Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

2 WAPtO 1M4. lANVAR « 1 A szerkesztőség postájából nAlunk miért nincs HENTESÁRU? BabarcsaöJlóa tavaly októ­berben kapott bekötőutat. Most már nincs akadálya an­nak, hogy hozzánk is eljus­son minden, ami más közsé­gekbe eljut. Szövetkezeti bol­tunk hétről Hétre feladja a rendelést, csak éppen a hús­ipari vállalat nem küld hen­tesárut. Miért vagyunk mi kivéte'ek? Bcnkó Pál Jfmsz. fel ügy. biz. tag AUTÓBUSZT KÉRÜNK Január elsejével Gazé köz Béget n siklósi járáshoz csa­tolták. Ugyanakkor meg­szüntették az egyetlen autó- buszjáratot, mely Siklós fe­lé közlekedett. A község la­kossága kéri az illetékese­ket, hogy a Pécsről 6,30-kar Harkány felé közlekedő autó­busz érintse Garé közsé­get is. Ez a járat köz’eked- jen Siklósig, így a község la­kói a tanácsnál, vagy a já­rási kórházban el tudják in­tézni ügyeiket. Hasonló mó­don kérjük, hogy Siklósról Pécs felé 13 óra körűi induló autóbusz szintén érintse köz­ségünket Kovács József MIÉRT NEM KAPTUNK PRÉMIUMOT? Kiss Józseffel, a Mecseki Szénbányászati Tröszttől ki­helyezésen volltunk a lány- csóki termelőszövetkezetben. Ketten 250 holdat vetettünk el és mégsem kaptunk cél­prémiumot, pedig a vetés határidőre kész lett. Nem tudjuk miért nem kaptunk mi, amikor a tsz-beliek kap­tak?! Úgy érezzük, hogy a cé'prém'um nekünk is meg­járt volna. Nagy Gyula Eredményesen működlek 1963-ban is a baranyai szakcsoportok Mérőhitelesítés Baranya megyében a terme­lőszövetkezetek „segédcsapa­tai” — a különféle mellék­üzemágakban tevékenykedő szakcsoportok — is most ké­szülnek a zárszámadásra. — Ezek az egyszerű termelői társulások, csoportok, mar több év óta jó eredménnyel működnek és a jelek szerint kedvező képet mutat majd az 1963-as mérlegük is. Több mint száz szakcsoportban, il­letve társulásban összesen 4 és fél ezer gyümölcs- és sző­lőtermelő, valamint méhész, gombász, nyűltenyésztő és gyékényfonó fejtett ki hasz­nos tevékenységet az év folya­mán. A méhészek például mintegy 16 000 méhcsa ád után pergettek mézet. Az 1963. évi értékesítési tervük erede­tileg húsz vagon volt és ehelyett 38 vagon — vagyis egy egész tehervonatra való — mézet adtak el. A nyúlte- nyésztő szakcsoportok tagjai többezer nyu!at értékesítettek és ezeknek nagyobb részét exportálták. Az Aranyosga- dányban működő gyékényfoné szakcsoport körülbelül száz­ezer forint értékű falvédőt, lábtörőt és egyéb gyékény- árut állított elő. A Pécsi Gyümölcstermelő Társulás, amely a legnagyobb a baranyai társu ások között, több m'nt kétmillió forint ér­tékű árut adott, összesen fél­millió kfogramm mecseki gyümölcsöt értékesített a bél­és a külföldi piacokon, száz­ezer kilóval többet, mint 1962-ben. Csupán társulási fe'árként 90 000 forintot kap­tak a tagok. Kísérletező falusi gyerekek A baranyai falvaikban az ifjúsági szövetkezetek átszer­vezése során eddig m.ntegy ötven mezőgazdasági szak­kört alaikílottak a gyermekek. A szakkörök célja, hogy a fia­talok minél több ismeretet szerezzenek a mezőgazdasági terme'ésről és mintegy jé*szva tanuljanak meg egyes növé­nyekkel vagy állatokkal bán­A bari tsz-tagok társadalmi munkája A bári Uj Élet Termelő­di, szövetkezet tagjai nemcsak a „jy, közösben dolgoznak jói, a fa­lu építéséből és szépítéséből is kiveszik a részüket. Segí­tettek a törpevízmű megépí­tésénél és mindenki húsz mé­ter hosszú árkot ásott ki a vízvezetéknek — társadalmi munkában Most már utcai kutakról kapják az egységes és egészséges, jó ivóvizet és egy-egy lakosnak nem kell ' száz méternél többet megten­nie a közkuthoz. A járdaépítéshez a cement­lapokat t&z-fogatokon fuva­rozták a helyszínre és min­den ház élé egy kocsi homo­kot szállítottak, hogy abba ágyazzák a lapokat. Aztán épült egy híd is 120 000 fo­rintos költséggel, ami ugyan­csak a termelőszövetkezetnek könnyíti meg a járást a ha.as- tóhoz. ni. A több mint ezer málna- termelő, méhészkedő, nyúlte- nyósztő, kertészkedő fiatal patronálását a helybeli fö'ld- művesszövetkezetek és mel­lettük a termelőszövetkezetek vállalták. Kémesen, ahol 120 gyermek alakított különféle szakköröket, a Közös Ut Ter­melőszövetkezet máris nyolc­száz négyszögölnyi területet bocsátott a rendelkezésükre. A kertészkedő fiatalok kis hajtatóházat létesítenek majd. a földművesszövetkezet ad­ja hozzá az anyagot és a szak­köri tagok barkácsolják ösz- sze. Megyeszerte érdekes kísér­letet is végeznek a málnater­melő szakkörök. Húsz tahiban -v- száz-száz négyszögölön — összesen tízezer nemes málna­tövet ültettek el a fiatalok. A mátnatővéket a Baranya me­gyei Hidason és a Vas megyei Ispánikon működő málmater- melő szakcsoportoktól szerez­ték be. Baranyában új nö­vénynek számít a málna. Hosszúság-, térfogat-, tömeg-, hőmérséklet-, nyomás- és vlllamosmerok ellenórzesevel, pontosságuk hitelesítésével foglalkoznak a Pécsi Mértékhitelesítő Kirendeltség labora­tóriumaiban. Fontos feladat az iparban használatos mérők meghatározott időközönként va ló vizsgálata. Képünk a hiva­tal hőmérőlaboratóriumában készült, ahol Baranya, Tolna és Somogy megye ipari hőmérőinek működéséi ellenőrzik. „levíltolták a Mecsek vidéki nyálakat Állatkerti ritkaság lett a eikta A baranya-tolnai dombvi­dék jellegzetes állata volt év­századokon át a cikta-juh. „Sváb birká”-nak is nevezték, mivel inkább csak a német­lakta falvakban tenyésztették. Az országban másutt nem is igen ismerik a ciktát. Hosszú­szálú gyapjút adó fajta ez, szőrét igen jól fel tudták dol­gozni házilag is. Ebből készí­tették a sváb népviselethez tartozó pacskert. Nagy hátrá­nya azonban a ciktának, hogy kis termetű, kevés húst és ke­vés gyapjút ad. Az átlagos nyírási súly alig éri el a más­fél kilogrammot. A nagyüzemi gazdaságok kialakulásával „kegyvesztett” háziállat lett a cikta. A ter­melőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok áttértek a háromszor annyi gyaipjút adó és hizlalásra is igen alkalmas merinó juhok tenyésztésére. Ennek megfelelően az utóbbi tíz év alatt „leváltották” az egész Mecsek-vidék nyájait. A eiktá helyébe az állam — a Gyapjúforgalmi Vállalat köz­vetítésével — 60—70 ezer me- rlnó anyajuhot helyezett ki. Még az elmúlt őszön is mint­egy ötezer juhot kaptak a ter­melőszövetkezetek. Régen a juhtenyésztés kimondottan kisparaszti üzemág volt Bara­nyában. Ma százhúsz állami és szövetkezeti gazdaságban tenyésztenek Juhokat nagy­üzemi módon. A cikta-juh Baranyában és Tolnában egyaránt kihalóban van. Csak nyomokban talál­ható itt-ott, kizárólag háztáji gazdaságokban. Nincs is szük­ség rá, hiszen csak a legöre­gebb németek járnak ma már pacskerban. Maholnap az or­szág legritkább állatai közé tartozik ez a juhfajta. Helyes volna a Mecseki Állatkertijén megőrizni néhány példányt az egykor tízezrével tenyésztett „sváb birká”-ból. Ido:drá9>elentés Várható Időjárás szerda estig: túlnyomóan borult, párás, he­lyenként ködös idő. Több felé kisebb havazás, hódara. Mérsé­kelt szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 6—mí­nusz 10 fok, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap mínusz 1—mínusz 5 fok között. — A KISZ megyei bizottsága 300 termelőszövetkezeti KISZ- titkár' részére szervez egyhetes téli tanfolyamot. — AZ IFJÚSÁG a szocializ­musért mozgalomba ez évben 1945 fiatal jelentkezett a köve­telmények teljesítésére a. péc&i járásban. 1. NAGY SÁNDOR FÖLDJEN Pirin, Rila, Rhodope. Gyö­nyörű, méltóságteljes hegyek. Nagy Sándor ezen a vidéken toborozta világot hódító sere­geit. A legepda szerint Spar­tacus legjobb hívei is e vidék­ről valók voltak. A kései utó­dok aztán a török hódítókkal hadakoztak elszánt hősiesség­gel több évszázadon át. S a fasisztáknak is meggyűlt a bajuk az itteniekkel. A nagy hegyek lakói az elsők között fogtak fegyvert a bolgár cár katonái és a hitlerista csapa­tok ellen. A várost és a megyét vala­mikor Górna Dzsumajanak nevezték. Az első bolgár mar­xista, Blagoev emlékére most Blagoevgrádként tisztelik. Blagoevgrád megye Bulgá­ria legdélibb részén terül el. Görögországgal és Jugoszlá­viával határos. Az ország egyik legnagyobb megyéje. Területe 6500 néyzetkilométer. Ebből mintegy 150—160 ezer hektár a művelhető föld. A lakosság száma 307 ezer, közü­lük mintegy 40 ezerre tehető a makedónok száma. A me­gyeszékhelynek 36 ezer lakosa van. Gyors féjlődésére jellem­ző, hogy az 1958-as népszám­lálás idején még csak 24 ezer lakost találtak Blagoevgrád- ban. Éppen november 7. megün­neplésére készültek a bla- goevgrádiak, amikor meghí­vást kaptunk a megyei tanács elnökéhez. Koszta Keremide- sijev, energikus fiatalember. Főiskolát végzett. Megyéje örömeit, gondjait alaposan, jól tájékozottan ismeri. — Medvénkben a földmű­velés, a kertészet és az állat­Kertiai László—Tímár Ede Bolgár tájak — bolgár emberek A televízió műsora Január t-Aa, MrdáBi 1 t.M: Mezó gazdaság;! fümmfllMb Növeljük a kukorica termésát­lagai! (ism.). — 10.00: TV-buiadé (ism.)- — iü.15: Az elkésett Járó­kelők Magyarul beszélő lengyel film, (ism.). Csak 10 éven ie*íl- liekneki — 11.50: Szóról szó. a.,* Magyar kisfiim (ism.). — 18.20> Hírek. — 18.50: A Magyar Hir­dető műsora. — 18.40: Főidtől téneti krónika. NDK-kigfilm. — 19.00: Csak egy kicsivel jobjan.^ Közvet.tés a Technika Háziból* — 19.20: Esti mese. — 19.30: TV« híradó. — 19.45: A József Attil* Színház előadása a stúdióban« Tennessee Williams: Üvegfigu­rák. (Csak 14 éven felülieknek!) Színmű két. részben. — A szü­netben: Demeter Imre jegyzet©, — Kb. 22.00: Hírek. TV-híradó (ism.). hfrek SlmtMvgrá* — MÁSODIK dijat nyert T!« szaszederkény 40 ezer lakosú városi településre kiirt tervpá­lyázaton Bálint János és Dén si Ödön Ybl-dtjas. a Pécsi Tervezd Vállalat mérnökei, a ni. díj tu­lajdonosa Szigetvárt János« ugyancsak a vállalat mérnöke. — A BELVÁROS után Mész». sen Is felszereli a posta a le. véiszekrényeket az emelet? la­kóépületek kapualjában. Ezer Ilyen levélszekrény kerül Me­szesre, majd pedig ugyancsak ezer darab UJ- Mecseka Íjára. — BŐVÍTIK a dunaíalvi Is- kólát és tantermet, konyhát, ét­termet kap hatszázezer forintos beruházással. A bővítési terve­ket társadalmi munkában Szi­getvári János, a Pécsi Tervezd Vállalat mérnöke készítette el. — HÉTSZÁZEZER forintot használt fel szociális segélye­zésre tavaly a pécsi 1. kerti.et! tanács és 218 személyt részesí­tettek állandó segélyben. — CSÜTÖRTÖKÖN este • Fegyveres Erők Klubjában Iro­dalmi vetélkedőt rendeznek KS tud többet Balassi Bálimról cím­mel. A vetélkedőt dr. Tóth Ist­ván tanár vezeti. — IIERMESZ Miklós geológua- mérnök és társa által konstruált nagy átmérőjű fúrógéppel sike­res próbafúrásokat végeztek a Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben. A fúrógép 400 milli­méteres átmérőjű lyukat fúr. üe az újítók tovább korszerűsítik, hogy elérjék a 800 milliméteréé teljesítőképességet. — EGYESÜL a tormást, szágyl és baranyaszentgyörgyí termelő­szövetkezet a sásdl tárásban A három tsz-nek Tormás lesz g központla. Az egyesítő közg ű- léseket a közeli hetekben tart­ják meg. Hárommillió forint kártérítésre Több ezerre tehető azoknak ft bányászoknak és üzemi dolgo­zóknak száma, akik korábbam biztosítási szerződést kötöttek; az Állami Biztosítóval. Az úgyne­vezett üz .mi bal seti bizt alt .ta­ra kötött sze ződest kn meg­felelően az elmúlt esztendőb m hárommillió fo. Intőt fize.ett ki kártérítésként a megyében aa Állami Biztosító. Sú yo ab>, vagy szerencsésebb kimeneteld üzemi balesetek alkalmából p I- dául több m.nt n olcva o er fo­rintot fl-’C tek ki az Akna élyí- tó Vrtliala nál azoknak a do gő­zöknek. akik balese et szén ed- tek. Hús/—ha-mi c—n gyv n ser forintot fize ett a b zt sító p l- dául . az AKtV-né K ztl z , n -78 V ' IIa’a n íl. Ép tőipari Vál al t- nái. vagy az EPru-nál is az ti­múlt egy év alatt. — NÖVEKSZIK az öntözött terület a pécsváradi járásban az Idén. Húszholdas vízgyűjtőt létesítenek Máriakéménden és Kátolyban, valamint elkészül a pécsváradi féligkész medence is. — KÉSZPÉNZFIZETÉSES rend szerre térnek át ebben az év­ben a csertől termelőszövetl;©- zetben. A tsz tagsága örömmel fogadta az Intézkedés tervét. — HARMINC traktort vásárol­nak a sásdi lárás tsz-ei a má- gocsl gépállomástól. A gépeket még a tél. Illetve a tavasz fo­lyamán megkapják. A vásárlá­sok után annyi erőgép lesz a Sásdtól északra fekvő tsz-ekb^n, hogy gépállomási segítség nél­kül is biztosítani tudják a mun­kák elvégzését. — A cödreszentmartoni és mecsekrákosi termelőszövet­kezetből a közelmúltban kül­döttség járt a belvárdgyuta' és rózsa fal tsz-ekben, a családi ter­vezés tanulmányozására. A lá­tottak nyomán a két tsz el^e á- rozta, hogy 1964-től kezdődően ők Is áttérnek a családi terve­zésre. — Áramszünet lesz január 8—ll-ig Pécsbányatelep terü'e- tón. (X) — UJ TÁNCISKOLA kezdők részére január 8-án, szerdán este 7 órakor kezdődik a KPVDSZ Művelődési Házban (József u. 15.). Vezeli: Hermann. fxí — SZABÁS—VARRÁS tanfo­lyam Indul Január lS-én. hé főn délután 5 órakor Pécs vroa Művelődési Házában (Déryné u. 18.) haladók részére, január ls­én, szerdán délután S órakor pedig kezdők részére. Tanlti Cser Ferenené A háromhónapos kurzusra beiratkozás • művelő­dési hás irodájában. M á * tenyésztés dominál — mon­dotta elöljáróban. — Bla- goevgrád megye mezőgazda­sága évente 90 millió leva ér­tékű termékeket (1 leva = 16 forint 80 fillér. Szerk. megj.) ad népgazdaságunknak. — Milyen hatással volt a megye mezőgazdaságára a kollektivizálás? — Szép eredményekről ad­hatunk számot — válaszolt az elnök. Amióta megyénkben uralkodóvá vált a közös gaz­dálkodás, dohányból például 25 százalékkal többet terme­lünk, mint régebben. Me­gyénk egyébként számottevő szerepet játszik országunk do­hánytermelésében. Jelenleg Bulgária évente 90 ezer tonna dohányt produkál. Ebből 20 ezer tonnát a mi megyénkben termelnek meg. Mint kiderült, a közös gaz­dálkodás jelentősen megnö­velte a zöldség- és gyümölcs- termelést is. Blagoevgrád megye termelőszövetkezetei ma már 65—70 ezer tonnányi zöldséget termesztenek éven­te, s a szakértők véleménye szerint ez a mennyiség még jócskán növelhető. A 65—70 ezer tonnás éves termelésből 36 ezer tonna a paradicsom mennyisége. A paradicsomból a megye 17 és fél ezer tonnát külföldre — főleg nyugati ál­lamokba — exportált. A para­dicsomtermesztés nagyon ren­tábilis. Ezt azzal érték el, bogy korán szállítanak, s áru­juKar jói megüzente, na a mi paradicsom termesztésünkkel összehasonlítást teszünk, • azt kell látnunx, hogy bolgár-ba­rátaink jóval előttünk járnak ezen a téren. Egy friss statisz tikai felmérés szerint ugyanis nemcsak, hogy 14—15 nappal előbb jelentkeznek a piacon, hanem egy hektárnyi terüle­ten két és félszer annyit ter­melnek, mint mi. Őszibarackot 600 hektáron termesztenek, de három év múlva 2200 hektárról szü­retelhetik a kitűnő, ízes, exportképes gyümölcsöt. Szőlő 2500 hektáron található Bla­goevgrád megyében. Érdekes, hogy termésátlagaik e két gyümölcsnél is jóval magasab­bak a mieinknél. A szőlőnél a borszőlővel szemben a cse­megét részesítik előnyben. Igazuk van. Egv hektár cse­megeszőlőből (átlag 86,45 q) 864,5 dollár a bevétel, míg a borszőlőből egy hektárról csak (61,1) 444 dollárt ter­melhetnek ki. S hogy ez a népgazdaság számára mit hoz, könnyen megállapítható az alábbi adatból: Bulgária 1962- ben csemegeszőlő termelése 68 százalékát (17 ezer vagon­ra valót) exportálta! — Az iparunk még nem áll ' ilyen kedvező szinten — mon­dotta a későbbiekben a megyei tanács elnöke —. Megyénkben textil, dohány, fa és elektro­mos készüléket gyártó ipar van össztermelés# U nailUá leva. Terveink azonban az ipar további fejlesztését céloz­zák. Néhány esztendő múltán megyénkben kétszeresére nö­veljük az ipar termelését. — Nálunk sok gondot okoz a lakáshiány. Önöknél mi a helyzet ezen a téren? — Előbb talán az eredmé­nyekről néhány szót — hang­zott a válasz. — Megyénkben az utóbbi években minden három családból kettő új há­zat épített. Vidéken nincs kü­lönösebb lakásgond. A vidéki lakosság saját erejéből sok há­zat ép.t. A hegyekből jófor­mán már mindenki lehúzódott a fejlődő falvakba. Négy-öt család összefogva házilag ége­ti a téglát, kő és fa ugyan­csak van elég. A városokban, nevezetesen itt, Blagoevgrád­ban is, már nehezebb a hely­zet. Blagoevgrádban az idén 52 állami és 150 szövetkezeti lakást építettünk. Ámde öt­száz lakásra lenne szükség. Nagy problémánk a közműve­sítés fejlesztése. A felszaba­dulás előtt erre semmit sem adtak. A múlt mulasztásait pótolni kell és ez sok pénzt elvisz. Két-három év múlva azonban rendbe jövünk a köz­művekkel, s akkor még na­gyobb összegeket fordíthatunk lakásépítésekre. Az elmúlt húsz év alatt so­kat fejlődött, változott Nagy Sándor földje. Amit Koszta Keremidcsijev, a blagoevgrádi megye tanácselnöke nagy vo­nalakban, a beszélgetésünk folyamán elmondott, arról részletesen, aprólékosan sok­sok élménnyel gazdagodva magunk is meggyőződtünk. De erről majd a következő leírá­sokban számolunk be. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents