Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

29M. SANITÄR *6. 5 Öröm is qúnd a qqermek Verseny'ufó* az é’etérl A PÉCSI Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájának bejárata előtt a kép szinte mindig azonos: mentőautó áll az úttest szélén, beteg gyer­meket hozott... A klinikán naponta közel 100 gyermeket vizsgálnak meg. A jelentősebb, úgyneve­zett nagyműtétek száma éven­te eléri az ezret, a kisebb be­avatkozások száma pedig en­nek a többszöröse. Bármilyen nagyok is a számszerű adatok — mégsem fejezi ki még meg­közelítően sem azt a küzdel­met. amelyet a kliniika 28 or­vosa és az ápo’énők sokasága fo’vtat a gyermekekért. \ gyereknek bélcsavarodá- se volt, a bél egy szakaszát & kellett távo’ítani. Műtét után a beteg jobbam lett, ké­sőbb azonban ismét rosszabbo dott az állapota. Újabb mű­tétre került sor, mert megálla­pították; további' bélszakaszok pusztultak el. A kétszeri mű­tét a hasfailat annyira meg­gyengítette, hogy összevarrni nem lehetett. A hasfalat a se­bészek műanyag-szivaccsal pó­tolták és a gyereket a hasfal íne«erőcödöséLg az erén ke­resztül tángálták. A hasfal •megerősödött. a gyermek meggyógyult A műtét néhány mondatban leírható, de hogy milyen ideg­feszítő munka van mögötte, csak az tudja, aki már látott orvost a műtét után izzadság­tól csepegő homlokkal a be­teg mellett állni • •. S nemcsak a műtőben fo­lyik a küzdelem az életért EGY GYERMEK kis darab sárgarépát lélegzett be — ful- do'-’ott. Rohant a szülő a kür­ze*' orvosihoz. Az orvos élő­erő mentőkért telefonált, az- tc(r ikonnal saját autóiába ül­tette a gyermeket és vitte Nősök bália Versenden Szombaton este nősök báliát tartottak Versenden, a kultúr- ©tthonban. Ezt a bált minden évben megtartják és kizárólag nősök vehetnek részt rajta. A bál este hétkor kezdődött, a zenét a szajki fúvószenekar szolgáltatta. A lányokat és le­gényeket sem rekesztették ki te'je«en a bálból. Héttől kilen­cig ők is ott tartózkodtak mind mondják: három sort, Garay Ferenc ÁRNYÉKÁBAN Valóban biztonság-e a biztosítás? Huszonhétmillió forint a tss-eknek — Országjárás,- üdülés a Biztosító költségén kézimunka-szakkört indított el a kultúrházban. Csak any nyi történt, hogy az egyik tanfolyamista eltévesztette a szakkör napját, és akkor „bátorkodott” be a kultúr- házba. amikor ott éppen a ramslit, a huszonegvet ..gya­korolták” a fiatalok. Nem íróm le, hová küldték és hágván tessékelték ki az asszonyt, de azt megmon­dom hogy ezek a fiatalok kiszistáknak vallják magú­két még ma is. Egyidőben naoköait helyez­tek el a kultúrházban, de hamarosan megszüntették, mert „ismeretlen” tettesek nem is egyszer feltörték és kifosztották a szertárat. Egy­szóval semmi jót nem sike­rült eddig meghonosítani a kul+úrhátoan. Nem az a baj, how a KISZ minden jogot magának vindikál benne, hanem az. ahogyan vindi­kálja. Pedig jóravaló be­csületes ember a titkámk, csak épp-n tehetetlen. Mint ahogy tehetetlen az a né- lténv jóhiszemű, jóindulatú fiatalember is, aki már rég feládtn még a kísérletét is a "éndteremtésnek. És mit szól mindehhez a pártszervezet, pontosabban a üárttttkár. Pemeeker Im­re’ <5 már mélyebbre nyúl az okokért, s ezért meg- hökkentobb tényekkel is •»»Igái, mint Tóth József né. mindaddig, amíg az ‘ország­úton az értük jövő mentőkkel nem találkoztak. Perceket nyertek ezzel is, hamarabb került a gyermek szakorvos kezébe. Nem egy kisgyermek a vér­adóknak köszönheti életét. Előfordul, hogy egy csecsemő vérét teljesen ki kell cserél­ni. Ehhez nem kevesebb, mint 700—800 köbcentd vér szükséges- S a műtét sokszor azonnal szükséges. A klinikán iistába fog’alták azoknak a neveit, akikre véradáskor min­dig számítani lehet. Éjszaka vagy kora hajnalban van rá­juk szükség, szó nélkül ülnek az értük küldött autóba ... — önként, emberségből! Könyvtári könyv sem lenne elegendő annak megörökíté­sére, hogy mennyi öröm és gond kíséri a gyermeket, míg felnő. A sásdi járás egyik kisebb telepü’éséről — csak egy 8 kilométer hosszú ösvény vezet a legközelebbi autóbuszmeg­állóhoz — behoztak egy 10 hónapos beteg csecsemőt. Az anya elmondotta, hogy kora hajnalban kelt fel, meleg ta­karóba hugyóléit® a kisgyer­meket és még a sötétben ne­kivágott a havas, szeles út­nak. S'került elérnie a haj­nali első autóbuszt. A kisgye­reknek tüdőgyulladása volt, azóta már meggyógyult. Meny­nyi aggódás, féltés és szeretet késztette ezt az asszonyt, hogy ilyen útra vállalkozzon gyer­mekéért! Egy ötéves gyermeket csak pillanatokra hagvtak felügye­let nélkül a határban. A tib- látoo’ó csöpnség a kaszások köze'ébe került... A kasza átszakította a beleket. Gyor­san érkezett a mentőautó, a műtőasztal készen várta. Amíg az orvosok órák hosszat vív­ták harcukat a halál ellen, a kétségbeesett anya és apa az előcsarnokban várako­zott. — Amikor a műtőből a betegszobába vitték a gyerme­ket — oda is elkísérték. Az anya éjjel-nappal ott ült a:z vagyis három táncot kaptak és utána mehettek haza. Német, délszláv és cigány férjék és feleségek ropták a táncot ezen az estén. A han­gulat kitűnő volt, mint min­dig. Eziek a bálok vasárnap reggel kilenc—tíz óra felé szoktak véget érni és ilyen­kor zenekísérettel ki "érik egy­mást haza a bál résztvevői. Pemeeker Imre közel négy év óta párttitkára a község alapszervezetének. Fiatal ember, alig harminc éves, és ennek megfelelően igen dicséretes ügybuzgalommal fogott hozzá a pártélet ápo­lásához. Sajnos, nem sok eredménnyel. A tagság, a vezetőség nagy ré-ze nyug­díjas. Pemeeker Imre sza­vaival élve, „nehezen moz­gathatók” és ami nem csu­pán a korukkal jár, — fá­sultak. Egyre fásultabbak. Csupán néhány fiatal „agi­lis” ember, köztük Tóth Jó- zsefné harcol még elszánton a „menthetőért” a párttitkár oldalán. így született meg néhány olyan gyakorlati eredmény, amitől bizvást remélhetek a sok szándékú, de keveset mutató községbeliek biztató megmozdulását. Pemeeker Imréék jó példával jártat elől. Ahogy mondani szokás, sok mindent „kiverekedik” a község érdekében. I*y töb­bek között az ő utánjárá­suknak köszönhető, hogy sa­ját postahivatalt, iskolai napközit, korszerű fodrász- üz’etet „szereztek” a község­nek, és mind a mai napig pillanatra sem nyueodtak bele a kultúrház sorsába, a KISZ élet állapotába. Mi­lyen eredménnyel’ Beszél­jen ró’0 Pernecker Imre: — Azt hiftzem, ott kell ágya szélén s csak akkor hagy ta el a klinikát, amikor biz­tos volt gyermeke ótétbenma- radásában. SOK ESETET mondtak el a klinika orvosai, mind azt bi­zonyítják. nincs az az áldozat, amit a szülők szívesen ne vállalnának, ha gyermekükről van szó. Természetesen nem adnék teljes képet, ha csak a szü­lői szeretetről, aggódásról ír­nék. Sajnos, elszomorító pél­dákat is említenek. Nem agy szülő beteg gyermekét még elhozza a klinikára, de aztán nem törődik vele. Havonta akad meggyógyult kisgyerek, akit nem várnak, nem visz­nek haza... S hiába beszél­nek a szülőhöz bármi szépen is. nem vállalja tovább a gyermekét. Mit tehet a klini­ka? A tanács útján intézke­dik: ezeket a csöonséveket el­hagyottá nyilvánítják, ak'k ezután állami intézetbe kerül­nek. „ Kétségtelen, gond is a gyer­mek. különösen akkor, ha meg betegszik. De az orvostudo­mány ma már sok olyan be­tegséggel is sikeresen meg­birkózik, amit régebben nem tudtak orvosolni. Elmondták, volt néhány példa arra is, hogy a k’imifeai ha ál beállta ! után is sikerült életre kelte­ni a beteget. Lényegesen ja­vult a gyógyszerellátás. — „Gyógyszerünk van elegendő s ha az ellátás akadozna is — ezt a beteg sohasem érzi meg. Ha feltétlen szükség van j rá — megkapjuk” — mond­ták. A gyógyítás költségéhez az áfám nagyon jelentős ösz- szesgel járul hozzá. Ezt a gver mektoünikát például most bő­vítik, korszerűsítik. Koraszü­lött osztályt is létesítenek — légkörid ‘ ciönáló berendezés­sel. Csak ennek az egyetlen klinikának korszerűsítésére közel 12 millió forintot költ az állam! Sok adatot lehetne felsorolni, mind bizonyítja: nemcsak a szülőnek, de az ál­lamnak is legdrágább k’ncse a gyermek. Egy csontvellő- gyuliladásos beteg gyermek meggyógyitása például az ál­lamnak 20—30 ezer forintjába kerüL NINCS as a szülő, aki ne a legnagyobb örömmel ötélné a kórházat vagy klinikát elha­gyó gyermekét Ha éjszakákon át virrasztóit, aggódott, mégis a játszó, nevető, sokszor csin­talankodó gyermek felett ér­zett öröm — feledteti a gon­dokat. keresnem a bajt, hogy köz­igazgatásilag minden önálló­ságát elvették ennek a köz­ségnek. Szabolcsfalunak tíz­egynéhány évvel ezelőtt még önálló községi tanácsa volt. Ezt néhány évvel kíső' b ta­nácsi kirendeltségre fokoz­ták le, ma meg pucéran, de „előkelőén”, a váréihoz tar­tozunk az első kerületi ta­nács közigazgatása alá. Mi hasznunk van belőle? Ha csak az nem. hogy azóta a legjelentéktelenebb hatósági bizonyítván vért is a városba keld utaznunk. Azt hiszen, némiképpen ez is hqzzájá­rul a mai állapotokhoz. Aztán elmondja még, hogy mennyit kilincselt a kerü­letnél, a széntrösztnél a kultúrotthon ügyében. Kérni akarta, hogy ha már gazdi­ja nincs is, legalább patró- nusa legyen. Olyan patrónu- sa. amely anyagiakkal, de erkölcsileg is támogatná. így talán a fiatalság is joboan megbec-ülné. És mit mond­tak a trösztnél? Ha a fiata­lok szórakozni akam-k. nr n jenek át a Szabolcs-telepd Puskinba. (Maid fél óra já­rásnyira a községtől!. Kü­lönben sincs semmi közük a kultúrházhoz, a kerületi ta­nács dolga, hogy gondoskod­jék róla. És hogy vélekedtek a ta­nácson? Nem lehet dicse­kedni vele. Küldözgették emeletre, földszintre, ehhez is, ahhoz is, amig meg nem unta. — Egy „hasznom” négis származott ebből a ha&zon­— Igen sok példát tudnék mondani, ami igazolja, hogy a biztosítás valóban bizton­ságot jelent — kezdte beszél­getésünket az Állami Biztosí­tó Baranya .megyei Igazgató­ságán Mészáros Antal igazga­tó elvtárs. A homorúdi Kos­suth Tsz évente 291 ezer fo­rint biztosítási díjat fizet és tavaly állat- és jégkárra kö­zel két és félmillió forintot kapott. A mohácsi Uj Baráz­da Tsz-díja 346 ezer forint évenként és a múlt évi tűz-, állat- és Jégkára fejében 1,6 millió forintot kapott A tsz-ek 98 százaléka — összességében mennyit kaptak a megye termelőszö­vetkezetei a múlt évi káro­kért? — A tűz-, állat- és jégkárok után szinte valamennyi me­gyei közös gazdaság kapott térítést, amelynek a végösz- sze meghaladja a 22 millió forintot Persze, itt azt is el­keli mondani, hogy éppen az Állami Biztosító által nyújtott