Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

r W*4. JANÜÄR ÍS. Tv* Üj terveket kovácsol a falu ' Zúzmara és flótakaró borítja savig a falvakat és az a lát­szat mintha mozdulatlanság uralna mindont. Az élet azon­ban nem állt meg a községi tanácsokon, a termelőszövet ké­szetekben, a kultúrotthonok- ban élénk tevékenység cáfol a külső látszatra. Mindenütt új terveket kovácsolnak, ame­lyek révén ez évben tovább szépülnek a falvak, kulturál­tabbá válnak a községek. EC-F^ZSEGHAZAT ÉPÍ­TENEK CS IK ÓSTÖTTÖSÖN — Január 9-én megtartottuk a? 'dei első végrehajtó blzott- uáe’ ülésünket — mondja Zsi­ga József, a csikós töttösi ta­nács vb-elnöke. — Megtár- gvaltuk az Idei községfejlesz­téshez szükséges társadalmi munka szervezését, valamint a tanács és a termelőszövet­kezet közötti kapcsolat meg­erősítésének lehetőségeit. Él akarjuk érni társadalmi munkában a Baranya megyei átlagot, azaz az egy főre eső . 60 forintot a tavalyi 36 forint helyett. Felépítjük a sport- öltözőt. Ezen kívül új utcát nvitunk a József Attila utca folytatásaként a Szabadság litcára. Községünkben eddig meg voltak a virágágyások, a parkhelyek, de nem volt ben­nük virág. Az idén „virágos Csikóstöttöst” akarunk társa- da’mi munkában. Megkezdjük az egészségház éc.üé'ét és itt köztiszta-ági fürdőt is kívánunk létesíteni Szintén társadalmi munkában. A. szükséees anyagot máris beszereztük, a Tartós Béke' ’Termelőszövetkezet pedig fu­varral segíti a társadalmi mun kát. . K^SZTYÜV ARRASl T'' VFOLYAM r -i.söszentmArtonban — Az elmúlt évben meg­kend ük az orvosi lakás építé­sét. Amint az időjárás megen­gedi, a munkákat folytatjuk. Az’V .tervünk, — táiékoztát Szolnoki .Marian felsőszent- mártoni tanácselnök —, hogy az építkezést május elsejére befelezzük. Ugyancsak tavaly ősszel kezdtük meg a törpe- vízmű építését is, amelyet az 1964—65-ös évben kívánunk befe'ezni. A mostani gazdasá­gi évben 10 kilométer hosszú járdát is építünk a község- femésztési alapból. Egyéb úiság? A Pécsi Kesz­tyűgyár siklósi telepének ve­zetői hetenként kétszer, hétfőn és szerdán kesztyúvarró tan- fo’vamot tartanak a közsé­günkben. Ezen összesen 55 lánv és asszony vesz részt. ' Értékes szakmát tanulnak. JdtzjUL A SZOLGALTATAS c^áradszentkiralyon A műit évben óvodát akartunk építeni ,— mondja Y"'■zq József szabadszentkirá- ly' ‘anácselnök —. sajnos en­ne a terve nem készült el. Ebért Mén kell felépíteni as óvodát mintegy félmillió fo­rintos költséggel. Bankköl­csönt kívánunk igénybe venni és tavalyról a községfej lesz- tési alapból körülbelül 100 000 forintunk maradt, amit erre a célra szánunk. Szeretnénk a jelenlegi 260 főnyi befogadó képességű kultűrotthonunk he­lyett egy sokkal nagyobbat építeni. Megnéztük a blkalit ahhoz hasonlót szeretnénk, de fedezet hiánya miatt erre csak az elkövetkező években ke­rülhet majd sor. Szabadszentkirályon nem volt sem férfi, sem női fod­rászat. Most az Uj Elet Ter­melőszövetkezet. amellyel Jó a tanács kapcsolata, 60 ezer forintos összeggel út épületet épített, amelyben férfi és női fodrászat nvflik meg a Fod­rászipari KTSZ üzemeltetésé­ben. ORVOSI RENDELŐT KAP KASAD — Hétfőn tanácsülést tar­tottunk — tájékoztat Vókó Ferenc beremendi tanácsel­nök. — Megtárgyaltuk az el­múlt évben megtartott tanács­tagi gyűléseken elhangzott észrevételeket, kívánságokat és Javaslatokat Úgy határoz­tunk. hogy az állandó bizott­ságok ezek alapján készítik majd el Idei munkatervüket. A községfeilesztési alapból az idén bővítjük a vízmüvet. Mintegy 300—350 új családot kapcsolunk maid be a köz­ponti vízhálózatba Erre a cél­ra 120 ezer forintot kívánunk fordítani és 60 ezer forint ér­tékű társadalmi munkára is számítunk. Hátráltatja a mun. kát. hogy a tervező még min­dig nem készítette el a már tavaly megrendelt tervet. Folytatjuk a járdaépítést is körülbelül másfél kilométer hosszúságban. Ugyanakkor feküftjuk a megrongálódott járdákat. Bővítjük a meglévő idénybölcsődénket 50 ezer fo­rintos Völiséggel és annak ál­landósítását szorgalmazzuk. Az utak karbantartására pe­tiig 20—23 MW forintot lrá nyoztunk elő. Kizárólag társa­dalmi munkában akarjuk a községet parkosítani. A hoz­zánk tartozó Kásád pedig or­vosi rendelőt kap. Kásádon is folytatni kívánjuk a iárdaépí ’ést és az utak felújítását. Állatorvost la kas BABARCON „Osztoztam örömükben, bánatukban" Mikor van a* ember fűiig adósságban? — Beszélsz-e Bálint? — Márclusban-áprillsban ál­latorvosi lakást építünk — mondja Izsák t/ajos. a babar- ci tanács vb-elnöke. — 300 ezer forintos költséggel. Eh­hez anyagilag és társadalmi munkával Klsnyárád, Szajk és Liptód is hozzájárul. Az elmúlt év negyedik negyed­évében ugyancsak 30 ezer fo­rintos költséggel megkezdőik a tűzoltószertár építését. Fa­lait már felhúztuk, most már csak a befejezés van hátra. Márciusban megkezdjük az óvoda átalakítását és bővíté­sét Is. Parkosítjuk a tanács­háza előtti közteret. Az el­múlt év negyedik negyedévé­ben elkezdtük a Járdalapok lerakását a Béke utcában. Az idén még 3500 járdalapot kf­vánunk lefektetni 3—4 utcá­ban. Örömmel vettük, hogy termelőszövetkezetünk 20 ezer forinttal járul hozzá község- fejlesztési alapunkhoz. — A napokban negyvenhá­rom állama házhelyet adunk át az Országos Takarékpénz­tárnak értékesítésre. A kisa­játítás most van folyamatban. ARTÉZI KOT NAGYPETFRDEN — Községfejlesztési alapból artézi kutat kívánunk létesí­teni — tájékoztat Orbán De- zsőné, a nagypeterdi községi tanács gazdálkodási előadója. — Erre már évek óta ‘artaié- koljuk a pénzt. Eddig még csak 77 ezer forintunk van és elkészítése 240 ezer forintba kerül. r. >. MONDJA, JÄNOS BA'CSla .nek az Istvánnak az apja .s ilyen rossz volt? — Melyiké?... Igen! Em­lékszem, ó is nagy betyár volt. De még a nagyapja is ... A kérdést és a feleletet a hosszúhetényi Iskola igazgatói szobájában hallottam. A kér­dést egy tanítónő tette fel Nemes János tanítónak, aki közel hét évtizede él ebben a faluban és több mint fél évszázada tanít ebben az egy községben. Immár három nemzedék vallja tanítójának Akiket először oktatott ebben a faluban betűvetésre, már azoknak az unokát is hozzá­járnák ... Az iskola 16 taní­tója közül hatan János bácsi tanítványai voltak. Most kol­légák ... Nemes János aranydiplo­más tanító ma Is szívesen vál­lalja a hosszúhetényi gyere­kek nevelését. Az iskola épü­letében lakik s ha úgy adó­dik, hogy valamelyik peda­gógust — szabadságod vagy egyéb okok miatt — helyette­síteni kell, csak szólnak Já­nos bácsinak. Amikor meglá­togattam, éppen a másodiko­sokkal foglalkozott — olvasá­si óra volt. Tollhegyre való téma lenne p>edagógusi pályáiénak meg­örökítése. Tanítóját tiszteli benne a község tsz-elnökétöl kezdve szinte az egész falu. De nem ezért kerestem fel Nincs a megyében még hoz­zá hasonló idős pedagógus, aki falujáról — múltjáról, je­lenéről, szokásairól, népha­gyományairól — annyit össze­gyűjtött volna, mint ő. Gép­pel írott precíz feljegyzések, rendszerbe foglalva. Külön kötetben a tájszavak, külön ! füzetbe kötve a nénvise’etrő: gyűjtött anyag, külön vala­mennyi téma. S illusztrálásul a fényképiek tömege. ZENEI HÍREK Annak idején beszámoltunk arról a bravúros beugrásról, mellyel Csongor József, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze megmentette az Állami Ope­raház Don Carlos előadását. Az Operaház vezetősége most meghívta tehetséges tenoris­tánkat, hogy február 9-én lép­jen fel a Parasztbecsület elő­adásán, Turiddu szerepében. Csongor Pécsett már énekelte ezt a szerepet, most a szín­ház énektermében a felfrissí­tés munkálatai folynak. De a Turiddura való felkészülés mellett Csotigor Józseffel együtt az operatársulat többi tagja is megkezdte a soron- következő opera, Delibes: Lakméjának próbáit. A ven­verseny január 27-re tervezett új időpontjáig meg növekszik azok száma is, akik Mohácson .ztvuncsiak a szép muzsinara. ár A televízió múlt csütörtöki musotuuan lálnauuk es hall- nauúk a Győri 1 íinarmonnius z.eneaar Hangversenyei, melyre a buuapesli Zeneművészeti r oiskoia nagy terméoen került sor. A pécsiek is készülődnek inár a Hagyományos, évente megismétlődő fővárosi ven­dégszereplésre. Ez evoen igen nagy jelentőségű feladatra vanalkoztak, nogy újból meg- nódnsák a fővárost. Cheru- oini Kequiemje szerepel az április 7-i koncert műsorán a r ecsi E ifnarmonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kórus köz- remukoüesévei Lamuerto Gar- delii vezényletével. B.zunk abban, hogy a televízió jóvol­tából ennek a hangverseny­nek is részesei lehetnek a ze­ne kedvelői idehaza, Pécsett és szerte az országban, ár A soronkövetkezö pécsi bér­leti hangversenyt Verdi és Wágner műveiből állították össze. Az est közreműködői: Dely Rózsi, Déry Gabriella, Jámbor László és Tarnay Gyula. Vezényel Komor Vil­mos. Szívesen és örömmel várjuk az Állami Operaház kiváló énekeseit, annak azon­ban már kelvesbé örülünk, hogy a műsor első részében olyan Veidi-operákból adnak elő, mint a Rigolettó, a Tru­badúr vagy a Don Carlos. Ezeket a pécsi közönségnek pécsi előadókkal a közelmúlt­ban volt és lesz is akalma hallani. Olyan kimeríthetetlen az operairodalom! Nem le­hetne egy kicsit körültekin­tőbben válogatni? Ilyen szempontból sokkal szerencsésebb a február 15-re tervezett komlói operaest műsora, melynek szólistái: Er­dész Zsuzsa, Dombahidi László és Réti József. Az est dirigen „A hagyomány szerint a pusztaszeri gyűlés után Bara­nyát Ete törzse kapta meg. akinek a Zengő tövében volt a székhelye. Kis változtatás^ sál az 6 nevét viseli a falu" — írja. A népviseletről szőlő feljegyzéseiből megtudhat­juk: „A falu magyar lakóinak viselete festői. A szinvompás népviselet az IS?0—80-as években alakult ki. — Ilyen népviselet van*Vasason, Sza­bolcson. Bogádon, Romonyán A munkásság ugyanúgy öiíö- jött. azokat a szokásokat ápol ta, mint a parasztság...” VASTAG FÜZETET tesz elém, „Selma Jankó” — olva­som a címlapján. — Selma Jankónak hevez­ték régen — még elvétve ma is — a rosszalkodó gyereke­ket a faluban — mondja. — Selma hosszúhetényi zsellér­legény volt. aki megszökött a katonaságtól és csatlakozott a Mecseken tanvázó szegény legényekhez. Később Rózsa Sándorral együtt vettek részt a 4B-as szabadságharcban. Ma is ismeretesek Itt azok a csa­ládok. akiknek elhalt ftreaie: kapcsolatban álltak ve’ük. Az ő történetüket dolgoztam fel — dramatizálva. Hat népdalt is gyűjtöttem hozzá. A betyárromantika mindig is élt a magyar népben, itt Hosszúhetényben is. János bá­csi gyűjtéséből olvasom, hogy a megye másik híres betyára, Patkó Bandi meglátogatta egyszer a hosszúhetényi plé­bánost — Hegyessy Lászlót, aki 60 évig volt itt plébános és az 1900-as években halt meg. ö még ismerte. Történt, hogy a plébános ielentős örök­séghez jutott. Ezt megtudta Patkó Bandi. Levelet írt a plé­bánosnak, hogy ekkor és ek­kor meglá'ogatja, mert az Ur asztaláról neki Is juthat egy kis morzsa. A levél véte­le után a plébános lóra ült — mindig lovon járt — és a pécsi takarékpénztárba vitte a pénzét, de a biztonság ked­véért egy ezrest otthon ha­gyott. Nemes János leírja, miként érkezett meg alko­nyaikor három lovas a plé­bánia udvarába és a végén miként is vitték el a megma­radt ezrest. A plébános nem nagyon haragudott a betyá­rokra, h;szen ő is kissé „sza­badelvű” volt. Tény, hogy Fe­renc József szidalmazásáért 2 évre elítélték... A falu lakóitól 82 találós kérdést is feljegyzett. „Mikor van egy ember fülig adósság­ban?" (Amikor hitelbe veszi a sapkáját) — derül, aki va­lamennyit végigolvassa. Táj- szavakból mintegy ezret gyűj­tött. A „szó1 ások. közmondá­sok” kötetből a Hosszúhetény és környéke népének tréfálko- dókedve árad. „Addig megyek az erdőben,, míg fát nem lá­tok”. „A ked kakasa korán kukorékol" (a f!a fiatalon ud­varol). ..Elmehetne az egreqyi búsára áriát faszőni" (a rossz halliásúakra mond iák.) „Sorba meg", mint Komlón a kutya­ugatás". TALÄN a legdéde1 getettebb munkája az „Egyszer házasod­tam” című gyűjtés, amelyben egy hosszúhetényi lakodalmai1 örökít meg a leánykéréstől az Lopótökbe oltott dinnye A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövet­kezet az idén 12 holdon ter­meszt görögdinnyét. A ker­tészet vezetője, Jávor Andor olvasta, hogy a bolgár ker­tészek lopótökbe oltják a görögdinnyét, s ilymódon két héttel korábban, más­félszer nagyobb termést ér­nek el. Tavaly próbálkozott ezzel a módszerrel, azonban csak egy tövön ért el ered­ményt. A kísérleti tövön érett dinnye különösen jó­ízű volt és korábban érett. 4z idén fél holdon próbálja se ugyancsak Komor Vilmos, i meg ^ 0itás^ esküvőig. A munka értékét nemcsak a lakodalommal ösz- szefüggő hagyományok feldol­gozása adja, tükrözi egy ki­csit a nép életét is. „Biztatás a házasságra”-fejezettei kez­dődik. Anna; Egy hónapja, hogy ha­zajöttél a katonaságtól, fi­am, volt időd széthézni a lányok között. 'pa: Rozika testvéred férjhez megy. a kis birtokból kelle­ne kifizetni. Adósságunk nagy. A kamatokat csak fi­zetjük, de a dereka marad. rános: Tudom in azt édes­anyám, de azt mondják meg ketök. ki volna jó. 4 nya: Hát ott van Kis Mari­ka — jó dögös. Az apja számadó-juhász az uraság­nál. Híres nemzetség. Mert arra is kell adni. János: Utcán fodros, otthon rongyos. S ebben a tréfá’kodó hang­nemben dolgozta fel Jáno6 bá­csi — 1955-ben — a falu la­kodalmainak ceremóniáit 74 sűrűn gépelt oldalon s hozzá a maga gyűitötte 56 nótamel­léklet. Lekottázva, szöveegeL 5 a kötet így kezdi az első’a- con: „Hatvan éve élek a ta­lum népével Hosszúhetény- ben. Osztoztam örömükben, bánatukban. munkájukban, szórakozásukban...” Akár élete regényének kez­dősorait is nyithatná ezzel a mondattal. ÜTŐN, ÜTFÉLEN megszó­lítják, tisztelettel köszöntik. Sok tanítványának az arcára már nem emlékezik — felnőtt, megféri: asodott emberek let­tek, számosán elszármaztak a faluból. Egy régi történetet elevenít fel. — Nem volt elvem a verés­sel nevelés, de egyszer majd­nem ... — kezdi. — Fekete hajú. mokány kisfiút írattak be az első osztályba. Eltelik az első hónap, a második is, de az én gyerekem csak nem» szólal meg, bármit is kérde­zek tőle. Túl vagyunk a har­madik, a negyedik hónaoors is, a többiek már javában fújják a leckét, de a k!s mo­kány hallgat, mint a sír. Tel­jesen lemarad így a többről, mit tegyek vele? — töpreng­tem. Amikor az ötödik hónap múltán sem nyitotta ki a szá­ját, egv jókora vastag botot kerítettem és behívtam ma­gamhoz. Kezemben a bottal elébe álltam. — Beszélsz-e Bálint? —• kérdeztem. összeszorította a száját. Feljebb emeltem a botot és hangosabban kérdeztem: — Beszélsz-e, Bálint? Csak a foga csikorgott. Hirtelen még feljebb emel­tem a botot és rákiál 'oriam: — Beszélsz-e, Bálint? — Jaj, jaj tanító úr, inkább beszélek. — Nem is volt utána vele semmi baj, pótolta az elma­radottakat — folytatja a tör­ténteket. — Kijárta az isko­lát, elment a faluból. Egyszer utazom a vonaton. Mellém lép egy katonatiszt, köszön, aztán megkérdezi; „Nem ismer meg tanító úr?” „Bizony nem, fiam...” „Én vagyok a Bá­lint, L beszélsz-e, Bálint?!” Akkor ismertem rá. Kiváló repülőtiszt lett belőle. Még meg is ölelt búcsúzóul. FÉL ÉVSZÁZAD óta „ker­tészkedik” ebben a baranyai községben. Gyűitései nemcsak a buda­pesti Néprajzi Múzeumban ta­lálhatók, hanem a British Mu­seum is kért belőlük. — Akad még a gyűjtemé­nyemben rendezetlen is —• majd hozzálátok, mert min­dig kérik a pécsiek is — mondja. — Csak idő kéne hozzá. Nagy a kert — s a jó ker­tésznek mindig sok a mun­kája ... Garay Fares* f dégrendező, Devecseriné Hu­szár Klára már megérkezett városunkba. Ugyanakkor Kar­dos György korrepetálásával hozzáláttak a tavasszal színre kerülő Windsori víg nők című Nicolai opera zenei betanulá­sához is. * Még egy hír az operatársu­lat életéből: január 24-én Du­naújvárosban vendégszerepei a Bánk bánnal a pécsi együt­tes. A délutáni előadás érde­kessége lesz, hogy a címsze­repet elsőízben Csányi János énekli. Operett bonviváni sze­repei után most mutatkozik be operaénekesként. Az esti előadáson viszont Ottóként Hotter József lép először szín­padra. Az Országos Filharmónia ízléses, a pécsivel azonos ki­állítású műsorjüzetet adott ki 2 Mohácson tervezett bérleti hangversenysorozatról. Ez az első kísérlet, hogy a Filhar­mónia Mohácson három elő- idásból álló bérleti sorozatot indít. A változatosan összeállí­tott műsorban szerepel a Postás Szimjonikus Zenekar, Hernádi Lajos zongoraművész és Mo­hács Város Központi Énekka­ra Horváth Gyula vezényle­tével, másik alkalommal a Pécsi KISZÖV Szimfonikus Zenekar látogat el a Duna menti városba a Magyar Ál­lami Operaház és a Pécsi Nemzeti Színház énekeseivel. Az eredeti tervek szerint ja­nuár 18-án este a Pécsi Fil- haimunikus Zenekar vendég­játéka nyitotta volna meg a sorozatot Paulusz Elemér ve­zényletével, valamint Manfred Scherzet NDK-beli hegedű- művész közreműködésével. Erre a megnyitó hangverseny­re azonban nem kerülhetett sor a zenekar tagjainak más­irányú elfoglaltsága miatt. Nem szerencsés dolog, ha egy irvendetes kezdeményezés már az első alkalommal meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents