Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

4 1964. jam; Ar a. Fidel Castro nyilatkozata a moszkvai televízióban Moszkvai A Szovjetunió özpanti televíziója kedd esti .oigi-amjában sugározta Fi­it Castrónak a legnagyobb yvjet lapok, a TASZSZ és rádió szerkesztőivel lefoly- tott interjúját A beszélgetésben, amelyet a televízió nézőinek milliói néz­tek és hallgattak meg, részt vett Pavel Szatyukov, a Prav­da főszerkesztője, A'ekszej Adzsubej, az Izvesztyija fő- szerkesztője, Enver Mamedov, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnökhelyettese, Nyi- kolaj Csigir. a TASZSZ kü- löntudósítója, Alekszandr Alek szejev, a Szovjetuniió kubai nagykövete és Leonyid Zam- jatyin, a szovjet külügymi­nisztérium sajtóosztályának vezetője. Pavel Szatyukovnaik arra a kérésére, hogy beszél jen a ku­bai nép életéről, Fidel Castro elmondotta, hogy a kábái nép kezdeményezé­sére a forradalom 6. eszten­dejét „a gazdaság esztende­jének” nevezték el. Most azonban — hangsúlyozta—, Kubának minden eddiginél több lehetősége van fő gaz­dasági problémáinak megol­dására. Hiszen szilárd kap­csoltai vannak a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal, enyhült a nem­zetközi feszültség, megszi­lárdult a kubai forradalom. Alekszej Adzsubej két kér­dést intézett a kubai minisz- 1 erelnökhöz: „Hogyan tudta a kubai forradalom legyőzni az ország keleti részein pusztító súlyos elemi csapás, a Flóra hurrikán következményeit?” -és „Milyen az idei cukorter­més Kubában?” Elmondotta, bár az ország n lapvető kincsét jelenítő cu­kornád-ültetvények szenved­jek az orkántól, teljesítettük cukorszáliftásd köbeíezettsé- -«olwket minden országnak, ■bmllyel kereskedünk — je­lentette ki Fideil Castro. A kubai forradalmi kor­mány vezetője nasy megelé­gedéssel szólt Nyikita Hrus­csov szerepéről abban, hogy Kubát cukornád-vágó kom­bájnokkal látta el, majd hozzáfűzte, hogy a gépesítés óriási lépéssel fogja előre­vinni a kubai mezőgazda­ság fejlődését. A gépesítés — hangsúlyozta —, hatal­mas távlatokat nyit meg ha­zánk előtt. Nv'fcolaj CsiigJr, a TASZSZ különitudősítója kérte, kom­mentálja egyes nyugati lapok­nak azt az állítását, hogy a Flóra hurrikán következmé­nyeinek felszámolásához Ku­bának hosszú évekre .van szűk vége. Fidel Castro azt mon­dotta, hogy ebben a hazug­ságban még sok kapitalista sem hisz. Meggyőz erről az a tény, hogy Aniglia nagy tétel autóbuszt szállít Kubának, va­lamint a kubai külkereskede­lem több más, sikeres vállal­kozása is. A kubai miniszterelnök ki­jelentette, hogy a világ ma meg van győződve Kuba hi­te" képességéről, a kubai forra­dalom győzelméről, arról, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szo­ros szövetségben levő ország sohasem lesz a sors önkényé­nek áldozata^ Leonyid Zamjatyin megkér­dezte, milyen lehetőségei van­nak annak, hogy a Karito­te n.g er térsége a béke öveze­te legyen és hogy véleménye szerint tovább erősödik-e a világbéke, Fidel Castro hangsúlyozta, hogy ebben a térségben nem Kuba felelős a feszültsé­gért. Kuba a maga gazda­ságát építi, a nép életszín­vonalának felemelésére tö­rekszik, de az imperialis­ták szerint ez bűn. Rámutatott arra. hogy a régi időkben, amikor az im­perializmus hatä'ma tetőpont­ján állt, el taposta volna a forradalmat ebben a kis or­szágban. A világban azonban olyan új helyzet alakult ki, amelyet az imperialisták nem ismertek fed. Emlékeztetett arra. hogy amikor az imperialisták kő­olaj nélkül akarták hagyni Kubát, a Szovjetunió úgy gondoskodott a sziget üzem­anyag-ellátásáról, hogy Kuba egyetlen napig sem maradt kőolaj nélkül. Hasonló he’yzet alakult ki a cukorral kapcsolatban is, ame­lyet az imperialisták nem akartak megvásárolni. A cuk­rot megvette a Szovjetunió. Az imperialisták — folytat­ta Castro — arra számítottak, hogy Kuba fegyver nélkül marad. A Szovjetunió azon­ban adott Kubának tankot, ágyút, lége! hárító fegyvert. Xmikoir az imperialisták nyílt agresszió előkészítésébe fog­tak, terveik ismét a Szovjet­unió katonai erejébe ütköztek. Az imperialisták kompro­misszumra kényszerültek, ' kötelezték magukat, hogy j nem támadják meg Kubát. ' Ismét meggyőződhettek ar- j ről, hogy a Szovjetunió szí- j lárdan, elszántan védelmezi j a kubai forradalmat. Hangsúlyozta, hogy a békés együttélés híveinek tábora növekszik az egész világon, a hidegháború szósző1óinak száma pedig csökken. Rámu­tatott a továbbiakban, hogy Kuba mindent megtesz a fe­szültség enyhítésére a Karib- tenger térségében. Kuba híve annak, hogy jó kapcsolatai le­gyenek minden latin-amerikai országgal, az Egyesült Álla­mokkal, az egyenlőség és a szuverenitás tiszteletben tar­tása a! apján. A kubai miniszterelnök hangsúlyozna: a helyzet vál­tozik, mert a latin-amerikai népek és kormányok ma mar nem vonhatók be minden to­vábbi nélkül egy Kuba-elle- nes kalandba. Ezek a népek tudják, hogy a kubaiakra emelt fegyver ellenük is for­dulhat. Példaként idézte Fi­del Castro Panamát, ahol az amerikaiak békés polgárokra lőttek. Az egységes szocialista for­radalmi párt tevékenységét jellemezve Fidel Castro hangsúlyozta, hogy már az egész kubai népet kezdi át­hatni az osztályöntudat. A dolgozók tízezrei vettek már részt pártoktatásban. Ez nagymértékben erősíti a for­radalmat és a pártot — mondotta. A pártnak — jelentette ki — most jó lehetőségei vannak arra, hogy megoldja a legbo­nyolultabb problémákat, ezek között is a legfontosabbakat — a gazdasági problémákat. Hangsúlyozta, hogy az egysé­ges szocialista forradalmi párt a forradalom továbbfejleszté­sére vezeti a kubai népet Fidel Castro igen nagyra értékelte a Szovjetunió Kom­munista Pártjának tevékeny­ségét. Ez a tevékenység — mondotta — megmutatja, hogy a burzsoá politikai rend­szer semmilyen tekintetben sem állja meg az összehason­lítást a szocialista rendszer­rel. Fide! Castro beszélt a Nyi- kita Hruscsovval és más szovjet vezetőkkel való talál­kozásain és beszélgetésein szerzett benyomásairól Hang­súlyozta, hogy a Szovjtunió és Kuba kö­zött olyan kapcsolatok áll­nak fenn, amelyek nem ha­sonlítanak az úgynevezett nyugati világban szokásos kapcsolatokhoz. Abban a világban a kis országok kép­viselői iránt rendszerint nem tanúsítanak semmilyen tiszteletet. A Szovjetunió kormányának irántunk tanúsított maga­tartása — folytatta Castro — igazán testvéri, szocialista, kommunista magatartás. A kubai miniszterelnök kö­szönetét mondott Hruscsov- nak a kubai küldöttség tagjai iránt tanúsított figyelem szá­mos megnyilvánulásáért. Em­lékeztetett arra, hogy Kubá­ban a nehéz pillanatokban mindig érzik Hruscsov segít- ! ségét Elmondotta, hogy a szovjet kormányfővel foly­tatott beszélgetésein Hrus- csovot olyan embernek is- | merte meg, aki nagy rokon- szenvet és tiszteletet kelt maga iránt az emberekben. Hangsúlyozta, hogy Nyikita j Hruscsov nagyszerű vezető. Különösen kiemelte fiatalos lendületét, fáradhatatlanságát, testi erejét és kitartását, amelyről meggyőződhetett a Moszkva környéki vadászato­kon. Aki ennyi nagyszerű vo­nást egyesít magában, az iránt teljes joggal lehet lelkesedni. A kubai vezető hozzáfűzte még, hogy minél jobban meg­ismeri Hruscsovot, annál kö- zelebbállónak érzi magát hoz­zá, annál inkább lelkesedik iránta. — Úgy gondolom, hogy mi, kubaiak mind ugyanolyan szeretettel vagyunk Hruscsov elvtárs iránt, mint az egész szovjet nép — mondotta. | A „tűzet szűntess!“ parancs ellenére folytatódik az angol konzervatívok „testvérháborúja* Az angol Konzervatív Párt három birminghami képvise­lője, John Hollingworth, Ha­rold Gurden és Leonard Cleaver hétfőn este bejelen­tette, elejti azt a tervét, hogy távolmaradásra szólítja fel egy birminghami gyűlés kö­zönségét, ha Macleod megje­lenik a szónoki emelvényen. A visszakozásra azután ke­rült sor, hogy a Konzervatív Pártközpont nyomatékosan figyelmeztette, hagyják abba a hajtóvadászatot, mert a volt pártelnök „harapós”. Jól tájékozott források sze­rint a képviselőkkel azt is közölték, hogy a kormány nagyon rossznéven venné, ha a Tory parlamenti csoport úgynevezett „1922-es bizottsá­gának” csütörtöki ülésén, bár­ki is felvetné a Macleod- ügyet. A kormányhoz közelálló — Daily Telegraph parlamen­ti tudósítója szerint a minisz­terelnök a választások előtt már „hallani sem akar több vádaskodásról”. A „hallgatni arany” jelszó hátterét a Daily Herald par­lamenti tudósítója így világít­ja meg: Nagyon sok Tory képviselő elkeseredetten acsar­kodók amiatt, hogy Macleod leleplezte, miként lett, Horné­ból miniszterelnök és követe­li, hogy indítsanak az alsó­házban és a parlamenten kí­vül is hadjáratot az áruló ellen. Pontosan ez azonban az. amit a pártvezérek minden­áron el akarnak kerülni. ‘ A konzervatív pártvezeióség szigorú „tüzet szüntess!” pa­rancsa ellenére a vita tovább folytatódik és egyre több rész­let kerül napvilágra az ural­kodó körök palotatitkaiból. SZOVJET—KUBAI közös közlemény Fidel Castrónak a Szovjet­unióban tett látogatásával kap csolaíban szerdán Moszkvában szovjet—kubai közös közle­ményt adtak ki. — A Szovjetunió és Kuba — hangsúlyozza a közlemény — külpolitikái tevékenységé­ben a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elvéből indul ki. — A Szovjetunió újból le­szögezi, hogy „minden rendel­kezésre álló eszközzel” segít­séget nyújt Kubának, ha az Egyesült Államok részéről vál­lalt kötelezettség megszegésé­vel betörést hajtanak végre Kubába. — A kubai kormány támo­gatja azt az új szovjet javas­latot, hogy kössenek nemzet­közi szerződést, amelyben az ál­lamok lemondanak arról, hogy erőszakot alkalmaznak a terü­leti és határviták megoldása érdekében. — Fidel Castro kijelentette, helyesli „az SZKP Központi Bizottságának lépéseit, ame­lyeknek célja a nézeteltérések kiküszöbölése és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egy­ségének és összeforrottságá- nak megszilárdítása”. — Mindkét fél hasznosnak tartja, hogy a két szocialista állam vezető személyiségei időszakonként találkozzanak és személyes érintkezésbe lép­jenek. — A szovjet vezetőkkel folytatott őszinte, szívélyes beszélgetések során — mond­ja a közlemény — Fidel Cast­ro elmondta, hogy Kubában a szocializmus győzelméért ví­vott harc jelenlegi szakaszá­ban „a gazdasági építés fel­adatai, az ország gazdaságá­nak fejlesztése, a dolgozók kulturális és anyagi életszín­vonalának emelése” áll a fi­Február 17-én kezdődik a/> „évszázad“ pere Dallas: Joe Brown dallasi bíró kedden este két és félórás tárgyalást folytatott Jack Ruby, a Kcnnedy-merénylettel vá­dolt Lee Harvey Oswald gyilkosának jogtanácsosaival, miután a védelem elállt kérésétől, hogy Rubyt óvadék ellenében tár­gyalásig helyezzék szabadlábra Brown bíró ezután közölte, hogy a bűnper nem február 3-án kezdődik — mint ezt erede­tileg tervezték —, hanem leghamarabb február 17-én. A bíró február 10-én tanulmányozza érdemben a védelemnek azt a kérését, hegy a bírósági tárgyalás színihelyét helyezzék át Dal­iásból más városba. A védők a közhangulatra és a sajtókam­pányra hivatkoztak és azt állították, hogy a kialakult körül­mények „befolyásolják az esküdtszék döntését”. Ha a tárgya­lás Dallasban lesz, február 17-én kezdődik „az évszázad p; re”. Ha a bíró egy másik texasi városba viszi a pert, az időpontról később dönt. FIGYELEM! FIGYELEM! •• ÍJ siet áthelyezés ­Értesítjük kedves megrendelőinket hogy finommecha­nikai részlegünk felvevőhelyét Kossuth Lajos utca 31. szám alól áthelyeztük Bem utca 3. szám alá, ahol továbbra is közületek és magánosok rendelkezé­sére állunk. VÁLLALUNK író- és irodagép, pénztárgép, varrógép, fényképezőgép, magnetofon, sorszámozó stb. javítását, továbbá: villamos és mechanikai gépek, mosógép, porszívó, padlókefélő, kávéfőző, villamostűzhely, vasaló stb. szerviz-szolgála­tunkban. PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT finommechanikai részlege Pécs. Bem utca 3. TELEFON: 19-74. ' gyelem középpontjában. Fon- i tos célt tűztek maguk elé: a I kubai cukortermelést 1970-ig ! tízmillió tonnára kívánják I emelni. — Kuba kormánya a béke I és a leszerelés ügyét szolgáló I lépésnek tekinti a Szovjetunió I nak a nukleáris fegyver-kísér- i letek megszüntetéséért vívott j harcban elért sikereit, vala- ! mint azt a megállapodást, ; amelynek értelmében nem jut- ! tatnak föld körüli pályára I nukleáris fegyverrel íelsze- j relt kozmikus testeket. A felek rámutatnak a béke ! erőinek sikereire, de ugyan- I akkor hangsúlyozzák: az ag- [ ressziv imperialista körök ar- I ra törekszenek, hogy minden j eszközzel újból a kiéleződés i irányába fordítsák vissza a \ világ eseményeinek menetét. • feszültséget igyekeznek tá­masztani a világnak bel egyik, hol másik részében. A Karib-tenger térsége az Egyesült Államok kardcsörte­tő militarista körei Kubával kapcsolatban folytatott ag­resszív politikájának követ­keztében továbbra is egyike a feszültségi övezeteknek. A szovjet kormány teljes mér­tékben támogatja Fidel Castro ismert öt pontját, „mint a Karib-tenger térségében a helyzet normalizálásának alapját”. Nyikita Hruscsov „ismétel­ten megerősítette, hogy abban az esetben, ha az amerikai Egyesült Államoknak Kuba meg nem támadására vonat­kozó kötelezettségei megsérté­sével, Kuba ellen támadást hajtanak végre, akkor a Szov­jetunió eleget tesz internacio­nalista kötelességének és min­den rendelkezésére álló esz­közzel megadja a testvéri Kubai Köztársaság szabadsá­gának és függetlenségének megvédéséhez szükséges segít­séget”. Panamában, Cipruson, Dél- Korcában, Dél-Vietnámban és Afrika. Ázsia és Latin-Ameri- ka több más térségében lezaj­lott események az imperia­lista államoknak arról a tö­rekvéséről tanúskodnak, hogy fegyver erejével tartóztassák fel a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését a nem­zetközi feszültség egyik forrá­sa — mutat rá a közlemény — Tajvan szigetének, a Kínai Népköztársaság elidegeníthe­tetlen részének megszállása amerikai csapatok által. Mindkét fél hangsúlyozza, hogy mielőbb helyre kell állí­tani a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben és „kijelenti, teljes szolidaritá­sával támogatja a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmát, kifejezi azt a szi­lárd meggyőződését, hogy e népek győzedelmeskednek az imperializmus erői fölött”. „Mindkét kormány elítéli a panamai nép vérének ontását, Panama szuverenitásának láb­bal tiprását. amelyet a csa­torna-övezetet megszálló ame­rikai csapatok követtek el. A két kormány támogatja Pa­nama népét abban a jogos követelésében, hogy helyreál­lítsa szuverenitását a csator­na-övezet felett, támogatja a panamai népnek azt a jogát, hogy felülvizsgálják, vagy ha­tálytalanítsák az amerikai imperializmus által Panamá­ra kényszerített méltánytalan egyezményeket, ámenek, ertel- ■ méhen Panamát megfosztot­ták attól, hogy joghatóságot gyakoroljon területének e ré­sze fölött”. „A szovjet és kubai fél meg van győződve arról, hogj ■ a szocialista rendszer arszágai- nak nagyszerű vívmányai, a tőkés országokban a kommu­nista és munkásmozgalom egy - re nagyobb arányú fellendü­lése, az afrikai, ázsiai és latin- amerikai népek nemzeti-fel- szabadítö harcának ereje biz tosítják a béke, a demokrá­cia és a szocializmus erőinek végleges győzelmét” — hang­súlyozza a közlemény. Az SZKP Központi Bizott­sága és az egységes szociális- ! ta forradalmi párt országos I vezetősége hangsúlyozza, hogy' a jelenlegi helyzetben minden i eddiginél nagyobb szükség van 1 a nemzetközi kommunis- 1 ta mozgalom sorainak össze­fogására és egységére a kom­munista és munkáspártok moszkvai tanácskozásain elfo- I gadott nyilatkozatokban meg- j határozott általános irányvo­nal alapján. Fidel Castro kijelerrtette, „helyesli azokat a lépéseket, amelyeke* az SZKP Központi Bizottsága tesz a nemzetközi ' kommunista mozgalom mézet- I eltéréseinek megszüntetése és sorai egységének és összefogá­sának megszilárdítása érdeké­ben”, A közlemény megállapítja, hogy a nemzetközi események, a szocialista és a tőkés orszá­gok belső helyzetének alaku­lása a moszkvai érték éri etek nyilatkozataiban foglalt elem­zések és következtetések he­lyességéről tanúskodik. „Nap­jainkban — hangsúlyozza a I közlemény — továbbra is vál­tozatlanul érvényesek az 1957. j és az 1960. évi nyilatkozatok elvi megállapításai: Korunk olyan értékelése, i hogy ez a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora; — a kor alapvető elleni- mondásainak jellemzői a kapi­talizmus és a szocializmus erői. i közötti ellentmondások: — annak elismerése, bog; I minden forradalmi erőt össze 1 kell fogni az imperializmus j elleni harcra; — a különböző társadalmi I rendszerű államok békéé, í együttélése elvének, mini a szocialista országok külpoiilí- 1 kaja jó irányvonalának meg­erősítése: — az a megállapítás, hogy a forradalmi mozgalom miiül békés, mind pedig nem bé­kés úton haladhat a kapitalis­ta rend. felszámolása ért folyó harcban; — a kommunista és mun­káspártok soraiban és a nem zetközi kommunista mozgu lomban a frakciós és szektás tevékenység elítélése; — a nemzeti felszabadító mozgalomnak, a tőkés orszá gokban a munkásosztály hal­fának minden eszközzel való támogatása”. A moszkvai nyilatkozatok nak ezek és más elvi megál­lapításai — mutat rá a köz­lemény — ,.fáklyáiként meg- I világítják a harc útját a bé­kéért, a nemzeti függeílen- ! s égért, a szocializmusért nagy­szerű álarcot vívó nerrzet’ özi forradalmi mozg.:' • -ila- mennyi alakulata >, • . .a”. I

Next

/
Thumbnails
Contents