kártérítések sarkallták arra a baranyai termelőszövetkezete­ket, hogy ma már a tsz-ek 98 százaléka rendelkezik általá­nos vagyonbiztosítással. A statisztikából kitűnik, hogy a megye tsz családjainak mintegy fele háztáji biztosí­tást kötött. Mit kap érte? — Induljunk ki abból, hogy a tsz-ek tavaly 23 millió fo­rint biztosítási díjat fizettek megyénkben, ugyanakkor 22 milliót visszakaptak a károk után. Sokkal jobban érvénye­sül a biztosító segítsége a háztáji gazdaságoknál, ahol a befizetett összeg összesen az elmúlt évben 2,8 millió forint volt, ezzel szemben 3,5 mil­liót fizettünk ki ügyfeleink­nek tűz-, vihar-, jég-, állatel­hullás és baleseti kártérítés címén. Harmincféle biztosítás Az Állami Biztosító mint­egy harminc féle biztosítási formával áll a lakosság ren­delkezésére. Igen széleskörű és az utóbbi időben egyre kedveltebb a sokrétű szemé­lyi biztosítás. — A termelőszövetkezeti tagság számára igen kedvező a Biztosítási és önsegélyező Csoport. Ugyanis két kedvez­ményben is részesülnek a ta­gok. Halál esetén temetkezési talon kűldeté*51. Megtud­tam, hogy a kultúrottho- nunk mégsem „gazdátlan”, telekkön yvileg még ma is a katolikus egyházé. Pemeeker Imre most azért „verekszik”, hogy a jobb sorsra érdemes kultúrház végül is a tröszt tulajdoná­ba kerüljön. Ettől reméli a fiatalok rendezettebb szerve­zeti életét, és sok mást. ami jobb útra téríti a sok min­denben kielégítetlen fiatalo­kat. Ezért határozta el né­hány nappal ezelőtt, hogy a remélhető új jogviszonyt megelőzi egy utolsó kezde­ményezéssel. Újra megala­kították a kultúrbdzottságot, és a kultúrház ismét veze­tőt -kapott Tóth Józsefné személyében, aki nem Is titkolja, hogy fél ettől a megbízatástól. Mégis elvál­lalta amit azzal próbál iga­zolni. hogy áldozatvállalás néltkül sosem remélhetnek eredményt. Pemeeker Imre már tü­relmetlenebb: — Ha ez sem megy, ak­kor ... Ismerjük már a nyilatko­zatét és azt akarjuk, hogy más is tudjon róla. A kerü­leti tanács, a városi KISZ- bizottság, a széntröszt. Néz­zenek alaposan körül Sza- bolcsfalun! Abban a köz­ségben, amely több mint 4000 lakosával, a városi ív­lámpák tőszomszédságában, mostohább körülmények kö­zött él. mint a legeldugot­tabb falu a megyében. P- Gy. segélyt kapnak, míg a befize­tett összeg egyrészén a tagsá­got csoportos országjárásra, gyógyüdültetésre küldik. Amennyiben a tag szociális helyzete ezt megkívánja rend­kívüli segélyt is folyósítanak számára. — Az idén lesznek-e ilyen csoportos utazások? — Úgy intézzük az ország­járások szervezését, hogy ne zavarják a mezőgazdasági munkát. így a második ne­gyedévben Budapestre, majd később a Szegedi Szabadtéri Játékokra, valamint a Bala­tonhoz visszük a csoport-ta­gokat és minden évben októ­ber és március között Har­kányban, Hévízen és Parád- fürdőn gyógyüdültetésben ré­szesülnek. Nagy csoportja a biztosítot­taknak a bányászság. Me­gyénkben mintegy húszezer bányász dolgozik és kilencven százaléka rendelkezik bal­esetbiztosítással már évek óta. — Elsők voltak a bányá­szok. akiknek az Állami Biz­tosító létrehozta az úgyneve­zett családi, élet és baleset, összevont személyi biztosítást. Ugyanis míg korábban csak baleset után fizettünk kárté­rítést, most havi 30 forintos díj ellenében kiterjesztettük a biztosítást a családra, feleség­re és 1—18 év közötti gyer­mekekre. Ennek mintájára a biztosító most január 1-től az ipari dolgozók és az alkalma­zottak részére is bevezette az összevont családi, élet és bal­eset biztosítást. Tavaly hatmillió forinton felül fizetett ki az Állami Biz­tosító Baranya megyei Igazga­tósága élet- és baleseti kár­térítésre. Ebből baleseti kár­térítés 2,5 millió forint volt. Pécsett a halálos balesetekre 32 alkalommal fizettek ki egyenként 25 ezer forintot a legközelebbi hozzátartozók­nak. — A megye tanulóinak 75 százaléka rendelkezik tanuló­baleset biztosítással. Évi őt forint díj mellett csak tavaly több. mint 300 ezer forint kár­térítést nyújtottunk balesetek után. Ki fiiét a karambo'ért? Sokszor sajnáljuk azt a húsz—negyven fillért, amit a vasúti jegypénztáraknál fe’ra- gasztanak a menetjegyre. Meg kell jegyezni, hogy Baranyá­ban az utasoknak mintegy 98 százaléka azért biztosított jeggyel utazik. Ám, az Álla­mi Biztosító az ilyen ügyfe­leknek tavaly is jelentős ösz- szegeket fizetett ki kártérítés­ként Például Szigetváron egy tanulót elütött a vonat A szü­lők ötvenezer forintot kaptat a biztosítótól. Autó, motorkerékpár ahogy mondani szokták —■ nem életbiztosítás. Van ugvan kötelező biztosítás, az azonban nem a tulajdonost, hanem a harmadik személyt védi. aki­nek a járművében vagv testi épségében kárt tett Érmen ezért szorgalmazzák az önkén­tes géniármű biztosítás meg­kötését is — Néhány adat: kötelező autóbiztosítás a megvében 2400 van. motor viszont 15 000 Ezzel szemben önkén­tes biztosítással 2700 autó- és motorkerékoér-tulaidonos ren­delkezik. Még ennél is sok­rétűbb és kedvezőbb az álta­lános gépjármű biztosítás — az úffvnevezeti casco — amely védelmet nyűit a 300 forintot meghaladó mindenféle, a gép­járművet és a benne ülő sze­mélyeket érő kárra. A napokban a Széchenyi téri autóbusz karambolnál négy gépkocsi megrongálódott. Közülük mindössze egv ren­delkezett általános biztosítás­sal Gyorsan és teljes egé­szében megkapja a kártérí­tést. A többi kocsi tulatdono- sa — biztosítás hiánvában — az Állami Biztosítótól kártérí­tést nem kaphat Újdonságok as új évbsn Csörepcdés. sbtnktörés. tűs, apró. házi balesetek, csúszós iárda — mind megannyi biz­tosítási alan Van is ilven. ma már közkedvelt biztosítás. — Az épület és háztartási bytosítés. továbbá az ált bázt biztosítás. Sok érdeke* eset fordult már elő. Vatokl leöntette feketével kedves vendége rubáiát. A Patvotot- számlát a biztosító térítette. Vendégségben a vendég el­csúszott a parkettán és lábát törte. A biztosító térítette a kárát, szavatossági alapon Téli baleset a bokaficam, lábtörés a síkos járdán. Ha a háztu­lajdonosnak van biztosítása, a sérült kárát a biztosító meg­téríti. — Legnagyobb sláger ax ipari dolgozók és az alkalma­zottak részére január I-el be­vezetett, négy különböző mó­dozatú. úgynevezett családi, élet- és balesetbiztosítás Bal­esetre. természetes halálra és rendkívüli segélyekre vonat­kozik. Ezenkívül arra törek­szünk. hogy azokat a bányász- biztosításokat. amelyek csak balesetekre vonatkoznak át­dolgozzuk a sokkal kedvezőbb családi biztosításokra. A ter­melőszövetkezeteknél pedig foglalkozunk ebben az évben a kiegészítő biztosítások felvé­telével. Gáldonyi Béla Az építőanyagok összetételével ismerkednek a Polláck Mi- hály Építőipari Technikum tanulói. A gyakorlatot részben a tanműhelyben, részben pedig az Építéstudományi Intézet laboratóriumában végzik. Szakoktatók irányítása mellett s betonkészítéshez szükséges kavics- és homokkeveréket rat- tálát után lemérik ét megállapítják a súlyarányokat, t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents