Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

Számunk

tartalmából:

Bárdost Németh János versei •

Bertalan Lajos, elbeszélése •

Portré a Nobel-díjas magyarokról

Hírek, tudósítások

•

Soltra Elemér,

F. Nagy Ilona és Fürtös György rajza

Shakespeare év...

.4 SHAKESPEARE-DRAMAK sok vett szerzője közül 1964.-ben annak van születésének négyszázadik évfordulója, áld írta azokat: William Shakespearenek. A drámák szerzőségének. kérdése csak a múlt században volt még faizonyta- Jsn s javarészt a Stratford-on-Aronben 1564. április 26-án megkeresztelt William Shakespeare hiányos iskolázottságából táplálkozott. Az irodálamtörténészek azonban még azt is tudják, hogy az ifjút John Bretchgirdle keresztelte, s hogy az anyakönyvije ekként jegyezte be: „Gúlielmus filius Johannes Shakspere”. Életének körülményeiről és eseményeiről ezenkívül is nagyon sokat összegyűjtöttek a levéltárak és anyakönyvi kivonatok szorgos kutatói: a szerző személye körüli vita tehát nem a homály „virága” volt. A korabeli kitűnő angol, drámairodalom művelői közül többnek volt egyetemi végzettsége, (sokuk életéről sokkal kevesebbet tudunk, mint az „avond hattyúéról?’) de Shaloespeareről nem tudni bizonyosan, hegy elvégezte-e az ún, grammar sehool-t, ami a mai középiskolának felel meg. A korabeli irodalmi élet alig volt több víg kocsmai poharazgatásoknál, s sikerre is csak inkább színészek számíthattak, így itt is hiába keresgélünk biztos adatokért. Ám a nagy tragédiák és vígjátékok megszületésének idején több olyan főrangú úr él, akinek ólra lenne nevével titokban maradni, s műveltsége is megvan ahhoz, hogy a kor összegező je lehessen. Mert: erről, van szó: a művek összessége oly nagyfokú tájékozottságot, műveltséget, éleb- és jellem-ismeretet, valamint a főrangú házak belső életének oly aprólékos ismeretét; követeli egyszerre, mely nem tételezhető fel egy középiskolai végzettséggel rendelkező színészről. Így először Lord Bacon-t, majd. Lord Derby-ti, végül aztán Edioard Vere-t, a tizenhetedik oxfordi earl-t tekintették a valódi szerzőnek. Az igazi író sohasem saját leendő „irodalmi múzeumán”, hanem művein dolgozik. Így aztán Shakespeare sem gondosan megőrzött lúdtoUait hagyta ránk a megfelelő és kótségiet kizáró kísérő szövegekkel, hanem műveit. Nyilván ezek a fontosabbak, Mi derül ki e művekből? Az egész XVI. századi Anglia. Igazabhnál igazabb hősök, valódi emberi nagysággal és valódi emberi kicsiséggel, igazi és nagy szenvedélyek, a korral, társadalmukkal és társadalmuk problémáival birkózó emberek.

A KOR KÉTSÉGKÍVÜL arra várt, hogy valaki drámai ■ lag összegezze. A régi értékek még éltek, de nem nagyon I hitt már bennük senki, az új értékek már jelen voltak, de kevesen gyakorolták. Ismeretessé vált már, hogy káros és pusztító az a vak szenvedély, amely a százéves háború befejezése óta oly gáttalanul ömlött végig Anglián és hogy sokkal. értékesebb az az intellektuális felelősség, mely a tettek előtt józanul mérlegel és az igazság alapján cselekszik. ! Shakespeare talán minden nagy művében erről a kérdésről 1 ír: a vak szenvedély és a felelősségteljesség párharcáról, s a kettő konfliktusát több szempontból is fölvillantja. Azonban minden ilyen villanófény a legmélyebb rétegekig föltárja a társadalom és az ember életét, az előre haladó és az egyhelyben maradni kívánó eszmék, élvek és emberi magatartások sokrétű elágazásait. E két egymásnak feszülő erő egyaránt áthatotta a királyi trón környékét, ahol a hatalomért folyt a harc és az egyes emberek szívét is. ahol szeretet és gyűlölet, bizalom és féltékenység, tisztesség és hatalomvágy vívta harcát Shakespeare mindig a felelősségteljes ember oldalán áll, őt dicsőíti és őt; állítja nézői elé példaképnek. Pedig szenvedélyes közönsége gyakran verekedett is a nézőtéren. E harc korántsem irodalmi hevületből tört ki (hol van még a Haramiák és az Hemani bemutatója?!) hanem személyes indulatokból. A nézőtéren (ahol ettek, ittak. sőt állítólag kártyáztak és kockáztak is) épp úgy élet folyt, mint a színpadon.’’Az angolok „nemzeti tulajdonsága” közé ekkor még nem tartozott a híres hidegvér, a király- drámák vértől tapadós levegőjében nehéz is lenne elképzelni hűvös, szoborszerben merev arcokat. De ezt a hűvösen előkelő magatartást az első fóllo-kiadás címlapján látható Shakespeare-avcró1 sem lehet feltételezni. A magas, boltozatos koponyában elfér a tőle kétségbevont tudás, az erős orr határozottságot, a hullámos, de vókonyívű fel-őajak nagyfokú erélyt áraszt magából. A tekintet pedig, még akkor is rv: ez csak utólagos „belelátás”. annak az embernek nagyon mély, mindenen átható tekintete, aki nemcsak nemzetének, hanem minden népnek örök kincse, s aki kétségkívül szerűje William■ Shakespeare drámáinak

Bécsy Tamás

Tennessee Williams balsikerű darabja

Tennessee Williams: ..A te- jűsvonat nem áll meg többé”- című darabját tavaly mutat- 1 ék be a Broadway egyik szín- ►>•' kában éspedig igen kevés «ikerrel Rövidesen le is ker- a műsorról.

Williams elhatározta, nogy átírja a darabot és másodszor is próbálkozik vele Az új változatot január 2-án mutat-. ta be egy manhattani színház. ■ de a kritikusok egyetemes vé-I leménye szerint: ..Most még\ rosszabb, mint volt." 4

Ujj doku

n

entumok

a Rákóczi-szabctciságlicircról

Amikor Rákóczi és a kuruc

seregek kezéből földre hullt a zászló, amelyre 17Ü3-ban hímezték a „Pro patria et libertate” (a hazáért és a szabadságért) szavakat ; amikor széthulltak a kuruc nadak, s a hazafiak bújdosni mentek, száműzetésbe kényszerültek, magukkal vitték tárgyi emlékeiket, irataikat, okmányaikat is, a fejedelem egész levéltárát és a szabadságharcra vonatkozó dokumentumok egész tömegét E történeti kincsek egy részének örökre nyoma veszett: Párizs, Lyon, Troyes, London, Konstantinápoly, Rodostó voltait a menekülő vezérek, fórra dalmárok állomásai, s ezeken kívül még sok más európai város, érthető hát, hogy a magukkal vitt okmányok közül sok elkallódott. Hiszen a búj- dosők közül nagyon sokan száműzetésben haltak meg, többen családot alapítottak odaldnn, féltve őrzött tárgyaik, ereklyéik az utódok birtokába kerültek: s múlt az idő, fakult a hősök emléj ke...

í Pedig a Ráfcóczi-szabadság-? harcra i vonatkozó minden okmány, irat, emlék felbecsülhetetlen

A legérdekesebb okmányok f közé tartozik Des Alleurs már-| kinak, a XIV. Laj.os francia | király’ által Magyarországra j küldött altábornagyának ést diplomáciai megbízottnak többi jelentése. Des Alleurs 1705 és 1710 között havonta terjedelmes levélben tudósította a var-1 saillesi udvart a magyarországi | Keményekről, a kuruc szabad-< ság-ltüzdelem állásáról. Ilyen! módon tehát a külföldi szemtanú hiteles vallomásaiból ismerhetjük még Rákóczi politikáját, diplomáciai. törekvéseit.'

Ugyancsak új felfedezés

Bonnac márki

történeti értékű kincs

számunkra. Egy részük — nagyon csekély hányaduk — az elmúlt évszázadok alatt külföldön előkerült, több emléket, levelet sikerült megvásárolni, visszakapni. Legutóbb az ötvenes évek végén bukkantak elő ismeretlen, nagyértékű R/d;óczi-dokumentumok Franciaországban, amelyeket a Troyes-i levéltárnak egyik, a magyar történelmet jól ismerő szakértője fedezett fel. Ekkor határozta el a Magyar Tudományos Akadémia, hogy átfogóbb munkát indít külföldön — elsősorban. Franciaországban — található, Rákóczira vonatkozó iratanyag felkutatására.

A kutatásnak máris vannak eredményéi, ajtíeiyek — rövid ideje folyó gyűjtésről lévén szó — nem is mondhatók jelentéktelennek. A legtöbb új. eddig Ismeretlen dokumentum a francia külügyminisztérium levéltárából, a Párizsi Nemzeti Könyvtárból (a Biblio- théque Nationaleból) és a Tróyes-i városi könyvtárból került elő.

levelezésének egy része. Bonnac, aki egyidőben XIV. Lajos francia király svédországi követe Volt, fontos szerepet játszott a kuruc szabadságküzdelem megindulásában. A magyar szabadságmozgalom iránt rokonszenvet tápláló diplomata támogatta Versaillesben Rákóczi és Bercsényi terveit, és — különösen a küzdelem kezdeti szakaszában — segély- összegeket is folyósíttatott számukra. Bonnac most felfedezett leveleinek a korabeli európai politika jobb megértésében is szerepük lehet, s feltehetőleg más országok tudósai is felhasználják majd. Világosan megállapítható a 217 levélből, hogy Bonnac — jelentékeny erők hangadójaként — helyeselte a Rákóczi-szabadságharc támogatását, mert tisztában volt vele, hogy ezzel francia érdekeket is véd. (Franciaországnak ugyanis ekkor elsőrendű érdeke volt a mohón terjeszkedő Habsburg-monarchia hatalmának korlátozása, saját biztonságának megvédése végett.) Ezek az új dokumentumok a Rákóczi-szabadságharcnak mindeddig kellően nem értékelt külpolitikai összefüggéseit világítók meg, és sok tekintetben kiegészíthetik a történettudomány ismereteit is a kuruc-francia kapcsolatok alakulásáról;

Végül egy

kalandos történet

egy levelét, amelyet Saimt- Priest konstantinápolyi francia követ írt az altkori párizsi külügyminiszternek, Francois Ver- gerines-nek. Saínt-Priest a levélben előadja, hogy a konstantinápolyi francia követség épületében, általános iratrendezés közben, amelyre állomáshelyének elfoglalása alkalmából került sor, találtak egy irattal teli ládát Hamarosan meg sem tucüák állapítani, hogy az iratokat milyen nyelven írták: nem volt a követségen senki, aki ismerte volna a magyar nyelvet. Néhány hét múlva azonban, szakértők segítségével, Saint-Priest követ hevenyészve lefordíttatott több okmányt, s azonnal megértette, miről van szó. Vergermes külügyminiszterhez írt levelének égy része így szól: . Nagyméltóságú Herceg Ür, bizonyára tudni fogja, mit kezdjen ezekkel az iratokkal. Magam nem' őrzöm őket tovább. Mint fentebb . írtam,, kétségtelen, hogy ezek a levelek néliai Ra- gotsky magyar fejedelem hagyatékából szármáznak. Miután arról tájékoztattak, ■ hogy nevezett Hercegnek, azaz Ragots- kínak, van egy fia, aki Francia- országban él, feltételezem, hogy érdekelhetik őt ezek az iratok. Természetesen, miután Hercegséged áttekintette a lényegüket. Ügy gondoltam tehát, hogy ezeket az iratokat ék- küldőm önnek, Marseilles-en át, a király könyvtára címére. Kérem, rendelkezzék velük, Herceg Ür, belátása szerint.. s

Megérkeztek-e Párizsba

Rákóczi iratai?

Erre biztos adat van. 1772. május 24-én keltezték Vergen- nos levelét, amelyet Konstanti- nápolyba írt (s amely ugyancsak most, a kutatások, során .került elő); ebben közli, hogy az iratokkal teli ládát egy Raulja nevű férfi. Saint-Priest diplomáciai futárja, rendben és hiánytalanul átadta.

A kutatás egyelőre eddig jutott. A levelekkel teli láda még nem került elő. s egyetlen egy sem a levelek közül. Feltételezhető, hogy az anyag -megvan, sőt valószínűleg egy helyen található, valamelyik párizsi vagy vidéki francia levéltárban. (Átfogó kutatást még nem tartottak, de azt már meg lehet állapítani, hogy sem a Biblio- théque Nátionale-bán,. sem a külügyminisztérium levéltárában nincs.)

Rákóczi ismeretién iratai a módszeres kutatás nyomán valószínűleg megkerülnek majd. De az eddig febükként új dokumentumok is felbecsülhetett lan történeti értéket képviselnek

Tamás István

Jean flrp kapta a Francia Nemzeti Dijat

A művészetek' Nemzeti Díját Franciországban olyan sokoldalú művészeknek adják, akik a festészet, a szobrászat és a költészet terén egyaránt kimagaslót alkotnak. Ezúttal Jean Arpot tüntették ki vele.

Jean Arp 1887-ben született Strasbourgban: korán kapcsolatba lépett a német festőművészekkel, köztük a legmodernebbekkel, Kleével, .és Kan- dinskyvel. 1921 után hosszasan időzött Párizsiján; erre az időre esik szobrászművészetének kialakulása és kapcsolata Miróval. 1948 után az Egyesült Államokban és Venezuelában élt; ott jelentek meg első verses kötetei. 1954-ben elnyerte á velencei Blennálé szobrászati 'nagydíját.

Az elmúlt évtizedben Franciaországba költözött, ahol

1962-ben gyűjteményes kiállításon mutatta be műveithárom könyv

Fehér Lajos, Fock Jenő és Szirmai István gyűjteményes kötetei.

eh társak

SEOCialÜZr i

következik, amelynek — sajnos:

—egyelőre még nincs befejezi ... zése. A francia külügymiszté-1 Mindhárom kötet ^ rium irattárának úgynevezeti; must építő tfuszágunkinak egy- „torökanyagában” Köpeczi Bé-1 ugyanazon időszakát öleli fel: la, a korszak kutatója talált I az 1 Qüfi-os éHenforradalmi

komsoffidációtel .a, szocializmus alapjai lerakásának befejezéséig. kündbarem munka e történelmi időszak más-más oldalát tárja az oüvasó. elé. s így, a .3 kötet együtt tulajdonképpen érmek az 'időszaknak gazdasági, és. ideológiai keresztmetszetét adja

*

Fehér Lajosnak „A szocia- I lista nsezőgaadas ágért”1 című ! könyve fejlődésünk' kétségte- i lenül ' legjelentősebb politikai j és gazdasági eredményeinek:

I a mezőgazdaság szocialista ál- ; szervezésének útját vetíti az I olvasó elé.

*

i Fock Jenőnek „A magyar i népgazdaság a szocialista fej- i lődés útján” című könyve meg világítja népgazdaságunk 1936 utáni eredményeit nehézségeit, valamint a további feladatokat. A szerző rámutat az ellen forradalom előtti páré i és gazdasági vezetés hibáira, j a ba jok és nehézségek forrásaira.

*

Szirmai István. „A kommunista eszmék győzelméért” eí- , mű kötete ideológiai és kuitu- i ralis kérdésekkel foglalkozik. ; Értékeli az értelmiség szerepét az ellenforradalmi idők- ' ben. leleplezi az ezzel kapcso- ; .'atos helytelen és ellenséges I elképzeléseket Marxista ma- ; gyarázatot kapunk a fcönyv- J 'töl több. azóta is sokat vita- . tott aktuális ideológiai kérdésekre. mint például a pártosság és a modernizmus az alkotómunkában. a művészetben s elsősorban az irodalomban. E kérdéseket nemcsal: elvi síkon, hanem az alkotók gyakorlati munkájával kapcsolatban is elemzi a szerző. A kötet tartalmazza Szirmai István c:-.-társnak az eszmei of*

feazí várói szóló nágyjelented«..

■#ji ■<£üaä&Bt&