Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

2 niA!»io IJHM JANTTÄH Ä 1 A termelés növelésének tartaléka r Xfolytatás az 1. oldalról) Beit árért is fontos elsősorban vizsgálnunk, mert nálunk — szocialista országban — nem élhetünk a munkások fegyel­mezésének olyan drasztikus eszközeivel, mint a tőkés vál­lalatoknál. Mi nem akarha­tunk, de nem is akarunk olyan feevelmj rendelkezése­ket hozni, hogy hány cigaret­tát szívhat el egy munkás és kivel beszélhet munkaközben eev mérnök, finnen ezért mé” a kanítalista üzemeknél is fon tosabb a mi számunkba, hogy a munkafegyelem növe'ésére a ‘ormelés iobb megszervezé­sével ösztönözzük, ölvén műn­ket“1‘étéi eket és körülménye­ké* teremtve, amikor a lóg4s nagyon feltűnő dolog és ami­kor ez nagyon érezhetően hát- ríu»tia a termelés megszokott Ütemét. Az ilyen termelésszervezet íreden ági téri ón ól iob’-an se- elő a munkásokban annak az önkéntes szocialista mun­ka fegyelemnek a kialakulását TTioiv alapvető feltétele a szó­rt oh'-rnus — kommunizanu* felépítésének. Dr. Garant József Közös intézkedési terv Együttes ülést toriott a megyei párt végrehajtó bizoitság és a megyei tanács végrehajtó bízót Liga Tegnap délelőtt együttes j'ést tartott a megyei pár'- végrehajtó bizottság és tanács végrehajtó bizottsága. Megvi­tatták közös intézkedési ter­vüket a megye mezőgazdasá ga 1964-es termelési és felvá sárlási feladataival-, kapcsolat ban. A két végrehajtó bizottság ♦aejaj hangsú’yozták. hogy ta­valy az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére is hoz­tak közös irüézjcedési tervet, mely hozzáiárult a batáridők betartásának biztosításához Ezért fűznek komolv remé­nyeket az űi 'n*ézk“dásit-terv­hez is. 1961? máirc’usában az MSZMP megyei bizottsága át­fogó határozatot hozott a me­zőgazdasági munkáról. E terv célkitűzései alapján köszmét­ék el az 1964-es intézkedési ‘érvét A terv meghatározza a tá­"ási pártbizottságok, tanácsok fe’rdatait. me'vek a'aoján se- fhet'ik a termelőszövetkeze­tek. felvásárló szervek mun­káját. Intézked'k a terv a nö vénvtermei'é'si. az á1’atton v&*z- *ési, az üzemgazdasági fel­adatokról, a tervben megjelölt Á legnagyobb úfíf5s 408 ezer forint megtakarítási hozott a Porcelángyárban mennyiségek termelésének, felvásár' ásának biztosí'ásáró Az intézkedési terv vitájá­ban fe'szólaltak Ravoi Gyula Palkó Sándor. Novics János. Zámbó István. Földvári Já­nos. Földe.« Andrásné elvtár­sak. Fel szól a t ósa 'kban frthív- f#k a nlvar fn<ntos feladatra. melv bizto­*íMa az intézkedési terv sike­rét. Rarvii Gxrula elvtár« nz elfi- j "e l'átbnté «rzólt p4mii+p*ott arra. boey rm«»v van az nipvag, a n ♦rntH-o^rwoV a mfitr*«nra «7 ^7.0^ f+’Aoc'T'VÖ'FÖík Tervei * °á­rak. Naev ke1! fo^^­tanj a 7^1^-QéP^rme1^ kell hoz­ni! a rnV+átwrí«; PrrJy-fi <a^rt3r<! a ba­mmfi^v^t^s feílesTtéc^^0! Varv^coítthitKsin a l’ba-. a nu^v­nfívé1^^ UtaU a f/aywinl C^Vosf­tác^-rtqlk a a t*»f­moHé*» pöv“1 '^'^ben Fr»Mi?(írt !•7-wos elvire a csWk !,ránvf*fS ^zAV^-nys-ö gének T*í>1 A két. v^**abnttA hÍ7ot"t<:áÉj a v?ta n+*n a intézike­*ési torvet elfogadta. üzenhet ezer forintos átlagjövedelem Beremi nden Al gy azt már az elóző vetkezeti tagok jövedelme is 1953 évben a Pécsi Porce­Já’-'-'várnak is megvolt a.ma ga újítás-s'ágere. Ezt pedig H° ‘ka Gvőző és négv társa nvúi‘otta be. A Porce'óntmar beruházási osztályvezetője és műszaki beosztású társa1 o'yan né^yaknás elektromos kemen­cét szerkesztettek. amelv nsvano1 van kapacitással ol­data meg a remix sziget“'ő- testek égetését, mint két e.Tv«n’-ént ké*aknás elektro­mos kemence Az újítók ke­mencéit meg is építették 1959 pezootemberéKop és a ka’ku’á ció során kiderült: évente 40M ezer forintot lehet ve’e meg­takarítani. Az újítók ezután fp1 ve*ték a megérdeme'it ‘29 ez»r forintnyi újítási díjat. A Pécsi Porcelángyárban jól snegv az újítási előadók dolga, mert már ebben az évben hat ú:í‘4«t nv”ito*tak be. Az első „fecske” Radios Ferenc és Varga Ferenc villanyszerelők keze alól reoü’t ki. mégpedig az in frászán tó begvűj'á'ának módosítása tárgyában. A re­mix efenállás-testék szárftá sánál ugyanis infraszőrí'ót használnak de eddig e’é®gé komo'kált művelet vo’t be-’ zvú jtása. Az újítóik most pz°n akarnak vá’toztatni. Az újítás egyelőre elbírálás alatt van. években megszoktuk, ez alka­lommal is sikerrel zárta a gazdasági évet a megye egyik legrégibb tsz-e, a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet. A kedden délelőtt 9 órai kezdet­tel megtartott közgyűlésen a szövetkezet vezetői olyan eredményekről számoltak be, melyek tudatában vezetők is, tagok ts nyugodtan nézhetnek az új gazdasági év elé. Egy év leforgása alatt 2 230 000 forinttal nőtt a tsz tiszta vagyona, s jelen pilla­natban rtéri a 13 nvlliót. A közös vagyon gyarapodá­sa mellett nőtt a termelőszö­A Dózsa Tsz 1963-ban már munkabért fizetett tagjainak. Az évi kereset 75 százalékát fo’yamatosan havonként már év közben kifizették, a többit a zárszámadás napján vehet­ték át Az egy tagra eső át­lagjövedelem 17 500 forint volt, ezzel az eredménnyel a legelsők közé tartoznak a me­gyében. A legmagasabb jö­vedelmet a rakodók érték el, akiknek átlag keresete 20 000 —30 000 forint között van, il­letve az állattenyésztésben dolgozó tsz-tagok akik Í963- ban átlag 30 000—40 000 forin­tot kerestek. Kinais'é erelmínyek az ifií fnklsrasik versesben A KTSZ Központi Bizottsá­ga által 1962 őszén meghirde­tett mezőgazdasági szocialista munkaversenvből a baranyai fiatalok is tömegesen kivették részüket. A fiatal traktorosok iöhb mint hetven százaléka — 213 — tett Vállalást a meeve tnSn’W'irnásaln A Hatolok ’9905 normálhold tel1»sfté«éi fgőW'k 1963-han továbbá vál­lalták, hogy az üzemanyag és 180 ezer fonna *zenet adnak a mecseki kül'eifések A Szénbányászati Fö'dkotré Vá'la’at dolgozóinak munkája kevésbé ismert megyénkben, pedig nagy súllyal vesznek részt a szén kü'színi fedésé­nek elkészítésében. Mint is­meretes, megyénkben kéf kül­színi bánva is működ'k, az egv k a régi Rücker aknán, a mánk r>"i:g Vasadon. A Fö'dkotró Vá’fa' at üzem­vezetőségének tervei szer'nt ebben az évben elöre'átha'ó- lag 1 millió 15D ezer tonna fö’det mozgatnak meg. iVetve hordanak el a szén útjáról, hogy a Mecseki Szén tröszt dolgozói