Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

UM. JANUÁR & NIAPLÓ 3 Uj postaközpont Pécsett 167 millióért Diesel-villanymozdonyok a MÁV-nál — Angol szabványú távszigetelők a Porcelángyárban — 250 ezer tonna gépi jövesztésű szén — Interjú műszakiakkal az 1964-es évre Megelőző védekezés a „farkasláz“ ellen Az elmúUlt télen heteiken át Izgalomban tartották a ba­ranyai falvaik lakóit a hoí itt, hol ott felitűnő karikások”. Békés erdei vadaikat, szelíd háziállatokat pusztítottak el és félelmet keltettek az ém- berekben. Sokat lelőttek kö­zülük és aikkor derült ki, hogy minden esetben elva­dult farkaskutyák voltak. A fcfarkasláz” elült ugyan, de nyilvánvalóvá vált, hogy az erdőkben és a mezőkön kó­borló kutyák legalább olyan károkat okoznak, mint a va­lódi farkasok. A mecseki re­zervátumok és a vadásztár­saságok jelentése szerint 256 fiatal őz hullott el a múlt té­len, s ezeknek zömét farkas­kutyák pusztították éL Több ezerre tehető azoknak a nyű’.fiaiknak a száma, ame­lyek ugyancsak a mezőkön vadászgató kutyák áldozatai lettek. De gyakran megtá­madtak és leterítettek szar­vasból1 j alkat is. Előfordult, hogy összeverődtek a kutyák és így indultak portyám!. Ilyen esetekben aztán olyan pusztítást végeztek, mint egy valóságos farkascsorda. A tél beálltával felújult a Mecsek vidékén a „farkas­láz” veszélye. Ezért a vadá­szok most fokozzák az irtó­hadjáratot az erdőkben és a mezőkön gazdátlanul csatan­goló kutyák ellen. Az elmúlt év leforgása alatt ezernél többet lőttek ki közülük, de még mindig sokan vannak. A szovjetunióbeid Ívovi te­rület és Baranya megye kö­zött az utóbbi években szaros baráti kapcsolat alakult ki. Ennek során a Ívovi és a ba­ranyai szakemberek kölcsönö­sen tanulmányozták a másik terület mezőgazdaságát. 1962 őszén magot is cseréltek egy­mással. A baranyaiak takar­mányozásra alkalmas babot hoztak Lvovból és cserében bőtermő kukoricafajtákat ad­tak. A bábot a Szovjetunió­ban járt baranyai mezőgazda- sági küldöttség egyik tagja, Papp Zoltán, a szentdénesi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke vetette el. A szovjet bab egész éven át a helybe­liek érdeklődésének tárgya volt. S méltón, mert úgy nö­Az új esztendő első nap­jaiban vagyunk. Igazgató, mérnök, munkás már latol­gatja vállalata terveinek meg­valósulási lehetőségeit. Sok szép dolog épült megyénkben 1963-ban, de még több ebben az esztendőben. Sokat tettek üzemeinkben a műszaki fej­lesztésért, új gépek beállítá­sával, új technológiák beveze­tésével, de még többet kell tenni 1964-ben. Alábbiakban körinterjú for­májában műszaki vezetőket, főmérnököket kérdeztünk meg, mit várnak az új esz­tendőtől, milyen műszaki fej­lesztési feladatok megoldását szeretnék megvalósulva látni üzemeikben. SZABÓ REZSÓ, a Mecseki Széntröszt műszaki osztályvezetője Nálunk hagyománnyá váltt, hogy évről évre megvalósítjuk műszaki fejlesztési tervein­ket, ami a mecseki szénbá­nyák nehéz adottságait tekint­ve soha sem volt könnyű. Eb­ben az évben is nagy célokat tűztünk magunk elé. A leg­nehezebb feladatról szeretnék most beszélni, mégpedig a ter­melés gépesítéséről. A terme­i vekedett, mint a napraforgó: 130—140 centiméter magas, erős, kemény szárat fejlesz­tett ki. A babhüvelyek a le­velek hónal jából nőttek ki és átlagosan három-öt szem volt bennük. Hozama nagyobb, mint a hazai fajtáknak, min­den elvetett babszem legalább tizenöt másikat termett. Elő­nye az is, hogy igen sok fe­hérjét tartalmaz és nem kü­lönösebben munkaigényes. Be takarításét például — nagy tömeg esetén — kombájnnal végezhetik. A kitűnő Ívovi babot Szentdénesan szaporít­ják «fl, s ha majd teljesen elkliimatizdMdifc és elegendő vetőmag lesz belőle, akkor meghonosítják más baranyai termelőszövetkezetben ist lés gépesítésén belül legfon­tosabb a szénjövesztés gépe­sítésének fokozása. Tavaly 200 ezer tonna szenet jövesztet- tiinik géppel, idén 250 ezer tonnái fogunk. Remélem, ter­veinket teljesítjük és sikerül elérni céljainkat. SIMONYI IMRE, a Postaigazgatóság Műszaki Tervosztályvezetője Nagyon szép terveink van- | nak a műszakfejlesztésre. Ezek a tervek azonban 1964- ben még nem szolgálják köz­vetlenül a lakosság igényeinek jobb kielégítését vagy leg­alábbis nem nagymértékben. Ám az elkövetkezendő eszten­dők nagy változást hoznak. 1968-ig például megvalósul a pécsi Postaigazgatóság épüle­tének bővítése, külön műsza­ki szárnyat csatolunk hozzá. Üzembe lép a teljesen korsze­rű, automatikus új távbeszé­lőközpont, ami egymaga 51 millióba kerül. A nagy beru­házásra összesen 167 milliót fordítunk. Pécsett minden igényt ki tudunk elégíteni, hataTmas ütemű fejlődés előtt állunk. Ebben az évben forgalmi­telepet létesítünk 5 millióért a Mártírok útján, számos há­lózatbővítést esziközlünk a Jó­kai utcában, az egyetemi vá­rosrészben, a Tolbuhin úton. Nem kevesebb, mint 30 mil­liót költünk különböző fej­lesztési dolgokra, többek kö­zött a bányáiknál, a vasútnál, s ipari üzemekben is. SZILÁGYI SÁNDOR, a Cementáruipari Vállalat főmérnöke Műszaki fejlesztési felada­taink megvalósításánál főleg arra törekszünk, hogy a meg­lévő, nagyon drága, korszerű gépeink teljes kapacitásukkal dolgozhassanak. Dombóvárán például nagy teljesítményű kül földi csőverőgépeink vannak, de kihasználtságuk csak 60 százalékos. Teljes rekonstruk­ciót terveztünk, hogy többet ki tudjunk hozni a gépekből, de ehhez át kell építenünk a telepet. Pécsett három Lon- chinotti cementlapgyártó gé­pet szeretnénk üzembe állí­tani. Jó lenne a nagy daru helyett is más, gyorsabb szál­lítási alkalmatosságot beállí­tani. Terveinket kidolgoztuk és rajta leszünk, hogy megva­lósuljanak. BEKE LÁSZLÓ, a Pécsi Porcelángyár főmérnöke • A 63-as évet nem valami jól zártuk. Gáz- és fűtőanyag­hiányunk volt. Remélem idén már jobban kezdünk. Elsőd­legesen a tervet szeretnénk teljesíteni, de ehhez is a mű­szaki fejlesztés szükséges. E- scsorban meg szeretnénk va­lósítani, illetve létesíteni sze­retnénk egy műzaiki fejlesztési üzemrészt, ahol új gyártási eljárásokat, új gépeket kísér­leteznénk ki. Másik nagy fel­adat: az angol szabvány sze­rint gyártani a szigetelőinket. Ebben az évben nagy mecha­nikai szilárdságú, távvezeté­kekhez szükséges függőszige- te’őfc gyártását is megkezdjük ugyancsak angol szabványok szerint. BODA EMIL, a MÁV Pécsi Fűtőházának vezető mérnöke Különleges beruházásaink nem lesznek. Elsősorban arra számítunk, hogy a tálalási munkáiknál segítségünkre lesz nek a megjavított hidraulikus Diesel-mozdonyok, amiket visszakapunk. Várunk ezen­kívül villamos Diesel-moz­donyt is, aminek teljesítmé­nye sokkal nagyobb, jobban tapad a pályára. Valószínű, hogy a Hosszúhetény—Pécs- szabolcs útra állítjuk be. Fel­szerelünk idén egy olaj vizsgá­ló laboratóriumot, amelyhez a berendezést az első negyed­évben megkapjuk. Régebben olajvizsgálatra Pestre kellett menni, most ezt Pécsett ejt­hetjük meg. Érkeznek szer­számgépeink is, amivel a moz donyok gyorsabb javítását tudjuk elvégezni. Szűts István Minden mag tizenöt másikat termett nyesi és zalátai termelőszö­vetkezetek fejlődése, mert ezek a termelőszövetkezetek állami pénzbeni támogatás nélkül is túlteljesítik tervei­ket és ennek eredményeként tagjaiknak terven felüli ré­szesedést tudnak adni. Hason­lóképpen szép fejlődést mutat a somogyviszlói termelőszö­vetkezet is, ahol ugyan a ter­vezettnél valamivel alacso­nyabbak az eredmények, de 'ény égésén meghaladják az előző évit. Megemlíthetők még a helesfai és az abaligeti ter­melőszövetkezetek, amelyek a kapott állami támogatás ösz- sz egén él lényegében nagyobb mértékű tervenfelüli részese­dést tudnak osztani tagjaik­nak- jó munkájuk eredménye­ként. Tizenhét gyenge szövetke­zetünk van, ahol fejlődés ugyan tapasztalható, de nem olyan mértékű, amely már az idén kiemelné őket a gyenge termelőszövetkezetek közül, de a fejlődés útján elindultak és a kezdeti eredmények biz­tatók. A munkafegyelem és a vezetés terén elért javulás alapján remélhető, hogy a fej­lődés nemcsak átmeneti, ha­nem a következő években is tovább folytatódik. Ide sorol­hatók pl. a mecsekjánosi, a dunafalvi, sásdi, marócsai ter­melőszövetkezet. A kozármis- enyi termelőszövetkezetnél pl. az állattenyésztés megjavítá­sában elért eredmények emlí­tésre méltók, amelyek elsősor­ban a kihelyezett főállatte­nyésztő munkáját dicsérik. Bár igen kedvezőtlen körül­mények között kezdte meg munkáját, már eddig is szá­mottevő eredményt ért el a Iiosszúhetényi termelőszövet­kezet főagronómusa is a mun­kák megszervezése terén. MERLEGHIANYOS TSZ-EK A többi, gazdaságilag meg nem erősödöttnek kijelölt ter­melőszövetkezetünknél lénye­ges javulást nem mutatnak a legutóbbi felmérés adatai, sőt egyeseknél további visszaesé­sek voltak tapasztalhatók. Sú­lyosnak mutatkozik a helyzet a hetvehelyi termelőszövetke­zetnél, ahol a tervezett nö­vénytermelési bevételeknek csak 12%-a valósult meg és az állattartási terveket sem tudták teljesíteni. Ennek kö­vetkezményeként a termelő- szövetkezet a mintegy más­fél millió Ft-os állami támo­gatással szemben mindössze 572 m/Fí részesedést tud osz­tani, tehát a tervezett része­sedést sem tudja biztosítani. A mániái termelőszövetkezet­nél is a növénytermelési be­vételek 50%-a kiesett, a tag­ságnak munkához való hozzá­állása nem megfelelő és így megfelelő eredményt sem tud­nak lémi. Kb. 13 gyengének minősített szövetkezet az idén mérleg­hiánnyal fog zárni, amely saj­nos több millió Ft-os nagy­ságrendben mutatkozik. (Ezek közül néhány már az előző években is hasonló rossz eredményt ért el.) Legnagyobb mérleghiány a gyenge ter­melőszövetkezetek közül a mattyinál jelentkezik, s ez elsősorban a vezetésben mu­tatkozó problémákra vezet­hető vissza. A szövetkezetben a munkaerőhelyzetet figyel­men kívül