Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

Ä «APIA mm. jantüAk ml Mai sporimösor Kézilabda: Dunántúli Napló Kupa-mérkőzések: PVSK-torna- csarnok: Építőipari—Hird, férfi V o. 8.00, Gépipari—Szentlő- rinci KSK, férfi in. o. 8.35, PEAC—Meteor II., női n. o. 9.10, Bányász II.—Porcelángyár, iférfi I. o. 9.35, Bóly—Meteor, női I. o. 10.20, Ércbánya SC— Dózsa, férfi I. o. 10.55, Dózsa— Építők, női I. o. 11.40, Bóly— Közgazdasági Kereskedelmi, férfi >1. o. 12.15, Dózsa n.—Szentlő- ilnci KSK, női III. o. 12.50, vasas TI. Bányász—Ércbánya II., férfi II. o. 13.15, Széchenyi n.— Villány, férfi V. o. 13.50, Nagy- harsány—Bányász ÜL, női ni. o. 14.25, 506. ITSK n.—Nagy­harsány, férfi V. o. 14.50, Szi­getvár—Építők n., női n. o. 15.25, Szigetvár—Mecseknádasd, férfi TI. o. 15.50, Kesztyűgyár- Kinizsi, női n. o. 16.25, 506. ITSK—Siklós, férfi IV. o. 16.50, Szentlőrinci Technikum—Építők m., női m. o. 17.25, Szentlő­rinci Technikum—Dózsa m., fér­fi rv. o. 17.50, Vasas n. Bá­nyász—Leőwey Klára Gimn. n., tiőí Hl. o. 18.25, Pécsvárad— Nagy Lajos n., férfi IV. o. 18.50, Bányász m.— Bányaipari, férfi m. o. 19.25, A Mecseki Bányász teremkupa-mérkőzések IV. fordulója Komló 8.30—18.00. A siklósi teremkupa-mérkőzések II. fordulója, Siklós 8.00—14.00. Röplabda: Téli Kupa-mérkő­zések, egyetemi tornacsarnok: Keszü—Leőwey, női 8.30, Dó­zsa—Leőwey, női 9.15, Sziget­vár—Helesfa, férfi n. o. 10.00, Szigetvár—Bányaipari, férfi n. o. 10.45 Gépipari—Keszü, férfi n. o. 11.30. Sí: A városi bajnokságok má­sodik napja: Műlesiklás, Misina- ető 11.00. Öriásműlesiklás, Mi- sinatető 14.30. ökölvívás: Megyei felnőtt egyé­lű bajnokságok döntői: Bányász- ' sportház, Pécsújhegy 10.00. Sakk: NB n. mérkőzés: Érc­bánya SC—Tatabányai Bányász, Crjmecsekaija, Ságvári kultúrott­hon 9.00. Olimpiai és válogatott kerettagok A vidék legjobbjai között a mohácsi evezősök A hatalmas hófehér lepel alatt, mozdulatlannak látszik a folyam. A jég hátán egyik part­tól a másikig sietve folytatják istenkísértő útjukat a szigetiek. Az évtizedek óta megszokott téli mohácsi folyóparti képbe ezidén új szín vegyült; az új emeletes csónakház bejárati százas égője esténkint messze világít a sziget felé. Megdöntve azt a már ide­jétmúlt tételt, hogy az evezős sportra elég csak nyáron készül­ni, a ház zuzmarás ablakai mö­gött, itt is lüktető élet folyik. Az évi mérleg Először az irodába nyitottunk be. Itt dr. Szkladányi László — a mohácsi evezőssport lelke — több sportoló között, az ezévi versenynaptárt készítgette. Elöljá­róban — magunk részéről — a szakosztály elmúlt évi eredményei után érdeklődtünk. Válasz helyett az országos evezőssport 1963. évi eredményeit analizáló BTST hír­adót tolták elénk. A hivatalos lapot forgatva azután valóban sok minden kiderült. így pél­dául, hogy országos szinten meny­nyire becsülik és számoritartják az MTE evezős szakosztályát. A legjobb magyar evezős csapatok munkáját boncolgatva általános­ságban leszegezi a központi eve­zős* orgánum: „Mohács a vidéki Tömegszervezeti módszerekkel Igei} alapos előkészítés, száz­ezrek véleményének meghallga­tása után alakult meg a ma­gyar sportéletet átfogó új társa­dalmi szerv, a Magyar Testneve­lési és Sportszövetség. A meg­alakulás óta eltelt hetekben máris megindult a munka az új TS-ek- ben. Elkészültek a feladattervek itt Baranyában is, amelyek biz­tosítják, hogy a megye ezévi testnevelési és sportmunkájában hamarosan kialakul majd a tö­megszervezeti munkastílus.- Ennek szinte első lépése esz, hogy a vezetésbe a sportoló tö­megek által megválasztott társa­dalmi aktívákat a lehető legjob­ban bevonjuk, — mondotta dr. Csernus Kálmán, a megyei TS elnöke. — Feltétlenül el kell ér- nünk, hogy a megyei, városi és ;á'rusi sportszervek elnökségi és tanácstagjai ismerve területük porthelyzetét, konkrét megbíza­tással végezzék társadalmi mun- k*Auftat! társadalmi munkafeladatokat január 31-ig a megválasztottak valamennyien megkapják majd. dár az eddigi beszélgetések so- ’ án kialakultak nagyjából a re- <:ortok. Például Pintér József, a Komlói Bányász volt elnöke, a bányászsport kitűnő ismerője a Sportegyesületi Bizottságban kap majd helyet és itt a megye bortéletében jelentős szerepet játszó báns'ászsport szószólója lesz. Jillelc Emil főiskolai ad­junktus az érdeklődési körének igen megfelelő Szakkáder Bizott­ság vezetője lesz. Orosz Ottó, aki hosszú évek óta a diáksport irá­nyításában, az iskolai testnevelési munka ellenőrzésében vesz részt, a megyei Iskolai Sportbizottság­ban kap feladatot, ahol többek között a testnevelő Bérezi Pál, ? sportorvos dr. Szalai István és iné .• sokan mások dolgoznak msjd tömegszervezeti munkastílus alapfeltétele, hogy a vá­lasztott szervek meghatározott időközökben értekezzenek és be­széljék meg a tennivalókat. — A megyei TS háromh eten­ként, a városi és járási TS-ek pedig havonta tartanak ezentúl Elnökségi üléseket, negyedéven­ként tanácsüléseket. Annak ér­iekében, hogy a sportegyesüle- ■ékben is uralkodóvá váljék az gazt demokratikus és mozgalmi ■zellem, havonta legalább egy- ,zer kell majd elnökségi ülése­set és évenként legalább két­szer. közgyűlést tartani, — ol­vasta az elkészített feladattervből < megyei TS elnöke. A megyei és járási apparátus dlggetlenített tagjai a legszoro­sabb kapcsolatokat tartják majd < társadalmi munkásokkal, ré­gükre minden segítséget meg- tdnak. A megyénél például he- 'enkérit tartanak apparátus érte­kezleteket a soronkövetkező mun­kák megbeszélésére. Legutóbb Például a költségvetésekkel kap­csolatos különféle problémák és adatszolgáltatási feladatok szere­peltek ezen a munkaértekezle­ten . Már a közeljövő egyik igen fontos feladatának jelölték meg a városi és járási TS-ek, valamint a sportegyesületek közti kapcso­latok kiépítését, Illetve megszi­lárdítását. — A TS-ek elnökei, elnökségi, bizottsági tagjai, a tanácstagok — természetesen elvállalt kijelölés alapján — szinte mindennapos segítő és ellenőrző kapcsolatot építenek majd ki a sportegyesü­letekkel. De amellett, hogy be­számoltatják őket munkájukról, nem szabad megfeledkezniök ar­ról sem, hogy a TS-ek határoza­tairól körlevelekben, híradókban, vagy a negyedéves tájékoztató értekezleteken tájékoztassák a sportköri vezetőket! Ez évben már a sportegyesületi munkát is alapjában kell megvál­toztatni. Ahogy az elkészült fel­adatterv soraiból olvassuk, hama­rosan megbeszélik majd a sport­egyesületi vezetőkkel annak a le­hetőségeit, miként lehetne mi­előbb a társadalmi aktívák szá­mát és azok munkáját növelni. Természetesen ezt a fontos fel­adatot úgy kell majd végrehaj­tani, hogy még a legkisebb tár­sadalmi munkát végző egyén is érezze a megbecsülést a sport­köri vezetők, de a tagság részé­ről is. — A fontos szervezést, feladatok közé tartozik az is, hogy sikerül­jön újabb tömegeket bekapcsolni a testnevelési és sportmunkába. Ez évben 50 újabb sportegyesület megalakítását kívánjuk biztosítani a megyében. A meglévő falusi sportkörök fejlődésének érdeké­ben pedig áprilisig felülvizsgál­juk a tsz sportkörök helyzetét és a tsz átszervezés után biztosítani kívánjuk, hogy a csatolt közsé­gekben is valamilyen formában akár mint sportcsoport, akár mint önálló sportkör, sportélet legyen. evezős-sport fellegvára... a mo­hácsiak hazai vizen igen jól megállták helyüket. Amelyik számban elindultak, ott biztos győzelmet vagy helyezést értek el. Sok olyan számban nem tudtak elindulni, amelyikben csa­patuk volt, de hajójuk nem.” Készletezve az évi összes ered­ményeket a lapból kitűnik, hogy vidéki viszonylatban 6i ponttal — Győr és Vác után — meg­előzve olyan patinás egyesülete­ket, mint Baja, Szeged stb., az előkelő 3. helyen végeztek. A fővárosiakat is tekintve, az or­szág 25 evezős szakosztálya közül a 12-ek. Csak az ifjúságiakat tekintve, kiemelkedőbb ez az arány is. Az ifik országosan 10., vidéki viszonylatban a 2. helyen kötöt­tek ki. Jellemzésül talán csak annyit: az országos bajnoksá­gon Budapesten két számban in­dultak és mindkettőben bajnok­két haladtak át a célon olyan nagynevű egyesületek verseny­zői előtt, mint az FTC, Vörös Meteor, Honvéd, Csepel stb. Ezután az ez évi versenynap- tárra fordítottuk figyelmünket. Böngészve a terveket, kitűnt, hogy a mohácsi evezős fiatalok­nak ugyancsak módjuk lesz hír­nevüket öregbíteni. Hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük: részt vesznek az összes országos és vidéki bajnokságokon és au­gusztus 20-án Mohácson bonyolít­ják le a déli városok versenyét. Itt közbeszóltak a sportolók is: —■ Kérjük megírni, hogy mind­annyiunknak igen Jól esett az or­szágos evezősszövetségnek az MTE 75 éves jűbileumi díszközgyűlé­sén tett azon bejelentése, hogy két társunkat — Leovits Istvánt és Sztepanov Szlobodánt — a magyar olimpiai evezős keretbe meghívták. Megállás nélkül előre Ahogy a Megyei TS hathatós támogatásával megépült ragyogó csónakház helyiségeit járjuk, mindjobban elámulunk. A pom­pás tanácsteremben serlegek, zászlók középpontjában ott lát­juk a Győri Fotó Club Miskolc város nagydíját nyert egész ki­váló felvételét a mohácsi nyol­casról (amelyről először vélet­lenül a miskolci foto-kiállítás prospektusából szereztek tudo­mást a mohácsiak). A villanyboi- leres férfi-női tussolók után az óriási fényes parkettás klubszoba fogad. Még ilyen időben is ki­tűnő kilátást sejtet a mellette el­terülő nagyméretű erkély. De minket most már az alatta levő csónakgarázs vonz. A karcsú szkiffek, kettősök, négyesek és a valószínűtlenül hosszú nyolcas között súlyozó híres négyes. Most érkeztek meg a Nostra tárházig és visszatartó 2 kilométeres napi futó edzésükről. A jéghideg he­lyiségben 40 kilósokat emelget­nek. Nincs megállás, ök majd­nem mindennap, a többiek — kb. 40-en — hetente kétszer ed­zenek. Hja a hírnév kötelez. A mohácsi evezősöknek pedig már hírnevük van. Dr. Pazar Ferenc sport Chamonix-től Innsbrucki? Hazaérkeztek a Pécsi Dózsa és a Komiéi Bányász labdarúgói Tatáról A Pécsi Dózsa és a Komlói Bányász labdarúgói hét vidéki NB I-es csapat játékosaival együtt három hetet töltöttek a tatai ed­zőtáborban. Szombaton délelőtt még egy edzést tartottak a pé­csi és a komlói labdarúgók, az­tán útrakeltek hazafele. A tatai három hétről elismerően nyilat­kozott a két csapat edzője. Szűcs Gyula, Komlói Bá­nyász: — Azok közé a szerencsés ed­zők közé tartozom, akik már Tatára jövet előtt is reálisan terveztek. Ha nem is ugyan­ilyen körülmények között, de ha­sonlóan tudjuk lolytaíni a mun­kát otthon is. A most épült kor­szerű tornaterem felszereléseivel együtt rendelkezésünkre áll majd. Mivel a további felkészülési le­hetőségek is megvoltak, úgy ké­szítem a tervem is. A tatai első két héten mi valamivel köny- nyebb munkát végeztünk, mint a többiek. A harmadik héten í i kapták a fiúk a legerősebb tér bélést. Ezt a következő hétéi Komlón fokozzuk, körülbelül eg; hétig. Ezután következik az ala pozás második szakasza. Az erő állapot megtartásával szélesedi! a munka. Beiktatjuk a technika és taktikai elemek gyakorlásál Ez körülbelül négy hétig tan Ez alatt az idő alatt természe tesen tovább fokozzuk a gyor saságot és az állóképességet is Azt minden esetre mondhatom hogy elképzelésem megvalósításá ban Tata sokat segített. Orczlfalvi István, Pécsi Dózsa — Tudván, hogy Pécsett Tatá­hoz képest milyen körülmények várnak, igyekeztünk minden percet kihasználni. A tatai kö­rülmények nagy segítségemre voltak abban, hogy azok a fiata­lok is megszokják a terhelést, akiknek ebben eddig nem volt részük, de a tapasztaltabbak is minden eddiginél alaposabb fel­készülést kapták, hiszen rendel­kezésünkre állt minden, ami ezt szolgálta. A franciaországi falu után egy svájci kis város következett: St. Moritz. A svájciak nagy hírverést rendeztek a siker érdekében, de a harsogó reklám, a fényes szál­loda- és üzletsorok között elsik­kadt a sport. Az üzlet, az idegen- forgalom volt a lényeg! A rossz idő miatt az olimpiai műsort nem lehetett teljes egészé­ben lebonyolítani. Amikor a 10 000 m-es gyorskorcsolyázó-ba j nokság eldöntésére került sor és rajthoz állt az első pár, korcsolyáikat el­lepte a víz. Ilyen körülmények között nem lehetett versenyezni. Abba is hagyták a versenyt. ☆ Két olimpiát rendeztek 1932-ben az amerikaiak. Los Angelesben a nyárit, Lake Piacidban a télit. Nem rendezték egyiket sem rosz- szul, de a szellemmel mégis baj volt. Túlságosan sok volt a szen­záció. Veszélyes síterepeket jelöl­tek ki, villámgyors bobpályákat építettek, a gyorskorcsolyázásban pedig együtt, „rudliban” indítot­ták a mezőnyöket, mert a párok­ban futás az amerikai nézőknek unalmas lett volna... Az ilyen versenyen tehát nagy fontossága volt annak is, kinek milyen ke­mény a könyöke. „Ebből nem ké­rek”! — jelentette ki a világ ak­kori legjobb gyorskorcsolyázója, a finn Thuberg és otthon maradt, Neki lett igaza. A rudliban, a kö­nyöklésben csak az amerikaiak­nak termett babér. A külföldiek tiltakoztak, óvtak... Az egyik kollektív óvásnak volt is némi si­kere: az 1500 m-es versenyt meg­ismételték. Az igazi szenzációval azonban két európai lány rukkolt ki: Sonja Hennie és az osztrák Fritzi Burgert, akik a térden felüli szoknyácskában jelentek meg a jégen. Az Amerikai Háziasszonyok Nemzetközi Szövetsége nyílt le­vőiben szólította fel európai lányokat, hogy vegyenek fel hosz- szabb szoknyát, különben az ..er­kölcsös” Amerikában nem lehet­nek olimpiai bajnokok. Ezzel azonban csak azt érték el, hogy amíg a síversenyekre szinte senki sem volt kíváncsi, addi« a mű- korcsolyázók edzése idején is zsú­folt volt a stadion Megtöltötték az amerikai férfiak . . . •k 1936. február 6-án a játékok színhelyétől száz méterre megállt egy különvonat. A garmisch-par ■ tenkircheni téli stadion bejárata felett már ott lengett az ötkarikás zászló. A béke bajnokai — a vi­lág sportoló ifjúsága — a játékok megnyitására vártak, miközben álig felfegyverkezett gárdisták szuronyerdeje között az olimpiai zászló felé haladt a háború „baj' noka”, a — Führer. Olimpia és béke — nyugodtan mondhatjuk — azonos fogalmak. A IV. téli olimpia rendezői azon­ban megcsúfolták álnokságukkal az olimpiai eszmét. „Hívom a vi­lág Ifjúságát...” — ezt zengte a német fasiszták olimpiai harang­ja. De hogy hová, azt csak három évvel később tudta meg a világ. Hitler ágyúi dörögtek Garmisch- Partenkirchenben a téli olimpia megnyitásakor, de pár év múlva ugyancsak az ő ágyúi adták tud- tul a világnak a véres, gyilkos háború kezdetét. Az ősi természet — mintha csak megérezte volría az olimpiai béke palástjába bur­kolt álnokoskodást — a megnyi­tás napján vad hófúvással adta tudtul haragját. & Enrico Celio svájci elnök 1948. január 30-án ezekkel a szavakkal üdvözölte a tizenkét év után újra olimpiai játékokra összesereglett sportolókat: „Boldog vagyok, hogy megnyithatom az V. téli olimpiát* amely egy új, békés világ jel­képe”. A háború utáni első olimpián a svéd sífutók „utcahosszal” nyer­tek meg minden számot. A síug­rást egy válogatott balösszekötő, Hugsted nyert*. A kíméletlen te- repű lesikló-pályákon a hallatla­nul merész francia Oreiller két bajnokságot nyert. A nőknél az amerikai Frazer okozott megleoe- tést győzelmével és copfjával. Ez utóbbi miatt sokáig vitatkoztak azon, hogy vajon 16 vagv 18 éves-e a műlesikló-bajnoknő? Vé­gül kiderült, hogy 29 éves, férjes asszony.. . S végül ez volt az az olimpia, amikor a csehszlovák jégkorong-válogatott, majdnem olimpiai bajnok lett. Csak rósz- szabb gólaránya miatt szorult a kanadaiak' mögé a második hely­re. (Folytatjuk.) A sok edzés gyümölcse Látogatás a Bányász és a PVSK edzésén edzések arról tanúskodnak, mind­két NB II-ben 6zerepl<5 együttes komolyan veszi az alapozást. A Bányász pécsújhegyi Sport­házának tornateremmé átalakított legnagyobb helyiségében találtunk rá a Pécsi Bányász labdarúgóira. Molnár László edző elemében volt. A színpadról vezényelte á gyakorlatokat. Bemelegítő futás után kiadós gimnasztika követ­kezett, csurgóit a verejték a já­tékosokról, amikor előkerültek a súlyzók, a medicin-labdák, a gu­— A birkózókra rá is fér a tá­mogatás. ~ A mi emberünk tág teret követelt a birkózásnak, mert tet­tekkel akarta bizonyítani, hogy „a magyar faj tulajdonságainak széleskörű elterjedését segíti elő a birkózás!” Szerencsére nem en­gedték bizonyítani. — Innen is kizavarták? — Igen, miután ezzel a javas­lattal élt: „Rengeteg szűz terület van még műveletlenül hagyva. Mi mindent lehetne ott még csinálni, ha élnénk a lehetőségekkel! — Nana, a kishamis! Ez is a zavarosban szeretne sporthor­gászni! — Még a sportorvosi intézet várószobájába is belopakodott, azt állítva kellemdús hangján, hogy a, faj és az agy általában nem lebecsülendő része az emberi test­nek. — Meghiszem azt. Különösen, aki szűkében van ezeknek. ~~ De mondott egy aranyigaz­ságot is, mester. Maga például nem tudja, mi a különbség a kezdő színész és a kezdő spor­toló között. — Nem bizony. — Na látja. Az Egyszeri Sport­ember szerint a kezdő színész előbb eljön vidékre, majd ta­pasztalatot ayűjtve tér vissza a fővárosba. A kezdő sportoló vi­szont előbb a fővárosba utazik, majd pénzt szerezve tér vissza a vidékre. — Haha, haha. Harsányan de­rülök. — Az én emberemen is derültek, amikor az egyik szakbizottsági ülésen követelte „a tervszerű, céltudatos káderképzés széleskörű kibontakozását azért, hogy mi­nél több olyan ember legyen, aki rengeteget beszél és végeredmény­ben nem mond semmit!” — Tüke. Valóban volt Ilyen Egyszeri Sportember? 7" Erről a jegyzőkönyvek ta­núskodnak, kedves mester! — Mondja, Tüke, mikor jön már a várvavárt tavasz? — Majd, ha befejeződik a fo­cisták alapozó időszaka! — Na és meddig tart még az alapozás, Tüke? — Ameddig ez a kemény tél, mesteri — Ne vacakoljon, ezekből a vá­laszokból még a legelszántabb szurkoló sem tud kikecmeregni. — Nem is akarom, mester. Mi­nél keményebb és hosszabb a tél, annál boldogabbak lesznek a mindenre kiéhezett drukkerok. — Boldogabbak? Mikor lesznek boldogok? — Amikor a hideg abbahagyja majd! Azért én mégsem vagyok annyira ellensége a ~ télnek. — Miért, Tüke? — Mert a télnek ts megvannak a maga örömei. — Milyen örömökre gondol? — Nézze kérem: ilyenkor van­nak a szövetségi beszámolók es­tig tartó köhécseléssel, a játék­vezetői közgyűlések reggelig tartó twiszteléssel és a költségvetési viták késig menő veszekedéssel. Meg ilyenkor van a sport át­szervezése is, mely nehezebb volt, mint a mezőgazdaságé, csak éppen nem került annyiba! — Ezek mind szárazÄ dolgok, Tüke. * — Szárazok? Hogy egyem a maga kesernyés zúzáját. Csak hallotta volna, mi mindent mondott az Egyszeri Sportember. — Az meg kicsoda, Tüke? — Kicsoda? Aki mindenütt je­len van, mindenütt felszólal, minden lében kanál, de semmi­hez sem ért. — Ilyen is van? — Akad még. Például az egyik értekezleten az Egyszeri Sportember védelmébe vette a szellemi sportágat. — Miért, mit mondott róla? — Azt, hogy a küzdősportok legjobb kiegészítője a sakk! Meghogy aki fiatal korában meg­tanul sakkozni, abból később alig­DÜNANTÚLI NAPLÓ % Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: * Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó* Braun Károly, ^adóhivatal: Pécs. Hunyadi u. 11 Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA f’é«'« A/r,mkáefiv Mihálv u 10 sz. Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta, ■előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési dH 1 hénenrpi lg.-, pt Indexszám: 25,054. milcötelelk. Egy pillanatra sem volt megállós. Kovács József a csapat másik edzője az edzésnaplót mutatta. — Ez volt az együttes tizen­kilencedik edzésnapja, és a hu- szonkilencedlk edzése. ■— Mit jelent ez? — A legutóbbi két héten dél­előtt is délután is volt edzés. Közben körkörös módszerrel csoportonként külön-ktilön más más szereken dolgoztak a játé­kosok, ötpercenként váltották egymást. Az edzőik alaposain megdolgoz­tatták a másfél óráig tartó fog­lalkozáson a 24 tagú játékoskere­tet. Az új fiúk, Bogyai, Lukács, Tamási, Bárány, Vámos, Bunye- vácz, Kohlmann együtt edzettek a régiekkel. A fiatalságot Far­kas II., Balázs Szabados képvisel­te. Az „öregebbek” Opova, Ben- csies, Jock, Molnár, Tamás az NB I-et is megjárták. Most az NB n. mérkőzéseire készülnek. A Bányász Labdarúgók a hideggel is dacolnak. Délutánonként a sza­badban edzenek. A magas hó­takarótól a héten megtisztították a pálya egyik felét, hogy minél jobb lehetőségek között készül­hessenek. Molnár László edző elégedett. — A játékosok akarásával, am­bíciójával nincsenek bajok, a fiúk tudják, hogy a sok-sok ed­zés gyümölcse lesz a jó forma. Az út mindenki előtt nyitva, mindig a legjobb formában lévő játékosok közül válogatjuk ki a pótyára lépő 11-et. A PVSK tornacsarnokában mí­nusz 3—4 fokos hideg fogadott. — A játékosok már megszok­ták a hid.eget, fel sem veszik, hogy a viz megfagy a teremben, — újságolta az edző. Dr. Czibul- ka Mihály azért alaposan felöl­tözött, csakúgy, mint játékosai. Nagy megterhelésűelk a PVSK edzései, változatos, sokoldalú ed­zésterv alapján dolgoznak. Ami­kor meglátogattuk a csapatot, a tizenkilencedik edzésnapnál tar­tottak és a huszonötödik foglal­kozáson vettek részt. A húsztagú keretben Garami, Bérezési, Áb­rahám, Mihály a csapat új szer­zeményei is ott vannak. Pecze Búza februárban kapcsolódnak be a munkába, amikor leszerelnek. Hámori László és Horváth László a vasutasok két volt ki­tűnő játékosa is ott tevékenyke­dett az edzésen. Hámori I. vissza- szavonult. — Harmincegy éven vagyok, Játszottam, Bakugrás — bemutatja Köves I. és Hámori II., a PVSK játékosai. Harmincegy éves korában Gro- sics még a magyar válogatottnak erőssége volt, miért ne lehetne most Hámori I. a PVSK-nak. A vasutasoknak különben fiától csa­patuk lesz az NB H-ben, az idő­sebb korosztályhoz tartozó Mohá­csi és Faludi mellett csupa fiatal készülődik. Dr Czibulka Mihálv bizakodó. — Az egész évi munkánk alap­ját most rakjuk le. Nem közöm­bös, hogyan alapozzunk most. Ezt megértik a fiúk is. Nem panasz­kodom, öröm velük dolgozni. Hegyi IstvÉB, i a lesz huligán.. De várjon csah rizze meg nyugalmát! Az illet agy meglepetésre azt is álli rtta, hogy az 1848—49-es szabad ígharc leverésének legtragiku ibb következménye volt a sakk követség betiltása! —Ezt mondta az Egyszer portember? — Ezt, szóról szóra. Azutá', tment a természetjárókhoz é ?Iszólalásában követelte: „Sátor an, hátizsákkal, bakancsban, ki indulóhelyeken kell külföldié et fogadni, hogy lássák azt, hog\ magyarok szabadon élnek!' — Nem keli a húst nyereg alat uhitaniok? — Ezt nem mondhatta, mer ',ak a nyereg maradt meg. / ítoslovakat virslinek mór ki -érték a focipályák büféiben. Di \ondott más érdekeset. — Hol beszélt még, Tüke? — A Sportoló Nők Egyenjogú fásáért összehívott Konferen án. Arról folyt a szó, hog% lért csökkent a sportban ß nő* áma. — Mit szólt erre az Egyszer, jortember? — Azt mondta, hogy azért ke- •s a női sportoló, mert a spon férfiasítja a nőket. — Nem szakadt rá a csillár? — Ekkor még nem, de a részt- ■vők felugráltak, amikor hor­nyán azt mondta, hogy a lá­tok 14 éves korukban levetik tornanadrágot és 17—18 éves arukban már nem engedik, hogy t visszahúzzuk rájukI — Gondolom, mennyire el van ért keseredve a maga embere? — El, mert a sportoló nők ki­várták a teremből. Üsse kő a 'két, mondta és átment, a hír­nökhöz, hogy újabb érdeme­it szerezzen.

Next

/
Thumbnails
Contents