Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-22 / 17. szám
SZERDA Á termelés növelésének tartaléka , üzemeinkben a termelés fotózásáról szólva elsősorban a létszám növeléséről, a termelékenység emeléséről szólva pedig legtöbbször csak a gépesítésről, automatizálásról beszélnék. Arról, hogy a nagyobb létszám, a nagyobb teljesítőképességű gépek, a modernebb termelési eljárások miként teszik lehetővé, hogy a munkások ugyanannyi, vagy kevesebb fizikai munkával — természetesen nagyobb szaktudással, több szellemi hozzá j árulással — többet termelhessenek. A termelők számának emelése, a gépesítés, az automatizálás a több termelés nek, a társadalmi haladásnak valóban az egyik legfontosabb feltétele. De arról sem szabad megfeledkeznünk. hogy a jelenlegi munkáslétszámmal, a jelenlegi termelési szervezetükben a mai gépparkunkkal is jóval többet és gazdaságosabban termelhetnénk, ha nagyobb lelkiismeretességgel, fegyelmezettebben dolgoznánk. S az, hogy az Ipari termelés, a termelékenység növelésének elsősorban az üzemen belüli tar talékait kell feltárnunk, talán sohasem volt olyan parancso- '.óan szükséges, mint manapság. Nemcsak azért, mert kiderült: a népgazdaság arányos :ei löd ősének biztosítása érdedében a rendelkezésre álló beruházásoknak nagyobb hányadát kell a mezőgazdaságba irányítanunk, mint korábban. Hanem azért is, mert egyre csökken a termelésbe beállítható új munkaerők száma. S hogy a munkafegyelem és üzemszervezés terén milyen . nagyok a tartalékok, azt néhány számszerű adat eléggé világosan megmutatja. Az iparban (az építőipart is beleértve) a munkaerő-kihasználás 90 -ázalók körül van. A kieső 10 százalék több miint 100 ezer dolgozót jelent. Persze ezek a számok csak elméleti adatok, hiszen a munkaerő-felhasználás — azaz a dolgozó létszám és az állományi létszám hányadosa '■— sohasem lehet 100 százalék, iAz állományi létszámban ugyanis a fizetette és beteg- szabadságon lévók is benne- bglaltatnak). Mégis a két szám közötti 100 000 fős különbség egy része olyan, amely a munkafegyelem fokozásával megtakarítható. S ez a szám lényegesen több, mint amivel :z egész ipar és építőipar munkaerő-problémája meg- o’ iható lenne. Pedig a munkafegyelem .'okozásának még sokkal na- -iyo>b\ tartalékai is vannak. iiizerV a munkafegyelem nem- csa< Azáltal javítható, ha az állományi létszámból egyre -evesebben mulasztanak és egyre többen jelennek meg dolgozni, hanem azáltal is, ha a munkára megjelentek jobban használják ki a rendelkezésre álló munkaidőt. S itt is lenne bőven tenní- zaló! A KGM Üzemszervezési intézetének reprezentatív felmérése szerint a forgácsoló- gépeken a termelési idő aránya 65 százalék, a tényleges főidő 44,5 százalék volt. A munkaidőn belüli összes veszteség- idő kb. 12 százalék. (Hasonló az arány a sajtolóüzemekben, szereldékben is). 1963 őszén több KGM-vállalatnál végeztek saunkaidőfeűjmérést- A Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban a kieső idő az összes munkaidő több mint 21 százalékát tette ki. S ebbe nem számították be azokat az állásidőket, amik az új munkára való átállás vagy a folyó munkával kapcsolatos megbeszélések miatt váltak szükségessé. A Gamma Gyárban, mely pedig ilyen szempontból egyáltalán nem tartozik a rosszabb vállalatok közé, a kieső idő meg haladta az. összmunkaidő 11 százalékát. A munkaidő jobb kihasználása természetesen nemcsak a fizikai munkásokra vonatkozik, — hanem a műszaki, adminisztratív dolgozókra — és nemcsak az üzemekre, hanem a felsőbb irányító szervekre, minisztériumokra is. Az egyik legnagyobb gazdasági minisztériumokban a büfében és ebédlőben eltöltött idő — természetesen a fél órás ebédidőn felül — kb. 100 dolgozó teljes évi munkaidejének felel mep. Az esrütett néhány példa — úgy gondolom — eléggé megvilágítja, hogy a termelés növelésének mekkora tartalékát jelenti a munkafegyelem emelése: a munkában való pontosabb megjelenés, a munkában töltött idő intenzívebb kihasználása. Minden munkásnak, de különösen a gazdasági vezetőknek elsőrendű feladata, hogy —. kitartó munkája! — állandóan javítsák üMmükben a munkafegyelmet." Sok gazdasági vezető azonban meglehetősen húzódozik a feladattól. S elsősorban nem is azért, mert’ a feladat népszerűtlen. Hanem azért, mert nehéz meg értetni a munkásokkal, hogy egy pjercet késni, vagy a munkafegyelmet lazítani vétek a közösséggel szemben akkor, amikor a szerszámra, anyagra való várás nem perceket, hanem órákat is elvesz a munkás napi idejéből. Olyan munkaszervezés mellett, amikor a negyedév végi rohammunka „mindent bele” munkatempóját a tétlenség, az üzemenbe- lüli munkanélküliség időszaka követi. Igencsak nehéz a munkásoknak megmagyarázni, miért kell fegyelmezettebben, a munkanap minden percét kihasználva dolgozniok. És megfordítva, miként a rossz munkaszervezés „melegágya” a fegyelmezetlenségnek és lógásnak, a korszerű üzem- szervezés, a modern termelési eljárások — szalagszerű termelések. stb. rendkívül megnehezítik a munkafegyelem ellen vétők dolgát. Nemcsak azért, mert pl. a szalagszerű termelésnél a szalag haladása szinte automatikusan szabályozza a munkatempót, hanem azért is, mert azok a munkások, akiknek nem kell munkájuk közben anyagra, szerszámra hosszú időket várakoznia, hanem minden kérés nélkül, automatikusan, idejében biztosítják számukra a tempós munka összes felételeit, másként néznek a büfében eltöltött negyedórákra, mint azokra. akik, ha „megfeszülnének” az igyekezettől sem tudnák — rajtuk kívül álló okok miatt — a napi 8 órát maradéktalanul „kidolgozni”. A munkafegyelem és a mun kaszervezés ilyen összefüggé!Folytatás « 2. oldalon) Megkezdte munkáját a genfi értekezlet Genf: A genfi Nemzetek Palotájában kedden délután összeült a 18 hatalmi leszerelési bizottság értekezlete. A bizottság ülését Burns tábornok, Kanada képviselője nyitotta meg és átadta a szót Dragoszlav Protics különleges politikai ügyekkel megbízott ENSZ-főtitkárhelyettcsnek, aki felolvasta U Thant főtitkár üzenetét. Az üzenetben az ENSZ főtitkára kifejezte reményét, hogy az értekezlet minden részvevője komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy korunk legjelentősebb problémája, a leszerelés, valamint az igazságos és tartós nemzetközi béke és biztonság irányában az értekezlet komoly haladást érjen eL A leszerelési értekezlet ezután zárt ajtók mögött folytatta munkáját. Az ülés magyar Idő szarint 17.26 órakor ért véget. A ciprusi válság A ciprusi válság megoldásáról tárgyaló londoni értekezlet megkezdése után .öt nappal még mindig nincs kilátás a probléma rendezésére. Az értekezlethez közelálló körökben kijelentették, hogy Duncan Sandys gyarmatügyi miniszternek a ciprusi görög és török küldöttséggel folytatott különmegbeszélései után sem mutat semmi jel arra, hogy megtalálták volna a megegyezés bármiféle alapját. Görög részről nem tartják kizártnak, hogy — amennyiben a londoni tanácskozások a hét végéig sem járnak sikerrel — a kérdést az ENSZ elé terjesztik. Az Építéstudományi Intézet Minőségvizsgáló pécsi laboratóriuma a napokban új géppel gazdagodott. Egy öttonnás húzó- és nyomó szilárdságmérő gépet helyezek üzembe, amellyel az eddigieknél pontosabb. méréseket tudnak végezni a laboratórium munkatársai. — Szokolai felv. — Mínusz 21 fok Pécsett Az erős hideg zavarja a városi közlekedést Baranya útjai mindenütt járhatók — Nehézségek a szénbányák kötélpályáinál Tíz fok hőmérsékleti különbség a városban. Kedden, január 21-én mérték az idei tél legalacsonyabb hőmérsékletét Pécsett.' A reggeli körzeti időjárásjelentés- bem Pécs volt az ország leghidegebb pontja: mínusz 21 Celsius fok! A hideget a munkába induló dolgozók saját bőrükön „mérték le” kedden reggel; dideregve, toporogva várták az autóbuszokat. S az autóbuszok egyre késtek, sőt járatok maradtak el. Miért? Milyen zavarokat okozott az első igazi hideg téli nap? KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT — Lefagynak a kocsik, lefagynak a kocsik... — panaszkodik a vállalat forgalmúi osztályvezetője. S aztán sorolja, hogy a pótkocsikat egyáltalán nem tudták vontatni, mert a fékvezetékek el- fagytak, de ezenkívül az ajtók és a vezetékek fagynak le a nagy hideg miatt. — Kora reggel már tizennégy kocsi maradt a garázsban. Fagyás miatt.;. Ezért voltak a kiesések is a reggeli járatokban, amit magam is bizonyítani tudok, hiszen fél órát vártam a húszon egyesre, de végül is gyalog- szerrel indultam el. — Később újabb nyolc kocsi esett ki..! összesen huszonkettő. A Közlekedési Vállalat dolgozói mindent megtesznek, Ijaoasz 7őarUámjban a legszélső üvegtetős hollandi ágy végénél a hókupacba szúrt fanyeles hőmérőre pillant a brigádvezető és örömmel állapítja meg: — Végre, a higany elhagyta a nullát! Plusz egy, kezdhetjük a palánták áthordását a hollandiba. Élesen tűz a nap, a hóról visszaverődő napfény vakítja a szemet. Hetek óta ez az első „meleg” délelőtt. — Jól esik a napsütés a növényeknek. Ezt az egyet nem tudjuk számukra mesterségesen biztosítani, s bizony kevés jut belőle télen, — mondja Jávor Andor, a kertészet vezetője. A hollandi ágyak között lépkedünk a szürke téglakockás úton. A harkányi kertészet egyedüli a megyében, ahol termálvízzel fűtik az üvegházakat, hollandi ágyakat, g e mesterséges tavaszban megpirul a paradicsom, megnő a paprika. — Karácsonyra két és fél mázsa érett paradicsomot szedtünk le, s 7—8000 zöld paprikát szállítottunk a boltokba. Talán még lesz tíz-húsz kiló paradicsom .— mutat az üveg alatt gyümölcsöt érlelő tövekra. hogy a lefagyott kocsikat mielőbb rendbe tegyék és forgalomba állítsák. A MÁV PÉCSI IGAZGATÓSÁGA A vasútnál nincs különösebb fennakadás a hideg miatt, bár a vonattok jelentős késéssel indultak és érkeztek a keddi napon, de minden menetrendszerű vonat közlekedett. A késések oka: a hideg. Nehezebb a mozdonyokat üzemben tartani, nehezebb gőzt fejleszteni. A mozdonyok vezetékei könnyen befagynak, sakkal több szénre van szükség, mint ezelőtt A váltók eljegesedése okoz nehézségét a közlekedésben, de a pályafenntartás dolgozói mindent megtesznek, hogy a jegesedést eltávolítsák: vágják és sózzák a jeges felületet a pálya és a váltók térségében. SZÉNBÁNYÁK A szabolcsi István-afcnáról öt kilométer hosszúságú kötélpálya vezet az újhegyi szénmosóhoz. Naponta 4200—4400 csille szenet kell a bányából a mosóműhöz továbbítani. Eddig nem volt üzemzavar, sőt a keddi nagy hideg ellenére is szállítani tudtak a kötélpályán. Az ellenőrzést „megduplázták” a kötélpálya területén, mert a pálya ebben a hidegTüdötfondoző a járás segítségével ft 4 4 szakadás következhet be. A legnagyobb nehézséget jelenleg az okozza, hogy a pálya előtti töltőbunkerek, szénsilók gyorsan befagynak és nehéz elindítaná a szállítást A kötélpályát kétszer nyolo órán keresztül üzemeltetik; reggel hattál kettőig és este hattól hajnali kettőig. A bánya vezetője elmondta, hogy a keddi napon még minden rendiben sikerült, sem kötélszakadás, sem lefagyás nem történt KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG — A megyében minden közút járható — tájékoztat a „hó- szolgálat”. A hideg csupán annyiban okozott zavart, hogy a nagyobb kapacitású úttisztító gépeikkel nem tudnak dolgozni, mert oly erős a fagy» Várják az enyhülést, hogy .a? utakat tovább tudják tisztítaná és a szélességet növelni. ; METEOROLÓGIAI állomás Érdeklődtünk a misinatetői és a repülőtéri állomásokon. Igen érdekes adatokat mondtak. ' A Misána-tetőn nyoma sincs a kemény hidegnek: — Reggel mínusz tíz fok volt a hőmérséklet — jelentik. S a repülőtéren? — Mínusz huszonegy. Honnan e nagy különbség? Hiszen „egy helyen vagyunk” s mégis tíz foknál több az él- térés? Igaz, ■ hogy egy helyen vagyunk, de a Misina-tető majd négyszáz méterrel magasabban van, mint a Széchenyi tér, s éppen ez a szint- különbség okozza a tízfokos eltérést. A magasabb légrétegben enyhébb a hőmérséklet. Kedden délután három órakor a városiban mínusz 14—■ 15 fok volt. a Misina-tetőn pedig —4,5 Celsius fok. — Tudnak valami biztatót mondani? — Egyelőre semmi jóvaí nem „szolgálhatunk” — felelték. Elég baj az — mondom magamban. Gazdagh István a monacsiak eddig a sorházba jártak tüdőszflrésre és kezelésre. Ez azonban néro volt egészséges, a hely is kicsinek bizonyult. Ennék megváltoztatására a járás községei községfejlesztési alapjukból 270 ezer forintot adtak az Eötvös utcai épület áruvásárlására. A házban átalakítás után külön helyirí "’’én vizsgálhatiák a gyerekeket, külön a fertőzötteket és külön ’esz a szűrőállomás is. tét földön és szabályos távolságba kis fapálcika segítségével dugdossák a palántákat. A hajtatóban nagy a nyüzsgés, karfiolpalántákat ültetnek földcserépbe, s a korai salátát dugdossák a földdel töltött ládákba. A siklósi gimnázium 2/c osztálya ügyeskedik, politechnikai órájuk van. Meg sem tudom különböztetni, végeredményben kik is a kertészet dolgozói, mert ők is fiatal lányok, a villányi szakiskolában tanulnak. Idén végeznek, s akkor már mint kertészeti szakmunkások dolgoznak itt. Hordják a fedett ládákat a hollandi ágyakba, gyorsan kihasználják az enyhülést. Vigyáznak nehogy megfázzanak a még zsenge palánták. — Sietnünk kell ilyenkor, hogy legyen hely az új palántáknak — mondja Vadászi János brigádvezető —. Szűkén vagyunk kicsit, kevés ez a két 80 négyzetméteres hajtató. A terv meg a duplája. Tavaly 300 ezer forint volt, az idén 600 ezer. Teljesítjük így is, csak nehezebb ilyen körülmények között. Ígértek egy új 6000 négyzetméteres hajtatót, ha új termálvíz forrást találnak, de ez bizonytalan. Abbahagyták a viz kutatását Erzséíset Arrébb 13 ágyban petrezselyem és zeller zöldéit, hetenként ezer csomót szállítanak a csemegeboltokba és a harkányi, siklósi saját üzletükbe Lesz még néhány száz zölc paprika is, az utolsó ágybar pedig hagyma mutogatja pái centis zöldjét. — A legközelebbi primői árut február végén márciut elején hozzuk forgalomba Körülbelül kétezerötszáz fej salátát, két ágy zöldhagymái és retket szállítunk. Korár lesz majd karfiol, karalábé is A főkertész felsorolja, hogy már 12 ezer karfiolpalántc kikelt, s a múlt évi 5 ágy helyett az idén 50 ággyal hajtatnak. Fóliaborítót használnak amely olcsóbb az üvegnél s könnyebben szállítható. Ezenkívül 26 ágy paprikát, hat ágy paradicsomot ültetnek, IC ezer karalábot, majd később ismét paradicsomot 50 ágyban és paprikát. Körülbelül 20 ezer szál paprika-paradicsom palántát nevelnek az idén eladásra is. A harkányi üzemegységben összesen kilenc holdon, Máriaayűdön 15 holdon, Siklóson pétiig 66 holdon kertészkednek. Az egyik hollandi ágy nyitna oasg KM Um ttod* • Uh.