hagyva, rendkívül nagy arányokban bővítették a kertészeti termelést, ami előidézte a nagyarányú ered­ményromlást. Általában megállapítható, hogy a javulás azoknál a szövetkezeteknél nem jelent­kezik, illetőleg nem követke­zett be, ahol a vezetést meg­felelően megerősíteni nem si­került, ahol a vezetők nem vették figyelembe a termelő- szövetkezet adottságait, az adottságok alatt értve a tag­létszámtól függetlenül jelent­kező tényleges munkaerőhely­zetet. ALAPVETŐ TENNIVALÓK Az 1963-as év gazdálkodási eredményeit vizsgálva a ked­vezőtlen időjárás ellenére is fejlődés állapítható meg. A zárszámadás adatai alapján szükséges, hogy minden já­rásban és minden termelőszö­vetkezetben meghatározzuk, elemezzük azokat a feladato­kat, amelyek a további meg­erősítés érdekében teendők. A teljesség igénye nélkül olyan egy-két alapvető tennivalót említek meg, amelyek mind a korábbi években, mind az 1964-es évben időszerűek. A gyenge termelőszövetke­zetek szakmai vezetésének színvonalát tovább kell nö­velni. Indokolt volna, ha a járási szervek az erre vonat­kozó rendelkezésnek eleget téve, a kihelyezett szakembe­reket egy-egy termelőszövet­kezetnél időnként beszámol­tatnák és ennek alapján szük­séges intézkedéseket megten­nék. Termelőszövetkezetenként kell vizsgálni, hogy melyik a legalkalmasabb jövedelemel­osztási forma, amely a mun­kák maradéktalan elvétwését az adott termelőszövetkezet­nél legjobban biztosítja. Növelni kell a gyenge ter­melőszövetkezetek eszközellá­tását. A beruházások elosztá­sánál a gyenge termelőszövet­kezetek igényeit lehetőleg el­sősorban kellene kielégíteni. Különösen indokolt ez a ta­lajjavítási, vízrendezési mun­kák elosztásánál főként ak­kor, ha a termelőszövetkezet gyenge gazdálkodását a rossz talajviszonyok okozzák. Emelni kell a szakigazga­tási apparátus munkájának színvonalát. Ennek előfeltéte­le, hogy a járási mezőgazda- sági osztályokat jóllképzett szakemberekkel tovább erő­sítsük. Ésszerű egyesítések útján a kis területen, rosszul gazdál­kodó szövetkezeteket nagyobb egységekké kell szervezni. A jelenlegi pénzügyi (dotá­ciós) rendszert adott gazdasági eredmény eléréséhez kellene kötni. A termelőszövetkezeti vezetők és tagok előlegezését és részesedését a tervteljesí­tés függvényeként kellene al­kalmazni. (A jelenlegitől el­térő módszer azonban csak a felsőbb szervek rendelkezése alapján alkalmazható.) TÁRSADALMI ÜGY A gyengén gazdálkodó szö­vetkezetek megerősítése nem­csak ezek feladata, akikhez ez a munka szakmailag tartozik. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, ezen belül a gyenge termelőszövetkezetek erősítése ma társadalmi ügy és mint a következő évek nagyon fontos politikai és gazdasági problémája, vala­mennyiünk ügye. Dr. Nagy József Tél az állatker*ben A Mecseki Alléikért ilyenkor is fogadja a látogatókat. A lakók a kemény tél ellenére is vidámak, egészségesek, játékos kedvűek. Az etetési órákban lesik ápolóikat, a fi­nom falatokat. A fiatal böcsök már elfogyasztották ebédjüket, de mén néhány szelet alma jól esne. Cézár és Bizánc, az oroszlánpár fűtött lakosztályban tölti a téli hónapokat. No persze időnkén' '*>'*"dik őket a tágasabb ketrecükbe sétálni és l-vegözni — Szokouu íelv. — > X

Next

/
Thumbnails
Contents