Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-26 / 21. szám
4 wmA 1964. JANUÁR 1 Egy iskola a hírnév küszöbén Látszatra még kopottas, fflagy udvar mélyén bújik meg a kapuja, nem is nagyon ismerik azok, akiknek nincs valami közük hozzá. De a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum már serényen hozzálátott, hogy hírnevét megalapozza, hogy rangot és elismerést szerezzen magának. Módszerei roppant egyszerűek: minél magasabb színvonalon kioktatni a jövő vegyipari gépésztechnikusait, akikre nagy feladatok várnak az Iparban. FONTOS • FELADATOK varnak rájuk A vegyipari gépészeit, mint Szakma, csak mintegy 40 éves múltra tekinthet vissza. A műveleti alapon történő, korszerű szakemberképzés pedig nem több, mint 20—25 éves. Ez az oktatás azt jelenti, hogy nem az egyes technológiákat tanítják a hallgatóknak, hanem a műveleteket, mint például, hogy csak egyet említsünk, a bepárlást. amely a kénsavgyártásban éppúgy szerepel, mint a timföldgyártásban vagy az élelmiszeriparban, többek közt a paradicsom koncentrálásában. Ez az oktatás Magyarországon a budapesti műegyetemen kezdődött, ahonnan 1948-ban kerültek ki az első szakemberek. Belőlük lettek aztán a különböző egveteml oktatók, kutatóintézeti szakemberek, üzemek vezető mérnökei. De az egyetem nem gvőzi a rohamosan növekvő igényeket. Hogy a h'ányzó mémökgárdát pótoljuk — ez az egyik funkciója a technikumnak. De ugyanakkor Ilyen szakmérnökökre is szükség van. afc’k jóval magasabb szintű tudással renne1 keznek, mint a középfokú technikum végzettjei (ilyen oktatás is folyik a technikumban). Ezek a szaktechnikusok művezetők, üzemvezetők, üzemmérnökök lehetnek. m ITTTA TRÓNKÉPPEN W MÉRNÖKÖK Az ilyen szakemberek Iránti szükséglet nemcsak országunk ban jelentkezik, hanem szerte a vi'áaon. S ha a külföldi megfelelőkkel hasonlítjuk ösz- sze. akkor derül ki, hogy tula időnkéntien mérnökök azok, ak'fc a felsőfokú technikumot 'elvégezték. Az NDK-ban például mérnökiskolának nevezik. s az ebből kikerülőket mérnököknek is hívják. A kü’önbség az egyetemi végzettségűekkel szemben a következő: Ök a diplomás vagy *— a hazai nyelvhasználat szerint — okleveles mérnökök. Azok é’mé’eti tudása nagyobb, a legfelső irányítás, az ellenőrzés az övék. A mi szaktechnikusaink feladata az üzemvitel, s egy-egy diplomás nrirnök felügyelete alatt látnak el önálló munkakört. Fő- isko’a-szintű és -rangú oktatás folyik tehát itt. s csak a közvéleményben élnék téves foga’mak róla. Most készül a rendelet, amelynek értelmiben fe1 véte’i viz.sea né’kül. többkevesebb félév, azaz szigorlat beszámításával mehetnek egye temre az Itt végzettek. A gOK TÁRSADALMI w ÖSZTÖNDÍJAS Fontos és keresett szakemberek kerülnek ki tehát a technikumból, amit mi sem bizonyít jobban, mint a társadalmi ösztöndíjak aránya. Uiabban már 60 százaiknál több hall gató nem kötheti le e’őre magát társadalmi ösztön- díiíal. de már a tavalyi első éveseket is sz’nte megrohamozták az üzemek, a mostaniak is nagv kelendőségnek örvendenek. Olyan jóhírű nagy vá’ütok mint a Chinom vagy az Egyesült Gyógy- és Táoszergyár jelentkeztek, hozv a hamarosan végző szakembereket biztosítsák a maguk számárat. Ha már készen lennének, az íjs véső volna — szinte vakéban így lehet megfogalmazni a szaktechnikusok helyzetét. a EMELKEDETT W A SZÍNVONAL Két éve indult az iskola, akkor 120 jelentkező volt „mindössze”, ezek közül válogatták ki a kb. 70 hallgatót. akik az első évfolyamot alkották. Most szeptemberben már 210 jelentkező közül válogathattak, ami még nagyobb lehetőséget nyújtott a tehetséges, rátermett fiatalok egybegyűjtésére. De ha történetesen nem lenne elég jelentkező — mondották, amitől persze nem kell tartani — akkor sem vennének fel olyanokat, akik éppencsak végig- botladoztak a középiskolán és sem képességeik, sem előképzettségük nem megfelelő. A színvonalat semmi körülmények között nem szabad leszállítani, ez alapelv. s csak így lehet az ipar égető szak- emberhiányát megnyugtatóan biztosítani. Az eredmény valójában csak akkor lesz igazán lemérhető, ha majd, jövő tavasszal, munkába állnak az első hallgatók. Addig is vannak már jelek, például a mostani vizsgák. A technikumban tudvalevőleg egyetemi rendszerű oktatás folyik, féléves kollokviumokkal, szigorlatokkal. felsőbb matematikával és fizikával és csaknem egyetemi színvonalon előadott szaktárgyakkal. Most folynak a félévi vizsgák, január végén fejeződnek be, de azt már most látni lehet. hogy mintegy 3—4 tizeddel magasabbak a tanulmányi átlagok, vagyis a hallgatók nemcsak jobb képességűek átlagban az eddigieknél, hanem sokkal inkább; rendszeresebben. lehdismeretesebben tanulnak. Ez persze nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy kitűnő tanárok gyűltek össze az új iskolában. A kémia, a matematika, fizika, az általános és a vegyipari géptan tanszékek állománya kielégítő, csak jövőre, amikor a legelső hallgatókból harmadévesek lesznek és új évfolyamot indítanak, szükség lesz még néhány gépész- és vegyészmérnökre. m ÉS EGY FENYEGETŐ w NEHÉZSÉG Akad azonban egy komoly nehézség is, amely azzal fenyeget, hogy a terveket ösz- szedönti, és megakadályozza, hogy az intézmény mielőbb betöltse a neki szánt fontos szerepet. Ez pedig az. hogy az Alkotmány utcai épület, amelyet a technikum megkapott, még nem teljesen az övék. A középső szárnyban dolgoznak jelenleg, de már a szeptemberi új évfolyam elhelyezésénél is szükség volna a másik két szárnyépületre, amelyeket a Szénbányászati Tröszt munkásszállásnak használ. — Az épületek áta1 a ki fásat január elején kezdődött volna, ha addigra kiürít; a tröszt. A dolog azért is sürgős, mert most, a téli hónapokban még nagyobb kapacitást fordíthatnának erre az építők. Ha valami lemaradás történne, az azt jelentené, hogv nem sikerülne a terveknek megfele'ően 1966-ban megindítani az esti és a levelező tagozatot, amelyre pedig már most is rengeteg jelentkező van, s nagy szükség is volna rá. Remélhetőleg, a Szénbányászati Tröszt sürgős segítségével megoldódik ez a probléma is. és az intézet úgy dolgozhat tovább, hogy mint a kitűnő kezdethez, mint pedig CSŐT OR E S Lánggal kereste a gázkitörést — Öltözőből éléskamra Az idei tél is meghozta a szokásos csőtöréseket, amitől annyira félnek a gáz- és vízművek dolgozói. A lehűlés és felmelegedés következtében beálló talajmozgások rendszerint az öntöttvas csövekben tesznek kárt. — Eddig mintegy tíz helyen repedt meg a gázvezeték és a lakosság éberségének köszönhető, hogy súlyosabb mérgezés csak két helyen történt. A napokban egy fogyasztó lakásában gázszagot észlelt. Hogy valójában meggyőződjék a gáz -jelenlétéről, lánggal kereste. Fülsiketítő robbanás — s az illető meggyőződött, hogy valóban gázömlés volt. Szerencse, hogy a szempilla és a szemöldök leperzselésén, na meg az ijedségen kívül súlyosabb baj nem történt. Hát ezek elkerülendő, inkább forduljunk a Gázmüvekhez. Ebben nincs is baj, szinte tízpercenként cseng a telefon a Pécsi Gázmű telefonközpontjában. A legtöbben készülékhibát jelentenek. Ha gázömlésről érkezik értesítés, Benedek István hálózatvizsgáSzovjet vasutasok Pécsett a fűtés. A radiátorok megítél« nek levegővel s így a melegvíz-keringés leáll. Volt ügyi hogy naponta kellett légteleníteni a IV. emelet összes ra- diátor.iát. bár az épületek önműködő légtelenítő rendszerrel vannak ellátva. A kivitelező azt állítja, hogy tervezői hiba van, a tervező azt mondja, hogy nem jó a kivitelezés. A többi helyekről visszoó-.. kező szerelők csepegések-öi vagy kisebb vízk' törésekről számolnak be. ez utóbbi a zen- bán már ritkábban fordul <^ő. Az egyik fog.yasztónak nem volt elég tágas az éléskamrája. Erre elzárta az öltözőszoba rad'átorjának szelepét, kinyitotta az ablakot. A disznósáe ugyan nem romlott meg. de a radiátorban levő víz befagyott és szétfeszített egy radiátortagot. Újév táján ieen magara szökött a távfűtés vezetékének vízvesztesége. A hálózatot végigjárt szerelők, a peremek mentén több helyen kifuvá«o- kat észleltek. Ezeket azonnal kijavították. így elérték azt, hogy. január 5-e óta a vízveszteség nullára csökkent. Az íróasztalok mellett igen gyakran még lámpafénynél is azon töprengenek a műszakiak. hogyan lehetne — különösen kisgépek beállításával — könnyíteni a fizikai dolgozók munkáján és miként lehetne a meghibásodásokat és az ebből adódó balesetekéi minél jobban megelőzni. B. L. méltó legyen. sétát tesz a városban. A herceg száznegyven pengője Zömök kőfallal övezett, alig két és fél holdnyi terület A bejárattal szembeni kőfal mögött látszanak az egykori Montenuovo-park hatalmas fái. Itt is havas minden. Néhány laza hókupac alatt megsejti az ember a buxusokat s a rózsaerdő kopasz ágaira odaképzeli a nyári színpompát Hátrább két melegház látszik. A bólyi „trópus”. Mert a falak között primulák virítanak, fehértől bordóig mindenféle színárnyalatban, nedves szirmú hófehér callák nyújtóznak a párás levegőben, meg fikuszok, aszparáguszok, sávos levelű clorofitumok. Azt mondja Szűcs Sándor, a bólyi termelőszövetkezet fő- kertésze: — Ebből a kertből a herceg kertészének évente mindössze száznegyven pengő tiszta jövedelmet kellett beszolgáltatnia. Még örült is a herceg, ha megvolt. Azok után mondja ezt, miután már megtudtam, erre a tenyérnyi kertészetre tavaly kétszázezer bruttó jövedelmet terveztek, de a számítások szerint ennél tíz-tizenötezer forinttal több lett. Végigjárjuk a melegházakat. Az ember figyelmét leköti a sok szebbnél szebb virág, nem is veszi észre az üveglapok alatt sorakozó ládi- kókat. Persze, nem is sok néznivaló van rajtuk, aprócska zöld palánták. — Páprika — mondja Szűcs Sándor. — Május vége felé már paprikát akarunk piacra szállítani. Kint a délre néző kertfai mellett egy léckerítést mutat. Ez a napfűtéses hajtató. Kétszer 200 négyszögö’.nyi helyet melegágyl ablakokkal fednek be, február közepén kiültetik a salátát s március vége felé már szedik. Március húszadikán a napfűtéses hajtatóba kerülnek az előhajtatott paprika, paradicsom, retek palánták. Május végére ezek is beérnek. Ráadásul a melegágy! ablakoknak csak mellékes felhasználása ez! Szűcs Sándor nyolc éve dolgozik itt. Munkábaállása előtt — mivel nem volt szakember — nem sokat törődtek Bolyban a kertészettel. Nem is volt több az évi jövedelem 26 ezer forintnál. Igaz, a nagyobbik melegház is romokban hevert. Szűcs Sándor első évi terve mái 65 ezer forint volt s ezt 115 százalékra teljesítették. Attól kezdve évről évre emelkedett a jövedelem. Ma már kétszáz ezernél tartanak. — Mennyi volt a beruházás ez alatt a nyolc év alatt? — Két kútra motort szereltettünk tízezer forintért, a kétszáz méteres csőrendszer nem került semmibe, mert a patronáló vasasi bányászok csinálták meg, még a csöveket is ők hozták a bánya ki- szupérált csövei közül. A romos kétszárnyas üvegházat rendbehoztuk, ez húszezer forintba került, mivel saját erőből csináltuk. És van kétezer darab melegágyi ablakunk, ez volt a legdrágább, háromszázhúszezer forint. A bólyi kertészetben azonban vigyáznak a melegágyi ablakokra. így történhetett meg, hogy bár az ablakok felének már lejárt az amortizációs ideje, ki lehetne őket selejtezni s mégis kitűnően beválnak ma is. Jelentős megtakarítás ez. A kertészet egyébként nemcsak sajátmagának nevel palántákat, hanem az úgynevezett „kinti” száz holdas kertészetnek is. Ennek a 100 holdas kertészetnek a bruttó jövedelme — érdemes megemlíteni — 1640 ezer forint. Ehhez is hozzájárult a „benti” kertészet, hiszen nagyon sok palántát nevéltek a 100 holdas számára s ráadásul 10 holdra dohánypalántát is. Persze, ez a kertészet a nagyobb forgalmat a virágokkal bonyolítja. Ez érthető is. Jövedelmük hetven százalékát virágból szerzik. — Jó híre van a virágkertészetünknek — mondja Szűcs Sándor — a környező falvakból Nyárádról, Majsról, Bud- mérról, Borjádról sokan járnak ide virágért, de néha távolabbi helyekről is eljönnek. ▲ időt kivételével kevés olyan szombatja van az évnek, amikor ne lenne például menyasszonyi csokormegrendelés. Sőt, volt olyan szombatunk is, amikor hat csokrot kellett készítenünk. Szépen dolgozik az apró kis bólyi kertészet, s az eredményei valószínű még jobbak lesznek, mert ebben az évben egy szaporítóházat építenek, méghozzá saját erőből és így úgy vélik a költségek nem rúgnak huszonötezer forint fölé. LE Bevezetőnek hadd intézzek néhány szót két olyan nyilatkozatból, amely végül is arra késztetett, hogy kiteregessem Szatoolcsfalu szennyesét. Kezdem hát a nyilatkozatokkal Mit mondott a község nőtanács-titkára, vezető óvónője, és ki tudná felsorolni még, hány megbízatást szívvel-lélekkel viselő funkcionáriusa? Tóth József né azt mondotta: — Ki tudja már, hányadszor, de újra sor került a kultúrházunk vezetői posztjának betöltésére. Rám szavaztak. És őszintén megmondom, félek. Félek a következményektől ... És mit mondott a község párttitkára, Pemecker Imre? — Tudom, furcsán hangzik. de néha azon gondolkodom, hogy becsülettel kivárom még a következő választásokat és utána lemondok. Mert ami itt megy, ahhoz már nem is idegek, hanem valami más kell... Persze egyikük nyilatkozatát sem szabad elhamarkodva végkövetkeztetésként elfogadni, mert mindketten mind a mai napig lankadatlan akarással keresik ama bizonyos kerékvágást, amely b«n végül is egyenesbe kerül a szekér. Hol kezdték, hogyan kezdték? Tóth Józsefné nevét nyolc éve jegyezték fel a község illetőségi listájára. Egészen jelentéktelen kerülővel az Alföldről jutott él ide, ebbe a „felemás” közAZ IVLAMPAK ségbe. ahol a közösségi együttélést valamiféle furcsa. egzisztenciális megosztottság bontja ketté vagy inkább három felé. Szabölcs- falu 4000 lelket számláló közösségéből ma már csupán 38 család képviseli a paraszti „őslakosságot”, akik még ma is „gyütt mentnek” tekintik az évtizedek óta letelepült bányászcsaládokat. Emezek meg, nem tudni már milyen okokból, ugyanezt a bélyeget sütötték rá az újonnan érkezőkre. Tóth Józsefné a maga 8 esztendős illetőségével még mindig a „gyütt-mentek” listáján szerepel, noha minden tőle telhetőt elkövet, hogy megfeleljen a bitómnak. Talán észrevétlenül meghúzódhatott volna, ha csak azzal törődik, hogy a községi óvoda reá bízott palántáit nevelgesse, de ő többet akart ennél. Amikor jó szemmel felfedezte, hogy a gond íaira bízott sok apró gyerek mindmegannyi tükörképe a „kapun kívüli” nevelésnek élet- felfogásnak. egy napon 6 is kióvatoskodott utánuk. Kereste és hamarosan meg is találta a kapcsolatot a nőtanáccsal, a népfronttal, a párttal. Azaz mégsem volit ennyire könnyű ennyire egy szerű a dolga. Mert, ha talál« te megértő^ támogatót e három vezető szervezetben, legalább kétannyian igyekeztek azon, hogy a jó gondolat, a jó kezdeményezés valahol zsákutcába fusson. Mondjak példákat is? Var rótan folyamokat, tánc- és színjátszócsoportokat verbuvált, szüreti mulatságokat, ifjúsági bálokat rendezett de kevés kivételével, valamennyi megbukott. Az okok javarészt még ma is krio- gazhatatlanok. Legalábbis annyit tud róluk Tóth Józsefné, hogy bizonyos ismeretlen vagy gyanított hangadók itt is. ott is „idejében” gondoskodtak a bajkeverőéről És mindez ott történt, ahol a legkevésbé lett volna szabad, a község kultúrotthon ában. József Attila Kultúrház, A hazárdjátékok, a szertelen italozások, a botránvok háza. Micsoda megcsúfolta- tása a névadónak. Volt mór itt olvan „kultúr”-rendezvény is. ahol a szőlősgazdák sózták el boraikat, mit sem törődve a jóhiszemű rendező megbotránkozásával. És amikor összecivakodtak az üzletelésen, azt sem átaFó+*ák. hogy a botrány megakadályozására kÖTÍbrtéoő Tót^ Józ efhét agvha-főhe verjék. Mi volt még itt? Tóth Józsefné nagy üggyel-bajja8 á ió máris indul a helyszínre Pisztolyszerű műszerben eg letört végű üvegcső kristályc kát tartalmaz, amelyek elszi néződnek, ha a felszívott leve gő gázzal szennyezett. A esc vecskén fokbeosztások var nak, melyek a szennyezettsé mértékét mutatják. Ha nem a lakásban van gázkitörés, akkor Pável Lászl hálózati művezető lát embe reivel munkához. Nem köny nyű a feladatuk, különöse: hideg időben, amikor a tala sokszor 40—60 centi méte melyet egy rúd elem működtet „tüskét”, — mely nem egyél mint egy 25—30 mm átmérő jű, 60—80 cm hosszú acélrúi — vernek le az úttestbe j gázvezeték nyomvonalán. Eb be a lyukba eresztik le a úgynevezett „Aladin-lámpát” melyet egy rúdelem működtél A fajsúlykülönbség hatásár; egy membrán elmozdul, zárj: az áramkört s a jelzőizzó ki gyullad, mintegy jelezve: „Gá van jelen!” — A fokbeosztá sok mutatják a szennyezettsé! erősségét, mely a kitörés he lyétől távolodva fokozatosai csökken. így pontosan be le hét határolni azt a helyet ahol a csőtörés van. Tévedn persze itt is lehet. Egy-egj kisebb üregben felgyülemlet’ gáz a fokozott szennyezettségre utalhat, a törés ugyanakkor távolabb van és ilyenkor feleslegesen kell felbontani néhány méteren az úttestet. Nagy a mozgás a Távfűtc Üzemben is A panaszok legtöbbje a bolgárkerti panelépületekből érkezik. Az öi nemrég átadott épület negyedik szintjén nem kielégíti A Budapesten tárgyára szovjet vasutas szakszervezeti küldöttség, ma, vasárnap délelőtt 10 órakor érkezik a fővárosból Pécsre. A vendégek különvonaton teszik meg az utat vizsgálva a pálya minőségét. Útjukra elkíséri őket Lindner József MÁV vezérigazgatóhelyettes. A küldöttség megérkezése után a pécsi MÁV Igazgatóságon vesz részt ta- uasztalatcserén. maid kör9,5 hetes korban másfél kilogrammos átlagsúly A Lohmantfcsirkék sikere Sxifgetváron folytatja a Loh- mann-csirkék gyors hizlalását. így a több mint hétezer darabot számláló ál iományt csak január 2-án adta át a kaposvári vállalatnak, s négy nap múlva már íű^b 8 és fél ezer Lék- mann-csirkét telepített be. A sző et- kezet Bábo’náról szerzi a kitűnő alap anyagot emelkedő eredmény nek számít a pecsenyecsirkék termelőszövetkezetekben folyó gyorshír lalásánáL Jellemző az üzemág jövedelmező voltára, hogy a tsz 310 ezer forintot kapott a több mint hétezer darabot számláié állományért a Kanosvári Baromfifeldolgozó Vállalattól. A tsz a sikereken felbuzdulva, tovább A szigetvári Uj Élet Termelőszövetkezet igen eredményesen foglalkozik a német eredetű Lohmann pecsenye csirkék gyorshizlalásával. A 7500 darabot számláló állománynál kilenc és fél hetes korban másfél kilogrammos átlagsúlyt értek el, mindössze 0,7 százalék elhullással. Ez megyei viszonylatban is ki-
