Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

ÜIAPi-Ö rom. janua* m Hruscsov és Castro kalinyini beszéde (Folytatás az 1. oldalról) — Jól mennek nálunk a dolgok, de azt szeretnénk, hogy még jobban menjenek — mondotta Hruscsov. — Az életbe ültettük át a szocializ­mus elveit, most azonban már azért dolgozunk minden erőnk kel, hogy áttérjünk a társa­dalom egy magasabb fokára, vagyis felépítsük a kommu­nizmust. amelyben az embe­rek szükségleteik szerint ré­szesülnek munkájuk eredmé­nyeiből. Hangoztatta, hogy éhhez fejleszteni kell, a termelőerő­ket, át kell alakítani az em­berek lelkületét és fokozni kell kommunista öntudatukat. Hruscsov ezután a szovjet nép, a párt és a kormány egy­séget méltatta. A párt célja a nép boldogságáért, szabad, alkotó életéért, jólétéért folyó harc. A párt mindent megtesz azért, hogy kielégítse a nép anyagi és szellemi szükségle­teit. — Az egyedül helyes lenini úton haladunk, s erről az út- ról senki sem téríthet le ben­nünket — folytatta. — Igaz, vannak külföldön olyan elv­társak, akik azt mondják, hogy Hruscsov helytelenül vi­szi az ügyeket, hogy fél a há­borútól. Én már nemegyszer szóltam arról, hogy szeretnék egyszer egy olyan ostoba em­bert látni, aki nem fél a há­borútól. Csak a gyerek —aki még semmit sem ért —, meg a bolond nem fél semmitől. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy két háborút élt át, s egyik fia, aki repülő volt, elesett a háborúban. „Mi tud­juk, mi a háború és mit hoz az emberekre. Ezért mindent megteszünk azért, hogy ne le­gyen háború! De azt is jól tudjuk, hogy puszta szóbe­széddel nem lehet az imperia­listákat, az ellenséget lebe­szélni a háborúról. Mi soha­sem könyörögtünk a békéért és nem 1 ráolvasással igyek­szünk elhárítani a háborút” — mondotta. Hruscsov utalt arra, hogy a Szovjetuniónak hatalmas hadserege, sok atombombája, rakétája, elsőrendű fegyver­zete van, majd kijelentette: mi nem akarunk háborút, de ha ellenségeink ránk kénysze­rítenek. szétzúznánk az ellen­séget, hiszen megvan minde­nünk ahhoz, hogy ezt meg­teltük. Ezt véssék emléke­zetükbe az agresszorok. Az orosz nép — mondotta —. amikor szabadságáért har­colt, saját erejére támaszko­dott, s épített a világ dolgo­zóinak támogatására és szo­lidaritására is, mert akkor nem volt olyan állam, amely segített volna neki. Ma mi már mindent megteszünk, hogy hozzásegítsük testvérein­ket a felszabaduláshoz. Ami­kor Kuba harcolt szabad­ságáért és függetlenségéért, szívünk együtt dobogott a kubai nép szívével. Később, amikor Kuba ellen­ségei invázióra készültek, a Szovjetunió rakétákat szállí­tott oda. „Ez veszélyes dolog volt — folytatta Hruscsov —, de az ellenséget csak úgy le­het visszatartani a háborútól, ha saját küszöbe előtt érzi a háború leheletét. A kubai nép hősiessége, a szocialista or­szágok, az összes békeszerető erők támogatása a kubai nép forradalmának, elhárította a betörést”. Hruscsov ezután válaszolt azoknak, akik bírálták a Szov­jetuniót azért, mert először rakétákat szállított Kubába, később pedig elszállította azo­kat. „Ígéretet kaptunk, hogy nem lesz invázió Kuba ellen — mondotta. — Ellenkező eset ben a rakéták szovjet terü­letről is célba találhatnak. Az Egyesült Államok kormányá­val kötött megállapodásunk ma is érvényben van, s mi megtartjuk szavunkat, amíg a megállapodást tiszteletben tart jáik. Azt hiszem, a másik fél­ben is lesz majd annyi józan ész, hogy megértse, milyen következményekkel járna a megállapodás megszegése”. Ezután kijelentette, éppen ma olvasta a szovjet tudósok egy jelentését, amelyben köz­ük, hogy egy új rakétát pró­báltak ki. Hruscsov nagysze­rűnek nevezte ezt a rakétát, majd így folytatta: de elvtár­sak, « rakétából mégsem le­het levest főzni, a rakétával nem lehet jóllakni, a rakéta arra való, hogy védekezzünk vele. A társadalom fejleszté­séhez viszont az kell, hogy dolgozzunk, anyagi értékeket teremtsünk. Nehéz idők járnak ma az imperialistáikra — folytatta. — Üt majd egyszer az óra és minden nép elűzi utolsó el­nyomóját is. Meggyőződésünk, hogy a népek győzni fognak, ahogyan mi is győztünk! A kapitalizmust nem le­het szitkozódással legyőzni, konkrét harc kell, mégpedig nem puszta ököllel! Mi hozzá- segítettük Egyiptomot, Indo­néziát, Algériát, hogy megsza­baduljanak ellenségeiktől. — Más országokat nem is soro­lok fel, úgyis tudják, miről van szó. A Szovjetunió min­dig is hangoztatta és ismét kijelenti, hogy minden sza­badságáért harcoló nép szá­míthat a mi népünk rokon- szenvére. Az ellenségeink el­len fegyveres harcra kelt né­pek tudják, hogy segítjük őket győzelmük kivívásában. Hruscsov kigúnyolta azokat az amerikai dajkameséket, hogy a panamai események Fidel Castro kezemunkái. A panamai eseményeket az ame­rikai imperialisták rabló poli­tikája okozta. Hruscsov jogos­nak nevezte a panamaiak tö­rekvését, hogy lerázzák az amerikai imperialisták igáját és kijelentette: mi a panamai nép mellett vagyunk. Meggyő­ződésünk, hogy előbb vagy utóbb minden nép kivívja va­lódi szabadságát és független­ségét, elűzi az imperialistá­kat a saját földjéről. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió üdvözli a kubai népnek a guantanamói ame­rikai katonai támaszpont meg­szüntetéséért vívott harcát. Guantanamo földje kubai föld s Kubát illeti. Ezután Fídel Castróhoz for­dulva kijelentette: „Együtt vagyunk önökkel ma, együtt leszünk holnap is. Akkor is együtt leszünk önökkel, ha el­lenségeink próbára akarják tenni, mit is jelent ez a szó: együtt Befejezésül felhívta a szov­jet embereket, támogassák ' ülföldi osztálytesitvéreiket a vommunizmus építésében, hogy egységes, erős sorokban haladhassunk a közös cél fe­lé. A kommunizmus nemcsak a Szovjetunió határain belül épül — mondotta —, mindent megteszünk azért, hogy világ­méretű győzelmet arasson. Panamai helyzetkép As amerikaiak elhagyják Panamái Fidel Castro beszéde A kalinyini textilgyárban megtartott nagygyűlésen Fidel Castro egyebek között kije­lentette: — A kubai szocialista for­radalom azért vált lehetővé, mert előtte végbement az 1917. évi szocialista forrada­lom. A mi népünk csupán kö­telességét teljesítette, s ezzel kivette a maga részét az em­beriség felszabadulásáért ví­vott harcból. Számunkra meg­könnyítette e feladat teljesí­tését az, hogy élvezzük Lenin nagy hazájának támogatását. ■— Jól tudom — folytatta Castro —, hogy mindnyájunk szíve és szeretető a kubai for­radalomé. Ebben is megnyil­vánul a proletár nemzetközi­ség, amelynek érzését ily eredményesen alakította ki a népben a Szovjetunió Kom­munista Pártja és Nyikita Hruscsov elvtárs. •— Önök a mi országunkra gondoltak, mi pedig az önök országára szegeztük tekinte­tünket ... A szovjet emberek érdemei nagyok, amint nagy az országuk, nagy ' a példá­juk, nagy a történelmük. Gyö­nyörű az a jövő, amelyet ők tárnak fel az egész emberiség előtt. ' Castro szólt a vegyiparral szorosan összefüggő -kalinyini üzemekben szerzett tapaszta­latokról és kijelentette: Hrus­csov elvtárs helyesen mondja, hogy a kommunizmus felépí­téséhez a vegyipar maximális fejlesztésére van szükség, hi­szen — hogy az ő szavaival éljék —, a kommunizmus azt jelenti, hogy az emberek szűk ségleteik szerint részesüljenek mindenből, az összes anyagi javakból. A Szovjetunió és Kuba megbonthatatlan barátságát méltatva Castro nagy elisme­réssel nyilatkozott a kalinyini textilgyárban látottakról. — Amikor ezen a gyűlésen az üzem munkásnőinek és veze­tőinek őszinte szavait. hallgat­tam, a Szovjetunióra, a szov­jet nép, a kommunista párt nagy történetére gondoltam —• mondotta. — A szovjet nép harca, önfeláldozó munkája, sok-sok példátlan győzelme járt az eszemben. Mindaz, amit az ember ma a Szovjet­unióban lát, igazolja Lenin­nek pártjába és népébe vetett hitét. Washington: Az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője bejelentette: a pana­mai kormány visszavonja washingtoni nagykövetségé­nek személyzetét. Ezzel egy­idejűleg felszólították az Egyesült Államok panamai nagykövetségének tagjait a távozásra. Érdekeinek képviseletére a panamai kormány Costa Rica washingtoni diplomá­ciai képviseletét kérte fel. A szóvivő szerint a pana­mai kormány a konzuli kapcsolatokat nem kívánja megszakítani és ezért Henry Taylor amerikai konzul Pa­namában marad. Az amerikai külügyminisz­térium bejelentésével az ame­rikai kormány most már hi­vatalosan is elismeri a Pa-1 nama és az Egyesült Államok közti diplomáciai viszony megszakításáról néhány nap óta elterjedt hírek valódisá­gát. Az Egyesült Államok pa­namai nagykövetségének tag­jai már néhány órával a kül­ügyminisztérium bejelentése előtt Wallace Stuart ügyvivő vezetésével a panamai fővá­rosból a csatornaövezetbc mentek át, hogy onnét visz- szautazzanak az Egyesült Ál­lamokba. Edwin Martin, John­son elnök Panamába küldött személyes képviselője azon­ban továbbra is az országban marad. Panamának szintén lesz hivatalos képviselője az Egyesült Államok területén: A Reuter jelentése szerint Moreno volt külügyminisz­tert nevezték ki Panama nagykövetévé az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni székhelyére. Az Amerikai Államok Szer­vezete Panamába kiküldött békéltető bizottságának el­nöke csak pénteken este hagy­ta el Panamát, hogy Washing­tonba utazzék. Elutazása előtt tannia, Dánia, Hollandia és Norvégia után — mint az AP megállapítja — Franciaország lesz az ötödik NATO-tagállam, amely elismeri a pekingi rend­szert”. A jelenleg Tokióban tartóz­kodó Robert Kennedy ameri­kai igazságügyminiszter szom­baton sajtóértekezleten kije­lentette, hogy hazája abban az esetben- sem változtatja meg politikáját Kínával szemben, ha annak diplomáciai elisme­rése Franciaország részéről bekövetkezik. Fociaersziíg a Kínai Nípiztirsaság eiisoierásére készül? A nyugati hírügynökségek mértékadó körökre hivatkoz­va közük: Franciaország hi­vatalosan tájékoztatta szövet­ségeseit, hogy rövidesen elis­meri a Kínai Népköztársasá­got. Szombaton hattagú francia parlamenti küldöttség indult útnak Kínába, majd onnan tovább utazik a Vietnami De­mokratikus Köztársaságba és Kambodzsába. Párizsi politikai megfigyelők a küldöttség lá­togatásában a francia—kínai diplomáciai viszony közeli fel­vételének előjelét látják. Ezen a héten De Gaulle el­nök ebéden látta vendégségül az Egyesült Államok párizsi nagykövetét és a hirek szerint közölte vele: rövid idő kérdé­se a Kínai Népköztársaság el­ismerése. A diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja még nem ismeretes, de úgy hírlik, hogy a nagykövetek cseréjét francia—kínai gazdasági és kulturális egyezmény megkö­tése előzi meg. Mind a francia, mind az angol sajtó, még a hivatalos bejelentés hiányában is, el­intézett tényként fogadja a hírt. Washingtonból keltezett tu­dósítások szerint a Fehér Ház „a lehető legerélvesebben ki­fejezte rosszallását”. Az ame­rikai kormány ugyanis .attól tart — mutatnak rá a hírügy­nökségek —, hogy az ENSZ- ben megbomlik a jelenlegi egyensúlyi helyzet a volt fran­cia gyarmatok állásfoglalásá­nak várható megváltozása kö­vetkeztében. A francia—kínai kapcsolatok helyreállítása újabb csapást mér a nyugati egységre is, mert „Nagy-Bri­ismét felkereste Chiari pana­mai elnököt. Wasl: lőni politikai körökben úgj tud­ják, hogy a békéltető bizott­ság tagjai hétfőn Johnson el­nökkel és Rusk külügyminisz­terrel találkoznak. Az AFP jelem.' :s szerint csütörtökön és pér.’rken mintegy öisz;’~ amerikai állampolgárt .^állítottak Panamából az amerikai lé­gierők Charleston-i tárr, sz- pontjára. Az amerikai ál­lampolgárok hazaszállítása folytatódik Panamából. Panama: Panama váro­sában pénteken este újabb tüntetés volt, a tüntetők kö­vetelték, , hogy a panamai kor­mány csak abban az esetben vegye fel újból a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Ál­lamokkal, ha az hajlandó új szerződést kötni a Panama­csatorna használatáról. A vá­ros főterén összegyűlt nép­tömeg kórusban kiáltotta: „Chiari, ne engedje!” „Le a jenki imperializmussal!” A tüntetők később rendben el­vonultak. Buenos Aires: Pana­ma Buenos Aires-i nagykövet­sége hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amely hangoztat­ja, hogy Panama szabad és szuverén állam, s a panamai kor­mány sem a múlt heti ese­mények alatt, sem később nem kérte idegen katonaság beavatkozását. Az Argentin' Kommunista Párt a panamai eseményekkel kapcsolatban kiadott nyilat­kozatában megállapítja, hogy a világ népei, elsősorban pe­dig a latin-amerikai népek el­ítélik a jenki imperialisták újabb bűntetteit. A nyilatko­zat együttérzéséről biztosítja a szabadságáért és független­ségéért küzdő panamai népet. \ PEAC férfi csapata a Dózsa után a Bányászt is legyőzte Mester-hazugok versenye GEOLÓGUSOKAT, GEOLÓGUS TECHNIKUSOKAT terepi és belső munkákra AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ az Eszakmagyaé- országt Földtani Kutató-Fú­ró Vállalat, Miskolc, József Attila u. 63. sz. — Jelent­kezés a vállalat személyzet" vezetőjénél, írásban. A zt (Avasom egy újság­ban, hogy van a vilá­gon egy nemzetközi szervezet, amely a mester-hazugokat tö­möríti egyetlen hatalmas szer­vezetbe. Állítólag 95 000 tagja van a hazugok internacionálé- jának, 35 állam polgáraiból verbuválódott össze ez a te­kintélyes taglétszám. Legtöbb­jük férfi, nem azért, mintha a nők nem tudnának olyan jól lódítani, mint a férfiak, hanem azért, mert szemér- ruetesebbek és nem szívesen vallják be, hogy — megkerü­lik az igazságot. A kötelező ismertetés után jelentjük, hogy a hazugok nemzetközi szervezete ver­senyt rendezett, próbára tet­te tagjainak képességét. A vetélkedés kitűnő eredménye­ket hozott, a szervezet tagjai minden tudásukat latba vetet­ték, hogy bebizonyítsák, nem érdemtelenül jutottak a szö­vetség tagjainak sorába. A legnagyobb sikert az alábbi hazugság aratta: „Olyan sovány vagyok, hogij nadrág helyett kétcsövű va­dászpuskát viselek. A fejem is kicsiny, amiatt hátra fé­sülöm a hajamat, mert nincs hely a választék számára.” A második helyet ez a ha­zugság szerezte meg: „Olyan hideg volt nálunk a télen, hogy amikor egy fazék forró vizet tettem az ablak­ba, olyan gyorsan megfagyott, hogy amikor megtanintottam, a jég még meleg* volt.” A harmadik díjat nyert ha­zugság: „Egy tó partján áVdoaál- tam, amikor hirtelen lehűlt a lévegő. Ahány béka a parton volt, mind igyekezett vissza­Áramszünet játékkal meglepő biztosan nyert a szétesően játszó Ta­nárképző ellen. Az NB II-sek valamennyi tagja sokkal jobban játszott, mirtt áz első fordulóban. A Leőwey—Dózsa mérkőzésen az első félidőben nyújtott jobb játékukkal biz­tosították győzelmüket a közép iskolások. A II. félidőben fel­jött a Dózsa, de csak a hát­rány csökkentésére jutott erejükből. Részletes eredmé­nyek: Férfiak I. . osztály: PEAC—Bányász 16:14, III. osztály: Építőipari—Bányász III. 11:9, Vörös Meteor—Gép­ipari 11:10, V. osztály: Vörös Meteor II.—Urán SC III. 10:6, nők: I. osztály: Építők—Ta­nárképző 7:1, Leőwey—Dózsa 9:6, III. osztály: Leőwey II.— Építők III. 7:4. HALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudati-ik hogy felejthetetlen jó férj, drágább édesapa, testvér és ro­kon, DR. BÜKI ERNŐ elhunyt. Temetése 21-én, kedden fél 3 óra­kor lesz a központi temetőben. Részvétlátogatások mellőzését kér­jük. A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy sze­retett kartársunk és jó barátunk, DB. BÜKI ERNŐ ügyvéd 1961. ja­nuár 18-án, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1964. január 21- én, kedden du. fél 3 órakor lest a központi temetőben. Emlékét el nem múló szeretettel megőrizzük. Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközös­ség. Fájdalommal tudatjuk, hogy sze rétéit kartársunk, a Kamara volt választmányi és elnökségi tagja, DB. BÜKI ERNŐ ügyvéd 1964. ja­nuár 18-án elhunyt. Személyében kitűnő munkatársat, legjobb ba­rátot vesztettünk el. Emlékét ke­gyelettel megőrizzük. Pécsi Ügy­védi Kamara. Fájdalommal tudatjuk, hogy KISS ISTVÁN porce,ángyári dol­gozó 33 éves korában elhunyt. Te­metése 20-án 3 órakor lesz a köz­temetőben. A gyászoló rokonság. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik drága halottunk, CSOR- BICS LAJOSNE temetésén részt vettek vagy virágok, koszorúk küldésével fájdalmunkat igyekez­tek enyhíteni. A gyászoló család « A pvbk. esamoKDan szom baton délután folytatódtak i Dunántúli Napló teremkézi labda Kupa mérkőzései. í második félforduló mérkőzé sedre ezúttal is sok néző vol kíváncsi, akik ismét nagy szerű összecsapásokat láttak A nagy érdeklődéssel vár PEAC—Bányász X. férfi mér kőzés nemcsak élvezetes játé kot. hanem újabb meglepetés isihozott. A heves iramú, váltó zatos mérkőzésen a megye bajnokságban szereplő egye temisták nem „tisztelték” NI I-es ellenfelüket, bátran kéz deményeztek, a kapu előtt ha tározottak voltak, védekezés ben is kitűnőt nyújtottak. A: első félidő 9:8-as PEAC ve zetéssel záródott, fordulá után erősített a Bányász, mej is fordította az eredményt, d< elhúzni nem tudott, maic Wéber öt perces kiállítás; megpecsételte sorsukat. Ek kor az egyetemisták nemcsal ' kiegyenlítettek, hanem háron ! góllal el is húztak, amit a kié ; gészült Bánvász sem tudót ;behozni. Végeredményben ; 'PEAC győzött 16:14 arányban ! A női I. osztályú mérkőzé : sek közül az Építők javult i—Xl óráig a EuvftKViU tei u«r :en: Hősök terétől délre a Tolbu- lin út mindkét oldalán, Sza- >olcs falu. Szabolcs bányatelep. Jj-Meszes, Öreg-Meszes, Oncsa- ;elep, Kriszt telep és Deák Fe- ■enc ti. Áramszünet lesz továb­bá 20-án 8—16 óráig Kovács te- ep területén. Áramszünet lesz január 20—21­^n 8—16 óráig a Kossuth Lajos i. 53—95-ig, Márton u. 1—21, Böl­csőde, Alsó-havi u. 1—17 alatti te­rületeken. Áramszünet lesz Január 30-án 1—13 óráig az alábbi területen: Hajláth u. 21—29, Józasef Attila 1. 1, 2, 8, Rét u. 1—23, 2, Sza- >adság u. 1—27, 2—28, Váradi \ntal u. 7—9, 12—22 sz. házakban, áramszünet lesz továbbá 8—16 iráig Rigó, Für], és Basamalom jutni a vízbe, mielőtt a tó befagyott volna. Hiába siet­tek, csak félig merültek a vízben, befagytak a tó szint­jét borító jenkérekbe. Kihasz­náltam az alkalmat, fogtam c fűkaszáló gépet tés lekaszáltam a rpngeteg békacombot. Het­venöt láda friss békacombhoi futottam ily módon, amit az­tán Franciaországban 14Í. millió, 672 ezer, 633 frankén értékesítettem”. A versenyen — a bíráló bi­zottság tagjai között — egy rendőrfőnök is jelen volt, és amikor megkérdezték tőle, miért nem iratkozik be a ta­gok ' közé, kijelentette, hogy életében még sohasem hazu­dott. Rögtön * dísztaggá vá­lasztották. Mindezek után azon töp­rengek, milyen taggá válasz­tanák a tüzelőanyakereskedő­ket, akik annyiféle igaz ma­gyarázatát adták az idén meg inain! a, A* n U A A

Next

/
Thumbnails
Contents