Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

Számunk tartalmából: Bárdost Németh János versei • Bertalan Lajos, elbeszélése • Portré a Nobel-díjas magyarokról Hírek, tudósítások • Soltra Elemér, F. Nagy Ilona és Fürtös György rajza Shakespeare év... .4 SHAKESPEARE-DRAMAK sok vett szerzője közül 1964.-ben annak van születésének négyszázadik évfordulója, áld írta azokat: William Shakespearenek. A drámák szerző­ségének. kérdése csak a múlt században volt még faizonyta- Jsn s javarészt a Stratford-on-Aronben 1564. április 26-án megkeresztelt William Shakespeare hiányos iskolázottságából táplálkozott. Az irodálamtörténészek azonban még azt is tudják, hogy az ifjút John Bretchgirdle keresztelte, s hogy az anyakönyvije ekként jegyezte be: „Gúlielmus filius Jo­hannes Shakspere”. Életének körülményeiről és eseményei­ről ezenkívül is nagyon sokat összegyűjtöttek a levéltárak és anyakönyvi kivonatok szorgos kutatói: a szerző személye kö­rüli vita tehát nem a homály „virága” volt. A korabeli ki­tűnő angol, drámairodalom művelői közül többnek volt egye­temi végzettsége, (sokuk életéről sokkal kevesebbet tudunk, mint az „avond hattyúéról?’) de Shaloespeareről nem tudni bi­zonyosan, hegy elvégezte-e az ún, grammar sehool-t, ami a mai középiskolának felel meg. A korabeli irodalmi élet alig volt több víg kocsmai poharazgatásoknál, s sikerre is csak inkább színészek számíthattak, így itt is hiába keresgélünk biztos adatokért. Ám a nagy tragédiák és vígjátékok meg­születésének idején több olyan főrangú úr él, akinek ólra lenne nevével titokban maradni, s műveltsége is megvan ahhoz, hogy a kor összegező je lehessen. Mert: erről, van szó: a művek összessége oly nagyfokú tájékozottságot, műveltsé­get, éleb- és jellem-ismeretet, valamint a főrangú házak bel­ső életének oly aprólékos ismeretét; követeli egyszerre, mely nem tételezhető fel egy középiskolai végzettséggel rendel­kező színészről. Így először Lord Bacon-t, majd. Lord Der­by-ti, végül aztán Edioard Vere-t, a tizenhetedik oxfordi earl-t tekintették a valódi szerzőnek. Az igazi író sohasem saját leendő „irodalmi múzeumán”, hanem művein dolgozik. Így aztán Shakespeare sem gondosan megőrzött lúdtoUait hagyta ránk a megfelelő és kótségiet kizáró kísérő szövegek­kel, hanem műveit. Nyilván ezek a fontosabbak, Mi derül ki e művekből? Az egész XVI. századi Anglia. Igazabhnál igazabb hősök, valódi emberi nagysággal és valódi emberi kicsiséggel, igazi és nagy szenvedélyek, a korral, társadal­mukkal és társadalmuk problémáival birkózó emberek. A KOR KÉTSÉGKÍVÜL arra várt, hogy valaki drámai ■ lag összegezze. A régi értékek még éltek, de nem nagyon I hitt már bennük senki, az új értékek már jelen voltak, de kevesen gyakorolták. Ismeretessé vált már, hogy káros és pusztító az a vak szenvedély, amely a százéves háború befe­jezése óta oly gáttalanul ömlött végig Anglián és hogy sok­kal. értékesebb az az intellektuális felelősség, mely a tettek előtt józanul mérlegel és az igazság alapján cselekszik. ! Shakespeare talán minden nagy művében erről a kérdésről 1 ír: a vak szenvedély és a felelősségteljesség párharcáról, s a kettő konfliktusát több szempontból is fölvillantja. Azon­ban minden ilyen villanófény a legmélyebb rétegekig föl­tárja a társadalom és az ember életét, az előre haladó és az egyhelyben maradni kívánó eszmék, élvek és emberi ma­gatartások sokrétű elágazásait. E két egymásnak feszülő erő egyaránt áthatotta a királyi trón környékét, ahol a hata­lomért folyt a harc és az egyes emberek szívét is. ahol sze­retet és gyűlölet, bizalom és féltékenység, tisztesség és hata­lomvágy vívta harcát Shakespeare mindig a felelősségteljes ember oldalán áll, őt dicsőíti és őt; állítja nézői elé példa­képnek. Pedig szenvedélyes közönsége gyakran verekedett is a nézőtéren. E harc korántsem irodalmi hevületből tört ki (hol van még a Haramiák és az Hemani bemutatója?!) hanem személyes indulatokból. A nézőtéren (ahol ettek, it­tak. sőt állítólag kártyáztak és kockáztak is) épp úgy élet folyt, mint a színpadon.’’Az angolok „nemzeti tulajdonsága” közé ekkor még nem tartozott a híres hidegvér, a király- drámák vértől tapadós levegőjében nehéz is lenne elképzel­ni hűvös, szoborszerben merev arcokat. De ezt a hűvösen előkelő magatartást az első fóllo-kiadás címlapján látható Shakespeare-avcró1 sem lehet feltételezni. A magas, boltoza­tos koponyában elfér a tőle kétségbevont tudás, az erős orr határozottságot, a hullámos, de vókonyívű fel-őajak nagy­fokú erélyt áraszt magából. A tekintet pedig, még akkor is rv: ez csak utólagos „belelátás”. annak az embernek nagyon mély, mindenen átható tekintete, aki nemcsak nemzetének, hanem minden népnek örök kincse, s aki kétségkívül szer­űje William■ Shakespeare drámáinak Bécsy Tamás Tennessee Williams balsikerű darabja Tennessee Williams: ..A te- jűsvonat nem áll meg többé”- című darabját tavaly mutat- 1 ék be a Broadway egyik szín- ►>•' kában éspedig igen kevés «ikerrel Rövidesen le is ker- a műsorról. Williams elhatározta, nogy átírja a darabot és másodszor is próbálkozik vele Az új változatot január 2-án mutat-. ta be egy manhattani színház. ■ de a kritikusok egyetemes vé-I leménye szerint: ..Most még\ rosszabb, mint volt." 4 Ujj doku n entumok a Rákóczi-szabctciságlicircról Amikor Rákóczi és a kuruc seregek kezéből földre hullt a zászló, amelyre 17Ü3-ban hí­mezték a „Pro patria et liber­tate” (a hazáért és a szabadság­ért) szavakat ; amikor széthull­tak a kuruc nadak, s a haza­fiak bújdosni mentek, szám­űzetésbe kényszerültek, ma­gukkal vitték tárgyi emlékei­ket, irataikat, okmányaikat is, a fejedelem egész levéltárát és a szabadságharcra vonatkozó dokumentumok egész tömegét E történeti kincsek egy részé­nek örökre nyoma veszett: Pá­rizs, Lyon, Troyes, London, Konstantinápoly, Rodostó vol­tait a menekülő vezérek, fórra dalmárok állomásai, s ezeken kívül még sok más európai vá­ros, érthető hát, hogy a ma­gukkal vitt okmányok közül sok elkallódott. Hiszen a búj- dosők közül nagyon sokan száműzetésben haltak meg, többen családot alapítottak odaldnn, féltve őrzött tár­gyaik, ereklyéik az utódok birtokába kerültek: s múlt az idő, fakult a hősök emlé­j ke... í Pedig a Ráfcóczi-szabadság-? harcra i vonatkozó minden ok­mány, irat, emlék felbecsülhe­tetlen A legérdekesebb okmányok f közé tartozik Des Alleurs már-| kinak, a XIV. Laj.os francia | király’ által Magyarországra j küldött altábornagyának ést diplomáciai megbízottnak többi jelentése. Des Alleurs 1705 és 1710 között havonta terjedel­mes levélben tudósította a var-1 saillesi udvart a magyarországi | Keményekről, a kuruc szabad-< ság-ltüzdelem állásáról. Ilyen! módon tehát a külföldi szem­tanú hiteles vallomásaiból is­merhetjük még Rákóczi politi­káját, diplomáciai. törekvéseit.' Ugyancsak új felfedezés Bonnac márki történeti értékű kincs számunkra. Egy részük — na­gyon csekély hányaduk — az elmúlt évszázadok alatt kül­földön előkerült, több emlé­ket, levelet sikerült megvásá­rolni, visszakapni. Legutóbb az ötvenes évek végén buk­kantak elő ismeretlen, nagy­értékű R/d;óczi-dokumentu­mok Franciaországban, ame­lyeket a Troyes-i levéltárnak egyik, a magyar történelmet jól ismerő szakértője fede­zett fel. Ekkor határozta el a Magyar Tudományos Aka­démia, hogy átfogóbb mun­kát indít külföldön — első­sorban. Franciaországban — található, Rákóczira vonat­kozó iratanyag felkutatására. A kutatásnak máris vannak eredményéi, ajtíeiyek — rövid ideje folyó gyűjtésről lévén szó — nem is mondhatók je­lentéktelennek. A legtöbb új. eddig Ismeretlen dokumentum a francia külügyminisztérium levéltárából, a Párizsi Nem­zeti Könyvtárból (a Biblio- théque Nationaleból) és a Tróyes-i városi könyvtárból került elő. levelezésének egy része. Bon­nac, aki egyidőben XIV. Lajos francia király svédországi kö­vete Volt, fontos szerepet ját­szott a kuruc szabadságküzde­lem megindulásában. A ma­gyar szabadságmozgalom iránt rokonszenvet tápláló diploma­ta támogatta Versaillesben Rá­kóczi és Bercsényi terveit, és — különösen a küzdelem kez­deti szakaszában — segély- összegeket is folyósíttatott szá­mukra. Bonnac most felfede­zett leveleinek a korabeli euró­pai politika jobb megértésében is szerepük lehet, s feltehető­leg más országok tudósai is felhasználják majd. Világosan megállapítható a 217 levélből, hogy Bonnac — jelentékeny erők hangadójaként — helye­selte a Rákóczi-szabadságharc támogatását, mert tisztában volt vele, hogy ezzel francia érdekeket is véd. (Franciaor­szágnak ugyanis ekkor elsőren­dű érdeke volt a mohón ter­jeszkedő Habsburg-monarchia hatalmának korlátozása, saját biztonságának megvédése vé­gett.) Ezek az új dokumentu­mok a Rákóczi-szabadságharc­nak mindeddig kellően nem értékelt külpolitikai összefüg­géseit világítók meg, és sok te­kintetben kiegészíthetik a tör­ténettudomány ismereteit is a kuruc-francia kapcsolatok ala­kulásáról; Végül egy kalandos történet egy levelét, amelyet Saimt- Priest konstantinápolyi francia követ írt az altkori párizsi kül­ügyminiszternek, Francois Ver- gerines-nek. Saínt-Priest a le­vélben előadja, hogy a kons­tantinápolyi francia követség épületében, általános iratren­dezés közben, amelyre állomás­helyének elfoglalása alkalmá­ból került sor, találtak egy irattal teli ládát Hamarosan meg sem tucüák állapítani, hogy az iratokat milyen nyel­ven írták: nem volt a követsé­gen senki, aki ismerte volna a magyar nyelvet. Néhány hét múlva azonban, szakértők se­gítségével, Saint-Priest követ hevenyészve lefordíttatott több okmányt, s azonnal megértette, miről van szó. Vergermes kül­ügyminiszterhez írt levelének égy része így szól: . Nagy­méltóságú Herceg Ür, bizonyá­ra tudni fogja, mit kezdjen ezekkel az iratokkal. Magam nem' őrzöm őket tovább. Mint fentebb . írtam,, kétségtelen, hogy ezek a levelek néliai Ra- gotsky magyar fejedelem ha­gyatékából szármáznak. Miután arról tájékoztattak, ■ hogy ne­vezett Hercegnek, azaz Ragots- kínak, van egy fia, aki Francia- országban él, feltételezem, hogy érdekelhetik őt ezek az iratok. Természetesen, miután Hercegséged áttekintette a lé­nyegüket. Ügy gondoltam te­hát, hogy ezeket az iratokat ék- küldőm önnek, Marseilles-en át, a király könyvtára címére. Kérem, rendelkezzék velük, Herceg Ür, belátása szerint.. s Megérkeztek-e Párizsba Rákóczi iratai? Erre biztos adat van. 1772. május 24-én keltezték Vergen- nos levelét, amelyet Konstanti- nápolyba írt (s amely ugyan­csak most, a kutatások, során .került elő); ebben közli, hogy az iratokkal teli ládát egy Rau­lja nevű férfi. Saint-Priest dip­lomáciai futárja, rendben és hiánytalanul átadta. A kutatás egyelőre eddig ju­tott. A levelekkel teli láda még nem került elő. s egyetlen egy sem a levelek közül. Feltételez­hető, hogy az anyag -megvan, sőt valószínűleg egy helyen ta­lálható, valamelyik párizsi vagy vidéki francia levéltár­ban. (Átfogó kutatást még nem tartottak, de azt már meg lehet állapítani, hogy sem a Biblio- théque Nátionale-bán,. sem a külügyminisztérium levéltárá­ban nincs.) Rákóczi ismeretién iratai a módszeres kutatás nyomán va­lószínűleg megkerülnek majd. De az eddig febükként új do­kumentumok is felbecsülhetett lan történeti értéket képvisel­nek Tamás István Jean flrp kapta a Francia Nemzeti Dijat A művészetek' Nemzeti Dí­ját Franciországban olyan sok­oldalú művészeknek adják, akik a festészet, a szobrászat és a költészet terén egyaránt kimagaslót alkotnak. Ezúttal Jean Arpot tüntették ki vele. Jean Arp 1887-ben született Strasbourgban: korán kap­csolatba lépett a német festő­művészekkel, köztük a legmo­dernebbekkel, Kleével, .és Kan- dinskyvel. 1921 után hossza­san időzött Párizsiján; erre az időre esik szobrászművésze­tének kialakulása és kapcsola­ta Miróval. 1948 után az Egye­sült Államokban és Venezue­lában élt; ott jelentek meg első verses kötetei. 1954-ben elnyerte á velencei Blennálé szobrászati 'nagydíját. Az elmúlt évtizedben Fran­ciaországba költözött, ahol 1962-ben gyűjteményes kiál­lításon mutatta be műveit­három könyv Fehér Lajos, Fock Jenő és Szirmai István gyűjteményes kötetei. eh társak SEOCialÜZr i következik, amelynek — sajnos: —egyelőre még nincs befejezi ... zése. A francia külügymiszté-1 Mindhárom kötet ^ rium irattárának úgynevezeti; must építő tfuszágunkinak egy- „torökanyagában” Köpeczi Bé-1 ugyanazon időszakát öleli fel: la, a korszak kutatója talált I az 1 Qüfi-os éHenforradalmi komsoffidációtel .a, szocializ­mus alapjai lerakásának befe­jezéséig. kündbarem munka e történelmi időszak más-más oldalát tárja az oüvasó. elé. s így, a .3 kötet együtt tulajdon­képpen érmek az 'időszaknak gazdasági, és. ideológiai ke­resztmetszetét adja * Fehér Lajosnak „A szocia- I lista nsezőgaadas ágért”1 című ! könyve fejlődésünk' kétségte- i lenül ' legjelentősebb politikai j és gazdasági eredményeinek: I a mezőgazdaság szocialista ál- ; szervezésének útját vetíti az I olvasó elé. * i Fock Jenőnek „A magyar i népgazdaság a szocialista fej- i lődés útján” című könyve meg világítja népgazdaságunk 1936 utáni eredményeit nehézsé­geit, valamint a további fel­adatokat. A szerző rámutat az ellen forradalom előtti páré i és gazdasági vezetés hibáira, j a ba jok és nehézségek forrá­saira. * Szirmai István. „A kommu­nista eszmék győzelméért” eí- , mű kötete ideológiai és kuitu- i ralis kérdésekkel foglalkozik. ; Értékeli az értelmiség szere­pét az ellenforradalmi idők- ' ben. leleplezi az ezzel kapcso- ; .'atos helytelen és ellenséges I elképzeléseket Marxista ma- ; gyarázatot kapunk a fcönyv- J 'töl több. azóta is sokat vita- . tott aktuális ideológiai kérdé­sekre. mint például a pártos­ság és a modernizmus az alko­tómunkában. a művészetben s elsősorban az irodalomban. E kérdéseket nemcsal: elvi síkon, hanem az alkotók gya­korlati munkájával kapcsolat­ban is elemzi a szerző. A kö­tet tartalmazza Szirmai Ist­ván c:-.-társnak az eszmei of* feazí várói szóló nágyjelented«.. ■#ji ■<£üaä&Bt&

Next

/
Thumbnails
Contents