kitermelhessék A ta­valyi eredményeken felül idén 10 százalékkal több, naponta mintegy 60 vagon tiszta sze­net adnak a nénoazda-'-ágnak s éves szinten 180—200 ezer tonna szén k'bán vészárához, kiterme'éséhez nyújtanak fel­becsülhetetlen segítséget. Mun­kájuk nagy, hiszen edv tonha kitermelt szénre 5—6 köbmé­ter meddő jut. Az egymillió köbméter le­termelését úgy gyorsdiák meg. hogy ebbő1 700 ezer köb- mé'ert robbantással távo'íta- nak e’. Tekin'ettel arra, hogy tervük nőtt, két úitíousú fit- ve-forgatva fúró berendelést szereztek be. amellvél 10 cm átm^rö’ű lvukakat tudnak fúrni. Ezekben a mé'v és aránv-’ag nagy átmérői'* lyu kakban helvez'k é a robbanó- anvaiaot. A kü'feitéseken ki­termelt szén naevon szén é« tiszta olyannv:ra hoev a bá­nyászok abbéi vitték és v'szik ""eéménvs-renüket A külszíni fejtésekből kitermelt szenet a Rücker-aknán «éol úton rak­ják dömperekbe és úgv szál­lítják él, míg Vasason sza'ag- gal oldották meg a szállítást alkatrész, valamint a javítási költségek csökkentésével 233 724 forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. A mozgalomban kimagasló égvén i és brieád<*redménvek szü’e^ek. A kMwflsza-kos vé­neknél Rudolf Mátvás és Má- ‘iofi Károlv. a mágnes? génál­lomás dolgozói DT—54-es traktorukkal összesen 460 mű­szaknormát téliesítettek s ez­zel megszerezték a meg vei el- ső«é°et. De kimagasló taüe- sítménvt ért el a R?czó Gé-»a ás Galczmann Mihálv. vala­mint az upvsncsak mígpesi Gsészár József és Deák Jó­zsef páros ?s. a'Hk a második. illetve harmadik helvet sze- -ezfáv mee. Az evymilsrvknt záneíf kategória iáhan P"4!! T.aips a szentlőrinci génállo- más fiatal traktorosa nverte a versenyt, aki 7etor traHorá- ”al empnaga 583 normálholdat ‘dies'tett a múlt évben, má- -odik helyezett Tóth István a kozármislényj, harmadik Tuhász József, a bólyi gépál- 'emés Ho'gozója. Az ifjú traktoros brigádok versenvét a mágoosi gépállo­más Haladás brigádja nverte Horváth József vezetésével. A brigád tagjainak átlagteljesít­ménye 211 műszaknorma volt traktoregvségenként. A máso­dik helyet a mágocsi gépállo­más Győztes brigádja, a har­madikat pedig a szigetvári gép­állomás Harcos brigádja sze­rezte meg. Harminc nap Mongóliában Szélsebesen száguldott a TU 114-es repülőgép a végte­len szibériai tajga fölött. Ma­guk mögött hagyták Szverd- Jovszkot és O írisz kot, s Irkutszk felé közeledtek. Mándoki László fiatal pécsi muzeológus az órájára pillan­tott. Több mint harminc órá­ja voltunk úton. Türelmetle­nül várta, hogv leereszkedje­nek a vastag felhőréteg alá. Szerette volna látni a tájat és Mongóliát, ahová készülő­dött. A Művelődésügvj Minisz­térium küldte ki egyhónapos néprajzi kutatómunkára. A fiatal muzeológus sohasem járt még külföldön és soha­sem utazott még repülőn. Éle­tének egyik legemlékezetesebb időszaka volt ez. {Crtr-tAZAK ÉS JURTÁK frkutszkban mongol felség- jelvöpvű IL 14-esre szálltak át. Végre, kitisztult az idő. Látták a mélykék Baikált, a tengernek látszó tavat övező hóbor’totta hegveket, maid átrepültek a Szelenga és Orhon folvó felett. Már Mongóliában jártak. Mándoki László tudta, hogv a hazánknál tizenötször nagyobb országban alig egymillió em­ber él, a népsűrűség tehát gzá^ötv^nszor kisebb mint ná­lunk. Mégis meglepte a nép- leiem térség látványa. Száz és száz kilométert repültek anélkül, hogy házat, jurtát, vagy más, emberi életre utaló nyomot láttak volna A fővá­rost, Ulan Bátort sem látták, amikor leszálltak a repülőte­rén. A repülőtérről gépkocsival folytatták útjukat Ulan Bator felé. Körülbelül olyan távol­ságra a fővárostól, mint Pécs­től Turony, vakító fehérre meszelt diadalkapu alatt su­hantak át. Mint később meg­figyelte. a díszes diadalkapu minden város határában meg­található. Sok-sok kilométert utaztak még, mire feltűntek az első szétszórt jurtacsoportok. A gombakalap alakú sátrak fe­hér és szürke nemezzel voltak befedve. Lovak, marhák és birkák legelésztek a távolban. Istálló nem volt. Noha Mon­góliában 24 juh. marha, ló és más nagyobb állat jut egy emberre, a legtöbb a világon, istállót az egész országban nem látott. Rideg állattenyész­tés folyik. Később két méter magas cölöp- és karóker tések buk­kantak elő, A vagy kétszáz méter hosszú, harminc méter széles körülkerített területből tíz-tizenöt iurta csúcsa ágas­kodott ki. Mándoki László kí­sérője elmagyarázta, hogv ez fejlődés a korábbi állapotok­hoz képest: a körülkerített helyek lakói már nem vándo­rolnak, és a sátrak deszka­padlózat fölé vonnak kife­szítve. Ezután bukkantak fel az el­ső kőházak. ZIM ÉS TEVE Meglepetés meglepetés után. A jurták után ágaskodó daruk légiója következett, és meg­hökkentően modern épületek törtek az ég felé. Közöttük egy olyan lakónegyed, amely Mándoki Lászlót a budapesti, Árpád-hfd melletti lakótelep­re emlékeztette A legnagyobb meglepetést az Ulan Bator ne­vű szálloda szolgáltatta, szo­báinak többszínű falaival, hi­permodern világítótestjeivel és fényezett nyersjávor búto­raival. Az utca képe nem kevésbé érdekes. Legalább kétszer olyan szélesek az utak mint nálunk, így a főváros is a vég­telenség érzetét kelti. ZIM, Pobeda, Warsawa, Moszkvics és Skoda autók suhantak az úttesteken és végtelenül sok volt a piros Jáwa motorke­rékpár. Jáwa és Jáwa egy­más után, a mongolok ..vörös ló”-nak becézik a népszerű iáróalkalmatosságot. A pom­pás luxuskocsik mellett ló- és teveháton lovagló pászto­rok jártak keltek Bár a lovas közlekedés a főbb Ulan Ba- tor-i útvonalakon tiltva van, a pásztorok nem sok ügyet ve­tettek a tilalmat jelző táblára. A hagyományokhoz ragasz­kodó mongol pásatoi még a minisztériumba is lóháton megy a legszívesebben, s a minisztériumtól negvven—öt­ven méterre, az egyik félre­eső utcában köti meg a lovát. Az emberek öltözéke na­gyon tarka. A modern, euró- paias ruházatot lépten-nyo- mon csizmát és köntöst viselő férfiak és nők váltják fel. A köntöst selyemövvel szorítják a derekukhoz. Az egyik ZIM autó vezetője, egy fiatal nő, ugyanilyen köntöst viselt. Még a tudósok is hagyományos köntösbe öltöznek, ha vidéki útra mennek. A köntöst viselő fiatal nők ruházata színesebb, élénkebb Az idősebbeké ugyanolyan egyhangú, mint a férfiaké Ezért a régi ruhába öltözött öreg mongol férfiakat és nő­ket sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni. Az Ulan Bator Szállóban a bifsztektől kezdve a gulyásig minden ételt lehetett kapni. A hústalan ételek száma itt is kevés volt, vidéken pedig úgyszólván nincs is. A zöld­séglevestől az uborkalevesig minden ételben megtalálható a hús, legtöbbször vékony me­télt alakjában. A mongolok különösen a birkahúst fo­gyasztják előszeretettel. VISSZAVONULT LÁMÁK Mándoki László néha lámát is látott. Sárgaszínú köntösük meg zárkózottságuk különböz­teti meg őket a többi mongol embertől. Visszavonult életet élnek, az emberek nem sok ügyet vetnek rájuk Nem lehet szavakkal kife­jezni, micsoda halaflás ez ab­ban az országban, ahol 1921 előtt a felntitt férfilakosság több mint t'z százaléka láma volt és szinte minden hata- louL kttwikh» liorapontorolt Jellemző a középkori álla­potokra, hogy 1921 előtt egyet­lenegy elemi iskola sem volt Mongóliában, s csak a lámák felső rétege tudott írni és ol­vasni. Nem a gyár és üzem, még a kő és téglaház is ritka­ságszámba ment. Bár a föld­művelést régóta Ismerik, sze­repe és súlya nagyon jelen­téktelen volt. A lakosság vad­búzát fogyasztott, s a vadbú­zát olymódon szerezte meg, hogy egy rágcsálófajtát — amely tíz-tizenöt kiló vr.dbú- zát gyűjt télre — egyszerűen kikergetett az odújából. A2 1. világháború után kí­nai, orosz és japán ellenforra­dalmi erők garázdálkodtak az országban. A rémuralom, a sö­tét középkori viszonyok ellen izzóhangú forradalmi szabad­ságharc bontakozott ki az or­szágban A mongol forradal­márok — akiket a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom példája lelkesített —, a szov- iet csapatok segítségével ki­verték az idegen rablókat az országból, s 1924-ben kikiál­tották a népköztársaságot. így lett Mongólia az első népi de­mokrácia. Az 1921-es forradalmat a mongol emberek Nagv Népi Forradalomnak nevezik. Jel­lemző a közszellemre, hogy Szuhe Bator az, 1921-es for­radalom már nem élő vezető­je és népi hőse ma is rendkí­vül nagy tiszteletnek örvend az országban. Amint Mándoki T ásaló tapasztalta, ma a Szuhe Bator a leggyakoribb férfinév Mongóliában. (Folytatjuk.) \ televízió mű»ora Január 22-én, szerdán: Mezőgazdasági Nimradsafú Nagyüzem! szőlőterme zt ** (ism.). — 10.00: TV híradó -l»ra). — 10.15: A IS-ra virradó éjsza« ka. Magyarul beszélő b Igái bűnüryi film íism.). — 17.55g Hírek. — 18.05: A Magyar Hir­dető műsora. — 18.15: Csa’* a szájunk foltosak? A •Fá-szám« <»0*8-01. — 18 20: Prospekt*1« he« ’yett ... A7 »o-’rl rov-t naű'O« ra. Rinorter: Balogh Mária. — 18.?0: Zenei szótár, P^nt'V’ás & kotlák vilá^á^an. Ad ám Je^ő -»rofesszor sa. — 18/Os ^stí mese — 1° 00: Főzve*ft*s £ Nemzeti Srnbv:’irl. Verdi* * vi«»«»* hata,vv*r• O^ra három felvon *s»v>n. Beve''»»*,vt mond* várna» Vpf — Az e'ső — ^Kb0 22.15: Hírek. TV-hfradó (íA. ^ hírek ndM —. A IcÓTvzATvtZÍ’»*» szót? cfmmel o1**'dáe,+ t*»r+ as f írtkor) Tlirl N Sl p-xr Tcjf«. vári fov.z-nÓT (j-án. Az előadást vetítés kicéri. _ rt • n » ac/>r*o"« a tot «■>'•*«£ S rrr é* n váro^f vnl« v «=>'’■*** A ftc—*41.'» J) W-O-ay A'«’ **«••• !»*%■««« ••<»»»««• * rlnlnn./dr n-irm.t' f~»* V. «7 <lt«*».t|<B A, . *«♦ ««»•»*«* «•» *t«.*..|14c ■»■g 'I ,•» ál t‘ «'*»**« átt«,í#.l«l. tr(,tw 4n«rn74. <*^t óv — Mpr» T 9TFTTT *TA WT. H mű7rti1o7R c--z^—-rv= nctsre-A'*'*] p? p*rfv»o lrönvv« tárolok fwflveMf! Acl Jrm7« «»»fóTr a nnzfif5«, 1A- jg Vőntrleol A4t> »V lévői A cáe#«V t#r*/57ÍV gj w-^rifeznlr'Tn n oV e>^ ni srác A* ?>k, a á? ecínr'gí+őrórx'tr n y »• -n« él «Jnrrt A *'9»4rn^41 az 97 «n r»f-ró —• - '^ gznt- innH iévkíi-r Tvinc»n»,mt»..«lrní I g t.A" uh, ""’f r’’T*Tof ?*s *» «-oiffáVat^s^kat kfvánték íonffonj — A t »r*r 'íVí'n/i nn nrt p f, frt rintH rtAvsIr-T A4 fon frtJtm r%1r n f VPT YTOJ r> n ^ n ♦o^coiy^TTira valő be~ <» t #3 ^ iro(H *á' FS’b t U ./v»J41r lfi—-A A •• trAir p—ieini) munkában való e?véT*ó«»ét. A r»7>-*<5T rM-rzv^V'-'k véc-í».*, prtv ne-Tt-ák rrsAmK-i*- ÓTV kr>rn»t Oóecro, a p4zh-Nn*ó pofldoTÓe f-ileznrfttócónnlf rr\ -«7«, hn«,70tőpórai Av nortftSV v’-r több napot tölt városunk­ban. — FOwr»M ál V«. 4"h„ . It.r.nv. rnr—v.‘ 41*.-,| sok (trrml konvhátn. _ ma a hsnvományos búza Htk.«*1^, számba m“í?v. Az ö««ze. bú-a- vrtáa.»(*rO’p)n°k »1 «7ázai*kán a* Idán már Intenzív búzát termese tenek. — tlT VAcmuf knkort-B-elö- masot karnak Id^n a taz-rk ►Ibridve-ömaR 80—85 százá é a MV 1-es, a többi pedig MV 40- ea és 48-as tesz. — OTMtLLlO forintot költöt­tek az elmúlt évben a me*>* e állami gazdaságaiban a m"n- káalakáaok és a munkásszállá­sok felú‘ftására. — infN dlabb hetven hideg, levegős srénaszár’tó bere-d"zéi4 kapnak a megye terme’ős r, et- kezetel. A már meglévő n-\-1 egvü't Idén már 92 hldeg’evezös szénas-ár'tő lesz a közös gaz­daságokban. — TJ.TABB ÍS 830 holddal nö a terme’őszövetkezetekben a Hun- gazlnozott kukorica terúl-ie. Idén a közös kukorica 50 — á- za'ékát termesztik „kapálás^ nélkül. —• KÉTMILLIÓ forint az igaz­gatói alap a megye állami -az- daságaiban. Ezt az összege 'u- ta’mazásra, szociális és kulturá- lis célokra költik. — MINTA LEGELŐKET létesí­tenek a megyében, amely k -n b-mutatókat rendeznek ma’d. Két-hórom m’ntaleg“lő lesz és idén. elsősorban ezeken a te ü- leteken, de összesen 3000 hoM legelőn végeznek vegyszeres gyomirtást. — An. KEK ÜT. ÉTI tnnécs "> piaci elárusítő-pavilont vásár-lt. A slklősnagyfalusi. a s ed-rké- nyl, a nagvárnádi és *#'«!-5- szentmártont termelöszöv/et e te- tek mér kibéreltek nryff'.g'-t és a ;mEk Is t-e'e!ente*ke ‘~é- nyét egy kisebb és egv.. n,>■ *'- méretű -lati na-l'm hé-l—é -. A bérl-tl szerződések sbri’a az érdekeltek már ia*r*á- 1 óta használhatják a pavilonokat. — Áramszünet lesz i-m ár 23-án 8—12 óráig az a'ább fű- sorolt területeken: BaUár- u. 1—5, 2—«, Csoron'ka 1—35. ■»—0, Fek"‘e u. 1. sz.. Honvéd u o­24., öz u., Eacsir’a u. 1—15. 2— 10., Zója u. «—30, 7—35. Wő'áriis e'entps Várható Időlárás szerda estig* továbbra Is hideg, nár-s k^dös idő, több felé zúzmaeaké-ző "és- sei. Szórványos hó--é'M.v-<S s Gyenge szék Vá-bstő k«*'*c-,o- nyabb éts-:>ki) 1 bn—.e-sé:-»,., mtsz v*—rntnnsz "0 *-,i -,. -v i mínusz 20 fok a!»«t 'e-nt-v s»bb naunali hame-sögim s. .. dán mínusz 7—mínusz 13 íolf Útik,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents