala nem ele­gendő ahhoz, hogy az évről évre emelkedő forgalom kö­vetelményeinek megfeleljen. Három évvel ezelőtti felmérés szeriint is a Rákóczi úton — a 6-os főútvonal átkelési sza­kaszának közepén — naponta 7S00—8000 jármű, csúcsórá­ban pedig 550—600 gépkocsi halad át. Ehhez a három év előtti vizsgálati eredményhez ma már legalább harminc százalékos növekedést keil számi tani és a gépjárművek terjedésével, a magánhaszná­latú személygépkocsiik szá­mának emelkedésével útjaink megterhelése ugrásszerűen fo­kozódik. A fejlődés adatat Amit a város jelenlegi fő­útvonalán a lehetőségekhez mérten tenni tudtunk, azt megtettük, átépítettük a Fürst Sándor, Zsolnay, Rákóczi utat és a Doktor Sándor utca egy részét. A vonalvezetés kedvezőbb, kiiktatták a feles­leges kitérőket, mint amiilyen volt a Zsolnay szobor meg­kerülése és ahol ez lehetsé­ges volt, szélesítették az út­testet a járdaszegély vagy énrven a járda rovására. Két­ségtelen, hogy ez, és az út­burkolat teherbírásának növe­lése javította a bei'város köz­lekedését, a várost érintő jár­művek áthaladását. Végleges mego’dásnak mégsem tekint­hető az átépítés; még akkor sem, ha a budapesti út torko­latánál, a Doktor Sándor ut­cában és a . Szigeti úton to­vább folytatják, illetve befe­jezek a felújítást. Forduljunk a fej’ődés vár­ható számadataihoz válaszért arra a kérdésre, hogy milyen mértékben szükséges fejlesz­teni; illetve kiépíteni Pécs út­hálózatát? A vizsgálatok szerint 15 év múlva már 26 ezer gépjármű halad át a város ké’et—nyu­gati irányú főútvonalán és 30 év mú’va — pontosabban 1990-ben — a gépkocsiforga­lom eléri a nani 38 ezer jár­művet. Ennvi kocsi áteremté­sére a jeTen’es-i 6-os út átke'ó szakasza már képtelen. Szük­ség van egy korszerű, nem­zetközi viszonylatban is mo­dern, több pályás gyorsfor­galmi út megépítésére, még­pedig már a közeljövőben, ha azt akarjuk, hogy Pécs for­galma ne rekedjen meg a mai, nem éppen biztató szín­vonalon. Hiszen már napjaink ban is jelentős gond, ha na­gyobb hóesés után közlekedni akarunk akár a legszélesebb útszakaszokon is. Elegendő egy váratlan akadály, egy ko­csi leállása az úton és hosszú időre megbénult a forgalom. Nem is beszélve arról, hogy útjaink javítása a legnehe­zebb, mert egy-egy út lezá­rása hosszú kerü őket, bosz- szú ságot és nehézkes közleke­dést jelent. A megoldásról már évek óta tervezgetünk: A gyors- forga'mi út nyomvonala már kialakult a tervezők asztalán és az élképzelések szerint in ár a közeli jövőben kiépítik a belvárosi szakaszát. Merre halad a gyorsjorgalmi út? Hogyan is halad majd ez a korszerű út? A patacsi elágazásnál válik ki a Szigeti országútból és végigfut Uj-Mecsekalja észa­ki peremén, hogy a József At­tila út nyomvonalán haladva kijusson a Bajcsy Zsilinszky úti, iigen nagy kapacitású for- ga’mi csomópontig. Innen egyenes vonalon halad tovább a Légszeszgyár utcáig, érinti a Pécsi Közlekedési VáTla at telepét és a külvárosi pálya­udvar előtt egy kanyarral fel­vág a Zso'inay utcához, ahol csatlakozik a 6-os útba. Ez­zel természetesen még nem o'dották meg véglegesen a gyorsforgalmi út kialakítását. Ugyanis a Zsolnay utat to­vább fejlesztik és felüljáróval, modern autópályával csatla­kozik később ide a gyorsfor­galmi út külső, keleti szaka­sza. ti iahe kaiéban az új út Ez on a teljesen korszerű, kélpá.yás, középen zöldsávval elválasztott úton bonyolódik majd le a kétszázezer lakos­ra növekedett város összes forga'mának- 75—80 százalé­ka. Mindebből kitűnik, hogy a Fürst, Zsolnay, Rákóczi, Doktor Sándor és Szigeti út már nem lesz a város fő ütő­ere a gépjármű • közlekedés szempontjából, hanem csak agy nagyobb lakótelep, a belváros, vagy ha úgy tetszik a régió-központ gyújtőútja. A gyorsforgalmi út viszont 10—12 méter széles pályáival alkalmas lesz arra, hogy a na­pi 38 ezer gépjárművet zavar­talanul átsegítse a városon, A gyorsforgalmi út belváro­si szakasza már kézzelfogható közelségben van. A Majláth utcai házak lebontásával, a Jókai és a. Szabadság út át­törésévé!, a József Attila ut­ca meghosszabbításával egé­szen a Bnjcsy-Zsilinszky útig — mind azt kívánják elérni, hogy az Idén és jövőre meg­alapozzák a gyorsforgalmi út belvárosi szakaszát. Ha csak fél szélességben is, egy pá­lyával kialakítják a korszerű utat, máris segítik a közleke­dést, javítják a forgalmait. A gépesítés, a szállítás nö­vekedése. a magángépkocsik szaporodása, mind sürgetőb­ben követelik, hogy ezt az utat, ha csak egyes részeiben is, de már a közeljövőben megépítsék, Gáldonyi Béla külföldi egyetemi ösztöndíjra pá- 1 lyázatot hirdet. Az ösztöndíjjal Bulgáriában, Csehszlovákiában, Finnországban. Lengyelországban, NDK-ban, Romániában és a Szov­jetunióban lehet tanulmányokat folytatni. Azok pályázhatnak, akik valamely üzemben (vállalatnál, stb.) dolgoznak, az utóbbi 3—1 évben legalább közepes ered­ménnyel érettségiztek, illetve ké­pesítőztek. Pályázhatnak a felső­fokú mezőgazdasági technikum I. Az „ormánsági Gumiéi“ DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialisia Munkáspár Baranya megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség* Pécs. Hunyadi ’ános üt 11 Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat. 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat F°leiös kiadó. Braun Káro.y Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 ___Tel efon: • 15-32. 15-33. 50-00 P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u IQ. 97 Terjeszti a Magyar posta. SElőfíze*bptő a helyi postahivatalok ná1 és kézbesítőknél. ■Mfcttzeté-' d'i I hőnan-R 12.— FI Indexszám: 25.054, Kern AGO AZ® HO KJ AJ AQNAH i Fentiekből következik, hogj csupán az önköltség vizsgálatából nem döntheti e egy tsz sem, hogy mely terme lési ágazatot fejlessze, mer az önköltségen kívül számo: egyéb tényező is befolyásolj; a termelést. Többek között ; tagság jövedelme. Szüksége: vizsgálni a munkaegység nél küli önköltséget is. Lehetsé ges, hogy valamely tsz nen az alacsonyabb önköltségi termék termelését irányozz; elő, hanem azt, amely csal éppen fedezi az önköltsége — a termék árát figyelembe véve — mert ez utóbbinál ; munkaegységhányad magas vagyis a tagság jövedelme i nagy. Tsz-eknél tehát az ön költségcsökkentésnek nem fel tétlen velejárója a jövedelen emelkedése. Végeredményben tehát rész ben vizsgálat alá kellene ven ni a jelenlegi önköltségszámí tás elvi helyességét és a szá mítások módját közelebb kel lene hozni az élethez úgy hogy egyes termelési folya maiok befejezése után érté kelhető és összehasonlíthati legyen a tényszám. • E kívánalomhoz szorosai kapcsolódik a tervezés é: számvitel összhangjának szűk ségessége. A jövő útját a tsz üzem tervben látom. A Földművé lésügyi Minisztérium tervgaz dasági főosztálya tavassza megyénkben a pellérdi és ; sárháti tsz-eknél kísérletkén elkészítette a hagyománya terv mellett az üzem tervet is Az üzemterv nemcsak a termelési feladató határozza meg, hanem részle tesen feldolgozza a termelés folyamatokat és az ahhoz fel használásra kerülő eszközö két is. Szakít a hagyományo terv forgalmi szemléletével vagyis nemcsak a pénzügyilej realizálódó: termelést tervezi hanem a befejezetlen terme lést is (mezei leltár, nővén dékállat állomány stb.). t tervezés mennyiségben és ér télben történik a ráfordításo kát illetően is, tehát alkalma arra, hogy a könyvelés tény számaival összehasonlítva a önköltség alakulását évközbei figyelemmel kísérjük és ér tékeljük. Az üzemterv színvonala I munkát kíván a munkaráfor I dítások, valamint segédüzem ági szolgáltatások tervezésé illetően is. A hagyományo terv ebben a vonatkozásba; eléggé sematikus is, az útmu tatóban közzétett irányszámol helyessége vitatható. A üzemterv munkaerő- és se gédüzerpi tevékenység mérle ge előzetes gondos műnk; eredménye és lehetővé teszi I hogy üzemegységenként vág: i brigádonként Is elkészítőül azt. Jelentős ez, mert élőn figyelembe vehető, hogy a: üzemegységként rendelkezésű álló tagok munkaellátottság; biztosítva van-e, vagy pedij a feladatok meghaladják i Tulajdonképpen nem pontos ez a cím, akkor sem, ha jól kifejezd a seUyei Dráva kis- I vendéglő tekintélyét. Mert igaz ugyam, hogy a seUyei földmű- I vessző vetkezet ezen vendéglő- I je messze kimagaslik az Or- ! mánság minden fajta vendég- i látó-szórakozó helye közül, ha i kiejtik a nevét, akkor az ki- 1 váló konyhát, előkelő étter- I met, remek étlapot jelent és még „főúri” kiszolgálást is. Csakhogy a budapesti Gundel CX VCllUügircA. IV c u. • odamennie, a seUyei Dráva kisvendéglő pedig ' helyhez szállít. Nézzük csak sorjában a dol­got! A szövetkezeti vendéglátó- iparnak többek között az is a feladata, hogy könnyítsen a falusi asszonyokon, hogy harc­ban áUjon a gazdaasszonyok második műszakjával. S ebben a konyhamúvészeti háborúban nehezebb a helyzete, mint a városban tevékenykedő állami vendéglátásnak. Hiszen itt né­ha még ellene dolgozik a ma- radiság, az „asszony maradj a főzőkanálnál!'’ itt-ott még meglévő nézete, aztán a ba­ranyai falvak kicsisége, mert a többségükben nem érdemes melegkonyhás vendéglőt fenn­tartani. De a föld m ű vessző vetik czetet sem kell félteni. Ha sok az apró falu, van a közepében egy nagy is. Aztán van a szö­vetkezetnek gépkocsija, az Or­mánságnak pedig országúti hálózata. Tehát: megszervez­ték a vendéglátóipar sellyei bázisüzemét. Áll pedig ez egy cukrászdából és egy korszerű Htermi konyhából. Ez a kony­ha minden ormánsági gazda- isszony legtitkosabb álma, mert két olyan főzőüst van Donne, amiben sohasem koz- második le az étel. A főzőüs­töket ugyanis olajjal fűtik és' vízgőztől fő meg bennük az Sitel. Ezért nem érintkeznek rözvetlenül semmiféle tüzes lel ü let tej. S az egész konyhá­nak olyan korszerű a berende- K" hogy háromszáz ember ~é e is tudnak egyszerre [civici i MOZIS Park: Boccaccio 70 n. (4, ne­gyed 7 és fél 9 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felüliek- r: neki s* . Petőfi: Válás olasz módra (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: Emberek és farkasok 5* (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó JMozl: Magyar híradó, Ősi város. 400. találkozó, - Találkozás (Mohács), Mád Afri- J“ kában. (Előadások 11 órától S *• óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Egy nyár története (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Foto Háber (6 órakor, szélesvász­nú). n Rákóczi (Mecsekalja): A bok­h szoló és a halál (7 órakor). l" Kossuth (Mohács): Zsuzsanna és a fiúk (6 és 8 órakor). Vörös Csillag (Bóly): A Milady bosszúja (7 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Egy kislány iskolába megy (8 órakor). I- Táncsics (Siklós): A hosszútáv­ra magé ossága (fél 1 órakor, ■üAl £><a.\J A magyar radio pécsi stúdiójának 1964. január 8-i, szerdai műsora a 283,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor Falusi hétköznapok, összeállítás A Vukica Mitrovics együttes műsorából. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás Tánczene. 18.00: Zenéről zenére. Közben*. 1 Könyvespolc. — A képzőművé­szeti könyvekről. 2. Egy kará­csonyi történet. 3. Reklám. 4 Mi lesz veled, lányom? 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.30: A szakmunkás-képzésről. — Jegyzet. 19.35: Mánfal, erzsébeti és szilágyi népdalok. 19.45 r A tél első próbatétele után a vasútnál. Beszélgetés Tóth Jánossal, a MÁV Pécsi Igazga­tóságának vezetőjével, 19.55: Műsorismertetés. 10.00: Műsorzárás. . színház« Nemzeti Színház: ÍJ j éli mene- üékhely (este 1 órakor). Odry­s őrlet. Mindez jelentős „hadtápot” d a második műszak elleni áborúban. A földmúvesszo- etkezet ugyanis engedélyt apott, hogy a szokásos sertés- ús-ellátás mellett még mos- 5kos hizlaldát is feléllí(.has­on. Ebben a vendéglők étel- Daradékán, s a MÉK-től ka- iott kedvezményes takarmá- yon sertést hizlalnak majd. ízzel növeltszik a sertéshús- Uátásuk, amit arra használ­lak fel, hogy félkész ételeket észítsenek belőle a Dráva kis- endéglő korszerű konyháján, gy könnyen legyőzik a marh­aságot, mert disznóhúsbó! cm mindennap süthetnek- äzhetnek az ormánsági asszo- yok. Ezzel aztán már „el- tegy” a többi étel is, a kö- etek, a tészták, a különleges yümölcskészltmények, a már ddig is keresett hideg ételek­ül nem is szólva. S ha majd szövetkezeti gépkocsik elő- ?.ör indulnak meg ezzel az ínycsiklandozó hadtáppal”, a tásodik műszak megindul a apituláció felé. Ehhez még két fontos kö vé­si ményt keU számba venni. ,z egyik, hogy Sellyén egy ultrászda is van, ahonnét meg atalmas tömegű finom édes- Sget dobnak a harcba. Ez lár eddig is havi félszázezer Drint értékű süteményt je- intett. A másik, — hogy a íllyei bázisüzem 21 falut, agyis mintegy háromszáz égyzefkilométemyl területet ít majd el. S ekkora területre még a tündéiből sem viszik el a omyhaxnűvésaet remekeit. (FöIdessy) technikumok ÍV. éves tariúlói. A következő szakokra leim Pá­lyázni: Szó v j etunió: bioló-i giai kibernetika, gazdasági kiber­netika, biológia-fiziológia, biofizi­ka, biometria, citológia, genetika* genetikus üzemi talajtérképezés* agrokémia, hiclromeUoráció, öntö­zés, növényvédelem, kisállatte­nyésztés. állattenyésztés gépesíté­se. halászat, szőlőtermesztés, gyűr moleste emésztés, erdőgazdaság gé­pesítése, mezőgazdasági építészete agrárközgazdász, faipari technoló­gia, hidrológia és mérnöki geol6« gia, üzemi folyamatok automati­zálása, növényi zsiradékok techno-* lógiája, • tartósítás technológiája* hús- és tejtermék technológiája gabonatárolás és feldolgozás, do­hányipari technológia, számítási munkák gépesítése, szociológia, néprajz. NDK: halászat, faipar! technológia. Lengyelország: halászat, papírtechnika, bútor­mérnök, vízügyi és szennyvíz* technológia. Csehszlovákig* talajvédelem tervezés-kivitelezes* erdőgazdaság gépesítése, faipar* mérnök. Bulgária: növényvé­delem, öntözés, zöldségtermesztés* gy ü m öl est efmcsztés, s zől őt emész­tés. Románia: halászat. Finn­ország: faipari technológia* cellulóz és papírgyártás. A pályázatok határideje január 15. Űrlapokat az iskolában, illetvs a munkahelyeken lehet beszerez­ni. A határidő után érkező pályá­zatokat nem veszik figyelembe. Részletes felvilágosítást a mező- gazdasági technikumok igazgatói adnak. Páfyázal külföldi öszíöüdfra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents